Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-07 / 41. szám

41-ik szám.

1

f------------7

Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hoya a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési dij:

(ígész évre

.....5 Irt — kr.

'■'é

lévre ............. 2 „ 5° »

lí

vnegyedre .. .. ,.1 „ 25 „

y Egyes szám ára 10 kr.

ks_____________________

A

Gy

ula, 1888. október 7-én.

VII. évfolyam

KÉS

Társadalmi és közgazdászati hetilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDr. Bodoliy Zoltán..

Kiaió hivatal:

Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők

Hirdetése k

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban.

Nyilttór tora 10 kr.

Ja

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. M.ezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Bukes M. — Majna-Frankf urtban: Baube G. L. és társa

hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon

Előfizetési felhívás.

Lapunk mai száma ez évnegyedben az első s csak a szokásnak hódolunk midőn ezúttal felhívjuk olvasóinkat hogy előfizetéseiket megújítsák.

Nincs okunk rá hogy programot adjunk, elég programm lapunk múltja, a mely röl meggyőződhetett bárki is, hogy úgy a megyei mint a vidéki közügyekben a szigorú igazságosság elvét követjük.

Előttünk nincs rang,.nincs tekintély, a mely elnémítsa a hibák ostorozását, egye dűli elvünk az igazság, a molyét követtünk eddig és követni fogunk ezentúl is.

Szerénytelenség nélkül hivatkozhatunk e tekintetben működésünkre s (elemeit fővel mondhatjuk, hogy ha érzi a közönség szükségét egy oly lapnak, a mely önzetlenül s minden magán érdek nélkül támogatja a helyes és jó törekvéseket s bele nyúl a visszaélések darázs fészkébe s ostorozza a hibát, kíméletlenül, akkor so rakozzék lapunk köré s előfizetőinek szá mával is járuljon ahhoz a súlyhoz a mellyel lapunk igazságszereteténél fogva bir.

A politikát kivéve, lapunk felöleli a közdolgok összességét, tért nyújt minden közérdekű felszólalásnak, a legkimeritőbb értesítést nyújtja a vármegye s városunk ügyeiről, nem hanyagolva el a többi községek ügyeit sem s anyagi áldozatoktó sem riadunk vissza, hogy olvasóinkat minden tekintetben kielégítsük.

Abban a tudatban, hogy törekvésünk nemes és jó s teljes erőnket a közügyek szolgálatára fektetjük, bátran s önérzettel hivjuk fel a nagy közönséget, hogy lapunk támogatásával törekvéseink elérésében is támogatni sziveskedjék.

Gyula, 1888. október 6.

A szerkesztőség.

A „Békés“ előfizetési ára:

Egész évre . . . 5 frt — kr.

Félévre .... 2 „ 50 „

Évnegyedre... 1 „ 25 „

A kiadó hivatal.

Vármegye és vasút.

ii.

A vármegye tevékenységi körébe tartozó feladatok között, igen jelentékeny helyet foglal el, a közgazdászati érdekek előmozditása.

Ha visszatekintünk a vármegye éle-1 téuek csaknem ezredéves folyamára, úgy tapasztaljuk, hogy az „alkotmány véd- bástyája, a szabadság, az önkormányzat klassikus formája, kultus tárgya, a nemzeti érdekek egyedüli és legtökéletesebb eszköze, a magyar genius megtestesülése, — az intézmény, melyben különös varázserő rejlik, — — — a jónak azon kutforrása, melyet a gondviselés védel- mül adott a nemzetnek a vármegye,; minden volt inkább, mint a közgazdászati érdekek előmozdítója, mint a nemzeti va- gyonosodásnak, a közjólétnek kutforrása

A csaknem ezredéves mulasztások nyomai a közélet minden irányában feltűnnek ; de seh"l sem annyira s oly megrendítő hatással, mint a közgazdászat terén ; pedig a legtöbb gondot, a legszerényebb munkásságot igényelte volna már a dicső elődöktől, — a „tejjel és mézzel folyó Kanaán“, hogy az, az utódoknak az európai államok keretébe beillő szabad, nagy hazája legyen ; s ha a föld- mivelés, ipar és kereskedelem ezzel karLupánk mai számához

öltve a közművelődés, mint a melyek a nemzet el (haladásának, nagyságának tényezői, — nagyobb szenvedelemmel ápoltatnak a múltban : a gazdászati függet lenség s ez által a nemzeti önállóság és nagyság bizton bekövetkezett volna.

Fájdalom, még ma is konokul ragaszkodunk a vármegyei tespedés ősi jogához, — s a közgazdászati érdekek előmozdítására irányzott, s időnként fel-fel - tűnő tevékenység elé akadályokat gördíteni mindig készek vagyunk; és ha az előhaladás tért akar hódítani, s erőt kér abból, melyet az alkotmány, a közszabadság esetleg szükséges védelmére készletben tartani szeretünk: a legnagyobb erőfeszítéssel igyekezünk fegyvert villogtatni az „alkotmány védbástyáin.“

így aztán utódaink is elérhetik azt, mit mi elértünk, — s a századok vétkes mulasztásait növelve : be kell következni kérlelhetlenül az >n időnek, midőn nemcsak jogilag ; de tényleg is beolvadunk oly hatalomba, mely a haladó kor követelményeit felismerte, erejét kifejteni el nem mulasztotta

Nem terjeszkedem ki ezúttal részletesen arra, hogy mily irányú tevékenységet, mily intézmények létesítését sorolom a vármegye feladatai közzé, arra nézve, hogy a közgazdászati érdekek előmozdit- tassanak ; czéloin, a közlekedési eszközök különösen pedig vasút létesítése tekintetében a vármegye jogai és kötelességeire — a mennyire e lap szűk tere megengedi — rámutatni.

Nem kívánom ismételve felsorolni azon rendkívüli előnyöket, melyek a közlekedési viszonyok fejlettségétől, a kulturális elhaladásra alkalmas pontoknak vasút által való összeköttetésétől feltété- leztetnek.

A ki komoly megfigyelésre méltatja a nemzeti vagyonosodás, a nemzeti biz- tonlét okait, tudni fogja, hogy a jókarban tartott utak, korunkban különösen a vasutak képezik a nemzettestuek azon élet ereit, melyeken a létfeutartó anyag árad szét ; tudni fogja, hogy a vasutak létesítése, különösen ott, hol a nemzet a polgárosodás alacsonyabb fokán áll, az állam kötelmei közzé soroztatik ; s még az előbaladottabb nemzeteknél is vagy kizárólag az állam létesíti a vasutakat, vagy a magán vállalkozik utján előállított vas- utakra nézve befolyását, sőt tulajdon jogait is biztosítani törekszik; igy tehát nem szenved kétséget, hogy a vasutak létesiiése közérdek, s mint ilyen, csak kivételes kényszerűség hatása alatt képezheti magán vállalkozás tárgyát.

Magyarország az újabb időben nagy szorgalmat fejtett ki vasútak létesítése ál-| tál a közérdek szolgálatában; de nem tisztán a közgazdászati érdekek követeiméi nyeikérit építtettek az állam által a főbb vasúti vonalak; hanem az ország hatalmi érdekei voltak főképen azok kiépítésének rugói; s a mennyiben a nemzet legerőfc-' szitőbb tevékenységét a közélet minden irányában nyilvánuló mulasztások iielyrepót lasa igényelte s a tömérdek szükséglet, a' nemzet erejét csaknem kimerülésig' emésztette fel: beállott azon kényszerű helyzet, hogy a még felelte szükséges vasútak létesítésére magánvállalkozásnak kellett tért engedni; s miután a magán vállalkozásnak nem a közérdek előmozditása a fő- czélja, hanem a befektetett tőkék után a nyereség élvezete, az államnak a vasútépítési tőke jövedelmét óriási áldozatokkal kellett biztosítani.

fél ív melléklet van csatolva.

Az állam naponként súlyosbodó terhei pénzügyi zavarokat idézvén elő, amint nem volt azon helyzetben, hogy a terhet, melyet a vasútépítési nyereségek biztosítása által in.igára vállalt, még fokozhas-a, a garantirozott vasútak engedélyezése megszűnt, s igy megszűnt a vasútépítési vállalkozás is csaknem teljesen.

Miután ekként nem lehetett egyes vi- dékekeu a vasúi építést kainatbiztositás nélkül eszközölni, a magánvállalkozás oly irányban kívánta befektetendő tőkéi Jövedelmét biztosítani, mely a vasút által érdekelt közönséget rendkívüli terhekkel súly- totta volna; sőt miután még a legnagyobb áldozatok mellett is a vasútak létesítése magán vállalkozás utján eszközölhető egy- átalán nem volt:

kérdem nem önként következik-e a vázolt viszonyok között, hogy azon vidékek; melyeknek vasúttal ellátása életkérdést képez, igyekezzenek a mennyiben lehetséges önerejükön vasútat építeni.

Vármegyénk azon községei, melyek még a vasút áldásait nélkülözni kénytelenek, nincsenek azon anyagi helyzetben, hogy kizárólag önerejükön építhessenek vasutat; -de-nrindaneyian olyanok, hogy* a gazdasági előhaladásra alkalmas nyers erővel s eletképességgel rendelkeznek s csak a vasút létesítése szükséges alioz, hogy a jóllét magasabb fokára emelkedjenek. Ily körülmények közt ezen községeket elliagyni nem lehet s elöhaladásuk eszkö/.eit részökre előállítani kötelesség.

Itt következik már a vármegye, azon helyhatósági intézmény, mely „minden jó kúttorrása“, s melynek legfőbb feladata a kebelébe tartozó községek kulturális érdekei közösek lévén, az egyes községek érdekeit közös erővel nemcsak előmozdítani, nemcsak törekvéseik élére állani, de felölelni önmagába az egész ügyet s azt ön- kormányzati logából mentett hatalmával és erejével létrehozni.

8 ha ezt teszi a vármegye, olyan va- lóbau, melyet a „gondviselés védeluiül adott a nemzetnek“, s nem kell kétségbe estiünk a felett, hogy nem védheti meg a nemzetet még a páuszlávistikus törekvésekkel szemben sem.

He hát van-e ily nagyszabású tevékenység kifejtésére, ily fontos közgazdászati tények létesítésére joga, ereje a vármegyének ?

A közmunka czimén befolyó jövedelmek határozott rendeltetése, a közlekedési eszközök létesítése és fenntartása; ha tehát ezen jövedelmek megengedik azt, bogy a vármegye vasutat építsen, s hogy pedig megengedik kétséget sem szenved: bitem szerint a vármegye ezen kötelezettség alól ki nem térhet, s nem térhet ki még azon igen elénk színekkel festett rémkép ha fása alatt senil hogy építendő vasút egy szörnyű földrengés folytán megnyílandó töld mélységes szakadékéban elsülyedhet; mert hiszen ha ily catastrophát elképzelve, vasútat létesíteni veszélye*, czéltalan megvárni bárkitől is a politikai kérdések megvitatására v onatkozó jog védelmét, sőt hiaüavalo törekvése a hazafias jóakaratnak s kötelesség érzetnek küzdeni a vármegyékkel úgy suttyomban már rég működő pánszlávizmus ellen is, mert beköveikez- betik, hogy valamikép érőhez kap, győzelemre vergődik s akkor a vármegye helyébe olyan hely hatóságot ültet az orosz országiak formájára, hol majd a politikai kérdések, köz- és magánjogi sérelmek tárgyalás alá nem kerülhetnek; de még akkor is, azt hiszem, azon hatalom, melyből barátaink, testvéreink és atyánkfiái az életerőt merítik, bizony- nyál nem lenne oly kegyetlen, hogy a I Volost“ közmunka és közlekedési adójának lehető felhasználásával vasút építésétől eltiltaná.

Mint minden fejlődés kezdetén levő nemzet, úgy mi is szeretünk más, polgárosodás magasabb fokán levő nemzetek példájára hivatkozni, sőt nem idegenkedünk azok példáját követni, s jónak bizonyult intézményeit meghonosítani, mint ahogy történt ez magával a vármegyé vei is.

Ezen jó szokásunkból merítek erőt s bátorságot arra, hogy Francziaország vasútépítési rendszerére hivatkozzam, tehetem talán ezt megbotránkozás nélkül, ha a vármegyénk mintáját is annak idején onnan szerezhették be.

A franczia helyi kormányzat különböző alakulásait ez idő szerinti hatáskörét, jogait, feladatait részletesen .ösmer- tetni, nem tartozik feladatom körébe.

Fel kell azonban általánosságban említenem, hogy a departement föképen köz- gazdasági feladatokkal bir, — kulturális czéloknak is áldoz, s a központi kormány ellenében újabban ellenőrzési és reprae sentationalis jogot is nyert; de távolról sem öleli fel az önkormányzat azon jogkörét, mely az angol grófságnak sajátja.

A franczia departement feladatait tekintve, nagyban különbözik az angol grófságtól. Ott a rendőrségi, rendőrbirósági, adó- és közigazgatási jogszolgáltatás feladatai nem tartoznak hatáskörébe, nem foglalkozik az egészség- és szegényügy- gyel, csak a szegény gyermeknevelés és kórházi költségek utján.

De annál szélesebb hatáskörrel bir a közgazdászati téren, különösen az ú t- ügyben, a köz munkaügyben. Inkább kulturális és közgazdasági, mint rendőri és jogszolgáltatási feladatokat teljesít, semmiféle jogot nem oltalmaz, önálló adó-alappal nem bir, de sok kulturális feladatot végez.

Franczia országban a departement különösen a közmunka ügyben tett legnagyobb szolgálatot a közérdek, a közgazdászati viszonyok előmozdítására. A közmunka ügy kezelése főbb vonásaiban meg egyezik a hazánkban követett eljárással. A közmunka megváltás összeget a departement tanács határozza meg; s a közlekedési utak létesítésére s fentartására a departement az eddigi 5% útadót, még 2,l/0-al növelheti.

De a legfontosabb, nagy jelentőségű feladat nyílt meg a departementek előtt az 1865 évi juüus 12-ki törvény által, mely felhatalmazza a megyéket, bogy a közutakra rendelt közmunkát és megváltási összegét vicinális vasutak létesítésére fordítsák; sőt az 1871. évi törvény megengedi, hogy több megye ily közmüvek, közhasznú vállalatok létesítésére egyesülhessen is.

Az 1865. évi július 12-ki törvény érdekes rendelkezéseket tartalmaz a helyi érdekű vasutak létesiiésére vonatkozólag.

Megengedi a törvény, hogy az é r- | e 1111 megyék, a helyi birtokosok közreműködésével vagy a nélkül, sót az érdekelt községek hozzá járulásával vagy a nélkül, mint engedélyesek helyi kisvá- gányu vasutat építhessenek s erre (3. §.) közmunka és pótadó felhasználását is engedélyezvén.

így jött létre több megyei vicinális vasút Franczia országban}