Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-07-01 / 27. szám

igénybe vehető vizí jármüvek beszerzésére kö- teleztessenek.

8-or. Jóllehet a társulati védgátak felett a vármegyei hatóság felügyeleti joga biztosítva van, — a mennyiben azonban ezen felügyelet a hivatott tisztviselők s főleg a vármegyei alispánok által téuyleg nem gyakoroltatik, — határozott utasítással láttassanak el a vármegyék, bogy a társulati védtöltéseket alispánjaik által mind-*n év őszén a legbehatóabbau vizsgáltassák meg.

■I. Részletesen.

1. A Fekete-Körös meder alakulása öame- etlen lévén, s ez ideig ily irányban mi tanulmány sem tétetvén, — szükséges, hogy ezen folyó medrének felösmerése iránt sürgős intézkedések tétessenek.

2. Fekete-Körösön lévő m. n. sitkai kanyar mielőbbi redezésére a társulat köteleztessók.

3- or. A Kettős-Körösön Békés mellett az

u. n. vashalmi és povádi kanyarok szabályozása iránt az intézkedések a legsürgősebben megtétessenek.

4- er. A Kettős-Körös balpArtja 8 szauazug és Békés között belebbeztessék.

5- ör. A Kettős-Körös balpartján közvetlenül Békés felett a régi Fekete-Körös holt medrébe szolgáló vascső zsilip minden szilárdabb alap nélkül csak a földbe lévén elhelyezve, as kivétessék s szilárdan alapozott vascsővel helyet- tesitessék.

6 or. A Kettős Körösön a mező-herényi hídnál nagyobb mérvű zátonyok és iszapo'ások észleltetvén, a meder ezen részén a kotrási munkálatok mielőbb foganatositassanak.

7- szer A 44. 45. 46 és 48 számú kettős-kö- ösi átmetszéseknél a régi védpartok a hullámtérben fenntartatván, azok onnae elhordassanak

általában töld deponiak s medrekben meg ne türessesek.

8- or. A Körös-Tarcsa és Gyoma községek között a Kettős-Körös balparti védgátja véglegesen s mielőbb kiépitessék.

9- er. A Sebes Körösön a biharvármegyei Csökrnő községnél lévő alacsony hid felmagasit- tassék.

10- er. A Berettyó folyón az úgynevezett csikón könnyök megszüntettessék, nem különben ugyan e folyó medrében lévő s főleg Sseghalom község alatt mutatkozó hordott töld tömegek el- távolitassanak.

11- er. Tekintve, hogy az aradvármegyei N.- Pél község felett nagy tömegekben összegyűlni zokott belvizek csakis N.-Pél községnek legkezdetlegesebb állapotban lévő körgátjával tartatnak fenn, b tekintve, bogy e körgát tarthatlansága esetén e víztömegek vármegyénk székvárosát közvetlenül veszélyeztetnék; N.-Pél községnek rendszeres méretekben építendő körgáttal leendő ellátása iránt a lépések megtétessenek.

12- er. Amennyiben a Körös folyók mentén fekvő területek, valamint a tiszai vidék biztonsága megkívánják, hogy a Körösök árvizei a Tisza árvizével össze ne essenek s amazok elébb lefolyjanak, s amennyiben a Tiszának medre Csongrád

latt emelkedést mutatván, a viz gyors levezetését gátolja s egyik okul szolgál arra nézve, hogy Körös árvizei gyors lefolyást nem nyerhetvén a Tisza árvize által utoléretnek, a Tiszának Cson- rád alatti medre megfelelően szabályoztassék.

Ez alkalomból tisztelettel felemlítjük a szabályozásnak azon két téves intézkedését, mely szerint a Fekete-Kórós B.-Uyula felett a Szaua- uguál a Feber-Körösbe, és a Berettyó Szeghalomnál a Sebes-Körösbe vezettetett be.

Ezen műveletek káros hatása már többször érezhető volt, s azok foganatositása szakértők által is károsnak jeleztetett.

Tekintve azonban, bogy a jelzett íolyóknak újból leendő elvezetése óriási s alig elviselhető áldozatot kívánna, — a mutatkozó veszélyeket a lent előterjesztett módozatok alapján véli a bizottság mérsékelhetni.

Békésvármegye közigazgatási bizottsága.

B. Gyulán, 1888. jumus hó 11-én.

Jancsovics Pál,

mintaszerűen használja fel vagyonát. A L. collégben teljesen hiányzik az a gyermekes felügyelet és őrizet, mely annyira terhére válik nálunk a fiatalságnak. Ök szabadok és függetlenek természetesen bizonyos határig. Aki ezt átlépi, abban az órában távozik, de erre eddig nem volt még eset.

A L. colleges tanulóit semmi tekintet- sem szabad pedáns könyvmolyoknak gondolni. Nincsenek oly kulönckódési hajlamaik mint a német tanult nőknek, hanem edélyesek, közlékenyek s minden tekintetben szeretetreméltóbbak, mint azok, kik szük- látkörü annyúk mellett s bizonyos cercleben nőttek fel. Az a korlátlan, barátságos, és nyilt érintkezése annyi egymáshoz hasonkoru hasonmüveltségü nőnek a lehető legjobb hatást eredményezi. Ezekkel lehet beszélgetni, beszélgetni ahogy mi ketten szoktunk egymással; — nálunk otthon vagy courizálni kell, vagy teljessen le kell mondani a szépnemmel való érintkezésről. Itt ugyan nem kellene attól félnem, hogy úgy járok, mint nem régen Gyulán: hát képzeld csak valamelyik napon véletlenül egy nőtársaságba keveredtem s kénytelen voltam néhány órán át ott maradni. Szóhoz természetessen nem juthattam, mert mindig beakartam várni egy arravaló kis pausát. Hogy azonban mégis részt vegyek a társal- ásban és hogy én is legyek már egyszer szeretetreméltó, nem maradt egyéb hátra, int mosolyogni, Hozzá is fogtam s fáradhatatlan buzgósággal végig mosolyogtam min- n egyes szólót — az egész délutánt. Este érzem, hogy arczizmaim közül azok melyek mosolyalakzat fentartásában oly dicséretes kitartást tanúsítottak tettemesen megdagadtak s fájnak. Hát érdemes ezért az időt társaságban pazarolni? Hanem visszatérve tárgyunkra, meg kell nrág jegyesnem, hogy n<j

űzőbe veszik s inai megtagadják a szolgálatot. Mikor a Hotelbe érkeztünk, kértem a portást, hogy tudja meg a kocsistól, hogy ki volt az az úr aki velem volt az indóháznál. Ez csak annyit tudott mondani, hogy a parlamentnek tagja, mi ugyan édes kevés volt kíváncsiságomnak, de avval mégis tisztában voltam hogy az oly sokszor magyarok és francziák által dehonastált angol udvariasság megkris- talizált képviselőivel volt dolgom. Dovertől Londonig 2 órán át, úgy tettek mintha engem nem láttak volna. Egymáshoz sem volt semmi mondani valójuk, Én a waggon másik ablakát tartottam megszállva és ép úgy tettem mint ők. Az angol udvariasságát nem kínálja, vár mig szüksége van valakinek rá. Észrevenni rajta hogy csak azért szolgálatra kész mert humanista; vérében egy atomja sincs az udvariasságnak, Ebben különbözik a francziá- tól. Minden angol olyan mint ezek az én jóakaróim és minden franczia kissebb nagyobb mértékben olyan mint az, aki velem utazott Brüsselból Ostendébe. Kint a perronon pour non fumeurrel rohanja meg a conducteurt, belép néhány hölgyet és engem lát itt, illedelmessen köszön, megigazitja az egyik nő ruháját már úgy értsd, hogy észrevétlenül lecsúszott kendőjét rögtön megpillantja fölveszi és oly mozdulatok közt rakja tulajdonosának ölibe, melyek egy szabónak is dicsőségére váltak vol na és azután rágyújt szivarra, alig szít hár mar négyet ismételt pardon között kidobja az ablakon. Még nem láttam, embert, aki 3 óra hosszú időbe bele tudott volna szorítani annyi udvariasságot, de meglátszott rajta hogy csak azért, hogy utitársai észrevegyék ezt, s gondolatban megdicsérjék érte. Úgy tett, mintha összes figyelmünket ö bérelte volna ki, oűntha evvel tartoznánk neki,

* . e

Nehány nappal ezelőtt a Life szerkesztője bevezetett az angol nemzeti kaszinóba a „National Union clubb“ba (necsnel júnjen) Képzelheted örömömet, mikor az egyik teremben megpillantottam doveri utitársamat; ő isi észrevett, rám nézett, gondolkozott, de valószínűleg nem tudott megemlékezni, hogy hol látott. Daczára annak hogy roppant tartózkodó vagyok azokkal szemben kik csak egy hajszállal nagyobbak, mint én mégis szerettem volna megköszönni jóakaratát, de kísérőm hamur ro^gy^ődtetett (hogy ez roppant tapintatlanság sőt kíméletlenség volna egy olyan okos! ember szemében, mint a milyen Lord Har- tington. Kepzelje csak, valamit megköszönni egy philantropnak I egy Kosmiopolítának 11 az angol nemzeti kaszinó elnökhiekl II

Ezen szavak ép oly sujtólig hatottak rám, mint a milyen igazak s mint a milyen távolink a magyar és az egész világ közfelfogásától. Ha tudnám, hogy levelemet nem mutatod meg senkinek, megsúgnám, hogy tisztelni ugyan másokat is, de hódolni csak ilyen [jellemek előtt, rajongani csak ezekért lehet.

Br őszeiben vett leveledben arra kérsz hogy írjak majd egyet-mást az angol nőkről. Jó!

Lady Jane Gray óta elismeri Európa hogy oly müveit, oly jó es oly tanult nők se- hol nincsenek, mint ezsn kódországban. Az angol nő átlag véve nem oly szellemes, mint a franczia, de sokkal okosabb és erényesebb nem oly érzelgős mint a német és mégis ép oly jószivü, ép oly nőies. Nincs ország hol a tudományos képzettséggel biró emberek és journalisták közt annyi nő és oly befolyásos 'nők volnának, mint itt. És itt, majdnem hihetetlen, nem csupán azért tanulnak, hogy feltűnjenek vagy mert máskép nem tudnának

magáim, hanem önmagáért a tudományért,

Jog, medicina, philosophia és mathematika egyaránt vonzák őket s nem ritka eset:, hogy az a nő, kiről mikor először látjuk, azt hinnök Csak imádkozni tud, egy perfect theolog us, ki görögül, latinul, héberül és arabsul s ráadásul nénány sir-chald nyelvjárást ért és egyenlő könnyedséggel czitál Aquinoi szt. Tamás és Judás rabbi babyloni talmudjáből.

A British íVLuseumban tegnap két asz- szony azzal mulatott, hogy lefordítottak azt a hires terracotta hengert, melyen assyriai éki- rás elbeszéli Jeruzsálem bevételét Nabu-Kudur- Assur babyloniai király által. Egy másitc már gy félóra óta áll a rosettei kő mellett s bizonyosan azon töri szép fejét, hogy mikép lehetett rájönni arra, hogy a háromnyelvű felirat mindhárom nyelven egyet jelent. (Reményiem, csak emlékszel még, hogy ez a kő volt a kulcs a hieroglyphek megfejtésére.) Ezen valóban bámulatra méltó kiképeztetést fökép az úgynevezett Ladies colleg-ekben nyerik, melyekbe 18 éves korukban, kemény felvételi vizsga után felvétetnek azok, kik körülbelül oly készültséggel bírnak, mint nálunk a 8. gymnasiumi osztály maturensei. Itt 3 évet töltenek szorgalmas tanulás közt (vagy eljárnak a tanárhoz kocsin, vagy az jön ki hozzájuk velocipeden, mert a no collegek rendesen egy félórányira vannak a férfiakétól) s a három év eltelte után épen úgy vizsgáznak, mint a férfi egyetemi hallgatók. Persze, hogy ezen intézetekbe eleinte csak a vagyonos osz- tály gyermekei járhattak, mert a ó hónapból álló tanévre 1200 Irtot kell fizetni, de újabb időben oly tetemes összegeket tettek le egyes nöbarátok, hogy Oxfordban és Cambridgeban is vagy 50 tanuló kap 500—1000 írtig terjedő ösztöndíjat évenként. Valóban, nagylelkübb nép nincs a világon, mint ez az angol; raintasserüen dolgozik és gyűjt, du a mikor van,

,la_i|ett a társulatokra szigorúbb állami felügyel ileal gyakoroltassák, a műszaki egységes vezetés Nag enJmóltóságod által a ministerium kebelében a le Icáihoz vezetöbb módon szerveztessék, a társul 3ó-|toknál az allami felügyelet ne egyes kiválasztó |yó|miniszteri megbízottak, hanem a folyammámé iok|hivatal által gyakoroltassák s e célból a folyan ommórnöki hivatalok személyzeti létszáma gyarap ;á tassé, a társulat tisztviselői életfogytiglan válás: Itassanak s azok csakis fegyelmi utón legyen« m. (elbocsáthatók, a társulat műszaki közegei r I társulat költségén gyakorlati tapasztalat szerzi aj.|vógett tanulmány utakra küldessenek s egyszei amint köteleztessenok bogy egy bizonyos idei ■ |a társulat kötelékéből saját akaratukat köven 6 "|ki nem léphetnek, az árvíz védelemmel foglalkoz (társulati tisztviselők nyugdíjjal láttassanak e °s|avagy esetleg, ha a társulatok kellő nyugdíj alap e- pal nem rendelkeznének, ily tisztviselők élei k"| társulati költségen biztositassók a gátfelügyelő 081és gátőrök elméletileg és gyakorlatilag kiképze !tt egyének legyenek, s e végett a folyammérnöl u'| hivatalok székhelyén a rétmesteri iskolák mints 3^|jára gátfelügyelői és gátőri iskolák állitassana I fel, sőt a társulatoknál állandóan alkalmazni szc k- kott munkások is a védekezésnél felmerülő műt ‘Mkálkodásokra elölegesen kellőleg kiképeztesseneti al hogy a nagyobb voualokon a védekezés egyönte • |tüleg gyakoroltassák, s bogy a vezető tisztvi selök az egyes távolabb fekvő helyekről is gya .(kori és gyors értesüléseket szerezhessenek, a tái Jsulatok egész vonalukat telephon-hálózattal le . jgyének kötelesek ellátni s ezen hálózat az egye (községekbe is bevezettessék, az együvé tartóz a |folyamrendszernél a védekezés együttesen vezet ..(tessék, s az ily vonalakra csupáo egy mmisztei L (biztos neveztessék ki: — a gatvédelmi szabály (zatokaak gyakorlatiabb alapra fektetése irán (intézkedések tétessenek, amennyiben végül a tár u'|sulatok keretébe tartozó érdekeltek az eddig i ’ (élvezett kölcsön drágasága miatt a járulékok tize n|tését csak a legnagyobb erőfeszítéssel telje Jsithették, s amennyiben egyátalján nincs ki °|látás arra, hogy a közel jövőben megkíván k I tató nagyobb épitkezésok költségei az érdé (keltekre foganatosítandó kivetés utján legye (uek fedezhetők, a társulatoknak lehető legol '*|csóbb kölcsönökkel leendő ellátása s a mái ''(meglevő kölcsönöknek olcsóbbakká s könnyeb '■ Iben elviselhetőkké leendő convertálása a kor a|mány által biztosittassék.

M 4 or. Tekintettel arra, hogy a saját érdé *|keit közvetlenül védő érdekeltség felügyeleti '(sokkal hatályosabb, egyöntetűbb s biztosabb, i '(tekintve, hogy kisebb vonalokon az érdekössze- '(ütközéseknek tere alig nyilván, az intézkedések '(egyöntetűsége könnyebbeu elérhető, kisebb tár- Msulatok alakíttassanak, avagy az ilyenek lenn- '(állása biztosittassék, s nehogy a felsőbb társulat Mvonalán kitört árvizek az alsóbb társulat árterére (veszélyt hozók legyenek, a társulati árterületek ’(egymástól természetes magaslatok, esetleg mes- ’Iterséges védmüvek által választassanak el, s az lily védmüvek árvizek alkalmával teljes erővel I tartassanak fenn.

5- ör. Tekintve, hogy a belvizek levezeté- lsének biztosítása által nemcsak culturális elő- Inyök lesznek elérhetők, de a belvizek levezetésére készült vízgyűjtő csatornán az esetleg (kiömlő árvizek is gyorsabb s biztosabb lovonu- lást nyernek, s tekintve, hogy ily gyűjtő csatornák létesítése legczélszerüebbeu a vizszabályozó- Itársulatok közvetítésével történhetnék, — a viz- (szabályozó-társulatok a kulturmérnökség műszaki I vezetése alatt s az érdekelt birtokosok haszon- | arány lagos költségekkel leendő hozzájárulása (mellett, belvizlevezető csatornák létesítésére kö- (teleztessenek.

6- or. Azon községek, a melyek belterületeiket körtöltéssel védik, belterületeik után a társulati költségek viselésétől mentesítessenek.

7- er. Úgy a vizszabályozó társulatok, vala- (iuint a folyamok mentén fekvő községek védpart- Ijaik megvedeséuek lehető biztosítása végett a Imegkívántaié védanyagok folytonos készletben (tartására s esetleges árvízveszély alkalmával

;et, uek Békésen alul egész a Sebes-Körös torkoll ‘ ’ iáig a legkeskenyebb részén is 309 méter széli

»?' huííáratért láttak feltétleuül szükségesnek átei id- j ■ gedni,

ny h0gy H Kettős-Körösnek a Szanazugtol B« ör- késig terjedő részén levő hullámterénél a bele foly $se egyik folyónak a Fekete-Körösnek hullámtere so jgg helyen ssélesebb s igy maga az egyik folyó 0! víztömeget hoz le, a mely a jelzett részen maga ban is alig helyezkedbetik el;

. e hogy csak a múlt évben a már többször em °' látott szakaszon egy méterrel magasított védpar íz- tokkal a folyóban levő viz majdnem egy vonal li- ban volt.

s hogy a Berettyó védpartjait a magasra emel p kedett víztömeg meghátalta,

hogy a tekervényesen vonalú Fekete-Köröi a viztömege a Szanazugnál a hol ezen Körös a Fe- nér-Körössel egyesül a Békésig terjedő s töbl r‘ mértfóld hosszú, nyiltegyenesen csatornába rohamos É lefolyást talál, s a csatorna végén az ugynevezetl [y( vashal mi majd alább a povádi kanyaroknál fenn- ii-fakadván, rohamosan duzzad, s magának a partok gl felett, avagy azok átszakitásával utat keres. s I b) A folyókon levő hidak általában szük- ,u nyílással bírnak a igy különösen jégzajlások al- !01 kaiméval a jégtömegeknek akadályul s ez által (nagyobb viz duzzadások előidézőiül szerepelnek.

II. Közvetlen okok:

a) A Kettős-Körösön a zajló jégtábláknak a (povádi kanyarnál, majd a békési nagyhidnál s

et|yégül a vashalmi kanyarnál lett megakadása, en- a uekkövetkeztébenaviz felduzzadása s kifejtett nagymérvű fasz-ereje s a partok anyagainak lazasága.

b) A Sebes-Körösön a megindult jégtömegeknek az alacsonyan épített Biharvármegyei csök- (möi hídban lett fennakadása.

u| c) A Berettyó folyón a jégtömegnek az u. i-|n. csikéri könyöknél s az ennek közvetlen folyo- k (arányát képező szeghalmi csikéri magaslatokon it|lett felduzzadása.-| Ezekkel szemben a szükségesnek mutatkozó -(indézkedéseket a következőkben van szerencsénk shelezni.-I I. Általánosságban.

*1 1-ör. A viz szabályozás azon alapon, a mellyen megkezdetett, egyöntetű terv szerint folytathassák s mielőbb végleg befejeztessék, — és pepidig a medrek államkőltségeu szabályoztassanak, a >| védpartok a legmagasabb vizszinhez viszonyítva | kellően megmagasittassauak, — a medrek ott, a| l|hol az szükségeltetik, szélesitessenek, — a hűl-1 '(lámterek a benne levő cserjéktől véglegesen meg-| hisztitassanak s legeltetésre használtassanak, —| |a hullám verésnek nagyobb mérvben és ve-| |szélyt hozólag kitett védpartok kő- vagy tégla| (burkolattal láttassanak el, esetleg azok elé faso-| |rok ültessenek, — a védpartok szilárd anyagból| (és anyagra s a mennyire csak a viszonyok meg-| engedik elölről épitessenek s azok padkával és| pedig mélyebb és veszélyesebb helyeken kettőssel,| (avagy hármassal is ellátta6sanak, — a közieke-1 désuek átadassanak, a sertéseket kivéve legeltes-1 |senek, megfelelő mennyiségű rámpfákkal készi | (fessenek,- ha a^töltéstestekbe egyáltalján víziévé | (zető vascső zsilipek alkalmaztatnak, ugyanezen]* ziilípek szilárd boton rétegre épitessenek, s ne-]1 hogy az érdekelt birtokosok s a társulatok kö | zott bármi nemű érdek összeütközések,- avagy]! az utóbbiak működésére bénitólag ható beavat-] kozások merülhessnek fel,- s hogy az érdeklettr birtokosok jogos érdekei megfelelő kiegyenlítést] nyerhessenek, köteloztessenek a társulatok, hogyr azon földterületeket, a melyekre a gátak épitvék |' s azokat, a melyekben való szabad közlekedés a|‘ vízjogi törvény 143. §-a értelmében megkivánta-r tik, teljes tulajdoni joggal kisajátítsák.- r

2- or A mennyiben lehetséges vas szerkezetű] és oly széles nyílású hidak épitessenek, a melyek]1 a mederben pillérekkel bírni nem fognak.- |*

3- or Az árvizek ellen való sikeres védeke-| zés a vizszabályozó társulatok erőteljes szerve-U zetét, az azokra gyakorlandó szigorú ellenőrzést|J uiulhatlanul megkövetelvén, szükséges, hogy a]1 jelenlegi társulati önkormánvzat fenntartása mel.lt

csak arra hívtam fel becses figyelmű: hogy a törvény rendelkezéseit a legszi rubb erélylyel vigyék keresztül? Jól t tam én azt, hogy az intézők s a törvi végrehajtására hivatottak, a midőn a I vény szigorú keresztülvitelének kérd lesz napirenden, mentegetődzéseikkel e sorban a város cassájának ürességébe f nak kapaszkodni! Részemről azonban mentegetődzést ezen kérdésben el nem gadhatom, nem pedig azért, mert a ki egészség ügy kérdése eltekintve hurna tárius oldalától legközvetlenebb nemzet: városi érdek : igy annak minden más he érdeket megkellene előzni.

Arra kérem tehát — s hiszem kei sem minden komoly gondolkozásu polgi társam véleményével találkozik — a v rosnak e téren hivatott intéző köreit, hoj a vázolt ’s tapasztalandó egészségügyi c seriákon mindannyiunk érdekében, mir gyökeresebben, s minél hamarabb váltc tatni, ’s e város egészség ügyét kedve helyzetbe hozni igyekezzenek.

Jancsovics Péter.

Békésvármegye felirata

a közmunka és közlekeeésügyi miniszterhez melj e kó 28-án küldöttség nyújtott át szó szerint következő:

Nagyméltóságu közmunka és köztekedósüg m. kir. Miniszter ur I

(ismeretesek Nagy méltóságod előtt azon cs pások, a melyek vármegyénket a folyó óv tavaszi a Kéttös és Sebes-Körösök, nem különben a B rettyó folyó gátjain átömló árvizek által sújtott! a melyek vármegyénk egyes községeinek lakd tűzhelyeik megvédése körül hetekig tartó küzdi lembe sodortak, s a melyek mig egyrészről mes: Bze menő anyagi áldozatokat követeltek, addig mi részről a szabályozás folytán mivelésnek megrnet tett földterületeinket nagy terjedelemben elborít« s útjukban rombolva óriási károsodásokat idés tek elő.

A legnagyobb megnyúlással s hálával vol alkalmunk tapasztalni mind e csapások közepett azon fáradságot nem ismerő bnzgalmat és mindet felölelő bölcs figyelmet a melyek Nagyméltóságo a vármegyénket fenyegető veszély enyhítő ren delkezésinél nyilvánultak,

A legnagyobb megnyugvással látjuk az id< óta is azon törekvést a mely nagyméltóságod ré széről a hasonló catastrophák lehető elkerülési szempontjából szükséges teendők körül mutat kozik.

Legközvetlenebbül és leginkább érezvén azon ban a veszély nagyságát és szemlélvén már éveli óta az okokat a melyek e veszélyes helyzetek élőidé Bőiül szerepelnek, engedje meg Nagyméltóságod hogy ezen csapásokat előidézett tényezőket s az azok elhárítására szükségesnek mutatkozó intézkedéseket felsorolva, azokra becses figyelmét azor tiszteletteljes kérelmünk kapcsában hívjuk fel. hogy azok megyszüntetése, illetve életbe léptetése iránt részint saját hatáskörében rendelkezni, részint, a törvényhozás utján hathatós szavával és befolyásával közreműködni méltoztassék.

Az árvízveszélyek okait a következőkben terjesztjük elő.

I. Általános okok:

a) A vármegyénkén átvonuló folyamok medrei, de főleg a Kettős-Körösnek a Szanazugtol Békésig terjedő vonalán keskenyek, a partok általában véve alacsonyak, s a szabályozás a legveszélyesebbnek talált több helyen véghez nem vitetett.

Ezen állítások igazolására legyen szabad felemlíteni, hogy mig a Kettős-Körösnek a Szanazugtol Békésig terjedő részén a bele folyó Fehér és Fekete-Körösök vizeinek befogására 150 méter széles hullámtere van, addig ugyanezen víztömeg-