Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-05-08 / 19. szám
Melléklet a „Békés“ 19-ik számához. fel, — miszerint az 1885. évi 1022. t. a erdőügyi nyomtatványok beszerzése czéljából részére utólagos elszámolás kötelezettsége meltett kiutalványozott 25 frt mikénti felhasználásáról számadást adja be. Békés vármegye állandó választmánya. B.-Gyulán, 1887. évi ápril hava 30-án. Jegyzetté és kiadta : Terényi Lajos, m. h. főjegyző. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság május havi ülésére. Méltóságos Főispán uy I Tekintetes közigazgatási bizottság 1 A, közigazgatási ágak múlt april havi állapotától ■ szóló rendszerinti havi jelentésemet az 1876.. évi VI. t. ez. 15. §-ához képest tisztelettel következőkben van szerencsém előterjeszteni. Vi é, J. Közegészségügy. Megyém területén a lefolyt hóban uralgó ragályos kórok folytán az emberek egészség, állapotát kedvezőnek nem jelezhetem. Eltekintve azon körülménytől, hogy a gyermekek között a kanyaró betegség Kétegyházán ' és Uj-Kigyós községhez tartozó Ó-Kigyós pusztán oly nagy mérvben uralkodik, hogy az iskolák bezáratását kellett elrendelnem, — s hogy továbbá ugyan ezen járvány B.-Csabán, Békésen, Kondoroson s Öcsödön a gyermekek egészségi állapotát még mindig veszélyezteti, ■— agályosabbnak kell jelleznem, hogy a hólyagos himlő járvány úgy szólván az egész megye területén szedi áldozatait. — E veszélyes kórban a megye főorvosa által legutóbb beterjesztett s a múlt hó 18-ától 2l-éig terjedő időszakra szerkesztett főkimutatás szerint Gyulán 1, B.-Csabán 13, Uj-Kigyóson 1, Gyomén 5, Endrődön 20, Orosházán 8, Csorvá- son 7, Békésen 2, Szarvason i4, Kondoroson 2 Szent-Andráson 19, Szeghalmon 5, F.-Gyarma- ton 8 vagyis összesen az ,egész megyében 105 egyén sinylődött, kik közül meggyógyult '43, meghalt 29 és pedig beoltott 9 és be nem oltott 20 és további gyógykezelés alatt jma- radt .33 egyén., — a járvány egész tartama alatt összesen 356 megbetegülés történt, — a melyok közül beoltott egyén 25, be nem oltott 7Ö halt el, —. s 222 teljesen kigyógyulván, gyógykezelés alatt maradt 33 egyén. E helyen meg kell jegyeznem, hogy a hólyagos himlő, járyány Gyula városában s főleg a városhoz tartozó tanyákon mindinkább nagyobb mérveket kezd ölteni, , A vörheny Gyomán, Szeghalmon és Füzes-Gyarmaton, a roncsoló torok lob B.-Csabán és K.-Tarcsán még mindig szedi áldozatait. Felemlítem még, hogy Orosházán a folyó évi fösorozás alkalmával a védkötelesek között fejkoszban szenvedőket nagyobb számban találván, a megyei főorvos véleményének meghallgatása után e betegség gyógykezeltetése s tovább terjedésének megakadályozása iránt a. járási főszolgabírót megfelelő utasításokkal ellátni nem késtem. A cholera elleni óvintézkedések a járási főszolgabirák jelentései szerint általuk kellő erélylyel ellenőriztetnek. A hasznos házi állatok egészségi állapota kedvezőnek volt mondható s egész megyében nehány lépfene esetén kívül a mely B.-Csaba határában Csizmadia Pál orosházai lakos tanyáján lévő lovak között merült fel, más ragályos betegség nem észleltetett. A tavaszi lóvizsgálat a megye állatorvosa által a folyó évi február hava 21-én megkezdetvén a múlt hó 18-án fejeztetett be. — Megvizsgáltatott összesen 42,730 s betegnek 30 db. találtatott, — a beteg lovak közül 2 azonnal leszuratott. 11. Közbiztonság. , A személy biztonság csakis Endrőd községben lett megzavarva a hol a húsvéti ünnepek másodnapján a mezőn mulató legénység . összeverekedvén többed súlyos sérüléseket szenvedtek. A vagyon biztonság K.-Tarcsa községben lett felemlithetőleg megtámadva, az ottani halászbérlőktől ugyanis a Körös folyón lévő bárkájukból s annak feltörése után 25—30 frt értékű halat tolvajoltak el, — a még felmerült egy két jelentéktelen eset közbiztonsági állapotaink megnyugtató, voltára árnyat egy- . átalján. nem vethet. Tűz eset 7 volt és pedig B,-Gyulán a folyó évi ápril hava 21-én Metz József tanyáján a tanya épület egett le, a mely alkaloméinál a tulajdonos fia mentési kísérletek közben oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy ezek következtében harmad napra meghalt, . A leégett kház biztosítva volt. Szarvason a múlt hó 5-én és 21-én, Gyomán ápril hava H-én, Öcsödön a múlt hó 15-én és 18-á.ti és Szt.-Andráson a múlt hó 22-én merültek fel tüzesetek. Véletlen halál eset fordult elő B.-Csabán april hava 27-én a mikor is Lipcsey András gőzmalom tulajdonosnak 3 éves Jenő nevű fia a gőzmalomból kifolyó forró vizbe esvén az ennek következtében kapott sebeiben elhalálozott. A gondatlanság szülte ezen sajnos baleset jelenleg vizsgálat tárgyát képezi. Szarvason a múlt hó 10-én Velki Pál tanyai csősz fia Mátyás, édes atyja fegyverével játszadozván 11 éves György testvérét véletlenségbél agyon lőtte. A vizsgálat ez ügyben is folyamatba tétetett. Endrőd mellett a Körösből a múlt ^hó 26-án egy a vízben körülbelül 3 hó óta levő női hulla fogatott ki. A hulla kiléte megállapítható nem lévén, személyleirása országosan körözve lett. A megejtett rendőri bonczolás eredménye szerint az illető nem bűntény áldozata lett. Öngyilkosságot követett el T.-Komlóson a f. éri ápril hava i2-én Szuszekán György tót-kom!ósi lakos, ki magát kötéllel felakasztotta. 111. Uták, hidak, védtöltések. A megyei közlekedési utak az állandó száraz időjárás és az utkaparók folytonos munkálkodása mellett a téli és tavaszi hónapok időjárásai következtében megrongált állapotukból, jó s könnyen járható állapotba helyeztettek. A f. évi közmunka előirányzatban jelezve lévő munkálatok több helyen folyamatban vannak s a száraz időjárás folytán jó eredménynyel kecsegtetnek. A javitást igénylő hidak közül a Gyula- Vári hídnál a javítási munkálatok megkezdet- dettek, a minek folytán a hídon megszakadt közlekedés a Fehér-Körösnek jobb partjára lett az alsó-fehér-körösi társulat kinyert beleegyezésével áthelyezve. A körös-tarcsai utón levő átereszek javítási munkálatai szintén folyamatban vannak. A védtöltések állapota minden tekintetben kielégítő. Aberettyó-ivánfenék-mezőtur-mesterszál- lási vizszabályozó társulat Berettyó osztálya azon meder fordulatok kibővítésén — melyeknek 1879. évben a vargazugi gátszakadás s a múlt 1886. évi fenyegető veszély tulajdonítható volt, s a melyek a darvasi és füzes-gyarmati határokban léteznek nagy munkaerővel munkálkodik. Ezen rovat alatt van szerencsém bejelenteni, hogy a községek egyik főteendőjének a téli időszak alatt megrongált utczák. járdák, közterek és községi utak kijavításának és rendbe hozásának végrehajtására a községek elöljáróit a főszolgabirák utján s általuk kiadandó erélyes felhívás mellett utasítottam, s ezen rendeletemben a járási főszolgabírókat a kellő ellenőrzésre s az eredménynek bejelentésére felhívtam. IV. Vegyesek. A megyei pénztárak véletlen vizsgálata a múlt hóban is megejtetvén, ezen alkalommal azon tapasztalatra jutottam, hogy a megyei íközpontosított árvatár adósai közül többen nagyobb mérvű s évekre visszamenőleges kamat- hátralékokkal vannak tartozásban, Ezen adósok jegyzése beperlés végett a megyei tiszti- főügyésznek átadatott ugyan, azonban valószi- nüleg a hosszabb időt igénybe vevő bírói eljárás a kedvező eredményt még mindig késlelteti. A fősorozás az egész megyében befejeztetvén sajnosán jelenthetem, hogy a kivetett jutalék egy sorozó járásban sem telt ki. A főszolgabirák beterjesztett jelentései szerint a kémények tisztán tartása az erre hivatott közegek által ellenőriztetik. A járási főszolgabirák jelentései szerint a hernyóirtás a megye egész területén foganatosítva lett. A községek közigazgatásában felemlíthető változás csakis Gyomán történt a hol a megye közönsége által megsemmisített biró választás a f. évi ápril hava 24-én újból megejtetvén ez alkalommal bíróvá Biró Benedek lett megválasztva, ki figyelembe vehető okok miatt ez állást el nem fogadván felis- mentetett s uj biró választás rendeltetett el. A választás alkalmával némi zavargás jk merültek fel a melyeknek tettesei az illetékes bírósághoz bejelentve lettek. B.-Gyulán, 1887. májás hó 8-an. Jancsovíts Pál, alispán. Gyomai viszonyok. Motto: Óh Mirhóhát I óh Kisrét, Ugyan mért mégy szerteszét? Régi dolog, hogy a kis események mindig a nagy események mintájára alakulnak. A családok versengése kicsiben, a hatalmas dynastiák harcza nagyban, azon különbséggel, hogy mig emez a világesemények tengerén egy nagy vihar, az előbbi csak egy gyenge hullám, az egyik csak egy villanyszikra, a másik egy hatalmas dőrdület kisérte menykőcsápás. És ha már köves Arábiának voltak annak idején Reisz ei és Kelb-jei, kinek versengése végre is megbuktatta az arabs birodalmat; ha Angliának volt York és Lancester, másképen fehér és pirosrózsa háborúja; ha Németországban Voltak Wcl- fek és ghibellinek, a kiknek párttusája más államokba is átcsapott; ba Magyarország sokáig érezte a kuruezok és labanezok kölcsönös garázdálkodását : hát ugyan miért ne lennének Gyoménak is kuruezai és labanczai, — engedőimet kérek — mirhóhát-ja és kisrét-je. ügy tudom, hogy így hívják a templomtól a vásártér felé terülő részét a községnek. Oh! az a Mirhóhát, meg az a Kisrét! do sok bajt csinált az már Gyoménak! — Híven emlékezem reá, hogy egy időben a község fiatalsága e szerint csoportosult pártokra s folytatta egymással a Montecchi és Capuletti-féle harezot, s alig forog fenn kétség a felett, hogy e harcznak is meg voltak amúgy titokban a maga llo- moo-i és Juliá-i. — Híven emlékezem a szombati fegyverkezésre, hogy másnap, vasárnap, meg- vívassék a büszke harcz; híven emlékezem a bevert fejekre, mert nekem is sok dolgot adtak, híven emlékezem arra is, hogy igen zokszor az összecsapásra mint neutrális területet, a templom terét választották, gondolván, hogy az Isten-háza közelében közelebb lesznek az Istenhez is, s mint az ellenségei összecsapó magyar huszár a forradalom alatt, így kiállhatnak fel : Ne segíts uram Isten se nejünk, se nekik, bizd ránk a dolgot, te csak nézzed! — Hát biz ezek nem voltak valami szép dolgok. — Ma újból mutatkozik egy sajátos társadalmi jelenség, mely úgy látszik, hogy a régi hagyomány egy ujabh nyilatkozata. Gyomán ma két banda van, ott, a hol egy czi- gánybanda nem tudott idáig megélni, pedig a czigányjollemuek egyik alapvonása, hogy mindenkivel szerel jó lábon állani. — Az egyik bandának egyenruhája sötétbarna salon-kabát, veres csikós pantalon; másiké kék magyaros öltözet csinos zsinórzattal. Hát ez igy magában véve nagyon szép; mutatja, hogy nem oly szegény az a gyomai nép, mint sokan hinni szerelik, mert ott, hol egyesek áldozatkészsége ily zeDe- társulatokat tart fenn, a hol tehát ily fényűzési czikkekré is jut, megvan a vagyoni jóllét is. Nem tudom, hogy.a két banda közül melyik a Kisrété, melyik Mirhóháté; hanem azt tudom, hogy két dudás egy csárdában még ritkán fért meg s hogy a mely csárdában két nótára tán- czolnak, ott se a nóta, se a táncz nem jól megy, s hogy a dolog vége utoljára is : macskazene és czivódás. Ha nem vigyázunk, hát még azt is megérjük, hogy külöD bírája lesz a Kis- rétnek, külön a Mirhóhátaak; jelenleg egyiknek sincs legalább választott bírája. — Oh az a Mirhóhát meg az- a' Kisrét I E reflexiók utát>, m flyet bennünk a gyomai viszonyok .keltettek; eljutottunk oda, hogy a község égyHkomoly bajához szóljunk, azon czélból, bogy csekély szavunkkal az ellentétek kiegyenlítését tegyük lehetővé. Adjuk tehát az események rövid vázlatát I A folyó év elején bíróvá választatott Gyomán Fekete JWihály; e sorok Írója az öreg Fekete Mihályt régibb idő óta ismeri, mint egykor a község törvénybiráját; működését kellő értelem, higgadtság • ott a hol kellett, a szükséges erély jellemezte, s épen ezen erélyessége — köztudo- más szerint — egy hosszasan húzódó pert is zúdított nyakába, melyből azonban győztesen emelkedett ki. Nagyon természetes, hogy bárki is joggal várhatta, hogy az élet hosszas és küzdelmes utjain megedzett öreg, a haladó korral gyarapodó higgadtságot, hovatovább erősbödő értelmet s belátást visz újból hivatalába, a különösen hogy tapasztalatai megérlelték benne azon meggyőződést, hogy nagy különbség van abban, hogy a társadalom minő elemeire hivatkozunk nyilvános működésünk támogatásánál, s hogy sokkal szebb, férfiasabb és nemesebb bukni a társadalom józanabb elemeivel, mint győzni azokkal, kiktől csak el kell fordulni. — Választásánál el lett követve azon hiba, hogy olyanok is szavaztak, kiknek szavazati joguk nem volt, igaz, hogy nem ő reá, hanem ellenfelére, Cs. Szabó Gergelyre. De daczára ennek: épen ellenfele és társai a választást megfellebbezték s a megyei illetékes hatóság a választást meg is semmisítette. A i. évi ápril 24 én megejtett választásnál, úgy látszik, az egykor auunyira higgadt és értelmes Fekete Mihályt cserben hagyta helyesebb belátása s az ő ezége, s igy bizonyos mértékig felelőssége alatt oly jelenségek merültek fel, melyeket itt részletezni nem akarunk, de a melyek igazolják azt: hogy az öregségnek már nincs szerencséje. A járás fiatal, de ezen eljárásban kellő erélyt és tapintatot tanúsított szolgabirája felszólította, hogy lemondását vonja vissza, hogy pályázzék s a köznyugalmat megóvni segítsen. És íme ő, sem egyiket sem másikat nem tette, e helyett a nyers tömegre hivatkozott, még hozzá az egyház egyik köztiszteletben álló lelkészéhez egy sajátos tartalmú levelet ir s azt hivatalos jelleggel látja el s kijelenti a járás szolgabirája előtt, bogy ő c s a k azon esetben pályázik a bíróságra, ha ellenfele, Cs. Szabó Gergely is pályázik, hogy alkalma legyen megmutatni, hogy ha őt Cs. Szabó Gergely megbuktatta a megyén, hát ő meg majd a választásnál veri el ellenfelét. — A dolog vége az lett, hogy Biró Benedek, kit megválasztottnak a szolgabiró Uijolentett, de a kit a tömeg egy része valóságos elriasztó tüntetéssel fogadott, lemondásával csillapította le a forrongást. Cs. Szabó Gergely a Mirhóháton lakik, Fekete Mihály a Kisréten. Vájjon nem nyilatkozik-e a jelenségek e sajátos találkozásában a hagyományos küzdelem; vagy talán azt a harezot, molyét az előtt az éretten subanezok fütykössel vívtak, más téren most már az öregebbek akarják vívni? Nagyon szomorú volna 11 Azonban számoljunk egy kissé ! Félre azokkal a maróháti meg kisréti-Bzerü kicsinyes küzdelmekkel ; tanaljuk meg, hogy ily küzdelmek alatt csak a közügy szenved; tanuljuk meg, hogy egyáltalán nem férfi az, ki Baját józan eszén s meggyőződésén kívül mások sugallására hallgat, s mások kezében csak hitvány eszközzé, vagy ha úgy tetszik, nyomorult bábbá silányul; tanuljuk meg, hogy nekünk, kiket már az élet küzdelmei sokra megtanítottak, a fiatalabb nemzedék előtt az egyetértés, a jó béke, s ez által a közügy érdekében tündöklő példa gyanánt kell eljárni; tanuljuk meg, hogy feladatunk az életben nem az egyenetlenségeket szítani, hanem épen az egyenetlenséget, bár hol mutatkozik, okossággal és szelídséggel elsimítani; tanuljuk meg, hogy szégyen az a szereplőre, hogy mig maga, mint izgató, ép bőrrel menekül a hatóság sújtó szigora elől, addig a. félrevezettek bűnhődnek helyette; tanuljuk meg, hogy az, a sokak által anynyira imádott népszerűség sokszor hasonló az arczát- lan rimához, mely ma a te karjaid között édeleg, bogy holnap már egy, nállad szerencsésebb, mert ügyesebb és ravaszabb, de annál érdemetlenebb kalandor ölébe dobja magát, hogy ott dobzód- jék; tanulják meg különösen az illetők, hogy nem az ám a legérdemesebb biró, ki mennél több szavazatot czipel be hátán a tanácsterembe, hanem az a legérdemesebb biró, ki mikéi töhb értelmet, férfias higgadtságot, igazságszeretetet a a közérdek iránt minél több ügybuzgalmat visz be magával. — Ezek nélkül a szavazatoknak semmi erkölcsi értéke az illetőre nézve nincs I Még egy dolgot említek fel. — A múltkori kővetválasztá8 alkalmával is, Gyoma oly jelenségeknek volt szintere, a melyekért az ország színe előtt keltett pirulnia. Meddig akarunk még pirulni és szégyenkezni; talán nem volt elég a múltkori, vagy tálán minél több alkalmat akarunk arra szolgáltatni, hogy bennünket politikai jogaink élvezésére éretleneknek tartson a közvélemény ? Ezen az utón haladva elérhetjük, de aztán ki lesz majd a dolgokért felelős, bol lesz az a bátor férfiú, ki értük a felelősséget elvállalja? Végül ne méltóztassanak roszsz néven venni tőlem, ha én, kit a megye ezen községéhez oly sok kedves emlék fűz, ez igénytelen fel- szóllalással a jó béke érdekében közre hatni igyekeztem. Tartsanak össze a jobbak mint törhetlen kőfal, ne dugják össze fejüket, hanem a közérdek megmentésére működjenek ösz- sze s az eddig szenvedett csorba kiköszörülhető leszsz. Gyula, május 5. 1887. Dr. Kovács István. A vendéglő kérdéséhez. Tekintetes szerkesztő url Becses lapja f. 1887. évi május hava 1-ső napján megjelent 18-ik számának bevezető czikke, a bérbe adott regale jövedelmeiből maradandó felesleg mikénti felnasználásával — bár tagadhatatlan, hogy időszerűen s kellő avatottsággal foglalkozik, de minthogy a tisztelt közlemény szerzője egyes kitételeiben a helyi viszonyokkal való ismeretlenségét, avagy téves informálását árulja el: engedje meg tekintetes szerkesztő ur, bogy — én nemcsak mint vendéglős és szállodatulajdonos — hanem mint városi képviselőtestületi tag és polgár, mindezen minőségemre való tekintettel 8 a nélkül, hogy az említett közlemény in- tentióját legkevésbé is csonkítani akarnám, — észrevételeim megtegyem. Minden embernek a saját ügykörében megvan a maga ambitiója, s talán éppen ez okozza nálam is azt a nagyon kellemetlen érzést, mit a már többször említett közlemény azon kitételei : „Ha nem lenne olyan szomorú dolog az, hogy Gyula városában, Békésmegye székhelyén még
