Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-08 / 19. szám

Melléklet a „Békés“ 19-ik számához. fel, — miszerint az 1885. évi 1022. t. a erdőügyi nyomtatványok beszerzése czéljából részére utóla­gos elszámolás kötelezettsége meltett kiutalványo­zott 25 frt mikénti felhasználásáról számadást adja be. Békés vármegye állandó választmánya. B.-Gyulán, 1887. évi ápril hava 30-án. Jegyzetté és kiadta : Terényi Lajos, m. h. főjegyző. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság május havi ülésére. Méltóságos Főispán uy I Tekintetes közigazgatási bizottság 1 A, közigazgatási ágak múlt april havi ál­lapotától ■ szóló rendszerinti havi jelentésemet az 1876.. évi VI. t. ez. 15. §-ához képest tiszte­lettel következőkben van szerencsém előter­jeszteni. Vi é, J. Közegészségügy. Megyém területén a lefolyt hóban uralgó ragályos kórok folytán az emberek egészség, állapotát kedvezőnek nem jelezhetem. Elte­kintve azon körülménytől, hogy a gyermekek között a kanyaró betegség Kétegyházán ' és Uj-Kigyós községhez tartozó Ó-Kigyós pusz­tán oly nagy mérvben uralkodik, hogy az is­kolák bezáratását kellett elrendelnem, — s hogy továbbá ugyan ezen járvány B.-Csabán, Békésen, Kondoroson s Öcsödön a gyermekek egészségi állapotát még mindig veszélyezteti, ■— agályosabbnak kell jelleznem, hogy a hó­lyagos himlő járvány úgy szólván az egész megye területén szedi áldozatait. — E veszé­lyes kórban a megye főorvosa által legutóbb beterjesztett s a múlt hó 18-ától 2l-éig terjedő időszakra szerkesztett főkimutatás szerint Gyulán 1, B.-Csabán 13, Uj-Kigyóson 1, Gyo­mén 5, Endrődön 20, Orosházán 8, Csorvá- son 7, Békésen 2, Szarvason i4, Kondoroson 2 Szent-Andráson 19, Szeghalmon 5, F.-Gyarma- ton 8 vagyis összesen az ,egész megyében 105 egyén sinylődött, kik közül meggyógyult '43, meghalt 29 és pedig beoltott 9 és be nem oltott 20 és további gyógykezelés alatt jma- radt .33 egyén., — a járvány egész tartama alatt összesen 356 megbetegülés történt, — a melyok közül beoltott egyén 25, be nem ol­tott 7Ö halt el, —. s 222 teljesen kigyógyulván, gyógykezelés alatt maradt 33 egyén. E he­lyen meg kell jegyeznem, hogy a hólyagos himlő, járyány Gyula városában s főleg a vá­roshoz tartozó tanyákon mindinkább nagyobb mérveket kezd ölteni, , A vörheny Gyomán, Szeghalmon és Fü­zes-Gyarmaton, a roncsoló torok lob B.-Csa­bán és K.-Tarcsán még mindig szedi áldo­zatait. Felemlítem még, hogy Orosházán a folyó évi fösorozás alkalmával a védkötelesek kö­zött fejkoszban szenvedőket nagyobb számban találván, a megyei főorvos véleményének meg­hallgatása után e betegség gyógykezeltetése s tovább terjedésének megakadályozása iránt a. járási főszolgabírót megfelelő utasításokkal ellátni nem késtem. A cholera elleni óvintézkedések a járási főszolgabirák jelentései szerint általuk kellő erélylyel ellenőriztetnek. A hasznos házi állatok egészségi állapota kedvezőnek volt mondható s egész megyében nehány lépfene esetén kívül a mely B.-Csaba határában Csizmadia Pál orosházai lakos ta­nyáján lévő lovak között merült fel, más ra­gályos betegség nem észleltetett. A tavaszi lóvizsgálat a megye állatorvosa által a folyó évi február hava 21-én megkez­detvén a múlt hó 18-án fejeztetett be. — Meg­vizsgáltatott összesen 42,730 s betegnek 30 db. találtatott, — a beteg lovak közül 2 azonnal leszuratott. 11. Közbiztonság. , A személy biztonság csakis Endrőd köz­ségben lett megzavarva a hol a húsvéti ün­nepek másodnapján a mezőn mulató legénység . összeverekedvén többed súlyos sérüléseket szenvedtek. A vagyon biztonság K.-Tarcsa község­ben lett felemlithetőleg megtámadva, az ottani halászbérlőktől ugyanis a Körös folyón lévő bárkájukból s annak feltörése után 25—30 frt értékű halat tolvajoltak el, — a még felme­rült egy két jelentéktelen eset közbiztonsági állapotaink megnyugtató, voltára árnyat egy- . átalján. nem vethet. Tűz eset 7 volt és pedig B,-Gyulán a folyó évi ápril hava 21-én Metz József tanyá­ján a tanya épület egett le, a mely alkalom­éinál a tulajdonos fia mentési kísérletek köz­ben oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy ezek következtében harmad napra meghalt, . A leégett kház biztosítva volt. Szarvason a múlt hó 5-én és 21-én, Gyomán ápril hava H-én, Öcsödön a múlt hó 15-én és 18-á.ti és Szt.-Andráson a múlt hó 22-én merültek fel tüzesetek. Véletlen halál eset fordult elő B.-Csabán april hava 27-én a mikor is Lipcsey András gőzmalom tulajdonosnak 3 éves Jenő nevű fia a gőzmalomból kifolyó forró vizbe esvén az ennek következtében kapott sebeiben elhalá­lozott. A gondatlanság szülte ezen sajnos bal­eset jelenleg vizsgálat tárgyát képezi. Szarva­son a múlt hó 10-én Velki Pál tanyai csősz fia Mátyás, édes atyja fegyverével játszadozván 11 éves György testvérét véletlenségbél agyon lőtte. A vizsgálat ez ügyben is folyamatba tétetett. Endrőd mellett a Körösből a múlt ^hó 26-án egy a vízben körülbelül 3 hó óta levő női hulla fogatott ki. A hulla kiléte megálla­pítható nem lévén, személyleirása országosan körözve lett. A megejtett rendőri bonczolás eredménye szerint az illető nem bűntény ál­dozata lett. Öngyilkosságot követett el T.-Komlóson a f. éri ápril hava i2-én Szuszekán György tót-kom!ósi lakos, ki magát kötéllel felakasz­totta. 111. Uták, hidak, védtöltések. A megyei közlekedési utak az állandó száraz időjárás és az utkaparók folytonos munkálkodása mellett a téli és tavaszi hóna­pok időjárásai következtében megrongált ál­lapotukból, jó s könnyen járható állapotba helyeztettek. A f. évi közmunka előirányzatban jelezve lévő munkálatok több helyen folyamatban vannak s a száraz időjárás folytán jó ered­ménynyel kecsegtetnek. A javitást igénylő hidak közül a Gyula- Vári hídnál a javítási munkálatok megkezdet- dettek, a minek folytán a hídon megszakadt közlekedés a Fehér-Körösnek jobb partjára lett az alsó-fehér-körösi társulat kinyert be­leegyezésével áthelyezve. A körös-tarcsai utón levő átereszek ja­vítási munkálatai szintén folyamatban vannak. A védtöltések állapota minden tekintet­ben kielégítő. Aberettyó-ivánfenék-mezőtur-mesterszál- lási vizszabályozó társulat Berettyó osztálya azon meder fordulatok kibővítésén — melyek­nek 1879. évben a vargazugi gátszakadás s a múlt 1886. évi fenyegető veszély tulajdonít­ható volt, s a melyek a darvasi és füzes-gyar­mati határokban léteznek nagy munkaerővel munkálkodik. Ezen rovat alatt van szerencsém beje­lenteni, hogy a községek egyik főteendőjének a téli időszak alatt megrongált utczák. járdák, közterek és községi utak kijavításának és rendbe hozásának végrehajtására a községek elöljáróit a főszolgabirák utján s általuk ki­adandó erélyes felhívás mellett utasítottam, s ezen rendeletemben a járási főszolgabírókat a kellő ellenőrzésre s az eredménynek beje­lentésére felhívtam. IV. Vegyesek. A megyei pénztárak véletlen vizsgálata a múlt hóban is megejtetvén, ezen alkalommal azon tapasztalatra jutottam, hogy a megyei íközpontosított árvatár adósai közül többen na­gyobb mérvű s évekre visszamenőleges kamat- hátralékokkal vannak tartozásban, Ezen adó­sok jegyzése beperlés végett a megyei tiszti- főügyésznek átadatott ugyan, azonban valószi- nüleg a hosszabb időt igénybe vevő bírói el­járás a kedvező eredményt még mindig kés­lelteti. A fősorozás az egész megyében befejez­tetvén sajnosán jelenthetem, hogy a kivetett jutalék egy sorozó járásban sem telt ki. A főszolgabirák beterjesztett jelentései szerint a kémények tisztán tartása az erre hi­vatott közegek által ellenőriztetik. A járási főszolgabirák jelentései szerint a hernyóirtás a megye egész területén foga­natosítva lett. A községek közigazgatásában felemlít­hető változás csakis Gyomán történt a hol a megye közönsége által megsemmisített biró választás a f. évi ápril hava 24-én újból meg­ejtetvén ez alkalommal bíróvá Biró Bene­dek lett megválasztva, ki figyelembe vehető okok miatt ez állást el nem fogadván felis- mentetett s uj biró választás rendeltetett el. A választás alkalmával némi zavargás jk merültek fel a melyeknek tettesei az illetékes bírósághoz bejelentve lettek. B.-Gyulán, 1887. májás hó 8-an. Jancsovíts Pál, alispán. Gyomai viszonyok. Motto: Óh Mirhóhát I óh Kisrét, Ugyan mért mégy szerteszét? Régi dolog, hogy a kis események mindig a nagy események mintájára alakulnak. A csa­ládok versengése kicsiben, a hatalmas dynastiák harcza nagyban, azon különbséggel, hogy mig emez a világesemények tengerén egy nagy vi­har, az előbbi csak egy gyenge hullám, az egyik csak egy villanyszikra, a másik egy ha­talmas dőrdület kisérte menykőcsápás. És ha már köves Arábiának voltak annak idején Reisz ei és Kelb-jei, kinek versengése végre is megbuktatta az arabs birodalmat; ha Angliának volt York és Lancester, másképen fehér és piros­rózsa háborúja; ha Németországban Voltak Wcl- fek és ghibellinek, a kiknek párttusája más álla­mokba is átcsapott; ba Magyarország sokáig érezte a kuruezok és labanezok kölcsönös ga­rázdálkodását : hát ugyan miért ne lennének Gyoménak is kuruezai és labanczai, — enge­dőimet kérek — mirhóhát-ja és kisrét-je. ügy tudom, hogy így hívják a templomtól a vásártér felé terülő részét a községnek. Oh! az a Mirhóhát, meg az a Kisrét! do sok bajt csinált az már Gyoménak! — Híven emlékezem reá, hogy egy időben a község fiatal­sága e szerint csoportosult pártokra s folytatta egymással a Montecchi és Capuletti-féle harezot, s alig forog fenn kétség a felett, hogy e harcz­nak is meg voltak amúgy titokban a maga llo- moo-i és Juliá-i. — Híven emlékezem a szom­bati fegyverkezésre, hogy másnap, vasárnap, meg- vívassék a büszke harcz; híven emlékezem a be­vert fejekre, mert nekem is sok dolgot adtak, híven emlékezem arra is, hogy igen zokszor az összecsapásra mint neutrális területet, a templom terét választották, gondolván, hogy az Isten-háza közelében közelebb lesznek az Istenhez is, s mint az ellenségei összecsapó magyar huszár a forra­dalom alatt, így kiállhatnak fel : Ne segíts uram Isten se nejünk, se nekik, bizd ránk a dolgot, te csak nézzed! — Hát biz ezek nem voltak va­lami szép dolgok. — Ma újból mutatkozik egy sajátos társadalmi jelenség, mely úgy látszik, hogy a régi hagyomány egy ujabh nyilatkozata. Gyomán ma két banda van, ott, a hol egy czi- gánybanda nem tudott idáig megélni, pedig a czigányjollemuek egyik alapvonása, hogy minden­kivel szerel jó lábon állani. — Az egyik bandá­nak egyenruhája sötétbarna salon-kabát, veres csikós pantalon; másiké kék magyaros öltözet csinos zsinórzattal. Hát ez igy magában véve nagyon szép; mutatja, hogy nem oly szegény az a gyomai nép, mint sokan hinni szerelik, mert ott, hol egyesek áldozatkészsége ily zeDe- társulatokat tart fenn, a hol tehát ily fényűzési czikkekré is jut, megvan a vagyoni jóllét is. Nem tudom, hogy.a két banda közül melyik a Kisrété, melyik Mirhóháté; hanem azt tudom, hogy két dudás egy csárdában még ritkán fért meg s hogy a mely csárdában két nótára tán- czolnak, ott se a nóta, se a táncz nem jól megy, s hogy a dolog vége utoljára is : macska­zene és czivódás. Ha nem vigyázunk, hát még azt is megérjük, hogy külöD bírája lesz a Kis- rétnek, külön a Mirhóhátaak; jelenleg egyik­nek sincs legalább választott bírája. — Oh az a Mirhóhát meg az- a' Kisrét I E reflexiók utát>, m flyet bennünk a gyomai viszonyok .keltettek; eljutottunk oda, hogy a köz­ség égyHkomoly bajához szóljunk, azon czélból, bogy csekély szavunkkal az ellentétek kiegyenlí­tését tegyük lehetővé. Adjuk tehát az események rövid vázlatát I A folyó év elején bíróvá választatott Gyo­mán Fekete JWihály; e sorok Írója az öreg Fekete Mihályt régibb idő óta ismeri, mint egykor a község törvénybiráját; működését kellő értelem, higgadtság • ott a hol kellett, a szükséges erély jellemezte, s épen ezen erélyessége — köztudo- más szerint — egy hosszasan húzódó pert is zú­dított nyakába, melyből azonban győztesen emel­kedett ki. Nagyon természetes, hogy bárki is joggal várhatta, hogy az élet hosszas és küz­delmes utjain megedzett öreg, a haladó korral gyarapodó higgadtságot, hovatovább erősbödő ér­telmet s belátást visz újból hivatalába, a külö­nösen hogy tapasztalatai megérlelték benne azon meggyőződést, hogy nagy különbség van abban, hogy a társadalom minő elemeire hivatkozunk nyilvános működésünk támogatásánál, s hogy sokkal szebb, férfiasabb és nemesebb bukni a társadalom józanabb elemeivel, mint győzni azok­kal, kiktől csak el kell fordulni. — Választásá­nál el lett követve azon hiba, hogy olyanok is szavaztak, kiknek szavazati joguk nem volt, igaz, hogy nem ő reá, hanem ellenfelére, Cs. Szabó Gergelyre. De daczára ennek: épen ellenfele és társai a választást megfellebbezték s a megyei illetékes hatóság a választást meg is semmisí­tette. A i. évi ápril 24 én megejtett választásnál, úgy látszik, az egykor auunyira higgadt és ér­telmes Fekete Mihályt cserben hagyta helyesebb belátása s az ő ezége, s igy bizonyos mértékig felelőssége alatt oly jelenségek merültek fel, me­lyeket itt részletezni nem akarunk, de a melyek igazolják azt: hogy az öregségnek már nincs szerencséje. A járás fiatal, de ezen eljárásban kellő erélyt és tapintatot tanúsí­tott szolgabirája felszólította, hogy lemondását vonja vissza, hogy pályázzék s a köznyugalmat megóvni segítsen. És íme ő, sem egyiket sem másikat nem tette, e helyett a nyers tömegre hivatkozott, még hozzá az egyház egyik köztisz­teletben álló lelkészéhez egy sajátos tartalmú levelet ir s azt hivatalos jelleggel látja el s ki­jelenti a járás szolgabirája előtt, bogy ő c s a k azon esetben pályázik a bíró­ságra, ha ellenfele, Cs. Szabó Ger­gely is pályázik, hogy alkalma legyen meg­mutatni, hogy ha őt Cs. Szabó Gergely megbuk­tatta a megyén, hát ő meg majd a választásnál veri el ellenfelét. — A dolog vége az lett, hogy Biró Benedek, kit megválasztottnak a szolgabiró Uijolentett, de a kit a tömeg egy része valósá­gos elriasztó tüntetéssel fogadott, lemondásával csillapította le a forrongást. Cs. Szabó Gergely a Mirhóháton lakik, Fekete Mihály a Kisréten. Vájjon nem nyilatkozik-e a jelenségek e sajátos találkozásában a hagyományos küzdelem; vagy talán azt a harezot, molyét az előtt az éretten subanezok fütykössel vívtak, más téren most már az öregebbek akarják vívni? Nagyon szomorú volna 11 Azonban számoljunk egy kissé ! Félre azok­kal a maróháti meg kisréti-Bzerü kicsinyes küz­delmekkel ; tanaljuk meg, hogy ily küzdelmek alatt csak a közügy szenved; tanuljuk meg, hogy egyáltalán nem férfi az, ki Baját józan eszén s meggyőződésén kívül mások sugallására hallgat, s mások kezében csak hitvány eszközzé, vagy ha úgy tetszik, nyomorult bábbá silányul; tanuljuk meg, hogy nekünk, kiket már az élet küzdelmei sokra megtanítottak, a fiatalabb nemzedék előtt az egyetértés, a jó béke, s ez által a közügy ér­dekében tündöklő példa gyanánt kell eljárni; ta­nuljuk meg, hogy feladatunk az életben nem az egyenetlenségeket szítani, hanem épen az egye­netlenséget, bár hol mutatkozik, okossággal és szelídséggel elsimítani; tanuljuk meg, hogy szé­gyen az a szereplőre, hogy mig maga, mint iz­gató, ép bőrrel menekül a hatóság sújtó szigora elől, addig a. félrevezettek bűnhődnek helyette; tanuljuk meg, hogy az, a sokak által anynyira imádott népszerűség sokszor hasonló az arczát- lan rimához, mely ma a te karjaid között édeleg, bogy holnap már egy, nállad szerencsésebb, mert ügyesebb és ravaszabb, de annál érdemetlenebb kalandor ölébe dobja magát, hogy ott dobzód- jék; tanulják meg különösen az illetők, hogy nem az ám a legérdemesebb biró, ki mennél több szavazatot czipel be hátán a ta­nácsterembe, hanem az a legérdemesebb biró, ki mikéi töhb értelmet, férfias higgadt­ságot, igazságszeretetet a a közérdek iránt mi­nél több ügybuzgalmat visz be magával. — Ezek nélkül a szavazatoknak semmi erkölcsi értéke az illetőre nézve nincs I Még egy dolgot említek fel. — A múltkori kővetválasztá8 alkalmával is, Gyoma oly jelensé­geknek volt szintere, a melyekért az ország színe előtt keltett pirulnia. Meddig akarunk még pi­rulni és szégyenkezni; talán nem volt elég a múltkori, vagy tálán minél több alkalmat aka­runk arra szolgáltatni, hogy bennünket politikai jogaink élvezésére éretleneknek tartson a köz­vélemény ? Ezen az utón haladva elérhetjük, de aztán ki lesz majd a dolgokért felelős, bol lesz az a bátor férfiú, ki értük a felelősséget elvál­lalja? Végül ne méltóztassanak roszsz néven venni tőlem, ha én, kit a megye ezen községé­hez oly sok kedves emlék fűz, ez igénytelen fel- szóllalással a jó béke érdekében közre hatni igyekeztem. Tartsanak össze a jobbak mint törhetlen kőfal, ne dugják össze fejüket, ha­nem a közérdek megmentésére működjenek ösz- sze s az eddig szenvedett csorba kiköszörülhető leszsz. Gyula, május 5. 1887. Dr. Kovács István. A vendéglő kérdéséhez. Tekintetes szerkesztő url Becses lapja f. 1887. évi május hava 1-ső napján megjelent 18-ik számának bevezető czikke, a bérbe adott regale jövedelmeiből maradandó felesleg mikénti felnasználásával — bár tagadha­tatlan, hogy időszerűen s kellő avatottsággal fog­lalkozik, de minthogy a tisztelt közlemény szer­zője egyes kitételeiben a helyi viszonyokkal való ismeretlenségét, avagy téves informálását árulja el: engedje meg tekintetes szerkesztő ur, bogy — én nemcsak mint vendéglős és szállodatulaj­donos — hanem mint városi képviselőtestületi tag és polgár, mindezen minőségemre való tekin­tettel 8 a nélkül, hogy az említett közlemény in- tentióját legkevésbé is csonkítani akarnám, — ész­revételeim megtegyem. Minden embernek a saját ügykörében meg­van a maga ambitiója, s talán éppen ez okozza nálam is azt a nagyon kellemetlen érzést, mit a már többször említett közlemény azon kitételei : „Ha nem lenne olyan szomorú dolog az, hogy Gyula városában, Békésmegye székhelyén még

Next

/
Thumbnails
Contents