Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-05-08 / 19. szám
kötelessége tehát mindenkinek teljes erővel oda hatni, hogy azon csatornák melyek az ország erejét és vagyonát a külföldre vezetik,' betöníeá- senek, a mi pénzszegény anyagi bajokkal küz- ködő nemzetünk java minden kitelhető módón ulőmozdittassék. A külföld terményeinket, marhánkat lisztünket magas bevételi vámok által igyekszik területről kiszorítani; de pénzünkre nem vetnek vámot, azt mindenütt szívesen látják. Fizessünk mi is hasonlót hasonlóval s teremtsünk mi is vámot! Legyen hazafias kötelességünk minden eszköz fel használásával pénzünk kivándorlását meggátolni. Megmentvén, a mit még megmenteni lehet. Ne is bízzuk azért verejtékkel szerzett pénzünket idegen biztositó társaságokra, mig a magyar gazdák jég- biztositási szövetségében egy oly hazai intézményt bírunk, melynek nyeresége nem jut külföldre, hanem kizárólag gazdáink javára marad s mely a földnek úgyszólván vissza adja a tőle nyert erőt. Hasonló felfogás vezérelte Hont megye gazdasági egyesületét is, mely az országos gazdasági egyesület ide vágó határozatát bevárva e kérdés fölött a napokban tanácskozott s noha az idegen társaságok legkipróbáltabb közegeiket küldötték ki e gyűlésre, kik minden követ megmozgattak hogy a hontmegyei gazdasági egyesületnek a jégszövetségbe való belépését meghiúsítsák: mégis az hűvösebbnek látta ez idegen társaságoknak pillanatnyilag nevetségig olcsó dij szabásait figyelembe sem venni s fent jelzett felfogását érvényre emelvén azt határozta, hogy az egylet a jégszövet- sé^be való belépést tagjainak a legmelegebben ajánlja és hatáskörében mindent el fog követni, hogy a szövetség érdekei lehetőleg előmozdittap- sanak. Lóversenyt rendez a békésmegyei gazdasági egyiet B.-Csabán 1887. május 30-án a következők szerint: ja A futamok a szokott gyepen d. u. 3 órakor kezdődnek. Rendező: Sztraka György. Pályahossza a mezei gazdák versenyénél 1600, az urlovarokénál 2000 méter. Bejelentési határidő az úrlovarokra nézve a versenyt megelőző nap déli 12 órája a rendezőnél, gazdákra nézve a verseny kezdete ugyanannál. Bejelentendő: a tulajdonosnak és a lovasnak neve és lakhelye, a lónak származása (vett-e, vagy nevelt), neme, kora, neve és színe. Helyárak: I. oszt. ülőhely és körbelépés férfiaknak jelvénynyel 1 frt, II. oszt. ülőhely 50 kr. Jegyek előre válthatók Podbraszky és Társa kereskedésében, hol az ülőhelyek számozott rajza megtekinthető. A verseny napjának déli 12 óráján júl jegyek csak a helyszíni pénztárnál kaphatók. Az ülőhelyek arra rendelt egyének által mutattatnak ki. A versenybíróságot a helyszínén az egylet elnöke és a rendező alakítják meg. A futamok kétes esélyeinek a versenybíróság általi elbírálása a pesti lovaregylet gyepszabályai szerint történik a mennyiben azok a helyi körülményekre alkalmazhatók. Az úrlovar-versenyre vonatkozólag előfordulható előzetes kérdések elbírálására a választmány által egy 5 tagú döntő bíróság alakittatik, melynek elnöke az egylet elnöke, rendes tagjai a rendező és titkár. Ezen bíróság minden kérdésben titkos szavazás utján dönt. A futamok: 1. Mezei gazdák első versenye. Futhat minden egyleti tagnak és azonkívül csak békésmegyei gazdának sajátnevelésü lova, 1-ső dij lő ar., 2-ik dij 6 ar. 2. Mezei gazdák második versenye, futhat bárki bármily lóval, első dij 6 ar., második dij 3 arany. 3. Ürlovar-verseny. Telivérek kizáratnak.' Úrlovarok. Tét 5 frt. Teher 4 éven alól 56 kgr., 4 éven felül 68 kg. Első dij 4 ar., második dij a tétősszeg a meddig az első dij felét nem haladja. 4. Nyertes lovak versenye. Futhat az első és második futamban nyertes 4 ló. Dij az elsőnek 5 arany. 5. Vigasz-verseny. Futhatnak az első és második futamnál vesztett lovak. Dij az elsőnek 4 arany. Ezenkívül alakult más lutamok is megengedtetnek. Kelt B.-Csabán, április 15-én, 1887. Mokry Sámuel, Beliczey István, egyl. titkár. egyl. elnök.- répánál, mégis épen annyi értékű takarmányt i adott miut a répa, mert 175 mm. csalamádé ér ■ 118 frt 65 krt, a 205 mm. répa pedig ér 116- frt 44 krt. Azouban számítsuk most ki, mennyibe ke • rült 118 frt 65 kr áru csalamádé és 116 írt 44 ! kr. áru répa előállítása. Földmivelési költségeket (szántás, vetés, bo- ' ronálás) oly magasságban számítottam, hogy e költségek megyénk bármely részén is olcsóbb fog lenni. A termelési költségek a következők: csalamádé: répa : 1 k. h. mélyítő szántása . 9.00 9.00 1 k. h. egyszerű szántása , 3.00 3.00 1 k. h. vetés, boronálás . 1.00 1.00 1 k. b. vetőmag . . . . 5.00 2.10 1 k. b. adó.....................................1.80 1.80- A trágyálásból reá eső rész 8.00 8.00 1 k. h. aratásra .... 2.00 —.— i 1 k. h. befuvarozása . . 2.10 3.00 ■ 1 k. b. szecskázás, vermel. 5.00 —.— répa 2 kapálása, szedése, beföldelése (pénzt, naplóból vettem át).............................—.— 36.90 ' A verem épült tőkéjének törlesztése, javítása . . . 3.50 - -.— Összesen . . . 40.40 64.80 Ezen kiadásokat levonva a bruttó jövede- ' delemből 1 k. h. répa 51 frt 64 kr., 1 k. h. csalamádé pedig 78 frt 25 kr. tiszta hasznot adott, vagyis 26 frt 61 krral hozott többet 1 k. h. csa ; lámádé ugyan annyi répánál. Ebből világosan láthatjuk, hogy a csala■ mádé egyike azon takarmányainknak, melynek termelése nagyon kifizeti magát, a egyúttal meg' győződhetünk arról is, hogy mennyit megtud a gazda ez által is takarítani, ha a helyes takarmány növényt választja termelésre. Vessünk tehát gazdaságainkban mentői több r csalamádét, s az állattenyésztés felvirágzásának egy.k kelléke, az olcsó takaruiánytermelés el lesz ’ érve általa. A csalamádé termelésnél nagy fontosságot 1 tulajdonitok a kellő tengeri varietás megválasztá- L sara, melynél különösen e két szempontból indu- ' lók ki; 1-ezör; a csalamádé zászlójának megjelenési ideje; 2-szor a termés mennyiségére, i Hogy | tengeri varietás megválasztásánál t legyen biztos támpontunk, vagyok bátor Cserháti- Sándor kísérletei nyomán a következőket kő- t zölhetni. ’ cinquantino . 135—150 cm. Julius első hete. székely . . 200—220 cm. Julius első hete. pignoletto . 210—230 cm. Julius közepe, sárga lófogu 230—2ü0 cm. Julius vége. ‘ canadai . . 220—230 cm. Julius közepe, i fehér lófogu 280—300 cm. Auguszt eleje. 1 magyar . . 275—285 cm. Auguszt eleje. longfellow . „ „ cm. Auguszt eleje. r Fild kom . 280—290 cm. Julius vége. Ruccu of Prairie 300—310 cm. Aug. eleje. 1 A vetés sűrűségére vonatkozólag ujna Cserháti Sándor kísérletei nyomán jó müveit talajra nem az eddigi ritka sorokban, hanem sűrűbb so- rokbani vetés ajánlható; mert bár ritka sorokban I termett csalamádé magasabbra nő s igy zölden megmázsálva nagyobb termést hoz, azonban szárított állapotban mégis a sűrűbb vetésű csalamádé ad többet, mivel ez utóbbiban 1—2 százalék tízzel kevesebb van, tehát kevesebb a beszáradása mint az előbbinek. Végre a bevermelésnél ne földeljük le csa- lamádónkat mindjárt, hanem egypár napig hagyjuk szabadon, mert ez esetben takarmányunk annyira átmelegszik, hogy az eczetesedést előidéző baktériumok elpusztulnak s takarmányunk sokkal jobb izü lesz, mivel nem lépett fel eczetsa- vas erjedés. Karoljuk fel tehát a csalamádé termelést, hogy általa olcsó takarmányhoz jutván, állattenyésztésünket szélesebb alapra fektethessük. Magyar gazdák jégbiztositási szövetsége. Napról napra jobban szaporodik azok száma, kik a jégbiztositási szövetségbe lépnek, daczára az idegen verseny társaságok erőlködéseinek, kik tarka papírra nyomatott körleveleken hirdetik, hogy a szövetség halva született gyermeknek tekintendő s létre jönni nem fog. A magyar gazda közönség józan gondolkozásán nem tudnak e társaságok hatalmaskodni s gazdáink már rég meggyőződtek arról, hogy az idegon társaságok törekvéseikkel csak veszélyeztetve érdekeik óvását czélozzák. Hiába is kürtölik tehát az idegen társaságok, hogy a magyar gazdák sorsát szivükön hordják s azokat megkárosítás, veszteség ellen védeni akarják: nem egyéb ez üres frázisnál, nelyet annál kevésbbé lehet komolyan venni, mivel ezen társaságoknak a legrövidebb i önérdektől vezérelt törekvései általánosan isme- ' retesek. A mai nyomasztó viszonyok között hazafias ; fájdalom nélkül (nemcsak pénzünktől) megsza : baduljunk, ajánljuk olvasóinknak a rövid idi , alatt nagy hírre kapott Visnya-Meissner gyógy ; szerész féle tapaszróli ingyen tervrajzokat, min , denütt a hírneves gyógyszertárakban kérni, vág; i ezek ingyen és bérmentes beküldése végett leve lező lappal a Visnya-Meissner gyógyszerész féli - közpoDti-szétküldési raktárhoz Pécsre 1211. szán i fordulni, honnan ezek bárkinek minden költség i nélkül megküldetnek. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. A csalamádé és répa termelésről. Évtizedek óta halljak hangsúlyozni, bog} karoljuk tel az állat-tenyésztést és ezzel kapcso 1 latban fektessük szélesebb alapra a takarmány ' termelést, mind ennek daczára épen ez évtizedet alatt a legelők feltöretvén, fogytak meg gulyáink ’ a községek csordái vagy teloszlottak, vagy meg ’ apadtak. S bár a legelőket gazdáink teltörték, bog; ^ azon is szemes gabonát termeljenek, a mestersé ges takarmány-termelést még sem karolták fel i egyetértőleg azt állítják, hogy a szarvasmarha tenyésztés egyátaljában nem fizeti ki magát. Ha a marhatenyésztés nem hoz elég jőve delmet, annak is a magyar gazda az oka, ak drága takarmányt termel, drágán neveli fel és ol csőn adja el marháját. Ez utóbbin csak részben lehet segíteni a: 1 által, hogy jobb marhát állítunk eladásra, ázom 1 ban a két előbbit lényegesen átváltoztathatjuk a: ' által, hogy olcsóbb takarmányt termeljünk, mar 1 fiáinkat pedig iparkodjunk olcsón felnevelni, s hl ^ ekkor még olcsón is vagyunk kénytelenek eladó azt, mégis van hasznunk. Első feladatunk tehát olcsó takarmány-ter melést létesíteni, 8 ezt az által érhetjük el, bog; oly takarmányféléket választunk nevelésre, me [ lyekben ugyan azon árért több tápanyagot kapunk Térszűke miatt itt nem tárgyalhatjuk az al föld minden takarmány-féléjét, azonban legyei |. szabad két nagymértékben termelt tág táparányi t takarmány-téléről, a takarmányrépa és a csala mádé termelésről megemlékezni. Alföldi gazdaságainkban a répatermelés sok kai nagyobb területen űzetik, mÍDt a csalamádi termelés, pedig ha gazdáink egy kis számítás tennének, meggyőződnének, bogy a répa terme lésnél ugyan annyi tápanyag k. holdankén ’ 20—25 forinttal kerül többe, mint a csalamád termelésnél, tehát répa termelés által évente hol 1 dankint 20—25 forintot veszít minden gazda. 1 Nem mondom ezzel azt, hogy hagyjunk fe 1 a répa termeléssel, mert marháinkat nem szabai 1 oly takarmány-értékesítő gépeknek tekintenünk ■ melyek bizonyos táparány szerint takarmányozvi ' hozzák a legnagyobb jövedelmet, hanem a ta karmányozásnál a tápnrányon kivül a takarmány ' ízletessé is törekedjünk tenni, hogy marhánk an 1 nál többet egyen meg belőle, a répánál jobbal 1 pedig semmiféle takarmánynyal sembirjuk takar : Hiányunkat Ízletessé tenni. Termeljünk tehát répát is a csalamádé mel 1 lett azonbau csak annyit, hogy takarmányunk» i izleteaebbé tegyük általa. Azon állításom igazolására, hogy a répa termelésnél, a csalamádé termeléssel szemben, k h. 25—25 forint veszteségünk van, legyen szabac a m.-óvári uradalom 1886-ik évi terméséről szók kimutatást ide csatolni. Az 1886-ik évben a m.-óvári uradalomban termelt 1 k. holdon 175 mm. csalamádé és 20£ mm. répa. Egy mm. csalamádéban középszámitás mellett van: Szervképző tápanyag ... 1*2 kg. Zsír...................................................0-5 kg. Légenymentes von. anyag. . 10‘3 kg. Egy métermázsa répában van: Szervképző tápanyag ... 1*1 kg. .Zsír ...................................................0*1 kg. Lé genymentes vonat any . . 9*0 kg. Ennek alapján számítsuk ki 1 mm. répa ét 1 mm. csalamádé értékét. Settegasl szerint egy kg. szervképzö tápanyag ér 18 krt, egy kg. zsir 10 krajezárt, egy kg nitrogén mentes vonat anyag ér 4 krajezárt. Egy mm. csalamádéban lévő tápanyag ér: la2 kg. szervképző . á. 18 kr. = 21'6 kr. 0*5 kg. zsir . . . á. 10 kr. ~ 5*0 kr. 10*3 kg. ntg. von. any. á. 4 kr. £± 41*2 kr. Vagyis 1 mm. csalamádé ér . . . 67*8 krt. Egy mm. répában levő tápanyag ér: 1*1 kg. szervképző . á. 18 kr. — 19*8 kr. 0*1 kg. zsir . . . á. 10 kr. ~ 1*0 kr. 9*0 ntg. m. v. a. . . á. 4 kr. = 36*0 kr. Vagyis 1 mm. répa ér .... . 56*8 krt Egy mm. csalamádé tehát 11 krajezárra ér többet egy mm. répánál. Ebből világosan látható, hogy bár 1886-bai a m.-óvári gazdaságban a csalamádé holdanként kevesebb métermázsa takarmányt szolgáltatott s bizottságnak megalakítása tárgyában. E bizottsáj elnökéül dr. Szlovák Pál választatott, Alelnökök Tabajdi Sándor, Bankó György, Marsai Gábor Valkovszky Mihály, Kita Pál, Melis György jegyzők : dr. Reismann Adolf, Melis Lajos Opavszky János, Moravcsik József, Lnsztig Miks; és dr. Haviár Gyula. Azután 200 tagú végre hajtó bizottság választatott. Ezek meghirdetésé vei a kövétjetölés kerülvén szóba, a pártelnök t jelenlegi képviselőt, Haviár Danit ajánlotta i választóknak, kiért küldöttség menesztetvén — nem sokára megjelent — s ő a jelöltséget elfő gadta. Ezután a választók éltetve a képviselő jelöltet — szétoszlottak. Gyomén — mint említettük volt — a szabadelvű párt L é g r á d y Károly fővárosi nyom datulajdonost a „Pesti Hírlap“ kiadóját iéptetti fel képviselőjelöltnek. A napokban S c h i f f n e : Ede prépost, endrődi róna. kath. lelkész elnöklet alatt nagyszámú küldöttség járt Budapesten Lóg rádynál őt a jelöltség elfogadásira felkérni. — Légrády a jelöltséget elfogadta és legközelebl meg lógja tartani programmbeszédjét is kerü létében. A községi ismétlő iskola közvizsgálati vasárnap tartatott meg kedvező eredményt rau tatva fel a növendékek előmeneteléről. A nővén dékek száma különben volt az első osztályban 41 a másodikban 51, az első leányosztályban 38, i másodikkan 62. Csabán a katonai utóállitás f. hó 16-ái tartatik meg. Tánczmulatság volt szombaton éjjel i „Komló“ vendéglőnek tánczmulatság rendezésén igen alkalmas helyiségében. A mulatsógot a vá ros nehány fiatal embere rendezte, s bizonyán az sikerűit is oly jól mint az előbbiek, mirö azonban csak jövö számunkban referálhatunk. Kondoroson múlt hó 24-ikén nyílt meg i minisztérium által Jánosi János csorvási gyógy •zerész javára engedélyezett gyógytár. Névváltoztatás. Joaneszku Gyűli kétegyházi lakos vezetéknevét belügyminiszteri en gedélylyel „J á v o r“-*ra magyarosította. Az „Orosházi Közlöny“ szerkesztésé B é r c z y Fülöp orosházi tanító vette át, a min erről a lap kiadója Magyar A. nyomdatulaj- ionos a vármegyéhez jelentést tett. Uj-Kigyóson Dohár György postakocsii múlt kedden a gondjaira bízott pénzes zsákol közűi egyet felvágott és abból egy. harmincz fo rint tartalmú levelet ellopott. Tettét bevallotta is most fogházban vau letartóztatva. Terényi Lajos megyei h. főjegyzőt és nejé Kovács Szidóniát családi öröm és alig pár naj múlva súlyos csapás érte. Kis leány csecsemőjül mely szükségben keresztséget nyert alig pár nap siet után visszaszáliott angyaltestvéreihez az égbe földi maradványai a család és jóbarátok őszinti részvéte mellett helyeztettek örök nyugalomra. Halálozás. Békésen f. hó 2-án d. u. ‘ 5 rak or szenderült jobblétre L a v a t k a Ágostot ioreskedö élte 41 ik évében hosszas szenvedéi után, temetése f. hó 3-án d. n. 4 órakor men régbe impozáns részvét mellett; — a család s (övetkező gyászjelentést bocsátotta ki : Lavatki Ágostonná szül. Fejér Anna és gyermeke Ilona ;estvérei: József, Béla és neje Székács Zsuzsánna Irma, férj. Széchényi Kázmérné, Gyula és neji SVagner Krisztina, Gizella, férj. Máday Aladárné ipa Fejér Imre és neje, Kováts Antónia, maguk ralamint számos rokonok nevében mély fájda- ómmal jelentik Lavatka Ágostonnak, szeretett férj, apa, testvér és vőnek, élete 41-ik Doldog házasságának 11—ik évében f, hó 2-ár L. u. 2 órakor a halotti szentségek ájtatos feltétele mellett, hosszas szenvedés után történi gyászos elbunytát. — A boldogult hűlt tetemei f ló 3-án délután 4 órakor fognak a békési rom tath. sirkertben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent-mise-áldozat f. hó 4-én reggel £ jrakor fog a templomban a mindenek Urának lemutattatni. — Békésen, május hó 2-án 1887 A béke angyala lengjen az elhunyt áldott porai felett 1 Békésen harmadik személyes jogú gyógy- ár felállításáért kérvényez J a n t y i k István bé- cési illetőségű gyógyszerész. A belügyminiszter a (érvényt érdemleges intézkedés végett leküidötte i vármegye közönségéhez. A csabai szintarsulat tegnap adta először fényes siker mellett Arthur Sullivan híres operettjét a „Mikádót“, ma, azaz vasárnap ismét a ,Mikádó“ kerül színre rendes belyárak mellett. Akik egy estét élvezetesen akarnak eltölteni, szoknak ajánljuk, hogy ránduljanak át Csabára. A szintárstlat hétfőn játszik Csabán utoljára £ Orosházára megy 6—8 előadásra, honnét Szenesre rándulnak, hol két hónapot szándékoznak ölteni. Hogy tyúkszemeink, szemölcsök és förkérgesedéseinktöl mindenkorra veszély és
