Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-08 / 19. szám

színészt oomione vacmay Vilma és Havas Aranka vezették be. Ekkor felhangzott az óriási taps s az agg színész csaknem földig hajtá meg magát azon közönség előtt, a mely előtt kezdte pályáját s azon helyen, melyen mint bucsuzójában említő, nagy idők viharai vonultak át 39 évvel ezelőtt. A taps után Somló Sándor egy valóban szép, átgondolt és szónoki hévvel előadott beszédet intézett Komáromyhoz, ki zokogását és kitörő köny- nyeit vissza nem tarthatá. Somló beszéde után ismét felhangzott a taps s az agg színész megindult, reszketeg hangon és könyes szemekkel szólt nehány szót a közönséghez s lelke vissza szállott a múltba s ott édes-bus emlékeket bolygatva fel elfojtott lélegzettel üdvözölte a közönséget óhajtva hogy legyenek testvérek. Végül emlékét a közönség és pályatársainak őrizetére ajánlotta. Ezután ismét lelkesedett tapsolás következett, mireCza- gúnya Emma és Hunyadi Margit lelkes szavak kíséretében nyújtottak át két szép koszorút, míg Litzenmayer k. a. a színtársulat ezüst kelybét és az aradi közönség aranygyűrűjét nyujtá át tálczán az öreg színésznek. Az aranygyűrű ametiszt kövébe e szavak voltak bevésbe: „Aradi emlék 1887. május 1.“ — Ezen megható búcsúzó jelenet után a „Szegény ifjú története" czimü darab tovább folyt.

öngyilkosság. Pettier István torony őr, volt városi rendőr, péntek délután lakásán az udvaron öngyilkos szándékkal egy éles borotvával felmetszette a gyomrát és ereit; ezután volt még annyi ereje, hogy a házba menjen, hol a rémült család által ágyba fektetve a nagy vérvesztés következtében pár óra múlva meghalt. Halála előtt hatóságilag kikérdezték szörnyű tette indoka felől; azt mondotta, hogy rég idő óta roppant hasíájdalmai vannak, azok ellen keresett és talált menedéket a halálban. Az öngyilkos Pettner fiatal korában viharos életet folytatott, jó módú szülőktől származván, igen szép örökség maradt rá s a mi német embernél nagy ritkaság, ő egész vagyonát elpazarolta. Midőn ö felsége a király 1857-ben először volt Qyulán, a népviseletről ugyanekkor készült festmények egyikéhez mely a gyulai német viseletét ábrázolja, Pettner István szolgált modellül, ekkor első legénye volt még a németvárosnak, de később mindjobban elzflllött, utoljára kegyelemből tették meg toronyőrnek is.

Az iparosok érdekében. R á t h Károly, a hazai iparügyek fejlesztésének egyik oszlop fér- fia, a szarvasi ipartestület meghívására ápr. 24-én Budapestről Szarvasra érkezett s a „Bárány* nagy termében mintegy 200 iparos jelenlétében nagy beszédeit tartott általában a hazai iparügyek állásáról, s különösen az iparteatületek fontosságáról és jövőjéről. Lejövetelének czélja az volt, tömöríteni az iparosokat, fejleszteni bennök a testületi szellemet s buzdítani őket az önsegély alapján ügyeiknek önmagok általi fejlesztésére. Beszédének fonala történeti alapból indult ki, fejtegette az 1872-iki ipartörvény romboló hatását, s a két iparos kongressus tevékenységét és megállapodásait, a miben neki vezető szerepe volt; ezek kapcsán vázolta a magyar ipar jelenlegi helyzetét, s érdekesen illustrálta állításait a forgalmi statistika számadataival; aztán fejtegette az uj ipartörvény üdvös hatását, nem mellőzve némi hiányait, kiemelte sokféle előnyeit, különösen az abban alapelvül kidomborodó hatósági jogot, a mely oly széles alapon semmi nemzet ipartörvényében nincs meg; és végül buzdította az iparosokat, hogy vegyék hasznát a törvénynek, egyesüljenek és az ipartestületben, a mely Szarvason minden kényszer nélkül alakult, — s itt elismeréssel adózott a járási főszolgabírónak, S a 1 a c z Ferencznek, a ki nemcsak nem akadályozta, mint fájdalom sok helyütt a közigazgatási hatóság, hanem lelkes buzdításával és tanácsaival előmozdította az ipartes- tület szervezkedését — s szavait az ipartestület erősítésére való lelkes felhívással s az egyesült erő hatalmának feltüntetésével végezte. — Este a vendég tiszteletére ugyancsak a „Bárányában közvacsora volt, melyen igen szép számú iparosokon kívül az intelligentiából is számosán vettek részt. Felköszöntőkben sem volt hiány. Először Balacz Ferencz köszöntötte fel a vendéget, Ráth Károlyt, mint az iparosok jeles vezérét; utána még Havi ár Dani, Benka Gyula. Ráth Károly, Dr. Z s i 1 in s z ky Endre, Mihál fi József, Kl uzmann Tódor és Vilicska Miklós mondottak toasztokat. Ejfél felé a társaság oszladozni kezdett. — Általában Ráth Károly látogatása igen jótékony hatással volt a szarvasi iparosokra s a testület szellem fejlesztését igen előmozdította.

A szarvasi függetlenségi párt gyűlése. Múlt vasárnap 11 órakor nagyszámú függetlenségi párti választók — köztük nagyszámmal más pártiak is — gyűltek egybe a piacztéren az akkorára meghirdetett pártgyülésre. Ez alkalommal az előkószitő bizottság ajánlata értelmében pártelnökül Bonka Gyula gymnasiumi igazgató lett megválasztva, ki is hatásos beszédet tartva az egybegyült párthivekhez, az elnöki tisztet elfogadta. Utána dr. Reismann Adolf olvasta fel az előkészítő bizottság javaslatát a végrehajtó

t ipar- és kereskedelemügyi miniszter a napokbai i leiratot intézett a megye közönségéhez, melybei , azt ily — a községek előzetes meghallgatásává ■ készítendő’ — szabályrendelet alkotására felhívja 1 Ditrói Mór művezetése alatt álló „Tbá liau színész szövetkezetnek — mely alkalmasin pünkösd után megkezdi Gyulán előadásait — kö telókében vannak : A r d a y Ida drámai hősni Bogárdiné Paulin komika, C z e r n i n Mariski naiva, D i t r ó i n ó Mari drámai szende Hat v a n i n é Csillag Amália operette koloratura Molnáráé, R é t h y Laura operette primadonna és népszínmű énekesnő; Veresné Erzsi, Ben kö Jolán, Bebuminé Róza, Mészáros Nagy Vilma Pusztai Béláné, Rácz Ida, Szentesi Vilma Ditró Mór rendező, [Fenyvesi Emil hős szerelmes Hatvani Károly komikus, Kovách Elemér, Molná: Antal jellemszinész, N ó g r á d y János tenorista P u s z t a y Béla komikus, Szilágyi ^Vilmos Sztupa Andor, Veress Sándor baritonista, Ar day Attila, Farkas Jenő, Kunosi Ernő, Lászli Gyula, Markovics Henrik, Szabó Károly, H u b e i Miksa karnagy, Horvát Ferencz pénztáros, Pász tory János ügyelő, Kelemen Jenő súgó, Mükl Ferdinand könyvtáros, Nagy József szertáros, ha zenész.

Krecsányi Ignácz színtársulata f. hó 4-éi utazott Aradról városunkon keresztül N a g y v á< 1 r a d r a, ahol a nyári időszakot fogja eltölteni, i előadásait tegnap este kezdette meg az ottan színkörben. A csabai vasúti állomás régen nyuj tott oly élénk, tarka képet, mint aminő szerdát délután tárult az utazó közönség elé, — a köze 140 tagot számláló arad-nagyváradi szintársula' ton kívül a perronon volt a Csabán tartózkodó színtársulatnak apraja-nagyja ; mindegyiknek voll az átutazók között jó barátja, barátnője, sokat évek óta nem látták és meglehet, hogy újra éve' ken át vagy talán soha sem fogják egymást viszontlátni ; a rövid viszontlátás örömét azonbat nagyon is gyorsan követte az újbóli elválás fájdalma, az előbb örömtől sugárzó szemek könyek- kol teltek meg, a mikor a vonat Gyula felé meg indult.

Csabán Aradi Gerö színtársulata a második bérletet is lejátszván, értesülésünk szerini ma tartja utolsó előadását és Orosházári vonul at, hol még e hét folyamán fog játszani A törekvő társulatot az utolsó hét folyamán ismé nagyobb pártfogásban részesítette a közönség ezt szívesen elismerjük és konstatáltuk volna a: esetben is, ha igen tisztelt laptársunk a „Békés- megyei Közlöny" lapunk reporterének már előle- gesen nem imputálja, hogy igaztalan, midőn i csabai közöuség szinpártolását „most is* olt rósz színben tünteti fel. Eme „most is" a májúi

2-án szinrekerült „Czigánybáró" első előadásáról irt referádában van említve, mely alkalommal a színház zsúfolásig megtelt. Ezt szi vésőn elismerjük és örömmel is regisztráljuk; de még nagyobb öröoimel^regisztrálnánk, ha ugyanezt konstatálhatnánk az ugyancsak premierül adott „Egy csepp méreg" előadásáról is, de fájdalom a színház ekkor ép úgy kongott az ürességtől, ahogy kongott minden nem operette előadásakor, amint hogy ezt igen tisztelt laptársunk habár burkoltabb kifejezésekben olykor-olykor szintén szives volt aprohendálólag megemlíteni. Hogy a „Bókós“-t a legkisebb animositás sem vezérelte, ezt a csabai közönség iránt érzett őszinte tiszteletén kivül beigazolja ápril 17-iki számában foglalt újdonságával, midőn „örömmel értesül, hogy Aradi Gerö színtársulata az első heten teljesen megnyerte s csabai közönség tetszését, de a mi lényegesebb, megnyerte támogatását is." Nagyon szívesen elismerjük a csabai közöuség érdemeit igen sok irányban; el is kell ismernünk, mert vannak érdemei, de hogy a színészet pártolása valami különös érdemei s előnyei közé tartoznék, kiválólag azóta, amióta a színház felépült, ezt az állítást, ha mi állítanánk is fel, nem tudnánk még tisztelt laptársunk ellenében sem megvédelmezni. Azonban hogy igazságosak legyünk, mert azok akarunk lenni, még egyszer konstatáljuk, hogy az utolsó héten talán a repertoir szerencsés összeállításánál fogva a közönség pártfogása is hathatósabban nyilvánult a társulat iránt, sőt volt egy drámai este is, mely nagy számú közönséget vonzott Thália csarnokába. Városunk szülöttét K o- mároniy Alajos felléptét illette a t e 1 t h á z, ki a csabai közönségtől is elbúcsúzott, mielőtt megérdemelt nyugalomba vonulna. Hosszantartó tapssal fogadták, elhalmozták koszorúkkal és csokrokkal, előadás után pedig a kaszinóban banket- :et rendeztek tiszteletére. A búcsúzó művész itt 8 »Egy szegény i(ju történeté “-ben lépett fel és nüvészi játékával elragadta a közönséget.

Komároiny Alajos, városunk szülötte, a lemzetiszínház nyugdíjazott veterán tagja — mint ilőzetesen is jeleztük — szombat és vasárnap iste búcsúzott el az aradi közönségtől. Első este idegesekében Marteáut játszta el sok elevenség- jel, könyedséggel, pezsgő humorral, második este Szegény ifjú történetéiben megható szivinditó olt elbucsuzása. Az első felvonás után Krecsányi zintársulata a színpadra gyűlt össze s az öreg

iá :| De profiindis. Tantalus kínszenvedései] ilalvan kárhoztatva a gazdaközönség néhány bét ót; le-lAminő szimptomák eső közeledtét csak jelzil lazok mind megvannak : hangyanyüzsgés, holdul én var, tikkasztó, déli szél, éjjeleukint és napközbe !0-lgyönyörűen beborul, de minden hasztalan, nei akiakar, vagy talán nem tud eső lenni. A legelő ;ollelsűltek, a vetések eltikkadtak, kétségbeejtő k: ez látások, ha a szárazság még tovább fogna ura! enlkodni.

Díszes esküvő. Folyó hó 4-én este S'lórakor vezette oltárhoz a helybeli róm. kát ijj I templomban Keller Juliska kisasszonyt, Kelle ie*|lmre ügyvéd kedves modoráról általánosan | ‘Mmert bájos és szellemes leányát, Ambrus Sáudc >8'lfőldbirtokos, közigazgatási gyakornok. A tempk almot egészen megtőlték a jó barátok és ismeri

* 'Isök, kik tanúi akartak lenni az egymást igazá

[szerető pár esküjének. — Az esketést Göndöc

>e'|Benedek apát-plébános, országgyűlési képvisel

8 >1végezte, szép beszédet mondva a fiatal párna

as|az igaz szeretet által árasztott boldogságró

a|Nászuagyok : Karassiay István és Haau Béli

’ “Inyoszolyóleány : Bodoky Erzsiké kisasszony, v<

^ jfély Csausz Lajos voltak. A szertartás után

Mdiszes nászmenet az örömapa vendégszerető liá

zaba, vonult, a hol a gazdag lakoma alatt számos fi

Iköszöntés mondatott a fiatal párra, stb. stb. Sz

Ivünkből csatlakozunk a jó kivánatokhoz, melyei

Ikel rokonaik, jó barátaik s ösmerőseik az uj bi

Izaspárt elbalmozták 1 a fiatal asszonynak ol

Ifelhőtlen boldogságot kívánunk, a müvet ő Ián 113 I o o ' v

I korában vig kedélyével s nemes leikével kőruye Izete és ismerőseitől megnyert őszinte szerotet é I Itisztelettel kiérdemelt és szerzett magának.

M Gyula városa központi választmány 5.1folyó hó 4-én. Do bay János polgármester el } Inöklete alatt ülést tartott, melyben résztvette T.jVógh József, Petik Ambrus, Sánta János, Mond d j JGyörgy, Knt-.ifel János központi választmányi ta l_|gok és Jantsovits Emil jegyző, Az 1888-ik évr a|órvénynyel bírandó választói névjegyzék össze ( Iállítására az összeíró küldöttség Schmidt Jó jjlzsef központi választmányi tag elnöklete alat nIJPetik Ambrus, Mondák György választmányi ta ^Igokból és Kóhn Dávid városi nyilvántartóbó -Imegalakittatott, utóbbi összeíró küldöttség! jegy „ízűi minőségében az 1874. XXXIII. t.-czikkbe ^1 előirt esküt az ülés folyama alatt letévén. — A [összeírás junius hó 10-éig eszközlendő és tét .Ijesztendő be a központi választmányhoz. A jegyzőkönyv hitelesítésére Végh József és Sánta Já [nos választmányi tagok kéretvén fel, az ülés fel [oszlott.

Békés vármegye központi választmányt If. hó 2-án tartotta ülését a megyeháza kis tér tlmében. Jelen voltak: Jancsovics Pál alispán el : Inöklete alatt Kövér László, Tatay János, Jantso -Ivits Emil, Oláh György, Jancsovics Péter ét .ITarényi Lajos bizottsági tagok, utóbbi egyutta slmiut bizottsági jegyző. A megjelent választ- jl mányi tagok az előirt szokásos esküt letévén

• Itárgyalás alá vétetett a belügyminiszternek ren- 3 delete az 1888-ik évre érvénynyel bírandó kép- -I viselőválasztók névjegyzékének kiigazítása tár- slgyában. A központi választmány azon előbbi -[intézkedést, mely szerint a megye két választó >1 kerületének mindenike három összeirási átkerüli letre lett felosztva, továbbra is fenztartja s ezen ilalkerületekre nézve az összeíró küldöttségeket a i|következőleg alakítja meg: 1, A gyomai vá- -[lasztókerületben a) a gyoma-endrőd-kondorosi ■ alkerületben elnök Máday Aladár gyomai, tagok lifj. Kalocsa Lajos gyomai és Varga P. József [endrődi lakosok; b) Szeghalom, körös ladány, Ifüzes-gyarmat-vésztői alkerületben elnök N. Kiss iFerencz gyógyszerész szeghalmi, tagok Bak András biró k. ladányi és Kardos Forencz szeghalmi

Ilakosok; c) mező-berény-körös-tarcsa-doboz-gerla- Ipósteleki alkerületben elnök Horváth János posta- Imester mezö-borónyi, tagol;: Varga Antal körös- harcsai s Aszalay Gyula dobozi lakosok; 2) a z orosházi választókerületaeu : a) Orosháza Itót-komlós-bánfalva-csorvás-pf-szent-tornya—z.-sz.- Itornya-n.-szénás-sámson-puszta-főldvári alkerületben elnök dr. Nagy Elemér tót-komlósi, tagok; ICzikora György orosházi I Hovorka Pál tót-kom- llósi lakosok; b) őcsöd-szent-andrási alkerületben [elnök Molnár Mihály öcsödi, tagok Dóczi Mihály öcsödi és Kovács Imre szent-andrási lakosok; c) kétogyháza-gyulavári-ujkigyósi alkerületben elnök dr. Follmann János ügyvéd gyulai, tagok Szekér Károly kétegyházi s Megyesi József gy.- várii lakosok. — Az összeirási munkálatoknak a központi választmányhoz leendő beterjesztésére [határidőül junius hó 10-ike tűzetett ki. — Ezzel a választmányi ülés szétoszlott.

Az ipartörvény 50-ik §-ának ama rendelkezése, hogy hetivásárokon csak a helyben lakó iparos van jogosítva iparczikkeit elárusítani, a törvényhozás ujabbi intézkedése által tudva levő- leg hatályon kivül van helyezve, illetőleg egy újabb törvény által oly irányban módosíttatott, hogy § heti piaczokon idegen iparosoknak is meg van engedve az árulás, ha a törvényhatóság ily irányban szabályrendeletet alkot. A földmivelés-,

most sincs egy tisztességes vendéglő..." továbl „hogy milyen rendkívül fontos érdeke az Gy városának, hogy egy tisztességes szállodája gyen." . *. idéznek elő,

Egy tisztességes vendéglőnek szükségét már ezelőtt 24 évvel beláttam, s ez elég s morn rám nézve, mert egy ilyen szállodát felépítésére — mely jóllehet a budapesi- „An| királynőkhöz czirozett szállodával nem versenj ugyan, de vámsunk igényeihez képest önzet. kritikával nagyon tisztességesnek mondható tetemes összeget áldoztam, s ennek ily minőst ben való fenntartás folytonos áldozatomba k rül, mely állításomat azon további kijelentés szemben is fenntartom, hogy nem olyan „rei kívüli érdeke Gyula városának, hogy egy tiszt- séges szállodája legyen, mert egy ilyen van, mit — mint a „Magyar királyihoz czimzett sz (oda tulajdonosa — mondom.

De mint polgár és városi képviselő, a 1 kintetben egyetértek a tisztelt czikk szerzőjév hogy az általa nagyon helyesen jelzett hárrr czél érdekében szükséges volna még egy — város központjában építendő — tisztesség vendéglő, ha majd pénzünk lesz r

Ezeknek szives közlésére Tekintetességed mély tisztelettel kérve, maradtam

B.-Gyulán, 1887. május 5-én.

Kész szolgája :

Herodek Lipót

•

Herodek Lipót ur fentebbi levelére, miuti a „Békés" 18-ik számában irt czikkemet tévest magyarázta, kénytelen vagyok annyit megj gyezni, hogy ha én a „tisztességes" szót a ve déglői helyiségekre alkalmazva, annak oly érti met tulajdonítottam volna, mint a minőt Herodt ur tulajdonit, akkor bizonyára teljes joggal sz lalt volna föl nemcsak ő, de a „Komló" és „K róna" vendéglősei is, kiknek van olyan vendé lője, mint Herodek urnák; mindenesetre hely 8ebb lett volna a „tisztességes* szó helyett „a kalmas“-t használni, de miután véletlenül az szó jött pennámra, azt hiszem, hogy a „tiszte séges" szónak ilyen tisztességes magyarázatéi’ meg fog elégedni Herodek ur. S ezek után aze nézetével szemben, hogy vendéglőt akkor épi sünk, „m aj d ha“ stb. engedje meg, hogy é megmaradjak azon véleményem mellett, hog vendéglőt nem majd ha, hanem azonnt kell építeni s én viszonzásul készséggel mes engedem, hogy ha ón is vendéglős volnék, al kor talán egy véleményen lennénk.

B.

Hírek.

A megyei közgyűlés tárgysorozatát lapuul más helyén egész terjedelmében közöljük ; vannal benne fontos tárgyak, noha azok alig fognak na gyobb érdeklődést kelteni. Érdekességre első sói ban igényt tarthat a gyomai főszolgabírói állá betöltése és miután F á b r y Sándor megyei els aljegyző helyettesitése a főispán részéről a gyo ma-endrődi bizottsági tagok kérelmének figyelemb vételével történt és miután a járási megyebizott sági tagok túlnyomó többsége a választás küszöbén i mellette van, F á b r y Sándor egyhangú vá lasztását — ami ugyan nincs kizárva — legföleb ama körülmény hiúsíthatja meg, hogy H u s z k ; Kálmán és Rohoska Mihály szolgabirák i kaudidáltatni óhajtják magukat bold. Debreczen Endre főszolgabírói örökébe. A Fábry választásé val üresedésbe jövő első aljegyzői állásra P o p o v i c s Szilveszter másod aljegyző, — az í valószínűleg egyhangúan történő megválasztásává üresedésbe jövő másod aljegyzői állásra pedi| Lukács Endre közigazgatasi gyakornok toj megválasztatni. Az aljegyzői állásokra hallóméi szerint nincs is más pályázó.

Az igazságügyminiszter Fejér László joggyakornokot a b.-gyulai kir. törvényszékbe: aljegyzőnek nevezte ki.

A kereskedelmi es iparkamara folyó hó

3-ikán-tartott teljes ülésében tárgyaltatott Békés vármegye alispánjának véleményt kérő megkeresése a b.-c § a b a i kőműves és ács-segédek ön- képzö § betegsegályzü egylete által kidolgozott munkarend megerősítése tárgyában. Minthogy az 1884 XVII. t. ez. 104. §. értelmében, melyre Békés vármegye alispánja is hivatkozik, az iparosok és segédek közti viszony rendezését ezélzó javaslatoknak a törvényhatósághoz való előterjesztése az ipartestületet illeti, a b.-csabai ács és kőműves segédek önképzö és betegsegélyző egylete által kidolgozott munkarend érdemleges megvitatás nélkül azzal származtatott visza Békésmegye alispánjához, hogy a kérdéses munkarendet küldje meg a b.-csabai ipartestületnek, és csak ba az hozzájárul, vagy magáévá teszi, akkor tegye ismét a kamarához véleményezés végett. Felvétetett még ez ülésen a békésmegyoi kama.rai tagok választását intéző központi bizottság jelentése, mely szerint a választásra jogo-| sült békésmegyei kereskedők és iparosok névjegy-l zeke véglegesen megállapittatott és a kereske-l delmi minisztériumhoz felterjesztetett.