Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-24 / 17. szám

kát. Más helyen fog e fontos jelentés, tárgyaltaim, de említést kelle arról tennem általános jelentésemben is, mint olyan veszélyes jelenségről, mely úgy kül- mint bel- ellenségeink által igen könnyen egyházi életünk megrontására használtatik, sőt némely helyeken sikerrel már fel is használtatott; egyébként is már maga a kedvezőtlen hangulat elég ok arra nézve, hogy azzal a kedvezőtlen hatások lehető és mielőbbi elhárítása czéljából komolyan foglalkozzunk. — A „Téli újság“ megjelent ez évben is 2500 példányban egyesületünk kiadásában, s örömmel jelezhető, hogy annak évről-évre szélesebb körökben terjedése biztosítva van, melyre nézve jövőre is kérjük a nt. egyházmegye pártolását. — Megemlítendő még, hogy a b.-gyulai egyház kebelében több mint 20 év óta fennálló egyházi segélyegylet a múlt évben az egyháznak 163 frt 91 kr. tiszta jövedelmet adott, mely az egyházi tartalék-alaphoz csatoltatott.

Népesedési szaporodás. Lélek száma 172,221 (a 37 anyaegyházban 44 lelkészi állomás, 167,913 , 10 leányegyházban a fiókegyházakkal és szórványokkal együtt 4308.) Szülöttek száma 7930; kevesebb a múlt évinél 1056-al; s igy a születés általi szaporodás 2148; kevesebb a múlt évinél 1232-vel. Kiköltözés által fogyott Szkulya, Sz,-András, Rittberg,

N.-Becskerek, némileg Doboz. Beköltözés által szaporodott Pancsova. Iskolaügy. Úgy az iskoláztatás, mint a fölszerelés tekintetében évről-évre haladás jelezhető. Bár egyházaink teljesen önerejökre vannak hagyatva a közérdekű iskolaügyben is, és nem ritkán a törvény betűje szerinti követelményekkel is zaklattatnak, mindamellett tetemes áldozatokat hoznak évről-évre az iskolai ügy fejlesztése érdekében, s ma már szélesebb körökben el van terjedve ama meggyőződés, hogy felekezeti jellegű iskoláink fentartását nemcsak egyházi életünk fejlődésének biztosítása megköveteli, de általában a nélkülözhetetlen vallásos iskolai nevelés csak ily módon eszközölhető. Egy-két egyházunk, a nagymérvű szegénységgel küzdve, mint pl. Szkulya, mint egy kényszerhelyzetben úgyszólván vívódik felekezeti iskolája feladásának gondolatával. A mi iskoláink mivoltát illeti, elismerésre méltó eredményt mutatnak fel H.-M.-Vásárhely, Szentes, Makó, Békés, Öcsöd, Klopódia. A biztos emelkedés utján haladnak: Gyoma, Szeghalom, K.-Ladány, K.-Tarcsa, B,-Gyula, Gy.-Vári. M.-Berény, az előző évekken kifogás alá vett iskolák közül haladás van : N.-Majlát, Sámson, Csorvás, Dobozon, aroeny- nyiben most már mindkét elaggott tanitó mellett s. tanitó van alkalmazva. Uj tanitói állomások létesittettek H.-M.-Vásárhelyen ; az újvárosi III. IV. oszt. fitanitóság, valamint uj tanyai iskolák : Öcsödön egy tanyai iskola a határ u. n. veresegyházi részén. — A négy osztály általában teljesnek mondható. — Az

V. VI. osztály ma is csak a vésztői egyházban teljes, azonban ez osztályok növendékei is évről-évre egyéb egyházakban is szaporodnak, de azoknak teljessége a tanyai gazdálkodás miatt nagyobb egyházainkban közel jövőben a legjobb akarat mellett sem lesz keresztülvihető. A szegény tanulóknak tankönyvekkel, ruházattal való ellátása által gondoskodva van, ezek iskoláztatásának köny- nyitése által H.-M.-Vásárhelyen, Szentesen, különösen Szeghalmon, hol e czélra 4967 frt alaptőke gyümölcsözik, ily czélu kisebb mérvű segélyezések több egyházakban is történnek. Közel jövőben létesítendő uj iskolára nézve intézkedés történt Öcsödön, K.-Tar- csán, Szapáryfalván, Dobozon. Uj iskolára Szükség van Rittbergen. A fölszerelés hiányos Bánfalván, Kovácsházán.

A tanköteles gyermekek száma : 22090, a népesség számának 12—8o°/0-a. Az iskolába járó 6—12 éves gyermekek száma 16762; a tanköteles gyermekek 76.io°/0-a. Az iskolát tanköteles évök előtt elhagyottak száma 3926, a tankötelesek számának i7.7o°/0-a. Miután több kevesebb ideig ezek is iskoláztattak, ennél fogva az iskolázottak száma a tankötelesek számának 93.81%-a. Az iskolázottak a népesség számának 12%-a, kedvezőbb a múlt évinél o‘4o°/0-al. Iskolázatlanok száma i4o2, a tankötelesek számának 6'io°/0-a. Az ismétlőiskola több helyen községi intézmény, ezekről ezért egész biztos adat >k nem közölhetők, annyi azonban jelezhető, hogy az iskolázta tás itt is emelkedik.

E jelentés pontonkénti tárgyalása és részben tudomásul vétele közben interpellálta Baksa Lajos temesvári küldött az esperest a hódmezft-vásárhelyi reformátusoknak, nevezetesen 51 egyénnek az unitárius egyházba való átlépése tárgyában. A felvilágosító válasz szerint az áttérések okai: az egyházi adózás csekélyebb volta, az ezen közalap ellen izgatások és a házassági válások könnyűsége, —

ingyenessége. A galibát Nagy Bálint elmozdított lelkész támasztotta, ki ellen folyamatban vannak a világi törvényszék által megindított lépések.

A Csécsy Miklós makói lelkész által sok gonddal és tapintattal szerkesztett „Téli Újság“ 2500 példányban terjedt el, a közgyűlés felkéri őt a további szerkesztésre, sőt lehetőleg hetilappá fejlesztésére.

A gyomai, bánfalvi és kovácsházi lelkész választások megerősittettek s reájok Isten áldása kéretik.

A délutáni lelkészegyesületi közgyűlésen Csiky Lajos, a debreczeni ev. r.-f. főiskola theologiai akadémiáján a gyakorlati theo- logia nyilvános rendes tanára, a „Debr. Prot. Lap“ szerkesztője tartott felolvasást, előadván a belmissió vázlatos történetét, s annak jelenkori állását a külföldön és Magyarországi ev ref. egyházunkban.“ — Kellő bevezetés után melyben előadja, hogy őt, a tan ügy munkását mi vezette e lelkészi körbe, hol teljesen otthon érzi magát, s jelezve hogy mily sok gondot adott neki valamely ide alkalmas théma találása, áttér tárgyára, s adja a belmissió meghatározását, ismerteti annak a humanitárius törekvésekhez és a külmissiohoz való viszonyát. A belmissió története a f tlol- vasó szerint a keresztyénséggel kezdődik; a pogányvilág két kultur népénél, a görögnél és rómainál is föltalálhatók már a humanitás jelei, de nálok az önszeretet elnyomta a felebaráti szeretetet; az ó szövetség népének em- berszeretete csak a saját, a kiválasztott népre szorítkozott. Részletesen beszél az első keresztyének emberbaráti szeretetéröl, s gyorsan haladó áttekintést nyújt az egyéni, a keresztyén-egyház társadalmi nagy szer íteti munkákról le egészen századunkig, többé- kevésbbé ismert példákkal illusztrálva előadását. Századunkat a belmissiói munkálkodás századának nevezi s rövid vonásokkal jellemzi a különböző külföldi nemzetek, a némete':, az angolok, a hollandok az észak-amerikaiak, a francziák belmissiói működésének irányát az általa legjobban ismert német belmissiói munkaterületet veszi már föl s erről kezd részletesen beszélni több helyen vonatkozássál a svajezi, hollandi, angol és skót mozgalmakra is. Beszél a németországi belmissiói központi választmányról, ennek működési köréről, a belmissiói egyleti házakról (Vereinhaus), a belmissió munkásairól, a diakónusokról és diakonis- sákról.

Busch után hat szempont alá sorozza a jelenkori belmissió müveit. 1. Az elveszettek felkeresése s az eltévelyedettek visszatérítése (Gyermek menházak ; felnőttek számára javító intézetek, elbocsátott fegyenczek részére állított asylumok, mértékletességi egyletek, a fajtalanság elleni küzdelem, a Magdolna ügy). 2. A veszélyben forgók megóvása. (Bölcsődék, kisded ovodák, mester legény, munkás, szolgáló-beszállítók, keresztyén ifjúsági egyesületek.) 3. A szegények és betegek ápolása különféle humanitárius irányé intézetek utján. 4. Az atyafiak erősítése (Biblia és vallásos erkölcsi iratokat terjesztőtársulatok, vasárnapi iskolák, gyermeki isteni tiszteletek). 5. Az el- szóródottak összegyűjtése (Gusztáv Adolf egylet). 6. A meghasonlottak kiengesztelése (Munkás kérdés, lakás kérdés, a vasárnapi nyugalom kérdése, a cselédkérdés, a női emantipatió kérdése.

Fölteszi végül a kérdést, van-e Magyar- országon valami szükség belmissiói munkára, s aztán, hogy van-e általában Magyarország ev. ref. egyházában valami belmissiói munka ? Van arra szükség, de nem olyan nagy terjedelemben, mint a külföldön. Ere pénz nincsen de népünk nem mutat oly erkölcsi foltokat, a minőt a külföld nagyobb városaiban átha-1 tunk. Nem tartja ajánlatosnak, hogy a külföldi más légkörben fejlődött szokások, intézmények mind átplántáltassanak hazánk földére. Különben teszünk már e téren is valamit, de még többet kell tennünk. Hivatalos egyházunk a missiói egyházakat a diasporakat a múlt évben 18,800 frttal segélyezte. A szegényekről, a betegekről különféle jótékony intézetek gondoskodnak s nem tartaná jó politikának, ha az egyház ki akarná ezen ügyet azoknak kezéből venni. Irányi Dániel mozgalmat indított meg az erkölcsnemesitő ifjúsági és mértékletességi egyesületek alakítására. Reméli, hogy egyházunk férfiai támogatni fogják ez ügyet. Több helyen vannak vasárnapi iskolák, gyermek isteni tiszteletek. Az angol biblia terjesztő Társulat szép és nagy munkát végez közöttünk. Vallásos iratok terjesztéséről gondoskodik a londoni Traktatus terjesztő társulat a békés-bánáti „Lelkész egyesület“ s vannak vallásos néplapjaink a „Téli újság“ a „Vasárnap“, a „Keresztyén Népbarát“, és aj „Protestáns Népkönyvtár“. Szeretné ezeket egyesítve látni egy „Magyar Traktatus-Ter- jesztő Társulat“ ezég alatt. A belmissió, mint

elméleti tantárgy, bár nem kötelezőleg elő- adátik Debreczenben. A belmissó ügyét, a lelkipásztorkodás kéretében lelkészeink vannak hivatva megkezdeni, bevonva a világi elemet, férfiakat és nőket egyaránt. Nem hiszi hogy volna gyülekezet, hol ne lehetne tenni valamit. A Budapesten tartott vallásos-erkölcsi felolvasások azt mutatják, hogy világi férfiak közreműködésére is lehet számítani.

Záradékul bocsánatot kér felolvasása hosszadalmas voltáért; meleg szavakban köszönetét mond, hogy azt a közben megtart-! háttá s kéri magái az egyesület tagjainak koszorújába felvétetni.

A gyűlés harmadik napján a conventhez intézett kérvények tárgyaltattak, melynek le- tárgyalása után Szabó János esperes ur mondott szives köszönetét a városnak s egyház-^ nak a szives fogadásért s vendéglátásért. Majd a jó Isten iránti hálaérzettől áthatott beszédben mondott köszönetét Ns. Kovács Ferencz urnák, mint elnöktársának, a tanácsbiráknak, főjegyzőknek s a gyűlés tagjainak. Melyre nt. Tatár János ur mondott egy szép beszédet, kiemelve főleg nt. Szabó esperes urnák önzetlen lelkes fáradozását és nemes munkálkodását s reá s kedves családjára a jó Isten minden áldását kérte.

Erre a gyűlés az esperes ur éltetésével végét érte.

A vendégek nagy része az esti vonattal távozott el a n.-becskereki ref. hi vek azon jó kivánata mellet adja Isten, hogy minél előbb üdvözölhessék újólag a gyűlés tagjait Nagy- Becí.kereken.

Hírek.

A közigazgatási bizottság május havi rendes ülését jövő hö 8-án fogja megtartani.

Szent György napja, mely az idén vasárnapra esik, napok óta észlelhető városunkban és valószínűleg még napokig fogunk róla tudomást venni, a Szent György nappal járó általános költözködés tarka képeiben. A házigazdák neheztelnek, hogy a lakások üresen maradnak, — a lakók meg azért panaszkodnak, hogy nem kapnak lakást, és hihetetlen de mégis igaz, hogy mindkét félnek igaza van. A háztulajdonosnak aspirálioja a házban, melyben többnyire maguk is laknak, mennél több lakást kiadni, a lakók, különösen ha családos emberek, pedig oly házakra vágynak, melyben csak maguk laknának. Az utóhbi kategóriába tartozó házak száma azonban igen kevés, de a tényleg levőknek házbérjövedelme azután igen tisztességes, sőt a lakrészek kis számát tekintve túlzottnak is beválik.

Az iparos ifjúság önképző s bategsegélyző egylete házépítési ügye, noha az építéssel járó akadályok még nem mondhatók elhárítottaknak, a valósulás stádinmába jutott. Az egylet választmánya f. hó 17-én délelőtt Sál József elnökleté alatt ülést tartott, melyen előterjesztettek a több gyulai építész iparos által szerkesztett házépítési tervezetek és költségvetések, mindenik igen tetszetősnek és reálisnak bizonyult ugyan, de az egylet anyagi képességét valamennyi meghaladja. A legolcsóbb tervezet is 3500 irtot igényel. Eme legolcsóbb terv készítőjét if. Szabados József építész gyakornokot, az egylet buzgó tagját felkérte a választmány, hogy a tervet és költségvetést oly mértékben redukálja, mely reményt nyújthatna az iránt, hogy az egyletre nézve fej házépítés lehetővé váljék, noha az egylet ez esetben is kénytelen lenne mintegy 1500 frt kölcsön felvételébe bocsátkozni. Ebbe, tudni illik a kölcsön felvételébe az egylet annál inkább bocsátkozhatnék, mert a felépítendő ház teljes jelzálog öiztositékot, nyújtana a kölcsönadó pénzintézetnek, de másrészről az egyleti élet is nagy lendületet] nyert, a mióta a házépítési tervezet felszínre jött, amennyiben azóta a tagok száma s igy következésképen az egylet jövedelme is megkétszereződött és alapos kilátás van rá, hogy a ház felépitése után minden iparos segéd erkölcsi kötelességének fogja ismerni az egyletbe lépni. Szabados József építész gyakornoka tervezetet átalakította, a költségvetést is redukálta, s a módosított tervezet, melynek keresztülvitele immár csak 2800 frtot igényel, végleges elfogadás végett egy közelebb tartandó választmányi ülés elé fog terjesztetni.

Az országos iparos ifjúsági egyletek vándorgyűlése és munkakiállitása, mely 1883-ban Gyulán tartatott, ez év folyamán és pedig május hó 29—31-ikén Losonczon fog megtartatni. A vándorgyűlésre s munkakiállitásra vonatkozó meghívók és bejelentési ivek megküldettek a gyű lai iparos ifjúsági egylethez is, melynek annyival inkább kötelességében áll a losonczi ünnepélyek sikeréhez szerény helyzetéhez képest is hozzájárulni, mert a legnagyobb hálátlanság volna be nem ismernie, hogy a négy év előtt Gyulán tartott országos vándorgyűlés és kiállítás sikerének a vidéki testvéregyletek, és ezek között előkelő rangsorozatban jépen a losonczi egylet voltak fötónyezői. — A munkakiállitás programmja és feltételei körülbelül azonosak a gyulai munka- kiállitáséval, mégis ama tagadbatlan hátránynyal hogy Losonczon noha versenyen kívül, de önálló iparosok munkái is kiállításra bocsátatnak, és ezek Gyulán feltétlenül ki voltak zárva. A munkakiállitásra vonatkozó bejelentés határideje folyó hó 30-ika. Bejelentési ivek kaphatók a gyulai iparos

ifjúsági egylet jegyzőjénél és Szénásy János al' elnöknél, mire nézve az egylet minden tagjának figyelmét ismételten felhívjuk.

Az április szeszélye az elmúlt hét folyamán is nyilvánult; a hót eleje ugyan is hideg, borongós, — keddre virradóra kitisztult, ugyanekkor kemény fagy is volt, mely azonban miután a szőlő hajtása még nem indult meg, legfölebb a baraczkban okozott némi kárt. A hét utolsó három napján az idő egészen tavasziasra fordult, sőt a déli napsugár már nyári melegséget árasztott maga körül. A hét folyamán az elkésett gazdák is nagyobbára elvetették a tavaszi vetést, mely ahol ki kelt már, a legszebb reményekre jogosító fejlődésnek indult.

Az ujonczállitás az orosházi járásban f. hó 12-én fejeztetett be következő eredinénynyél : Az 1-ső korosztálybau előállittatott 326 hadköteles, ezek közül besoroztatott a közös hadsereghez 31, a népfelkeléshez fegyverrel 110, fegyver nélkül 146. A második korosztályban előállittatott 297 hadköteles, ezek közül besoroztatott a közös hadsereghez 14, a népfelkeléshez fegyverrel 185, fegyver nélkül 51. A 3-ik korosztályhoz előállittatott 233 hadköteles, ezek közül besoroztatott a közös hadsereghez 11, a honvédséghez 29 egyén. Ezek szerint a járás adós maradt a közös hadsereghez 62, a honvédség legkisebb szükségletének kielégítéséhez 7 egyénnel. Felülvizsgálatra küldetik 48 egyén. Az orosházi járás sorozási eredménye e szerint az összes járások közt legkedvezőtlenebb.

Nagy mizériák kutiorrásául ígérkezik a foldmirelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által a képviselőházhoz e napokban beadott s a fővárosi lapokban egész terjedelemben közölt törvényjavaslat az állategészségügy rendezéséről. — Vaunak tagadhatlanul üdvös intézkedései, de vannak olyanok is, melyek a praktikus életben meg nem valósíthatók. Ha mindazt végre akarnák hajtani, ami a törvényjavaslatban foglaltatik, a szarvas- marha tenyésztés és baromeladás folytonos szekatúrának lenne kitéve, melyeknek vége hossza nem lenne. így például a vásárokon a helybeli marha számára külön helyet akar a törvény kijelöltetni és külön helyet a vidék számára. Ennek keresztülvitele nagy nehézségekbe ütközik. A vásártérén vajmi nehéz megállapítani azt, hogy melyik marha minő eredetű, ehhez az szükséges, noha az sem elég, bogy a vásári felügyelők (kikből álljon az Gyulán) minden marhának a passusát kérjék elő, s hány ilyen felügyelőre van szükség Gyulán, ahol több ezer darab marhát szoktak vásárra felhajtani. A város vagy talán gazdasági egylet igen helyesen cselekednék, ha a javaslat eme kontemp- lált intézkedése ellen a helyi viszouyok figyelembe vételével kimerítően indokolt feliratot intézne a képviselöházhoz.

Komáromi Alajos városunk szülötte, a nemzeti színház veterán tagja, ki nem rég búcsúzott el a nemzeti színháztól és a fővárosi közönségtől s nyugdíjba vonult, Aradon két búcsú- előadást fóg tartani e hét folyamán Krecsányi társulatánál, mert Aradon kezdte meg pályáját; Arad város közönségének buzdítása biztatá őt nehéz pályáján s ifjúságának fénykorát ott tölté s számos ismerőssel bir Aradon. Az agg színész e kegyelete mint az „Alföld“ meg van győződve, meg fogja nyerni az oltani közönség jutalmát ama tényben, hogy a két előadásra tömegesen jele- nend meg.

Az állítólagos veszett eb által megmart gyermekeket a napokban hazaküldték a fővárosból ; különben sem súlyos sebeik teljesen begyógyultak és úgy látszik semmi ok sincs komolyabb eshetőségtől tartani. A gyermekek otthon vannak szüleiknél azonban óvatosságból állandó orvosi felügyelet alatt állanak.

Aradi Gerő színtársulata Csabán a közönségnek — sajnos — máris lankadó részvéte mellett kitűnő előadásokban mutatja be a dráma- s zeneirodalom legjobb és legújabb termékeit. A hét folyamán szinrekerültek „Fedóra“, „Czigány- princz“, „Egy éj Velenczében“, „Az aranypók“, „A protekezió“, „Királyfogás.“ A közönségnek, t. i. a közönség ama kisebb részének, mely színházba jár, kedvenczei ; Fol'inuszné, Kükemezey Vilma, Pálfi György, Hevesi, Lovászi, az operetteben őrley Flóra, K. Honti Mari, Hunfi, Kis Pista és Sz. Németh. Az igazgató hallomás szerint a bérlet lejártával eltávozik Csabáról, ha csak — amire alig van kilátás — a közönség az első héten tapasztalt nagymérvű pártfogásban nem részelteti a Csaba igényeit minden tekintetben kielégítő derék társulatot.

A kutyaadó egész ribilliot keltett a városban. A városi tanácsosok hétfőn indultak meg tizedeikben összeírandó a kutyákat, 8 egyúttal inkasszálják az ebtartási dijakat, a melyek közül a legalacsonyabb tarifa kutyánként 50 kr. A kiváltott kutyák bádogpénzt kapnak nyakukra, mely egyúttal a nyugtát is képviseli, — azonkívül fel is volnának kosarazandók, mely intézkedése az immár ministerileg is jóváhagyott szabályrendeletnek ugylátszik legnagyobb nehézséggel és ellenszenvvel találkozik, legalább ezt kell gyanítanunk ama körülményből, hogy még a szabályrendelet iránt engedelmes belvárosban is csak elvétve lehet egy-egy felkosarazott kutyát találni. A kutyáikat kedvelő gazdák pedig jól teszik, ha a szabályrendeletnek erre vonatkozó intézkedését is