Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-24 / 17. szám

pontosan megtartják, mert a kutyaösszeirás be* fejezése után a gyepmester jogosítva és kötelezve lesz mindet) kosártalan kutyát tekintet nélkül a kutya alacsony vagy magas rangjára elfogni. Ed­dig a hatósági illetőleg szabályrendeleti intézke­dés, melyet egész terjedelmében helyeselünk. De másrészről tekintettel ama körülményre, hogy a kutyaadó meglehetősen szép jövedelmet biztosit a szegények pénztárának, s ezt a szegények foko- zatosb segélyezésére képessé teszi, lehetetlen egy­idejűleg fel nem hívni a rendőrkapitány figyelmét ama türhetlen állapotokra s igazán oktalan zak­latásokra, melyeknek a városi lakosság szerdán és szombatonként kéregető koldusok részéről véd­telenül ki van szolgáltatva. Úgy hisszük, hogy a polgárság teljesen eleget tesz humánus kötelezett­ségének, amidőn városadóban is meglehetős ösz- szeggel járul a szegények segélyezéséhez és fen- tartásához, ehhez járul most már. a kutyaadó is, mely szintén a szegények javára fordittatik, nem lehet tehát mondani, hogy a szegényekről nem volna kellőleg és oly mértékben gondoskodva, mint az a városnak különben is kötelességében áll, — s ha a koldusok még is kéregetnek, a kizsarolt összeget már nem önfentartásukra, mint inkább az önfentartásukhoz nem szükséges pálinkára for­dítják, mely zsarolás és zaklatástól ideje volna közrendészeti s egyéb tekintetekből is a közönsé­get felszabadítani. Békésre az ott Környei Lajos családjában tartózkodó Karacs Teréz jubileumára, mely inozidensből a fővárosi lapok oly rokonszenvesen emlékeztek meg, az ország rnindeu részéből ér­keztek üdvözlő sürgönyök és levelek. A halasi reform, egyház részéről S z i 1 á d y Áron és Péter Dénes főgondnok küldtek üdvözletét, küldtek továbbá Mayer István ez. püspök, esztergomi kanonok (az ország István bácsija), Irányi Dániel, Békés városa országgyűlési képviselője. Fáik Miksa a következő táviratot küldte az ünnepelthéz : „Azon derék hölgynek, ki sváb földön született leányaimat jó magyar honleányokká nevelte, magam és nőm nevében köszönetünk ismétlése mellett minden földi jót kívánok a mai napon és mindenkorra.“ B. Büttner Julia (Aranyos-Maróth), Vécsey Tamás egyetemi tanár, id. S z i n n y e y József, G é r e s y Kálmán a saját és a debreczeni fő­iskola nevében, Dr. Kovács Pálné (Győr), M a j- I á t h Sarolta, a királyné udvarhölgye (Her- kules-fürdö); gróf Zichy Gézáné szintén meleg sorok kíséretében adtak kifejezést tiszteletük­nek. Összesen 50 levél és sürgöny érkezett, melyek közül több, régi tanítványaitól ered. \ délelőtt folyamán f. hó 18-án üdvözlő küldött­ségek keresték fel az ünnepelt úrnőt. A békési tanítók nevében Tass y Sándor beszélt, mig a sárréti tanitókar küldöttségét D a p s y Kálmán vezette. Az aradi tisztelői által küldött emlék- albumot Náményi T. Lajos nyújtotta át az ünnepeltnek, ki nagy örömmel vette a megemlé­kezést. A békési nők nagy része nem kis feltű­nést keltve távol maradt. Délben Környey Lajosnál szükebb körű ebéd volt, melyen a még mindig friss kedélyű 80 éves írónő jóizü adomákkal mu­lattatta a társaságot. — Az első fell<Ö9ZÖntőt M e z e y Lajos városi jegyző mondta az ün- nepeltre, tnditványozva, hogy e nap emlékére Békésen egy felsőbb leányiskola létesittessék. Szavai nagy lelkesedést keltettek s Janesovics Pál szolgabiró maga részéről rögtön fel is aján­lott 100 irtot. — Ezután elhatározták, hogy ez irányban felhívást bocsátanak ki és az eszme megvalósítása érdekében társadalmi utón gyűj­tést rendeznek. A németvárosi földész társaság — mint említettük — díszes uj zászlót készíttetett a „Szent József“ templom számára, mely zászlónak egyházi felszentelése Pünkösd másod napjára tű­zetett ki. Egy a zászlókészítő bizottmányból ala­kult küldöttség szerdán délután tisztelgett Ó-Ki- gyÓ8on Wen ckheim Frigyes grófnénál felkérve a grófnőt a zászlóanyai tiszt elvállalására. A fen- költ szellemű s vallásos érzelmű grófnő igen szí­vesen fogadta a 8 tagból álló küldöttséget s ki­jelentette, hogy a zászlóanyai tisztet örömmel fo­gadja el. A harmad osztályú kereseti adó kive­tését a bizottság a gyulai járás községeire nézve folyó hó 23-án befejezte, — a gyulai kereseti adó tárgyalása holnap reggel kezdődik a városháza bagatell bírói helyiségében, miután a nagytermet a hétfőn is folytatandó képviselői közgyűlés veszi igénybe. A holnap folytatandó képviseleti közgyű­lésnek tárgysorozata következő : Polgármesteri je­lentés a város állapotáról; — polgármesteri jelen­tés a laktanya kölcsön folyamatban levő leszámo­lásáról és az eddig elért eredményről; az 1886. évi zárszámadások előterjesztése a gazdasági s pénzügyi szakosztály jelentésével; Novák Kamill és társai gyulai lakosoknak kérvénye a Magyar- utcza kinyitása és kikövezéséröl; a szabadkai s s györkehelyi tanyai lakosok kérvényei általuk fentartott iskolájukra 100 frt segély iránt; Bozen- zweig Herman gyulai lakos kérvénye a népkert mellett fekvő háza és telkének megvétele iránt; a városi Tanács előterjesztése Scheibert Ferencz házának megvétele és 80s Ferencz részére eladá­sának jóváhagyása irántj; a folyó évi márczius{ havában kiadott szegénységi bizonyítványok felül­vizsgálata; időközben érkezendő ügyek. Tűz volt csütörtökön éjjel a lencsés ut mellett az if. Mecz József tulajdonát képező ta­nyán, melynek nádfedele teljesen a lángok mar­taléka lön. De ez még hagyján, — mert a tűznek csaknem emberélet is áldozatul esett. A gazdit s családja ugyanis aludtak midőn a vész kiütött, a gazda háromszor egymásután tört be az égő ház­ba, hogy kimentse nejét és gyermekeit, — midőn utolszor behatolt egy még benlevő kis gyermeké­ért, az eresz alatti égő nád rászakadt és úgy a gyermeken valamint az apán, de különösen az utóbbin súlyos égési sebeket ejtett, — az isteni gondviselés mentette meg őket, hogy apa és gyer­meke tüzhalált nem szenvedtek. Eiős gyanú me­rült fel, hogy a tűz boszuból eredő gyújtásból keletkezett, ugyanis a gazda egyik béresével ösz- szeszóllalkozott és ez már akkor fenyegetőzött, hogy megfogja magát boszulni. — A tűz okának kiderítésére egyébként erélyes hatósági nyomo­zás folyik. Halálozás. Dobozon folyó hó 15-én hunyt el Polgári Terézia asszony, néb. Szilágyi Mihály volt ágyai jegyző özvegye köztisztelet és szere­tőiben átélt életének 80-ik évkorában. ,A boldo­gult matróna halálát özv. Aszalay Józsefué és Szilágyi László gyulai szolgabirói hivatalnokon mint gyermekein kívül kiterjedt nagyszámú csa­ládja és tisztelői is szívből fájlalják. Az elhunyt nő temetése folyó hó 17-én nagy részvét mellett ment végbe, — a temetési szertartást Kolumbán Áron békési segédlelkész végezte, s ez alkalom­mal egy magándalkör is működött közre. Béke hamvaira, áldás emlékére! Békésén f. hó 21-én a bérház éttermében csekély számú közönség előtt Bejtényi Lázár át­utazóban levő színész magán színi előadást tar tott, a műsor eléggé változatos volt, s voltak is egyes sikerültebb alakításai. Hymen. Stern Sándor békési fiatal keres­kedő eljegyezte Makóról özvegy Geiringer Sala­monná szép és müveit leányát Bertát. Halálozás. Békésen f. hó 21-én szenderült jobb létre rövid betegség után Gál János rézmű­ves. A boldogult Békés vórosának egyik legintel ligensebb iparosa volt s mondhatni, hogy aki csak ösmerte, szerette is. Özvegyet és hat árvát hagyott hátra. Temetése f. hó 22-én ment végbe nagy részvét mellett. Béke hamvaira. ' Diákmajális Szarvason. A szarvasi gym­nasium ifjúságának sikerült a tanári kartól meg­nyerni az engedélyt, bogy a már 10—12 év óta szünetelő diákmajálist ez idén újra életbe léptesse. Szerdán f. hó 20-án volt a szervezkedő gyűlés, melyen az elnökül felkért dr. Zsilinszky Endre tanár jelenlétében megejtetett a rendező bizottság választása, s kitüzetett a majális napja május 4-óre. A rendező bizottság elnökével együtt min­dent elkövet, hogy a régi jóhirü majálisokhoz, melyek megyénk legsikerültebb mulatságai közé tartoztak, hasonlót teremtsen, s reméljük is, hogy megyénk mulatni szerető közönsége nagy szám­mal fogja felkeresni a sikerültnek ígérkező mu­latságot. Orosháza s Csorvás között múlt pénte­ken este robogó vonatot baleset érte, ugyanis a gépkazán csöve elrepedt, a vonatnak tehát miot- egy 2 óráig vesztegelni kellett, mig Csabáról uj gőzmozdony jött segítségül s tovaszállitotta Sze­ged felé az utasokat. Szarvason a szabadelvű párt vasárnapon tartott közgyűlésében Móricz Pált kandi­dálta országgyűlési képviselőnek: Móricz Pál három évvel ezelőtl képviselte Szarvas városát az országgyűlésen, de a legutóbbi választás al­kalmával kisebbségben maradt H a v i á r Dániel lel szemben, aki mellett a negyvennyolezas párt ezúttal is sorakozik. A szarvasi szolgabirói hivatal Aradi Gerő színigazgatónak adta ki az engedélyt őszi saisonra színi előadások tartására. Halálozás. A városunkban is ismert Szabó János mezőkovácsházi kincstári bérlő, jut neje szül. Czégényi Ida, özv. Czégényi Istvánné úrnő leánya részéről rokoni kötelékek is szorosabban fűznek Gyulához, f. hó 18-án élte 60-ik évében hosszas szenvedés után meghalt. A boldogult, mint jellemes egyén és kiválóan képzett gazdász köz- tiszteletben és becsülésben állott, és halálát hozzá tartozóin kívül is széles körökben fájlalják. — Áldás és béke hamvaira! A képviselő testület közgyűléséről lapunk jövő számában terjedelmesebbb tudósítást adunk, ezúttal az idő rövidsége és térszüke miatt nem bocsátkozhatunk a felette érdekes tanácskozás le­írásába és megelégszünk a regále bérbeadására vonatkozó határozat egyszerű regisztrálásával. Eszerint a közgyűlés délelőtt 9 órakor vette kez­detét, — a városháza nagy terme szorongásig megtelt képviselőkkel és hallgatósággal. D o b a y János polgármester a közgyűlést megnyitván, fel­olvastatott a városi Tanács és a regále bizottság együttes jelentése a beérkezett és lapunk múlt számában egyenként méltatott ajánlatokról, — továbbá Lippe utóajánlata, mely szerint az esetben, ha a bérleti szerződés 6 és fél évre köt­tetik meg vele, ő 23500 forintos ajánlatát évi 26000 frtra emeli. Előterjesztetett továbbá Deutsch Mór utóajánlata, mely szerint ő 3 és tél évre haj­landó évenként 24000 forint haszonbért fizetni oly feltétellel, hogy az összes italok szabadon mérethessenek, ő azonban jogosítva van a hekto­literenként a gyulai bor után 3 forintot, uj he­gyi bor után nyolez forintot, óhegyi bor után 12 forintot, 16 fokos pálinka után 7, i8 fokos pá­linka után 10, 20 fokos pálinka után lő, a sör után 7 frt csapbért szedni. Mindkét utóajánlat elvettetett. Délig elhúzódott, hosszas, de fölötte érdekes tanácskozás után szavazást rendeltek el, a Klein, Grimm és Ulich-féle ajánlatok fölött. A szavazás megejtetvén, Klein 28, Grimm 58 és Illich és tarsa 74 szavazatot nyert, absolut több­ség nem éretvén el, ujabbi szavazás történt Grimm és Illich között, ekkor Grimm ajánlata 75, Illich ajánlata 69 szavazatot nyert és így a regale 6 szavazattöbbséggel Grimmnek bérbe adatik. A közgyűlés % 1 órakor ért véget. Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszéknél 800 frt évi fizetés és 150 frt lak­pénz élvezetével egybekapcsolt egy Il-od osztályú jegyzői állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből a nagyméltóságu in. kir. igazságügy­miniszter urnák I. évi 1491. J. M. E. sz. a. kelt magas rendelete folytán pályázatot hirdetek, és felhívom mindazokat, kik a fentirt állomást el­nyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kérvényüket eme hirdetménynek a „Budapesti Közlönyében lett harmadszori megjelenésétől számított 2 hét alatt az 1874. évi október hó 15-én 3436. J. M. E. sz. a. kiadott bírói ügyviteli szabályok ő. §- ban körülírt módoD hozzám annál bizonyosabban beküldjék, minthogy a későbben érkezendő, vagy más utón beterjesztett kérvények figyelembe nem vétethetnek. Kelt B.-Gyulán, 1887. ápril hó 19. Novák, elnök. Aki nem tadja hogy melyike a sok, ala­pokban hirdetett tyúkszem szerek által — nem csak pénzétől, mint az közönségesen megtörténni szokott — de tyúkszemei, szemölcsei és bőrkér- gesedéseitől veszély és fájdalom nélkül minden­korra megszabadulhat, annak ajánljuk mindenütt a hírneves gyógyszertárakban a rövid idő alatt nagy hírre kapott Visnya-Meissner gyógyszerész tapaszróli ingyen tervrajzokat kérni — vagy for­duljon levelező lappal a Visnya-Meissner gyógy­szerész-féle központi szétküldési raktárhoz Pécsett 1211. szám, honnan ezek bárkinek ingyen minden költség nélkül megküldetnek. A gyuró-gyógymódszer (massage) újabb időben legkiválóbb orvosaink által igen jó ered­ménynyel alkalmaztatik zsugorok, bénulások és csúzos bántalmak elhárítására és megszüntetésére s e czélra a legjobb hatásúnak nyilvánítják a B r á z a y-f éle sósborszeszt. Erre vonat­kozólag Dr. Lőrinczy Ferencz ur, a k. orvosok orsz. egyesületének titkára, tüdő- és szívgyógyász, a következő levelet intézte Brázay Kálmánhoz : „Budapest, 1885. márcz. 12. T. Brázay Kál­mán nagykereskedő urnák Budapesten. Csúzos (rheumatikus) bántalmaknál. az ezen betegségek következtében gyakran fejlődni szokott szívbajok elhárítása czéljából, valamint számos betegség­nél, egyéb gyógyhatány mellett igen czélszerü az úgynevezett bedörzsölés-kenő gyurógyógy­en ód (massage) s ezen műveletnél az ön által ké­szített kitűnő összetételű sósborszeszt minden esetben igen jó eredménynyel szok­tam használni, s igy azt mindenkinek ajánlhatom. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Irodalmi pályázat a „tagosítás haszna felett.“ A békésmegyei gazdasági egylet 1886. január havában 25 arany díjjal egy irodalmi pályázatot nyitott a „tagosítás haszna felett“ népszerű nyel­ven írandó munkára. A beérkezett 5 mű felett a bíróságnak ítélete és az egylet választmányának határozata az alábbiakban olvasható: 1. A bíróság ítélete. A békésmegyei gazd. egylet múlt év november 15-én tartott választ­mányi ülése határozata folytán a sárréti birtok tagosítás haszna felett benyújtott öt darab pályamű elbírálás végett alólirottaknak kiadatván, van sze­rencsénk ezen művekre tett bírálatunk eredmé­nyét a következőkben beterjeszteni: I. Jelige: „Itt élned és halnod kell." Ezen pályázó történelmi és törvényhozási szempontokból széles olvasottságra vall, hosszasan foglalkozik is ezekkel és ezen fejtegetéssel betölt huszonkét be irt oldalt, csakis a huszonharmadikon tér volta- képen a dologra, vagyis a rendezett és rendezet­len gazdaságok viszonyaira és azokat rövid nyolez írott oldalon fejtegeti „nagyjából“, saját szavai szerint, és igy a feladatnak meg nem telel. II. Jelige: „Nem a keresett hatásos szavak, hanem a helyesen választott indokok adnak érté­ket és becset valamely műnek.11 Mindenesetre át­gondolt dolgozat, csakhogy általánosságban beszél sok kulturális dologról, de keveset a sárréti vi­szonyokról és nem népies nyelven Írott s ezért a kitűzött czélnak meg nem felel. III. Jelige: „Segíts magadon, az Ur Isten is fog rajtad segíteni."' Ezen eredeti gondolkozásu pályázó érdeme az akarat és a jó szándék. Igyek­szik tehetsége szerint hozzá szólni a dologhoz, de végkibontakozásra jutni nem tud. IV. Jelige: „ A munka nemesit.“ Ezen pályamű elég népies modorban előadva érthető nyelvezet­tel bir s a feladat fejtegetésével elég bőven fog­lalkozik, de még sem rendelkezik kimeritöleg meggyőző adatokkal. V. Jelige: „Ésszel indulj, okkal járj.“ Ezen három fogásra osztott pályamű népies boszélgetés alakjában van írva, a köznép által könnyen ért­hető modorban s mindenesetre leginkább megkö­zelíti a gazdasági egylet által kitűzött czélt, de még sem elegendő kimerítő és tönkreczáfolő ér­vekkel. Ezen általunk áttanulmányozott és megbí­rált pályaművek között leginkább a 4-ik és 5-ik művek azok, melyek — ha szerzőik által szoro­sabban a békésmegyei sárréti viszonyok érdeké­ben, vagyis a tagosításnak előnyei és hátrányai specificus fejtegetésével átdolgoztatnának, az ok­ból remélhetőleg czélnak megfelelő művek válhat­nának. De ilyen modorban pályadij nyerteseknek nem nyílvánithatók. Kelt M.-Berényben, 1887. febr. hó 18-án. Fejér Imre. Megele Bertalan. Wittmann Ignácz. 2. A választmány határozata. A választmány a fennebbi bírálatnak alapján határozza, hogy a dij — jelen alakjukban — egyik munkának sem adatik ki, hanem az utóbb jelzett két munka író­ját ezennel felszólítja, hogy műveiket az egylet titkárjától (Mokry Sámuel, u. p. Cs.-Apácza) visz- szavévén, a fentebbi kívánalmak szerint átdolgozva f. évi szept. hó 30-ig az egylet elnökségének (B.-Csabára) ugyanazon jelige alatt küldjék be, mely esetben a dij az újból benyújtott két mű közül csak a fennebiek tekintetbe vételével leg­jobbnak itélendőnek fog kiadatni. A többi munkákat Bzerzőik az egylet titkár­jától május 15-ig vis8zavehetik. Gerendás, 1887. ápril hó 19-én. Közli: Mokry Sámuel, egyl. titkár. Az „Anker“ közgyűlése. Az „Anker„ élet- és járadék-biztositó-társaság e hó 13-án tartá meg 28-ik közgyűlését gróf Zichy Odfin elnöklete alatt. Az évi üzletjelentés melegen emlékezvén meg az elhalt dr. Bodart Narcziss igazgatóról, kiemeli, miszerint az üzlet a lefolyt évben lényegesen gyarapodott s úgy -a bizto­sítottakra, mint a részvényesekre nézve, ked­vező eredményekkel zár. A benyújtott aján­latok összege 21,570.540 frtra ment s a bizto­sítási állomány 74,419 szerződésben .154,696.378 frt tőke és 47,302 frt évjáradékra szaporodott A bevételek közt szerepel 948.555 frt túlélési csoport betét, 1.224.947 frt a 850/0 nyeremény­nyel egybekötött életeseti biztosítások (E. tábl.) után fizetett dijakért, haláleseti biztosí­tások után befolyt dijak 1,604.363 frt. Kamat- bevételek 1.646.737 frt A kiadásokat illetőleg a lefolyt 1886-ik évben fizettetett: lejárt cso- portbiztositások után 3,004.279 frt halálozások, élet- és járadékbiztosítások után 1,044.919 frt, biztositottainknak engedélyezett kötvé'nyköl- csönökért 262.503 frt. A biztosítottak befekte­téseinek jövedelmezőségét mutatja ama körül­mény, hogy a csoport tagok által tett 1,320 ezer 482 frt betét után 3,004.279 frt folyósitta- tott, a mi részletenként teljesített betétek 71/it0/o-k°s kamatok kamatozásának felel meg. A nyereménnyel egybekötött életeseti bizto­sítások után a tőke 34.12%-ka esett nyéremény- kép s a halálesetre nyereménynyel biztosítot­tak az évi dij 25%-kát élvezték osztalékképen. A társulat biztosítékai, ideértve a különféle tartalékokat, alaptőkét valamint a csoport és nyereménnyel járó életeseti biztosítások alapjait 33.723,884 frtra mennek. A befektetést illető­leg kiemelendő, miszerint a jelzett összegből 1.895,022 frt bécsi és budapesti házakban van elhelyezve, melyek az évi leírások folytán jóval a valódi értéken alól szerepelnek a mér­legben. A vagyon túlnyomó többi része jel­zálogos bizsositékot nyújtó s állami garancziát élvező legelső értékekben van elhelyezve, a mely körülmény a felülvizsgáló bizottságnak alkalmat nyújtott elismerőleg hangsúlyozni, hogy a társulat befektetéseinél szigorú óva­tossággal jár el, s a biztosítási alapok és tpf- talékók szükségesnél nagyobb gyarapítására különös gonddal van. 648/887. tkv. sz. Árverési hirdetményi tonnát, f A b.-gyulai kir. tszék mint telekkönyvi ha­tóság közhírré teszi, hogy Arató Sándor és tár­sainak kérelme folytán a gy.-várii 367. sz. tjfcv- ben foglalt (693—694.) hrsz. házra 439 frt és a 699/a. hrsz. pusztatelekre 65 írt, összesen 504 frt kikiáltási árban az önkéntes bírói árverést elren­delte és bogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1887. évi május hó 26-ik napján d. e. 9 órakor Gy.-Vári községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lanok becsárának 10%-át vagyis 50 frt 40 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi no­vember hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügymi- nisteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes ér­tékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bá­natpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. tszék tkvi osztálya. B.-Gyulán, 1887. év márczius 12-én. Nogáll, Achim, elnök helyettes. 52) 1—1. j e g y z ő.\ 125/1887. vgh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a békési kir. járásbíróságnak 813/1887. számú végzése által Asztalos Jenő nagyváradi la­kos végrehajtató javára Kopócsi Jánosné végre­hajtást szenvedett ellen 580 frt tőke erejéig el­rendelt biztosítási végrehajtás alkalmával biróilag le és felülfoglalt és 747 frt 3 krra becsült bolti áruezikkek és házi bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a helyszínén vagyis Béké­sen I. 281. hsz. a. leendő eszközlésére 1887. ■ évi április hó 25-ik napjának délelőtti 9 órája ha­táridőül kitüzetik és abhoz a venni szándékpzók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen,' az 1881. LX. t. ez. 107. §-a értelmében á legtöbbet ígérőnek becsáron alól is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1$81. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított feltéte­lek szerint lesz kifizetendő. Kelt Békésen, 1887. április 17-én. Kalmár Aurél, 63) 1—1 kir.bir, végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents