Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-02-27 / 9. szám
szerint folyamodó engedményeseknek a vasúti indőháznak a szeghalmi ut mellé gyulai utczával szemben annak szélső házától legfeljebb egy kilométernyire leendő kiépítése esetén — 26,000 forintot, s végül Füzes-Gyarmat község képviselő testületének 1887. évi január hava 18-án tartott ülésében kasonló czélból és a kölcsön felvételét, valamint a vállalkozók részére teljesítendő fizetést, nem különben a községi lakosok megterhel- tetését illetőleg hasonló feltételek mellett 5-ik szám alatt hozott azon határozata, a mely szerint folyamodó engedményeseknek az esetben, ha az építendő vasút indulóháza a község déli oldalán az uradalmi szélmalom környékén helyeztetik el, 60000 irtot, — az esetben pedig ba az építendő vonal a községet nem érinthetné s annak szeghalmi indulóháza Szeghalom észak-nyugati oldalán a temető, vagy téglavető és a község között helyeztetik el 15000 Irtot szavaztak meg,— a Szeghalom és Füzes-Gyarmat községek határozatai ellen benyújtott felebbezések mellőzésével ezennel jóváhagyatnak s jóváhagyási záradékkal elláttatni rendeltetvén az 1880. évi XXXI. t. ez. 9. §-a értelmében felsőbb megerősítés végett a nagyméltóságu tn. kir. belügyminister úrhoz felterjesztetni határoztatnak. Mert a tervezett vasúti vonal kiépitése mig egy részről folyamodó községeknek nemzet gazdasági és kulturális előnyöket biztosit, addig más részről a község lakossága a megszavazott s a község minden lakosa és birtokosa által az egyenes állami adók arányában fizetendő segély ösz- szeg elvállalása folytán növekvő közterhek viselésére képesitve van. A benyújtott felebbezések közöl Szeghalom község képviselő testületének fent jelzett számú és keletű határozata ellen Kállay Béni cs. és kir. közös péuzügyminister s Cséfán pusztai nagybirtokos meghatalmazottja Szendy Antal által benyújtott felebbezés el volt utasítandó, ru rt az 1876. évi XXII. t. ez. 130. § a csakis a közigazgatási költségek kivetésének módozatairól az érdekeltség fokozatai szerint intézkedik, — mig ellenben ugyanazon törvényezikk 131. §-a világosan felhatalmazza a községet arra, hogy a helyi érdekű vasutak segélyezésére szükséges összeget az 1880. évi XXXI.-1. ez. 9. §-a alapján a községi törvény 131. §-ától függetlenül állapíthassa meg, mert a vasút létesítése által származó jótétemény minden egyes községi lakos és birtokosra vagyoni viszonyainak arányában egyenlően hat ki | ugyanazon község határában levő birtokok értéke egyformán emelkedik, s az ily vállalat létesítése közigazgatási, közművelődési s közgazdasági emelkedést s javulást vonván maga után, teljesen méltányos, hogy az arra fordított költségekhez minden községi lakos és birtokos arányla gosan hozzá járuljon, s mert végül 3983158,/igoo katastralis holdat tevő puszta Cséfánból felfolyamodó birtokát csupán 1325,535/I600 katastralis hold képezvén, —; a puszta többi részeinek birtokosai a határozat igazságában megnyugodtak s azt felszólamlással meg nem támadták. Füzes-Gyarmat község képviselő testületének fent jelzett számú és keletű határozata ellen pedig gróf Vécsey Blankenstein Vilma és társai által benyújtott felfolyamodásban elősorolt indokok figyelmen kívül voltak hagyandók ; mert a Füzes-Gyarmat községet közvetlenül érintő vasút segélyezésére felajánlott összeg s a nyerendő haszon közötti aránytalanság kimutatására s igy a vasút létesítése ellen felhozott nézpontok s minden reális alapot nélkülöző feltevések oly életerős és vagyonos községgel szemben indokul el nem fogadhatók. II. * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * II. Tárgyaltatott a bihari helyi érdekű vasutak engedményesei névszerint Móricz Pál országgyűlési képviselő, Brtihl Henrik és fiai s végül Kohner Adolf és fiai budapesti nagykereskedők által Békésmegye Sárrétjén átvezetendő vasúti vonal kiépitése iránt benyújtott kérvényük tárgyában az 1886. évi deczerober hava 20-án és folytatva tartott megyebizottsági közgyűlés 493. bgy. 9823. ikt. sz. alatt kelt határozatával kiküldött bizottság javaslata. Folyamodó engedményesek névszerint Móricz Pál országgyűlési képviselő, Brühl Henrik és fiai s végül Kohner Adolf és fiai budapesi bagykereskedők által épitoni szándékolt a bihari helyi érdekű vasutak nagvvárad-kóti vonalának folytatásaként Vésztő, Szeghalom és Körös-Ladány községek érintésével az utóbbi községektől egyenes irányban Gyoma község indulóházánál a m. kir. államvasutak indulóházánál a m. kir. államvasutak szolnok-aradi vonalába befutó s ezeken felül Szeghalom és Füzes-Gyarmat községeket összekötő helyi érdekű vasutak létesithetése végett a nevezett, folyamodó engedményesektől 400,000, (négyszázezer forint), áru törzsrészvény átvétele s ezen Összegnek az 1880. évi XXXI. t. ez. 10. §-ának nemkülönben az 1885. évi XVIII. t. ez. 3. és 4. §-ainak szem előtt tartásával a megyei közmunka alap terhére hosszabb idő, legfeljebb azonban 50 év alatt törlesztendő kőlcsönképpen leendő felvétele megengedtetik és elhatároztatik a következő teltételek alatt s azoknak pontos betartása mellett: 1- ször, hogy a rendes első osztályú vágány szélességűre építendő és távirda huzallal ellátandó vasúti vonalnak indulóházai Vésztő község köz- házától mintegy 1700 méter távolságra az úgynevezett Ijelkészijföldeken, Szeghalom község közházától 1300— 1500 méter távolságra a község északi sarkán a község és a Füzes-Gyarmat felé eső temető között az úgynevezett Csór majornál — Ivörös-Ludány község közházától 2000 méter távolságra az úgynevezett gyulai utczával szemben és Füzes-Gyarmat község közházától 1500— 2000 méter távolságra az úgynevezett serháznál épitessenek. 2- or, hogy úgy az érdekelt községben esetleg építendő kőutakhoz, valamint a netalán bekövetkezhető árvizek elleni védekezéshez szükséges anyagok a vasut-társaság által önköltségen szállíttassanak. 3- szor, hogy a fentebb jelzett vonalakra megkivánt kormány-engedély kinyerése után a munkálatok legkésőbb egy év alatt megkezdődjenek s két év alatt befejeztessenek s a vasút üzembe hozassék. 4- szer, az építésnél a költség-előirányzaton felül netán felmerülő kiadások, avagy az előállható épitkezési akadályok folytán bekövetkezhető bárminemű veszteségek a kitüntetett segélyösszeg mérvének emelésére sem a vármegyét, sem az érdekelt községeket illetőleg befolyással nem bírhatnak. 5- ször a megszavazott 400,000 forint három részletben fog folyamodó engedményeseknek kifizettetni és pedig egy részlete a földmunkálatok elkészítésekor, két részlete a sínek megérkezésekor 8 egy részlete a vonal teljes kiépítésekor. 3-szor, hogy a vármegye a tervbe vett helyi érdekű vasutak igazgatósága két tagja által képviselve legyen. Ezen határozat hozatalának alapját a kővetkező indokok képezik. E vármegyéuek nagyobb községei közül egyedül megyénk nagy kiterjedésű s immáron az árviz veszélyektől is megmentettnek mondható Sárrétjének a közforgalomtól a közismeretüleg csaknem teljesen elszigetelt népes és vagyonos községei kénytelenek úgy a kulturális érdekek, mint a gazdasági s egyéb anyagi fejlődés követelményeinek kiszámithatatjan hátrányára várakozni a vasúti vonalak oda vezetéso által állapotaik remélhető jobbra fordultára. E községek a melyek a megyei közmunka alaphoz évente tetemes összeggel járulnak jogos óhajtással s reménnyel várhatják, hogy anyagi érdekeik ; de a culturalis haladás követelményeinek biztosítása illetve ki- elégithetése szempontjából is a vasúti hálózatba bevonassanak. S tekintve azt, bogy a sárréti községek közlekedési viszonyainak általánosan érzett szükségként mutatkozó oly módozatok közötti megjavítása, hogy azok mintegy 50—60 kilometer hosz- szuságu köuttal Mezö-Berény községgel összeköttessenek, a fennforgó tetemes nehézségek miatt 1,000.000—1,200,000 forint költséggel volna csak elérhető, tekintve, hogy az ily mddozatok között kiépítendő köutak fenntartása a különben is süp- pedékes bizonytalan talajon tetemesebb költséget igényelne, — figyelembe véve, hogy a megyei közmunka alapnak a f. évi eredményhez képest számított, azonban évről évre szaporodó 150,000 forint bevétéléböl egy hosszabb időre kötendő 400,000 frtos kölcsönnek 5.8°/0-al számított s ekként évenkint 23,200 frtot tevő törlesztési összege kifizethető lesz a nélkül, hogy az által a megye többi vidékén kívánt ut- és hidépitések mel- lőztetni, avagy háttérbe szorittatni fognáuak s megfigyelve .végre, hogy a megye által vásárlandó törzsrészvények idő múltával némi hasznot is hozhatnak s bizonyos értéket képviselnek, a megye közönsége, mint mindenkor egy ez alkalommal is teljes készséggel ragadja meg az alkalmat, hogy úgy egyes községei érdekeit- emelő és előmozdító, mint a megyei közmunka alapot is kevesebb mérvben terhelő ezen helyi érdekű vasúti voaal mielőbbi létesítéséhez a kívánt mennyiségű és áru törzsrészvények átvétele által segédkezet nyújtson. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a f. 1887. évi márczius hava 7-ik és következő' napjain délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést fog tartani, melyre a t. bizottsági tagoí tisztelettel s azon megjegyzéssel hivatná meg, hogy a sárréti vasat létesitéséhez megkívánt 400,000 forint értékű törzsrészvények árának kölcsön vétele tárgyában ez alkalommal fog határozat hozatni, — s hogy a kis- ujszállás-déva-ványa-gyomai helyi érdekű vas- utakra esetleg megszavazandó segély összeg mérvének meghatározása is e közgyűlés egyik tárgyát képezendi. Tárgysorozat: 1. Önálló indítvány a magyar korona országai veres-kereszt-egylet megyei választmányának megalkotása iránt. 2. Baross Gábor közmunka- és közlekedés-ügyi m. kir. minister ur levele, a melyben ő cs. és apostoli királyi felsége által ministerré lett kineveztetését tudatja. 3. Ministeri rendeletek, jelesül: a) a m. kir. belügyminister ur rendelete a megyei szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában ; b) ugyanannak rendelete a megyei tiszti nyugdíj-intézeti szabályrendelet módosításáról. c) ugyanannak rendelete a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése után hivataláról lemondott választott tisztviselővel szemben követendő eljárásról alkotott megyei szabályrendelet módosítása iránt; d) ugyanannak rendelete a regale kötelezett italmérések tárgyában alkotott megyei szabályrendelet módosítása iránt; e) ugyanannak rendelete a megyebeli községek szervezési iránnyelveiről alkotott megyei szabályrendelet módosítása tárgyában ; f) ugyanannak rendelete a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. t. ez. folytán alkotott megyei szabályrendelet tárgyában; g) a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister urnák rendelete a fogadó, kávéház és kávémérés iparokról szóló megyei szabályrendelet tárgyában ; h) a közmunka és közlekedésügyi m. kir. minister urnák rendelete a megyei utaknak kiépitése és a közmunka váltsági összegek emelése iránt; i) ugyanannak rendelete a közmunka váltságának megállapítására vonatkozó határozatok közhírré tétele tárgyában. 4. A megyei közigazgatási bizottság előterjesztései és pedig : a) a gyoma-endrődi és szarvas-szent-and- rási utak kikövezése s az e tárgyban kötött építési szerződés tárgyában; b) a karczag-füzes-gyarmati és turkeve- déva-ványai utak e megye területére eső részének a megyei úthálózatba leendő felvételének mellőzése iránt. 5. A megyei igazolási választmány jegyzőkönyve az elrendelt pótválasztások eredményét illetőleg. 6. A megyei állandó választmány előterjesztései és pedig: a) a sárréti vasutak kiépítéséhez 400 ezer frt áru törzsrészvénynek a megye által leendő átvétele s ezen összegnek a megyei közmunka alap terhére kölcsönképpen leendő felvétele tárgyában; b) Vésztő, Szeghalom, Füzes-Gyarmat és Körös-Ladány községeknek a sárréti vasút létesitéséhez szükséges törzsrészvények átvételéről I az erre megkivánt összegeknek kölcsönképpen leendő felvételéről hozott határozataik jóváhagyása iránt; c) a kis-ujszállás-déva-ványa — gyomai helyi érdekű vasutak kiépítéséhez kívánt törzsrészvények átvétele iránt Déva-Ványa képviseletében Csatáry Lajos főbíró és társai által benyújtott kérelem tárgyában ; d) Körös-Tarcsa községnek a mező-be- rény—körös-tárcsái kőut mielőbbi kiépittetése iránt benyújtott kérvénye felett; e) a gyomai szolgabirói lak felépítéséhez szükségeltető telek megvásárlása iránt; f) Gyulaváros tüzrendőrségi szabályrendelete tárgyában; g) Mező-Berény községnek a községi kötelékbe való felvétel alkalmából fizetendő dijakról szerkesztett szabályrendeletét illetőleg; h) Orosháza községnek ugyanily irányú szabályrendeletéről; i) ugyanannak á községi elöljárók, kezelő és szolgaszemélyzet fizetése és napi dijairó szerkesztett szabályrendelete iránt; j) Tót-Komlós községnek ugyanily irányú szabályrendeleté tárgyában; k) ugyanannak a községi kötelékbe való felvétel alkalmából fizetendő dijakról alkotott szabályrendelete felett; l) Csorvás községnek ugyanily irányú szabályrendeletéről; m) ugyanannak a napszámosok megadóztatása tárgyában alkotott szabályrendeletét illetőleg ; n) Szabad-Szent-Tornya községnek ugyanily irányú szabályrendeletéről; o) ugyanannak a községi elöljárók, kezelő és szolga személyzet fizetése s napi dijairól alkotott szabályrendeletét illetőleg; p) ugyanannak a községi kötelékbe való felvétel alkalmával fizetendő dijakról alkotott szabályrendelete felett; q) Sámson községnek hason irányú szabályrendeletéről ; r) ugyanannak a községi elöljárók, kezelő és szolgaszemélyzet fizetése és napi dijairól szóló szabályrendelete tárgyában; s) Szeghalom községnek a napszámosok megadóztatásáról szerkesztett szabályrendelete iránt; t) Gyoma községnek ugyanily irányú szabályrendeletéről ; u) ugyanannak rendőrségi szabályrendelete tárgyában ; v) ugyanannak a községi kötelékbe való felvétel alkalmával fizetendő dijakról alkotott szabályzatát illetőleg; x) ugyanannak a községi elöljárók, kezelő és szolga személyzet fizetése és napi dijairól szóló szabályrendelete felett; y) Szarvas községnek ugyanily irányú szabályrendeletéről; z) ugyanannak a községi kötelékbe való felvétel alkalmával fizetendő dijakról alkotott szabályrendeletét illetőleg; aa) ugyanannak a napszámosok megadóztatását illetőleg hozott szabályrendelete iránt ; bb) Szent-András községnek a községi elöljárók, kezelő és szolga személyzet fizetése és napi dijairól alkotott szabályrendelete tárgyában ; cc) ugyanannak a községi kötelékbe való felvétel alkalmával fizetendő dijak tárgyában szerkesztett szabályrendelete felett; dd) Kondoros községnek ugyanily irányú szabályrendeletéről; ee) ugyanannak a községi elöljárók, kezelő és szolga személyzet fizetése és napi dijairól alkotott szabályrendelete iránt; ff) ugyanannak a napszámosok megadóztatásáról szóló szabályrendelete tárgyában ; gg) ugyanannak a községi iskola fentar- tása és ellátása tárgyában alkotott szabály- rendeletét illetőleg; hh) a békésmegyéi gazdasági egyesület által javaslatba hozott lótenyésztési, — nemkülönben a szarvasmarha és sertés tenyésztés érdekében szükséges apa állatok megvizsgálásáról szóló megyei szabályrendeletek felett; ii) ugyanaz által javasolt aranyka irtására vonatkozó, megyei szabályrendelet tárgyában ; kk) Öcsöd község közházának építése és az erre megkivántató összegnek részben kölcsön utján leendő fedezhetése tárgyában a község képviselő testületé által hozott határozat jóváhagyása iránt ; 11) Tót-Komlós község által a kisded- ovoda felállításának kötelezettsége alul leendő felmentésük iránt benyújtott kérelem felett ; mm) Szabad-Szent-Tornya község képviselő testületének a községi biró, jegyző és pénztárnok fizetése felemelése tárgyában hozott határozata jóváhagyása, iránt; nn) Szent-András község által a hidvám szedhetéséhez szükségelt ministeri engedélynek az 1887-ik évre leendő kieszközlése iránt benyújtott kérvény tárgyában; oo) ugyanezen község adásvételi szerződés tárgyában hozott határozatának jóváhagyása iránt; pp) Suhajda Antal Öcsöd községi jegyzőnek fizetés felemelése iránt benyújtott kérelme felett. 7. A megyei tiszti főügyész véleményes előterjesztései;’ a) Békés községben a folyó évben megejtett községi tisztujitás ellen benyújtott felebbezések tárgyában; b) Gyoma községben a folyó évben megejtett községi tisztujitás ellen benyújtott felebbezés iránt. B.-Gyulán, 1887. évi február hó 23-án. Jancsovics Pál, 8. k. alispán. A regale bizottság javaslata a jövedelem értékesítése és kezeléséről. Tekintetes képviselőtestület! Múlt évi 76. kgy. sz. határozattal a regale jogok kezelése illetve jövedelmeztetése, valamint Folytatás a mellékleten.