Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-02-27 / 9. szám
lirt czikk 1887. február 21-én tartott jogi szakosztályi ülés jegyzőkönyvéből. Folyó évi 76. kgy. sz. határozat folytán a sgale-jogok kezelése, a befolyandó jövedelemből laki tandó tartalék-tőke, valamint a fogyasztási- jónak az 1888-ik évtől leendő mikénti kezelése írgyában a regale-bizottság véleraényea jelentése lő terjesztetik. A regale-jogok mikénti bérbeadása, a j5- edelem ‘kezelése s az abból alakítandó tartalékokéra vonatkozó javaslat elfogadtatik, a fogyasz- ísi-adó kezelése tárgyában teendő intézkedés zonban mindaz ideig, mig az italmérési jog 'érbeadására vonatkozó ajánlatok beérkeznek, iiggöben hagyatni velemenyeztetik, miután le- etséges, hogy a fogyasztási-adónak a jelenlegi nőd szerinti kezelése mellett is eléggé előnyös .jánlat fog az italroérési-jog bérbevételére té- etni. Emf. Kiadta : Popovics Jusztin, főjegyző. Tanács végzés. Olvastatott s tárgyaltatott a regale-bizott- ságnak a regale-jogok kezelése, a befolyandó jövedelemből alakítandó tartalék-töke és a fogyasztási-adónak mikénti kezelése tárgyában tett jelentése, valamint a jogi szakosztálynak erre vonatkozó véleménye. Végzés: A regale-bizottság jelentése a népkertben építendő pavilion kivételével, a jogi szakosztály véleményével egybehangzólag elfogadtatik. A népkerti pavillonnak ogyelöre építése el- halasztandó, mert a jelenlegi népkert nagysága csekély arra, hogy oda egy, 10,000 frtot meghaladó mulatóhely építtessék, és a csak nyári mulatság helyéül emelendő ezen épületbe fektetendő összeg semmi, vagy csak igen kevés jövedelmet hozna, mi, tekintve ezen kölcsönpénz természetét, a városra nézve holt tőkévé válnék. —- Véleményezi annálfogva a tanács, hogy az említett 10,000 írtnak egy része a kert kibővítésére szükséges kisajátítási költségek fedezésére, a még maradó rósz pedig a város anyagi érdekeit sok- lkai inkább előmozdító, a bizottság és a tanács által majdan ajánlatba hozandó, a regale-jövede- |lem fokozására irányuló építkezésre fordittassék. Kelt Gyulán, 1887. évi február hő 23-án {tartott városi tanácsülésből. Hofftnann Alajos, jegyző. Eirek. Az idei farsang „Diri-Dogója“ Lapunk [komoly jellege talán alig engedné meg, hogy az [irodalmi gyerköczök éretlen ész-ficzamait komoly [felszóllalás tárgyává tegyük s ha mégis tesszük, csak azért történik, hogy az illetőket figyelmez- t|tessük valamire. Nincs hozzá közünk, ha valaki [az ostorozandó emberi gyengeségeket az ész czi- sjkázó villámaival sújtja, már t. i. ha van hozzá .[esze; nincs hozzá közünk, ha a gyengeségeket, a .[mennyiben azok a közre is hátrányosak, — ne- . vetségesekkó téve megpellengérezi. Helyes, de i|csak bizonyos korlátok között, melyeket átlépni .[soha sem szabad. De midőn a szabadosság nem .[kiméi nemesebb és tiszteletreméltó érzelmeket; [midőn az már a szemtelen rágalom fullánkjává [fajul; midőn űszköt igyekszik dobni barát és bátrát közé: midőn a kiversifikált nevével nőket hoz [kapcsolatba s ezek között meg olyat is, kinek ár- .[nyát nevének bolygatásával megsérteni nem volt '[szabad, midőn szemtelenül belenyúl a család ‘[szentélyébe, melynek tűzhelyének ily otromba ‘[érintése a legszelídebb kedélyt is képes vaddá ''[dühíteni: lehetetlen, hogy elzárkózzunk a méltó [megbotránkozás érzete elől, lehetetlen, hogy bár- '"[mely jobb érzésű ember az efféle vállalkozást ne '" részesítse azon sorsban, melyet megérdemel; a Hmegröeies undorában. Hogy a gyulai tűzoltók a kik ' [maguknak e mulatságot ily alakban megszereznék, értenek e tűzoltáshoz, azt még legjobb babráljuk sem merné rájuk fogni, do hogy vigyázat- alánul tudnsk játszani a szikrával azt most már megmutatták. Legjelesebb azonban a dologban az. Hhogy a szerkesztőségi és munkatársi dicsőséget, 9'|niég Kálmán Mundi sem tudja nyakába férczelni a’|az illetőknek, mindegyik szabó-dik tőle. Különben ra|pedig megjelent a „Diri-Dongó“, Dobay János I polgármester nyomdájában, kit ez egyszer kri- ‘Mtikai érzéke cserben hagyott: nem bírjuk eldön- °|teni, váljon a polgármester nem tudta-e mit csikknél a nyomdász, vagy a nyomdásznál sem vol- Htak otthon. Uram 1 bocsáss meg nókiel Vógered- [mány; a bolondnak sem szabad minden. A tisztelt szerkesztőség engedelméből [fentebbiekre a következőt van szerencsém vála- ‘ | szólni: a tűzoltó egylet azért a mit tett, vagy a, t< 1. Minden gazdasági és nyers terményekértJK két kerekű előfogatos kocsiban 3 kr. 2. Minden 4 kerekű kocsiért, ha elébe 41 ilrbnál kevesebb vonójószág van befogva, 6 kr.I 3. Ha 4 vagy több jószág van befogva, 8 kr. |al 4. Minden egyéb árúkért, tehát ipar —. gyári művekért, minden kétkerekű befogott ko-l csiban 6 kr. 5. Minden 4 kerekű kocsiért, ha 6-nál kevesebb jószág van befogva, 10 kr. 6. Ha 6 vagy több jószág van befogva,|tá 15 krajczár. 7. A vásárhelyen kirakott árú után, ha az földön árultatik, Q ölétől 5 kr. 8. Ha asztalon vagy szokott sátorban árultatik, □ ölétől 8 kr. 9. Bezárható boltokban és sátrakban □ I ölétől 30 kr. 10. Minden darab nagy jószágért, mi alatt [ökrök, bikák, tehenek, bivalyok, lovak, szamarak értetnek, 4 kr. 11. Minden db. kis jószágért, mi alatt a többi fajok értetnek, 2 kr. 12. Szopós malaczok után, ha az anyával [együtt adatnak el, díj nem jár. 13. Minden portékáért, mit egy gyalog sze- I mély kosarakban, zsákokban, talicskán vagy kis kocsin vásárra visz, mihelyt 5 azzal a vásárban [bizonyos helyet foglal, 2 kr. Az ekkénti helypénzemelés mig alig észrevehető megterheltetósével jár a vásári közönségnek, addig a városnak e czimeni jövedelme jelentékenyen emelkedhet. — Mindenesetre eme újabban megállapítandó s a magas kormány jó- I áhagyása alá terjesztendő vásári vámszedési dij szabály csakis az 1888. évi január 1-ső napjával lépne életbe. A csürhejárás és a halászati jog önállóan lévröl-évre adandó ki haszonbérbe. A malomjog már a volt tulajdonosok által I era gyakoroltatván, s miután abból alig remélhető valami csekély jövedelem, a város által is |teljesen elejtendő lenne. I regalejogok utáni összes bevételből első Isorban a törlesztési összeg, állami- és községiadó és a regale joggal kapcsolatos egyéb kiadások vonandók le. — A fenmaradt tiszta jövedelem tartaléktőke gyanánt külön tőkésítendő mindaddig, mig az az egy évi törlesztési összegnek [meg nem felel, azontúl a befolyandó tiszta jövedelem mikénti feloszlása a képviselőtestületnek majd csak az időben képezné intézkedése tárgyát. A regalejövedelem minden egyéb városi pénzektől elkülönítve kezelendő a képviselőtestület által e czólból kijelölendő egyén által, ki e végből állandóan és folytonosan a polgármester és a képviselőtestület által választandó 10 tagú I regale-bizottság közvetlen felügyelete és ellenőrzése alatt lévén, a befolyt pénzek azonnal takarékpénztárba helyezendők. Az ezen pénztár kezelésével megbízandó tisztviselő részére a regale-pénztárból évi 100 frt javadalmazás hozatik javaslatba. A regale-pénztárról évenként rendszeres költségvetés készítendő s az szorosan megtar tandó; kivételes esetekben csakis a képviselőtestület van jogosítva a regale-pénztárból a költségvetésbe fel nem vett kiadásokat elrendelni, mi végből a képviselőtestület a tárgy körülírása mellett mindenkor legalább 8 nappal előbb hívandó egybe. A pénztár állásáról a regale-bizottság minden évi rendes közgyűlésre tüzetes jelentést köteles tenni. Miután az elől említett számú képviseleti határozattal egyidejűleg a fogyasztási-adó kezelési módjára vonatkozó javaslattétellel is megbi zattunk, e tekintetben véleményünket a követke zőkben terjesztjük elő : Jóllehet a fogyasztási-adónak jelenlegi ke zelési módja a törvény intezkedeseivel, de külö nősen a kincstárral a fogy .sztási-adók megvál tására nézve kötött szerződés feltételeivel szóró san meg nem egyezik, mindazáltal tekintve, hogt laz eddigi kezelési rendszer mellett a várost | czimen soha legkisebb veszteség som érte, sőt kikötött kezelési százalék mindenkor biztos ét jövedelmét képezte, tekintve, hogy az eddigi mód tói eltérő, a fogyasztási-adónak házilagos keze lése jelentékeny összegű kezelési költséggel járni s e mellett még legkevésbé sem lenne biztositv az, miszerint a város áltál a kincstárral szembe kötelezett összeg csonkitatlanul be fog folyn hogy tehát a város bizonytalan, sőt esetleg kárt sodással is járható ügyletekbe ne bocsájtkozzél a fogyasztási-adónak továbbra nézve is a jelen légi mód szerinti kezelése hozatik javaslatba. Kelt Gyulán, 1887. február 14 Dobay János, polgármester. Idrbti föld ■ ölét 2. Bérlő egy fél évi bérösszeget köteles, nztositékul a városi pénztárba letenni, mi a bér-|kót et tartama alatt bérlőnek semmi szin alatt ki lem adható sem a haszonbérbe be nem tudható, anem csonkitatlanul megőrzendő s javára taka- ékpénztárilag gyümölcsöztetendő. — Készpénz elyett megfelelő értékű állampapírok is elfogadónak, sőt elfogadtatik a biztosíték háromszorosigyál ecsértékóneb megfelelő ingatlan, mire a bizto-lcsib; itók telekkönyvileg bekebelezendő. 3. Bérlő, amennyiben ő szolgáltatná ki azlves« alokat, köteles egészséges, tiszta, élvezhető jó alokat adni, jogosítva lévén a városi tanács a ieg nem felelő italokat bérlőtől lefoglalni és Ikoboztatni. 4. Bérlő a bérösszeget félévenként előre ködéé a városi közpénztárba fizetni. 5. Bérlő, akár egyes egyén, akár többenI a 1 Lrsulatba állva lehetnek, mely utóbbi esetben a Lrsulati tagok egyetemlegesen felelősek. 6. Egyesek részére az italmórési jogosult- igot a városi tanács fogja kiszolgáltatni s erről Iökj őrlőt esetről-esetre értesíteni. 7. A városi tanács és összes közegei a tilos talmérés kiirtása iránt lehető minden módozatnál elkövetni már annyival is inkább köteles, nert az ilyetén kihágás a város határozott ká- ositását vonja maga után. 8. Bélyeg és jelen bérlet után felmerülendő idót bérlő köteles viselni. 9. Jelen bérletből származó panaszos kér-| lések a helybeli kir. járásbíróság előtt intézen-l lök el. Az eperjesi italmérési jog elkülönített ön-l illő bérbeadása mutatkozik leginkább czélszerü- aek, mi is a többi italmérósi jog bérbeadása körül javaslatba hozott feltételek mellett 1887. október 1-től 1890. év deczember hó végéig lenne ez alkalommal bérbe adandó. Tekintve, hogy a regalejogok megvétele alkalmával a képviselőtestület többsége azon indokból szavazta meg a 300,000 frt kölcsön f®lvé-l telét, hogy a felesleges pénzből a regale jövedelem fokozása már ez alkalommal némi részben keresztülvitessék, s jóllehet e czélból legfőbb s úgyszólván elkerülhetlen szükséget képez a varos központján emelendő s az itteni forgalomnak megfelelő nagyvecdéglő építése, mindazáltal erre nézve a bizottság ez alkalommal határozott javaslatot nem tesz azon oknál fogva különösen, mert lehetséges, hogy az italmérósi jogok bérbeadása alkalmával - mint már más megyebeli községekben is történt - vendéglő épitesere ,ézve is fog előnyös ajánlat tétetni. - {Ezen d( érdést tehát az italmérési jog bérbeadásáig al izottság függőben kívánja hagyni s a kölcsön- ett összegből feleslegként megmaradt 24-000 rtból a népkerti pavilion építési költségeinek edezésére ez alkalommal 10,000 frtot hoz ja- aslatba. A vásári helypénzszedési jog szintén bérbe- idás utján kezelendő, az italmórési jog bérbe-U inasánál 2. 4. 5. 8. és 9, pontok alatt megsza- ki iott feltételeken kívül még a következő feltétek mellett: ItL a) Bérlőnek a bérlet tartamára a ezédula- ja lázak oly világos kikötéssel adatnak át, bogyl izokat leltár mellett átvóvén, a haszonbéri időL, »latt jó karban tartani s a bérlet leteltével jólt8 állapotban visszaadni tartozik; — átadatnak aLj használatra ugyancsak a vásári jog gyakorlása- V( hoz a belső és külső nagy vásártér oly világos v kikötéssel, hogy ezeket bérlő más czélra mint 1( vásárlátogatók elhelyezésére nem fordíthatja esl0| nem használhatja. A kUlső vásárálláson való vásáron kívüli legeltetés bérbe adó Gyula varosU közönségének tartatik lenn. b) A vásári helypénzszedésre nézve kötelesek bérlők magukat a fennálló és felsőbb hatÓ-H ságilag jóváhagyott vásári vámtarifához alkal-h mazni az abban előirt helypénznél többet szed z niök semmi szin alatt nem szabad. Kötelesek 2 továbbá bérlők nyomatott vásárt ezédulákat tartani, a vásár látogatókkal pedig is úgy bánni, lz hogy e részben panaszra ok ne szolgáltassák. c) A sátrak és árúfélék elhelyezése tekin-U tetőben kötelesek bérlők magukat a városi rend-|0 őrség intézkedéseihez alkalmazni. d) Köteles bérlő a város vásári jogait ép ségben fenntartani, amiből önként következik,i hogy valamint a tarifától eltórőleg senkitől magasabb helypénzt nem szedhet, úgy másrészről kőteles ügyelni arra, hogy a városi szabada lomra nézve káros szokás, avagy gyakorlat lábri ne kapjon. Miután pedig képviseleti határozat folytán a vásári vámpénzszedósi jog ez év végéig N. Szabados Antalnál hagyatott, 1888. január 1-től terjedő 3 évre, vagyis 1890. év végéig adandó zárt ajánlatok utján haszonbérbe. Hogy pedig a vásári vámszedési jog utáni jövedelem fokoztassék, a vásári helypónzdijaknak a következő emelése javasoltatik: I tü | vé lés lre öi ( 1 |j t I s I [1 let az ezen jógok után befolyó jövedelemből alaki- n0 tandó tartaléktöke mikénti kezelésére vonatkozó ha javaslattétellel bízatván meg, van szerencsénk ré| ebbeli jelentésünket a következőkben terjesz- h0 teni elő : tál A kérdésben forgó jogok kezelésénél leg- be nagyobb súly fektetendő arra, hogy eme jogok sit vételára necsak hogy a lakosság megterheltetése nélkül legyen törleszthető, sőt necsak hogy az ^ évi szükséglet, hanem ezen felül még oly' J°J«- . delem is biztosíttassák, melyből a tartaléktőké létesítésén kívül a város szépitóse, de különösen ^ a regale jövedelem tokozására szükségesnek mutatkozó intézkedések időről időre megtehetők le- gyenek, s e mellett amennyiben lehetséges volna különösen az italmérésnél keresztülviendő verseny által, a közönség érdekében is tétessék némi szol- ta dálat. így fogván fel a regale jogok jövedelmez- tetését s tekintettel arra, hogy az e czélból meg- si kísérelt házilagos kezelés eredménye oly csekély bi miszerint ez utón még a szorosan vett kölcsön törlesztési összeg is alig folyna be, mmtán az it erre beadott ajánlatok szerint f. óv julius 7-tol k ez év végéig terjedő időre az italmérési jog gya- n korlásáért összesen 7010 frt, egész évre pedig rí 13,258 frt igértetik, — a házilagos kezelés a varba' érdekében teljesen elejtendő lévén, a bérbe- a adás hozatik javaslatba. A bérbeadásnak három főbb módozata mu- <j tátkozik viszonyainkhoz képest helyesnek. d Az el ső módozat szerint az italmérési jog bérbeadandó lenne akként, hogy bérlő nem italt á szolgáltatna ki az italmórök és korcsmárosoknak, £ hanem jogosítva lenne minden korcsmáros, ven- , déglős és italmérőtől a kimérendő italok után a ( következő illetékeket szedni: 1 1. Egy hektoliter gyulai, vagy a gyulaiak által Gy.-Váriban termelt bor után 3 Irt. ; 2. Egy hektoliter hegyi, vagy egyéb idegen ( helyről behozott bor után 4 frt. ( 3. Egy hektoliter sör után 4 frt. 4. Egy hektoliter pálinka és szilvorium után I 15 fokig 5 frt. Azon felül minden fok után 20 kr. 5. Egy hektoliter szesz, cognac, rum, liqueur, rozsolis, s egyszóval mindennemű édesített szesz vagy alcohol tartalmn ital után 10 frt. Jogosított lenne azonban bérlő italmérési raktárakat tartani a végből, hogy kik tőle kívánnák a kimérendő italt beszerezni, azoknak azt kiszolgáltathassa. A bérbeadás eme módozatánál meg lenne engedhető az is, hogy a bérleni akarók kulön- külön versenyezhetnének a bor, pálinka és sör bérbevételéért, s ha az ekként külön teendő ajánlatok nagyobb összeget tennének ki az együttes ajánlatnál, ezen módozat szerinti ajánlat lenne elfogadandó. A második módozat szerint kiadatnék az italmérési jog a város tulajdonát képező egy főbb vendéglő és a népkert kivételével olykónt, hogy az italt bérlő szolgáltatná ki az illető korcsmárosoknak, a kivételt képező vendéglők külön adatnának ki italmórési joggal haszonbérbe azon kikötéssel, hogy a gabonapálinka és szesz kivételével, egyéb italokat az üzletből ki is adhatnak kisebb mertek szerint is. A harmadik módozat szerint az egész ital- mérési jog kiadatnék egy egyénnek az eddigi gyakorlat szerint olyként, hogy az italokat kivétel nélkül bérlő van jogosítva kiszolgáltatni. A bérbeadás zárt Írásbeli ajánlatok utján történne s mindhárom fentebbi, sőt a regale jövedelem emelésére irányuló egyéb, itt meg nem említett s ezektől eltérő módozat szerinti ajánlatok is beadhatók, a befolyt ajánlatok pedig a városi tanács és regálé-bizottság véleménye kíséretében a képviselőtestülethez terjesztendők mely határozni fog a felett, melyik ajánlat logadtas sék el. ' Az italmérési joghoz tartozó összes épületek az esetleg kivételt képező : egy főbb vendéglő és népkerti épület kivételével bérlőnek jó karban átadatni fognak s a bérlet letelte után köteles leend bérlő azokat ugyanolyan karban adni vissza a városnak. — Az épületek közzül azonban a „Döbögő“ minden körülmények között kivételt fog képezni s ez közvetlenül fog a város Által bérbe adatni. A bérbeadás a lehető legterjedelmesebbet nemcsak Gyulán, hanem a szomszádos városok ban és a fővárosban megjelenő lapokban is közzéteendő s az ajánlatok beadására legalább is f heti idő tűzendő ki. A bérbeadás feltételei még a következői lennének : 1. A bérlő 3 és fél évre, vagyis 1887. ei julius 8-tól 1890. év végéig terjedne; jövőn nézve azonban mindenkor 3 évről 3 évre fog i bérlet terjedni.
