Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-02-20 / 8. szám
kelmék roszfizető hírében állottak, a korca- máros még egy korty bort sem akart nekik hitelezni. — Fel is lázadt erre a négy siheder önérzete, a mit erősen bujtogatott az a száraz szomjúság, mely őket a Dani korcsmájába hajtotta. — Pár perez múlva, a hogy Dani kijelentette azt, hogy hitelezni nem fog, — korcs- máros, korcsmároané vérben fetrengett a földön; üvegek repültek a firmához; — vékony fákat húzgattak ki a földből b azzal rontottak Danira. — Goldmanné 40 napig feküdt a bántalmazás folytán; Dani jobban járt, mert csak 4—5 napig őrizte az ágyat; — azután ismét mérhette az italt békésen. — A törvényszék Gurmai Imrét 6 hónapi börtönre, többi társait pedig 14—14 napi fogházra s 10—10 frt pénz- büntetésre Ítélte el a btk. 302. §-a alapján: és pedig Gurmai Imrét súlyos testisértés büntette; a többit könnyű testisértés vétsége miatt. — Közvádló valamennyi vádlott terhére felebbe- zett; vádlottak közül pedig csak Gurmai jelentett be felebbezést. 1886. február 17-én, I. Téglás Istvánná békési lakos 1886. junius 13-án egyedül volt otthon 9 hónapos kis gyermekével ; - - kit, miután bölcsőjében elrengetett, — kiment a konyhára főzni. — Körülbelül egy kis tél óra múlva benyit a szobába, hát rémülve látja, hogy kis gyermeke a dunnát lekötő szalagon függ nyakánál fogva, élettelenül. Még ő a konyhán sürgött-forgott, az alatt a kis gyermek felébredt, s a bölcsőben forgolódva, abból kipottyant, de oly szerencsétlenül, hogy a nyakára tekergőzött szalagnál fogva függve maradt és megfulladt. A kir. törvényszék, miután vádlottnő a legnagyobb gondosság mellett sem láthatta volna azt előre, hogy gyermeke oly szerencsétlenül jár, — ez okból a kis gyermek halálát a véletlenre vezetvén vissza, — felmentő Ítéletet hozott. — Az Ítélet jogerős. n. Brachma Mihály P.-Földvár érdemes volt birája, a község szénáját fiaival fuvaroztatta. A fiuk fuvaroztak becsületesen, csak ott hibáztak, hogy 24 klg. szénát tévedésből nem a rendeltetési helyre, hanem saját lakásukra szállítottak, mint mondják azért, bogy ülést csináljanak belőle ; de nem volt idejük ülést készíteni, mert az apa kőzségbiróhoz méltó becsülettel parancsolt a korcs nemzedékre, hogy rögtön vigyék vissza a szénát. — Az ige testté vált. — Azonban Pintér Ferencz, Nagy József ób Szabó Mihály, kik Argus szemekkel őrködtek a község vagyona felett, — a szolgabiró elé járultak s ott jegyzőkönyvbe diktálták, hogy a községi biró rossz fát tett a tűzre: mert fiai szénát loptak, ö meg a lopott szénát — mint orgazda — megszerezte. — A fegyelmi eljárás, majd a büntető eljárás is folyamatba tétetett a községi biró ellen: de felmentő ítélettel végződött. — Most a becsületében ekként sértett Brachna Mihály lépett fel hamis vád miatt kért elégtételt; sőt miután Pintér Ferencz s Nagy József a községházánál 10—15 ember előtt legazemberezték a birót és róla azt állították, hogy a községet lopja, — magánvádló nyilvános rágalmazás miatt is tett panaszt. — A kir. ügyész mindhárom vádlottat a btk. 227. §-a alapján hamis vád büntette s ezen felül Pintér Ferenczet és Nagy Józsefet nyilvános rágalmazás vétsége miatt kérte elítéltetni : a törvényszék azonban csak a btk. 260. §-ában meghatározott hatóság előtti rágalmazás vétségét látván fennforogni, ehhez képest Pintér Ferenczet és Nagy Józsefet 14—14 napi fogházra és 20—20 frt pénzbüntétésre; Szabó Mihályt pedig 5 napi fogházra ítélte. Az ítélet ellen a közvádló s vádlottak felebbezést jelentettek be. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Kapriorai báró Wodianer Albert gyoma-endrödi uradalmában létesített belviz-levezetés, mesterséges rétöntözés és gözekemivelés ismertetése. A békésmegyei gazd egylet a múlt évben egy küldöttsége által szemlét tartott a fennevezett uradalomban és az ott nyert nagyérdekü tapasztalatokról jelentését közzé tette. Azonban sem a rétöntözés, sem a gőzeke szántás a szemle idejében azon évre még befejezve nem lévén, ezeknek egy gazdasági évre terjedő költségét és jövedelmét, a mi pedig fődolog, kimutatni nem lehetett. E hiányt pótolja a név. uradalom főtisztségének a gazd. egylethez szívességből beküldött alábbi jelentése, melyet nagyérdekességénél fogva a következőkben egész terjedelmében közlünk. B.-Csaba, február 15. 1887. A békésmegyei gazd. egylet. A mezőgazdaság jelen válságos idejében bizonyára a gazdának oda kell irányítani minden figyelmét, hogy a holdankéuti termés mennyiséget fokozza, a termelési költségeket pedig kitelhetöleg alászállitsa. Ezt az itteni viszonyok közt sem a vetés forgási rendszer megváltoztatása, sem p. o. más vetőmag választása által nem lehet elérni. Ellenben igen is lehet a nevezett czél elérésére hatni a belvizek (vadvizek) levezetése, továbbá a rétöntözésnek és gőzekemivelésnek behozatala által. E műveletek a mi viszonyaink között egymással s az egyéb gazdasági üzlettel szoros ösz- 8zefüggésben vannak és szép eredményt Ígérnek. Abban a helyzetben vagyunk ugyanis, hogy a belviz-levezetésére és öntözésre szükséges szivaty- tyuknál sem külön gépeket, sem külön személyzetet nem kell alkalmaznunk, hanem hogy e ezé- lokra a cséplőgépek mozdonyait s az ezek kezelésére a nélkül is szükséges személyzetet használhatjuk. A szivattyúzásra alkalmazott 25 cmt. (10”) átmérőjű centifugalis szivattyúk szintén felváltva a szükség szerint hol a belviz-levezetés- nél, hol a rétöntözésnél állíthatók fel. Végre a gözekemivelés is kapcsolatban áll valamint a bel- viz-levezetéssel, úgy az öntözéssel, a mint ez az alább mondandókból ki fog tűnni. Úgy vélem, nem lesz érdektelen e műveleteket, nevezetesen a belvíz-levezetését, a mesterséges rétőntözést és a gözekemivelést az alább következőkben részletesebben megoldani éB megismertetni. 1. A belviz-levezetése. A belviz a 27,00 hold kiterjedésű gyoma- endrödi uradalomban nemcsak abból az okból keletkezik könnyen nagy kiterjedésben, mivel a Hármas-Körös vize sokszor hónapokon át mossa 3—5 meter magas árvizgátakat, hanem azért is, mivel a felső földréteg a gondolható legtömörebb, sok helyen szikes agyagból áll, a mely a vizet majdnem egyátalában át nem bocsátja. Ez okból a belvizok-levezetésére 1879-1881-ben nagy kiterjedésű csatorna hálózat létesittetett vezetésem alatt oly módon, hogy jelenleg beosztás alapján minden 100, esetleg 50 holdas tábla körül van levezető árokkal véve. A hálózatban összegyűjtött viz több helyen részint a Hármas-Körösbe, részint a Holt-Beroty- tyóba vezettetik. Ha a Hármas-Körös vize magasan áll, szivattyúk segélyével kell a vizet a csatornákból az árvizgátak felett a Hármas-Körös medrébe emelni, mely czélra 3 kerületben összesen 4 gőzmozdony használtatik, mindegyik 10 lóerejü, ugyanannyi centrifugális szivattyúval. A szivattyúzás által okozott költségek, noha a szivattyúk hajtására, amint Fönt említettem, a cséplőgépek gőzmozdonyai használtatnak, igen tetemesek ugyan (nedves években 5—6000 hold belvízzel elborítva lévén, a szivattyúzás 1800—2100 mm. kőszenet fogyaszt), a belviz által azelőtt okozott károk alászállitásával abban elért eredmény azonban igen kielégítő. Úgy remélem ezenkívül, hogy a gőzekemivelet behozatala által nemcsak a belvízkárok még alább fognak szállíttathatni, de a szivattyúzás költségei is. Eddig ugyanis a földnek már fennemlitett rendkívüli tömöttsége és keménysége következtében a legnagyobb erőfeszítéssel is lehetetlen volt 15 cmnél (6”) mélyebbre szántani, miért is már 15 cm. mélységen alól kőkemény, a vizet csaknem teljesen elzáró agyag feküdt, mi nem csak a belviz, de vízzel telitett altalaj képződését is igen elősegítette. Erre tekintettel bizton remélhető, hogy ha a föld gőzekével 20—25 cm. (8—10”) mélységre fel fog szántatni s ott a hol szükséges, 30—35 cm. (12—14”) mélységben kultivatorral fog munkáltatni, a belvíznek, valamint mennyisége, úgy ár- talmassága is tetemesen alá fog szállani. (Vége következik.) HIRDETÉSE KL_ vv bútorraktára a kápolna-téren, 111 B.-Gynlán, saját házában. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát a n. é. közönség b. figyelmébe. Raktáron tart a legdivatosabb szoba berendezéseket. író-, dolgozó-, játék-, öltöző-, varró-asztalkák, egyes és kettős schiffonok, mennyezetes ágyak, kredeuezek, márvány aljjal, mosdószekrények, álló és fali tükrök, butoröszszetéteket stb. a legnagyobb választékban. A n. é. közönség becses megrendeléseit kérem. T7"lcLé2ri meg1- pontosan eszx en. deléseli közöltetnek. | Pályázati hirdetmény. Gyoma nagyközségben nyugdíjazás folytán üresedésbe jött másodjegyzői, — s a jelenlegi harmad jegyzőnek esetleges előléptetése esetén üresedésbe jövendő harmad jegyzői állásnak az 1886. évi XXII. t. ez. 68. §-a és következő §§-ai szerint megejtendő választás utján való betöltésére pályázat nyittatik, s felhivatnak a pályázni kivánók, hogy az 1883. évi I. t. ez. 6. §-ában megszabott kellékekkel felszerelt pályázati kérvényeiket, megjegyzése mellett annak, hogy a Il-od jegyzői, vagy az esetleg megürülendő III-ad jegyzői állásra óhajtanak-e pályázni, alul írott főszolgabíróhoz f. évi márczius 11-ig nyújtsák be. A választás márczius 12-én fog a község házánál megtartatni. A Il-od jegyzői állás javadalmazása 750 frt fizetés, szabad lakás; a III-ad jegyzőé 600 frt fizetés, 50 frt lakbér. Magán munkálatok dij melletti végzésére mindkét jegyző jogosított. 19) 1—3 Kelt Gyomán, 1887. február 14-én. 20) 1—3 Fábry Sándor, h. főszolgabirő. 282./1887. Pályázati hirdetmény. II 1 4} 1 & I ■§ % « m 4! 1 m m M * M rr Békésmegyébe kebelezett Szeg- ff balom községben szervezett s 500 ff frt évi fizetés és 100 frt évi lakbér ff illetménnyel egybekötött Il-od al- ff jegyzői állásra pályázat hirdettetvén ff felhivatnak mindazok, kik ezen ál- ff lomást elnyerni óhajtják, hogy az ff 1886. XXI1. t. ez. 74. s illetőleg ff 1883. I. t. ez. 6. §-a értelmében fel- ff szerelt folyamodványaikat folyó évi ff lebruái hó 25-ig hozzám annyival ff inkább adják be. mivel a határidőn ff túl érkező folyamodások figyelembe ff vétetni nem fognak. ff Szeghalmi járás főszolgabirájától. ff Szeghalmon, 1887. január 30-án. ff Kovács Mihály, Cl 17) 3—3 főszolgalbiró. iL O Szabó Pál nyugalmazott ura- O y O y dalmi ispánnak a gyulai 4666. ^ p számú telekkönyvben 4461. és ££ i X 4462. tkvi sz. alatt felvett s a X X pejréti düllőben fekvő tanyája X X X X és földje szabadkézből eladó. X X X X Értekezhetni HoíiiKKllin Q X X v Mihály ügyvédi irodájában v X y B.-Gyulán. SCHLICMIe VASÖNTÖDE és GÉPGYÁRRÉSZVÉNY-TÁRSASÁG BUDAPESTEK, Központi iroda: VL VáCZi Wmt 51 — Gazdasági géposztály: Külső YáCZi-nt 1696—1699 Ajánlja kitűnő szerkezetű GŐZCSEPLŐ KÉSZÜLETEIT, szén fa és szalmaftt- tésre; szegecses rendszerű járgány cséplőit tisztító-készülékkel, zsákolóval vagy anélkül, gabona tisztító-rostáit (Itaker és Vidats-rendszer) továbbá legjobbaknak bizonyult szabadalmi. Sclilick-féle 2-ös és 3-as ekéit — árak SS Érttől kezdve — szab. Schlick-féle mélyítő-ekéit kiemelő szerkezettel, mélyítő-ekéit önvezeték- kel (Sack után), Eredeti Schlick- és Vidats-féle egyvasu ekéit. Legújabb szabadalmazott sorvetőgépek. Ezenkívül készletben vannak : Egyes és kettős őrlőmalmok „Little Giant“ csöves tengeri darálók, tengeri morzsolok, takarmány-készitő gépek, olajsátok stb. Gyárunkban működésben láthatók: a legújabb saját rendszerű ramie-, kenderés lentőrő- és tisztitó-gépek rendkívüli mennyileges és minőleges munkaképességgel. Árjegyzékeit kívánatra ingyen és bérmentve. Képviselet: B.-OsaToán Star Is -A.d.olf urnái. 13) 3—6. B.-G-yulán, 1887'. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában.
