Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-20 / 8. szám

A sárréti vasút létesítése ügyében kiküldött 16-os bizottság indokolt előterjesztése, mélyet mint a megye közönségére nézve actua- lis jellegű ügyet szives figyelembe ajánlunk.

Szerk.

Méltóságos Főispán ur!

Tek. Törvényhatósági Bizottság!

A bihari helyi érdekű vasutak engedményeseinek, né vszerint Móricz Pál országgyűlési képviselőnek, Brühl Henrik és fiai, végül Kohner Adolf és fiai budapesti nagy- kereskedőknek az érintett helyi érdekű va- sutaknak Békés vármegyén keresztül a m. kir. államvasutak szolnok-aradi vonalával leendő összeköttetése iránt a tek. törvény- hatósági bizottsághoz benyújtott kérvényük tárgyában 493. bgy. 9823. ikt./l886. szám alatt kelt megyebizottsági határozattal kiküldött bizottságnak az érdekelt községek képviselői, nemkülönben a kérvényező engedményesek részvétele mellett a f. évi február hava 10-én tartott tanácskozmánya eredményéről szóló jelentésüket, illetve a bizottság javaslatát, a következőkben van szerencsénk előterjeszteni.

A bizottsági ülésen folyamodó enged menyesek kérvényényének, a szomszédos Bihar és Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyék e helyi érdekű vasutakra vonatkozó átiratainak, nem különben az érdekelt községek e vasút segélyezésére vonatkozó határozatainak felolvasása, s a bizottsági gyűlésen megjelent engedményesek, névszerint Móricz Pál országgyűlési képviselő és Kohner Adolf budapesti nagykereskedő szóbeli előterjesztései után kimerítő tájékozást nyert a bizottság, hogy :

1-ször. Folyamodó engedményesek a bihari helyi érdekű vasutakat Békésmegye Sárrétjén keresztül Vésztő, Szeghalom és Körös-Ladány községek érintésével Déva- Ványa jász-nagy-kun-szolnokmegyei községen át a Gyoma—Mező-Tur között fekvő u. n. „Simái-csárda“ -nál 280.000 frt áru törzsrészvénynek, még Vésztő, Szeghalom és Körös-Ladány községek érintésével a gyomai induloháznál 400,000 frt áru törzs- részvénynek a vármegye által leendő átvétele eseten lesznek hajlandók a m. kir. ai- lamvasutak vonalával összeköttetésbe hozni.

Az ekként építendő vasúti vonalnak a bizottsághoz bemutatott tervezete szerint az indulóházak a községek közházától számítva Vésztőtől 2700, Szeghalomtól 3500 és Körös-Kadány községtől 3800 méter távolságra lennének építendők.

2-szór. Biharmegye közönsége ugyancsak a folyamodó engedményesek által épített bihari helyi érdekű vasutaknak nagyvárad-, székelyhid- és mihályfalvi, székely- hid-, margittai és nagyvárad-kóti vonalaira a megyei közmunkaváltság terhére kölcsön- képpen felvett 700,000 trt, még ugyanazon vonalakra az érdekelt községek összesen

150.000 forint segélyt szavaztak meg, a vármegye által megszavazott 700,000 frt segélyösszeg a munkaiatok elohaladasa sze rint részletekben fogván fizettetni, még pedig oly módon, hogy az utolso résziét a forgalomba átadása után válik esedékessé E vonalak közül a m egyénkben folytatandó nagyvárad-kóti vonalon a kóti puszta szomszédságában a végállomásra kijelölt ponthoz közel levő „irászi“ puszta alsó részéig a földmunkálatok és hídépítések majdnem teljesen befejezve vannak, s jelenleg a sínek lerakása lévén folyamatban, remélhető hogy a f. év végéig e vonal a forgalomnak átadva lesz.

3- or. Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye által a bihar-békési helyi érdekű vasutakra még 1883. évben 10 év alatti fizetési kötelezettséggel megszavazott 30,000 frt nemkülönben Déva-Vány a község által ugyancsak a jelzett időben megajánlott 70,000 frt segélyezési összeg tárgyában hozott határozatok, a melyek a vármegyét, illetve a .nevezett községet csakis a f. év l-ső napjáig kötelezték immáron hatályukat vesztvén, az ajánlatok ma már számításba nem

jöhetnek. • . .

4- er Vésztő község a f. évi januar hava 20-án tartott képviseleti közgyűlésében 4. szám a. hozott határozata szerint

26.000 frt, Szeghalom község a f. évi január hava 17-én tartott képviseleti közgyűlésének 19. számú határozata szerint a

vasúm mauionaznaK a aozseg uen oiuaiau a község és az u. n. koplaló-kert között leendő elhelyezése esetén 20,000 frt, a község nyugati oldalán a „templom-utcza végén a község szélétől legfeljebb egy kilométernyi távolságban leendő elhelyezése esetén 30,000 forint, a község északkeleti oldalán vagy a Szeles-kertben leendő elhelyezése esetén pedig 45,000 forint, végül Körös-Ladány község a f. évi január hava 19-én összeült képviseleti közgyülé sének 2-ik számú határozata értelmében 20,000 forint áru törzsrészvénynek átvételére ajánlkoznak.

Azon esetben, — ha engedményesek Szeghalom községtől Füzes-Gyarmat községig szárnyvonalat építenek Füzes-Gyarmat község képviselő-testülete a f. évi január hava 18-án tartott ülésének 5-ik számú határozatával 60,000 forint, ha pedig Szeg halom község indulóházát Szeghalom észak nyugati oldalán a temető, vagy téglavető és a község között építik fel 15,000 frt áru törzsrészvények átvételére kötelezte

magát

5-ör A bihari helyi érdekű vasutak megjelent engedményesei a tekintetes me gyei bizottsághoz benyújtott s a már fen tebb jelzett és kivonatozott kérvényükben kifejezett azon ajánlataikon, hogy a Békés- megye területére átvezetendő helyi érdekű vasutat Vésztő, Szeghalom es Körös Ladány érintésével Déva-Ványan át a Simai-csar- dánál 280,000 forint, Vésztő, Szeghalom és Körös-Ladány érintésével, Gyoma vég ponttal pedig 400,000 forint áru törzrész vénynek a vármegye által leendő átvétele 8 ezenfelül az érdekelt községeknek szin tén körvonalazott határozataiban kitünte tett segélyezés mellett kötik össze a m kir. államvasutakkal mit sem változtatnak a jelzett vonalakon felül Szeghalom köz ségtől kiindulva Füzes-Gyarmat községig .terjedő szárnyvonal kiépítésére pedig haj [landóságukat csak az esetben ígérik meg. ha a vármegye még 50,000 forint, Füzes- Gyarmat község a már képviselő-testülete által különben is megszavazot 60,000 frt áru törzsrészvényt fog tulajdonába átvenni

■CjUgeUmöUyöbCK. BZCIIUK a uouou Hanoijában mutatkozó kotus és tőzeges rétegek megszilárdítása, két nagyobb szabású hid építése, a napszám árak magassága, a tégla rosszasága és hiánya, s a kavicsnak nagy távolságból szükséges szállítása, képezik őleg azon tényezőket, a melyek folytán a étesitendő vasúti vonal kilométerenkénti röltségelőirányzatának oly magasra kell számíttatni, a mely az általuk kért segély- összeg megszavazását múlhatatlanul megkívánja, magától értetődvén, hogy bármely közbejöhető s az előállítási költségeket bármily mérvben emelő akadályok, avagy a netán keletkezhető üzleti hiányok folytán felmerülő több kiadásokért az elválla- andó részvényekért megajánlott összegen túl sem a vármegye közönsége, sem pedig az érdekelt községek kötelezettséget *em vállalnak, sőt a vármegye a vasuttársulat gazgatóságában — két taggal képviselve eend.

A bizottság a tekintetes törvényhatósági közgyűlés által reá rótt feladatának helyes teljesítéséhez az előterjesztett adatok által magát kimerítően tájékoztatva átván, azokat beható eszmecserék tárgyává tette, s tanácskozásának eredményét a következő javaslatában van szerencséje a tek. törvényhatósági közgyűlés elé terjeszteni:

Ha folyamodó engedményesek névszerinti Móricz Pál országgyűlési képviselő, Brühl Henrik és fiai és Kohner Adolf és fiai budapesti nagykereskedők a Biharme- gyei helyi érdekű vasutak folytatásaként Békesmegye Sárrétjén át oly irányú vonalat építenek, a melynek indulóházai Vésztő iözség közházától mintegy 1700 méter távolságra az úgynevezett lelkészi földeken, Szeghalom község közházától körülbelül 1300—1500 méter távolságra a község északi sarkán a község és a Füzes-Gyarmat felé eső temető között az úgynevezett „Csór“ majornál, — Körös-Ladány község iözházától 2000 méter távolságra az úgynevezett gyulai-utczával szemben fognak étesittetni,

ha Szeghalom községtől Füzes-Gyarmat községig és pedig az utóbbinak déli

A szerelem osztályrésze.*)

(Eugene Mánuel )

lhagyatott utczán olykor, éjjelente •ongyszedőket látok vad, kóbor tömegbe*, [int bolygó lidércznek tünedező fénye: örös-szemü lámpás mindegyik kezébe*, íri hallgatással, férfi, asszony, gyermek, örnyedező vállon visznek ronda terhet, irczájuk, mely napfényt ünnepen se’ láthat* [int barlangi növény torzalaku, sápadt, [egállanak olykor duzzadó szeméten szöges botjaikkal munkálnak serényen, mikor enyhe pírral földereng a hajnal,

[aza bandukolnak szennyes kosarakkal íedves, puszta földön, roskatag padmalyban, romolylyá fonódva meghúzódnak halkan, lén fal tövén, hová napfény sem hatolhat. Csoportjuk a sárral egy tömeggé olvad, így-egy vézna kisded, nyögve, gőgicsólve, )da simul anyja fonnyadt kebelere; roszló köntösével játszik a nagyobbik, Döbbiek ajkáról beszéd árja omlik. Jsszedugott fővel hosszan elsuttognak;

Szer szava támad az apró bajoknak 5 apró örömöknek, melyek olyan gyérek I Sóhajtanak, sírnak, olykor nevetgélnek,

5 vigasztaló szóval űzik el a gondot.

3h, érező szivet takarnak a rongyok 1 Szennyes koldusok bár, ámde jól ismernek

IGyűlöletet, reményt, sirt, bölcsöt, szerelmet!

Ilgen szeretnek is 1

Mohos árokszélen

I Tajtékot lövellő vad patak mentében, iTizen-tizenöten lim-lomot keresve I Föl s le csatangoltak rut, viharos este.

INem volt szerencséjük. Néma boszusággal I Kóborolnak tovább, utczán, téren által I Végre szemétdombok tűnnek szemeikbe.

IMint prédát a varjak, megszállják sietve.

(izmos suhancz ér el az első halomra I Nyomában jő három, rikoltva, zajongva.

IRészöket kívánják, küzdelemre készen 1 ■ Harag sziporkázik az ifjú szemében:

— „Én voltam az elsői Vissza! Mit kerestek? 1‘ iFejét hátra veti, duzzadt ajka reszket Is végig móri őket vad tekintetével ...

| Oldalához halvány, gyönge asszony lép fel,

|s mintha tartóztatni akarná a bajtól,

| Kebelére simul, s kérőn, nyájasan szól. jüe nem hajlik az már! Esdését nem hallja,

| Elborítja lelkét a harag viharja,

|s elBŐ támadóját durván félre lökvén | Baljával az asszonyt átkarolja gyöngén . j

|

__ bj£í mer közeledni ?“ — | botot emel bátran —

I Ezt a szemétdombot szeretőmnek szántam 1*

■” Bogdánfy Lajos.

*) Mutatvány fordítónak „Újabb franczia és német ltokból* czimü, legközelebb megjelenő kötetéből

A spanyol czigány.

Nordau után.

Egy ismeretes spanyol dal azt mondja:

I Madridé a dal, Havannáé a pénz, csak Valenciának vannak kertjei, Trianának czigányai És csakugyan Erdély, Oláhország és Moskvát kivéve, alig van város, melyben a czigány loly nagy számmal telepedett volna le, mint

Egyébiránt nemcsak Trianában, hanem általá ban Spanyolország déli részeiben, a czigány a lakosok jelentékeny részét alkotja s g tekintetben sorsa Magyarország több vidékei vei közös. Spanyol- és Magyarország azon két hazája a czigánynak, hol magát legjobban érzi, legjobban szaporodik s legnagyobb számban élösködik. Midőn a 15-ik század elején keletnek e titokzatos idegenei először megje lentek Európában, a szélrózsa minden irányá ban elterjedtek s nem volt nép és ország, melynek kebelében szorencsét ne próbáltak volna; Németország nem volt eléggé szegényes, Svédország nem éléggé hideg s Angolország nem eléggé barátságtalan. Azonban nemsokára kiűzték őket Eurúpa északi és nyugoti államai, elindultak szebb hazat keresni s mint valódi czigány sáskajárás özönlőtték el Sp

nyolországot.

Spanyolországba azonban nem azért jöt ték, hogy elhagyják; megtalálták elvesztett meleg hazájukat, spanyolabbak lettek a spanyolnál s valószinü, hogy régelhagyott ős hazájuk lösztönszerü emléke éledt fel lelkűkben; a táj képe megragadta őket s keblük már némulm indult, húrjai a táj láttára mintegy maguktól megpendítek. Ott találták a leirhatlanul szép kék egét, gyémántszerüen ragyogó csillagaival; az örökké fénylő soha nem ködös napot ott volt előttük a pálma, füge, narancs ét gránát alma hazája s mi legfőbb a gond nélkül

dalolni és bőkezö.

A czigány, ki már születésénél fogva szabad szellem, hajlamánál fogva valódi Philosoph, hamar megbarátkozott a spanyol előítéletekkel. Békében élt vagy legalább igyekezett élni mindenkivel s ha a szent törvényszék urai megparancsolták, hogy a templom ajtó előtt kalapját mindenki levegye, a czigány ráadásul még le is térdelt, mig a körmeneteknél a spanyol csak térdre hullt, a czigány egész hoszszában feküdt végig a földön s Így az egyház legbuzgóbb gyermekeinek látszottak s nem volt eset, hogy századok elfor- gása alatt csak egyes lakolt volna mint eretnek hitének lanyhasága miatt s hogy azonban magát a spanyoltól még is megkülönböztesse, a spanyolt maga mellett cristianosnnk nevezte.

A czigányt, azonban Spanyolországban nem is vetik úgy meg mint nálunk, a hol pedig a czigány a maga zenéjével a nemzet physiog- nomiájának egyik vonását képezi; ellenkezőleg bizonyos jóindulatot táplálnák irántuk s becsben tartják őket. A tizenhárom próbás spanyol hidalgó épen oly büszke gitanos-ára mint narancs erdejére, mór ízlésben épült palotájára, képeire, vagy ezüst aknáira, vagy bármely más különlegességekre, melyben Andalusia oly gazdag. A czigány tulajdonképen leghívebb képmása az andalusiai hamsitatlan typusnak s ezt ott készséggel ismerik el. Bizonyos sajátságuk, melyek az andalusiainak