Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-06 / 6. szám

Melléklet a „Békés“ 6-ik számához. tett ki az 1885. év II. felében felmerült költségekhez képest a mikor is 7046 frt 73 kr. volt kitüntetve 930 frt 32 krra csökkent. A közpouti fogházak az illetékes kül döttség által a lefolyt félévben is meg­vizsgáltatván, azoknak helyiségei a tiszta­ság tekintetében kifogástalanoknak, — az élelmezés kielégítőnek s a fegyelem a fenn­álló rendszabályoknak megfelelőnek talál­tatott. A járási börtönök az erre hivatott bizottságok által a lefolyt félévben szintén megvizsgáltattak. V. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztérium ügykörét érdéklöleg. A közmunka és közlekedésügyre vo­natkozó adatokat az V. mintájú kimutatás tartalmazza. Az 1886. évre természetbeni leszol- gálásra előirányzott 409 két fogatú igás napból az év folyamán fel használtatott 408, — az 5461 */2 kézi napból pedig az év folyamán leszolgáltatott 3565y2 8 hát­ralékban maradt 1896. A múlt évben 36,159 igás és 100,393y2 kézi nap után kivettetett 122,514 frt 75 kr. váltság összegből 115,556 frt 41 kr. foly­ván be, az év végén 6861 frt 89 kr. hát­ralék mutatkozott, s igy mig a váltsági összeg az 1886. évben az elöbbeni 1885. évhez aránylag 1964 frt 25 krral. emel­kedett, addig az év végén mutatkozó hát­ralék 2167 frt 60 krral kevesbedett. Az útépítés folytán a kormány által engedélyezett vám jövedelemből a múlt év folyamán 29,407 frt 14 kr. folyt be. Annak megjegyzése mellett, hogy a megyei és községi utak a megye területén általában fenntartattak, és számos helyen feldomboritásokkal, feltöltésekkel, hidak és átereszek javításával a forgalomra nézve alkalmasabbakká tétettek, — a közmunka és közlekedésügy térén felmerült jelenté­kenyebb mozzanatokat a következőkben jelezzük. a. ) A békési vasúti állomáshoz vezető ut 1498.4 méter hosszban 6 méter, — 790.3 méter hosszban pedig 5 méter szé­lességben kis-sebe8Í kővel 44.805 frt 26 kr. költséggel., kikövezte tett, — s ugyan ezen ut alatt 7 egészen szilárd (tégla vas) szerkezetű műtárgy köztük egy méter nyílású boltozott hid 10,780 frt 89 kr. költséggel építtetett. b. ) A múlt évi január havában a jég zaj lás által elsodort dobozi nagy hid he lyébe egészen uj 117. folyó méter hosszú fahid építtetett 25,544 frt 27 kr. költ séggel. c. ) A békési kettős körösi a gyulai és gyula-várii fehér körösi hidak fennállása minden hídnál 2—2 összesen 5604 frt 35 kr. költséggel épitett jégtörő által bizto sittatott. Ezen a b.) és c.) pontok alatt előter jesztett műveletek által a megyei utak fe lette nagyszámú nagy fahidjainak ujbó épitése remélhetőleg 15 évre befejeztetett. d. ) A gyulai és csabai kőutak mac­adam szakaszai a készletben volt kavics ból az év II. felében is kijavitattak, - igy kielégítő állapotba helyeztettek. e. ) A gyula- gyulavarsándi ut a for galom könyitése végett 500 m3 jó homok kai borittatott — illetve a múlt évi na gyobb mérvű homok boritás kijavitatott, a postaügyben a lefolyt félév alatt azon felemlíthető újabb mozzanat történt, hogy B.-Csaba községéhez tartozó úgy nevezett „ Jamina“ nevű szőllő rész önálló posta hi vatallal láttatott el. A megyebeli távírda forgalom a te mesvári távirda igazgatóság által kiállított s tisztelettel ide mellékelt statistikai kínra tatásban van feltüntetve. VI. A honvédelmi minisztérium ügykörében. A VI. mintájú kimutatás azon ada­tokat tartalmazza, melyek a védkötelesek számára adott házasulási engedélyek, az elbocsátási esetek s a védkötelezettség te­kintetében a védtörvényi utasítás 42. §-nak első pontjához képest megengedett egyéb kedvezményekben részesültek számát tün­tetik fel. A megye területén ez idő szerint B.- Csabán a cs. és kir. 101. számú gyalog­ezred 3-ik zászlóalja, B.-Gyulán a m. kir. 7. és 8. honvéd-zászlóaljak és a m. kir. Il-ik honvéd-lovas-ezred 1. és 2-ik százada vannak elhelyezve. A cs. és kir. 14. számú huszár-ezred _egy századának az 1887. év augusztui ilt ha va 31-től Békésen leendő elhelyezést rt iránt a tárgyalások már folyamatba té- al tettek. VII. A földmivelés-, ipar- és kereskedelem- il- ügyi m. kir. minisztérium ügykörét illetőleg. S' A lefolyt félév alatt elemi csapások a a' termények pusztítására felemlithető mérv- 1Z ben hatással nem voltak, s a legszebb fej- í" lődésnek indult gazdasági termények csak is a nyári évszakokban észlelt tartós szá­razság által lettek fejlődésőkben annyira tt meggátolva, hogy az igen jónak Ígérkező n termés középszerű eredményűnek jelezhető. Az állat-egészségügy általában kedve- r zőnek volt mondható, a lovak között a ta- ’ konykórnak 5 esete, a szarvasmarhák kö­zött főleg az öcsödi gulyában a lépfenének >- 25 esete, a juhok között a himlőnek ne­ts hány esete és a baromfiak között egy pusz­tító ragályos kór tünetei mutatkoztak. A 1- kellően foganatosított állat-gyógyrendőri is intézkedések a különben kiterjedt ló és tt szarvasmarha állománnyal bíró megyén- lz két a járványos kórok aggályosabb terje- t- désétől megmentették. A megyei ipar tanács tagjai általunk /2 a kellő időben megválasztva lettek. r- B.-Gyula 1887. január 30-án. r- Jegyzetté: t- Terényi Lajos, rj m. H főjegyző. Alispáni jelentés. Méltóságos főispán ur! j Tekintetes közigazgatási bizottság I . A közigazgatási ágak múlt január havi ál­lapotáról szólló rendszeriuti havi jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. 15 §-ához képest tisztelettel a a következőkben terjesztem elő. n , .................. 1. Kozegeszsegugy. . A közegészségügynek a múlt havi jelenté­semben jelzett kedvezőtlen állapota s a ragályos és járványos betegségeknek főleg a gyermekek- között nagy arányban mutatkozó veszélyessége a ^ lefolyt január havában nem hogy csökkent volna, de vármegyénk több községeiben újabban felütötte fejét. Kanyaróban Gyula-Vári községben 11 bete- r gülési és 3 haláleset, Doboz községben 88 bete- p gülési és 6 haláleset, Uj-Kigyóson 119 megbete- gülési és 14 haláleset, Kondoroson 26 betegülési n és 6 haláleset, Szeghalmon 109 megbetegülés mellett 10 haláleset, — roncsoló toroklobban B.- Csabán 2 megbetegülés mellett 1 haláleset, Fü­zes-Gyarmaton 98 betegülési és 32 haláleset, — vörhenyben Gyulán az eddig beérkezést jelentés 3 szerint 1 halálozás, Szent-Andráson 38 megbete-| gülési és 1 halálozási eset, — hólyagos himlőben I 1 Szarvason 53 megbetegülés és 6 haláleset merült] fel, — szórványosan mutatkoztak még Békésen al kanyaró és Orosházáu a himlő járványok. ' Vésztő községben a múlt év utolsó hónap-| ójában nagy mérvben uralgott kanyaró járváuy al ’ lefolyt január bava első napjaiban megszűnt. A járványos betegségek fellépte minden al-l kálómmal tudomására hozatván a megye főorvo-| • sának — úgy az általa véleményezett, valamint I az egyébként előirt egészségrendőri gyógy- ésl óvintézkedések minden helyen a legkiterjedtebbI- mérvben toganatba vétettek, több községben azl- oskolák bezárattak, Szarvason a beérkezett fö-l szolgabirói jelentés szerint a hólyagos himlő jár-l . vány tovaterjedésének meggátlása végett a fel­nőttek oltása kellő erélylyel foganatosittatik, —I, s mindezen elősorolt járványos betegségekről a ö napos kimutatások pontosan beérkezvén, azok al m. kir. belügyminister úrhoz esetről-esetro felter-l jesztetnek. fj A cholera járvány bnhurezólása elleni óvin-l térkedések a megye minden járásában figyelemmel!1 tartatnak. I £ helyen emlékezem meg azon veszteségről, U mely dr. Télesy József megyei tiszteletbeli főor-r vos, s Szarvas város tiszti orvosa, — dr. Sze-| mián Kálmán megyebizottsági tag b.-csabai ügy-|u véd és Debreczeni Endre a gyomai járás főszol-1 gabirájának elhalálozása folytán megyénket érte.|z Tevékeny életük a közügynek sokkalta nagyobb]“ hasznára volt, semhogy váratlan s ily rohamos! egymásutánban bekövetkezett elhunytuk nehezen I“ betölthető rést ne hagyhatott volna megyénk je-P leseinek sorában. A hasznos házi állatok egészségi áflapota a I ^ gerendási pusztáu a szarvasmarhák között felme-l11 rült néhány száj és köröm fájás esetét — ésl Csabacsüdön a juhok között nehány esetét kivéve]“ egyéb járványos avagy ragályos betegség általp megtámadva nem lett. Cl II. Közbiztonság. Általános megdöbbenést keltett azon gyil-lhi kosság, a mely dr. Szemián Kálmán b.-csabai| ügyvéd s megyebizottsági tag személyén a folyó|b< éyi január hava 25-ik napjának reggeli óráibanl elkövettetett. A jelzett iöőben ugyanis Maczák|ro sí Maria férjétől elváltán élő b.-csabai földmivesr ejdr. Szemián Kálmánt egy hat lövetű forgó pis -Itolylyal orvul keresztül lőtte, s azután a gyilki Ifegyvert saját magának fordítván, szivébe lőtl -I— a gyilkos nő rögtön, a halálosan sobzett d I Szemián Kálmán néhány órai kínos szenved« .jután végezték életüket. . I A vagyonbiztonság néhány apróbb tolva _ |lási esetet kivéve csupán K.-Ladányban tárnáé j Itatott meg jelentékenyebben, hol is a múlt b< . |23-ának éjjelén Bak Imre házának utczára nyíl i|ablakán ismeretlen tettesek hatoltak be s a te dmetkezési egyesületnek nevezettnél elhelyezv . |lévő 226 frt készpénzét, — Orosházán pedi . |Horváth Jánosnak tanyájáról 2 drb 100—100 fi Jértékü lovát eltolvajolták, — az ez irányba foga Jnatba vett nyomozás a tettesek kilétét ez idei ; I fel nem derítette. ■ I Tüzeset egy volt és pedig Békésen, hol i -(lángok egy értéktelen üres takarmány szint ham L|vasztottak el. i| Öngyilkosságot követtek el: B.-Gyulán i > múlt hó 15-én ifjú Czégényi Zsigmondné szül (Dudás Julianna, ki is életuntságból magát meg -(mérgezvén, 2 nap alatt elhalt, — K.-Tárcsái [ugyancsak január hava 15-én Molnár Gábor k. ;| tárcsái lakos búskomorság folytán magát felakasz [tóttá, — Orosházán Gerencsér Szabó Pál, ki i a múlt hó 18-án önmagát felakasztva vetett vé get életének. A kémények tisztán tartása községenkén |az erre hivatott közegek által ellenőriztetik. III. Utak, hidak, védtöltések. A száraz, fagyos időjárás folytán s az ut [kaparok működése mellett a közutak teljesen j< |s könnyen járható állapotban vannak. A hidak a múlt év folyamán több helyei [alkalmazott jégtörők által is védve, a kellő szi­lárdsággal lesznek képesek ellentállani a netác |bekövetkezhető jégzajlásoknak, — egyedül a [gyula-várii hid van olyannak jelezve, a mely na | gyobb mérvű javításokat igényel. A védtöltések állapota a különben is cse- jkély vízállást tekintve teljesen megnyugtató. IV. Vegyesek. A megyei pénztárak a múlt hóban is meg- |vizsgáltatván, a kezelés teljesen rendben levőnek [találtatott. A községi elöljárók választása megye szerte [kellő rendben befejeztetett. A járási főszolgabirák és Gyulaváros pol- [gármestere általam utasítva lettek, hogy a her- [nyó irtásról alkotott megyei szabályrendeletnek [február hó végéig érvényt szerezzenek. B.-Gyulán, 1887. február hó 3-án. Jancsovics Pál, alispán. Békésmegye közmunka-előirányzata 1887 ik évben. 23exid.es Isiad-ásoic: V. A gyomai járásban. 33. A járási útfelügyelő egész évi rendes fizetése 300 frt. 34. A járás terü:etén alkalmazásban álló 4 utkaparó egész évi rendes fizetése 720 frt. 35. A gyoma—k.-ladányi ut kidomboritására a 330. átmetszési hidtól kezdve, a kir. épitk. hi­vatal kitűzése szerint 2000 km. 500 kézi köz­munkaerő. 36. Az endrőd-vandházi ut kiépítéséhez, se­gélyképen 100 kézi közmunkaerő. V. A gyomai járásban összesen 1020 frt,| 600 kézi közmunkaerő. VI. A szeghalmi járásban. 37. A járási útfelügyelő egész évi rendes| fizetése 300 frt. 38. A járás területén alkalmazásban álló 111 utkaparó egész évi rendes fizetése 1980 frt. 39. A k.-ladányi sebesköröshid eltört geren-| Iájának kiváltására s függmüveinek helyre álli-| tására 600 frt. 40. A szeghalmi ördögárki hid padlózatá-| jak részbeni kiváltása és megforgatására 1500 frt. | 41. A k.-tarcsa—k. ladányi ut 5—6 km. kö-| lőtt 130 m. hosszú domborításra, 221 kbm. 561■ lézi közmunkaerő. 42. A gyoma—k.-ladányi ut 15—16 ktn.|l cözött 250 m. hosszban domborítás, 425 km. 122| cézi közmunkaerő. 43. Ugyanazon ut 18—19 km. közt 600 m.l losszbani domborítására, 1200 m. 343 kézi köz-| Qunkaerő. It 44. A k.-ladány—szeghalmi ut 5—6 km.|t őzt 130 m. hosszban domborítás, 221 km. 26 frt| 1 >2 kr. 45. Ugyanazon ut 7—8 km. közt 203 h. 50U m. megtöltés 90 km. — 12 frt 60 kr. 46. Ugyanazon ut 9—10 km. közt 135 m.| osszban, 2 m. szélesítés, 945 km. 11 frt 34 kr. | 47. Ugyanazon ut 10—11 km. közt, 50 m.[f ossz, 3 m. útszélesítés 45 km. 5 frt 40 kr. 48. A doboz-vésztői ut 30—40 km. közti |s )ssz áteresz kijavítására 30 frt. [b őj 49. Ugyanazon ut 30—31 km. közt 70 i-lhossz, 45 cm. feltöltés 28875 40 frt 42 kr. isi 50. Ugyanazon ut a 31 kmtől a 30 felé ;|m. hossz, a 32 felé 190 m. h., 85 cm. magast r.l domborítás 400 km. 48 frt. s| 51. A vésztő —szeghalmi utón, a 37 kmt la községház felé 265 m. hosszú domborítás, e -1 bői 60 m. föld beszállítására 3925 km. 58 I 57 kr. i | 52. A vésztő-szeghalmi ut 51—52 km. kő óla csendőr laktanya előtt 60 m. h. 25 km. féltő -Ités föld beszállítással, 120 km. 48 frt. e| 53. Ugyanazon útszakaszon, a temető elő 5|2ő0 m. h. 40 cm. feltöltés 750 kbm. 105 frt. t| 54. A Szeghalom—füzesgyarmati ut 1—-Ikm. közt, 100 m. hosszban, 2 m. széles és 60 cr ;|magas útszélesítés, 120 km. 14 frt 40 kr. 55. Ugyanazon ut, 6—7 km. közt, 100 1 ilhosszu domborítás 170 kbm. 10 frt 40 kr. •| 56. A f.-gyarmat—zsákai utón 0—1 kr [közt, 260 m. hossza utdomboritás 442 km. f tjfrt 30 kr. • J 57. Ugyanazon ut 1—2 km. közt 500 n [hosszban domborítás, 850 km. 127 frt 50 kr. >| 58. Ugyanazon ut 5—6 km. közt, 50 n |h, domborítás, 100 km. 12 frt. 59. Ugyanazon ut 6—7 km. közt 260 n ’Ihosszban domborítás, 442 km. 54 frt 04 kr. '[ VI. Szeghalmi járás összesen : 5083 frt 4 [kr., 521 kézi közmunkaerő. VII. A szarvasi járásban. 60. A járási útfelügyelő egész évi rendes f Izetése 300 írt. 61. A járás területén alkalmazásban levő 1 J utkaparó egész évi rendes fizetése 2160 frt. 62. A szarvas-orosházi 4—7 km. között ősz [szesen 600 m. hosszú utdomboritás 1020 km. 15 Ifit 06 kr. 63. Az öcsőd—ksztmártoni ut 14—15 km [között 140 m. hosszú 1 —15 cm. magas, 1 m [útszélesítés 24 frt 15 kr. 64. Ugyanott 350 m. hosszú utdomboritás [350 km. 52 frt 50 kr. 65. Ugyanazon ut 15—16 km. közt 304. m [hosszban, 35 cm. magas utfeltőltés 852 kbm. 12' Ifit 83 kr. Yll. Szarvasi járásban összesen 2817 fr 154 kr. Vili. Az orosházi járásban. 66. A járási útfelügyelő rendes évi fizetési 300 frt. 67. A járás területén alkalmazott 7 -Jutka paró egész évi rendes fizetése 1260 frt. 68. A csorvási vasútállomási ut javitásár; 7 igás es 60 kézi közmuukaerő. 69. Az orosháza-földvári ut javitására se gélyképen 40 kézi közmunkaerő. 70. A t.-komlósi átkelési utak feltöltésére a kir. épit. hivatal kitűzése szerint, a földnek a község által kijelelt helyről való beszéhitásával, 800 km. 400 frt. VIII. Az orosházi járásban 1960 frt, 7 igáé és 100 kézi közmunkaerő. IX. Kezelési kiadások. 71. A kir. építészeti hivatal egész évi úti átalánya 1200 frt. 72. A kir. építészeti hivatal irodai átalánya 100 frt. 73. Megyei lánczhuzó egész évi fizetése 240 frt. 74. A rendkívüli utazások és az építkezések felügyeleti költségeinek fedezésére 500 frt. 75. Utfentartói eszközök beszerzése és javí­tása 400 frt. IX. Kezelési kiadások összege 2440 frt. Rendes kiadások összegeinek ismétlése. I. Gyulaváros határában összesen 4103 frt, 40 igás és 349 kézi közmunkaerő. II. A gyulai járás területén 6595 frt 75 kr, 155 igás, és 1350 kézi közmuukaerő, III. A csabai járás területén 1920 fit és 140 kézi közmunkaerő. IV. A békési járás területén 4810 frt, 34 gás és 1971 kézi kőzmunkaerő, V. A gyomai járás területén 1020 frt, é® 500 kézi közmunkaerő. VI. A szeghalmi járás területén 5083 frt 19 kr, és 521 kézi közmunkeerő. 'VII. A szarvasi járás területén 2817 frt 54 trajezár. VIII. Az orosházi járás területén 1960 frt, ! igás és 100 kézi közmunkaerő. IX. Kezelési kiadások 2440 frt. X. A vámolt kőutak építési költségeinek örlesztésére, a későbbi várajövedelmekből vissza­ütendő előleg 95,523 frt 72 kr, 231 igás és 275 kézi közmunkaerő. A) A rendes kiadások főösszege 126,268 fr. 0 kr, 467 igás és 6303 kézi közmunkaerő. B) Rendes bevételek. 76, Az 1886, évi pénztári maradvány 4740 rt 97 kr, 77. Az 1887. évi m. közmunkaváltság ősz- sege 122,757 frt 50 kr, 467 igás és 6303 kézi özmunkaerő.

Next

/
Thumbnails
Contents