Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-10-09 / 41. szám
Az alsó-fchér-körösi árinentesitö és belvizleveztítü-óblozet folyó hó 12-iki közgyűlését nagy érdeklődés mellett tartotta meg; csaknem az összes érdekeltség megjelent. Ezen érdeklődést a tárgyalás ala vett tárgyalt nagy fontossága indokolta. Elsőbben 8zarvassy Arzén kir. mérnök, miniszteri megbízott indítványát vette a közgyűlés tárgyalás alá, melyszeriot az öblozet összes védtöltesei a kormány által megállapított méretekre kiépíttessenek. Az öblözet úgy annyi töltéseit 1881-ben az előirt magasságra és szélességre kiépítette s ezen töltések akkor műszakilag felülvizsgáltattak 8 megfelelőknek találtattak; később azonban, 1883-ban a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium a Körösök töltéseire azok anyagjának s talajviszonyainak különbözősége szerint különböző szabvanyszelvényeket állapított meg, mely szabványszelvenyekkel 8 arvassy Arzén kir. mérnök a tényleg kiépített szelvényeket összehasonlítván, kitűnt, hogy a töltések nem bírnak azon méretekkel, következőleg azon védképességgel, mint azt a minisztérium előírta. A közgyűlés beható vita után Szarvassy Arzén indítványát magáévá tette s elhatározta, hogy a töltések ilyetén kiépítése által igényelt, mintegy 150,000 írt költséget nem kivetés utján fogja előállítani, mert ily óriási kivetést az öblözeti érdekeltség meg nem birna, hanem egy külön e czélra összehívandó közgyűlésből állami előleget fog kieszközölni. Az öblözeti mérnök által javaslatba hozott telephon berendezés felállítását a közgyűlés elhalasztotta azon időre, midőn majd a szomszédos öblö- zetek is telephonhuzalokat állitauak fel, mert a telephonberendezést a szomszédos öblözetekkel való összeköttetés nélkül czéltalannak ismerte fél. Ezen elvi jelentőségű megállapodások után az 1888 iki költségvetés 181696 frt kiadásssal és 59174 frt bevétellel megállapittatott. Az öblözeti közgyűlés f. évi junius 13-án egy küldöttségei bízott meg azon feladattal, hogy az aradmegye öblözettöl a Fehér-Körös töltéseinek azon részét, mely a békésmegyei határtól a Csohosér alsó torkolatáig terjed, és az ennek megfelelő árterületet átvegye. Ezen küldöttség megbízatásában eljárván, tudomására hozta a közgyűlésnek, hogy a vett töltésrész mintegy 200 méter hosszaságban alá van mosva, és erősítést igényel, miért is azt az aradmegyei öblözettöl csak oly feltétel alatt vette át, ha a kérdéses alámosott szakaszt az aradmegyei öblözet tiz sarkantyú felállítása által saját költségén biztosítja s a közmunka és közlekedésügyi minisztérium azon szakasz ilyetén megerősítését elégségesnek ítéli. Ily feltételek alatt a közgyűlés a küldöttség által létesített egyezséget megerősítette. Erkel János öbl. mérnök jelentést tett a folyó évben megbatározott földmunkák mikénti teljesítéséről. Ezen jelentés szerint a földmunkák nem voltak teljesíthetők, mert a f. évi kivetés, de különösen a hátralékok oly gyéren folytak be, hogy az előirt munkálatokra nem volt a pénztárban fedezet. A közgyűlés ^határozza egyrészt, hogy a kérdéses földmunkák, valamint az ártérfejlesztésnek még a f. évben szükséges költségeire a békésmegyei^takarékpénztártól 20000 forint előlegkölcsönt kér; másrészt pedig, hogy miután a régibb hátralékok különösen Gyulavárosától nem folynak be, miután továbbá az öblö- zetnek Békésvármegye alispánjához intézett panasza folytán Gyula város polgármestere ezen restancziák behajthatlanságának indokául helytelenül az öblözet szervezetét állította fel, holott az indok Gyulavárosánál fenálló administraczionalis hibákban keresendő, miután végre Gyula városa, mit erkölcsi testület lépett az öblözet kötelékébe s ennélfogva az őt terhelő tagsági járulékok és hátralékokért, mint erkölcsi testület felelős, következésképen Gyula városa azért, mint községre kivetett járulékokat és hátralékokat kiktől, az árteres, vagy az összes földbirtokosoktól, vagy a háztulajdonosoktól is hajtja-é be, Gyulavárosának oly belügyi kérdését képezi, amely az öblözetre nem tartozik s melylyel Gyulavárosa az óriási hátralékok behajtásának elmulasztását indokolni nem jogosult, * I Az eddigiekből világos, hogy a szervezet egészen katonai; van 3000 díjazott tiszt (^g-da nő. Fizetés hetenkint 10—15 frt), 150.000 katona, 1000 kaszárnya és tartanak hetenkint Angolországban 13—i4ooo istentisztelettel ösz- szekötött meetinget, melyekre kutyák hátára, férfiak lábszárára, hölgyek napernyőjére és szép időben az utczák kövezetére lerakott és téglákkal megnehezített plakátokkal hívják a bűnösöket és hívőket egyaránt. A. S. A. összes bevétele 1885-ben 5 millió frt volt, mely nagyobbrészt gyűjtésekből s meg nem tért bűnösök belépti dijából folyt be. Gyermekek közt is folyik a táborzás; nekik is vannak gyülhelyeik, hol megváltják I megbotozzák őket. A Little Soldier az ő lapjuk és 100.000 példányban nyomatik. (Egyetértés : zo.ooo példányban.) — Egy levél belőle: „Tisztelt Sz. ur! Én bízom az urban s küzdeni fogok mellette életem végéig. — Szüléimét még mindig nem sikerült megtérítenem ; apám'ma is részegen jött haza és anyám vasárnap megint regényt olvasott — de elfogok követni mindent, hogy megmentsem őket. Az ur meg fog segíteni. (Majd segitnék én neked egy jó nádpálczával.) Testvére az urban N. John n éves.“ Még csak annyit akarok elmondani, hogy a S. A. vallott czélja a munkásokat a szesz, dohány és a könyvek zsarnokságától megmenteni; (a biblián és a War Cry-on kívül nem szabad nekik mást olvasni) titkos tendencziája pedig félreismerhetlenül szoczialisztikus irányú. Ma még kevesen vannak és egy okos ember vezetése alatt állanak, de váljon nem fogják-e már a legközelebbi évtizedben az amúgy is zilált társadalmi viszonyok közt sínylődő Angolországot lángba borítani ? hanem a tagsági dijakat és hátralékokat éppen úgy, mint Csaba és Békés városok tartozik, beszállítani köteles; annálfogva Békésvármegye alispánja újból felkéretik, hogy Gyulavárosát az öblözet irányáben fenálló hitelezettségeinek teljesítésére minden hatalmában álló eszközzel kényszerítse. Kovács Faber György és társai b.- csabai lakosok kérvénye amelylyel az ürtérfej- lesztési vállalkozó által vetéseikben okozott s 811 frt 50 krra becsült károk megtérítését igényelik, nyilatkozattétel végett Lux Gyula ártérfejlesztési vállalkozó mérnöknek kiadatott. * Meghívó. A b.-gyulai önkénytes tűzoltó- egyesület a folyó évi október hava 23-án délután 3 órakor a városháza nagytermében rendes évi közgyűlést tart, — melyre az egyesület igen tisztelt alapító, pártoló és működő tagjait ezennel meghivom és a megjelenésre felkérem. B.-Gyulán, 1887. október 12. —■ Elnök helyett: Teré- nyi Lajos alelnök. — Tárgysorozat. 1. Jelentés az egyesület állásáról. 2. Pénztárnoki jelentés. 3. Az 1888-ik évi költségvetés. 4. Időközben netán érkezendő ügyek és önálló indítványok. A zenei érzékkel dicsekedhető közönségnek két alkalma volt az elmúlt hét folyamán műélvezetben részesülni; ugyanis vasárnap este R eich a r d Áron fuvolán produkálta meglepő ügyességét a Koronában nem nagyszámú közönség előtt, aminek a kedvezőtlen idő is volt egyik magyarázata, — szerdán és csütörtökön pedig Schrey- e r S. hegedűművész bájolta el és pedig első este a „Komló“-ban, másod este pedig a Mossin- ger-féle kávéházban hallgatóit, akik azért voltak oly kevés számban, mert mint alkalmuuk volt meggyőződést szerezni, a közönség nagyrésze tudomással sem bírt a zeneestélyről, mert különben bizonyára nagyobb pártfogásban részesítette volna Schreyert, aki ritka virtuóz a hegedűn, amiről különben öt évvel ezelőtt meggyőződtünk, amikor először volt Gyulán. Ama kevesen, kik játékát hallgatták, valódi elragadtatással nyilatkoznak felőle. De mint tudjuk, Schreyer — akit a szó szoros értelmében megillet a művészi név — még ma este fellép a „Koroná“-ban, s kellemes kötelességünknek tartjuk közönségünk figyelmét erre ama biztosítás kapcsán felhívni, hogy a művész pártfogásával valódi műélvezetet szerez magának. Kétegyházán f. hó 11-én tűz volt; a depóházban Spitz Adolf bérlőnél petroleurarobbanás történt, s a kifejlődött láng és füst folytán sok áruezikk hasznavehetlenné vált. A kár értéke 150 forint. Zigler Mór és Avramútz Tógyer súlyos égési sebeket kaptak. Búzától vaj lás. ifj. Miskucza György nagyoláhvárosi 1765. számú házát bérbe adta az udvaron levő magtár kivételével, amelyet a ház- tulajdonos saját használatára tartva fen, ez évben csaknem szinültig megtöltött búzával. Ismeretlen bűnös kéz azonban a magtár alját feltörte s a búzát — káros állítása szerint — 5—6 köböl erejéig megdézsmálta. A rendőrség nyomozza a tettest. A Nagyvarad-ösí-kóti helyi érdekű vasút mütanrendőn bejárata f. bo 20-án ment végbe Lakatos Aladár miniszteri biztos vezetése alatt és Maiéter tanácsos, Balogh telügyelö, Pékár aradi üzletvezető, Csatáry Lajos főorvos, Tóth Dezső és Gyurkovits Korúéi biharmegyei köz- igazgatási bizottsági kiküldöttek, Mátrai József, Jobbágyi Ottó, Kovák Gusztáv, Párszip K. felügyelők, Mibálkovics .posta es távírda-felügyelő, Kiss Elek és Ercsey fószolgabirák, Bozótby Béla s üerczeg Miklós tömórnokök, Römer forgalmi fonók, Kóbner Károly, Brüll Miksa stb. rész ve nyesek jelenléteben. A bizottság és a miniszteri biztos a pályabázakat, azok berendezését általa ban mintaszerűnek találták, de a megnyitási engedély még nem adatott meg, mivel a tartós esőzések a pályát annyira megrongálták, bogy a pálya helyreállítása még néhány napig tartó munkát vesz igénybe. Kólou a bejáró bizottságot nagy közönség üdvözölte. A kúti birtokosság és Vésztő község nevében Kun Béla református lelkész intézett beszédet a küldöttséget vezető miniszteri biztoshoz, ki pár őszinte szóval köszönte meg a szívélyes (ogadiatást. A Kóbner által adott ebéden sikurült feiköszöutőt mondtak Kun Béla Bibarmegye főispánjára s a megyére, Lakatos miniszteri titkár Vésztő községere s a köti birtokosságra, Márk ref. lelkész Lakatosra és a Kóhner-Brüli ezógre. Hat órakor a bizottság visszautazott K agy-Váradra. Czirkusz Richter nevű állítólagos czirkusz tulajdonos táviratilag intézett kérdést a városi rendőr kapitányhoz, hogy vajon eljöhet e tásulatával Gyulára játszani; a rendőrkapitány! hivatal értesítette, hogy nincs kifogása etleue, ha Jászberényből el is hozza csirkuszát. A mi véleméuyüuk sze rint pedig bátran elmaradhatna Richter, mert ha nagy társulata van, nincs hozzá való helyiség, ha pedig primitiv a társulata, akkor sincs ugyan helyiség, de azon felül nem fog pártfogásban sem részesülni. Csftd. A gyulai kir. törvényszék f. hó 21-én délután özv. Wolf Józsefné békési vegyes kereskedő ellen saját bejelentése folytán a csődöt rendelte el. Tömeggondnok lett Moldoványi Gyula gyulai, — gondnokbelyettes pedig N á n á s i Imre békési ügyvéd. Békésen Tóth Béla igazgatása alatti színtársulat f. bó 20-án volt előadásait megkezdendő „Árendás Zsidó" czimü népszínművel. A társulat az előleges jelentés terjedelmes névsora után következtetve eléggé szervezettnek látszik, de alig van egy-két olyan név, amelynek viselőjét közepes színvonalon felül állani hallottuk volna. Egyébként meglehet hogy csalódunk, s ezt őszintén óhajtjuk is, még pedig a társulat - érdekében, mert ha a békési közönség igényeit kielégíteni tudják, pártfogás hiányra nem lesz pauaszuk. Kétegy házáról f. hó 17-iki kelettel következő sorokat vesszük: Tekintetes Szerkesztő ur! Azon hir itt, hogy Rétby gyógyszerész gyógyszertárt szándékozik nyitui, általános lelkesedést keltett a községben. Bizony egy rég órzett hiányon lesz ez által pótolva. — Ily nagy községben, a hol oly nagy uradalom van helyben, s közel több uradalom és puszta, nagyon rég szükséges volt egy kitűnő egyén által kezelt gyúgy- tár. Rétby gyógyszerász urban ily kitűnő szakembert fogunk nyerni, adja az ég hogy óhajunk mihamarabb teljesüljön be s őt gyógytárával együtt a szenvedő emberiség javára mihamarabb miénknek mondhassuk. M. Kincs többé tyúkszem, mióta az oly rövid idő alatt nagy hirre kapott Visnya-Meissner gyógyszerész tapasza tyúkszemek, szemölcsök és bőrkeményedések ellen feltaláltatott. Halljuk azok ítéletét, kik e kellemetlen bajtól megszabadultak. Megjegyzendő, hogy a minden lapban hirdetett és mindig uj meg uj elismerések valódiságáért a központi szétküldési raktár 1000 darab cs. kir. aranynyal kezeskedik. Uj-Pavljani. Belovár mellett, Horvátország 1887. marcz. 10. Hérek nékem az Ön Meissner gyógysze- resz-fele tyúkszem tapaszából amennyit szükségesnek vél évek óta felszaporodott tyúkszemeim gyógyítására utánvéttel mielőbb küldeni. Tisztelettel: Radaneievio Mihail, g. k. lelkész. — Uj-Pavljani, Belovár mellett, Horvátország, 1887. ápril 28. Kérem szíveskedjék nekem a kiváló jó hatású Meissner-féle tyúkszem tapaszból forduló postával még egy dobozt küldeni. Tisztelettel: Radancie- vie Mihail gör. kel. lelkész. A valódi Vizsnya-Meissner gyógyszerész tyúkszem tapasz minden doboza „A. Visnya* névaláírással Visnya-Meissner gyógyszerész központi szétküldési raktárban Pécsett Mór-utcza 1211. szám 1 frt 15 kr. előleges beküldése mellett bérmentve, vagy utánvéttel bérmentetlenül. Kapható B.-Gyulán ifj. Kollmann Ferencz Csabán Biener és Laszky, Békésen Konsitzky J. uraknál 3—4 Egyről-másról.- I. Három tableaux, vagy az elválhatlan utitársak. — Két úri ember találkozik a vasútnál. Jó napot kívánok! Alázszolgája! Hová tetszik utazni? Én, Kolozsvárra megyek, hát kegyed? Én Nagy-Váradra utazom 1 Pompás, akkor hát üljünk be egy kocsiba, legalább Váradig együtt utazhatunk. S a szót, tett követte, a két ur barátságosan mosolygott egymásra, beültek egy kifogástalan Il-ik osztályba, a csengetyű megkondult, a gőzös fütyölt, felhangzott a me—hettl . . . s most a közben eső állomásokat gőzvasutazzuk át, azok nem érdekelnek s érkezzüuk meg Váradra. A vonat megállott s mind a két utas sietve kapott a holmiéhoz s szállt ki a vonatból. Nagyon örvendek, hogy volt szerencsém, ajánlom magamat. Igazán nagyon kellemesen telt az idő, Isten áldja meg! Azzal a két ur elválik egymástól s rohanva tova siet s majd legázolják egymást mikor egyszerre be akarnak ülni a Debreczen felé menő vonat egy kocsijába. Tableaux N r. I. Hát kegyed nem marad Váradon ? Hát kegyed nem Kolozsvárra utazik? Már így állván a dolog bevallom, én Deb- reczenbe megyek. Mi tűrés-tagadás én is, tehát maradjunk továbbra is utitársak. S ezzel a két ur ismét beül egy coupéba,| de már most nem olyan barátságosan. Úgy látszik egy czélunk van, töri meg a| csendet az egyik nti társ, már nincs egymás előtti mit titkolnunk, én a fogyasztási adó miatt me-| gyek Debreczenbe, azt hiszem kegyed is. Én is, válaszolt a másik ur. 8 most már nem nehéz kitalálni, hogy azl egyik ur Gyulaváros polgármestere, a másik a| regále bérlő. Ez már mai apropos, de bele kell nyu-| godni. 8 miután már a végzet ellen tenni nem lehetett, mind a ketten mély gondolatokba merültek. Egyik azon tanakodott, hogy mikép lehetne a kellemetlen úti társat kidobni az ablakon. A másik egy kis vasúti szerencsétlenséget kiváut, a miből csak ő menekedik ép bőrrel. Én már többször voltam a pénzügy-igazgatónál s hogy megmutassam minő jó akarattal viseltetem ön iránt, bát megmondom, hogy 11 óra előtt ne is menjen, mert a pénzügy-igazgató ur előbb nem fogad. Köszönöm a figyelmeztetést, szólt a polgármester s a mint megérkeztek Debreczenbe, első dolguk volt a vendéglőből a pénzügyigazgatósághoz menni reggeli 8 órakor. Itt van a pénzügyigazgató ur? Igenis. Fogad ilyen korán? Hogyne, csak tessék bemenni. A polgármester mosolygott egyet a bajuszsza alól s mint ki dolgát jól végezé nyit be az ajtón s ki lép ki rajta? A regále bérlő. T a b 1 e a u x N r. II. S tizenegy órakor már együtt sörözött al két úti társ s ismét együtt utaztak hazafelé,! Püspökladányig, ott azután a regálebórlő kijelen-1 tette, hogy ő nem megy haza, hanem megy Gyo-I mára a rokonaihoz. Szerencsés utat kívánok, én megyek haza.l Isten áldja meg polgármester ur, hát azértl csak jó barátok maradunk. Szívélyes kózszoritással elváltak s most már ellenkező irányban haladtak, most már játszuk ki az utolsó tromfot, gondolta a polgármester s Gyulán ki sem szállva folytatta az útját további Pestre a miniszteri tanácsost informálni, s egész mosolyogva jön ki a tanácsostól a kezébe tartva! légy kis játékszert, mit odabent kapott s a tninj Iki lép az ajtón, kit lát meg az előszobában? A regále bérlőt. Taubleaux Nr. III. Hazafelé azután megint csak egy coupéban I utaztak. Hát mit kapott a miniszteri tanácsostól, polgármester ur? S a polgármester ur mosolyogva bűzött ki a zsebéből egy kis kapát. Hát regále bérlő ur mit kapott ? Én ezt a kis litert. 8 miután a kapa meg a liter megint összeverekedtek a múlt héten a képviselő testületben, újból kezdhetik az elválhatlan úti társak az utazást. Szerencsés utat kívánunk! — II. Egy tragédia, a mi nem halállal végződik. — Ez a történet már nem történhetik másutt, mint Chinában, mert ha véletlenül itt történik, nagyon megharagusznak, nem azért, hogy történt, hanem azért, hogy elmondatik. Csingcsang ur édes érzelmekkel viseltetett Bimbang kisasszony iránt s miután az érzelem viszonoztatok, polgári házasságra léptek s igy éltek egy ideig, mint egy pár galamb; egész addig, míg egy olyv reájok nem csapott egy házibarát képében. Csingcsang ur hűtlenségen kapta Bimbang kisasszonyt s rettenetes bosszút esküdött ; egyik ősének színházi requisitumából elő keresett egy revolvert s bőszen neki rohant a hűtlen teremtésnek s egy irtózatos lyukat lőtt annak ruhájában, s azutan elkeseredésének tetőpontján feltátotta száját és bele lőtte vala az egyik golyót szájába s azután kikopó vala a golyót a szájából. Ilyen rósz revolvert talált a szerencsétlen Csingcsang ur őséuek fegyvertárában 8 ezzel talán meg is nyugodott volna sorsában, de a sen- zatiós eseménynek hire futamodott, valamelyik főispán megírta a miniszternek s a levelet ellopták, szegény Csingcsang ura törvényszék elébe került s a szándékos emberölés kísérlete miatt szigorú büntetésre ítéltetett. Csingcsang ur azonban azon véleményben volt, hogy olyan revolverrel nem bűn lőni a melyiknek golyóját a szájból ismét vissza lehet juttatni a revolver csövébe, megfellebbezte az ítéletet s nagyon okosan cselekedett, mert a chinai főtörvényszék feloldotta az ítéletet, utasítván a törvényszéket annak kipubatolására, váljon az a revolver absolute képtelen eszköz volt egy emberélet kioltására, vagy csak relatíve? S a revolver kiadatott a vizsgálóbírónak, hogy tessék megpróbálni, váljon ba a szájába lő magának, ki tndja-e köpni a golyót, miként azt (Csingcsang ur cselekedte. De a vizsgálóbiró ravasz ember, mert ő (rajta nem könnyű kifogni, látta hogy a revolver (nagyon rozsdás, nagyon piszkos, azzal veszédel- |mes lesz úgy lőni, elküldte tehát a puskamüves- |hez, hogy igazítsa ki, tisztítsa meg s mikor már |a revolver jól megvolt reperálva, akkor tett vele (próba-lövést, 8 ki lőtte Justitia asszonyságnak egyik (szemét. Persze Csingcsang urat fel kelletett most már menteni, mert nem tudták a jó revolverről megítélni, hogy az rozsdás korában mekkorát szólhatott. •. S Csingcsang ur felfohászkodott: Oh Uram Isten adj minél több ilyen vizsgálóbírót Cbi- nának. No ugy-e pompás dolog, hogy ez nem nálunk történt. Csintalan. Irodalom. Józsi és Erzsiké I. évfolyam 11—12. szám 11-ik évfoly. 1-ső szám. E kedves gyermeklap, mely egy évi folyamával életrevalóságát beigazolta, második évfolyamát is megkezdte oly avatott szerkesztéssel, amint azt múlt évi számaival tette. Többször elismerőleg nyilatkoztunk e gyermeklapról s most is azt mondjuk, hogy e lap uj irányra tör, mely a gyermek igényeinek úgy tárgyban, mint alakban a legjobban megfelel. A nevelési elvek alapján áll s arra törekszik, bogy a család és is- (kola közelebb jusson egymáshoz a gyermeknevelésnél való alkalmazkodása. „Józsi és Erzsiké“ alapelve a természetességre van fektetve. Ismeretterjesztő része, úgy erkölcsi rovata, valamint élet- és jellemrajzai erősen kidomborulnak. Rövid és könnyed olvasmányai szinte önmagukat ajánlják. Élénk képei gyönyörködtetnek, kedélyes, illustrált versei mulattatnak. A lapot Györgyössy Rudolf szerkeszti. Megjelen Aradon, minden hóban egyszer 16 oldalon. Előfizetési ára egy évre 1 forint 20 kr., félévre 60 kr. E kitünően szerkesztett és tulolcsó lapot ajánljuk miudenki figyelmébe. Első évi folyama bekötve megrendelhető 1 frt 55 krért. Törvényszéki csarnok. 1887. okt. 17. Rablás. Darócz Antal; Farkas József az előbbi kis- [bőgős, az utóbbi tapasztó czigány; azután meg Tulkán János kétegyházi oláh egy szép téli estén megrohanták Darócz József öreg czigány lakását, s az öreg dádét meg a rajkókat békés álmukból [fölverve, pénzt követeltek. — És hogy annál biztosabban hozzájuthassanak: Darócz Antal egy hosszú diszuóölő késsel szurkált be az ablakon, azon fenyegetéssel, hogy ha pénzt nem kapnak, hát vérét veszik az egész pereputynak. — Az öreg dádé meg a rajkó sereg erre éktelen orditozásban tört ki, de Darócz Antal erre mit sem hajtva, — csak szurkálózott a levegőbe, mig végre minden károkozás nélkül szépen haza ballagtak. — Jóllehet a czigányasszony az égő gyertyára, meg a töltött puskára akart megesküdni, hogy mind igaz, a mit elmondott: mindazáltal, miután vádlottak a kísérlettől önkényt elálltak, — a kir. ügyée-z a btk. 67. §. alapján a vádat elejtette; s igy a törvényszék is fölmentő ítéletet hozott.
