Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-09 / 41. szám

Kinevezés. A pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök Z á- d o r Mór debreczeni kir. adóhivatali tisztet a békési m. kir. adóhivatalhoz III. osztálya ellenőrnek nevezte ki.

Ünnepélyesen fogadták a helv. hitvallású hívek újonnan választott lelki pásztorukat tegnap délután a vasúti indóházuál. Domby Lajos ref. lelkész ugyanis a déli vonattal érkezett Nagy- Váradról Gyulára, vele jött kedves neje is, s a pérronon nagy számban megjelent hirek szívélyes ovátiókkal fogadták őket. Hosszú kocsisor kisérte be a városba Csiszár Sámuel kántor lakásáig, kinek a tiszteletes pár Gyulán tartózkodása alatt nagy előzékenységgel fogadott kedves vendége. Domby Lajos lelkész a ma délelőtti isténi tiszteleten mutatja be magát híveinek. Isten hozta körünkbe 1

Házasság. K é 1 e r István postatiszt f. hó 5-én délután vezette oltárhoz a ref. templomban szép menyasszonyát M i n i c h Linkát, Thurzó Andor járásbirósági Írnok kedves mostoha leányát. A boldog házaspár fogadja őszinte szerencse ki- vánatunkat.

A szüret Bihar-vármegye hegyei közt — a vármegyéhez érkezett hivatalos jelentés szerint f. hó 24-én veszi kezdetét. Az aradmegyei Hegy alján f. hó 3-án kezdték az általános szüretelést.

Az időjárás őszies, borongós, de e mellett rendkívül kedvező, mezei gazdálkodási szemüvegen át bírálva. A búza mindenütt szépen kikelt, helyenként ugyan egerek pusztították, de a beállott esőzés az egereket megkevesbitette. A tengerit mindenütt beszedték és betakarították; a termés minőségre nézve teljesen kielégítő, meny- nyiségre nézve azonban — mint már jeleztük — várakozáson alul maradt. A tengeri ára mindaz- által nem mondható magasnak, a heti piaczon régi vékáját 55—58 krajczárért adták.

Krecsányi Ignácz színtársulata folyó hó 3-án délután utazott külön vonaton Nagy Váradról. Aradra, hol az igazgató a telelőt — immáron a harmadik telet — tölteni fogja. Lapunk egy munkatársa ama néhány perez alatt, mig a külön vpnat a gyulai állomáson tartózkodott, Krecsányi Ignácz igazgatótól értesült, hogy az aradi társulat a május havat Gyulán szeretné tölteni. Krecsányi ugyanis nem mehet többé nyárára Nagy- Váradra, mert a kolozsvári nemzeti színház fog ott nyáron át játszani, s igy Krecsányi nyárárá a budai színkört bérelte ki, ahol egyszer már nagy dicsőséget szerzett magának. De a budai saison Csak juoius elején kezdődik, s miután az aradi már áprilban végződik, a május hónapot legszívesebben Gyulán töltené az igazgató, ha akkorra uj színkör épülne. Krecsányi mindenkit elhozna Gyulára, akiket Budára viend be tagokat. — jelezzük eme érdekes bírt, fentartva jogunk it, hogy azzal közelebb bővebben is foglalkozzunk.

... Eljegyzés. P o 11 m a n n Károly okleveles gépész f. hó 2-án jegyezte el özv. Kapóid Károlyné kedves szép leányát Mariskát. Az ifjú jegyespár fogadja őszinte szerencsekivána- tunkat.

Gyula-Váriban az ott uralgott roncsoló toroklob végkép megszűnt; a zárva volt iskolákban a tanítást újból megkezdették.

Megint gyógyszertár, A belügyminiszter az elmúlt héten újra leküldött egy patika nyitását engedélyezni kérő folyamodványt a vármegyéhez. R é t h i Béla szarvasi illetőségű okleveles gyógyszerész szeretne anyagyógyszertárt nyitni — Kétegyház án.

Ellenőrzési szemle. A közösbadseregbeli katonák ellenőrzési szemléje Gyulán, f. hó 11 és 12-én fog megtartatni és pedig a következő sorrendben.: okt. 11-én tartandó ellenőrzési szemlén megjelenni kötelezettek azon 1877. 1878. 1879. és 1880. évben besorozott katonák kik a folyó évben fegyvergyakorlatra behiva nem voltak. Okt. 12-én folytatva tartott e'lenőrzésiszemlén az 1881. 1882. 1883. 1884. 1885. 1886. években besorozott s a folyó években fegyvergyakorlatra be nem hivott tartalékos katonák. A honvédség ellenőrzési szemléje okt. 20-án fog megtartatni; az ellenőrzési szemlén megjelenni kötelesek az 1876. 1877. 1878. 1879. 1881. évbeu közvetlenül a honvédséghez besorozott gyalog és buszár, — és az 1876. évben a közös hadsereghez besorozott és a honvédséghez ithelyezettek közül mindazok, kik a folyó évben beidézve nem voltak. Az utó ellenőrzési szemle a közös hadseregbeliekre nézve B.-Csabán, a kiegészítő tiszti irodában 1887* nov. 18-án; a honvédekre nézve B.-Gyulán, a 2. honvéd gyalog féldandár irodájában 1887. évi november 10-én fog megtartatni.

Mezey János daltársulata szórakoztatta néhány estén át a „Magyar Király", majd a „Komló" vendéglőben ama kevés közönséget, mely a társadalmi monoton mindennapiság közepette mulatság számba veszi még ama kétes értékű szórakozást is, a melyben az ilyen vidékre vetődött népség részeltetni tudja. Az előadások azonban nem állottak ama épen nem magasra csigázott nívón Bem, a minőt egy dal társulattól is ellehetne várni. Az is igaz, hogy szegények ők maguk sem kerestek annyit, amennyit Gyulától reméltek.

A „Szarvasi Lapok" szerkesztőt cserélt. Dr. Zsilinszky Endre Szarvasról Csabára költözvén, helyette a szerkesztést újra M i h á 1 fi József főgytnnáziumi tanár, e lapnak már egy ízben volt szerkesztője vette át.

Az alsó fehér-körösi ármentesitő öblözet

f. hó 12-én délelőtt 9 órakor közgyűlést tart, következő tárgysorozattal: 1. Az aradmegyei öb- lözettől átvett védtöltések és árterek átadása s illetve átvétele tárgyában felvett vegyes küldöttség! jegyzőkönyv előterjesztése s ezzel kapcsolatban az öblözetnek önálló társulattá alakítása iránt leendő további intézkedések és a választmánynak ide vonatkozó javaslata. 2. Az öblözeti mérnöknek a védtöltések fokozatos emelése és egyébb fontos munkálatok tárgyában beadott és a közgyűlés által megvitatás és tanulmányozás végett a választmányhoz utasított indítványa s a választmány javaslata. 3. Az öblözeti mérnök jelentése a í. évre előirányzott munkálatok miként történt végrehaj tásáról és a választmánynak ide vonatkozó javaslata. 4. Az öblözetnek 1888-ik évre beterjesztett költségelőirányzata és a választmánynak erre vonatkozó javaslata.

A békésmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya ma délelőtt a mezőrendtartási törvényjavaslat tárgyában választmányi ülést tart.

A honvédhuszárok a fótbi nagy gyakorlatokról, ahol ő felsége a király előtt voltak szerencsések magas fokú katonai kiképeztetésüket bemutatni s annak teljes elismerését kivívhatni,

— múlt vasárnapon érkeztek haza Gyulára. A huszárokon alig látszott a sok heti fáradság nyoma, de annál inkább el vannak csigázva a szegény lovak. A gyakorlatok efcént teljesen befejeztetvén a leszerelés f. bó 3-án volt; a mondurból kivetkezett legénység, t. i. annak ama irigyelt része, kiket az utolsó pillanatban nem tartottak vissza néhány hónapi tanulásra, — többnyire még az nap este elutazott Gyuláról.

A védhimlöoltásra vonatkozólag a néptanítók s a tanárokhoz újabban megküldetett a miniszteri utasítás, melynek értelmében kötelesek bejelenteni, ha valamely gyermek beoltva nincs s az oltásra vonatkozólag orvosi bizonyítványt kérni.

— Ez rendkívül hosszadalmas eljárás, a tanév közepén mintegy ezerre menő orvosi bizo- zonyitványt beszerezni s e kérdésnek Bókkal egyszerűbb megoldási módja van, a mit ajánlunk az illetékes hatóság figyelmébe. A városi orvos menjen fel a tanítási órák alatt az iskolába, nézze meg a gyermekeket s a melyik nincs beoltva rendelje magához oltás végett, ez nem lesz több mint egy napi munka s teljes megnyugvást fog szerezni úgy a tanítóknak, mint a szüléknek és a közegészségügyi hatóságoknak.

Orosházát véres eset foglalkoztatja néhány nap óta, melyről nem tudhatni bizonyosan, gyilkosság-e vagy pusztán öngyilkosság. Szept. 30-án reggel a köszségben az a rémhír terjedt el, hogy Makula Andrásnak a Mecséry féle portán levő házánál lakó Gajdán Lajos volt uradalmi csőszt és Simon Rozáliát egy urahagyott menyecskét, aki vele élt, szobájukban halva találták. Rögtön eljött a községi orvos. A férfi fején és oldalán, a nő szintén a fején és oldalán volt meglőve. A szerencsétleneket egymás mellett tekve találták a földön, a férfit jobb kezében revolverrel. Minden jel arra mutat, hogy a férfi elébb az asszonyt végezte ki, azután maga ellen fordította a haltálhozó fegyvert. Az asztalon étel maradványok voltak, a szobaablaka befüggönyözve, az ajtó bezárva. Nem valószínű, hogy Gajdánt az asszony önként követte a halálba. Beszélik, hogy többszőr volt a szerencsétlenek közt versengés, s állítják azt is, hogy a végzetes éjj reggelével lett volna a nőnek szándéka Hód-Mező-Vásárhelyre férjéhez vissza menni. Lehet, hogy a féltékeny ember e miatti dühében ölte meg.

A gyomai póstarabló megkerült. A néhány év előtt oly nagy szenzácziót keltett gyomai posta-rablás tettesét f. bó 3-án reggel elfogták. A bűntettet még nem ismeri be, de tagadásával szemben oly sok és súlyos gyauuokok merültek fel, hogy a bűntett tőtettese minden valószinüség szerint ő. A 9000 frtos gyomai postalopás gyanújával erősen terhelt C z i r k ó Jánosnál házmotozást tartottak, találtak nála 95 forintot, melyre nézve nem tudja igazolni, hogy a pénzt honnan szerezte. Eddig már igen sok tanút kihallgattak s ezek mind igen fontos adatokkal erősítik meg a gyanút. A nyomozást M a t o 1 c s y Károly gyulai csendőrhadnagy vezeti nagy erélylyel.

Nincs többé tyúkszem, mióta az oly rövid idő alatt nagy hírre kapott Visnya-Meissner gyógyszerész tapasza tyúkszemek, szemölcsök eg bőrkeményedések ellen feltaláltatott. Halljuk azok ítéletét, kik e kellemetlen bajtól megszabadultak. Megjegyzendő, hogy a minden lapban hirdetett és mindig uj meg uj elismerések valódiságáért a központi szétküldési raktár 1000 darab cs. kir. aranynyal kezeskedik. Uj-Pavljanl. Belovár mellett, Horvátország 1887. márcz. 10. Kérek nékem az Ön Meissner gyógyszerész-féle tyúkszem tapaszából amennyit szükségesnek vél évek óta felszaporodott tyúkszemeim gyógyítására utánvéttel mielőbb küldeni. Tisztelettel: Radancievic Mihail,

g. k. lelkész. — Uj-Pavljani, Belovár mellett, Horvátor- Bzág, 1887. ápril 28. Kérem szíveskedjék nekem a kiváló jó hatású Meissner-féle tyúkszem tapaszból forduló postával még egy dobozt küldeni. Tisztelettel: Radancie- vie Mihail gór. kel- lelkész. A valódi Vizsnya-Meissner gyógyszerész tyúkszem tapasz minden doboza „A. Visnya“ névaláirással Visnya-Meissner gyógyszerész központi szétküldési raktárban Pécsett Mór-utcza 1211. szám 1 frt 16 kr. előleges beküldése mellett bérmentve, vagy utánvéttel bérmentetlenül. Kapható B.-Gyulán ifj. Kollmann Ferencz, Csabán Biener és Laszky, Békésen Konsitzky J. uraknál.

1—4

— Intelligens egyének mellék foglalkozást kapnak, mely naponta 2—3 frt. Jövedelmet hajthat és egész müveit bármily állású egyének is elvállalhatják e foglalkozást, mely nem sorsjegyek vagy kereskedelmi czikkek kolportázsából, hanem hazafias és politikai természetű, igen érdekes müveknek (általunk közlendő) könnyű módon való terjesztéséből áll. Bővebb értesítést ad: Noszlopy E. Budapest IV. lövész utcza 5.

Közgazdászat, ipar, kereskedelem.

Kíméletlen perlekedés.

Felkérés folytán köröljük az „Arad é| Vidéke" czimü lap 226-ik számából ezen erdekes czikket:

Arad, október 3.

Nem rég járta be a hazai lapokat az a visszataszító hír, hogy egyes biztositó társulatok többé-kevésbbé tolakodó ügynökeikkel hálójukba kerítik a könnyen hívőket, a kik aláírják és a reájuk tukmált biztosítási ajánlatukat, 8 ha az illető azt a nehány forintnyi dijat ki nem fizeti, teljes kérlelhetlensággel beperlik őket a kir. járásbíróságok, mint kereskedelmi hatóságok előtt.

Ez az eljárás igaz, hogy törvényes, de nem tisztességes. A mely társalat perel ceak azért, hogy azt a nehány, legfeljebb 10 frtot megkapja és ezzel szándékosan s teljes rossz akarattal, arányban nem álló nagy nagy költséget zúdít a biztosításba bounszolt tél kárára, az nem érdemli meg, hogy a nagy közönség bizalmával megtisztelje.

A társadalomnak kötelessége útjába állani annak a „törvényes" fosztogatásnak, a mit némely társulat feleivel szemben elkövet, — azért írom meg csikkemet.

Ily valóságos fosztogatás! hajszát indított meg a napokban a magyar-francia biztositó társulat aradi főügynöksége.

Az aradi kir. járásbíróság előtt nem kevesebb mint hatvan darab pert indított meg a társulat. A legtöbb kereset 2—3 frtos s alig haladja meg az 5 frtot. Van aztán közöttük egészen 9—10 írtig menő, de ezen összegen túl alig találkozik két-három kereset.

Mi lesz ezen pernek a vége? Az, hogy a beperelt alperesek felczitáltatnak s még kötelesek lesznek 5 frtig menő pereknél 4 frt 18 kr. s 5 írton felüli pereknél 6 frt 66 kr. perköltséget megfizetni.

A szegény embert boszantja is, meg pénze sincs, hogy 3 nap alatt a kereseti 2—3 frtot 8 4 frt 18 kr. költséget megfizesse, következik a végrehajtás kérvényezése, foganatosítása, igényperek, előterjesztések, ezerféle zaklatások, egyszer csak az a könnyen beugrasztott biztositó fél azon veszi észre magát, hogy a 3 frtos vagy mondjuk 10 frtos per költségei felszaporodtak 50—60 írtra, elveszik ingóságait, rátáblázzák a házára, egy szép reggel elárverelik feje felöl és családostól együtt szépen kidobják belőle.

Ez a képe a magyar-franczia biztositó társulat perlekedő eljárásának, melyben az a legszebb, hogy nem lebet rajta másként segíteni, mint : fuss, — vagy fizess 1

De nem oda Buda 1 Ez nem járja, ezt egy komoly és saját érdekét is szem előtt tartó társulat nem teszi, — ez nem telel meg egy társulat szolidságának, megbízhatóságának és tisztességének.

Nem vonom kétségbe, hogy a társulat jogosítva van a beperelt összegeket követelni, azt is megengedem, hogy a biztosítási ügyletéből kiiolyó perek a kereskedelmi bíróság hatáskörébe tartoznak, — de hol van az a sokat ígért előzékenység, méltányosság és emberbaráti érzület ?

Hisz ha a társulatnak csakugyan íenáll ezen néhány forintos követelése, azt a bagatell bíró épen olyan jogérvénynyel és hatálylyal megítéli, mint a kereskedelmi bíróság b az egész költség nem több 24 krajczárnál, s ha nem fizet az illető, akkor a végrehajtás 62 kr. Ez az egész. S ha látja az illető fél, hogy már több kettőnél s ár- verelni akarják ingóságát, bizon mégis csak leszúrja valahogy azt néhány forintot összesen 86 krnyi költséggel.

De viszont, ba az az 5—6 frtos pernek a költsége 40—50 frtra ment fel, bizon a szegény embert bántja ez, átkozza a szédelgésnek ezt az uj nemét, fizetni nem is akar, meg nem is tud, s a vége az lesz, hogy a költséget zsebrevágja az ügyvéd, a társulat meg még sem kap többet az 5—6 írtjánál, — a szegény beperelt pedig tönkre megy.

Mint hallom, a beadott hatvan pernél nem áll meg a társulat, — folytatni akarja. De ha megteszi, leghelyesebben cselekszik a közönség, ha ily eljárással szemben ott hagyja őt a faképnél.

Az érdekelt feleket figyelmeztetjük, miszerint, ha a társulattal szemben csakugyan kötelezettséget vállaltak, akkor, mihelyt a beperesitő keresetlevél példányát megkapják menjenek el akái a társulathoz, akár ügyvédjéhez s fizessék ki a kereseti összeget, 40 kr. eddigi bélyegkiadást, s ha az ügyvéd munkájáért követel valamit, — azt is Ez nem lehet több 1 Írtnál.

Ha ezt a társulat el nem fogadja s roszsz akarattal az ügyet a tárgyalásra tereli, akkor kérnünk kell a kir. járásbiróságot, miszerint szemben az ily költségbajszával, a kész kiadásokon kívül egyebet ne állupitson meg.

Azt hiszem, hogy felszólamlásom ráfogja bírni I társulatot, miszerint e ezélzatosan kárt okozó perlekedéssel felhagy, s ha van követelni valója, azt ezután a bagatell bíróságnál keresi, — jót állok róla, hogy illetékességi kifogást egyetlen egy beperelt sem fog tenni, hanem ha fent áll a kö vetélés és az jogos, akkor részükre mégis ítéltetik.

Ismétlem, a társulat ez eljárása sehogysem felel meg a biztosító társulatok által oly fennen

hirdetett méltányosságnak, mert az ilyen fellépés csak kárára van a biztosító közönségnek s ez törvényes fosztogatásnál nem egyébb.

A mit mondtam, — megmondtam, s megmondom máskor is.

Dr. Barabás Bála.

Törvényszéki csarnok.;

— október 3-án. — ' '

Uzsora.

Isztin Zsófia valóságos átka, pióozája Kétegy- báza község lakóinak. — Uzsoráekodik rajtok szertelenül; a kamatláb 20 és 150°/„ közt variál. — A jámbor oláh nép még csak nem is sokalja, midőn a kölcsönadáskor kiköti Isztin Zsófia, hogy hetenként 1 frt 20 krt fizet 100 frt ntán. — így járt Argyelán Flóra is, a ki 700 irtot vett fel kölcsön a talu pióczájától; s ezért kamat fejében alig nehány év alatt 4000 frton felül fizetett. — Midőn már a jámbor Argyelán földjét eladta, a anuak árát, valamint összes keresményét Isztin Zsófiához hordta, — panaszt emelt a bíróságnál uzsora vétsége miatt. Ezen ügyben tartatott meg ma a főtárgyalás; s annak során bebizonyosodott, hogy Isztin Zsófia már a hatvanas évek közepe óta uzsoráskodik a falu népe fölött. — Sajnos, bogy a nép együgyüségében nem veszi észre pusztulását s önmegadással rójja le irtózatos tartozását hitelezőjével.

Nyolcz tanú volt beidézve, kik minannyian áldozatai ennek a szörnyetegnek, de azért panasz uem emeltek; sőt Mészáros Tógyer kijelentette, hogy ő ezután is fizeti az uzsorás kamatot. — Palásti Mihály pedig azt vallotta, bogy a tél község Isztin Zsófia zsebében van. — Sajnos, hogy az 1883. XXV. t. ez. 9. §-a megköti a közvádló kezét, mert uzsora miatt csak a sértett fél panasza folytán lehet eljárni; ilyen panaszt pedig itten az uzsora áldozatai Argyelán Flórán kivül nem tettek s igy a nép fatalismusában tűri végromlását. Ily körülmények közt, miután a község lakosainak átalános negativ magatartása mellett is ez év folyamán már több panasz tétetett uzsorás- kodás miatt, s igy alaposan feltehető, hogy Kétegy- házán is az uzsora burjánzik, — nincs más hátra, mint Békésmegye közigazgatási bizottságának figyelmét felhívni az uzsora törvény 10 §-ára; tán ez czélra vezet, ha Kétegyházát megvizsgálódása tárgyává teszi.

Isztin Zsófiát a törvényszék Argyelán Flórát kárára elkövetett uzsoráskodás miatt 1 hónapi fogházra s 100 frt pénzbüntetésre ítélte. — Vádlott s az ügyész, — utóbbi súlyosbítás végett — felebbezett.

Lopás.

Gunda Pál és Szirouy Mihály katouasor alatt levő legények, pénzmagra szerettek volna szert tenni, — de hát ebhez törvényes utón nem juthattak, — mert a convenciót gazdájuktól, id. Ja- nurik Páltól már jó előre kiszedegették, — s igy miután pénzelni kellett, — elcsenték a szalmazsákba rejtett hombár kulcsot, s a zárt az ellopott kulcsosai felnyitva, —- 10 véka búzát elemeitek Gyurucza Pál házához. A zsákmányt potom áron eladták orgazdájuknak; — Janurík Pál azonban nem holmi dibdáb gazda, a ki hombárjának horpadását észre ne venné. — Észrevette biz az, sőt szemmértékre azt is megmondta, hogy mi a híja búzájának. — így aztán lépre került a két tolvaj, s miután ez még csak az első vállalkozásuk volt, tapasztalatlanságukban kibeszélték azt is, hogy a lopott búza Gyuricza Pálnál vau. — így kerültek ő kelmék a törvényszék elé, mely ma ítélvén felettük, Gunda Pált és Szirony Mihályt lopás büntette miatt 6—6 hónapi börtönre, Gyuricza Pált pedig tulajdon elleni kihágás miatt 1 hónapi elzárásra ítélte. — Közvádló mindhárom vádlott terhére felebbezett; vádlottak közül pedig csak Gyuricza Pál élt ezen jogával.

2350.—887. tkv.

f

Árverési hirdetményi kivonat.

A békési kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. kincstár végrehajtónak Kovács Ferencz és neje Hajdú Erzsébet kékési lakosok végrehajtást szenvedő elleni 90 frt 60 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyulai kir. törvényszék (a békési kir. járásbiróság) területén levő békési 3623. számú telekjegyzőkönyvben fekvő (11374—78.). hrsz. 21,,0/iaoo CD öl laposdombi szőlő és azon levő két lakóház tartozékokból álló ingatlanra az árverést 1854 frt ezennal megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1887. évi október hó 16-ik napján d. e. 9 órakor a békési kir. járásbíróság telekkönyvi hatósága hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is el- adatni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs- árának 10%-át vagyis 135 frt 40 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1883. év november 1-én 3333. sz. a kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság.

Békésen, 1887. juliuB 29.

G yu. k i t s

160 1—1 királyi aljárásbiró