Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-09 / 41. szám

véső határozatok; végre az elszámolás kötelezett­sége mellett szolgabirák s államépitészeti hiva­talnak — bizonyos munkálatokra előlegezett s felhasznált összegekről bemutatott számadásokra vonatkozólag hozattak felmentői határozatok. A királyi ügyésznek rendszi rinti havi jelen­tése szeptember haváról, mely szerint a felügye­lete alatt álló fogházban az elmúlt hóban 59 fi és 15 nő volt a rab létszám, kik között a bete­gek száma 4—8 közt váltakozott — tudomásul vétetett. Tiszti főügyészi előadmányok Bartner József orosházi lakos sertéshizlaló feláhitási ügyében, — Ambrus Józsefné szentandrási lakosnak, férje el­leni panaszos ügyében, — Toroányi Vendel b. csabai lakosnak, korcsmái záróra megtartása alól leendő felmentése ügyében, — végre a szarvasi kaszinó egyesület, italmérési ügyébeu hozott s megfslebbezett Il-od fokú alispáni határozatokat, e bizottság is helyben hagyta. Deutsch Mór volt regale bérlőnek Metzner b.-gyulai lakos kereskedő elleni italmcrési jog csonkitási ügyében kelt összes iratok a nagym. m. kir. belügyminiszterhez felterjesztettek. A Glasner és Eibenschütz-féle kis- és nagy- sebesi gránit-kő-bányák czég által, a gyoroa-end- rődi kőért kiépítésénél érdembe hozott 20,000 forint követelésnek, a budapesti magyar kereske­delmi bankra — engedményi okmány kiállítása mellett — történt átírását, a szükségesek megté­tele után, a bizottság beleegyezőleg tudomásul vette. Kir. tanfelügyelői előadmányok. A szarvasi ipartanoncz-iskola 188e/7. tanévi pénztári számadása, — valamint a dobozmegyeri községi tanyai iskola 188%. tanévi pénztári szám­adása, megvizsgálás végett a megyei számvevői tisztségnek kiadatott. A szarvasi polgári leányiskola 188%. tan­évi számadása megvizsgáltatván és helyesnek ta­láltatván, — valamint a b.-csabai polgári leány­iskola 1887/g-ik tanévi fentartási költség előirány­zata felülbírálás, illetve jóváhagyás végett a nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez pártolólag lettek felterjesztve. Bacsics Etelka tanítónőnek Gyulán egy hat osztályú magán jellegű elemi leányiskola felállí­tására engedélyt adó vallás-miniszteri rendelet — nevezett tanítónőnek tudomás végett kiadatott. — özv. Divald Józsefné László Emilia orosházi lakosnak kisdedovodája végleges engedélyezése és megerősítése iránti kérelme pártolólag lett felter­jesztve a vallás-miniszterhez. A gyulai községi polgári fiúiskola 1887/8. tanév költségelőirányzata 4673 frt 4l kr. fedezet­tel, 6455 Irt szükséglettel és 1781 frt 58 kr. hi­ánynyal szinte pártolólag lett felterjesztve a val­lás és közoktatásügyi miniszterhez. Kir. adófélügyelői előadmányok mindannyira egyeseket érdeklő, kérvények, felszólítások és feleb- bezések, melyek nagyobb részbenelutasittattak, mig a Rosisk András b.-csabai lakos Ill-ad osztályú kereseti adójából 9 kr., mint tévesen kivetett többlet töröltetni rendeltetik. — Cziner Dávid b.-csabai lakosnak pedig III-ad osztályú kereseti adójához pedig még 35 kr. előiratni rendeltetik. Ifj. Szabados József b.-gyulai lakos had mentességi adójából 19 forint lehatni rendelte­tik, — Füchsel Zsigmond m.-herényi lakos had­biztositá a sajtó szabadságot; a magyar egye­temről ; a vallás szabadságot ; a nemzeti szinek és országczim eréről; a nemzeti őrseregröl; a szabadkirályi városokról; községi választá­sokról ; a Jász-Kun és Hajdú kerületekről; Fiume s Buccari tenger kereskedési kerüle­tekről; a nádori méltóságokhoz kötött hivata­lokról ; a közhivatalnokokról s bírói elmoz- dithatatlanságról; a közlekedési tárgyak iránti teendőkről s végre a szinházakról alkottattak törvények. E törvények átölelték a nemzet egész állami és társadalmi életét, — s úgy köz- mint magánjegi viszonyainak gyökeres átalakulását eredményezték, s alapjaiul tekinthetők azok a magyar nemzet uj s hirtein boldogabb élet­szakának. S e törvények alkotásában, a nemzet ál­lami és társadalmi életének átalakításában vár­megyénk követei tevékeny részt vettek. Évekre évek merültek el az idők folya­mában. Nehéz küzdelmek, megpróbáltatás, leigá­zás szomorú évei. Majd felviradt újra az alkotmányosság napja. A nemzet a megalkotott törvények alap­ján uj életének napjait éli. Követeink közöl az egyik Tormássi János korán sirba szállt, Tomcsányi Józsefet az alkotmányos élet újabb viradata ismét és pedig igen hasznos és örökemlékezetü tevé­kenységben találta. „Exegi monnumentum aere perennius !“ O. Gy. mentességi adója pedig egészben lejratik, Emhö György b.-gyulai lakos hadmeutességi adója 6 frtról 4 forintra szállíttatok le, Patai András b.- csabai lakosé 3 forintra, Oláh Ferencz b.-gyulai lakosé sziute 3 ínra leszállítása elrendeltetett. — Kovács Sándor szarvasi lakos kir. aljárásbiró tőke-kamatadójából 13 kr. ad. általános jövedel­mi adójából 5 kr. töröltetik, — Blauhom Alajos né b.-gyulai lakos töke-kamat adója egészben tö­röltetik, — Beoedikti József békési lakos tőke kamat adójából 6 frt 70 kr., általános jövedelmi pótadójából pedig 2 frt 58 kr. töröltetik. — Gr. Wonckheim Antal örökösei tulajdonát képező akasztói birtokon levő cseléd-lakók utón kivetett házosztályadó összegek töröltettek. Rechnitz Simon öcsödi lakos — községi adó fizetés alóli felmentését kérő folyamodványaival, illetékességből a megye alispánjához utasittatott — A többi itt részletesen fel nem sorolt egye­sek kérvényei, felebbczései mind elutasittattak. Az állam-épitészeti hivatal főnökének elöadmányai. Rer.dszcrinti havi jelentése alapján a köz­munka- és közlekedési m. kir. miniszter ur felké­retni határoztatott, hogy a békésmogyei állam-épi­tészeti hivatalnak teljes létszámra való kiegészí­tése iránt — minél hamarabb intézkedni méltóz- tatnék, — a' jelentés különben tudomásul vétetett. A Mezö-Berény községi 1887. évi m. köz­munka tartozásból K. Tarosa község részére — kérvénye folytán — 600 munkanap a körgát mun­káinak ez évben leendő felhasználás végett — át­engedtetik. Thaly István kir. mérnök Barsmegyébe lett áthelyezése folytán, a miniszter leirata, mely sze­rint az állam-épitészeti hivatal ideiglenes vezeté­sével Haviár Lajos kir. mérnököt bízta meg, — tudomásul vétetett. Mező-Berény község kérvénye folytán, a m. kir. államvasutak szoluok-aradi vonalán a 971 — 972. számú szelvényei között levő ut-átjáró meg­szemlélésének foganatosításával a békési járás fő­szolgabírója megbizatik. A gyomai főszolgabírói laknak felépítésére, a megyei közgyűlés által megszavazott 8000 írt keretén belül, a tervezet átdolgozásával az állam- épitészeti hivatal megbizatik azzal, hogy azt ide mielőbb terjessze be. A közmunka és közlekedési m. kir minisz­ter leirata, melylyel a csabai vasúti állomási kőut külszakaszának átépítése tárgyában kötött szerző­dést jóváhagyólag tudomásul veszi, azzal, hogy az állam-épitészeti hivatal lelhivatik, miszerint e munkát csak is a jövő tavasszal indítsa meg, — szinte tudomásul lett véve. ­A békési járás főszolgabirájának jelentésére mely szerint Békés községénél az 1886. évben hátralékban maradt megyei közmunka-váltságnak, részint természetben való leszolgálását, részint peuig a beterjesztett jegyzőkönyvek alapján tör­lését kéri, felhivatik a békési járás főszolgabírója, hogy ezen hanyag eljárás tárgyában tartson szi­gorú vizsgálatot, s az elöljáróságnak illető tagjait, kik ez ügyben késedelmeztek s ez által a várme­gye közmunka alapjának esetleg kárt okoztak anyagi felelősségben marasztalja el | eljárása eredményéről ide jelentést tegyen. A vármegye 1888-ik évi m. közmunka-ősz szeirásának tűz tes megvizsgálására s az esetleg szükséges pótlások, ülésen kívül való sürgős el­rendelésére a megye alispánjának elnöklele alatt, Kalmár Mihály, Keller Imre b. tagokból és Ha­viár Lajos kir. mérnökből álló szükebb bizottság lett kiküldve. Ezz-1 az ülés még az első nap a délutáni órákban bevégződött. Alispáni jelentés a közigatási bizottság okt. 10-iki ülésén Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottsági A közigazgatási ágak múlt szeptember havi állapotáról szóló rendszeriuti havi jelentésemet a következőkben van szerencséin előterjeszteni. 1. Közegészségügy: A közegészségügyi állapotok járványos kór­alakok által megtámadva kedvezőnek nem mond­hatók. A hólyagos himlő járványban B.-Gyulán a le'ölyt hóban 16 megbetegülési és 9 haláleset,- B.-Csabán 12 megbotegülési és 6 haláleset,- I Bé­késen 3 megbetegülési eset fordult elő. A roncsoló toroklob járványa a Gyula-Vári községhez tartozó u. n. Dénes majorban és B.- Csabán, a vörheny Uj-Kigyós, Gyoma, Körös-La- dány, Füzes Gyarmat és Szeghalom községekben léptek fel I veszélyeztetők a lefolyt hóban meg­nyílt iskolák gyermek látogatóit. Gyoma községben a f. év tavaszán beoltott gyermekek között a buja kór tünotei mutatkoz­ván, a helyszínén megjelent megyei főorvos a f évben beoltott 300 gyermeket megvizsgálta s azok közzül 8-at bujakórbau szenvedőnek talált. Ugyanezen vizsgálatból azon megdöbbentően szomorú tény derült ki, hogy a gyermekek Gái Imre odavaló lakosnak börtönben született, fél­szemére vaknak, betegesnek, lesoványodottnak s általában senyvésnék talált gyermekéről lettek be­oltva. E körülményről a nagy. mltsgu. m. kir. bel­ügyminiszter úrhoz haladéktalanul jelentést tettem, — és a gyomai járás főszolgabíróját alti az oltó orvosok ellenében a vizsgálatot nyomban megin­dította — a vizsgálat mielőbbi befejezésére s az eredmény bejelentésére utasítottam. A bujakórosoknak talált gyermekek orvos­gyógykezelés alatt állanak. Egy hozzám intézett névtelen levél a pros- titutió állását Orosházán veszélyesnek tüntetvén fel, úgy a községi orvos mint a megyei főorvos véleményeinek előzetes meghallgatása után a já rás főszolgabíróját a kéjelgési ügy tárgyában ki­adott megyei szabályrendelet pontos végrehajtására s a végrehajtás ellenőrzésére felhiván, s egyébként s tőle a prostitutió állásáról jelentést kívánván, — beérkezett jelentése megnyugtatóan ecseteli a prostitutió ügyét. E jelentésből kitűnik, hogy a megyei szabályrendelet a legpontosabban van vég­rehajtva, annak végrehajtása szigorúan ellenőriz­tetik, s a község elöljárósága e tárgyban havon- kint, a községi orvos pedig három havonkint teendő jelentésre van utasitva. A hasznos házi állatok egészségi állapotát járványos korok nem veszélyeztették, — fordult ugyan elő Gyula-Váriban a szarvasmarhák között a lépfenének, s B.-Csabán a lovak között ugyan e kórnak, s illetőleg — Berényben a takonykórnak egy-egy esete, a kellően alkalmazott orvosrendöri intékedések azonban a kórok tovaterjedését meg­gátolták. II. Közbiztonság: A személybiztonság egy esetbe sem lett megtá­madva. A vagyonbiztonság ellen főleg a szeghalmi járásbau követtettek el bűntények, a melyek leg­inkább lólopásokban nyilvánultak. — A tettesek felfedezése körül sikeres eljárás volt tapasztalható­Öngyilkosságot követtek el Orosházán a múlt hó 29-én Gajdán Lajos 27 éves csősz és a vele együtt élt Simon Róza 23 éves leányzó, — mind­ketten zártajtó mellett a szív táján és homlokon keresztül lőve meghalva találtatlak. Ugyancsak Orosházán a múlt hó 2-án Czi- ráki Pál 56 éves egyén a kútba ölte magát. Csorváson a múlt hó 3-án Szterenka Antal 40 éves körüli apáczai illetőségű egyén akasztás által vetett véget életének. Véletlen halál áldozatai lettek B.-Csabán szeptember hava 12-én Okos Hona 3 éves, és Ko- rös-Tarcsán a múlt hó 23-án Bakó Erzsébet 2’/a éves gyermekek, — kik mindketten leforrázás által vesztették életüket. Tüzeset 21 fordult elő és pedig: B.-Gyulán 3, B.-Csabán 2, Mezö-Berényben 2, Szarvason 3, Gyomán 2, Gyula-Váriban 1, Szt.-Andráson 1, Sámsonban 3, Csorváson 1 és Orosházán 3. Az elégett épületek s takarmányuemüek ösz- szesen 24.028 írtra becsültettek, s 12.460 forint erejéig voltak biztosítva. E tűzesetek közzül felkeli említenem Gyo­mán a múlt hó 2-án vigyázatlanság következtében támadt tüzet, a mely a gyomai ágost. hitv. evang. javítás alatt lévő egyházát hamvasztotta el. Az egyháztanács leégett temploma részére a vármegye területén könyöradományok gyűjtéséért folyamo­dott, a melyre nézve az engedélyt 60 napra meg is adtam. Utak- Hidak- Védtöltések. A közlekedési utak megyeszerte kielégítő jó s járható állapotban vaunak. A gyoma-endrödi megyei út kövezési mun- kálataiuál némi akadályt képez azon körülmény, hogy a 12 kövező közül hat a munkálattól el­vonatott. A hidak és védtöltések jó karban vannak, A b.-csabai kőut külső szakaszának újból leendő kövezése tárgyában kötött szerződés fel­sőbb helyen jóváhagyatott. IV. Vegyesek. A megyei pénztárak általam a múlt hó fo­lyamán is megvizsgáltatván, a kezelés rendben a pénzkészlet pedig meglevőnek találtatván. A kémények seprése az arra illetékes köze­gek által kellően ellenőriztetik. Az iskolai tanítás e hó elején vette kezdetét. A közművelődés s különösen a népnevelést érdeklőleg kikeli emelnem, hogy a szeghalmi és füzes-gyarmati helv. hitv. egyházak egy-egy uj is­kolát állított >k fel, s hogy Vésztő községben egy kisdedóvoda, Tót-Komlós községben pedig egy ujjounan szervezett magyar leányiskola nyittatott meg. A tűzbiztonsági tekintetek által vezéreltetve a gyulai és a szegha'mi járások főszolgabíróit, mint a mely járásokban s főleg a szeghalmiban a száraz takarmányoknak a község beltelkein lett elhelyezéséről kellett meggyőződnöm, — felhívtam hogy a járásukbeli községeket takarmány kertek kijelölésére utasítsák. — E felhívásom Füzes Gyarmat községnél eredményre is vezetett s ott takarmány kert ki is jelöltetett, — a szeghalmi járás többi községei sem idegenkednek az ily ker­tek kijelölésétől s e tekintetben az első lépéseket már meg is tették, — azonban a rendezetlen gaz­dasági viszonyok az ily helyek kijelölését még mindig nehezítik, — daczára annak, hogyha vala­hol úgy a sárréti járás alacsony s náddal fedett házakkal telt községeinek keltenék a legnagyobb gondot fordítani s a legtöbb súlyt fektetni minden tűzveszélyes s gyúlékony tárgynak a község bel­területéről leendő eltávolítására. Tisztelettel jelentem, hogy a tekintetés bi­zottság f. évi 1043. kb. számú határozata értel­mében az árvaszékek ügyvitelét megnem vizsgál­hattam, — mert a vizsgálathoz az egyik megbí­zott küldöttség! tagot Ladies György urat folyto­nos távolléte miatt megnyernem nem lehetett. — Nem fogok azonban késni ezen kötelességszerü vizsgálatot mielőbb teljesíteni s eljárásunk ered­ményéről jelentésemet beterjeszteni. Fájdalommal kell végül bejelentenem, hogy Dr. Dubányi János e megyének hosszú időn át volt tiszteletbeli fő- és kórházi orvosa munkás életét a múlt hó 30-án bevégezte. B.-Gyulán, 1887, okt. 9-ón. Jantsovits Pál, alispán. A gyomai közegészségügy kérdéséhez. A „Békés“ legközelebbi számában, d. alá­írással közlemény jelent meg, melyben t. d. ur erősen kikel a gyomai egészségügy, s ennek foly­tán, az orvosok ellen. Lehet, hogy t. d. ur laikus, lehet, hogy szakavatott egyén. Legyen bár az első vagy utóbbi, mint a példabeszéd mondja : „el­dobta a kalapács nyelet.“ Ha laikus, úgy czikke egy meggondolatlan eszmefuttatás. Ha illetékes : szegénységi bizonyítványt adott magáról. Ugyanis : Czikke kozdetén elmondja, hogy Gyomán az e tavaszszal eszközölt védhimlő-oltás alkalmával a gyermekekbe siphilis oltatott be, „orvosilag s hivatalosan.“ — A czikk folyamán felveti azt a kérdést : „vájjon vétkes hanyagság, vagy a kellő ismerethiány szolgált alapul e szo­morú cselekménynél?a E kérdésre, mint czikkéből kitűnik az ismeret hiányt adja feleletül. Hogy valaki ily dolgokban véleményt és pedig helyosjvéleményt adjon első, és főkellék, hogy ne csak a tényt, de a körülményeket is ismerje, s az eredmény folytán ne törjön pálezát senki fölött, mig az elözménynyel teljesen tisztába nincs. A lapok arra valók igaz, hogy ott a hibát bárki kövesse is azt el, ostorozzuk, de nem ám, hogy reá förmedjünk egyesekre a nélkül, . hogy ismer­nénk az ügy állását. Hogy Gyomán 7 kis gyermeknek siphilise van, tény, de hogy az oltás által jött-e létre vagy öröklött, az még titok azt kideríteni a jövő van hivatva, s épen ezért amaz állítás, hogy hivata­losan oltatott be, ez idő szerint absurdum. De tegyük fel, hogy az oltás eredménye. Vájjon meg- érdemtik-e tiszti orvosaink az ily támadást? Nem. Nem; mert, mint eredeti forrásból tudom, ez év tavaszán a község által tehén himlő nyirk hoza­tott Turkeviből a czélra, hogy egészséges gyer­mekekbe maghimlő oltassék. Egyik tiszti orvos, általa megvizsgált s teljesen épnek talált gyerme­kekbe be is oltotta, s midőn azoknál a nyirk a tova oltásra érett volt, az oltást mindkét tiszti orvos teljesítette. A magra oltást Dr. Nagy János tiszti és uradalmi orvos végezte, kit hanyagsággal vádolni t. d. ur annyit jelent, hogy Ön őt, sem mint em­bert, sem mint orvost nem ismeri. Hogy a mag- himlőre beáliandó gyermekeket, az oltás előtt megvizsgálta, legjobban igazolja ama körülmény, hogy a megyei főorvos állal, a tiszti orvosok je­lentése folytán megtartott vizsgálat alkalmával ki­tűnt, hogy a magra oltottak közül egyen sem volt konstatálható a veneria tünetei. Másik tiszti orvos Dr. Vörös József, az oltás alkalmával sziutén nem látott a gyermekeken semmi gyanút, roikép most sincs, s igy egész nyugodtaa oltott. Hasonló eset­ben bárki más ezt tette volna. Lássa t. d. ur, e tény a hanyagságot telje­sen kizárja mindkét részről. Szakképzetségüket nem bírálom, s nem tu­dom ön illetékes-é reá, de bogy meg van hozzá a kellő ismeretük, azt is fényesen igazolja a vizs­gálat, miután sem ők sem a főorvos, a mag-him­lőre beoltott gyermekeket siphiliseknek nem ta­lálta. No látja uram, mind a két föltevése alap- nélküli. Találjon ki egy harmadikat, talán az jó lesz. Majd ha sikerül kideríteni a baj keletkezé­sét, b az orvosok bűnösöknek találtatnak, elveszik megérdemlett büntetésüket. A szülőknek, kiknek gyermekei e bajban szenvednek az Ön frázisai nem szolgálnak ám vigasztalásul, sokkal okosab­ban tette volna, meg lévén a baj, ha tudomásukra hozza, hogy ha el nem késett, gyógyítható, s kérte volna őket, hogy gyógyittossák az ártatlanokat. Ne gondolja azonban t. czikkiró ur, hogy én ezt az állapotot rendén találom. Nem. En is megütköztem, midőn e hir valónak bizonyult, s őszintén sajnálom a szerencsétleneket, de mielőtt a czikkezÓ8re kedvet kaptam volna, utánna jártam a dolognak és sikerült is annak miként való ál­lását megtudnom.

Next

/
Thumbnails
Contents