Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-10-09 / 41. szám
Bobus M. György birtokos B.-Csaba 465 frt 47 kr., Gziucz&r József birtokos B.-Gyula 461 frt 59 kr., Klausz Lázár birtokos Endröd 460 frt 13 kr., Kovács M.hály birtokos Orosháza 453 frt 07 kr., Wiukler Lajos birtokos és gyógyszerész B.-Gyula 452 frt 90 kr. kétszeres, Bodies Elek birtokos és gyógyszerész B.-Csaba 452 frt 78 kr. kétszeres, Szabados Antal birtokos B.-Gyula 452 frt 55 kr., Haán Lajos birtokos és ev. lelkész B.-Csaba 451 frt 56 kr. kétszeres, Medovárszky Pál birtokos B. Csaba 419 frt 87 kr., Miskucza György birtokos B.-Gyula 449 frt 29 kr., Bruckner Lipót birtokos Orosháza 448 frt 76 kr., Kita Pál birtokos Szarvas 447 frt 78 kr., Bakucz Tivadar birtokos Békés 444 frt 61 kr., id. Milyó Mátyás birtokos B.-Csaba 444 frt 35 kr., Lepény Audrás birtokos B.-Csaba 442 frt 27 kr., Geriein Reinhardt birtokos B.- Gyula 441 frt 77 kr., Fischer Pál birtokos Csór vás 440 frt 58 kr., itj. Mikolay Mihály birtokos és ügyvéd Szarvas 436 írt 88 kr. kétszeres, Nagy József birtokos P.-Föidvár 436 frt 23 kr., Fischer Sámuel birtokos B.-Csaba 436 frt 03 kr, Freund Zsigmond birtokos B.-Csaba 434 frt 04 kr., Omazta Gyula birtokos és ügyvéd B.-Csaba 426 frt két- seeres, Mihályi Ágoston birtokos Bánfalva 419 frt 87 kr., Szaszák János birtokos B.-Csaba 419 frt 48 kr., Tóth László birtokos K.-Tarcsa 415 frt 96 kr., Bagi János birtokos Szt-András 411 frt 36 kr;, Chriszto Sándor birtokos Szeghalom 409 frt 92 kr., Felegyi János birtokos B.-Csaba 409 frt 79 kr., Patzauer Jakab birtokos Kondoros 409 frt 60 kr., Kovács Sz. Mihály birtokos B.-Csaba 409 frt 52 kr., Melegh János birtokos T.-Koralós 409 frt 29 kr., Ruttkay Audrás birtokos B.-Csaba 408 frt 73 kr., Kesjár János birtokos B.-Csaba 407 frt 77 kr., Németh Lukács birtokos és ügyvéd Gyoma 405 frt 02 kr. kétszeres, Kocsor Gergely birtokos Békés 403 frt 94 kr., Kis Mihály birtokos Szarvas 403 frt 18 kr., Kis József birtokos Orosháza 403 frt 11 kr., Bácskay Jakab birtokos Szarvas 400 frt 77 kr., Mázor József birtokos Szarvas 398 frt 53 kr., Gyáni Gergely birtokos F.-Gyarmat 398 frt 26 kr. (Vége köv.) Közegészségügyi dolgok Gyomán. i. <1 Egy megdöbbeutő bir szállott szájról-szájra a múlt hét folyamán városunkban, mely hirrel szemben a rosszakaratú koholmánynak hiedelmét igyekeztünk lelkűnkbe beerószakolni. Akartuk hinni,' hogy e hírnek alapja csak valamely személyes ellenségeskedésben rejlik, mely meggondolatlanul b rosszakaratulag bocsátotta szárnyra e hirt, mely a mily megdöbbentő a szülőkre, ép oly megbotránkoztató mindnyájunkra nézve. Hallgattunk. Vártuk a bir való-vagy valótlanságának be- bizonyulását, nehogy kétes gyanúval illessünk bárkit is, ki e dologban tényezőként szerepelt. Fájdalom — úgy látszik — a rémes hir való. A múlt hét egy napján láttuk a szülőket csecsemőiket vive a városházához. Miért ? Azért mert megyei főorvosunk vizsgálatot rendelt el, miután jelentés tétetett, hogy Gyomán a kis gyermekekbe a venoria beoltatott. Jóságos Isten 1 Hát még ily rendkívüli gondatlanság is megtörténhetik ? 1 Hogy a midőn országszerte a törvények és rendeletek meghagyása folytán a hatóságok megtesznek mindent a mindinkább szaporuló ragályos betegségek meggátlására; akkor Gyomán a betegség orvosilag, hivatalos beoltás által terjesztetik. Hát van-e intézkedés, mely a nyomorulttá tett svermekeknek euészséeét visszaadia. megromlott vérét megtisztítja P Van-e oly elégtétel, mely a szülök bánatát nyomorékká ktt gyermekük látása felett enyhítse ? Nincs. Csak a keserűség marad fel számukra és a vétkes mulasztás megbüntetésének óhajtása. A felháboraéásJr- zete tölti el lelkünket, midőn hallunk és olvasunk azon nagyszerű gyógyítási módok és műtétekről, melyek az orvosi tudomány óriási haladásával naponként felmerülnek, akkor nálunk a sifilis olta- tik a csecsemő gyermekekbe. E megbotránkoztató eseményt látva, azon kérdés merül fel előttünk: vájjon a vétkes hanyagság, vagy a kellő ismeret hiány szolgált alapul e szomorú cselekménynél? De legyen .bármelyik, elégtételért simák fel a beteg gyermekek és azok szülei, elégtételt, szigorú elégtételt kér a város lakossága ez általánosan megbotránkoztató ügyben. — Hát hogyan bízzuk magunkat és családunkat ily orvosi kezek alá? Áldott politika, te juttattál bennünket e kedves körülménybe! Az az ember, ki a lakosság nagy része által mint próféta dicsőittetett, kit a nagy tömeg minden körülmény között — az orvosi választásoknál is — meggondolás nélkül követett, emlékül a tántorithatlan ragaszkodásért és törhetlen szeretetért, választott nekünk orvosokat. S aztán ? Itt hagyta Gyomát, mint Szent-Pál az oláhokat. Siralmas állapotban van nálunk a közegészségügy. Ez év folytán már másodízben lép fel városunkban a vörheny és a toroklobb szedvén áldozatait. Talán egy évben sem halt el annyi fiatal asszony gyermekszülésben mint ez év folyamán, mert nincs orvos, kihez — különösen ha operá- tiónak kényszerűsége forog fen — bizalommal fordulhatnánk. Van ugyan egy fiatal magán orvosunk, ki már több sikerült műtétet eszközölt, de nála is még inkább az elmélet, mint sem a gyakorlat van túlsúlyban s a mi a legnagyobb baj, köznépünk hozzá — mint magán orvoshoz — csak a legvégső esetben folyamodik. ügy tudjuk, hogy az oltást ép az a tiszti orvos eszközölte, kinek megválasztása ellen, — annak idején — kérvény adatott be Gyomáról a megyei képviselőtestülethez, melyben a választás megsemmisítése s ujválasztás kitűzése kérelmez- tetett. A megyei gyűlésen heves küzdelem folyt a kérvény felett s a "régeredmény a választás roeg- semmisitéss lőu. Azonban a minisztérium a megyei végzést elvetvén, a választást megerősítette. A megyei főorvos ur által eszközölt vizsgálat alkalmával mintegy 7 gyermeken a betegség konstatáltatok de hány van még ezeken kivüi gyanús ? Vájjon nyugodtak lehetnek-e a szülők kiknek gyermekükön a betegség még nem látszik, hogy vájjon nem-e üt ki rajtuk később? Megvagyunk győződve, miszerint a vizsgálat a legnagyobb szigorúsággal és lelkiismeretességgel vezettetik és hogy e botrányos tett érdeméhez képest fog megtoroltatni. d. m Becses lapjának október bó 2-án megjelent 40-ik számának „Hirek“ rovatában, „a járványok krónikájából“ czimü megjegyzéssel a többek közt ez áll: „Gyomán is szórványosan fellépett a vör- heny, de ennél megdöbbentőbb hírként halljuk, hogy a beoltott gyermekeken a syphilis tünetek látszanak stb., hozzá teszi, hogy a szegény kicsinyeket egy börtönben született gyermekről oltották be. Hisszük, hogy kíméletlenül szigorú vizsgálat lesz, kit terhel azért a felelősség?“ Hogy Gyomán az alig pár hónapig szünetelt vörheny ismét fellépett, tagadni nem lehet, — nem lehet valószínű az sem, hogy a beoltott gyermekek között a bujakoros tünetek észlelhetők — de, hogy ezen számra nézve 8 bujakóros inegbe- tegülések valóban csakugyan az oltásnak szüleménye-e? — miután a börtönben született gyermeken, valamint az anyán, — de úgy hallom az atyán sem észleltetett a bujakoros tüneteknek legkisebb tünetei sem. Az a kérdés tehát, hogy honnét s kitől fertőzteltek a gyermekek s ha valóban ez az oltásból származik, vádolbató-e az orvos; — erre akarok egy pár szóval válaszolni. Az tartatik, hogy a gyermekek bujakórja tulnyomólag öröklött ritkább a szerzett, — s hogy az öröklött bujakor vagy még az anyaméhében nyilvánul — s ekkor a terhesség második felében az ily meglepett halva születik, vagy eléri a terhesség végét és élve születik, — de elsorvadnak s a betegség nyomai meglátszanak rajta — s az ily gyermekek nehány nap vagy hét múlva elvesznek; az esetek harmadik sorában a gyermekek látszólag egészségesen és erősen születnek, a bujakór azonban csak hetek s hónapok múlva tűnik elő. A kérdéses gyermek, ki maghimlővel oltatott be — s kiből a többi oltás eszközöltetett _ az ol tás alkalmával középszerűen táplált s minden kütegektől ment volt, — az oltó orvosnak — ha rajta a bujakórnak tünetei mutatkoztak volna,_ mi után a baj kiváló székhelye a külbör — s még a megkímélt helyek sem mutatják az egészséges s rendes bőrnek tulajdonságait észre kellett volna venni, s miután e baj lassú huzamos lefolyású — visszaesésre hajlammal bir — most a vizsgálat alkalmával kellett volna latszódni rajta, annyival is inkább, mivel a kérdéses gyermek orvosi gyógykezelés alatt nem állott. Feltéve azonban azt, bogy e gyermek csakugyan bujakóros — a baj csak lappang szervezetében, s a mely majd később jelöli magát az egyes fellépő alakok kórképében — kérdem vádolható-e azért az orvos? én azt hiszem, hogy nem — vádolni csak akkor lehet, s akkor felelős, ha csakugyan azon gyermeken — kiből a nyirk szedetett — már akkor a bujakóros tünetek észlelhetők lettek volna, — az eset itt pedig nem áll fenn — de vádolható az orvos ? Midőn a bujakor az esetek nagytöbbsógó- ben (9/io) ttz atyától származik, hisz akkor az orvosnak minden embert kellene ismernie s nem csak ismernie, hanem annak múltját s jövőjét is megkellene próbálnia, szóval isteni hatalommal kellene btraia^ .." ■■■ Ámde miután ez neki sem adatott meg a jövő titkáról ö is csak annyit tud, mint más halandó ember — a múltról pedig csak úgy, ha erre figyelmeztetik mert ép egy betegség sem titkoltatik úgy épen, mint e kérdéses baj __ az an yáknak lőtt volna kötelességük tehát figyelmeztetni oltó tiszttársamat, ki a gyermekből a további oltást eszközölte, hogy a kérdéses anya gyermekéből gyermekeiket nem hagyják beoltani, — miután az ilyen meg olyan bajban szenvedett — minden bizonyára elállott volna, mint elállna minden orvos az oltástól, készakarva műhibába nem esnek. Gyoma, 1887. okt. 6-án. Dr. Nagy, egyik tiszti orvos. E i r e k. Ö Felsége a király névnapját f. hó 4-én a vármegyeház erkélyéről lobogó nemzoti zászló jelezte. Délelőtt ünnepélyes isteni tisztelet volt a róm. kath. főtemplomban, a szent misét Göndöcs Benedek apát és lelkész szolgáltatta fényes segédlettel. A templomban megjelentek a megyei, állami, tisztviselők, a városi tanács, és a Gyulán állomásó honvédtisztikar tagjai. Kiállítás. Wenckbeim Krisztina grófnő folyó hó 2. és 3-án a helybeli r. kath. belvárosi leányiskola egyik nagytermében igen szép kiállítást rendezett templomi és egyházi ruhákból, melyek ő szentsége, XIII. Leo félszázados jubileumára készültek, mint szeretet-ajándókok, amiket aztán a szentséges atya hittérítők által újonnan alapított szegényebb templomok részére fog kiosztani. A kiállítás tárgyait képezték: 29 román-stylu mise-mondó ruha izlésteljes és művészi arany és selyem hímzésekkel; ugyanannyi alba (mise-mondó ing) finom csipkékkel díszítve, lavabo-kendőcskék, corporálék, pallák mind finom kivarrásokkal, szőtt pluvialé (köpeny) szintén arany és selyem hímzésekkel és egy ezüst kehely. E remek női munkák készítésében kiváló érdeme van gr. Wenckheim Frigyesnének, kinek felszólítására jelentékeny részt vettek azok előállításában Gyulavárosának s vidékének nemes buzgalma és jólelkü hölgyei is, kik az említett női munkák elkészítésében valóban fáradságot nem ismerő szorgalmuknak és művészi ügyességüknek adták elismerésre méltó jeleit. — Nem lehet megfeledkezni a „Szent-Vinczéröl“ nevezett irgalmas nővérek s az „Árvaház“ növendékeiről sem, akik szintén közreműködtek különösen az egyházi fe- hérnemüek hímzésében és kivarrásában, nemkülönben a kiállított tárgyak Ízléses elrendezésében. A két napig tartó kiállítás iránt nagy érdeklődést tanúsított Gyula-városának minden szép és nemes iránt érzékkel bíró közönsége, kiváltképen pedig a hölgyek, kik nem is késtek megelégedésüknek s a kőzremunkálkodók iránt őszinte dicséretüknek kifejezésével. — Megtekintették a kiállítást gr. Wenckheim Károly, gr. Wenckbeim Gézáné, úgyszintén gr. Wenckheim Frigyesné családja is. A 10 kros belépti dijakból 43 frt 53 kr. gyűlt be, mely összeg a szeretetadományhoz csatoltatok. A Wenckheim Frigyesné által rendezett egyh. ruhák kiállításáról el lehet mondani, hogy mindenkit megleptek a mesteri szép hímzések s általános elismerést és dicséretet aratottak az ahhoz értő müveit közönség részéről. Jancsovics Pál alispán Kiss -Gynlr magyei alszámvevő közreműködésével 1. hó 5-én ejtette meg az 1886. évi költségelőirányzat és zárszámadások között mutatkozó ellentét, illetőleg a költségvetés be nem tartása miatt a megyei közgyűlés által a városi tanács ellen elrendelt vizsgálatot. — A vizsgálat eredményeként indiskré- czió nélkül jelezhetjük, hogy a kiadási tételek mindenike indokoltnak bizonyult, s csak az fogja a további inkrimináczió anyagát képezhetni, hogy miért nem tétettek időszakilag a különben elke- rülhetlen kiadásokról hivatalos jelentések a képviselő testülethez és illetőleg a vármegyéhez. Dr. Dubányi János megyei alorvost — kinek gyászos elhunyta felett lapunk múlt heti számában róttuk le a kegyelet adóját — f. hó 2-án délután kisérték ki örök nyugalma helyére. A halottas házat körülözönlötte a résztvevő közönség, ugyanDyira hogy az udvar és egész utcza el volt lepve. A koszorúkkal elborított ravatal fölött a temetési szertartást Göndöcs Benedek apát-lelkész teljesítette fényes segédlettel. A közönség nagy- része kikisérte az elhunytat a temetőbe is, ahol a sokat szenvedett jeles orvos, szerétö családapa s derék ember földi részeit átadták a sírnak. Legyen a föld könnyű porainak, bébe hamvaira, áldás emlékére I Lindenberger István városi tanácsos mértékhitelesítői tanfolyamon volt nehány héten a fővárosban, honnan a napokban mértékhitelesítői oklevéllel jött haza Gyulára. Halálozás. Kallós Károly volt járásbi- rói napidijas hosszas súlyos szenvedés után meghalt f. hó 6-án busz éves korában. Temetése 7-én délután volt közrészvét mellett. Béke hamvaira 1 A b.-gyulai törvényszék vizsgáló bírójáról az „Arad és Vidéke“ 225-ik számában egy tendentiosus közlemény jelent meg rendőri hatás- kodás czim alatt, melyben a Rácz (Drigics) Mihály dolga úgy van feltüntetve, mintha azt a rendőrkapitány azért tartóztatta volna le, hogy ellene se -tghesseB -Kslíeaást. hogy, S? Séohylre hazugé súg, az abból is kitűnik, hogy a rendőrkapitány már két hónapja fel van függesztve a igy senkit sem tartóztathat le, a rendőri basáskodáa tehát merő koholmány, mely hogy miosoda körből került ki, nagyon jól tudjuk, s csak sajnálkozunk a jó hiszemü szerkesztőn, a ki igy fel hagyta magát ültetni. Az ilyen álhir irogatóknak is jó lesz figyelembe venni, hogy az esernyőt nem azért csinálják, hogy ne essék az eső, hanem azért, hogy a ki alatta van, az ne ázzék meg, a vizsgáló bíró ur pedig most az egyszer nem felülről ázik, hanem alulról s igy az esernyő nem ér semmit. De hogy az állítólagos rendőri basáskodás mellett nem hiányzik Gyulán a valóságos vizsgálóbírói basáskodás, az kitűnik abbó1, hogy Tanfi Károly vizsgálati foglyot^ á vizsgáló biró ur huszonkét napon keresztül nem hallgatta ki, holot 24 óra alatt kötelessége lett volna kihallgatni; az illető szeptember bó 3-án lett átkisérve a vizsgálóbíróhoz és szeptember 26-án lett először kihall-, gatva és szabadlábra helyezve, tehát 22 napot töltött fogságban. Hát ez már nemcsak ba- sáskodás, hanem törvényszegés és a büntető törvénybe ütköző cselekmény. Annak az igazságsze- retö embernek, a ki az „Arad és Vidéké“-1 a rendőri basáskodással felüliette, jó lett volna ezt is megírni, mert ez legalább igaz. A fővárosi újságok egy aradi laptársunk közleménye alapján telekürtölik az egész országot városunkra vonatkozó oly dolgokkal amelyekből egy szó igaz nincs, vagy ami igaz is volna, az teljesen elferdített alakban jut az olvasó közönség tudomására. így bejárta a lapokat ama hir, hogy a városi Tanács és Dobay János polgármester fel vannak függesztve hivatalos állásukról, majd meg hogy fegyelmi vizsgálat van ellenük elrendelve s több eféle. Igen tisztelt laptársainkat kérjük, szíveskedjenek mindezeket megczáfolni, mert sem a városi Tanács, sem Dobay János polgármester ellen nincsen fegyelmi vizsgálat elrendelve, annál kevésbé vaDnak pedig hivatalos állásuktól felfüggesztve. Határozottan komikus benyomást keltett azonban' Gyulán minden körben, midőn az állítólagos felfüggesztést provokált tisztviselői bünlajstrom leg- inkrimináltabb vétségéül a város és MiskovicB Száva vizsgálóbíró között felmerült összeütközés neveztetik meg, mely konfliktus illetőleg példátlan vizsgálóbírói önkénykedésről mint hallatlan (és igazán hallatlan) botrányról emlékeztek meg három héttel azelőtt az összes lapok. A városi Tanács és a polgármester ellen e czimen kirohanást elkövető hirlaptudósitéi tendenczia amily kézen fekvő ép oly hiábavaló. A vizsgálóbíró önkénye a közig, bizottságnak — a „Békés“ és ennek tudósítása alapján az „Egyetértés“ által is közölt — hivatalos felterjesztése alapján az igazságügyminiszter elbírálása alatt áll; alig hisszük, hogy a vizsgáló bíróra nézve tetszetős formájú utóbbi hírlapi köz-, lemények az igazságügyminiszter legkevésbé is befolyásolhatnák. A felfügesztett rendőrkapitány ellen folyamatba levő vizsgálati ügyben kelt igazságügyi miniszteri leirat következtében 2727/87 sz. a. hozott elnöki intézkedéssel a vizsgálat Miskovics Száva kir. tszéki bírótól elvétetett a annak befejezésével Nogáli László kir. tszéki bíró bízatott meg. követek a jövő országgyűlésre ismét valódi szavazati képesség nélkül jelennének meg. Tudom ugyan, hogy a közigazgatási tárgyakra nézve a múlt országgyűlési üzenetek után alig vannak különbözések a két tábla közt, de ez felette széles mező lévén, ki tudja, hogy a dolog utolsó phasisaiban nem fognak-e újabbak támadni ? Pedig ez nem egyedüli ok még, a minélfogva kívánni kell, hogy az országgyűlési képviselet kérdése a coordinatio többi részeitől külön választva és előlegesen intéztessék el, — hanem forog itt fenn még más tekintet is, a mi röviden abból áll: hogy egészen más szempont alá jő az, ha politikai jogokat kell adni és épen azoknak legfon- tosbikát; és ismét más szempont alá esik egy jó közigazgatási rendszernek behoza'ala. Nem kétlem, hogy a kettő közt különböztetést tesznek azok is, kik amellett vannak, hogy az országgyűlési képviselet kérdése az összes coordinatioban tárgyaltassék. De kérdem viszont: nem sokkal tisztábban áll-e a dolog, ha az országgyűlési képviselet külön tárgyal- tatik, és egészen más és egészen magához illő alapra lesz fektetve? ha kivált utóbb fordulna a kérdés, hogy a kir. városokra nézve is behozatnék az utasítási rendszer. Hiszen, ha az országgyűlési képviselet kérdése előleges elintézése által, és különösen a választói jog szélesebb alapjához képest biztositva lesz kezeink közt a szabadság érdeke, minden kocz- káztatás nélkül mérsékelhetjük azt utóbb a közigazgatási rendszer kivánataihoz és a coordinatio tökéletes befejezése körül annál sikeresebb lesz eljárásunk, mivel ekkor már a feléledt polgári erő is, saját érdekéhez képest, támogatni fogja törekvésünket. Kivánatom hát röviden oda terjed: hogy az országgyűlési képviselet kérdése kiemeltetvén a coordinationalis munkálatból, minden oda vonatkozó tárgyakkal együtt intéztessék el még ezen országgyűlésen és bocsáttassák a jövő országgyűlés kezdetén tettleg élvezhessék már a királyi városi követek szavazati jogukat és a coordinatio többi része már az ö szavazatuk hozzá járultával tárgyaltassék és fejeztessék be. Fogja-e ezen eszméket a t. rk. többsége magáévá tenni vagy sem ? nem tudom. Előttem legalább saját meggyőződésem szerint is nagy fontossággal bírnak ezek — és midőn küldőim nézeteit a t. rkkel tudatni szerencsém van, azon őszinte óhajtásomat ragasztom hozzájuk, vajha a kir. városi ügynél sikerre juthassunk, és az aristocratia e téren is igazolhassa már a régibb időkben is a kir. városok fontosságát, de idegen elemüek lévén, tartózkodott tőlük — minek következése az lett, hogy magához fel nem emelte, az aprós privilégiumok által pedig elszigetelte a néptől, így játszottak a kir. városok egész mostanáig egy sajátságos szerepet, elavult és félszeg institutiok közé szorítva és valódi polgári élet nélkül. Most itt az idő kibékíteni a múltat a jelennel s előkészíteni egy szebb jövendőnek útját. Adjuk meg tehát a kir. városoknak azt, a mit eddig nélkülöztek, a valódi pojgári életet, és hogy ennek reájuk nézve értéke, reánk pedig fontossága legyen az országgyűlési képviseletnek minél előbbi elintézése által izleltessük meg velük az alkotmányos szabadságot 1“
