Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-09-18 / 38. szám
ráros polgármestere, hogy az eddig esedékessé vált igyenes adó, hadmentességi díj, és egyébb a köz tdók módjára beszedendő követelések behajtását I törvényes eszközök szigorúbb' alkalmazd iával erélyesen eszközöljék, minthogy különben a iir. adófelügyelő által, a felelősség alkalmazása .ránt netalán teendő javaslat értelmében fog in tézkedés tétetni. Serb Miklós kétegyházi lakos községi jegyző allen a kir. adófelügyelö által kiszabott 440 trt lyi rendbírság 25 frtra leszállittatik. A kir. állam-épitészeti hivatal képviselőjének előadmányai. Első sorban is rendszerinti havi jelentése igész terjedelmében tudomásai vétetett. A közmunka és közlekedési m. kir. minisz ;er urnák leirata, mely szerint a jövő évi megyei cözmunkaváltsági dijjaknak a m. közgyűlés által Ü frt 50 krban történt megállapítását jóváhagyja, tudomásul vétetik. A csabai kőut külső szakasza átkövezési nunkálatainak biztosítására f. hó 8-án megtartott írlejtési jegyzőkönyv s az ennek alapján Glaszner is Eibenschütz társvállalkozó ez éggel megkötött izerződés 16280 frt 47 krral helybeuhagyatik s negerösitő jóváhagyás végett a közmuuka és köz- ekedési miniszterhez felterjesztetik. A kir. államépitészeti hivatal megbizatik, íogy a k.-taresai hid helyreállítását — a leérkezett miniszteri rendeletben foglalt módositásokkal lázilag és sürgössen készíttesse el, mely munka rezetésére, felügyelésére, a fizetések foganatositá- lára s azok elszámolására, a hivatal egy tagját Glyuláról, esetleg Gyomáról hetenként kétszer küldje ki, 8 ezen kiküldetésekről szóló utazási izámlát ide terjessze be; — a megye alispánja pedig felhatalmaztatik, hogy a kir. államépitészeti hivatal részére — szükség szerinti részletekben, alszámolás terhe mellett a megyei közmunka- ilapból 6188 frt 43 kr. erejéig — e czélra — rövid utón utalványozhasson. Békés község 1887. évi megyei közmunka tartozásából a Krajcsó János és Viuczián Pál »abai lakosok 8 igavonó állata után kivetett 16 írtból, — a három igavonó állat után járó 6 frt- ayi váltság összeg töröltetik. A békési járás főszolgabirája utasittatik. íogy a k.-tárcsái körgát ügyeiről, nevezetesen az addig teljesített munkáról, a felhasznált erőről és beépített pénzösszegről mielőbb részletes jelentést tegyen, s hogy a járásában esetleg (ennmaradó természetbeni — ide alkalmazható m. közmunka irőre vonatkozólag pedig javaslatot terjesszen be. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszternek leirata, mely szerint a békési vasútállomási kőutra kért vámszedési jogot tiz évre, — a vámdij tételek et pedig egész évre engédélyezi, — nem különben, a mely szerint az orosházai — valamint kis felemeléssel a gyulai vasúti állomási kőutakra a vámdijjak szedését további három 5vre engedélyezi, — a megyei számvevői és pénztári tisztségnek alkalmazkodás végett kiadatik. Ugyancsak a közmunka és közlekedési miniszternek körrendeleté, melyben a m. kir. postát szállító fogatok, lovak és szállítmányoknak, az utakon, hidakon és réveken való átkelésnél teljes vámmentességét rendeli el, tudomás és mihez tartás végett Gyula városa polgármesterének és a járási fŐ8Zolgabiráknak másolatban kiadatni ren deltetik. A közigazgatási bizottságnak Miskovic Száva tszéki vizsgálóbíró nagy port felvert ügyé ben hozott határozatát, mely szerint felirat intéz tetik a bel- és igazságügy miniszterhez, — lapunl más helyén szóról-szóra közöljük, Az ülés, az első nap késő délutáni óráibai végződött be. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság szeptember havi ülésére. Méltóságos Főispán Url Tekintetes közigazgatási bizottság! A közigazgatási ágak múlt augusztus hav állapotáról szóló rendsz"rinti havi jelentésemé az 1876. évi VI. t. ez. 15. §-ához képest tiszte- lettel van szerencsém előterjeszteni. I. Közegészségügy. A közegészségügy: állapotoknak a múlt hav jelentésemben jelzett kedvező volta a lefolyt h( alatt sem változott. A roncsoló toroklob járványnak B.-Csabán, — a kanyarónak ugyanezen községben és Szent- Andráson, — a vörhenynek K.-Ladánybae s a hólyagos himlőnek B.-Csabán, Békésen, B.-Gyulán, K.-Tarcsán és Szeghalmon mutatkoztak egyes esetei; — e járványos kőralakok szórványosan mutatkozván nagyobb mérvű elterjedésük veszélyétől ez idő szerint tartani nem lehet. A cholera elleni óvintézkedések az e tárgyban többszörösen megújítva kiadott rendelkezések alapján kellően foganatosítva s az illetékes járási főtisztviselők által ellenőrizve vannak. Ezen óvintézkedések helyes fogauatositásáról legközelebb a szarvasi és orosházai járásban foganatba vett körutam alkalmával megnyugtatóig győződtem meg. Az állategészségügy csupán Szarvas községben lett 6 darab szarvasmarhának lépfenébe el hutása által veszélyeztetve. II. Közbiztonság. A személy biztonság Kondoroson a f. évi julius hava Bl-én támadtatott meg, a mikor is Sinkó Sámul Peczkó Adamcsok Sándor által ösz- szeszólalkozás közben oly súlyosan üttetett fejbe, bogy a kapott sérülések következtében pár nap alatt elhalálozott. A tettes elfogatván az igazság szolgáltatásnak átadatott. Békésen Farkas György békésmegyei czigány a vele vadházasságban élt Farkas Katalin által megmérgeztetvén elhalálozott A vagyon biztonság néhány apróbb lopási eseten felül Szent-Andráson lett megtámadva a honnan 4 ló lett eltolvajolva. Az ezen tolvajlást elkövetett tettesek kiléte ösmeretes ugyan, hollétük azonban ez ideig nem volt kipuhatolható Öngyilkossági esetek a következők : Dobozon a múlt hó 18-án Komlósy János odavaló korhely egyén magát háza padlásán tel- kasztotta. — Pap Ilona ugyan odavaló hajadon pedig a múlt hó 28-án magát gyufa-oldattal megmérgezte. Öcsödön a múlt hó 1 én Zsadony Mózesné, szül. Ronyai Erzsébet házuk padlásán önakasztás által vetett véget életének. Szarvason Tóth Pál temetőcsősz a kútba ugorván ott fuladt Vigyázatlan áldozata lett Kétegyházán a múlt hó 1-én Tulkán Miklós ottani lakosnak György nevű 5 éves fiacskája, ki is bolonditó csalmakok- al magát megmérgezvén hirtelen elhalálozott. Békésen Gellén Sámuel nevű 10 éves fiú Bondár Gábor szárazmalmának kereke által a saját vigyázatlansága folytán megkapatván össze zuzatott Tót-Komlóson a múlt hó 26-án Legenszky Pál béres a kocsiról leesvén a lovak által agyon gá- zo-tatotl. Gyomán augusztus hava 3-án Bakó Lajos déva-ványai illetőségű 19 éves kerékgyártó segéd, és Endrődön a múlt hó 9-én Tímár András endrődi illetőségű 19 éves egyén fürdés közben a Körösbe túladtak. Tüzeset 19 fordult elő, és pedig: B.-Gyulán múlt hó 9-én Ambrus Sándor oda való birtokos 1000 frtra becsült biztositatlan tanyai istálója és színje, — augusztus hava 10-én villámcsapás következtében Múlt Jánosnak 1208 frtra becsült s 650 frtra biztosított és Viszt Ádám- néna’k 900 frtra becsült és 400 frtra biztosított házai, — augusztus hava 12-én az eperjesi pusztán Szverle Jánosnak egy kazal biztosított rőzséje, — augusztus hó 14-én a benedeki pusztán Gróf Wenckheim Antal örököseinek egy biztosított árpa s 2l-én ugyanott ugyanazoknak egy biztosított büköny asztagjai. Gyula-Vári községben a múlt hó 14-én Grf. Almássy Kálmán odavaló birtokosnak egy 3000 frtra becsült 1800 kereszt búzát tartalmazó biztosítatlan asztagja. B. Csabán a múlt hó 14-én a jaminai szőlőkben Svosik János és Hrabovszky Jánosné biztosított házai. Békésen a múlt hó 15-én Balog Péter, Fábián János és Balog Károly házai, — 29 én pedig Lipták János lakóháza. Mező-Berényben augusztus hava 7-én Balogh Mihály istállója, 25-én pedig Csermák LajoBné lakóháza ; K.-Tarcsán augusztus hava 8-án Schwartz Farkas oda való birtokosnak 1615 frtra becsült biztosított cséplőgépe lettek a lángok martalékává. Ezeken felül Szent-Andráson egy, Orosházán három, N. -Szénáson egy, Tót-Komlóson egy és P.-Földváron egy tüzeset fordult elő. A tüzesetek ily megdöbbentő száma a legsürgetőbben követeli egy tüzrendőri szabályzat készítését, a melyre nézve nem fogok késni a kellő lépések megtételére. III. Utak, hidak, védtöltések. A közlekedési utak az aratási időre élvezett szabadságukból visszatért utkaparók működése mellett a tapasztalt állandó száraz időjárásban teljesen jó s járható állapotban voltak. A hidak és védtöltések állapota teljesen kielégítő. A hosszufoki ármentesitő társulat gátjainak Vizsgálata alkalmával azon tapasztalatra jutott a bizottság, hogy az 1884. év. folyamán feleköz alatt a Sebes-Körös ó medrének torkolatában épített zsilip beton fenék fala megrepedt, — ezen súlyos következméuyeket előidézhető repedés helyreállítása iránt a jelzett társulat egy uj beton fenékfal építésének elrendelése állal ösmert erélyes- ségével azonnal intézkedett. IV. Vegyesek. A megyei pénztárak általános a múlt hó folyamán is véletlenül megvizsgáltatván, s a kezelés rendben a pénzkészlet pedig meglevőnek találtatván, — ez alkalommal a központi árvaszék közvetlen felügyelete alatt álló gyámpénztár vizs gálatánál azon meggyőződésre jutottam, hogy a megyei árvaügyi szabályrendelet 39. §-áuak, azon rendelkezése a mely szerint a pénztárból kölcsön csak betáblázás és évi 10o/° tőke törlesztés mellett adható — amely rendelkezés egyszersmind az eddig kiadott kölcsön tőkékre is kiterjedt — mind ezideig egész mérvben foganatosítva nincsen, — továbbá annak daczára, hogy némely adósok kötvénye még az 1881. évben kiadatott beperlés végett a tiszti ügyésznek, — s számtalan adós-kötények ugyan-e czélból még 1885. évben kiadatván a tiszti főügyésznek — a pénzek mind ez ideig befejezést nem nyertek ; s végül hogy több kötelezvény csak kezesekkel lévén biztosítva s e czélból a tiszti főügyésznek beperlés végett szintén átadatván az ezen peres eljárások lefolyása is igen lassan halad. B.-Gyulán, 1887. szept. 11-én. Jancsovics Pál, alispán. Felekezet nélküli születési anyakönyvek. A f. szept. hó 12-én tartott közigaz gatási bizottsági gyűlés gazdag volt érdé kés episodokban. A gyűlés lefolyását as olvasó a gyűlésről szerkesztett tudósitásbar láthatja maga előtt s igy e helyen csak azon indítványról fogunk bővebben megemlékezni, melyet a megye főorvosa a felekezei nélküli születési anyakönyvek tárgyábar tett. Mi szolgáltatott okot arra, hogy es indítvány tétessék : legjobban ki fog tűnni az által, ha a megyei főorvos ide vonatkozó előterjesztését egész terjedelmében közöljük. — Előterjesztése következőleg hangzott: Méltóságos Főispán ur ! Tek. közigazgatási bizottság! Az 1876. évben alkotott közegészség- ügyi törvény módositásáról szólló 1887. évi XXII. t. czikk a védhimlő oltást s a 12 életév eltelte előtt az újra oltást kötelező erejű közegészségügyi intézkedéssé tette. Az említett tvezikk végrehajtását illetőleg a belügyminiszter 47. §-ból álló szabályrendeletet is bocsátott ki. Készséggel elismerem, hogy úgy maga az idézett tvezikk, mint az annak végrehajtását szabályozó miniszteri rendelet a legüdvösebb intentióból indult ki, s a czél, az: a védhimlő oltást akként szabályozni, hogy az oltásra és újra oltásra kötelezettek közül senki beoltatlan nem maradván, ne váljanak lehetővé oly himlőjárványok, mint a minők az újabb időben több helyen számos emberi életet oltottak ki. — Mig azonban ezt készéggel elismerem, kénytelen vagyok kifejezést adni azon aggályomnak, bogy a védhimlő-oltás minél sikeresebb keresztül vitelét tárgyazó miniszteri szabályrendelet 3 §-a értelmében annyira fontos és az egész eljárás alapját képező himlő-oltási név- ajstromoknak az oltás teljesítésére kirendelt orvosok által leendő összeállitása, nem og lenni azon eszköz, amely által a czélt a íegbiztosabban elérni lehet. — Az idézett 3 §. következőleg szóll: az oltás teljesítésére kirendelt orvos, az erre vonatkozó rendelet vétele után haladéktalanul összeállítja a születési anyakönyvek alapján az oltó köréhe tartozó első beoltásra kötelezettek névlajstromát a szülök neveinek is felvételével; és pedig minden a körhöz tartozó községekről kü- lün-külön ily névlajstromo készít. E §-t én másképen értelmezni nem biom, mint akéut, hogy jövőben az oltó orvosok kötelesek lesznek az egyes egyházak lelkészi hivatalaiban megjelenni, az ott található anyakönyvekből az oltásra kötelezetteket kiírni s ha az illető oltó orvos kötébe több község tartozik, ugyanezen eljárást minden községben külön-kü- ön ismételni, és pedig ismételni mindany- nyiszor, a hányszor az oltásra kötelezett gyermekek bizonyos száma az oltásra köteles életkort elérte. — És ez a §. különösen az, melyre észrevételeimet meg kell tenni. a mellékleten. Papp Mihály lelkész életéből. (Vége.) Nagypéntek derült fel átlátszó hidegséggel, a fogat előállván, kiindult Ladányból. A fuvaros jól közé vágott a fakóknak s a fagyos utón majdnem az ember is kilökődött a kocsiderékből. Jónak látta megszólítani: hajtson lassabban egy kissé atyafi! De az nem ügyelt a szóra, hanem mint a ki roszul értett, még jobban zavarta a lovait. Ej! ejl Ne siessen olyan nagyon, van még elég idő, aztán nagyon rázós az ut, ne zavarja úgy a lovakat se 1 Azzal én nem gondolok, szólt a kocsis, nekem idejében otthon kell még ma lennem! Gyi te fakó, gyi te vaskó! Igen ám jó ember, de értsük meg egymást, adok én magának jó borra valót, csak De hajtson oly sebesen, (gondolá ezt, hogyha megkésve templom alatt érnek be, akkor nem kell nagypénteki beszédet mondani, melyet csak gyéreD tudott, ezért lassította volna a kocsist, de az nem volt hajlandó, csak a borra való Ígérete után). AzonbaD mégis szorongott folyvást, hátha haraDgozás előtt érnek be, a lassított menet után is. Sokféle módot megpróbált, egy kis kerülőt is tétetett vele, hiába, a szükség találékouynyá teszi olykor-olykor az embert. Mégis a mint beért, harangszót hallván, las- sittatta a csikókat, hadd menjenek a hívek a templomba. Jövő-menőktől kérdezgette: harangoztak már? IgeD, volt a válasz. No akkor mehe tünk. Odább ismét kérdezte: harangoztak már be? Nem, lön a válasz, no akkor lassabban. így váltá fel egymást a sebesebb és lassúbb menet. Mígnem a templomhoz közel érve, tolonganak ki a hívek a templomból, hozván egy gyászos kopottét is, Sok hűhó semmiért, — igy nem lett volna szükség reá akkor se, ha idejében érkezett volna Békésre. Ilyen szoroDgattatásokat kell kiállani az ur szolgáinak gyakorta még a pálya közepén 1 Azt mondanom sem kell, hogy az ünnep szépen, békével, vidám hangulatban folyt le, hiszen Békés ismeretes a diákság előtt arról, hogy ott jól lehet az időt eltölteni nem 2—3 nap, de akár az egyik ünneptől a másikig. Lépjünk egy nagyot. Egy Ízben katonává léteiét mondotta el. Bizony az úgy történt, fiatal gyerek voltam, a bátyám elment katonának, nagyon szerettem, vele én is el akartam menni, nem vettek be, mert fiatal is, kicsiny is voltam; a mikor jelentkeztem a kapitánynál, elutasított, azt mondván, hogy nem bírom a fegyvert. Búsan távoztam el, hát annyira kicsinynek nézett, hogy még egy fegyverhez való erőt sem sejtett nálam ? Hát megyek haza. Azonban nem bírtam szabadulni azon gondolattól, hogy nem mehetek a testvéremmel együtt. De hát nem szükség nekem a fegyver, van olyan katona is, — gondolám — a kinek nincs öldöklő fegyvere, tudok én dobolnii egy dobot elbírok. Visszamentem a kapitányhoz, hogy vegyen be, ha másnak nem, dobosnak, be is vett, látván, hogy nem akarok tágítani. így lön a század dobosává és pedig nem utolsó szerencsével. Keresztül dobolta a szabad- ságharcz rövid, de szép, fenséges pár éveit, tapasztalva, szenvedve, küzdve, nyomorogva, elesve meg felkelve betegségéből, párszor csaknem a ha Iái révén állva, idegen földön, elhagyatva minden öt ismerőktől; mert a táborozás sok erejét fel emészté, a hosszas marsch gyakran megtörte. Hát azt ne mondjam el ? El én I Egy izbei ezt beszélte; „H.-M.-Vásárhelyen káplán voltán boldogult főnököm s később ipám Tóth Ferencz esperes mellett s midőn elbagyám kedves emlékű helyemet, két évi káplánság után, helyem természetesen más egyénnel töltetett be. Harmadizi utódom volt a káplánságban Turgonyi Lajos (ma Mezőtúron e tekintélyes gyülekezet egyik közked- veltségü, ékesszavu papja). Midőn ö volt a káplán, átrándultam Vásárhelyre szétnózni a rokonok között, bementem a káplánhoz is, ö nem ismert engemet. Kölcsönös üdvözlés után én a kis ember mondom neki a szálastermetü Turgonyinak : kívántam meglátogatni, mint unokámat. Mit? Erre Dagyot nézett, hát hogy értsük ezt? Csak úgy édes atyámfia, hogy e helyen harmadik utódom nekem, tehát unokám! Lett egy jóizü boméri kaczaj, e rövid felvilágosítás után." Mindezek most már csak az emlékezet fényénél jelennek meg. Hát azt ne mondjam el, hogy megalapitá a gyulai egyházban az iskolai könyvtárt, a magtárt, maga menvén jó példával elől, minő küzdelmeket állott itt ki a felekezeti jogokra féltékeny egyikmásik lelkész vagy polgári egyénnel ? Nagy terhű állomásán nem óhajtott segédet maga mellett, Gusztáv fiát várta, hogy ha az bevégzi pályáját, azt veszi maga mellé. De ezt nem adatott megérnie. Ed aki mellette munkálkodó szolga voltam, több mibt egy évtizeden keresztül, láttam sok nehéz küzdelmeit, megfeszítve munkálkodni a minden erejét igénybe vevő lelkészi belső cs külső terhek alatt, nem annyira a szellemi, mint inkább a phy sikai lehetetlenség folytán, 100—150 temetés 2— 300 keresztelés, 50—60 esketés, anyakönyvvezetése ezeknek, menni a legmeszebb fekvő gyászudvarra is nyáron facsaró vizes fehérneműben, télen eső, hó, viharral daczolva, mindenhova gyalog, — végezni annyiféle irodai munkálatot, sorozás alá készíteni az anyakönyvi kivonatot évenkint, vezetni az egyházi gyűléseket, jeler. lenni évenkint 50—60 polgári gyűléseken is, gondozni még a filiákat, rabokat, ismétlő iskolásokat, a polgári iskolai vallásoktatást teljesíteni, hozzá még valamely egyházmegyei tisztséget is viselni, 26 éven át csaknem szakadatl nul ily sorral vezetni az ügyeket: bizony nem csoda, ha a családfő kötelessége elvész ennyi teendő között, az atya nincs sehol, csak a gyülekezet szolgája, a közügy minden téren ott lenni kénytető harezosa, nem csoda, 54 évvel lo- rogyott a kimerítő terhek súlya alatt az a két váll, melyen csak a teher nőtt mindegyre : A b.-gyulai ev. ref. egyház temploma 1792- ben épült fel teljesen és igy csaknem kurta öt év múlva megéri a 100 éves kort. Többször előhozta a bold, lelkész, hogy ha megérjük, azt a napot csakugyan megünnepeljük ám magyarosan. Tervezgette, hogy mint és hogyan látná jónak a kivitelt, nevezetesen ; meghívjuk a püspök és esperes urat, kerítünk egy jó énekkart, összeállítjuk az egyház eddig átélt küzdelmeinek sorozatát, az egyház hírnevesebb embereit, kik szerencsés elő- haladására 1 felvirágozására többé-kevésbé befolytak, még talán egy szép költemény is keríthető lesz. Már csak akkor kikeli rukkolni a gyulai egyház közönségének, vagy amint ö mondotta: ki kell tenni magáért 1 A békesség fedezze áldott porait a megboldogultnak, ki felett már csak az emlékezet lobogtatja fátyolát. Rácz János,
