Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-08-28 / 35. szám
35-ik szám. Gyula, 1887. augusztus 28-án, VI. évfolyam* r Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ...........5 frt — kr Fé lévre ................2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Jj Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IBocLoIr^ Zoltátn.. p-------------------------^ Ki adó hivatal: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Scholek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Gyula városa költségelőirányzata 1888-ik évre. Alantabb egész terjedelemben közöljük Gyula városa 1888. évi költségelőirányzatát, amint az a városi Tanácsnak í. hó 21-iki ülésén megállapittatott és a képviselő testületnek legközelebb tartandó közgyűlése elé fog terjesztetni. Akiket az érdekel, hogy minő magas lesz jövő évben a községi adó perczent, sietünk jó eleve megnyugtatni, hogy olyan lesz minő a jelen évben volt, nevezetesen az első-második államadó csoport forintja után 426/io krajczár, — az első-hai madik államadó csoport forintja után pedig 449 10 11 12/10 krajczár, tehát a városi adó emelése nem czéloztatik, amit a mai viszonyok között — értve ez alatt az iparnak valamint kereskedelemnek igazán súlyos helyzetét ép úgy, mint a nép nagy részénél az utóbbi hónapokban felszínre került hangulatot, — részünkről is csak helyeselni tudunk. A költségvetés reálitását nem vonjuk kétségbe; különösen nem vonhatjuk a bevételi rovatét, mely meglehetős pessimis- tikus alapon áll, amidőn az összes bevételt csak 22591 frt 47 krra irányozza elő. A kiadás 62362 frt 96 kr, mindenesetre tekintélyes Összeg, de ha végig olvassuk a czimeket, melyekre eme kiadás megoszlik, el fogjuk ösmerni, hogy minden tétel a szó szoros értelmében elkerülhetlen, s hogy a legnagyokb „Spármeister“ sem vethet luxus vagy tulköltekezési hajlamokat a város szemére. Elismeréssel kell megemlítenünk, hogy a kiadási összegnek tiz száztólit meghaladó része 6443 írt 26 kr van közoktatási czé- lokra praeliminálva, mely körülmény mig egyrészről örvendetes, más részről ama kellemetlen következménynyel van egybekapcsolva, hogy már alig lehet a képviselő testületet további kulturális áldozatokra még fel is szólítani, pedig hogy e téren még igen sok és elkerülhetlen kiadásra volna szükség, azt minden helyes érzékű ember el fogja velünk ismerni. Jelentékeny össszeget — 4664 frtot — képvisel a kiadási rovat a város adóságainak törlesztésére ; ezzel a két takarék- pénztártól felvett 32000 frtos árvizvédekezési kölcsönből 6 részlet, vagyis tizenkilencezer kétszáz forint le lesz fizetve. Négy év malva a költségvetés eme kölcsön tételtől teljesen felszabadul, s ez a községi adó perczentet 6 krajczárral fogja leszállítani. Tisztviselők és cselédség fizetésére 24.214 frt van előirányozva. Eme összeg állítólagos nagysága az, mely a rendezett tanács buktatóinak legnagyobb fegyver volt a kezükben és roppant megtakarításokat helyeztek kilátásba, ha Gyula nagyközségi szervezetre megy át. Na de lássuk mennyire van igazuk. Ö é k é s városa vármegyéhez beterjesztett 1888. évi költség előirányzatában 25 947 frtot, Csaba városa ugyancsak az 1888. évi költségvetésben 29.710 frtot fordit tisztviselői s cseléd fizetésekre. Békés is nagyközség, Csaba is az, előbbi 1713, utóbbi pláne 5496 írttal fizet mégis többet tisztviselőinek, mint a rendezett tanácsért neheztelő Gyula városa teszi. így történik azután, hogy Békésen és Csabán épen azok agitálnak a rendezett tanács létesítése mellett, akik ez által a városnak megtakarítást akarnak szerezni és aligha nincs igazuk; de legalább is nagyobb igazuk van, mint Gyulán a nagyközségi szervezet után áhitozóknak, akik azt hiszik, hogy ez által a tisztviselők fizetésénél valamit megtakaríthatnának. — Nagyon ajánljuk az illetőknek, hogy a fenti számtételek és az összehasonlítás valódiságáról maguknak meggyőződést is szerezzenek, talán lessz azután majd bennük annyi lelkiismeretesség, hogy a tisztviselői fizetéseknél való megtakarítást nem fogják oly indoknak terjeszteni, mely a nagyközségi szervezet mellett bizonyítana. Miután már előre bocsátottuk, hogy nem helyeselnénk a városi adó emelését, ezzel le is mondottunk ama jogról, hogy a kiadási tételek emelését indítványozhatnánk. Pedig nagyon kivánatos volna, ha a „Rend és közbiztonsági eszközök“ rovata alatt a tégla s palló járdákra előirányzott összeg megháromszoroztatnék, mert a pallók különösen a külső városrészekben teljesen pusztulásnak indultak, ami a külső tizedbelieknek évek óta hallható panaszát nagyon is jogosulttá teszi. A regále jövedelme még nem foglalhat helyet a jövő évi költségvetés bevételi rovatában. Nem foglalhat pedig azért, mert a képviselő testület korábbi határozata ér telmében a regále tiszta jövedelméhez mindaddig nem lebet hozzányúlni, mig egy évi törlesztési járulék, vagyis 16.650 frt tartalék alap nem lessz összegyűjtve. ZKIöltség—1előirányzat Gyula város bevételei és kiadásairól 1888-ban. Bevételek: 1. 1. Közpénztári maradvány 123 frt 08 kr. 2. 11. Elöbbeni évekről activ követelés III. Földhaszonbérekből: 3. Szántó földekből . . . 12420 „ 83 „ 4. Easzálókból..................... 1471 „ 08 „ 5. Legelőből .......................... 2460 „ — „ 6. Erdőkből.......................... 1754 „ 70 „ 7. Nádasból.......................... 30 „ — „ 8. Faiskola jövedelme . . 150 | 50 „ 9. Veteményes földekből . 387 | 63 „ 10. Fűzfavesszőkért .... 100 „ — „ 11. Szt. Pál árok és kórházi földért............................... 81 „ 50 B IV. Középületek bérletéből: 12. Királyt adóhivatal bérlete 667 „ 20 „ 13. Német szénáskert bérlete 50 „ — „ 14. Vágóhid jövedelem . . . 216 „ 76 „ V. Községi jogok utáni jövedelem: 15. Vadászati jogbérlet. . . 308 „ 50 „ 16. Félévi korcsmáltatásból . 400 „ — „ VI. Tőkésített pénzek utáni jövedelem : 17. Államkötvény kamataiból 50 „ 40 „ 18. Kisbirtokosok földhitelintézetétől .......................... 50 „ — „ VII. Községi adóhátralékból — „ — „ Vili. Különfélékből: 19. Mértékhitelesitésből . . 146 „ 15 „ 20. Doboltatásból .... 69 „ 20 „ 21. Honvédtiszti szállásokból 316 „ — „ 22. Állami mónlovak élelmezéséből ............................... 132 „ 83 „ 23 . Toloncz ellátásból ... 83 , 11 „ 24. Fogyasztási adókezelésből 1000 „ — „ 25. Különfélékből .... 122 , — , összesen : 22591 frt 47 kr. Kiadások : 1. 1. Esetleges pénztár hiányokra II. Földbirtok ss ingatlanokra: 2. Államadóra ..................... 2224 frt 28 kr. 3. E gyenérték illetékre , . 719 „ 20 „ 4. Mértékhitelesitési tárgyak törlésére .... .. 200 „ — „ 5. III. Ménlovak ét lovatok élelmezése '.......................... 297 „ 35 „ IV . Középületekre: 6. Városi épületek javítása és építése.......................... 1081 , 80 „ 7. Épületek tüzelleni biztosítására ............................... 70 , 38 „ V. Szenvedő adósságok törlesztésére: 8. Magyar földhitelintézetnek kamatba.......................... 9. Békésmegyei takarékpénztár 4000 frt után 6°/„ kamat 10. I. Gyulavárosi takarékpénztár 8800 frt után 6% kamat............................... 11 . 32000 frt kölcsön törlesztése VI. rósz l0°/o-tóli . 12. I. Hazai takarékpénztár „Népkert“ részére felvett 10000 frt után .... VI. Hivatal- és szolgaszemélyzet: 13. Tisztviselők fizetésére . . 14. Cselédség fizetésére . . 15. Cselédség ruházatára . . 16. Utazási költségekre . . VII. Hivatali szükségletek: 1. Irodai eszközökre . . . 2. Nyomtatványok és könyvkötői munkák .... 3. Fűtés és világításra . . 4. Utczai lámpák világítására 5. Hivatalos lapokra és törvénykönyvre ..... 6. Postadijak és bélyegekre VIII. Iparos munkákra . . IX. Közoktatási czélokra: 1. Kajztanitó fizetésére . . 2. 3 hitfelekezeti iskolának államkötvény kamat . . 3. 3 hitfelekezeti iskolának nádváltsági kamat . . . 4. 3 hitfelekezeti iskolának tűzifa általány .... 5. Polgári iskolára .... 6. Polgári iskolának tűzifára 68 „ 94 , 240 „ — . 528 „ — . 3200 „ - „ 627 „ 50 „ 17420 „ — „ 6794 „ - „ 1588 „ 50 „ 1000 „ - „ 434 „ 20 „ 600 „ - „ 1054 „ 65 „ 2438 „ 85 „ 32 . 25 . 20 „ - „ 150 „ - „ 315 a — „ 564 „ 40 , 226 „ 86 „ 396 „ — „ 4000 . — „ 156 „ - , Békésvármegye utolsó követei, ü „Az év, melynek küszöbén állunk — igy köszöntött be a „Pesti Hírlap* 1847. év január i-én — sok tekintetben nevezetes lesz. Ha a próféták nem csalnak, ennek méhéböl születik meg, mi a közelebb múlt országgyűlés óta annyi baljóslatok között fogamzott.“ A jóslatok beteljesültek. Az i84* 1 2 3 4 5 6 3 4 5/4-ki országgyűlés óta hatalmas lendületét nyert Magyarország közélete. Az állami átalakulás eszméi, hosszú s erős küzdelmek után megtisztulva, határozott alakban kerültek felszínre, s az előhaladás megindult áramlatát a régi mederbe vissza szorítani nem volt képes többé, a különben hatalmas kormány s szövetségese a conservativ párt. A haladás, a szabadelvű eszmék bajnokai — s a régi állapotokhoz ragaszkodó har- czosok szervezkedtek, tömörültek a küzdelemre, melyet győzelem vagy halálra kelett megvívni az i847 8/g-ki országgyűlésen. A conservativ párt zászlója alá a kormány- hatalom férfiai, az aristocratia legkiválóbb erői csoportosultak, a haladó párt a nemzetre támaszkodott, onnét meritte az erőt, reformeszméi keresztül vitelére. Mig a conservativ párt az alkotmányosság biztosításával s fejlesztésével keveset törődve, a nemzet felvirágzását főképen a kormány hatalmi körének tágítása, a régi állapotok fentartása és megszilárdítása által kívánta megteremteni, — s nem idegenkedve a mérsékelt haladástól, reform-eszméit érvényesíteni, nem az egész állami, nemzeti életet, csak annak egyes részleteit felölelve, a rohamos haladással karöltve járó rázkódások elkerülésével törekedett : addig a szabadelvű párt az alkotmányosságot kivánta erősbiteni, a kormány hatalmi körét az egész nemzetre kiható alkotmányos jogok által törekedett korlátozni s a közszabadság elveire fektetett intézmények által megteremteni a közboldogságot s biztosítani a nemzet fejlődését. A conservativ párt programmjában, mely- lyel az i847/s-ki országgyűlésre szervezkedett a közbirodalmi kapcsolatnak fentartását, megszilárdítását s erős kifejlesztését tűzte ki vezér elvül s a létező kormányzati viszonyokkal elégülten a kormány szövetségesének jelentette ki magát, azzal teljesen azonosult, annak minden terveit, czéljait elősegíteni igéré s igy tulajdonképen, kormánypárttá vált. A szabadelvű párt ezzel szemben „mind az egyes viszonyok, mind az egész alkotmányos szerkezetre nézve a haladás terére ki- vánt lépni a jövő országgyűlésen.“ A haladásnak ki kellett terjedni —prog- rammjuk szerint — „az egész nemzeti életre, az anyagi érdekeken kivül át kelle fognia a nemzet egész köz- és magán jogát, az ország állását a kormány irányában s a polgárok viszonyait egymás között.“ Az országgyűlési tevékenység progratnmja a haladás a reform-eszmék legszebb sorozatából áll. Törekvéseik czólja volt: 1. A magyar terület integritásának helyreállítása a három erdélyi megye, Kraszna, Za- ránd, Közép-Szolnok és Kővár vidékének Magyarországgal újra egyesítése által, melytől elszakittattak ; megszüntetése a Határőrvidék állapotának, mely a Magyar közigazgatás alól elvonatott. 2, A magyar nyelv jogainak oltalma. 3. Megszüntetése a Horvátország alkot- > mányiban egyoldalulag s önkényesen tett változtatásnak. 4. Felelős minisztérium, nyilvánosság, egyesületi és sajtó szabadság. 5. Erdély egyesítése Magyarországgal. 6. Minden polgári osztály érdekeinek egyesítése, a nemzetiség és alkotmányos elv alapján, a népfajok külön sajátságainak tiszteletben tartásával. 7. Vallásszabadssg s az egyházi ügyek rendezése. 8. Egyenlő részvét minden polgár részéről az adókban és közterhekben. 9. A nem nemes polgárok, mindenekelőtt a szabad királyi városok s szabad kerületek lakóinak részvéte a törvényhozásban s muni- czipális jogokban. 10. Polgári egyenlőség. 11. A robot és dézsma megváltását illetőleg kényszerítő törvény, a földbirtokosok kárpótlása mellett. 12. Az ősiség eltörlése. Végre Magyarországnak az osztrák örökös tartományoktól való függetlensége. Ily nagy, az egész nemzet életére kiható feladatok megoldását tűzte ki czélul a szabadelvű párt s lázas izgalommal tekintett a nemzet az 1847. évi szeptember 17-én kelt királyi leirat által összehívott országgyűlés működése elé. Országszerte megindultak a követ választási mozgalmak. Békésvármegye követválasztási közgyűlését október hó n-én tartotta meg. Óriási számmal gyűlt össze a megye közönsége. A termek zsúfolásig megteltek, a székház előtt s udvarán tolongott a nép. Nagykárolyi gróf Károlyi György főispán elnökölt s jelenvoltak a gyűlésen — a jegyzőkönyv feljegyzése szerint — Szombathelyi Antal első, Tomcsányi József másod alispán, id. gróf Almássy Alajos, báró Wenckheim Béla, br. Wenckheim László, gr. Wenckheim Antal, gr. Wenckheim Károly, gr. Almássy Dénes, gr. Almássy Kálmán, gr. Batthány László, br. Rudnyánszky Iván megyei birtokosok és táblabirák, Tormássy János főjegyző, Virágos Sándor főpénztárnok, Lehoczky Lajos, Karas- siay István fizetéses táblabirák, Kis János, Kis Péter, Tessedik Károly főszolgabirák, Bogyó János főügyész, Kállay Ignácz főbiztos, Tormássy Lajos főorvos, Stachó János, Novák Ferencz, Horváth László, Augusz János, Szik- szay. Dániel, Paulovitz Gábor mindnyájan uradalmi képviselők és táblabirák, Szakái Lajos első, Szánthó Albert másódjegyzők, Omazta Lajos számvevő, Ambrus Lajos, Jugovits József alszolgabirák, Farkas Gábor alügyész, Pólner Lajos alpénztárnok, Rázel József czimz. prépost, Kovács János alesperes, Richter Mihály, Huzli József plébánosok, id. Farkas Gábor, Bonyhai Beniamin, Placsintár Gergely Dávid táblabirák, Kalmár Mihály több község ügyésze, Nagy Ambrus, Ormos János és Go- rovei Kristóf urad. ügyészek, Lakatos Károly, Sipos Sándor, Szegheö Alajos, Nagy Károly és Farkas Béla esküdtek, Csausz Lajos és Erkel Rudolf czimz. főorvosok, Kálló József csendbiztos, Szucsu Mózes és Birizdó József raktári biztosok, Foltinyi Ignácz, Szathó Gyula czimz. aljegyzők, Kiss Lajos, Petri István, Hoffmann Károly czimz. alügyészek, Budjáts Andor várnagy, Hahoti László építtető és selyemtenyésztö felügyelő s mind a helybeli (gyulai), mind külső közsógbeli nagyszámú köznemesség. „A nagy számmal egybegyülekezett karok és rendek — igy szól a közgyűlés jegyző-
