Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-28 / 35. szám

7. Ipariskolára ..................... 40 0 „ - „ 8. Orsz. tanitói nyugdij-alapra 60 „ - „ 9. Ismétlő iskolára .... 225 „ - „ 10. Két tanyai iskolára segély 100 „ - „ X. Kend- és közbiztonsági esz­közökre : 1. Tégla járdák javítására . 429 „ 90 „ 2. Járda padlókra .... 2000 | — | 3. Hidak javítására. . . . 200 „ - „ 4. Toronyórák gondozására . 100 „ - . XI. Különfélékre: 1. Honvédtiszti szállásokra . 400 | — 1 2. Katonai pótadóra . . . 1500 „ - „ 3. Előfogatozásra .... 749 „ — „ 4. Házi szegények segélye­zésére .......................... 10 00 1 — 1 5. Toloncz élelmezésre 67 „ 33 „ 6. Községi jegyzői nyugdíj­alapra................................ 265 „ 67 „ 7. Laktanya köles, kamataira 700 „ - | 8. Élövizcsatornára .... 925 _ _ . 9. Á llami ártéri kölcsön tör­lesztésére .......................... 103 0 „ 06 „ 10. Betegápolásra .... 947 | 15 1 XII. Előre nem láthatókra: 3915 | 69 „ 1. Kataszteri térkép és lakásra 900 ., - „ Összesen: 62362 frt 96 kr Levonv. a kitűnt, jövedelmet: 22591 frt 47 kr Marad fedezendő: 39771 frt 49 kr. XIII. Megterhelhető alap: I.‘ Csoport (föld, ház, házbér, személy- és jövedel, adókra a jövedelmi pótadó nélkül) 90839 frt 35 kr. után 286/I0 krajczár . . ..................... 25980 frt 04 kr. Q. Csoport (földadó) 41154 frt 57 kr. után 14 kr. . . . 5761 „ 64 „ 111. Csoport (ház, házbér, sze­mély- és jövedelmi adókra 49684 frt 78 kr. után 163/,0 krajczár . . . . . . 8098 „ 61 , Összesen: 39840 frt 29 kr. Esik adó forint után I—II.-csoportra 426/t0 kr. . . . . . I—III. , 449/10 kr. B030. ikt. 904. t. fi. I . 180 7. I ... Dióssy József városi számvevő az 1888. évi városi költség-előirányzatot beterjeszti. Végeztetett. Ezen költségvetés 22591 frt 47 kr. bevétel, 62362 frt 96 kr. kiadás és 39771 frt 49 kr. fe­dezetlen hiánynyal elfogadtatik s a folyó évi szep­tember 5-ig a városi számvevői irodában köz­szemlére kitétetik, a hol azt a rendes hivatalos órák alatt minden adófizető polgár megtekintheti s esetleg észrevételeit Írásban beadhatja. A hiány fedezésére esik az I. csoportra 28®/10 kr. A H. csoportra 14 kr. A III. csoportra 163/l0 kr. Kelt Gyulán, a városi tanácsnak 1887. évi augusztus hó 21-én tartott ülésén. Dobay János, Hoffmann Alajos, polgármester. . jegyző. Közigazgatási bizottsági jelentés 1887-ik év I-ső feléről. (Folytatás.) IV. Az igazságügy-minisztérium ügykörét illetőleg. Az igazságügyi szakra vonatkozó s ide csa­tolt kimutatás adatai szerint a rab-létszám a fél­év kezdetén 103 volt és pedig 88 férfi és 15 nö; a félév végén a létszám 81 -re apadt és pedig 66 férfira és 15 nőre, — s igy a fogyaték a félév végével 22 volt. A fenmaradt létszámból elítélte­tett 59 férfi, 14 nő, felebbezés alatt áll az ügye 4 férfinak s 1 nőnek, — s vizsgálat alatt áll 3 férfi. A félévi rabtartási költség 3824 frt 13 krt tett ki, — ebből a rabok munkakeresménye által 156 frt 25 kr., — befolyt téritmények által 465 frt 69 kr. 8 igy összesen 621 frt 94 kr. fedezte­tett; — az állam által megtérítendő összeg 2202 frt 19 krt tesz ki. könyve — határtalan bizodalmát, tiszteletét és ragaszkodását kifejező éljenzései közt szé­két elfoglalván főispán gróf ő méltósága, — rövid üdvözlése után előterjeszti, miként csá­szári és apostoli királyi felsége által a már legközelebbi közgyűlésen meghirdetett királyi meghívó levélben folyó évi november hó 7-ik napjára kegyelmesen kitűzött országgyűlésre küldendő követek választására elnöki hozzá- járultával alispáni utón megyeszerte jó előre közhírré tett mai nap lévén határnapul ki­tűzve, — uj tér és alkalom nyílik a kk. és rk. előtt az alkotmány biztosította szabad vá­lasztási jog gyakorlására; nem tartja szüksé­gesnek e jog fontosságát bővebben fejte­getni; nem, a választás körüli disz és rend megtartására a rendeket figyelmeztetni, — mert a kk. és rk. a választások és miden köz­dolgok intézésében tanúsított eddigi eljárásaik biztos kezességet nyújtanak az iránt, hogy a mai választás ismét a teedőknek, a körülmé­nyeknek és a hatósági állásnak józan tapintata felfogása zálogául fog szolgálni; biztosan hiszi és reméli, hogy azon buzgó és méltó részvét­nél fogva, — melylyel a kk. és rk. a haza köz­ügyéit kezelik, mai napon is oly férfiakat fog­nak a követi nagy pályára felemelni — kik­ben nemcsak kiképzettség és tiszta jóakarat, — de szilárd hazafi jellem, kitörés s a kivitelben ingathatlan állandóság pontosulva vannak, kik e megyét a törvényhozás körében méltóképpen képviselhetik, kik e megye utasításainál fogva részvétük és befolyásuk mellett az egyetemes törvényhozással összemunkálva eszközlendik azt, hogy törvények fognak alkottatni, melyek a haza anyagi és szellemi javának előmozdí­tására szívből óhajtott felvirágzására szolgá- landnak.“ O. Qy. (Folytatása következik.) A központi fogházat küldöttségünk a múlt félévben is megvizsgálta s annak helyiségeit a biztonság és tisztaság tekintésében telyesen kifo­gástalannak, az élelmezést kielégítőnek s a fe­gyelmet a fennálló rendszabályoknak megfelelő­nek találta. V. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztérium ügykörét érdeklőleg. A közmunka és közlekedésügyekre vonat­kozó adatokat az V. mintájú kimutatás tartal­mazza, melyet a következő megjegyzésekkel csa tolunk. Az 1887. évre összeirott közmunka tarto­zás 36,557 kétfogatu igás és 107,430 kézi napot tesz ki. Ebből természetben beszolgáltatik 467 igás és 6303 kézi napszám, — megváltatik 36094 két iogatu igás és 101,127 kézi napszám, a melynek váltság összege 122,743 frt 50 krt tesz ki, vagyis 228 frt 75 krral többet, mint a múlt évben volt. A lefolyt félév folyamán felbasználtatott 73 kétfogatu igás és 3869 kézi napszám, — a vált­sági összegből pedig 47,747 trt 70 kr. A gőzkazánok összes száma 395, a teljesí­tett vizsgalatok száma 45 volt. A közmunka és közlekedésügy terén jelen­tékenyebb mozzanatok a következők: Az elmúlt félév legkiválóbb eredményét a gyoma-endrődi 4559 meler és a szarvas-szent- audrási 5100 meter bosszú utaknak kissebesi gránit kővel való kiépítése iránt Glasoer és Ei- benscbitz vállalkozókkal 167,597 frt 70 kr. ere­jéig kötött szerződés képezi, a melylyel s megyei úthálózat kiépítése ismét nagy lépéssel haladt előre. A gyoma-endrődi ut építése a f. év május havában tényleg meg is kezdettek s a munkálatok kielégítő s gyors eredménynyel haladnak. A szarvas-szent-andrási ut építése az 1888. évben lesz megkezdendő és befejezendő. A békési vasut-állomáshoz vezető kőutnak a békés-k.-ladányi útra eső része és pedig a holt Fekete-Körös hidjától a város széléig elkészült és felülvizsgáltatott. Ezen ut 1055 meter hosszú és 16,446 frt 2 kr. költséget igényelt. A gyulai macadam kőutak javítására 582.53 m3; a csabaira 50 m 3 kissebesi törtkö fedanyag lett szállítva 3795 frt költséggel. E fedanyag nagy részben elterittetett. A föld-utakon végzett nagyobb munkálatok közül a k.-tarcsa-k.-ladányi ut fokozatosan haladó feltöltése, — a gyula-dobozi, — és a csaba- szarvasi utak munkálatai említhetők. E nagyobb munkálatok mellett azonban a többi megyei uta­kon szükségelt javítások is foganatba vétetlek. A megyei nagyobb hidak javítása folyamat­ban van. így a gy -várii és k.-tárcsái Körös hidak számos gerenda és palló felhasználásával részben egészen uj szerkezetű részek készítésével teljesen helyreállittattak. A megyei helyi érdekű vasutak építésének előmozdítása végett az elmúlt félévben a megye közönsége által és pedig a biharmegyei kóti pusztától Vésztő, Szeghalom és K.-Ladány me­gyebeli községek érintésével Gyomáig építendő fő-, és Szeghalomtól F.-Gyarmatig építendő szárny-vonatra 400,000 frt, mig a Kis-Ujszállás- tól Gyomáig vezetendő helyi érdekű vasútra 40,000 frt áru törzsrészvény átvétele lett el­határozva. Ezen nagy áldozatok s az érdekelt községek aránylagos anyagi segélyezése a jelzett vasutak kiépítését annyival is inkább remélni engedi, mert a törzsrészvények átvételére vonatkozólag hozott közgyűlési határozatok a Nagyméltóságu közmunka és közlekedésügyi miniszter ur által elvileg elfogadtattak, illetve jóváhagyattak. A megye területén a f. év első felében a postaügyekben e jelentés keretébe foglalható fon­tosabb mozzanat elő nem fordult. Csupán azon körülményt említhetjük tel, — hogy a posta és távírda egyesítése megyénkben is a közel jövő­ben végre fog hajtatni. A megye területén létező távirda állomások f. évi I-ső feléről szóló távirat és pénz forgalmá­ról szerkesztett statistikai átuézetet csatolva tisz­telettel jegyezzük meg, hogy a múlt év I-ső fe­léhez képest nehány állomás kivételével úgy a távirat, valamint a távirási dij forgalomban tete­mes apadás mutatkozik még pedig legszembetű­nőbben B.-Csabán, ahol is a csökkenés oka va­lószínűleg a kereskedelem pangásában és a kül­földi táviratok dijának tetemes leszállításában ke­resendő. A távirda-személyzet hivatásának megfelelt, — távirda hálózat ez évi általános kijavítása fo­lyamatban lévén, a hálózat felügyelete és fentar- tása körül a szolgálat a vonalörök által pontosan teljesittetik. E helyen emlékezzüuk még meg a f. évi május havában tapasztalt folytonos es hosszan tartó esőzések folytán beállott szokatlanul magas vízállásokról s az ezek által előidézett árvizekről. A f. év május hava 22-én ugyanis a Sebes- Körös balparti védgátja Biharmegye komádi köz­ség határában a fokközi hídtól mintegy 25 kilo­meter távolságban az irászi puszta mentén az úgynevezett Sebes fok közelében két helyen és pedig egyik helyen 100, a másik helyen 60 meter hosszban kiszakadván, a kiömlő víztömeg a Sebes- Körös ó medrébe hatolt s Vésztő határának egy részét elöntve a község körgátját támadta meg. A községi körgát azonban a viz erejének szerencsésen ellent állott s a község veszélyes helyzetéből az áradat levezetése által szerencsé­sen megszabadult. Nem mellőzhetjük el e helyen azon a most jelzettük árvizet is előidéző s a jövővel is foly tonos Vriszólylyel fenyegethető köztudomású tény felemlitését, hogy a Sebes-Körös Sárrétjén ke­resztül épített védgátak két meter sőt helyenkint vastagabb réteg szivacsos iszappal vegyes nád­gyökér korhadékból úgynevezett kotuból álló alapra s ilyen anyagból építtetvén a igy mig egy részről folytonos sülyedéseknek, más részről laza­ságuknál fogva átszivárgásoknak is ki lévén téve biztonságot nyújtóknak egyátalján nem mond­hatók. (Vége köv.) Hogy mulatnak Gyomán? . Gyoma, aug. 20. De hát mulatnak-e valóban ? A múltkor leg­alább, az első czikkkem megjelenése után a gyo­maiak kétségbe vontak mindent, a mit ott leír­tam. Ráfogták, bogy czikkem hazugságokkal van tele rakva, és annyira mentek hitetlenségükben, hogy még azt is kétségbe vonták, mintha az al­kony csöndes óráiban egy költői szépségű leány­nyal sétáltam volna a kies templomparkban. S miért e kétkedés ? Talán nincs költői szépségű leány Gyomán? Vagy ba akad ilyen, annak okosabb dolga van, mint velem holdfénynél sétálni, mikor még csak szerelmet sem tudok neki vallani 1 Vagy az kellene, hogy az ilyen boldog perczekhez ta­nukat szerezzek magamnak, képzeletem szárnyát pedig megnyirbáljam, hogy az el ne csaponghas- son szabadon? Avagy talán nem szabad egyéni véleményt nyilvánítani? Hát mire mennénk akkor az újságírással ? Hisz a legtárgyilagosabban meg­írt czikk is egyéni felfogás müve, a melyet pedig nem lebet a mások tetszésének alárendelni. Azonban ne filozofáljunk! Erreajelen peroz- ben legkevésbé van okunk, mert most igazán olyan mulatságokról referálok, melyeknek egész Gyoma tanúja volt, vagy legalább is lehetett volna. * Már egy hét óta beszélték a városban, hogy műkedvelői színi előadás készül, de a mily hi­tetlen természetű a mi publikumunk, hajlandó volt ezt kétségbe vonni. A kik pedig elhitték, azok sem tettek jó szolgálatot az ügynek. Ezek pedig azt mondták, hogy a rendezőség fiaszkót fog vallani, hogy az előadásra nem fog elmenni senki, stb., stb., a mint már ez ilyenkor szokás. Díszes, valóban díszes, disztingvált publikum nézte végig az előadást, mely minden várakozáson fe­lül sikerült. Ábrányi Emilnek egy felvonásos vigjátéka, „A végrehajtó“ került színre oly kitűnő előadásban, minőt műkedvelőktől egyáltalán nem lehetett várni. A közreműködőkön meglátszott, hogy igazi lelkesedéssel csüggtek - a jó ügyön; előadásukban annyi hév nyilatkozott, hogy a kö­zönség megkapva e melegség által szinte elra­gadtatásban tört ki. A szereplők mindegyike meg­érdemli az elismerést, különösen azonban a höl­gyek tűntek ki. Úgy felfogásuk, mint előadásuk a diszkrét fiuomság határán belől maradt és va­lóban csodálandó, hogy e fiatal leányok hol tet­tek szert a biztonságra, mely a föllépésükben nyilvánult. Özvegy Majomé (Kell Emma k. a.) gyászruhájában, őszre púderezett hajával a lehető legjobb benyomást gyakorolta ránk és soh’se hittük volna, hogy e szerep előadásánál egy külön­ben élénk fiatal leányka ennyi nyugodtságra és tartózkodásra legyen képes. Birike (Lang Róza k. a.) arcza tűzben lángolt, mikor egy tolakodó és szemtelen ügyvédnek ajtót mutat, és a kisasz- szony, ki e szerepet előadta, annyira bizott ma­gában, hogy még pirositót se tett e jelenethez arczára, kipirult az magától — annyira beleélte magát szerepébe. Kapott is tapsot eleget. De meg is érdemelte. Szépen szavalt és előadásában mind azt érvényre emelte, a mit e szerep megkiván. Náni szobaleány (Lang Laura k. a.) néha elne­vette ugyan magát, de az a csodálandó, hogy ez- nem hozta ki a textusból, kinevette magát és kezdte újra elején a mondókáját. A közönségre pedig rá ragadt a nevetés és általános derültség vett erőt a jelenlevőkön, mi a lehető legjobb han­gulatot eredményezte. A műkedvelő urakról mondjon más éneket. Én csak a hölgyekről zöngök. A hogy a függöny legördült és elhangzott az óriási taps, a közön­ség a színkörből a tánczterembe vonult, hol már húzták a láb alá valót. Kis vártatva megérkez­tek az est hősei: a műkedvelő hölgyek, kiket a rendezőség óriási virágcsokorral fogadott, mely csak nagyon halvány elismerés lehet az ők fára­dozásaiért. Es ezzel a mulatság az igazi kerék­vágásba zökkent. Szinte élvezet volt egy pillantást vetni a tarka szépre, mely kiuálkozotl. Fiatal leányok fe­hér ruhábau, ifjúságuk és szépségük teljes ragyo­gásában foglalták le első tekintetünket. Mily szép is az, ha a zene felhangzó ütemeiknél két ifjú lény egy pillanatban vesz lélekzetet; a férfi fel­szívja azt a kéjes illatot, melyet a nő lénye s nem a keblére tűzött virágcsokor áraszt s ha még az ilyen pillanat sem alkalmas, hogy két egymás felé vonzódó szív megértse egymást, ak­kor — ezek a szivek nem is egymáshoz valók. Mindig jobban szerettem nézni a tánczoló párokat, mint közéjök állani. Nem csoda tehát, hogy számomra a kölcsönös megértés pillanata még nem érkezett el. Pedig mily szép volna, ha e sokat hányatott szív csöndes révbe szállna és kikötne valahol a szerelem boldog szigetén. Ilyen­kor, mikor a termet betölti annak a sok virágnak felszálló illata; mikor a zene gyors ütemére a szív is sebesebben vér; mikor már úgyis karjaink­ban van a nö; alig lehet visszafojtani a sóhajt, a mely pedig a vallomás bevezetése. És én bizon nem késtem volna e vallomással, ha . . . Az emberi életben oly sok minden hozzá járul, hogy egy szív boldogtalanná válhassék és soha sem lehet tudni, hogy uem-e a legközönyö­sebb dolog válik végzetessé egy emberre nézve. Most hihetik-e önök, hogy egy garde-dame iránt érdeklődjem? Ugy-e nem? És mégis egy garde- dame volt oka, hogy szivem vágya be nem teljesedett. Ott a sarokban Gyoma város egyik legsze­retetreméltóbb asszonya foglalt helyet, ki bár maga nem tánczol is, de a legnagyobb érdeklő­déssel kiséri a tánezos párokat. A mulatság ja­vában folyik. Még éjfél sincs, és a jó kedv már alig ér határt. Majd eljön a reggel is, világitó sugarat vet majd a társaságra, fényes igazság szolgáltatást nyújtva nekem, miszerint valóban mulatnak Gyomán. Gyomai Zsigmond Az írók és művészek kirándulása. F. hó 21-én reggel indult el az írók és mű­vészek mintegy 70 főből álló társasága Budapest­ről, hogy Aradot, Dévát, Brassót, Segesvárit és Sepsi-Szent-Györgyet érintve, e városok miod- egyikében a magyar költészet és hazaszeretet fáklyájánál a jótékonyság nemtőjének áldozzon. E kirándulás annál is inkább figyelmet érdemel, mivel oda irányul, hogy a közönség és az írók, kik egymással folytonos összeköttetésben állanak, de egymást csak hír után tudják elképzelni, közelebb jussanak, megismerjék egymást és igy mindkét fél helyesebb és igazán helyes fogalmat alkosson magának a másikról. A második, sok­kal jelentősebb czél azonban, hogy Magyarország egyik művelődési központjában, Áradon és Er­dély városaibau, hol az E. M. K. E. egymaga küzd a magyar szellem fenntartásáért, a magyar írók és művészek tömegesen megjelenve hirdes­sék a költészet, művészet és a honszeretet szent igéit. E mellett még a jótékonyság oltárán is ál­doznak harmadik czél gyanánt, mert minden hang­versenyt valami közművelődési vagy jótékony czélra adnak és tekintve a nagy érdeklődést, mely eddig Aradon és Déván mutatkozott, nem csekély eredmény jutalmazza törekvésüket. Az első nap minden tekintetben kedvezett a kirándulásnak. Felhőtlen ég mellett szállt az írók és művészek csoportja Budapesten a számukra fenntartott kocsikba és a lehető legjobb hangu­latban történt az elutazás. Az egész utón minde­nütt a pályaállomásoknál élénk érdeklődés mu­tatkozott a kirándulók iránt és megyénk két vá­rosában Gyomán és Csabán ez érdeklő­dés nagyobb arányokban mutatkozott. Gyomán e kirándulás annál nagyobb érdeklődést keltett, mert a kirándulók között volt Ábrányi Emil is, kinek „A Végrehajtó” czimü kitűnő vígjátékét pár nappal ezelőtt műkedvelők adták itt elő. Az összes műkedvelők megjelentek az ál­lomásnál, kiknek Ábrányi Emil kifejezte legjobb köszönetét s ez után bemutatta őket a társaság kiválóbb tagjainak. A hölgyek különösen a két költő:Kiss József és Váradi Antal iránt érdeklődtek, kik is hosszasabban beszél­gettek velük. Csabán óriás számú, díszes közönség gyűlt egybe, köztük Csaba város legszebb hölgyei, és lelkes éljenzés fogadta az írók és művészek társaságát. Zsilinszky Mihály igen si­került, meleg szavakban üdvözölte a társaságot, mire Komócsy József válaszolt röviden, megköszönve a szívélyes fogadtatást. A társaság tagjai ez után ebédhez siettek és boldog volt, ki ételhez tudott jutni. A megjelent szép hölgyek itt is különösen a költőket szerették volna meg­ismerni, de az idő rövidsége folytán csak épen kezet foghattak Kiss Józseffel, Komócsyval, Áb­rányival és Váradyval. A harmadik csöngetésnél lázas izgatottság keletkezett, a csabaiak szeret­tek volna csatlakozni a kirándulókhoz, egy igen szép asszonynak piczi kis lába már félig a kocsi­ban volt, a vonat már-már indult, még csak egy lépés hiányzik, — de a zsarnok férj vissza tar­tottá nejét, pedig ez esetben nem ballépésről volt szó. Csabáról csupán a bájos Rock Erzsiké csatlakozott a kirándulókhoz, neki és az írók és művészek egész társaságának még egy végső Is­ten hozzád int — és a vonat már el is robogott. 1240. v. adóh. 1887. Figyelmeztetem a t. közönséget, mi­szerint a f. évi III-ik negyedre esedékes adótartozásaikat annál bizonyosabban be­fizessék ; mert a Il-od fokú végrehajtás szept. hó 1-én a legnagyobb szigorral megkezdődik. B.-Gyulán, 1887. augusztus 27-éu. Dobay János, ___________ polgármester. H i r e k. Olvasóinkhoz. Legfőbb törekvésünk lévén olvasóinkat kielégíteni s lapunkat minél válto­zatosabbá tenni, örömmel tudatjuk, hogy ezen törekvésünk minél előbb való megvalósítása czél- jából párisi rendes levelezőnkül megnyertük Hirschenhauser A. hírlapíró urat, a ki 1881—83-ig a volt „Hon“-nak berlini és 1883—86-ig a „Wie­ner Fremdenblatt“-nak londoni levelezője volt, s igy módunkban lesz olvasóinkat a világ sok te­kintetben legelső városának eseményeiről — egy közvetlen szemlélő és megfigyelő tollából — értesíteni. Egyházmegyénk nagy tudományu s ékes szavú püspökének Öchlauch Lönncznek installa- tiója nagy fényuyel ment végbe Váradon s az ünuepély legnagyobb fényét az a remek beszéd képezte, melyet ő excellentiája tartott. Miután a fővárosi saptó részletesen emlékezett meg ez ünnepélyről, mi elégnek tartjuk csak felemlíteni. Gyulai iparos dicsősége. Néverj Já­nos gyulai asztalos segéd, Névery Albert polgár­társak fia, egyike ama három ifjaknak, akiket a gyulai iparos ifjúsági egylet tanulmányozás czél- jából Párisba kiküldött és aki már hatodik éve, hogy Parisban van, az Opera Comique bútoraira tervrajzot küldött be s ezért 200 frank jutalom­ban ás meleg elismerésben részesült. — Csak akkor lehet igazán méltányolnunk városunk eme derék iparos fiának érdemét és dicsőségét, ha el­gondoljuk, hogy Páris az asztalos ipar terén a fiuomult műizlés utolérhetlen metropolisa, s hogy ama Chauvinismus mellett, mely az idegent külö­nösen utóbbi években minden áron háttérbe szo­rítani igyekszik, mily alapos és minden izében művészi munkának kellett annak lennie, hogy tervezőjét nem franczia létére is jutalomra mél­tatták. Kinevezés. Beliczey Istváu főispán Thuráczi Endrét szeghalmi szolgabirói írnoknak, Veik Fe- renczet és Moravek Gábort pedig ti szteletbeli me­gyei Írnokoknak nevezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents