Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-08-14 / 33. szám
33-fk szám. Gyula, 1887. augusztus 14-én VI. évfolyam r Szerkesztőség: 1 szám a. ház- a lap szellemi Fő-utcza 39. bati, liova részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak visaza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 frt — kr. Fé lévre .. .... 2 »50 „ Évnegyedre .... 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. . , ^____________Á Tá rsadalmi és .közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: BocLoüS3T Zoltán. f------ 1 Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-uteza 6. ez. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Berndt fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A kapa. Ne tessék a czimtöl megijedni, nem valami véres forradalomról van szó, melyben a kapa játsza a főszerepet, sem valami európai háborúról, melyben a fegyverek; tökéletesítésének circulus vitiosussa folytán ismét a kapával arattak diadalt,1 — nem — csupán arról a szerény dologról van szó, hogy Gyulaváros képviselő testületének imposans többsége — 28 ellen 78 — nem akarja elhinni, hogy ami nem törvényes, az törvénytélen; s argumentumul a kapát használja, védve a kurta - sokat az árendás szaglászóinak (népies nyelven horecs) kaszái ellen, mert, azok a jogtalan módon szerezni kivánt hasznot lekaszálják s a kurtások zsebe helyett aZ árendáséba bekasszálják. S ha ez a két zseb közötti harcz — mert voltaképen ide lehet visszavezetni a fogyasztási adó kérdésében az augusztus 9-iki ülésen történteket — megmaradna a maga határvonalán belől s nem törne be semleges területre a városi pénztárba, — a világért sem szólnánk bele, de miután attól tartunk, hogy ezt a háborút a város is mégkeserülheti, hirlapirói kötelességünknek tartjuk, rövid vissza pillantást vetve a képviselő testületnek a fogyasztási adó kérdésében hozott határozatára, utólagosan még egy pár bombát vágni azokhoz, a kiket megillet, hadd szerepeljünk mi még modern fegyverekkel a kapa létért vivott kapa küzdelemben. Két kérvény feküdt a képviselő testület előtt, mind a kettő a fogyasztási adót kivánta kezelni a városnak nyújtandó bizonyos előnyökért s igy hiába kerülgették mégis bele ütköztek az albérlet Scylla és Charybdisébe, s habár mindkét kérvény lényeges anyagi előnyöket nyújtott volna a városnak, elfogadás esetén, miután a kincstárral kötött szerződés határozottan megtiltja a fogyasztási adók kezelésének albérletbe adását, s a városnak mint erkölcsi testületnek, nem szabad azon síkos lejtőre lépni, mely a szerződések kijátszásával kezdődik, csak üdvözölhetjük a képviselő testületet, hogy az anyagi előnyök megadásával azt az óriási erkölcsi kárt nem hozta a városra, hogy kibúvó ajtókat keres egy szerződés kijátszására, s a két kérvényt vissza vetette. De ennél az üdvözletnél aztán meg is állhatunk, ezután felvillant a kapa ! Ladies György képviselő ugyanis indítványozta, hogy tekintettel a mostani fogyasztási adó kezelés törvénytelenségére, mely a fogyasztási adót földadóvá teszi, utasittassék a tanács egy tervezet kidolgozására, hogy mi módon lenne jövő évtől kezdve a fogyasztási adó házilag kezelendő. S ez a praktikus inditváuy, mely megszüntetett volna egy évek óta feuuáTIó törvénytelenséget, megbukott 78 szóval 28 szó ellen. Elszomorító dolog ez, mely felett pagyon nehéz napi rendre térni, mikor egy város képviselő testületé a lakosság egy részének állítólagos érdeke miatt megmarad a törvényesség terén, mikor az albérletbe adásról van szó, s lelép a törvényesség teréről akkor, mikor az adó mikénti-kezeléséről van szó, s teszi ezt mindkét esetben — egyikben helyesen, másikban helytelenül — mindig az összérdek rovására. Mert mi lesz annak a határozatnak a kifolyása, megmondjuk nyiltau és őszintén — az, hogy a legkedvezőbb esetben kiveszi ismét a város a fogyasztási adót bérbe, s kényszerittetni fog az adót a törvény által meghatározott módon kezelni; — vagy kiveszi a regále bérlő, s ekkor elveszítjük azt az erkölcsi biztosítékot, melyet egy adónál az nyújt, ha azt egy erkölcsi testület kezeli, vagy végül kiveszi egy harmadik idegen, s akkor veséit a regála bérlő az ellenőrzés eszközeit nélkülözve, s ez által vészit a regále értéke s vészit a város. S bármelyik eset áll is be 1888. é\í január elsejétől kezdve, — hozzon bár a képviselő testület még tiz, az augusztus 9-ikinek megfelelő határozatot — a fogyasztási adók törvényes módon fognak kezeltetni s az többé kapa után kivetve nem lesz. Nem nyertünk tehát semmi hasznot, sem mi, sem azok, kik a kapa után kivetendő fogyasztási adó mellett kardoskodtak vagy jobban mondva kapáskodtak, de veszítettek a kapa mellett lévők okvetlenül a képviselő testületben nyert győzelem daczára s esetleg veszíthetünk mindannyian. Ilyen határozatot hózott Gyulaváros képviselő testületé augusztus hó 9-én, ilyen eredményt szül az, midőn a modern fegyverekkel vívandó harezokba bele szól a régiségtárból előkerült kapa, a mely a milyen használható eszköz a mezőn, éppen olyan hasznavehetetlen a harezmezőn, mint a melynek diadala daczára is lomtárba kell kerülnie. És hol voltak azok az urak, a kik azzal szeretnek dicsekedni, hogy ők a nép vezérei, eltűntek, nem voltak láthatók sehol, hogy felvilágosítsák az állítólag általuk vezérelt népet arról, hogy hibázik, hogy bevezéreljék az igazság táborába, úgy látszik, ezeket az urakat — tisztelet a kivé telnek — nem a nép követi, hanem ők állanak a nép elibe. Jó lesz azoknak az uraknak is feljegyezni augusztus 9-ét, hogy valahányszor a nép vezetésével dicsekedni akarnak, jusson eszükbe a kapa, jusson eszükbe, hogy nem ők adnak irányt a nép gondolkozásának, hanem vagy alá rendelik magukat annak, vagy vissza vonulnak, s lesz a vezérből közkatona, még pedig haszna vehe- tetlen közkatona. És ez igy van, és ez igy igaz! Békésmegye közigazgatási bizottságának f. ho ő-an, hétfőn tartott rendes üléséről. Alispánt elöadmányok: A megye alispánjának rendszerien havi jelentése tudomásul vetetett; aatouak szauadsagolasa ügyében 6, és kivételes nősülhetési ügyben szinte 6 esetben hozattak kedvező határozatok, míg egy nösülés iránti kérelem eiutasittatott. A b.-esabai orthodox izraelita hitközség, jelenlegi anyakonyvvezetöjenek meghagyása iránti kérvénye, azzal terjesztetik tel a vallás és közoktatás ügyi miniszterhez, miszerint eme kérelem elutasítandó lenne, a mennyiben nevezett üauer Benjámin anyakönyvvezető ez állásra való képessége mivel sincs igazolva. Megyei tiszti főügyészi elöadmányok között általában egyeseket érdeklő magán ügyek nyertek eliutézést. A megyei árvaszéki elnök három rendbeli előadmánya közül mint nevezetesebb a bizottság azon határozata, miszerint a m. kir. belügyminis- ter urnák f. évi 49276, számú körrendeleté alapján, a megye alispánjának elnöklete alatt Ladies György bizottsági tag és Oláh György tiszti főügyész kiküldetnek, hogy ezeutul évenként a megyei és gyulavárosi árvaszékek ügyvitelét, — illetőleg azt, hogy azok ügyrendé — a miniszteri vonatkozatos utasításoknak megfelelőleg vétetik-e foganatba — megvizsgálván, — a tapasztaltakról jegyzőkönyvet vevén fel, azt jelentésük kíséretében évenként október hava 1-ső napjára — a folyó éret is ide értve — az abban feltüntetett, szükségesnek mutatkozó intézkedések megtétele, s a belügyminiszterhez leendő felterjesztés végett mutassák be. Tanfelügyelői elöadmányok. Lővy Efraim volt orosházi, később petrováczi izraelita tanító feleb- bezésével — a mennyiben ügye már végbefejezést uyert s erről értesítve is lett — elutasittatik. Gyulaváros polgármesterének, az iparos ta- noncz iskola költségeinek fedezése iránti jelentése tudomásul vétetvóu, utasittatik a polgármester, bogy a vallás és közoktatásügyi miniszternek vonatkozatos rendelete értelmében annak — a tanév elején leendő elkészítése és beterjesztése iránt intézkedjék. A m.-herényi óvó egyesületnek 150 frt államsegélyt engedélyező mioisteri leirat, az óvó egyesület elnökének tudomás és mihez tartás végett másolatban kiadatik. A vésztői izraelita hitközség részéről beadott kérelemre, mely szerint felekezeti iskola felállítására kérnek engedélyt, — felbivatik folyamodó, hogy hitközséggé történt szervezkedésüket igazoló hiteles, eredeti megerősített alapszabályaikat mutassák be s kérvényük felszerelvényeit, a meghívandó tanító díjlevél mintájával is egészítsék ki. Fuszta-Szent-Tornya község elöljárósága által beterjesztett községi iskolai költségvetés az 1887/8-iki tanévre 828 frt 77 kr. bevétellel, 1082 frt 7 kr. kiadással és 253 frt 30 kr. hiánynyal helyben hagyatik. A gyulai, polgári iskola 1883/4-ik tanévi számadás további eljárás végett azzal adatik ki Gyulaváros polgármesterének, hogy az 1883. évben 35044. szám alatt utalványozott 1108 frt államsegély, mint kellően elszámolt a nyilvántartásból töröltetett, azonban ugyanezen számadás 33 frt 94Va krnyi bevételi kevesblete iránt a községi iskolaszék felderítő nyilatkozatra utasittatik. Kir. adófelügyelői elöadmányok. A b.-gyulai kir. adófelügyelőneK rendszerinti havi jelentése, mely szerint a f. év julius havában egyenes állami adó czimén 47198 frt b'Z\ kr., badmentességi adó czimén 208 frt 66 kr., mely összegek a múlt évi basonhavi bevételekhez viszonyítva, az egyenes adónál 6098 frt 15 kr., a hadmentességi adónál 267 frt 33 krral kedvezőtlenebb eredményt mutatnak — tudomásul vétetik. A kir. államépitészeti hivatal főnökének elö- admányai. Rendszerinti havi jelentőse tudomásul vétetett. 21 gőzkazán tulajdonos részére állíttatott ki használhatási engedély. Az 1888. éri megyei közmunka összeírásra vonatkozó rendszerinti bizottsági intézkedésekre uézve ez ülésen a határozat meghozatott, mely foganatosítás végett a járási iöszolgabirakuak és Gyulaváros polgármesterének megküldetni ren deltetik. A gyulavári urudalmi majorból a gyulai ó- ván urasagi majoron építtetni tervezett ióvonatu vasút 1887. évi julius 14-én megtartott közigaz- gatasi bejárásáról leivett s bemutatott jegyzőkönyv tudomásul vetetett. A közmunka és közlekedési m. kir. miniszternek | evt 2783. számú leirata értelmében uta stUatuak a megye területén levő gőzkazánok ösz- szes tulajdonosat, hogy gőzka.ánjatk kezelesebez a kormányrendelet ertelineben, a kazán minőségének megtelelöen képesített kazánkezelóket alkalmazni kötelességüknek ismerjék. Békés község 1885. évi in. közmunka vált- ság hátralékából, a m. számvevői tisztség véleményével egyenloleg ó00 Irt, miből 191 frt 50 kr. érték természetben leszolgáltatott — töröltetni rendeltetik, a még fennmaradó összeg pedig Békés községe által beterjesztetvóu, nevezett községnek 1885. évi m. közmunka hátraléka egészben törlesztve lett. Baj kán János terhére előirt 1887. évi 8 forintnyi megyei közmunka váltsága nem K.-Ladány, hanem Szeghalom községben lesz felveendő. A gyulai kir. folyammérnöki hivatal átirata, melylyel a gyomai folyamszabályozás folytán szükségessé vált utkisajátitás iránti egyezséget a minister jóváhagyta, tudomásul szolgál. Utasittatik az orosházi járás főszolgabirája, hogy Bánfalva község megyei közmunka hátralékának behajtása ügyében 859/87. kb. szám alatt hozott határozat értelmében járjon el. Végre a megyei államépitészeti hivatal által a k.-taresai hid előtt építendő 2 jégtörőterre és költségvetése 1636 frt 47 kr., a mederbeli hidjár- mák s az egyik jégtörő biztosítására szolgáló kőhányások terve és költségvetése 2815 frt 33 kr., végre a jobb parti hullámtérben levő hidjármak további alámosásának meggátlására tervezett rözsemüvek és fonások költségvetése 1736 frt 43 kr., összesen 6188 frt 43 krnyi költséggel helyben hagyatik. Ezzel az ülés, melyen a megye főispánja elnökölt, még az első nap, késő délutáni órákban bevégzödött. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság augusztus havi ülésére. Méltóságos iőispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottsági A közigazgatási ágak mnlt julius havi állapotáról szóló rendszerinti havi jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. 15. §-ához képest tisztelettel következőkben van szerencsém előterjeszteni. 1. Közegészségügy. A közegészségügynek állapotát kielégítőnek jelezhetem. — Merültek ugyan fel a ragályos és járványos kóroknak egyes esetei, szórványossága s enyhe lefolyásai azonban túlzott aggodalmakra okot nem szolgáltathatnak. A roncsoló toroklobnak nehány esete Békéscsabán és Öcsödön, a kanyaró B.-Csabán, Békésen, Bánfalván, Szent-Andráson és a vörheny K.-Ladánybatt mutatkoztak. A hólyagos himlőnek Gyulán, Csabán, Békésen és Szeghalmon merült fel néhány esete még ezen az előbbi hónapokban nagyobb kiterjedést oyert járvány a megye többi községeiben megszűnt. E kórban a f. évi julius hava 2l-én az egész megye területén 11 beteg lévén gyógykezelés alatt, remélhető, hogy e járvány teljes megszűnte rövid időn bekövetkezend. A cholera elleni óvintézkedések pontos teljesítése az Olaszországban felmerült cbolera járvány alkalmából a nag méltóságú m. kir. belügyminiszter ur f. évi 46,112. Vili. a) sz. alatt kiadott rendeletével újabban is megbagyatván nem késtem felhívni a járási toszolgabirákat s Gyula varos polgármesterei, hogy a cbolera kórházak oerendezese, a íertotienues eszközlése iránt a leg- erélyesebben intézkedjenek, a községeket fertőtlenítő szerek kellő mennyiségben való tartására utasítsák,. — s általában minden lehetőt elkövessenek arra nezve, hogy az óvintézkedések tárgyában kiadott eddigi rendeletek kielégítő mérvűén foganatba vétessenek. Egyébként a közegészségügyi állapotokat 8 általában a megkívánt óvintézkedések miként lett foganatosítását a gyulai, szeghalmi, békési, gyomai járásban s Gyula városában a múlt hó folyamán tett kórutam alkalmával személyes vizsgalatom tárgyává is tevén, — s vizsgálatomat főleg a cholera kórházak s hullaházak mikénti berendezésére és a vágó-bidak állapotára s’azok tisztán tartására irányítván a következő községekben i. m. Mezö-Berényben, K.-Tárcsán, Vésztőn, Füzes Gyarmaton, és Endrődön, hol kórházi helyiségek kijelölve avagy kellően berendezve nem voltak, ily helyiségek kibérlésére s berendezésére az elöljárókat a járási fószolgabirák utján szigorúan utasítottam. A köztisztaságot kellően s a közegészségügy kívánalmainak megtelelöen biztosítva nem találtam Békésén, hol az elövi z-csaiorna partjai trágya és szemétdombok által vannak türtőztetve s ugyan ezen község, nemkülőmben Mezö-Berény és Füzes-Gyarmat község vágóhidjai. B.-Gyula rendezett tanácsú város vágóbidját a megyei főorvos jelenlétében megvizsgálván a vágóhíd berendezésének czélszerütlenségéről s közegészségügyi tekintetben való ártalmasságáról kellett meggyőződnöm, minélfogva a megyei főorvos véleménye alapján elrendeltem, hogy az esetben, ha a város közvetlen közelében a legélénkebb közlekedési vonalak mellett az országos vásárok megtartására szánt téren levő vágóhídnak alkalmasabb helyre leendő áthelyezése leküzdhetlen akadályokba ütköznék, a jelenlegi vágóhíd mellett teljesen fedett a nedvességnek ellent álló falazattal ellátott oly emésztő építtessék, a mely a vágóhíddal fedett csatorna által hozassék összeköttetésbe, — hogy továbbá a vágóhíd minden vágás után kellően fertötelenittessék, — s hogy végül az emésztő megtelése után azonnal és pedig az éjjeli órákban kitakarittassék. Amennyiben továbbá meggyőződtem arról is, hogy a város közterei nem eléggé tiszták, elrendeltem, hogy a város szeméthordó kocsiról b az ehhez szükséges személyzetről sürgősen gondoskodjék. Az állatok egészségi állapota szintén kielégítő volt s a hasznos háziállatok^ között Orosházán lépfenének egy esete s Szeghalmon a mint bonezjegyzőkönyv hiányában a legnagyobb valőLapunk mai számához van csatolva az „aradvárosi kereskedelmi akadémiának ismertetése.“
