Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-05 / 23. szám

pontját a harmadik felvonásban a mit Szécl Mária tosztjának szoktak nevezni s a melybe Wesselényi Miklós előtt menti magát a re szórt rágalmak ellen, s ez páratlanul szépe van megírva, s itt térhetünk át Széchy Mári személyesitőjére Ardai Idára, mert. a szere; többi részét eljátszhatja kevésbbé jó szinészn is jól, de ez a rész megpróbál még egy mi vésznőt is s Ardai Ida elég jól oldotta me feladatát, s ez ilyen szerepnél nagy dicsére’ Voltak egyes helyei, a mik egészen sikerül tek, igy például az „éljen az igazság“ része toasztnak, egyes helyeket elejtett, de tanúsé gát adta, hogy komoly, törekvő színésznő, ki szerepét átgondolja. Czernin Mariska ked vés Széchy Éva volt, csinos színpadi jelenséi ügyes játékkal párosulva. Wesselényit Bihar játszotta, őt már tavalyról ismerjük mint tö rekvő fiatal színészt, s örömmel tapasztaltul! hogy tavaly óta sokat haladt s Wesselénj nehéz szerepével megbirkózott, Ulésházyt Szi lágyi V. játszta, Molnár Antal báró Lisztiu szerepében megerősítette a rokonszenvet, me lyet már első fellépésével megnyert. Közönséj szép számmal, jól mulatott a pompás darabor

Szerdán junius i-én itt először „Király fogás®, eredeti nagy operette 3 felv., szer zette Konti József, szövegét irta Csiky Ger gely. Kontinak „Eleven ördög“ czimü fülbe mászó zenéjü darabja után sokat vártunk má sodik müvétől s ha ebben kevesebb is a j< zenei rész, még sem mondhatjuk, hogy csa- lódtunk, s a kik most nem látták, azoknál ajánljuk, hogy a második előadást nézzék meg bizonyára kellemes estét fognak tölteni. A már is hosszúra nyúlt referáda nem enged meg, hogy a darab meséjét elmondjam, s igj csak a szereplőkről emlékezhetem meg röviden.

Radzsivil herczeget Veres Sándor háron napi ittlét után ha nem tűnik fel szokatlannak ; „szokott® kifejezés, a szokott bravourral én© kelte s úgy ö mint Réthi Laura, Hatvanit»* és Veresné, a kiknek szintén sok elöstne- réssel adózhatunk, több áriát volt kénytelen megismételni a felhangzó tapsviharra. A ko mikus szerepek dón Bernardó, Marx és Kopek szintén jó kezekben voltak, Pusztai, Mól nár és Nógrádinál, a kik mókáikkal s ügye: couplettjeikkel gyakran megnevettették a nag] számú közönséget anélkül, kogy — a mi di cséretükre legyen mondva — túlzásba estei volna. A karok és a zenekar szabatos műkő dése, azt hisszük Serly karnagy ur érdeme ki hosszabb ideig a népszínháznál működött s hogy kiváló tehetség, az kétséget nen szenvedhet."

Csütörtökön junius 2-án „Egy csepj méreg® Blumenthal Oszkár négy felvonása színmüve került színre. Megváltjuk egy kii aggódással mentünk a szinházba, mert az ilyet salon darabok rendesen megpróbálják a vi déki színtársulatokat, nem lévén módjukban i betanulásra annyi gondot fordítani, mint t nemzeti színház tagjainak, s rendkívül kelle mesen csalódtunk, az összjáték nem hagyot fenn semmi kívánni valót s csak sajnálnunl lehet, hogy a közönség oly csekély számbai jelent meg. Ha mind fel akarnánk sorolni i kik jól játszottak, legjobb lenne utalnunk ; szinlapra; Ardai Ida kezében jó helyen voll Hertha szerepe, úgy látszik az ilyen szerepel képezik tulajdonkép szerepkörét, szerepét úgy szólván teljesen kiaknázta s rászolgált a tap- s_>kra, a melyek egyes jelenetei után felhangzottak, hasonló dicséret illeti Czernin Mariski kisasszonyt (Liddi) és Molnámét (Breitenbacl báróné). Utánnuk talán első sorban Fenyvessj Emilt (Brendel báró) kell megemlítenem, a k: jeles bonvivántnak bizonyult s nyílt jelenés ben tapsokra ragadta a közönséget. A szomon véget ért Molnár Antal (épp midőn e soroka Írom, hallom, hogy agyonlőtte magát) pompái alakot mutatott be a büszke Wahlberg grófban Nem tudjuk, mi vitte a végzetes lépésre, d< rövid ittléte alatt kitűnő játékával megnyerte a közönség rokonszenvét s a társulat benm igen sokat veszített. Bihari Béla Weideg Ér vin szerepében elhaladásának szép jelét adta Csak egyről kell neki leszokni, néha-néha túlságos gyorsan beszél. A kisebb szerepeke Szilágyi, Pusztai, Sztupa, Pásztori és Lászlc jól személyesítették.

Előkészületekre ki vannak tűzve: „Hoff mann meséi®, „Mikádó®, „Paraszt kisasszony.“ ,JÓ Fülöp®, a repertoir tehát kitűnő, a társulat jó, szabatos, kerekded és összevágó elő adásokat nyújt, megérdemli tehát a közönség teljes és feltétlen pártfogását, sőt talán még azt is megérdemelné, hogy a közönség fért része tartózkodjék az irtózatos füstöléstől ; 1 hátulsó padokból előtörő miniszter dohán] füstje összekeveredve az illatos havanna éi czigarett füstökkel, kitűnő ensemblét nyujl ugyan, de a színészekre — különösen éneke! darabokban — s a közönség női részére rend kívül kellemetlen, s miután itt a virágnál megtiltani nem lehet, mert mint már másko: láttuk valóságos forradalmat idézne elő a dohányzási tilalom, mi csak egyfélekép tudnánk a bajon segíteni; — gyújtsanak rá a színészei is a színpadon s akkor, ha a közönségre 1 színpadról törő füst meggyőzi a kellemetlenségről a n. é. közönséget, talán lehet égj flandriai békét kötni, hogy egy szivarnál töb bet csak a belépti dij még egyszeri lefizetése mellett legyen szabad elszívni.

De szó a mi szó, tűzbiztonsági szempoft* ból is óhajtandó lenne, hogy a közönség, szabn; magának korlátokat a dohányzási élvezetben

Színház.

Körülbelül egy esztendeje, hogy a jó akarat által vezetett kritikus toliamat jól vagy rosszul megérdemelt nyugalomba helyeztem, de a nyugalom nem volt végleges, elő veszem most ismét, hogy ítéljek elevenek és holtak felett (már azokat a halottakat értem, a kik a színpadon halnak meg) s egyúttal előre is kijelentem, hogy az idén nem fogja oly mértékben vezetni toliamat a jó akarat, mint tavaly, mert az idei színtársulatnak arra nincs szüksége, elég erős arra, hogy a kritikát kiállja s ha esetleg megrovatik is egyért-más- ért, mindig marad még elég jó tulajdonsága, a mi dicséretet érdemel.

őszintén üdvözöljük a társulatot körünkben, s óhajtjuk, hogy a közönség megérdemelt pártfogásban részesítse s akkor úgy a színtársulat mint a közönség meg lesz elégedve.

A színi idény két malheurral kezdődött, az első napon hirdetett előadást nem lehetett megtartani, mert a requisitumok elvitettek isten tudja hova, pedig már a szinlap is ki volt nyomva, — másnap pedig a pakkal együtt megjött a kegyetlen zápor s e miatt nem lehetett játszani, s igy az első előadás szombaton volt és pedig bérletben, a mi nézetünk szerint egy kissé hiba volt, mert ha a társulat egy pár bérleten kívüli előadásban bemutatja magát, azt hisszük, sokkal többen lettek volna a bérlők, no de ez;n majd lehet segíteni a második bérlet alkalmával.

A társulat figyelmébe ajánlva, hogy a repertoir összeállításánál maradjon meg az eddig követett irány mellett, s a közönségnek ajánlva, hogy ha jól akar mulatni szorgalmasan járjon a szinházba, ezen bevezetés után rá térek az egyes előadásokra, s bemutatom a művészeket úgy, a hogy ők nekem magukat a színpadon bemutatták.

Szombaton május 28-án adatott „A czi- gány báró® (operett 5 felv. Jókai M. után szövegét irta Schnitzer, zenéjét Strausz, karnagy Serly Lajos.) Az operettet ösmertük tavalyról s jó barátságot kötöttünk vele s az a baráti viszony az idén csak fokozódott, hogy jobban megösmerkedtünk vele, a mire nézve elég ha annyit mondunk, hogy Arzéna szerepe énekrészek nélkül lett elmondva, pedig úgy belépő áriája, mint a béesi keringő és az „izé® couplette egy-egy gyöngyét képezik az operettnek, különösen úgy énekelve a hogy Veressné M. E. asszony kitünően iskolázott hangjával előadta; — Czipra czigányasszonyt tavalyi jó ösmerősünk Hatvaniné Cs. A. játszotta, kedves, behízelgő hangjával jól megérdemelt tapsokat aratva; Zsupánt Pusztai Béla, Camero grófot Hatvani játszották tisztességes sikerrel, minek jele volt a derültség mit a közönségre több ízben keltettek. Barin- kayt a társulat tenoristája Nógrády János jól énekelte s a mai szűk tenor világban teljesen meg lehetünk vele elégedve. Gábor diákot Veress Sándor énekelte hatalmas bariton hangjával felülmúlva az egész chorust s tapsokra ragadva a közönséget. A társulat primadonnája Réthy Laura kisasszony Saffi czigány- leány szerepében játszott kedvesen s énekelt szépen, sok helyt bravourral. |A nagy számban megjelent közönség teljes megelégedéssel távozott a színházból s minden felől azt hallottuk, „na ez már jó társulat.® Annál kiván- csiabban vártuk tehát a népszínmű és drámai előadásokat.

Vasárnap május 29-én színre került Tóth Kálmán történeti népszínműve „Dobó Katicza és az egri nők® s csak helyeselhetjük, ha a társulat ünnepnapokon, mikor a karzati közönség nagy számmal szokott a szinházba menni, ilyen hazafias darabokkal igyekszik lelkületűkre hatni. Az előadás kitűnő volt, Hatvaniné (Katicza), Bihari (Balassa), Szilágyi (Dobó), Pusztai (Hegedűs), Hatvani (Ali), Ko- 1 vách Elemér (Sebestyén) és Bogárdiné (Gya- 1 lusné) pompásan megállták helyüket, sok tap- I sót arattak. Külön ki kell emelnünk Molnár Antalt, ki Homonnai szerepében úgy alakitá- sával mint játékával kiváló művésznek mutatta be magát, a dráma erős oszlopot fog benne bírni. — Közönség zsúfolásig megtöltötte a ' színkört.

Hétfőn május 30-án Deréky Antal nép■ színmüve a „Búza virág® adatott. A darabot . már ösmertük, az előadás teljesen jó volt, a , kisebb szerepek Bihari, Pusztai, Bogárdiné, 1 Czernin Mariska, Kovách, Pásztori stb. által 1 jól voltak betölve, Réthy Laura bájos Lidi £ Volt, a ki játékával és éhekével egyaránt ki■ érdemelte, hogy a még oly kitűnő bariton . hanggal is rendelkező Ferkó bele szeressen ;

Veress (Ferkó), kinek hangja már az első elő- • adáskor feltűnt, szépen és érzéssel énekelte a 1 magyar dalokat, a mihez ha hozzá vesszük azt- a hatalmas hangot, a mivel rendelkezik, bát- ! ran elmondhatjuk, hogy már rég hallottunk

magyar nótát igy énekelni. Kitűnő alakítást ’ nyújtottak Molnár Antal (Balázs vén juhász) és Molnárné (Bojtor Kata.)

Az operett és népszínművel tehát mát- jól vagyunk. Kedden volt alkalmunk előszói i drámai előadást látni, a mikor igen jó ízlésről 1 tanúskodva Dóczy kitűnő történeti színmüve

„Széchy Mária® került színre. Szinte rosszul ' esik, hogy térszüke miatt a szépen irt darab■ bal bővebben nem foglalkozhatom, annál is r inkább, mert Dóczy egy tekintetben uttörő- , ként is szerepel, szakítva az eddigi irók ama I felfogásával (p. Kisfaludi) a kik úgy tüntetik

elő, mintha Széchy Maria korlátlan ura lett " volna Muránynak, a darab meséje, miután a2- teljesen a történelemnek megfelelöleg van feldolgozva, talán mindenki előtt ismeretes ; ki ne ismerné a murányi Vénus költői történetéti a nélkül, hogy a mesét elmondanánk nem állhatjuk meg, hogy ki ne emeljük a darab fény

körében. Meg vagyunk róla győződve hogy úgy a csabaiak, valamint a békésiek és szarvasiak őrömmel ragadják meg az alkalmat a páratlan műélvezetet ígérő expeditiot megfelelő pártfogással viszonozni.

A tótkomlós! ipartestület tudvalevőleg szintén kapott volt a honvédelmi ministertől 500 pár bakkancsra szóló megrendelést. A tesület azonban nem tudta a munkát elkészíttetni e a honvédelmi minister a vármegyéhez e napokban intézett leiratában a tótkomlósiakat a bakkancs szállítás kötelezettsége alul felmentette. Ugyancsak a honvédelmi minister egy másik leiratában a békési ipartestületnek a szabó munkára tett ajánlatát elutasította.

Zászlószentelés a németvárosi templomban. Pünkösd másodnapján a németvárosi föl- désztársaság által készíttetett zászló ünnepélyesen felszentoltetett. Már kora reggel a legélénkebb sürgölődés hirdette a német földészek e ritka és emlékezetes ünnepélyét. A szent mise 10 órakor volt, melyen Göndöcs Benedek apát szép alkalmi beszédet mondott el a földészek kérelmére magyar nyelven. Miután a zászlóanya nem jöhetett el, özv. Fábry Mártouné helyettesítette őt, ki a díszes sárgaszinü aranyhimzéssel dekorált szalla- got e szavakkal kütötte a Knaifel János által tartott lobogóra; „Emberé a munka, istené az áldás.® Az ünnepélyt rendkivül emelte Niede. rmayer Antal kántor által betanított német dalárda hym- nusza, de különösen Niedermayer Szidi kisasszony szólója, melyet mindenki feszült figyelemmel és azon őszinte sajnálkozással hallgatott, hogy ily kitűnő iskolázott hang oly ritkán hallatja magát. A zászló 860 frtba került, moly ösz- szeg nagyobb része a társulati tagok adakozásából gyűlt be; egyes gazdák tekintélyes összeggel járultak hozzá, igy Knaiíel János 100 frt, Gerléin Reinhardt 50 Irt, K. Schriffert József 50 frttal. A szentképeket Hirt Antal tanár festette; Jézus, Mária, Szc. József, Szent István király, Flórián, ki megvédi a házakat a tűz ellen, Szt. Vendel, ki töképen a nyájak protektora, Szt. Antal a köz- egészségügy patronusa és Márk evangélista, ki különösen a gabnát védi. A tűzoltók és a ma- , gyár földésztársulat tagjai is jelen voltak a szent misén. Délután 1 órakor Göndöcs Benedek apátlelkésznél a zászlószentelés tiszteletére 50 teritékü ebéd volt, melyre főképeu a német tekintélyesebb gazdák voltak hivatalosak; este 8 órakor pedig [ Knaifel József házánál díszvacsora volt.

Az orosházi függetlenségi és negyvennyol- czas párt kéoviselőjelöltje Jautsovits Emil püukösd első napján tartotta meg Orosházán programmbcszé- dét. Herczegh Géza pártelnök üdvözölte a jelöltet, a E ki aztán mintegy háromezernyi hallgatóság z.Joa ) tetszésnyilatkozatai közben kifejté a 48-as függot- ? lenségi párt elveit, szembeállítva ezekkel a kormány

• politikáját. Fejtegette a pénzügyi helyzetet, nagy hatást keltvén annak kimutatása által, hogy minden újszülött Bzáz forint államadósággal látja

1 meg a napvilágot. — Meggyőzőleg adta elő pártja ' elveit, azoknak jótékony, üdvös s a magyar ál- " Iámhoz méltó voltát. Sürgeti a közjogi öuállósá- I got kifelé, bent pedig a szabadság és egyenlőség elveit kívánja érvényben tartani, miért is kárhoz• tatja az antiszemitizmust, melynek hívei — ugy- ) mond — megtagadják a Krisztust, meg Kossut- > hot. A tovább mint egy óráig tartott tárgyilagos 1 szép szónoki beszédet szűnni nem akaró éljenzés

• követte, melynek lecsillapultával Pártos Béla, a 1 központi végrehajtó bizottság küldöttje ismertette 8 még a párt elveit. Este a Fiumc-vendéglőbeu e megtartott népes bankett alkalmával úgy a jelölt

Jantsovits Emil, mint a pártelnök Herczegh Gé- za Pártos Béla s a pártnak első szervezője s ve- q zére dr. László Elek szóllaltak fel, nagy lelkest- e dést ébresztve. A gyulai negyvennyolezas és füg- ,t getlenségi párt üdvözöletét pedig dr. Berényi Ár- min terjesztő elő, viharos tetszésnyilatkozatok köz- a ben fejtegetvén, hogy mily nemes feladat vár az lt orosházi negyvennyolezas és függetlenségi pártra i8 ez alkalommal, midőn a szabadelvüség jelszava t. alatt fellépő szabadelvűden párt, és a negyven- -a nyolezas lobogó alá tolakodó, de ez elvek leg- foutosabbjait a testvériség és egyenlőség eszméi megtagadó antiszemita párt jelöltjei mellett, non 1 üres jelszavak, de a tiszta eszmék és hamisittat lan elvek szolgálatában álló negyvennyolezas füg- 8 getlenségi párt jelöltjét kell győzelemhez segite- niök. A társaság a jelölt | buzgó pártvezérek él i tetőse közben késő éjfélig maradt együtt.

irt Csabán Zsilinszky Mihály országgyűlési kép

H viselő pünkösd másodnapján tartotta beszámol*

beszédét, mely után a szabadelvű párt őt ujbó

kijelölte. A mérsékelt ellenzék A p p 0 n y i AI

V bért gróf elnöklete alatt előzetesen tartott ülésében a 48-as függetlenségi párt jelöltjéhez P ró u a]

Dezső báró jelöléséhez csatlakozott, ha azonbat

e’ Prónay báró nem fogadná el a képviselő jelölt

Í séget, azesetben D 1 s s e 1 f f 1 Aurél grófra fog

' nak leszavazni. A mint halljuk, Pronay báró el

fogadta a jelöltséget.

8t

>k _________

nf

egyverneki rész mellett feküdt, mely körülmény | folytán a inirhóhátiaknak keresztül kellett menni az ellenséges területen, hogy a vásárba juthassa- , nak. Nagyon természetes, hogy minden egyes al- * kálóimnál á mirhóháti legények húzták a rövideb- 1 bet, jól elverettetven amazok által. Elég volt sze- £ gónyeknek kipiheuni s meggyógyittatni a következő vasárnapig a kapott kék foltokat és fejbe- űtóseket, hogy akkor újra részesüljenek e nem f igen kedves „vásárfiában. Ez igy ment minden | vásárkor, inert Gyomán vásár verekedés nélkül * nem történnetett meg. Most is — bár a vásártér ^ a két ellenséges városrész között fekvő semleges . területen (u. n. Bihahát) van — fegyvernekiek 1 érvényesíteni akarták régi jogaikat, hogy ők le- 1 gyének a, vásár urai. E szándékukat meglehetős < siker koronázta. A mirhóháti legények csakhamar j ellettek zavarva, s kénytelenek valának futással s . egyes udvarokba való meneküléssel szabadulni a biztos ütlegeléstől. Egy csapat fegyverneki legény egész a központi kaszinóig zavarta a jmirhóhátia- | kát, ott azonban segítséget kapván az üldözők ( üldözöttekké lettek s az épülő parochia mellett összehalmozott kövekkel védték magukat. — Fő- 1 szolgabiránk véletlenül arra járván a verekedők 1 közé lépett — kitévén magát a megdobatás ve- < szélyének — erélyes szavaival szét választó az 1 ellenségeket. Igen, de kitudná a felforrt vért le- | hűteni ? A megsértett hiúság elégtételt kíván. A két fél meglehetősen szétzüllött katonái újra ősz- ' szeverekedtek s a temető közelében egymással 1 szemközt állást foglaltak. Most kezdetét vette az 1 izengetés s a kihívás, melynek eredménye az lön, , hogy a tegyvernekiek elbizakodva erejükben, megtámadták amazokat. Ámde a nagy Napoleon is tapasztaló, hogy a hadiszorencse változó, úgy jártak ök is. A fegyvernekiek le lőnek verve, s közülök három ifjú élet és halál között lebegve, bánat és aggodalommal borítja be családja hajlékát. — Ily szomorú jelenségek után nem hagyhatom említés nélkül a rendőrbiztos magaviseletét. Felvan hatalmazva a botok eiszedésére, szedje el tehát azokat, de a fegyvernekiektől is, ne en- gedjeo meg magának semmi részrehajlást sem. Nézzen egy kissé utána, hogy hol szoktak lenni a vásár környékén az úgynevezett „botdepók®, honnan verekedés , -alkalmával az ütlegeket elszedik, bizonyára találtatik oly paragrafus, melynek alapján az oly háztulajdonosok, — kik ily közrendet Zavaró czélra helyiséget adnak — megbüntetted hessenek. Különben úgy hallszik, mintha a vásár alkalmával ezt mondta volna a rendőrbiztos a mirhóhátiaknak: „mit kódorogtok itt, a vásár mindig a fegyvemekieké volt s ezután is az lesz.® Ha eZ valóban igy áll, úgy ez nagyon kedvezőtlen színben tüntetné föl részrehajlatlanságót. — Valóban tágas tér s alkalom nyílik ifjú szolgabiránk- nak tapintatos de szilárd erélyességének kifejtésére, 8 midőn e tekintetben működése elé a legnagyobb bizalommal tekintünk, egyszersmind kérjük, hogy a községünkben nagymérvben elhatalmasodott fel8Őbbsóg és a törvónynyel szemközti paczkázó elbizakodást a legnagyobb erélylyel és szigorúsággal fojtsa el. Adjon isten neki ehez erőt 1 munkájára sikert. j

A „Thalia® szinész-Bzövetkezet tagjai mélyen megrendülve, fájdalomtelt szívvel tudatják szeretett tagtársuk és barátjuknak Müller (Molnár) Antal színésznek, életének 28-ik évében, folyó hó

3-ikán hirtelen bekövetkezett gyászos elhunytát. Halálát az egész magyar színészet gyászolja, legtehetségesebb és legszorgalmasabb tagját veszítvén el a boldogultban. Hült tetemei folyó hó 4 ón délután 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint, — a színkör udvaráról, — nyugalomra tétetni. B.-Gyula, 1887. junius 3-ikán Nyugodjék békével 1!

Eljegyzések. Henger Viktor városunkban is ösmert margittai fiatal fűszer kereskedő ünnep másodnapján jegyet váltott özv. Hegyi Mártonná asszony igen szép és kedves leányával Rózával. — Müller Bálint gyulai fűszer- kereskedő pedig eljegyezte Vésztőn Pap Antal helv. hitv. lelkész kedves mostoha leányát Szűcs Emmát. Az ifjú jegyesek fogadják szerencse kivánatunkat.

Az újvárosi olvasókör bálja ünnep má- ' sodnapján tartatott és ha ez alkalommal nem ^oit oly tulnépes, mint máskor lenni szokott, eme körülmény nem a közönség rés:;véthianyában, mini inkább abban találja magyarázatát, hogy a meghívók kibocsátásában nagyon óvatosan járt el s választmány. A mulatság különben jobban sikerüli mint valaha, nem volt tolongás és a hangulat ii emelkedettebb, mint a kör báljaiban utóbb volt A bevétel 88 frt vala, melyből a házvételi alapn tiszta jövedelműi maradt 35 frt 76 kr.

Szarvason Haviár Dániel országgyűlés képviselő pünkösd másod napján rendkivül nagj számú hallgató közönség jelenlétében mondotti el beszámoló beszédét. A 48-as párt Haviárt uj ból jelölte, a szabadelvű párt jelöltje Móric; Pál Szarvas városának egy Ízben volt országgyü lesi képviselője. Úgy eme, valamint a 48-as pár egyaránt erős, a miért is Szarvason igen ólónl választási küzdelemnek néznék eléje.

A nemzeti színház tagjai közül Szath máryné, Lánczi Ilka, Fáy Szeréna, Lubinszkyné Rajnai Gizella, Hetényi Béla, Gabányi Árpád Latabár Kálmán, Horváth Zoltán, Császár Imre Sántha Antal, Abonyi Gyula és Péchy K.-ból ala kult társaság a nemzeti színház szünidejét fel használandó, Bókésmegyében Csabán, Békésen é Szarvason és pedig mindenütt három előadás szándékozik tartani. Csabán e hó 9-én kezdődne! a vendégjátékok és pedig a Széchenyi liget szin