Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-06-05 / 23. szám
kissé utánna, hogy hol szoktak lenni a bot depók, honnan verekedés alkalmával az ütlegeket előszedik, és szedje el a botot ne csak a mirhóhá- tiak, hanem a fegyvernemektől is.“ Hiszen a tisztelt qjság iró ur, ha csakugyan látta azt a verekedést, melyet az én részrehajlásomnak tulajdonítani volt szerencséje, láthatta, hogy ott kapával, lapáttal és dorongokkal történt a vérengzés, s a bot minden legénytől ellett szedve, a ki csak megfordult a vásártéren, s e tekintetben a magyar kir. csendőrség együtt működött a községi rendőrséggel. — Bot depók nincsenek Gyomán, hanem igen is tagadhatlan, hogy alig van ház, a hol a verekedni akaró legénynek verekedésre alkalmas eszközt ne adjanak, és sajnos ! sokszor tulajdon szülei kezébe. — Mindezeket figyelembe véve, meggyőződhetik bárki, hogy az a községi rendőrbiztos öt közrendőrrel, különösen vásár idején, egyátalán alig képes megakadályozni a verekedést 8 ha ily rakonczátlankodások történnek, azért engem tenni felelőssé józan észszel egyátalán nem lehet. — Különben is a rendőrséget hirlapilAg akár megdicsérni, akár meggyalázni, csakis Pesten szokták. Mivel pedig Békés vármegyében, a hol a községi rendőrségi intézmény a vármegye szervezése, ennélfogva a lakosság előtt különösen Gyomán, nem jó szemmel nézik. Egyébiránt kijelentem, hogy nem vagyok kiváncsi hazugságok gyártójának nevére, de szeretném neki még is megmondani, hogy jövőben amennyiben hivatali működésem ismét csiklandozná irói viszketegségét, — jobb szeretném, ha más valami igazságosabb dologra pocsékolná tentáját, engem pedig bármely mulasztásom, vagy részrehajlásomért felettes hatóságom által vonatna kérdőre. Maradok mély tisztelettel Tekintetességednek Gyomán, 1887. junius 9. Kati Benedek, rendőr-biztos. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság junius havi ülésére. Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság I A közigazgatási ágak múlt május havi álla potáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t. czikk 15. §-ához képest tisztelettel következőkben van szerencsém előterjeszteni. I. Közegészségügy. A közegészségügynek a hólyagos himlő járvány fellépte folytán aggályossá vált állapota a lefolyt hóban sem csökkent. — A beérkezett kimutatások szerint ugyauis a folyó évi május hava 18-án a betegek száma 55-öt tett ki, május hava 18-ától 26 áig terjedő időben a betegek száma 59-el szaporodott s igy a jelzett időközben megyénk területén összesen 114 egyén feküdt a jelzett kórban betegen; — és pedig: Gyulán 13, Csabán 12, Uj-Kigyóson 2, Gyomán 7, Endrödön 17, Csorváson 13, Bánfalván 2, Békésen 1, Szarvason 19, Kondoroson 11, Szent-Andráson 9, Szeghalmon 8, ezekből meggyógyult 40, meghalt és pedig beoltott 2, be nem oltott 14, összesen 16 egyén, gyógykezelés alatt maradt 58 egyén. A járvány egész tartama alatt megbetegedett ősz- szesen 646 egyén ezekből meggyógyult 379 s meghalt és pedig beoltott 54, be nem oltott 155, ■ így összesen 209 egyén. A járványos betegségeknek mutatkozott egyéb alakjai közzül a kanyaró betegség Kétegy- házán, Orosházán és az Uj-Kigyós községhez tartozó Ó-Kigyós pusztán a vörheny Szeghalmon és Füzes-Gyarmaton teljesen megszűntek, ez okon a Kétégyházán és Ó-Kigyós pusztán bezárva volt iskolák is megnyittattak, mig ellenben a kanyaró betegség Békésen és Öcsödön nagyobb mérvben, a roncsoló toroklob pedig Csaban es Békésén szórványosan mutatkoznak. A cholera elleni óvintézkedések kellő foganatosítása és fenntartása a járási főszolgabirák által ellenőriztetik. Az állategészségügy megye szerte a legki- elógitöbbnek jelezhető s az semmiféle járványos avagy ragályos betegaéggekel nem volt veszélyeztetve. Az állategészségügyi törvény és rendeletek végrehajtásának helyszíni felül bírálata végett a folyó évi május hava 28-án a megyei székház kisebb termében Lipthay István miniszteri taná esős, Jamnitzky Jenő miniszteri titkár és Kiima Miklós állami állatorvos urak, nem különben a járási főszolgabirák és Gyulaváros polgármestere jelenlétében személyes elnökletem alatt értekezlet tartatott. Az értekezleten az állategészségügyi törvény és rendeletekben előírtaknak e megyében leli mikénti foganatosítása a legkimeritőbb pontoség- gal tárgyaltatván Lipthay István miniszteri tanácsos ur ő méltósága igaz örömmel fogadott megelégedését nyilvánította a közigazgatás ezen ágának pontos ellátása felett. II. Közbiztonság. A személybiztonság két esetben támadtatok, (Bee és pedig Kótegyháza községben, a hol is a folyó év május hava 9-ón éjjel Abrudán György ottani lakos nejét, Isztin Zsófiát, többszöri kés szúrásokkal meggyilkolta. A tettes önkényt jelentkezvén, méltó büntetését letartóztatva várja. B.-Csabán, a folyó évi május hava 5-nek éjjelén Ribanszky István csabai lakos, Barna Vaszil, zempléumcgyei illetőségű ceelédje által, a tauyára menetel közben, fejszével hátulról rab jási szándékból úgy ütötte fejbe, hogy ennek következtében elhalálozott. A bűnös cseléd gazdájának kirablása után megszökött s ez ideig még eredménytelenül nyomoztatott. A vagyonhiztonság egynéhány csekélyebb mérvű tolvajláson kívül felemlithetöbb esetben nem lett megtámadva. Tüzeset 7 volt, és pedig Gyulán a folyó évi május hava 21-én Szigeti Sándornak 435 frt értékű s 400 írtra biztosított háza, Mező -Berényben a folyó évi május hava 5-én Balog József házának 200 frt értékű biztosítatlan melléképülete. Körös-Tárcsán a folyó évi május 9-én Jenei Imrének 450 frt értékű s 400 írtra biztosított háza. Tót-Komlóson Boros Jánosnak és Ácsai Mihálynak összesen 210 irt 90 krra becsült és 350 frtra biztosított épületei és Szent- Andráson Peska Jánosnak 500 frt értékű biztosított háza, és Bagi Andrásnak istállója lettek a lángok martalékává. Öngyilkosságért követtek el B.-Gyulán a folyó évi május hava 6-án Pettner István gyulai lakos, ki gyógyithatlan betegsége miatt hasát borotvával átmetszvén elhalt, — ugyanazon hó 11-én Gombkötő Mihályné, szül. Tarkó Zsuzsánna, 82 éves öreg asszony, az udvarán lévő eperfára magát felakasztotta, és Molnár (Müller) Antal, budapesti illetőségű tehetséges szinész, ki is izgatott kedélyállapotában a folyó évi junius hava 3-án magát revolverrel főbe lővén, egy órai kínos szenvedés után elhalálozott. — B.-Csabán a folyó évi május hava 6-án Szemányik János részeges napszámos ittas állapotában borotvával nyakát metszvén, pár perez múlva meghalt. — Gyomán a f. évi ápril hava 30-án Zachar János gyomai iparos bullája a Körösből, május hava 9-én pedig Barta András földmives hullája egy tanyai kutból huzatván ki, amennyiben a megejtett rendőri bonczolásnál erőszak nyomai a hullákon nem találtattak, a legnagyobb valószi- nüsé» szerint mindketten' öngyilkosok voltak. Hegyessy Sándor békési fuvaros május hava 22-én a gyulai vásárra menet, terhes kocsijával oly szerencsétlenül fordalt fel, hogy annak terhe alatt szörnyet halt. Öcsöd község határában a Körös folyóból a múlt hó 13-án tisza-földvávi illetőségű Benyus Pál 74 éves földész hullája fogatott ki. A hullán külerőszak nyomai nem találtattak. III. Utak, hidak, védtöltések. A hosszabb ideig tartó esőzések a közlekedési utakat megrongálták ugyan, azonban az ut- kaparók folytonos működései a közlekedés nehézségét tetemesen enyhítették. A nagyobb mérvű javítást igényelt gyulavári! hid javítási munkálatai immáron teljesen elkészülvén s a hid a forgalomnak átadatván mindazon akadályok és nehézségek a melyek főleg Gy.-Vári község lakosságának közlekedésére ez által befolyást gyakoroltak, most már eloszlatva lettek. A folytonos esőzések folytán szokatlanul magas vízállással megtámadott védgátaink eléggé erőseknek bizonyultak s e vármegyében sehol nem is szakadtak. Mind e mellett is azonban megyénk az árvíz pusztításaitól ment nem maradhatott. A f. évi május hava 22-én ugyanis a sebes-körös balparti vódgátja Biharmegye komádi község határában a fokközi hídtól mintegy 25 kmtr. távolságban az irászi puszta mentén az úgynevezett Sebes-fok köziében két helyen és pedig egyik helyen 100 a másik helyen 60 méter hosszban kiszakadván a kiömlött víztömeg a Sebes körös- ó-medrébe hatolt s Vésztő község határának a gróf Wenk- heim család által birtokolt egyik részét, nem kü- lömben a Sebes-Körös balparti védgátja és a Vésztő községi körgát között levő művelés alatti területeket elöntve, Vésztő község környékét támadta meg. Vésztő községnek kellő erővel védett s ujabbi erősítésekkel is ellátott körgátja azonban a viz erejének ellentálva a község veszélyes helyzetéből lőleg azon körülmény folytán, hogy a szakadások a legmegfeszitettebb munkával 3 nap alatt vagyis a múlt hó 25-én elzárva lettek, és hogy a fokközi zsilip a múlt hó 27-én az árvíz levezetése czéljából megnyittatot szerencsésen megszabadult. Az árvíz állapotáról s különösen Vésztő község helyzetéről a szeghalmi járás főszolgabírójától naponkint kimerítő jelentéseket vettem és ezek alapján intézkedtem, hogy az árvíz levezetése czéljából szükség esetén s az 1885. évi 23. t. ez. megfelelő rendelkezéseihez alkalmazkodva a Sebes-Körös védtöltései átvágassanak. — Ezen körülmény foganatba vételéről azonban ez ideig értesítést nem nyervén, a legnagyobb valószínűség szerint a fökközi zsilip megnyitása elégségesnek mutatkozott a vizek levezetésére. Nem mulaszthatom el a most jelzettem árvizet is előidéző s a jövőben is folytonos s fokozottabb veszélylyel is fenyegethető köztudomású tény felemlitését, hogy a Sebes-Körös Sárrétjén keresztül épített védgátak két méter, sőt helyen- kint vastagabb réteg szivacsos iszappal vegyes nádgyökér korhadékból úgynevezett kotuból álló alapra s ilyen anyagból épittetvén s igy mig egy részről folytonos sülyedéseknek, másrészről lazaságuknál fogva átszivárgásoknak is ki lévén téve, biztonságot nyújtóknak egyátalján nem mondhatók. Hogy tehát megyénknek csak nem régen mentesített termékeny talajú Sárrétje s azok községei a bekövetkezhető árvíz veszélyektől állandón mentesíthetők legyenek, — elkerülhetlenül szükségesnek mutatkoznék, hogy a Sebes-Körösnek biztonságot nem nyújtó anyagból készült gátjai egész hosszban szilárd, erős anyagból készült padkával láttassanak el. A mennyiben pedig ezen nagy feladat tel-j jesitése a sebes-körösi vizszabályozó társulat erejét túlhaladná, felkérendő lenne a nagyméltóságu közmunka és közlekedésügyi m. kir. minister ur hogy a jelzett gátak építését a társulat kezéből kivéve, azok létesítését kormányhatóságilag végrehajtatni méltóztassék. A magas vízállás által a körös-tarcsai, gyomai, szarvasi határokban elborított nagyterjedelmü s részben legelőnek, részben kaszádénak használt hullámtereken okozott károkon felül, azon károsodásról kell még megemlékeznem, a mely a k.- tarcsai hid mellé alkalmazott jégtörők közül kettőnek elsodrása által megyei közmunka váltsági alapunkra nehezedett, a mennyiben ezen jégtörők elsodrása, állítólag arra vontatott hajók által okoz- tatott, — e tárgyban a vizsgálatot a békési járás főszolgabirája által elrendeltem. A szomszédos Csanád és Csongrád vármegyéket ért megrendítő árvizcsapások folytán Csa- nádmegye alispánjának távirati megkeresése alapján, hasonlólag táviratilag hívtam fel az orosházi járás főszolgabiráját, hogy a megyénk egy részén átvonuló száraz eret, mely Csanád megye egyes községeit hátulról támadta volna meg, Tót-Kom- lós határában két helyen és a sámsoni usztatónál zárassa el. Az orosházai járás tőszolgabirájának ez ügyben vett jelentése szerint daczára, hogy a száraz érben igen kevés viz van, az elzárás T.- Komlós község határában két helyen foganatosítva lett, a sámsoni usztatónál pedig, a mely már különben is el volt zárva, a zár ferntartatott. IV. Vegyesek. A megyei pénztárak véletlen vizsgálata a múlt hóban is megejtetvén, a pénzkészlet megtaláltatott s a kezelés szabályszerűen vezetettnek észleltetek. Az országgyűlési képviselő választási mozgalmak szokatlan élénkséggel, ez ideig azonban komolyabb rendzavarások nélkül megyénkben is kezdetüket vették. A nagyméltóságu m. kir. belügyminister ur rendelkezéséből kifolyólag megyém választó közönségét külön hirdetményekben hívtam fel, hogy a képviselő választási mozgalmak és a választások alatt minden nemű zavargásoktól törvény és rendellenes cselekményektől tartózkodjék. A megyei központi választmány a választások iránt szükséges elüintézkedéseket immáron megtette. B.-Gyulán, 1887. junius hó 12-én. Jancsovics Pál, ___________ alispán. Fá klya szene. F. hé 5-én vasárnap este a gyulai választó polgárok nagy része fáklyás zenével tisztelte meg szeretett képviselőjelöltjét Göndöcs Benedeket. A menet a „Komló“ vendéglő helyiségéből idult ki mintegy 250 fáklyával, mit mind csupán szavazók vittek, s beláthatatlan néptöraeg kíséretében érkezett a parochia elé, a hol Nagy Károly a következő ékes beszéddel üdvözölte a megtiszteltet: Tisztelt Jelöltünk! Fáklyák világánál jelentünk meg tiszteletünk nyilvánítására, mert megilletőnek találjuk, hogy annak, ki évek hosszú során, mint fáklya világit székvárosunk minden haladási mozzanataiban, ki hazánkat, e szép várost, ennek polgárait önzetlenül szereti s elöhaladásában áldozatkészséggel segiti, mintha ennek előbbre vitelét tűzte volna ki feladatául, kit már 6 évig viselt képviselői állásra újból jelöltünknek kiáltottunk ki, fáklyák világánál adjunk nyilvános tiszteletet. Igen, mert nekünk oly képviselő kell, ki mig egy részről országos terheinket ismeri, másrészt tudatával birjon azon eszközöknek, melyeket teljesítenünk kell, hogy a magyar haza bent szilárduljon, künt tekintélyt nyerjen, oly képvisélö kell, ki bizodalmunkat bírja, hogy tiszta erkölcsi jelleme, szeplőtlen becsületessége teljes érzetében párt tekintet nélkül bir a meggyőződés erejével s a kimondás bátorságával hazánk ügyeit előbbre vinni mindenütt és mindenekben; oly képviselő kell, ki bizodalmunkat bírja, hogy a jogegyenlőség és testvériség alapján magyar hazánk bő áldásait és jogait ennek minden polgáraira vallás és nyelvkülömbség nélkül követeli kiteijesz- teni, a ki ennek kenyerét eszi és terhét viseli. S mert mi önt ily polgártársunknak ismertük fel, szent hivatalában, polgári és társadalmi életünkben, ilyennek 6 évig országos képviseletében, e fáklyák világánál emelt fővel ismételjük, hogy éljen I Mint a mi képviselő jelöltünk, kívánjuk, hogy adjon a mindenek ura, erőt, egészséget szerencsét terhes feladatainak teljesithetésére, hogy továbbra is szentelhesse áldásos életét e hazának, e városnak s ennek minden polgárai boldogitásá- nak. Éljeni A szűnni alig akaró éljenzés lecsllaputtával Göndöcs Benedek a következőleg válaszolt .* Tisztelt Polgártársaim I A megtiszteltetést igen köszönöm; megvallom nem találok szavakat, melyekkel hálámat és kÖ8zönetemet kellőleg tolmácsolhatnám. Polgártársaim I E megtiszteltetést úgy tekintem, mint eddigi országgyűlési képviselői működésem legszebb jutalmát; be kell azonban vallanom, hogy küzdelmemben több volt a jóakarat, mint a siker; elve éltemnek annyi jót tenni, amennyit csak lehet. Óhajtottam volna, hogy több legyen a siker, mint amennyi volt. Annyit azonban őszintén meg kell vallanom, hogy mint országgyűlési képviselő a képviselői állásomból kifolyó országos ügyeken kívül e városnak és ennek egyes polgárainak igyekeztem ügyét minden vallás és nyelv külömbség nélkül előmozdítani, miről itt többen bizouyságot tehetnek. Igyekeztem pedig mindenkinek eleget tenni azért, mert meggyőződésem, hogy egy Istenünk, egy mennyei atyánk vagyon, egymás közt testvérek vagyunk, egymás ügyét előmozdítani legszentebb kötelességünk; továbbá azért, mert erős meggyőződésem, hogy a faj és felekezeti gyülölség a haza és nemzet romlására vezethetne, és végre mert e haza, nyelv és valláskülönbség nélkül mindnyájunk édesanyja, mely ápol és egykoron hantjával eltakar 8 ha t. polgártársaim többségének bizalmát a jövőben is szerencsés lehetek bírhatni, Ígérem, hogy működésemben ezen elvek fognak vezérelni. Törekedni fogok, továbbá szeretett hazánk és e nemes város polgárságának érdekeit, vagyonoso- dást és közjólétet előmozdítani. Fogadják t. polgártársaim a megtiszteltetésért legmélyebb hálámat. Isten áldása legyen Gyulaváros minden lakosságán. Magamat barátságukba, jóindulatukba ajánlom. A sokszor zajos éljenzéssel félbeszakított beszéd után ismételten felzugott a lelkes éljenzés s , menet a legszebb rendben szétoszlott, folyvást Itetve Göndöcs Benedeket. TarLiö.g'37-Bekiildetett. A szarvasi ág, h. ev. főgym- nasium körében az 1886/7-ik tanévet bezáró vizsgálatok következő rendben folynak le. Az I., II., III., IV., V., VI. és VII. osztályok saját termeikben az egyes tantárgyakból részletes vizsgálatot tesznek f. év junius 12—20-ig. Junius 21-én lesz a fentebb nevezett osztályok közvizsgálata, melyet az nap este szokottan müéneklés, szavalat és tanulók zeneelőadása rekeszt be, Junius 22-én és a következő napokon tartatnak a szóbeli érettségi vizsgálatok. Junius 28-án lesz a bejegyzett magántanulók vizsgálata. A gymnas. felső osztályokkal kapcsolatban álló tanitókép- zőbeljek osztályvizsgálata junius 13. és 15., s a tanitóképesitő vizsgálat junius 18. délutánonként fog megtartatni. Mindezen vizsgálatokhoz a köznevelés ügye és főgymnasiumunk tanuló ifjúsága iránt érdeklődő t. közönséget hivatalos tisztelettel meghívja az igazgatóság. = A b.-gyulai polg. fiúiskola vizsgálatainak sorrendje: Junius 20-án d. e. 8 órától magyar ny. I. oszt., magyar és német ny. Hl. oszt. ; d. u. 3 órától szám- s mértan IL s IV. oszt. Junius 22-én d. e. 8 órától mértan I., szám- és mértan III.; d. u. 3 órától földrajz II., földrajz, történet IV. Junius 23-án d. e. 8 órától magyar ny. II., természetrajz, természettan IV.; d. u. 3 órától földrajz I., földrajz és történet III. Junius 24-én d. e. 8 órától természetrajz II., magyar és német nyelv IV. ; délután 3 órától természetrajz I, latin ny. III. Junius 25-én d. e. 8 órától latin ny II. és IV. ; d u. 3 órától számtan I. Junius 27-én d. e. 8 órától latin ny. I.; d. u. 3 órától ének és testgyakorlat mind a négy osztályban ; szavalás ; rajz- és írás kiállítás ; jutalmak kiosztása ; az érdemsorozat felolvasása, végül a tanév ünnepélyes berekesztése. A szülőket s átalában a tanügy iránt érdeklődőket a vizsgálatokra tisztelettel meghívja az iskolaszék nevében Kovalszky József, igazgató. * Meghívás. A b.-gyulai r. k. népiskolák zárvizsgálatai a következő sorrendben és napokon Folytatás a mellékleten.
