Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-05-16 / 20. szám
20-1 k szám Gyula, 1886. május 16-án V. évtől yam f------£ ^ Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .■ •• .. 5 frt — kr. Félévre .. ., ..- 2 „ 50 „ Évnegyedre .. •• I .. 25 „ , Egyes szám Bsm ára 10 kr. , J Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh kyörgy, munkatárs: Bodoky Zoltán* — Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Lapunk érdekében. Több oldalról lettünk megkeresve az iránt, hogy a megyei bank ügyében a szerkesztőség tagjai között lévő vélemény- külömbség és nézeteltérés mennyiben lessz befolyással a lapirányára, s nem fog-e a szerkesztőség, vagy annak egyes tagjai eltávozására okul szolgálni. Sietünk tehát minden félreértés elkerülése végett kijelenteni, s ismételten hangsúlyozni, hogy lapunk teljesen független, pártonkivüli lap, minek folytán hivatásának, s czéljának megfelelőleg a közügyek körül felmerülő bármily irányú nézetnek, ha az tisztességes hangon nyer kifejezést, s az eszmék minden oldalról való megvitatásának mindig készséggel adott és fog helyet adni a jövőben is. — így közöltük a szerkesztőségen kívül állók külömböző, s nagyou eltérő véleményeit éppen ebben akérdésben,s nem találtunk semmi féle nehézséget abban, hogy tért adjunk a szerkesztőség tagjai között ezen kérdésben felmerült nézet külömbség fejtegetésének, annyival kevésbbé, mert mindkét irányú czikk a szerkesztőség egyes tagjainak e- gyéni nézetét adta vissza, nem lesz tehát ez absolute a legkevesebb befolyással sem a lap irányára, megmarad lapunk továbbra is független irányú lapnak, mely mindenki helyes formában, s tisztességes hangon nyilvánított nézetét respectálja s nemzavarta ez egy cseppet sem a szerkesztőség tagjai között eddig fennálló barátságos viszonyt. Szerk. Törvényhatósági és község DsözéletA törvényhatósági hitelintézet. ii. „Halk a jajnak szava“ — mely, mint sóhaj rebben el a nehéz munkában görnyedő nép ajkairól. Tekintsék a lélek gyöngeségének, rajongásnak meghallani, érezni a jaj szavát. Tekintsék a komoly meggondolásra kevéssé képes ifjú lélek felhevülésének, rajongásának a lelkesülést, mely a nép jajának elcsendesitésére, fájdalmának enyhítésére, nehéz küzdelmeinek könyitésére törekvést üdvözli: én, s hiszem vannak még ily rajongók, segítek teljes erőmmel „a gúlához követ hordani az erősnek;“ — segítek emelni a terhet, mely a nép válla- ira nehezedik ; s a rajongás „szent áhítatával“ követem a zászlót, melyre hitem jelszava: a nép jobblétének önzetlen megte- teremtése van irva. Lehet, hogy e lelkesedés nem veszi észre, a nép érdekének előmozdítására irányzott tevékenységben — az akadályokat ; lehet, hogy a hideg számító ész, átlátja az akadályok leküzdhetlen voltát, s visszalép a tevékenységtől; de az én lelkesedésem által táplált tevékenységi erőm más tei’mészetü, — az eszmének, a törekvésnek nemességét tekintem, az akadályo kát nem mérlegelem, haladok a jónak hitt utón szilárdan, s ha csak egy lépésre is képes vagyok czélom felé közeledni, — örömmel lélekzem fel, — a haladásból uj erőt meritek a tovább küzdelemre, s a kitartó tevékenységre példát, —• a czél felé utat mutatok az utódnak. A hideg szív uralma alatt lélegző, számító bölcsek! vegyétek le a nép jólétének épületéhez emelt követ vállaimról s vállainkról s nevetve kövezzetek meg ezért! Midőn a nép anyagi érdekeinek megvédésére országosan megindult mozgalmak jelenségeit tapasztaltam, örömmel telt el elkem s vártam, hogy megyénk is a mozgalmak szintere legyen. Midőn a közgazdászati viszonyok önzetlen javítására a kisbirtokosok földhitelintézete alapittatott, örömmel tapasztaltam, megyénk b közsó geinküek áldozatkész hozzájárulását az alapításhoz; de akkor mindjárt s később még inkább éreztük s érezzük ma, hogy e hitelintézet nem szolgálhat az országosan mutatkozó szükségnek s nem öleli fel a munkás nép nevezetes részének érdekeit 8 éreznünk kellett ezzel a kötelességet, a nép érdekeit általánosabban felölelő tevékenységre. Lelkesültséggel fogadtam, az e részben megyénkben megindult mozgalmat mely egy megyei hitelintézet létesítésére irányult. Hive lettem az eszmének, nemességéért, önzetlenségéért s a nép érdekeiért s jövetem a zászlót, melyet előttem kegye- etem tárgyai lobogtatnak s fájdalom, hogy a vezérek között nem találom azokat, kiket óriási vagyonaik gondtalan élvezetétől a nép érdekeinek előmozdítása nem zárna el s nemességük magas fokáról nem emelne le. Meghallgatom örömmel az eszme meg- valósitása ellen gyakorlatilag felmerülhető érveket, melyeket a gúny és önzés nélküli jó indulat tár elém, s kész vagyok követni a jónál a jobbat; de az önzéssel, a guny- nyal szóba nem állok, — mert az eszme, a törekvés; a nép anyagi jóllétének önzetlen előmozdítása, melyet követek — szent előttem. Azon nemes czélon kiviil, mely mindenek felett irányadó előttem, üdvözölnöm kell a megyei hitelviszonyok javítására irányuló törekvést azért is, mert azzal egy uj irány lép be a megye termeibe. Letűntek azon századok, midőn a megye terme volt a political sérelmek orvoslását czélzó feljajdulások és küzdelmek szintere. Megszűnt a megye az alkotmányos jogok és közszabadság védbástyája lenni; de ugyan akkor feladatai körébe jutott a szükségszerű politikai küzdelmek alatt elhanyagolt culturalis állapotok fejlesztése, a közgazdászati viszonyok emelése. Ily nagy fontosságú s közérdekű eszmék felvetése van hivatva a közönség érdeklődését és tevékenységét felkölteni s helyesebb közgazdasági, köztevékenységi arányokra, méltányosabb társadalmi viszonyokra, gyakorlatibb köznevelésre irányítani. Ma már az legfőbb feladata a megye bizottságának, hogy hazánk kulturális érdekeit minden oldalról szemeiőtt tartsa s megsérteni ne engedje ; hogy közgazdasági életünk mételyének, a hitelválságnak terjedését, a közérdekek devalvátióját, a pénz ügyi téren nyilvánuló erkölcsi romlottságot minden erővel ellensúlyozni, megakadályozni törekedjék. A legerélyesebb kormány is tehetetlen ott, hol élő, érző, gondolkozó organicus nemzeti test helyett, egy elalélt, lehangolt, romlásnak indult tömeggel kell bajlódnia, holott ebből kellene erejét merítenie a tevékenységhez. Üdvözöljük tehát a felvetett eszmét, azon okból is, mert az kezdetét képezi a megyei közélet felpesdülésének, azon uj iránynak, melyből a tevékenységi kedv, a közjóllét fakad. O. Gy. Békésmegye törvényhatóságának a központban kezelése, s illetve felügyelte alatt álló alapok és alapítványok. Megyénk törvényhatóságának a központban kezelése, s illetve felügyelete alatt álló különféle alapokat és alapítványokat röviden a kővetkezőkben ismertetjük meg, hiteles forrásból nyert adatok alapján, az azok iránt netán érdeklődő t. olvasóinkkal: 1. A megyei házi -pénztár; — ennek rendeltetése : a megye háztartási szükségleteinek, u. m. közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezése. E czélra, az állampénztárból, az 1883. évi XV. t. ez. 1. §-ában megállapított évenkénti 69200 frt javadalmazást nyer, melynek keretén belül tartozik a megye, évenként, költségvetésileg, háztartását berendezni: — a netaláni pénztári felesleg a házi tartalékpénztár gyarapítására fordítandó. 2. A megyei házi tartalékpénztár ; — mely még 1843. és 1844. években, az akkori alispán néh. Simay Eajetán indítványára, nehány, a megye tulajdonához tartozott épület 4605 frt 24 krnyi eladási árából alapittatott; és pedig akkoron oly czélból, hogy úgy ezen összegnek, valamint az ezen pénztár jövedelmeül kijelölt bírság és büntető pénzeknek kamataiból a természetbeni lakást nem kaphatott tisztviselők lakbérpótlékot nyerjenek; a netán fenmaradó kamatok pedig a tőkéhez csatoltatván, idővel, ezzel együtt, a megye — akkoron nagyon kisszerű — székháza kiépítésére fordittassanak. Később ezen pénztár, több a megye tulajdonát képezett épület eladási árával és nehány rendeltetés nélkülivé vált kisebb pénztár beleolvasztásával oly alappá nőtte ki magát, hogy lehetővé vált, 1876—1878. években, a megye székházét, közel 67000 frtnyi költséggel, a mostani nagyság és csín szerint kiépíttetni ; és hogy az 1885. évi zárszámadás szerint 48163 frt 4 kr. tőkével bírt melynek kamataiból ezidő szerint 840 frt évenként a házi pénztár szükségleteinek fedezésére fordítandó ; — a többi pedig a megye tulajdonát képező épületek (megyei székház, szolgabirói stb. tisztviselői lakok) fentartására, esetleg kibővítésére és uj épületek vásárlására szolgáló alapot képez. 3. A megyei közmunka-váltsági pénztár; — melynek rendeltetése : a megyei közlekedési«tár- gyak, u. m. utak, hidak, átereszek stb. építtetése s fentartása. Jövedelmi forrását képezi: az évenként kivettetni szokott, átlagosan 120—125 ezer forintot tevő közmunka-váltság összege és a megyei indulóházi kőutaknak évenkint mintegy 18000 irtot tevő jövedelme. 4. Az endrődi (Vida-féle) szegény-ápoló intézet pénztára; — mely néhai Vida Imre uradalmi igazgató által, 1803. augusztus 20-án kelt végrendelettel, 32000 Rénus forintnyi tőkével alapittatott; de csak 1838-ik évben jött a megye kezelése alá, — mert addig a kamatokat az özvegy élvezte. — Rendeltetése : szegénysorsu római kath. endrődi lakosok felsególése' és ápolása, mely czélra, a szükséglethez képest, az endrődi róm. katb. plébánosnak, ki a helybeli gondnokságot és felügyeletet gyakorolja, időszakonként, általa előterjesztett összegek bocsáttatnak rendelkezésére, melyekről fiókszámadását úgy a megyéhez, valamint a nagyváradi püspöki székhez is, évenként beterjeszti. Vagyoni állaga az 1885. zárszámadás szerint 47311 frt 1 kr. 5. A katonaelszállásolási alap ; — czélja : a katonaelszállásolás terhének arányos megosztása ; — jövedelmi forrását képezi az 1879. évi XXXVIII. t. ez. alapján kivetett pótadó, mely a legutóbbi években átlagosan évenként 23000 frtot tett ki; — a folyó évben azonban, az Orosházán elszállásolva volt egy huszárszázadnak a megyéből lett elhelyezése folytán, csak 14163 frtot teszen. — Ebből téríttetnek meg az egyes községeknek a katonaelszállásolásból felmerülő veszteségei, melyek szerint felemésztik az évi pótadót. 6. Ipar- és kereskedelmi iskolai alap; — ennek alapját 1877. évben az aradi ipar- és kereskedelmi kamara vetette meg, 162 frt adományával ; a mikoron a megye elhatározta, hogy ezen összeg egy a megyében létesítendő iparés kereskedelmi iskola felállításának kiinduló alapjául szolgáljon, s e czélból hozzájárulásra is hívta fel a községeket, mely felhívásra 112 frt 65 kr. gyűlt be ; ezzel, valamint a később a nevezett kamara által időszakonként küldött ősz- szegekkel, s az időközi kamatokkal együtt, az alap, 1884. évig, 1343 forintra nőtte ki magát; — a midőn, az adományozó kamara tiltakozására, a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 2513-1884. számú rendelete folytán, a kamara által adományozott összegek, időközi kamataikkal együtt, — 1219 frt 93 kr.- nyi összegben, — a gyulai és csabai l-ső fokú ipariskolák, valamint a szarvasi iparos tanonezok iskolája és a békési ipartanoda között lettek, az adományozó kamara kívánalmaihoz képest, oly czélból elosztva, hogy azokból részben szegény kereskedő-, vagy iparos tanulók tanszerekkel láttassanak el és szorgalmas tanulók jutalmaztassanak meg ; részben pedig az iparos és kereskedő tanonezok oktatása körül különös buzgalmat tanúsító tanitók jutalomban részesittes- senek. így leszállott az alap a községek gyűjtése, s ennek kamataiból állott 123 frt 7 krra, mely csekély összegből 1885. évbén, szorgalmas ipariskolai tanitók jutalmazására, 50 frt fordit- tatván, az alap, az időközi kamatszaporulattal együtt, 1885. év végén már csak 97 frt 26 kr. tőkével bírt. Rendeltetése most már: iparos tanonezok és ipariskolai tanitók segélyezése, illetve jutalmazása. 7. Wenckheim szohor-alap; — 1879. évben az akkori megyei főjegyző Hajóssy Ottó indítványára, közadakozás utján, alapittatott: — rendeltetése : néhai Br. Wenckheim Béla, 0 felsége személye körüli m. kir. volt miniszter és egykoron Békésmegye volt főispánja emlékének megörökítésére szolgáló szobor felállítása. — Az 1885. évi zárszámadás szerint 4644 frt 16 kr. tőkével bir. 8. Nagy Marton-féle alap: — 1862. évi augusztus 17-én kelt végrendelettel, néh. Nagy Márton k.-ladányi volt uradalmi ügyész által, 4000 frttal alapittatott; — rendeltetése : a kamatoknak k.-ladányi, m.-herényi, k.-tárcsái és szeghalmi szegény szűkölködő lakosok között, évenként a végrendeletben meghatározott részek- beni aránylagos felosztása. Az 1885. évi zárszámadás szerint 4310 frt 42 kr. tőkével bir. 9. Megyei közeégjegyzői nyugdij-alap ; 1874. évben jegyzői szigorlati dijakból és egyesek adományaiból keletkezett; — eredeti szabályrendelete 1878. évben módosítást nyert; — gyarapodik : a községek és községi jegyzők által fizetendő hozzájárulási dijakon kívül, jegyzői szigorlati dijakból, bírságpénzekből, adományokból és időközi kamatokból; — rendeltetése : a Békésmegyében rendszeresített községi jegyzők, valamint ezek özvegyei és árvái sorsának biztosítása. Az 1885. évi zárszámadás szerint 70157 frt 99 kr. tőkével bir. 10. Nyilvános betegápolási alap; — mely az „inségi0 s később „szegényi* alapnak nevezett s 1875. évben megszüntetett pénztár maradványából, 1875. évben keletkezett; de egy pár év alatt, a behajthatlanná vált számos követelés leírása miatt, kimerülvén : az 1875. évi ITT, t. ez. 3. §-a alapján aZ 1878. évben, s az ujabbi, — a fent említett okból bekövetkezett __ kimerülés folytán, 1886. évben kivetett pótadóval tartatik fenn. Rendeltetése: közkórházakban ápolt oly rendes (t. íj sem elme-, sem bujakóros) betegek után, kik bókésmegyei illetőségűek, a felmerült ápolási költségeket, az illető közkórházaknak előlegezni. — Az 1885. évi zárszámadás szerint 793 frt 93 kr. cselekvő-, és La punk mai számához fill iv melléklet Tan csatolva.
