Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-16 / 20. szám

2000 frt szenvedő tőkével bir. Felsegéllésére, az 1886, évre, 14802 forint 21 kr. .pótadó van kivetve.

11. Bekésmegyei közkórházi alap ; — 1828. évben, — még csak mint magánkórház, — egyesek adományaiból vette kezdetét; — a szenvedő emberiség számára azonban csak 1846. évben nyittatott meg, a midőn büntetéspénzekből, bi- tangjószágok eladásából, mulatságok jövedelméből s folytonos adakozásokból — melyekhez a czéhek is évenként nagyobb összegekkel járultak — alaptőkéje annyira gyarapodott, hogyj egy épületet vehetett s feladatát megkezdhette. 1879. január 1-seje óta közkórházi jelleggel van felruházva. Rendeltetése : betegek ápolása, valláskülönbség nélkül. Az 1885. évi zárszámadás szerint 31882 frt 92 kr. tőkével bir.

12. Szeretetházi alap; — alapját az 1871. évi julius 6-án, a békésmegyei összes daláregy- letek által, B.-Csabán rendezett dalárünnepély 1062 írt 20 krt tevő jövedelme képezi, melyet azon ünnepély rendező bizottságának elnöke dr. Hajnal István, a hivatolt évben, oly fenntartás mellett, terjesztett be, a megye felügyelete és kezelése alá, hogy a jelzett összeg „ másra, mint a megyében alapítandó szeretetház javára, soha sem fordítható“ ; ehez járultak az ugyané czélra, az akkori megyei főjegyző Hajóssy Ottó indítványa folytán, megindított gyűjtések eredményei. Az 1885. évi zárszámadás szerint 3372 frt 63 kr. tőkével bir.

13. Vakok budapesti intézeti alapja pénztára;

— eredetét 1834. évben, közadakozásokból vette;

— azóta időközi kamatokból gyarapszik. — Az 1885. éri zárszámadás szerint 3261 frt 61 kr. tökével bir. — Rendeltetése : egy szegénysorsu vak növendék ellátására szükséges 2400 pfrt alapítványnak létesítése s a nevezett intézet pénztárába leendő felküldése.

14. A magyarító alap ; — eredetét, 1837. évben, közadakozás utján vette ; pénztári kezelés alá 184%-ik évben vétetett, 285 frt 10 kr.- ral; — az 1885. évi zárszámadás szerint most már 1566 frt 27 kr. tőkével bir. Rendeltetése : a nem magyar ajkú iskolai növendékek között a magyar nyelv terjesztésében kitűnő tanítók és tanulók jutalmazása, magyar könyvek vásárlása és a tanulók közti kiosztása. Ezen rendeltetés analógiájából lépett a megye, 1885. évben, a magyarító alapból utalványozott összegekkel, — az erdélyi közmivelődési egyesület, a felvidéki magyar közmivelődési egyesület, a beregmegyei közművelődési egyesület, és a temesvári magyar nyelvet terjesztő egyesület alapitó tagjai sorába.

15. Megyei közkórházi tartalék alap; — mely a megyei közkórház alaptőkéjének megtakarítások által származott 1647 frt 75 krnyi feleslegéből, 1882. évben, létesittetett; jövedelmi forrását képezi: részint az ápolási dijak kiszabásánál az 1 krra való kikerekitésből eredő különbözetnek, részint a megtakarításokból származó feleslegnek a közkórházi pénztárból való áttétele, valamint az időközi kamatok. Rendeltetése : oly nem ritkán előforduló nagyobb kiadások fedezése, melyek a közkórház folyó kiadásaira szánt összegeket nem terhelhetik és fedezetüket egyébként sem találják. Az 1885. évi zárszámadás szerint 727 frt 85 kr. tőkével bir.

16. A békésmegyei tiszti nyugdíjalap; mely mélt. Beliczey István megyei főispán ur nemes- lelkű indítványára, 1884. évben létesittetett; alaptőkéjét képezi a tek. megyebizottság által egyszer s mindenkorra nagylelkűen megszavazott 3®/0 pótadó: 35,365 frt 20 kr, gyarapítására szolgálnak: az összes törvényhatósági titsztviselők és kezelő hivatalnokok évi járulékai, időközi kamatok, netaláni bírságpénzek és adományok. Az 1885. évi zárszámadás szerint 42957 frt 42 kr. tőkével bir. Rendeltetése: Békésvármegye törvényhatósági tisztviselői s kezelő személyzete, úgyszintén ezek özvegyei és árvái sorsának biztosítása.

17. A gyomai „ Wodiáner árvaházu-alap; — mely kapriorai Wodiáner Albert nagybirtokos által, 1884. évben, 65000 frt alaptőkével, létesittetett. Rendeltetése: teljesen vagyontalan, mindkét nembeli, rom. kath. vallásu, Békésmegyében született, vagy oda illetékes, 3 éves korukat betöltött, 7-ik évüket meg nem haladt, egészséges árva gyermekek felvétele, oktatása és minden szükségessel való ellátása. - Az 1886. évi zárszámadás szerint 65,497 frt 35 kr. tőkével bir.

18. A megyei központi árvapénztár; — melyben az 1877. XX. t.-cz. szerint árvatáraik önálló kezelésére nem jogosított Doboz, Gyula- Vári, Kétegyháza, Uj-Kigyós, Bánfalva, Csorvás, P.-Pöldvér, Sámson és Szabad-Szt.-Tornya községekben gyámoltak és gondnokoltak pénzei és pénzértékei, 1879 óta kezeltetnek. Tőkéje mintegy 100,000 frt; és pedig legnagyobb részt magánkötvényekben.

Végül mint 19. és 20. pénztárt felemlítjük a közigazgatási és az árvaszéki letéti pénztárakat, melyekben oly pénzek és pénzértékek őriztetnek ideiglenesen, melyek az elsorolt pénztárak és alapok egyikét sem illetik; avagy melyeknek

rendeltetésére nézve még tárgyalások vannak folyamatban.

Tekintve mér most azt, hogy a két letéti pénztárban együttvéve rendszerint 50 60 ezer

forint pénz és pénzérték őriztetik: azon eredményre jutunk, hogy Békésmegye törvényhatóságának a központban kezelése és illetve felügyelete alatt álló különféle alapok és alapítványok, a letétekkel együtt, — mintegy fél millió forint értéket képviselnek.

Orosházi telekkönyv ügye.

Ügyészi jelentés a megyei közgyűléshez.

Az orosházi kir. járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal leendő felruházása tárgyában folyamatba tett ügyben, Varga György és társai orosházi lakosok által, a községi képviselő teS' tületnek folyó évi január hó 15-én 4 kgy. sz. a hozott határozata ellen beadott felebbezések fölött a m. kir. belügyminiszternek 13140/1886. IV. b. sz. a. kelt leirata értelmében a megye törvényhatósági bizottsága lévén hivatva szabályszerű közgyűlési tárgyalás után határozni, a 2131/1886. számú alispáni rendelet folytán véleményemet következőkben terjesztem elő.

A megye törvényhatósági bizottsága múlt évi szeptember havi közgyűlésében 289. bgy. szám alatt az orosházi járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal való felruházása tárgyában kelt s Orosháza községe képviselő testületének e részben hozott végzését jóváhagyó határozata jogerőre emelkedett; amennyiben a határozat ellen törvényes felfolyamodási időn belől feleb- bezés nem adatott be, — minélfogva a m. kir. igazságügyminiszter által az orosházi kir. járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal leendő felruházásához kitűzött feltételek elfogadását és teljesítését nyilvánító községi kötelező nyilatkozat folyó évi január hó 22-én a megye alispánja által a törvényhatósági bizottság megbízásából s annak nevében a jóváhagyási záradékkal el is láttatott

Az ezen kötelező nyilatkozat jóváhagyása folytán foganatosítandó végrehajtási intézkedések azonban a község által felfüggesztettek, ameny- nyiben a község képviselő testületének ez ügyben folyó évi január hó 15-én 4. kgy. sz. a. uj- jabban hozott határozata ellen ugyancsak január 27-én és 31-én két rendbeli felebbezés adatott be.

E megtámadott határozat a község képviselőtestületének 68/1885. sz. határozatával elfogadott s a megye törvényhatósági bizottság által is jóváhagyott kötelezettségeknek csupán részletezésére, illetve a kötelezettségek közt általában elvállalt épületátalakitási költségeknek pontos meghatározására s igy tehát végrehajtási intézkedésekre vonatkozik, s amennyiben e kötelezettség a község által, annak említett 68./1885 sz. a. képviselőtestületi határozatával már elfogadtatott, s e határozat, valamint az ezt jóváhagyó megyebizottsági határozat már jogerőre emelkedett, a felebbezések a kötelezettségek mennyiségét számtanilag megállapító újabb határozatnál már figyelembe nem vehetők. — | amennyiben azok, bár a hivatolt 4,/] 886. kgy. sz. községi képviselőtestületi határozat ellen vannak irányítva, — miután az összes szerződési feltételeknek s az ügyletnek megsemmisi- téset kérik — tulajdonképen a kötelezettségek elfogadását jóváhagyó megyebizottsági határozatot támadják meg, s mint felfolyamodási időn túl beadottak, hivatalból visszautasitandók.

De eltekintve ettől, Orosháza község fejlődése követeli, hogy az orosházi királyi járásbíróság telekkönyvi hatósággal felruháztassék — Orosháza község újabb időben már az előhala- dás oly fokára emelkedett, hogy további előha- ladásanak e fontos tényezőjére feltétlen szüksége van. A 18,000 lakossal biró nagy község ke reskedelmi, ipari s mezőgazdasági viszonyai rohamosan emelkedvén, ezen már elért emelkedésre is hátráltatólag hat, ha kénytelen közönsége a jó távol fekvő csabai kir. járásbiróságnál intéztetni s szorgalmazni a birtokviszonyokat érintő felette fontos ügyeket. A pénz- és időáldozatok I részben, hogy mily hátiáltatólag hatnak, köztudomású. De nemcsak Orosháza község, hanem az orosházi kir. járásbíróság hatásköréhez tartozó népesebb s vagyonosabb községek érdekei is szembetűnően kívánják, a telekkönyvi hatóságnak a járás székhelyén mielőbb való létesítését.

Igaz ugyan, hogy az orosházi kir. járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal való felruházása első sorban állami kötelmet képez ; de tekintve az állam által teljesiteudő feladatoknak óriási sökaságát, s ezzel szemben az állam kincstárnak halaszhatlanabb feladatok teljesítésére történő igénybe vételét, — 1 Orosháza községének felette kedvező anyagi helyzetét, mely szerint e községnek még községi pótadója sincs; sőt évenként 25—30 ezer frtnyi maradványnyal zárja le számadásait, s igy legkevésbé sem érzi meg azon a nyert előnyök mellett alig számba vehető kiadásokat, melyeket a telekkönyvi hatóság létesítése von maga után, s egyátalán nem szolgálna a község előnyére az, ha a telukkönyvi hatóságnak az állam kormány által való létesítésére — remélhetőleg igen hoszszu ideig volna kénytelen az érdekelt közönség várakozni: mindezeknél fogva azon véleményt terjesztem elő, hogy az orosházi kir. járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal leendő felruházása elodázhatlak szükséget képez, s a felebbezések elutasításával Orosháza községe, a telekkönyvi hatóság létesítése tekintetében czélba vett intézkedéseknek haladéktalan végrehajtására utasitandó lenne.

Mély tisztelettel:

Oláh György,

Békés m. t. ügyésze.

iékésmegye pállandó választmánya közle- cedési szakosztályának 1886. ápril 28-án tartott üléséből.

Tárgyaltatolt Beöthy Algernon országgyűlési képviselőnek Budapesten 1886. évi márczius hó 6-án kelt kérvénye, melyben hivatkozással a közmunka- és közlekedési m. k. miniszter által f. é. 10228. sz. a. részére kiadott előmunkálati engedélyre az általa Debreczentől, Mikepecz, Szaránd, Hosszupályi, Nagyléta, Pocsaly, Esztár, Henczida, Péterszeg, Berettyó-Ujfalu, Zsáka-Furta, Darvas, Füzes-Gyarmat, Szeghalom, ' Körös-Ladány és Körös-Tarcsa községek érintésével a körös-tarcsai 42-ik számú őrháznál, vagy esetleg M.-Berénynól a m. k. államvasut vonalába beágazó fő- és Szeghalomtól Dóva-Ványáig tervezett szárny vonal kiépítésének támogatására, illetve 180,000 frt értékű törzsrészvény megvásárlására a megye törvényhatóságát felkéri

Tekintve hogy a Debreczentől Beretyó-Uj- falu, Füzes-Gyarmat, Szeghalom, Körös-Ladány és Tarcsa községeken át M.-Berényig tervbe vett vasút vonal kiépítése állal a megyének épen azon vidéke hozatnék az országos sinhálózattal összeköttetésbe, mely jelenleg talajviszonyainál fogva a közlekedéstől leginkább el van zárva, s hogy azáltal a megyei Bárrét közgazdasági és kulturális érdekei emeltetnének s rég érzett szükség nyerne kielégítést; tekintve, hogy a tervbe vett vasút iránya a megyére nézve a lehető legelőnyösebb amennyiben a sárréti községeket a megye központjával hozná legrövidebb összeköttetésbe ; tekintve, hogy e vasút létesülése esetén a megye azon törekvésében, hogy a sárréti közutak kővel kiépitéssenek a kő anyagnak vasúton és kedvezményes áron való szállitkatása által rendkívüli támogatást nyerend, s a szállítási kedvezmények által a vasút segélyezésére fordított összegek is jó részben megtérülnek; tekintve, hogy árvíz alkalmával az egyéneknek és anyagoknak vasúton és az alább kifejtendő feltételek elfogadása esetén ingyen való szállítása által a folyók által szelt ezen területnek árvédelmi munkálatai is rendkívül megkönyitetnek, tekintve, hogy a megye kö zönsége úgy 1881-ben az angol-magyar vasúti részvénytársaság, valamint 1883-ban a Kohner Rudolf és fiai ezég hasonló tárgyú ajánlatának tárgyalásánál, a nevezett ezégek által tervbe vett vasutak anyagi segélyezését elhatározta s a megszavazott tetemes segély csupán a vállalatok abbanhagyása miatt nem vétetett igénybe; és tekintve végül, hogy a kért 180,000 frtnyi segély összege, viszonyítva az előbb tervbe vett vasutak vállalkozóinak megajánlott segély összegekhez és figyelőmbe véve ezeu vasútvonalnak békésmegyei hosszát, nem tulmagas : mindezeknél fogva a szóban levő vasúti vonal segélyezését elvileg elhatározván, a kért 180,000 frtnyi összeg segélyképen megszavaztatik, illetve ez összeg ily értékű törzs- részvények árában az alább elősorolt feltételek mellett megajánltatik.

1. Köteles leend a vállalkozó F.-Gyarmat, Szeghalom, K.-Ladány és K.-Tarcsa községek mellett az illető községek községházától 2 kilométernél nem nagyobb távolságban egy-egy állomást építeni, s a vonalat az államvasutak id.-herényi állomásba bevezetni.

2. Köteles a vállalkozó Békésmegye vagy a megyebeli községek által építendő utakhoz szükségelt kőanyagot, ba az építendő ut ezen vasút valamelyik állomásához vezet, vasúti kocsi és kilométerenként 10 kr, más utakra pedig 13*2 kr. szállítást és 2 Irt kezelési illetékért szállítani.

3. Köteles vállalkozó árvízveszély esetén az árvédelemhez szükséges munkaerőt és anyagot a helyzetbői kifolyó sürgősséggel ingyen szállítani.

4. Köteles vállalkozó a vasúti forgalmat naponként közlekedő vonatokkal folyton fenntartani.

A megajánlott összeg csakis a vasútvonalnak tényleges megnyílta és üzemben tartása iránt legalább 30 évre biztosított szerződés megkötése után 15 nappal lesz egyszerre lefizetendő.

A megye fenntartja magának a jogot, bogy a békésmegyei Sárréten bármely vállalkozó által tervezett vasút részére megfelelő Begélyt biztosítson, s ennélfogva kijelenti, hogy ha valamely vállalatnak sikerül az építési engedélyt a most

folyamodó előtt kinyerni, úgy e jelen ajánlat a vállalkozóval szemben érvényét veszti.

A megajánlott 180,000 frtnyi segélyösszeg, tekintve, hogy a m. közmunka-alapja az építés alatt levő kőutak építése által rendkívül igénybe vétetik, s ez alap a tetemes kiadást előreláthatólag a közelebbi években sem leend képes fedezni, kölcsön utján lesz fedezendő.

E határozat az 1880. évi XXXI. t.-cz. 10. §-a értelmében csupán a közmunka- és közlekedésügyi miniszter ur által leendő megerősítés után váland jogerőre.

Miről Budapest főváros tanácsa utján a folyamodó ezen határozattal oly felhívás mellett értesítendő, hogy a segélyösszeg megajánlása kapcsán kikötött feltételek elfogadása esetén a további intézkedések megtehetése végett a feltételek elfogadását kitüntető, kollően szövegezett s kiállított nyilatkozatát a megye alispánjának mutassa be.

K. m. f.

Fábry Sí n dór, m. I. aljegyző.

Szabályrendelet

a megyei közmunka és a megyei utak kezeléséről.

I. Fejezet.

Általános rész.

1. §. A megyei közmunkaügyek kezelésére nézve egészben véve a fennállott magyar kir. helytartótanács által 71,700./1862. szám alátt kiadott, s a közmunka- és közlekedési m. kir. minisztérium 1867. deczember 31-én kelt 8709. számú rendeletével módosított „Utasítás“ érvényes. Ezen „Utasítás“ mikénti alkalmazására nézve, az alább' következők rendeltetnek.

II. Fejezet.

A közmunka összeírásáról.

2. §. A megyei közmunkaerőt tartoznak, a rendezett tanácsú városban a polgármester, s a községekben a szolgabirák vezetése, felügyelete alatt az elöljárók, minden év szeptembor havában a reá következő évre nézve, e 71,700//1862. számú „Utasítás“ 4. 9. és 12. §§-aiban foglalt elvek szerint, a 11. és 15. §§-aiban körülírt módon 2 példányban összeírni.

Az idézett 9. §-ban felsorolt mentességi esetek a következőkkel kiegészíttetnek:

a) A megyei tisztviselők, hivatalszolgák, útfelügyelők és utkaparók az államiakhoz hasonlóan közmunkamentesek, kizárólag személyeikre és hivataluk ellátására használt egy pár hóra nézve.

b) Közmunkaszolgálat alól általában mentesek a m. kir. honvédség tettleges állományú tisztjei és altisztjei, személyeikre nézve.

c) A közmunka alól mentesek a m. kir. honvédség mindennemű fogatai és lovai, még azon esetben is, ha azok magánhasználatra kiadatnak.

d) Az „Utasitás“ 9. §. .b) c) d) e) g) h) i) j) pontjai, valamint a jelen b) pontban felsorolt mentességek csakis azon esetre vonatkoznak, ha az illetők házzal, igavonó állattal nem bírnak.

3. §. Az összeirási eljáráshoz a község lakossága meghívandó.

Az összeírásnál megjelent lakosok tartoznak a 16 és 60 év közt levő családtagokat és'egyéb a háztartáshoz tartozó személyzetet, valamint az igavonó állatok számát lelkiismeretesen bemondani, minthogy az eltitkolok, az „Utasítás“ 14. §-a szerint megbirságoltatnak.

Az összeírásnál meg nem jelentek közmunkakötelezettségei a községi elöljárók tudomása szerint és a községekben létező ló- és marhaállomány összeírások alapján veendők fel, kötelesek lévén az elöljárók, kétes esetekben maguknak a helyszínén biztos tájékozást szerezni. Az összeírás ezen módja az észrevétel rovatban min- don egyes esetben fel jegyzendő.

Az összeirási lajstromok az eljárást vezető elöljárók által aláirandók.

4. §. Az összeirási lajstromok a községházánál 8 napi közszemlére kiteendők, miről a lakosság a legnyilvánosabb módon oly hozzáadással értesítendő, hogy azokat megtekintve, netaláni felszólalásait ugyanazon idő alatt a község elöljáróságánál szóval vagy írásban jelentse be.

Ezen eljárás megtörténtét tartozik a község elöljárósága a lajstromok végén igazolni.

5. §. A község elöljárósága tartozik az ösz- szeirási lajstromokat és a kellő időben bejelentett felszólalásokat, az olöadottak valóságára nézve személyes meggyőződés alapján teendő nyilatkozat kapcsán, a 8 napi felszólalási időt követő további 8 nap alatt, az összeirási lajstromokkal együtt, a járás szolgabirájához beterjeszteni.

6. §. A járási szolgabirák és a rendezett tanácsú város polgármestere, a községek által a 2 -5. §§-ai szerint elkészített lajstromokat, járási kimutatás kíséretében, s ezzel együtt a beérkezett felszólalásokat véleményes jelentés mellett tartoznak legkésőbben október végéig a közigazgatási bizottsághoz beterjeszteni.