Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-16 / 20. szám

2000 frt szenvedő tőkével bir. Felsegéllésére, az 1886, évre, 14802 forint 21 kr. .pótadó van kivetve. 11. Bekésmegyei közkórházi alap ; — 1828. évben, — még csak mint magánkórház, — egye­sek adományaiból vette kezdetét; — a szenvedő emberiség számára azonban csak 1846. évben nyittatott meg, a midőn büntetéspénzekből, bi- tangjószágok eladásából, mulatságok jövedelmé­ből s folytonos adakozásokból — melyekhez a czéhek is évenként nagyobb összegekkel járul­tak — alaptőkéje annyira gyarapodott, hogyj egy épületet vehetett s feladatát megkezdhette. 1879. január 1-seje óta közkórházi jelleggel van felruházva. Rendeltetése : betegek ápolása, val­láskülönbség nélkül. Az 1885. évi zárszámadás szerint 31882 frt 92 kr. tőkével bir. 12. Szeretetházi alap; — alapját az 1871. évi julius 6-án, a békésmegyei összes daláregy- letek által, B.-Csabán rendezett dalárünnepély 1062 írt 20 krt tevő jövedelme képezi, melyet azon ünnepély rendező bizottságának elnöke dr. Hajnal István, a hivatolt évben, oly fenntartás mellett, terjesztett be, a megye felügyelete és kezelése alá, hogy a jelzett összeg „ másra, mint a megyében alapítandó szeretetház javára, soha sem fordítható“ ; ehez járultak az ugyané czélra, az akkori megyei főjegyző Hajóssy Ottó indít­ványa folytán, megindított gyűjtések eredményei. Az 1885. évi zárszámadás szerint 3372 frt 63 kr. tőkével bir. 13. Vakok budapesti intézeti alapja pénztára; — eredetét 1834. évben, közadakozásokból vette; — azóta időközi kamatokból gyarapszik. — Az 1885. éri zárszámadás szerint 3261 frt 61 kr. tökével bir. — Rendeltetése : egy szegénysorsu vak növendék ellátására szükséges 2400 pfrt alapítványnak létesítése s a nevezett intézet pénz­tárába leendő felküldése. 14. A magyarító alap ; — eredetét, 1837. évben, közadakozás utján vette ; pénztári keze­lés alá 184%-ik évben vétetett, 285 frt 10 kr.- ral; — az 1885. évi zárszámadás szerint most már 1566 frt 27 kr. tőkével bir. Rendeltetése : a nem magyar ajkú iskolai növendékek között a magyar nyelv terjesztésében kitűnő tanítók és tanulók jutalmazása, magyar könyvek vásárlása és a tanulók közti kiosztása. Ezen rendeltetés analógiájából lépett a megye, 1885. évben, a magyarító alapból utalványozott összegekkel, — az erdélyi közmivelődési egyesület, a felvidéki magyar közmivelődési egyesület, a beregmegyei közművelődési egyesület, és a temesvári magyar nyelvet terjesztő egyesület alapitó tagjai sorába. 15. Megyei közkórházi tartalék alap; — mely a megyei közkórház alaptőkéjének megta­karítások által származott 1647 frt 75 krnyi fe­leslegéből, 1882. évben, létesittetett; jövedelmi forrását képezi: részint az ápolási dijak kisza­básánál az 1 krra való kikerekitésből eredő kü­lönbözetnek, részint a megtakarításokból szár­mazó feleslegnek a közkórházi pénztárból való áttétele, valamint az időközi kamatok. Rendel­tetése : oly nem ritkán előforduló nagyobb ki­adások fedezése, melyek a közkórház folyó ki­adásaira szánt összegeket nem terhelhetik és fe­dezetüket egyébként sem találják. Az 1885. évi zárszámadás szerint 727 frt 85 kr. tőkével bir. 16. A békésmegyei tiszti nyugdíjalap; mely mélt. Beliczey István megyei főispán ur nemes- lelkű indítványára, 1884. évben létesittetett; alaptőkéjét képezi a tek. megyebizottság által egyszer s mindenkorra nagylelkűen megszavazott 3®/0 pótadó: 35,365 frt 20 kr, gyarapítására szol­gálnak: az összes törvényhatósági titsztviselők és kezelő hivatalnokok évi járulékai, időközi kamatok, netaláni bírságpénzek és adományok. Az 1885. évi zárszámadás szerint 42957 frt 42 kr. tőkével bir. Rendeltetése: Békésvármegye tör­vényhatósági tisztviselői s kezelő személyzete, úgyszintén ezek özvegyei és árvái sorsának biz­tosítása. 17. A gyomai „ Wodiáner árvaházu-alap; — mely kapriorai Wodiáner Albert nagybirtokos által, 1884. évben, 65000 frt alaptőkével, léte­sittetett. Rendeltetése: teljesen vagyontalan, mindkét nembeli, rom. kath. vallásu, Békésme­gyében született, vagy oda illetékes, 3 éves ko­rukat betöltött, 7-ik évüket meg nem haladt, egészséges árva gyermekek felvétele, oktatása és minden szükségessel való ellátása. - Az 1886. évi zárszámadás szerint 65,497 frt 35 kr. tőké­vel bir. 18. A megyei központi árvapénztár; — melyben az 1877. XX. t.-cz. szerint árvatáraik önálló kezelésére nem jogosított Doboz, Gyula- Vári, Kétegyháza, Uj-Kigyós, Bánfalva, Csorvás, P.-Pöldvér, Sámson és Szabad-Szt.-Tornya köz­ségekben gyámoltak és gondnokoltak pénzei és pénzértékei, 1879 óta kezeltetnek. Tőkéje mint­egy 100,000 frt; és pedig legnagyobb részt ma­gánkötvényekben. Végül mint 19. és 20. pénztárt felemlítjük a közigazgatási és az árvaszéki letéti pénztára­kat, melyekben oly pénzek és pénzértékek őriz­tetnek ideiglenesen, melyek az elsorolt pénztárak és alapok egyikét sem illetik; avagy melyeknek rendeltetésére nézve még tárgyalások vannak folyamatban. Tekintve mér most azt, hogy a két letéti pénztárban együttvéve rendszerint 50 60 ezer forint pénz és pénzérték őriztetik: azon ered­ményre jutunk, hogy Békésmegye törvényható­ságának a központban kezelése és illetve felü­gyelete alatt álló különféle alapok és alapítvá­nyok, a letétekkel együtt, — mintegy fél millió forint értéket képviselnek. Orosházi telekkönyv ügye. Ügyészi jelentés a megyei közgyűléshez. Az orosházi kir. járásbíróságnak telek­könyvi hatósággal leendő felruházása tárgyában folyamatba tett ügyben, Varga György és társai orosházi lakosok által, a községi képviselő teS' tületnek folyó évi január hó 15-én 4 kgy. sz. a hozott határozata ellen beadott felebbezések fö­lött a m. kir. belügyminiszternek 13140/1886. IV. b. sz. a. kelt leirata értelmében a megye törvényhatósági bizottsága lévén hivatva szabály­szerű közgyűlési tárgyalás után határozni, a 2131/1886. számú alispáni rendelet folytán véle­ményemet következőkben terjesztem elő. A megye törvényhatósági bizottsága múlt évi szeptember havi közgyűlésében 289. bgy. szám alatt az orosházi járásbíróságnak telek­könyvi hatósággal való felruházása tárgyában kelt s Orosháza községe képviselő testületének e részben hozott végzését jóváhagyó határozata jogerőre emelkedett; amennyiben a határozat ellen törvényes felfolyamodási időn belől feleb- bezés nem adatott be, — minélfogva a m. kir. igazságügyminiszter által az orosházi kir. járás­bíróságnak telekkönyvi hatósággal leendő felru­házásához kitűzött feltételek elfogadását és tel­jesítését nyilvánító községi kötelező nyilatkozat folyó évi január hó 22-én a megye alispánja által a törvényhatósági bizottság megbízásából s annak nevében a jóváhagyási záradékkal el is láttatott Az ezen kötelező nyilatkozat jóváhagyása folytán foganatosítandó végrehajtási intézkedések azonban a község által felfüggesztettek, ameny- nyiben a község képviselő testületének ez ügy­ben folyó évi január hó 15-én 4. kgy. sz. a. uj- jabban hozott határozata ellen ugyancsak január 27-én és 31-én két rendbeli felebbezés ada­tott be. E megtámadott határozat a község képvi­selőtestületének 68/1885. sz. határozatával elfo­gadott s a megye törvényhatósági bizottság által is jóváhagyott kötelezettségeknek csupán rész­letezésére, illetve a kötelezettségek közt általá­ban elvállalt épületátalakitási költségeknek pon­tos meghatározására s igy tehát végrehajtási in­tézkedésekre vonatkozik, s amennyiben e köte­lezettség a község által, annak említett 68./1885 sz. a. képviselőtestületi határozatával már elfo­gadtatott, s e határozat, valamint az ezt jóvá­hagyó megyebizottsági határozat már jogerőre emelkedett, a felebbezések a kötelezettségek mennyiségét számtanilag megállapító újabb ha­tározatnál már figyelembe nem vehetők. — | amennyiben azok, bár a hivatolt 4,/] 886. kgy. sz. községi képviselőtestületi határozat ellen vannak irányítva, — miután az összes szerző­dési feltételeknek s az ügyletnek megsemmisi- téset kérik — tulajdonképen a kötelezettségek elfogadását jóváhagyó megyebizottsági határo­zatot támadják meg, s mint felfolyamodási időn túl beadottak, hivatalból visszautasitandók. De eltekintve ettől, Orosháza község fej­lődése követeli, hogy az orosházi királyi járás­bíróság telekkönyvi hatósággal felruháztassék — Orosháza község újabb időben már az előhala- dás oly fokára emelkedett, hogy további előha- ladásanak e fontos tényezőjére feltétlen szüksége van. A 18,000 lakossal biró nagy község ke reskedelmi, ipari s mezőgazdasági viszonyai ro­hamosan emelkedvén, ezen már elért emelke­désre is hátráltatólag hat, ha kénytelen közön­sége a jó távol fekvő csabai kir. járásbiróságnál intéztetni s szorgalmazni a birtokviszonyokat érintő felette fontos ügyeket. A pénz- és idő­áldozatok I részben, hogy mily hátiáltatólag hatnak, köztudomású. De nemcsak Orosháza község, hanem az orosházi kir. járásbíróság hatásköréhez tartozó népesebb s vagyonosabb községek érdekei is szembetűnően kívánják, a telekkönyvi hatóságnak a járás székhelyén mi­előbb való létesítését. Igaz ugyan, hogy az orosházi kir. járásbí­róságnak telekkönyvi hatósággal való felruházása első sorban állami kötelmet képez ; de tekintve az állam által teljesiteudő feladatoknak óriási sökaságát, s ezzel szemben az állam kincstárnak halaszhatlanabb feladatok teljesítésére történő igénybe vételét, — 1 Orosháza községének fe­lette kedvező anyagi helyzetét, mely szerint e községnek még községi pótadója sincs; sőt éven­ként 25—30 ezer frtnyi maradványnyal zárja le számadásait, s igy legkevésbé sem érzi meg azon a nyert előnyök mellett alig számba vehető ki­adásokat, melyeket a telekkönyvi hatóság létesí­tése von maga után, s egyátalán nem szolgálna a község előnyére az, ha a telukkönyvi hatóság­nak az állam kormány által való létesítésére — remélhetőleg igen hoszszu ideig volna kénytelen az érdekelt közönség várakozni: mindezeknél fogva azon véleményt terjesz­tem elő, hogy az orosházi kir. járásbíró­ságnak telekkönyvi hatósággal leendő felruhá­zása elodázhatlak szükséget képez, s a felebbe­zések elutasításával Orosháza községe, a telek­könyvi hatóság létesítése tekintetében czélba vett intézkedéseknek haladéktalan végrehajtására utasitandó lenne. Mély tisztelettel: Oláh György, Békés m. t. ügyésze. iékésmegye pállandó választmánya közle- cedési szakosztályának 1886. ápril 28-án tartott üléséből. Tárgyaltatolt Beöthy Algernon országgyűlési képviselőnek Budapesten 1886. évi márczius hó 6-án kelt kérvénye, melyben hivatkozással a köz­munka- és közlekedési m. k. miniszter által f. é. 10228. sz. a. részére kiadott előmunkálati enge­délyre az általa Debreczentől, Mikepecz, Szaránd, Hosszupályi, Nagyléta, Pocsaly, Esztár, Henczida, Péterszeg, Berettyó-Ujfalu, Zsáka-Furta, Darvas, Füzes-Gyarmat, Szeghalom, ' Körös-Ladány és Körös-Tarcsa községek érintésével a körös-tarcsai 42-ik számú őrháznál, vagy esetleg M.-Berénynól a m. k. államvasut vonalába beágazó fő- és Szeg­halomtól Dóva-Ványáig tervezett szárny vonal ki­építésének támogatására, illetve 180,000 frt ér­tékű törzsrészvény megvásárlására a megye tör­vényhatóságát felkéri Tekintve hogy a Debreczentől Beretyó-Uj- falu, Füzes-Gyarmat, Szeghalom, Körös-Ladány és Tarcsa községeken át M.-Berényig tervbe vett vasút vonal kiépítése állal a megyének épen azon vidéke hozatnék az országos sinhálózattal össze­köttetésbe, mely jelenleg talajviszonyainál fogva a közlekedéstől leginkább el van zárva, s hogy azáltal a megyei Bárrét közgazdasági és kulturá­lis érdekei emeltetnének s rég érzett szükség nyerne kielégítést; tekintve, hogy a tervbe vett vasút iránya a megyére nézve a lehető legelőnyö­sebb amennyiben a sárréti községeket a megye központjával hozná legrövidebb összeköttetésbe ; tekintve, hogy e vasút létesülése esetén a megye azon törekvésében, hogy a sárréti közutak kővel kiépitéssenek a kő anyagnak vasúton és kedvez­ményes áron való szállitkatása által rendkívüli támogatást nyerend, s a szállítási kedvezmények által a vasút segélyezésére fordított összegek is jó részben megtérülnek; tekintve, hogy árvíz al­kalmával az egyéneknek és anyagoknak vasúton és az alább kifejtendő feltételek elfogadása ese­tén ingyen való szállítása által a folyók által szelt ezen területnek árvédelmi munkálatai is rendkí­vül megkönyitetnek, tekintve, hogy a megye kö zönsége úgy 1881-ben az angol-magyar vasúti részvénytársaság, valamint 1883-ban a Kohner Rudolf és fiai ezég hasonló tárgyú ajánlatának tárgyalásánál, a nevezett ezégek által tervbe vett vasutak anyagi segélyezését elhatározta s a meg­szavazott tetemes segély csupán a vállalatok abbanhagyása miatt nem vétetett igénybe; és tekintve végül, hogy a kért 180,000 frtnyi segély összege, viszonyítva az előbb tervbe vett vasutak vállalkozóinak megajánlott segély összegekhez és figyelőmbe véve ezeu vasútvonalnak békésmegyei hosszát, nem tulmagas : mindezeknél fogva a szó­ban levő vasúti vonal segélyezését elvileg elhatá­rozván, a kért 180,000 frtnyi összeg segélyképen megszavaztatik, illetve ez összeg ily értékű törzs- részvények árában az alább elősorolt feltételek mellett megajánltatik. 1. Köteles leend a vállalkozó F.-Gyarmat, Szeghalom, K.-Ladány és K.-Tarcsa községek mellett az illető községek községházától 2 kilo­méternél nem nagyobb távolságban egy-egy ál­lomást építeni, s a vonalat az államvasutak id.-herényi állomásba bevezetni. 2. Köteles a vállalkozó Békésmegye vagy a me­gyebeli községek által építendő utakhoz szükségelt kőanyagot, ba az építendő ut ezen vasút valamelyik állomásához vezet, vasúti kocsi és kilométeren­ként 10 kr, más utakra pedig 13*2 kr. szállítást és 2 Irt kezelési illetékért szállítani. 3. Köteles vállalkozó árvízveszély esetén az árvédelemhez szükséges munkaerőt és anyagot a helyzetbői kifolyó sürgősséggel ingyen szállítani. 4. Köteles vállalkozó a vasúti forgalmat na­ponként közlekedő vonatokkal folyton fenntartani. A megajánlott összeg csakis a vasútvonal­nak tényleges megnyílta és üzemben tartása iránt legalább 30 évre biztosított szerződés megkötése után 15 nappal lesz egyszerre lefi­zetendő. A megye fenntartja magának a jogot, bogy a békésmegyei Sárréten bármely vállalkozó által tervezett vasút részére megfelelő Begélyt bizto­sítson, s ennélfogva kijelenti, hogy ha valamely vállalatnak sikerül az építési engedélyt a most folyamodó előtt kinyerni, úgy e jelen ajánlat a vállalkozóval szemben érvényét veszti. A megajánlott 180,000 frtnyi segélyösszeg, tekintve, hogy a m. közmunka-alapja az építés alatt levő kőutak építése által rendkívül igénybe vétetik, s ez alap a tetemes kiadást előrelátha­tólag a közelebbi években sem leend képes fe­dezni, kölcsön utján lesz fedezendő. E határozat az 1880. évi XXXI. t.-cz. 10. §-a értelmében csupán a közmunka- és közleke­désügyi miniszter ur által leendő megerősítés után váland jogerőre. Miről Budapest főváros tanácsa utján a fo­lyamodó ezen határozattal oly felhívás mellett ér­tesítendő, hogy a segélyösszeg megajánlása kap­csán kikötött feltételek elfogadása esetén a to­vábbi intézkedések megtehetése végett a felté­telek elfogadását kitüntető, kollően szövegezett s kiállított nyilatkozatát a megye alispánjának mu­tassa be. K. m. f. Fábry Sí n dór, m. I. aljegyző. Szabályrendelet a megyei közmunka és a megyei utak kezeléséről. I. Fejezet. Általános rész. 1. §. A megyei közmunkaügyek kezelésére nézve egészben véve a fennállott magyar kir. helytartótanács által 71,700./1862. szám alátt ki­adott, s a közmunka- és közlekedési m. kir. mi­nisztérium 1867. deczember 31-én kelt 8709. számú rendeletével módosított „Utasítás“ érvé­nyes. Ezen „Utasítás“ mikénti alkalmazására nézve, az alább' következők rendeltetnek. II. Fejezet. A közmunka összeírásáról. 2. §. A megyei közmunkaerőt tartoznak, a rendezett tanácsú városban a polgármester, s a községekben a szolgabirák vezetése, felügyelete alatt az elöljárók, minden év szeptembor havá­ban a reá következő évre nézve, e 71,700//1862. számú „Utasítás“ 4. 9. és 12. §§-aiban foglalt elvek szerint, a 11. és 15. §§-aiban körülírt mó­don 2 példányban összeírni. Az idézett 9. §-ban felsorolt mentességi esetek a következőkkel kiegészíttetnek: a) A megyei tisztviselők, hivatalszolgák, út­felügyelők és utkaparók az államiakhoz hasonlóan közmunkamentesek, kizárólag személyeikre és hivataluk ellátására használt egy pár hóra nézve. b) Közmunkaszolgálat alól általában mente­sek a m. kir. honvédség tettleges állományú tiszt­jei és altisztjei, személyeikre nézve. c) A közmunka alól mentesek a m. kir. honvédség mindennemű fogatai és lovai, még azon esetben is, ha azok magánhasználatra ki­adatnak. d) Az „Utasitás“ 9. §. .b) c) d) e) g) h) i) j) pontjai, valamint a jelen b) pontban felso­rolt mentességek csakis azon esetre vonatkoznak, ha az illetők házzal, igavonó állattal nem bírnak. 3. §. Az összeirási eljáráshoz a község la­kossága meghívandó. Az összeírásnál megjelent lakosok tartoznak a 16 és 60 év közt levő családtagokat és'egyéb a háztartáshoz tartozó személyzetet, valamint az igavonó állatok számát lelkiismeretesen bemon­dani, minthogy az eltitkolok, az „Utasítás“ 14. §-a szerint megbirságoltatnak. Az összeírásnál meg nem jelentek közmun­kakötelezettségei a községi elöljárók tudomása szerint és a községekben létező ló- és marha­állomány összeírások alapján veendők fel, kötele­sek lévén az elöljárók, kétes esetekben maguk­nak a helyszínén biztos tájékozást szerezni. Az összeírás ezen módja az észrevétel rovatban min- don egyes esetben fel jegyzendő. Az összeirási lajstromok az eljárást vezető elöljárók által aláirandók. 4. §. Az összeirási lajstromok a községhá­zánál 8 napi közszemlére kiteendők, miről a la­kosság a legnyilvánosabb módon oly hozzáadás­sal értesítendő, hogy azokat megtekintve, neta­láni felszólalásait ugyanazon idő alatt a község elöljáróságánál szóval vagy írásban jelentse be. Ezen eljárás megtörténtét tartozik a község elöljárósága a lajstromok végén igazolni. 5. §. A község elöljárósága tartozik az ösz- szeirási lajstromokat és a kellő időben bejelen­tett felszólalásokat, az olöadottak valóságára nézve személyes meggyőződés alapján teendő nyilatkozat kapcsán, a 8 napi felszólalási időt követő további 8 nap alatt, az összeirási lajstro­mokkal együtt, a járás szolgabirájához beter­jeszteni. 6. §. A járási szolgabirák és a rendezett tanácsú város polgármestere, a községek által a 2 -5. §§-ai szerint elkészített lajstromokat, já­rási kimutatás kíséretében, s ezzel együtt a be­érkezett felszólalásokat véleményes jelentés mel­lett tartoznak legkésőbben október végéig a közigazgatási bizottsághoz beterjeszteni.

Next

/
Thumbnails
Contents