Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-02 / 18. szám

Melléklet a „Békés“ 18-ik számához. r

gyáripar által előidézett versenyben' elnyomatott.1 Mezőgazdaságunk, melynek jövedelmezőbbé té-| tele érdekében idegen tőkék igénybe vételével I hasznos beruházásokat tettünk, részint a tengerentúli verseny- folytán csökkent árak, részint azl egyéniség szabad fejlődése folytán növekvő igé-r nyék kielégítésére szükséges nagyobb kiadások miatt,- nem hozta meg a várt jövedelmet sem, al mely a közterhek és a beruházás amortfcátiójáral lett volna fordítandó. A hol a mezőgazda passióit! és igényeit kellőleg nem mérsékelte, ahol nemi igyekezett a földmivelésen kívül egyébként isi hasznosan tevékenykedni, ott elesett s birtokai azon tőke kezébe került, mely működésében kor I látozva nem lévén, nagyobbodási ■ törvényét kö-| nyörtelenül hajtotta végre. — A kereskedelemi sem tudott felvirágozni. — Nincs, még nem képződött kereskedelmi osztályunk, mely műveltségénél és- megbízhatóságánál fogva az olcsó és biztos hitelt magának biztosítani tudta volna. A tőke tehát, mely pedig rendszerint szívesen megelégszik a kisebb de biztos haszonnal, kereskedőink helyett felkeresi azokat aj vállalatokat, melyek, habár biztosságot és állandóságot nem is nyújtanak, de nagy haszonnal kecsegtetik. Megkezdődött az alapitások és szédelgések korszaka. A könnyen szerezhető nyereség elkábi- totta kereskedőinket és a speculatiónak oly irányt adott, mely a kis haszonnal járó biztos üzletek elhanyagolását vonta maga után. Ebből a veszélyes áramlatból a versenyképes nagy tőke dús zsákmánynyal, mig a kis kereskedő csődbejelentéssel vagy üzlete felhagyásával tért haza.

Ezen a gazdasági tevékenység csaknem minden ágára kiterjedő általános válság közepette, csak a tőke az, mely prosperál. A nélkül, hogy ízen magában véve üdvös jelenség bennünket elfogultakká tenne, mi ennek okát abban látjuk, hogy nálunk Magyarországban az óriási és rohamos gazdasági átalakulás folytán sokkal nagyobb a hitelszükséglet, mint a csakis hosz- szas munkálkodás utján előállítható tőke és hogy a tőke mely — részvénytársaságokban igen könnyen egyesülhet, mig egyrészt elégtelen voltánál fogva legkevésbé van alávetve a versenynek, addig másrészt az egyesülésben rejlő erőnél fogva, életének, működésének körét és szabályait autonome s csaknem absolut szabadsággal és korlátlansággal állapítja meg. így történik azután, hogy á tőke nemcsak nagyobt haszonra tesz szert, mint az annak előállításáéi szükséges munka megérdemel, de absorbeáljí a nélküle próducálni képtelen egyéb tevékenységek eredményét is.

A democratico-liberalismus megvalósította ugyan fogalmilag az emberek közti egyenlőséget de tényleg oly egyenlőtlenséget szült, mely ki szolgáltatva a gyengét az erősebbnek, a feudálii rendszernél sok tekintetben elvisel hetetle nebb. Látjuk is ez okból a visszahatást mindéi téren. Elővesszük ismét azokat a már rég fele désbe menni látszott intézményeket, melyek : democratismüs által elsepertettek. Szabad keres kedelem helyébe védvám, szabad ipar helyébi képesítéshez kötött s testületbe zárt iparűzés szabad kamatszedés helyébe — 8%-kos maxi műm lépett. Majd az otthont mentesítő, parasz - majorátusokat alkotó, munkásokat biztositó munkaidőt szabályozó törvényekre gondolunk — mialatt subventióban, adómentességben részesít jük a keletkező gyáripart, hogy ekkép nyer ■ terményeinknek itthon teremtsünk piaczot.'

Mi ezen törekvéseket nagy részben túlzót taknak tartjuk, mert úgy vagyunk meggyőződve hogy nem a democratico-liberalis rendszer meg szorításában vagy épen elvetésében, de az állam igvzgatás oly irányú tevékenységében kell keresnünk a remediumot, mely a mig az egyéni működés tel jes szabadságát biztosítja, addig másrészt pótolj* és orvosolja az annak hiányából vagy túlkapásábó keletkező bajokat.

Minden gazdasági tevékenység sikeres űzési tőkét és munkát tételezvén fel, miután ez utób bival mindenki rendelkezik, mig az elébbi csál korlátolt mérvben található fel, igen természetes hogy a szabadság és egyenlőség alapjára fekte tett társadalomban megindult versenyben a tő kével párosult munka, az amortizált üzletitőké vei biró üzlet és vállalat sokkal kedvezőbb ered ményt fog felmutatni, mint a tőkét nélkülöz munka. Innen van azután az, hogy a kisgazda kisiparos és kiskereskedő vagyis azok, kik for galmi tőkével nem bírnak, mint mindenütt, ho az* állami és társadalmi rend hasonló elveke alapul, tehát nálunk Magyarországban is, ela sorban olesó hitelért csengenek s ha azt me; nem kapják, a biztos elpusztulásnak nézne elébe. Es e tekintetben hazánkban sajátsága jelenségnek vagyunk ez idő szerint tanúi. As látjuk ugyanis, hogy, noha a hitel olcsó, inéi elhelyezést kereső tőkében épen nincs hián; sőt az a fővárosban 3—4%-tólira kínálkozik, - a hitelt leginkább igénylő társadalmi osztál még sem tud boldogulni, mert .ha arra szükség van, ahhoz 8°/0-kos kamatnál olcsóbban nem ju

lonsolidált viszonyok, szigorú váltótörvény, jól gazságszolgál tatás biztosítják a behajtást és aji őke még is bizalmatlan.

Ezen körülményt valamely mélyebben rejlői' >knak kell előidézni. ■ Mi minden tartózkodás nél-y ül kimondjuk, hogy hitelviszonyaink ecsetelt ■itelszervezetünk hiányosságában gyökéredznek. Al őkék, melyek elhelyezést keresendő a fővárosban! isszegyülemlének a vidéki pénzintézetek közye-| itéséhez fordulnak, mert azok nemcsak elégi nagas kamatot adnak, de szervezőtök a biztos-1 ág tekintetében is elég biztosítékot nyújt. Mi-I íek vesződnének ők az egyeseknek nyújtandó! tölcsönzésekkel, miker jó kamatot kapnak olyl ntézetektől is, melyek nyilvános számadásra lé-.| rén kötelezve, felmentik őket minden aggodal I naktól és kellemetlen utánjárásoktól. Az emberi ízt hinné, hogy ezek a vidéki pénzintézetek al sapott pénzt illő haszonnal tovább adják s neve- setesen, hogy az e téren is előálló concurrentia a kamatláb alakulására itt is befolyást fog gyakorolni, — azonban a dolog egészen ellenkezőleg áll. Az 1883. évi XXV. t.;cz. életbelépte] slőtt, midőn még a kamatláb megszabása teljesen tetszésüktől függött, lehetett szó versenyről és ők versenyeztek is abban, hogy melyik tud drágább pénzt adni, — de ma a 8°/0-kos maximum efféle concurrentiáknak útját vágván, — épen mert a rendelkezésükre álló tőkék a kereslet kielégítésére nem elegendők, s igy a kínálat az árképződésre elégséges befolyással nem bir, — ők e maximumhoz minden körülmények közt ragaszkodnak. Hiába keletkezik egy és ugyanazon helyen két vagy több ilyen pénzintézet — ez a kamatlábon mit sem változtat. És ez igen természetes is. A tőkés, ki pénzét oly intézel létrehozására odaadja, hasznot és pedig minél nagyobb hasznot vár és követel, s ezt csak ugj szerezheti meg, ha a lehető legnagyobb kamatoi szedi. Ez okból nem rontják egymást vagyis nen concurrálnak egymással ezek az intézetek. 01 érzik helyzetük monopolszerü voltát, érzik a tár sulásban rejlő erő nagyságát és igyekszenel fentartani e kedvező helyzetűkből kifolyó ha talmukat.

Nem látjuk ezúttal szükségét annak, hog1 a 8%-kos pénz improductiv voltát tényékké mustráljuk. Mert még az esetben is, ha az nen igy állana, maga az a körülmény, hogy az or szágos intézetek és első helyen-az osztrák-ma gyár bank kamatlába "ma 4—4%-tóli — arr; késztet és ösztönöz bennünket, hogy oly hitelszer | vezet létesítését tűzzük ki feladatunkul, mely a hi |telközvetitést ne saját, de azok érdekében teljesítse miknek arra szükségök van. Erre az egyes embe Ivéges voltánál fogva képtelen, képtelen azonba az egyesek szövetkezete is, mert az csak a Jegyesben rejlő erőt és minél nagyobb haszonr (vágyó törekvést juttatja hatványozva kifejezésre | Mivel pedig a tőke épen részvénytársaságok ut |ján való egyesülése által biztositja prosperálásé |— mivel továbbá egyesektől önzetlenségét s ne Jvezetesen azt, hogy tőkéik után elégedjenek me (kevesebb haszonnal, nem várhatunk, de nem i | várunk, mert a hitel olcsóbbá tétele által emeli | kívánt közgazdasági életünk nem szorul alamizi Inára, a milyennek az efféle adományok tekinthe |tők — más közületről, az egyesülés más forms |járól kell gondoskodnunk, mely képes legyen |hitel önzetlen közvetítésére. — Ilyen közület a | állam, a municipiumok és a község.

Az állam ebbeli feladatának rég tudatávs (bir, azt bizonyítja azon körülmény, hogy mii |denik európai államnak megvan a.maga bankji A mi dualisticus bankunk is, a mint halljul (ezentúl minimum 75 milliót .lesz köteles hí (zánkban a személyes hitelszükséglet kielégít« |sére fordítani. Államunk és törvényhozásunk! (tehát e téren mulasztással nem vádolhatjuk, ha mégis baj van, annak okát magunkban t (abban keressük, hogy a kínált előnyöket nei (tudtuk eléjrgé felhasználni saját czéljainkra.

| bankkal kötött egyezményt ugyanis eddig csa az accreditált nagykereskedők és részvénytársí Ságokban egyesült tőkések használták fel, s ig |ama törvénynek intentiója meg nem valósult, (hitelviszonyainkban várt javulás be nem köve |kezett. Centralizálva maradt a pénz s a vide (csak drága közvetítéssel juthatott hozzá. A mi |nicipiumok ugyanis a lakosság gazdasági érdi (keinek istápolásával eddig vajmi keveset törő« (tek, arra meg éppen - nem gondoltak, hogy Jbankacta is, mint a többi, szintén általánossá; |ban hozott törvény általuk hajtassák végre. l|tér égészen a társadalmi és egyéni tevéken] J ségnek lett átadva. Ez az irány egy bizonyt '(fokig helyeselhető is, nevezetesen addig, m: ;|azok a feladat megoldására képeseknek muta ;| koznak. He mihelyt azt látjuk, hogy egyes é i dekcsoportok az általános közgazdaság rovásá: t|helyzetüket kizsákmányolják, — akkor közi blkell lépniök az erkölcsi rendeltetéssel biró ,| életünk minden egyéb viszonyaiba különben -(mélyen beható törvényhatóságoknak, hogy ne Mmint a rendőri államokban, a helytelenül m 31 ködő institutiók betiltásával, de működési köri .(átvételével, s tehát positiv hatással igyekezz

ek helyreállítani a megzavart társadalmi egyen- hí ílyt. A democraticus alkotmány, hogy fenntart- a ató legyen, ilyen irányú állami és közigazga- is isi tevékenységet követel. A hitelnek törvény- 82 utósági utón való közvétitését mi ekkép nemcsak re ■ükségesnek és üdvösnek, de tekintettel arra, hogy se z 1883. évi XV. t.-cz. a gazdasági érdekek e\ő is wzditasa czéljabol való önmegadóztatásv-jog meg- ni dúsával arra bennünket mintegy kötelezett isT ál 'hetének is tartjuk. fe

És mit tettek eddig e téren a megyék, mit ' •ékésmegye ? — Semmit, sőt annál sokkal rósz- el zabbat, Békésmegyének magának van 300,000 irintot meghaladó olyan alapja, mely készpénz- _ ol állván, kitűzött czéljára csak jövedelmében asználható fel,* tehát állandó elhelyezést és ® asznositást igényel: És habár tudtuk, hogy a| őkékért; melyek hasznosítási módja felett ön | kormányzati jogainknál fogva mi rendelkezünk,|b l pénzintézetek legfeljebb 5%-ot adnak és al/ akosságon 8%-kot vesznek — azokat mégisfl íáluk helyeztük el. így tesznek a megyebeli |i lözségek és egyéb erkölcsi testületek is pén-jl seixkel. Ezzel az eljárással mielébb szakítanunk I cell. És miután a részvénytársasági forma a| íitelközvetitésre czélszerünek bizonyult be s!k iátránya csupán abban áll, hogy érdektelen,| iehát valóban jótékony és termékenyítő eszközlését a részvényesek természete teszi lehetet-f lenné, mi elfogadva a részvénytársaság egyéb |i törvényes feltételeit és működési körét, csupán | a részvényesek jogait és kötelezettségeit akarjuk) a megye által gyakoroltatni. A részvényes főkö-| telezettsége az alaptőke vagyis biztositéki-alap| előteremtésében, joga az intézet vezetésében és| igazgatásában áll. Ezt kívánjuk mi a megyei által végeztetni. Az alaptőke többféle módon| hozható össze. Alapítók lehetnének egyesek,] erkölcsi testületek, községek és maga a megye is. De a kor democraticus szellemével a közérdekeltség felköltése és azon tudat ébrentartása czéljából, hogy a közjó megvalósítására mindenki egyformán kötelezett, sokkal inkább megegyező az, ha igénybe vesszük azt a módot, melyet a megyék háztartásáról szóló 1883. évi XV. t.-cz, a közgazdasági érdekből való önmegadóztatási jogban megadott. A pótadó 5%ban lenne kivetendő, mert az ebből befolyó 70,000 forintnál nagyobb összeg hitelképesség tekintetében, a felállítandó megyei intézetet versenyképessé teszi bármelyik megyebeli pénzintézettel. E pótadót azonban nézetünk szerint be sem kell hajtani, mert be nem hajtva, biztosítéki feladatának épugy (vagy talán még jobban megfelel, és mert intézetünknek, tekintettel arra, hogy a megye 300,00C |forintot meghaladó alapja betétként azonnal abba helyeztetnék el állandóan, készpénzre nem lesz (szüksége. S ha azt látjuk, hogy a vidéki pénzintézetek 25—50 írttal befizetett 1000 darab rész- (vénnyel 2—3 milliónyi forgalmat csinálnak, akkoi a midőn a kereskedelmi törvény 167. és 171 |§§-aiban körülirt felelőség az illető részvényei (vagyontalansága miatt sok esetben illusoriussí válhatik; bizton remélhetjük, hogy intézetünk (részint az ellenőrzés fokozott mérve miatt, mely- (nek ügykezelésiét alá akarjuk vetni, részint mer: (a bekövetkezhető vesztességek fedezésére a megye mindenkor elégséges anyagi erővel bir, biza- (lom illetve hitelhiányban sem az egyes betevői (sem az országos intézetek részéről részesüln nem fog.

Nézetünk szerint az intézetnek kettős czélji (lenne. Először a kapott hitelt csupán a kezelés (költségek folytán nagyobbodó kamatlábbal köz vetitni, s ez által a megye minden hitelképes éi (arra érdemes egyénét olcsóbb pénzhez juttatni, í ■ vállalkozási kedvet felébreszteni, az okszerű gaz ; dasági tevékenységnek alapját vetni, és másod Jszor a kereskedelmi törvényben körülirt szövet kezeteket és pedig úgy a kisbirtokosok, mint a: i|iparosok különböző érdekeinek kielégítése czél íjából létesiteni, életre hívni vagy a már létező (két támogatni. — Intézetünk a jelzálogüzlet ön (álló üzését üzletköréből teljesen kizárná, mer (eltekintve attól, hogy a jelzálogüzíét önálló üzé lsét üzletköréből teljesen kizárná, mert eltekintv .(attól, hogy a jelzáíogüzlet okszerűen és solidai (csak úgy űzhető, ha az az által lekötött tők' záloglevél, tehát forgatható és bemutatóra, szól . értékpapír által mozgóvá tétetik és igy folytoi • rendelkezés alatt áll, de a minek absolut félté Itele az 1886. évi XXXVII. t. ez 4. §. szerin Jaz hogy az intézet a záloglevelek kibocsátás Jelőtt azok külön biztosítására legalább 200.00 .(frtnyi külön alapot alkosson, a mi a megye ere Jjét túlságosan igénybe venné, — mi úgy látjuk Mhogy nálunk nem a föld az, mely olcsó hite .(hiányban- szenved, de a forgalmi tőkét nélkülöz -(gazda, iparos és kis'kereskedő es az a szunyád 1 vállalkozás, mely a maga ismeretlen nagyságé j|ban létrehozni hivatott, mindama haszonhajtó al s kotásfc, a mire az intelligentia, a józan számitá 3 és iparkodás képes.

i| Tekintetes törvényhatósági közgyűlés 1 . -(megyei hitelintézet létrehozásának kérdése ele Jdázható, a kért áldozat megtagadható, de mag -laz eszme meg.nem buktatható.. Az élni fog e

1 mi nem megfogja azt valósítani a közel jövő, midőn a tőke és munka közötti harcz nálunk , mint Europa többi államaiban, imminens ve- ióllyel fogja fenyegetni államunk és társadalmi mdünket. Mi ezt a bajt kikerülni és intézkedé- únkkel kitörését megelőzni akarjuk. És hisszük j hogy a megye közönsége megértve' az eszme így horderejét, nem fog visszariadni a követelt Idozattól illetve a hatáskörébe vinni szándékolt dadat becsületes teljesítésének elvállalásától.

Ezekből az okokból ajánljuk indítványunk Ifogadását.

226 ,

1886 e*n'

íékésvármegye tekintetes törvényhatósági bizottsági tagjaihoz.

Békésvármegye tekintetes törvényhatósági nzottsága /. é. tavaszi közgyűlésének határidejéül '. é. május hó 11-ik és következő napjai tűzetvén ti: erről a tek. bizottság tagjai oly felhívással srtesittetnek, hogy a közgyűlésen megjelenni s a cözügyek elintézésében részt venni méltóztassanak. Tárgysorozat:

1. Alispáni jelentés a megye állapotáról és íz időközben tett nevezetesebb intézkedésekről.

2. A közigazgatási bizottság jelentése az 1885-ik év második feléről.

3. A megyei árvaszék rendszerinti jelentése az árva-ügyek 1885-ik évi állapotáról.

4. Indítvány, békésmegyei törvényhatósági hitelintézet alapítása iránt.

5. A nyugdíjazandó tisztviselők munkaképtelenségének megállapítására hivatott bizottságba két orvos tag választása.

6. Party Eerencz m. főpénztárnoknak állásáról való lemondása iránti jelentése. A főpénz- tárnoki állás, s az ennek betöltése folytán esetleg megürülő más tiszti állások választás utján leendő betöltése.

7. Petrovics János m. állatorvosnak hivataláról való lemondása iránti jelentése. A m. (állatorvosi állásnak választás utján leendő be- I töltése.

8. Miniszteri rendeletek:

a) A m. k belügyminiszter úrnak rende- llete az 1885-ik évi zárszámadás felterjesztése (tárgyában.

b) A m. k. belügyminiszter urnák rende- llete a csabai hadszerraktár ügyében kötött Ügyesség jóváhagyása tárgyában. Ezzel kapcso- I latosan a megye alispánjának a min. rendelet (folytán tett intézkedéseiről szóló jelentése, s az 11885-ik évi 412 bgy. sz. határozattal kiküldött ^küldöttségnek ezen ügyre vonatkozó előter- .(jesztése.

:| c) A m. k. belügyminiszter urnák rendelete a kissebb m. pénztári alapok egyesítése -(tárgyában.-| d) A közm. és közi. m. k. miniszter urnák .(rendelete megyei közmunka ügyi szabályrende- i let készítése iránt. Az állandó választmány álltai előterjesztett szabályrendeleti tervezet.

:| e) A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. -(miniszter ur rendelete az arad-békési vizszabá- tllyozó társulat gátjainak rendszerinti felülvizsgá- -Jlása alkalmából a megye alispánjának előlege- -(zett 46 frt 68 kr megtérítése tárgyában. i| f) A m. kir. belügyminiszter urnák rendele- i|te a Gyomán engedélyezni kért második gyógy- (szertár ügyében.

M gj Ugyanannak rendelete a Gyulán enge- ijdélyezni kért harmadik gyógyszertár ügyében. A -|m. közegézségügyi bizottságnak ez ügyre vonatai kozó előterjesztése.

1 h) A. magyar kir. ■ igazságügyi miniszter ur- -|nak rendelete az O Felsége által "Wenckheim -(Frigyesné grófnőnek engedélyezett hitbizomány -(meghirdetése iránt.

z| i) A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi -|m. kir. miniszter ur rendelete a kézi. zálog üzle- -|tek kamatlábjának leszállítása iránt.-| 9. A m. t. ügyész előterjesztései :

t| a) Az orosházi kir. járásbíróságnak telek- -| könyvvel leendő felruházása ellen Varga György 0(és társai orosházi lakosok által beadott feleb- n bezés.

c b) Id. Czeglédi Lajos és társai szeghalmi ó(lakosok felebbezése Szeghalom község képviselő- n testületének közös legeltetési ügyben hozott ha- -(tározata ellen.

itl c) Dr. Sz'emián Kálmán csabai lakos feleb- a bezése m. nyugdij-intézeti ügyben. o| d) Praznovszky Ferencz tb. szolgabirónak i-Ja 8zolgabirói teendők, s különösen a kihágási íj (ügyek önálló s felelősség terhe mellett elintézé- il|sére feljogosítás iránti kérvénye. ő| 10. Törvényhatósági levelek és megkeresések. ó a) Gömör megye közönsége, a gazdasági l-(válság folytán teendő intézkedések iránt a m. I-1kir. kormányhoz intézett feliratát pártolás végett

ts| megküldi. _

b) Veszprém megye átirata a tagosítások A (országos, végrehajtása végett a képviseloházhoz >-|intézett felirata támogatása tárgyában.

;a “ ej Zemplén, Brassó, Arad és Heves v&rme- isIgyák a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló