Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-02 / 18. szám

vj a bá

mélkedve, oly eszméket pendít meg, a melyeket nem csak a tisztelt munkatárs, hanem Gyula városa szépítését óhajtó minden gyulai lakos szivén visel, nemcsak a sugárutra, de a város egyéb részeire nézve is. Óhajtásait olvasóinkkal megismertetni kedves kötelességünk, sőt, mi több; ezek ismertesése után, még a magunk óhajtásait is nyilvánosságra hozzuk ; mert ezek teljesedésbe menetele után mondhatjuk csak, hogy csinos alföldi városka vagyunk, úgy mint Szeged ma, csinos, nagy alföldi város. A tisztelt munkatárs a sugárútról, a gyufagyárat és hengermalmot kívánja eltüntetni, a Kecskezug görbe pallói helyett pedig legalább is tégla járdát alkalmazni. ' A midőn ebbeli vágyait teljesen osztjuk, engedje meg, ha a mi vágyainkat is nyilvánosságra hozzuk. Ezek szerint elsősorban a vasúti állomást a Szanazughoz kívánjuk elhelyeztetni s a bérkocsi dijjat, a kiváltságolt osztály részére 40 krról, 20 krra leszállítani, a civis pedig fizessen ezután is 60 krt, vagy akár 1 frtot is. Eme óhajtásunkat azzal indokoljuk, hogy a vasúton túl két, folyton fejlődő városrész, a „Kutyabontó“ és „Kolbászfalu“ lévén, nem óhajtjuk, hogy Gyulavárosa jövő jó egyetértése érdekében, ezek lakosai „Jamina“- szerü separatistikus vágyakat tápláljanak ; de meg sugárút kiépítése által a vasúti mozdonyok füstje, az ott lakókra szinte ártalmas lebet. Má- odik vágyunk a belvárosnak egy díszes tért adni, mert a belvárosnak egyátalában tere nincs, a külvásártér pedig szintén rendezetlen; már pedig minden, fejlődésre törekvő városnak két díszes térre szüksége van. Ha Aradnak lehet főtere és „Tököly" tere; ha Szegednek lehet Széchenyi" tere és Dugonics tere; ha Temesvárnak lehet „Losonczi" és „Balázs“ tere; ha Budapestnek lehet „Erzsébet, „József“ és isten tudja hány tere stb. : miért ne lehetne Gyulának bel- árosi- és nagy-magyarvárosi tere, majdan az ősökről elnevezve, hisz történelmi múltúnk nekünk is van; és hogy ez létesüljön, tervünk a következő : a katholikus nagytemplomot elbontjuk és a jelenlegi parochia helyére építjük ; a paro- chia részére pedig a Reinhardt-féle házat vesz- szük meg s onnan egyenes irányban, a Tormássy féle ház felé az iskolaépületet és kántorlakot ki- ajátitjuk; a Czinczár-, egyház- és takarékpénztári háromszög összes épületeit kisajátítjuk s ezek helyén lesz a belső, — nevezzük „Kerechenyi“- tér; a jelenlegi törvényszéket emeletre építjük, hogy a leendő parochiáról kiszorult ügyészségek helye legyen; hogy pedig az uj városra nyíló , Pacsirta utcza“, belsőszélességében a főtérhe nyíljék, a Ferentzy- és Kutschera-házak kisajá- tittatnak; — a leendő Szanazugi vesuttól húsz szélességben utsza sajátittatik ki a reform, templomnak vezetve, minélfogva az a „Döbögő“ helyére helyeztetik, és hogy a díszes uradalmi kastélyra teljesen nyilt kilátás legyen, a nagy román templom elbontatik és a tyukmajor helyére üttetik fel, lévén ez által minden hitfelekezet temploma a saját városa részében. — Térjünk most át a külső vásártérre : a Szentháromság- kápolna és uradalmi nagy magtár, a rendezési onalon kivül lévén, elbontatnak; a kápolnára szükség nincs, a magtár helyére pedig, az építkezési vonalba színház és nagyvendéglö jön, elyben a „Gyulai kör" végre-valahára állandó helyiséget talál. — Egy emberöltőre tervnek elég ennyi, kik utánnunk jönnek, foglalkozzanak a többi városrészek tervszerű rendezésével; csak azt

A csendes évek története.*)

Azokról az évekről fogok megemlékezni, a miket se költő, 'se történetiró nem méltat figyelmére, a mikről a professzorok a kathed- rából nem prelegálnak hallgatóik előtt, a mikről az apák a kandalló mellett nem mesélnek fiaiknak. Mert a fényes, hős tettekkel teli, pánczélban és lovon járó esztendőknek akad elég történetírója, hős költője; hanem azokkal az alázatos, rongyokban és mezítláb járó esztendőkkel, a mikben nem történik semmi nagy undor a ragyogás iránt, a hogy Hugó Viktornak egy hőse a „századok legendájában“ mondja: „annyit láttam a dicsőségből, hogy vágyom a szemétre.“

íme a história nélküli évek szemétdombjáról egy batyu rongyot szedtem össze. Mit akarok vele csinálni? Azt, a mit a rongyokból szoktak: tiszta papirt — kimondatlan igazságok számára.

' Mi vezetett erre az eszmére | A legközelebb lefolyt idők politikai küzdelme.

Egy eszme volt népszerű Magyarországon, egy nagymérvű háború megkezdése a keleti kérdésben".

Nem titkolom, hogy én egyátalában békebarát vagyok, de különösen óhajtom a békét az osztrák-magyar monarchia számára, legeslegkülönösebben pedig a magyar nemzetnek, melynek a- rendes emberi, és bölcsészeti okokon kivül még saját különös érdekei vannak, hogy legalább egy emberöltő időn keresztül engedjen magának megpihenést.

Mint a közzé tett adatok bizonyítják, a legközelebbi hadjárat Oroszországnak KétszázMutatvány Jókai Mórnak legújabban megjelent „Életemből“ czimü kitűnő művéből.

ozI p) A p.-földvári elöljárók fizetés-felemelt

all iránti kérvénye felett, s egy községi Írnok ren jszeresitése tárgyában.

r-| q) Csaba község képviselőtestületének Jerdélyrészi közművelődési-egyesület 200 frtt és váló segélyezése iránt hozott határozata fele i-| r) M.-Berény községe .és a szentesi ko Imánybiztosság között létrejött egyezség tá vilgyában.

s) Gyula-Vári községének községi istái i-|épitési költségek fedezése iránti kérvénye tá s- gyában.

!-| .t) A m. árvatári tartalék-alapnak az árvi

■ szék részére kiszolgáltatott nyomtatványok ál ő nejében való igénybe vétele tárgyában, a I5i A m. t. nyugdij-alap 1885-ik évi szán ladásaaz igazgató-választmány jelentésével együt ti 16. A megyei községjegyzöi nyugdij-ala -11885-ik évi számadása, az igazgató-választmán c Ijelentésével együtt.

17. A m. közkórház 1887-ik évi költség -Ivetese.

. | 18. Küldöttségi jelentés a m. könyvvezető

lés nyilvántartói állás elkülönítése tárgyában. i| 19. Beöthy Algernon országgyűlési képvi .Jselőnek kérvénye az általa tervbe vett, s Deb Jreozenből kiinduló s F.-Gyarmat, Szeghalom i|K.-Ladány, K.-Tarcsa s M.-Berény, békésmegye : Ibeli községeket érintő helyi érdekű vasút sege llyezése iránt

20. Időközben érkezendő és a póttárgyso |rozatban felsorolandó ügyek.

B.-Gyulán, 1886. évi május hó 1-én.

Jancsovios Pál, alispán.

Gyulaváros képviselő testületé által, 50( |frt évi fizetéssel rendszeresített segéd-gyámi állás liránt hozott határozatával megerősítése végett kérvényt adott be a közgyűlés elé, leendő terjesztés végett.

Békés városának a fóldmivelés ipar és kereskedelem-ügyi miniszter nem engedte meg, hogy f. évi május 14-én pótvásárt tarthasson.

A töldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter értesíti a megyét, hogy Mounir beyt a csász. Ottómén kormány budapesti török főconsullá kinevezte.

A temesvári hadtest parancsnokság a katonaság részére szállítandó termények iránt netán vállalkozni szándékozó községek s egyes kereskedők neveinek közlését kéri.

A földm. ipar- és keresk. miniszter értesíti a megyét, hogy Bajcsi Gusztáv állatorvosnak — Bajcsi János állatorvos helyére — a csabai vasúti állomáshoz szemlélő bizottsági taggá történt kinevezését jóvá hagyta.

A földm. ipar- és keresk.-ügyi miniszter körrendeletben intézkedik, hogy az elsőfokú iparhatóságok által az ipar bihágási esetekről külön iktató könyv vezettessék s illetőleg kimutatás készíttessék.

A belügyminiszter elrendelte bogy a megye pénztárában kezelt alapok és alapitváiélnyokröl a jövőben küíön-kűlön számadási kiv< 1-Inat terjesztessék iel.

lZ| A belügyminiszter körrendeletileg hívj d fel a megyét jelentés tételre az ebtartási szabi t-|lyoknak mikénti foganatosításáról.

A belügyminiszter a jóváhagyási táradéi .lkai ellátva leküldötte a vésztői Il-ik temetkezel (egylet és a békési izraelita nö-egylet alapszabi lyait. . _ ____

Torontál megye közönsége felkéri a me Hgy.ót, hogy a Hertelendyfalvi reform, csángó test I vérek templomának építésére adományokat gyűjt jsön s a befolyandó összegeket Torontál megye

*|nek küldje át.

>1 ' ____

A földmivelés,- ipar- és kereskedelem (ügyi miniszter az orosházi ipartestület békéi Itető bizottságának, alapszabályait jóváhagyva le I küldötte.

il ____

Fö

ldvár községe a megye közgyűléséi Jleendö elintézés végett, kérvényt adott be az elől |járóság fizetésének s a községi esküdtek nap Idijjának felemelése és egy községi irnoki állá* |rendszeresítésének engedélyezése iránt.

Puskás János a szeghalmi járás megye: Jutíelügyelője' kérvényt adott be a megyéhez egy ló tartásának engedélyezése s illetve a ló tartási |költségeinek a megyei közmunka terhére leendő jutalványozása iránt.

Goldreich Dávid gyomai lakos, erőmüvészi I előadások tartására, engedély adása iránt befolyamodott.

A m. kir. pénzügyminiszter értesíti a [megyét, hogy ő. cs. és apostoli királyi felsége 1885. évi deczember 19-én kelt legfelső elhatározásával megengedni, móltóztatott, bogy a XII. m. kir. államsorsjáték tiszta jövedelme a vagyontalan m. kir. hivatalnokok özvegyei és árvái segélyezésére alakított alap, továbbá az „Asiló Clotilde“ fiumei gyermek rnenház, a Kózdi-Vásár- helytt létesítendő korház alapja, és az országos tanítói árvaházi egyesület javára íordittatik, e végből a megyéhez 10 db. sorsjegyet 20 frt értékben Ieküld elárusitás végett — a húzás folyó évi junius hó 30-án fog megtartatni.

Békésmegye közigazgatási bizottsága folyó évi május hó 10-én hétfőn, a megyeház kistermében ülést tart.

Hirek.

Mai számunkban közöljük a békésmegyei hitelszövetkezett létesítése érdekében, Urszinyi Andor, Dr. Szeberónyi Gusztáv, Karassyai István, Beliczey Rezső és Dr. Szemián Kálmán törvényhatósági bizottsági tagok által beadott nagyfon- tosságu indítványt az indokolás és alapszabály- tervezettel együtt. Felhívjuk rá olvasóink figyelmét.

A „Békésmegyci Közlöny“ egyik bü olvasójától kaptuk a következő sorokat: Á „Békés- megyei Közlönynek“ gyulai munkatársa, e lap múlt csötörtöki számában, a gyulai sugárútról el• •

Augsburgba megérkezett, már ázsiója volt. Azért bátran lehetett volna ezt a „pengő pénz“ mintájára „bőgő pénz“-nek nevezni." Azonban a magyar éppenséggel megfordította az elnevezést: neki a „marha“ szó volt a ked- vencze; s épen az arany és ezüst ékszereit nevezte „arany és ezüst marhának.“

Egy krónikás adoma legjobban meg fogja ilágitani ezt a boldog korszakot.

A szatmári békekötés után Magyarországnak akkori egyik legnagyobb jobbágyközségét, Hód-Mező-Vásárhelyt, Schlick osztrák tábornok kapta donáczióba á koronától.

Egy óriási nagy község harminczezer lakossal, mely akkora területtel bir, mint egy kis herczegség, a magyar alföldi rónán, melynek földje egy ölnyí mély televény s trágyá- atlanul is húsz magot ád a legszebb aczélos búzából. Hanem akkor még nem volt a Hód vize kiszárasztva, Tisza és Hód minden esztendőben eláraszták a rónát, azért gabona- termelésre, a miből a földesur dézsmát szedhet, nem volt az annyira alkalmas, mint marhatenyésztésre. — A derék Schlick tábornok rájött rövid időn, hogy ez az ő roppant uradalma neki semmit sem jövedelmez. Pör- lekedni pedig nem szeretett a jobbágyaival. Azt mondta nekik, hogy szívesen eladná őket negyvenezer forintért, ha találnának valakit, ki megvegye. A város elöljárói ekkor fölkeresték az akkor , legnépszerűbb magyar grófot, Károlyi Sándort, s felszóliták, hogy vegye meg őket Schlick tábornoktól a kínált áron. „De nekem nincs negyvenezer forintoml“ mondá a gróf. „Hát hiszen mi adjuk hozzá grófnak a pénzt!“ — mondának a küldöttek. De hát akkor'inkább váltsátok meg magatok számára magatokat!“ — „Hogyan ? hogy mi nekünk ne legyen földesurunk ? ne legyen, a ki pártunkat fogja, ha valami bajba jutunk? Nekünk földesur keil.“ S megvétették magukat a saját negyvenezer forintjukon Károlyi Sándor gróffal. Száz év múlva a mezőváros

törvényjavaslatra vonatkozólag a képviselőház. intézett felirataikat hason szellemű feliratok leendő támogatás végett megküldik,

d) Borsod vármegye átirata a műbőr gy tás megakadályozása tárgyában.

e) Szathmár megye átirata a közművelői terjesztése czéljából l°/0 megyei pótadónak vetése iránt.

f) Torontál megye átirata a hertelendifa csángók egyházának aégélyezése iránt.

g) Nógrád megye átirata a csendőrök tai zási illetményeinek az állam által j leendő vii lése, s a kihágási ügyekből befolyó pénzbün tések felhasználása tárgyában.

h) A torontál megyei magyar nyelvterjess egyesület megkeresése az egyesület támogatá iránt.

i) A Torontál megyei gazdasági egyesül megkeresése téli gazdasági tanfolyamok szerv zése iránt a fóldmivelésíügyi m. kir. miniszt úrhoz intézett feliratának pártolása tárgyában.

j) A nagyváradi posta-igazgatóság megk resése községi levélhordók rendszeresitése irán Az állandó választmány ide vágó javaslata.

11. Novák Kamill volt gyulai törvényszé elnök § megyebizottsági tagnak búcsúzó level

12. Pénztári ügyek.

IS. a) A közigazgatási bizottság jelentései gyomai és csabai kőuton szedendő vámdijja újabb megállapítása tárgyában.

b) Ugyanannak jelentése a községi kisdec óvó intézetek szervezete tárgyában.

c) Ugyanannak jelentése a Gyoma-endrő< és Szarvas-szt-andrási utak kikövezéséhez szül séges 160.000 frt kölcsönvétele tárgyában.

14. Az állandó választmány előterjesztései:

a) A megyei pénztárak és alapok, valamin a községi pénztárak es alapok, továbbá a köz ségek gyámpénztári számadásainak megvizsgá lása iránt.

b) Csaba község képviselő testületének ha tározata a község szervezetében teendő változ tatások tárgyában.

c) A megye által alkotott községi pénzke zelési szabályrendelet módosítása tárgyában.

d) A Gyula városánál rendszeresítendő se géd-gyámi állás szervezése tárgyában.

e) Körös-Ladány községének a városi italmé- rési-jog bérbeadása iránt kötött szerződésénél jóváhagyása tárgyában.

f) K.-Ladány községének vásártartási szabályrendelete tárgyában.

g) P.-Földvár községének az 1886-ik évi költségvetési kulcs megváltoztatása iránti kérvénye felett.

h) Sz.-András község 1886-ik . évi pótköltségvetése tárgyában..

i) A p.-földvári törvénybiró és pénzkezelő esküdt fizetésének felemelése tárgyában.

j) A p.-földvári esküdtek napidijjainak 50 krról 1 írtra leendő felemelése iránt.

k) Orosháza községének kérvénye a községi közmunkának pénzzel leendő megváltása tárgyábsn.

l) Sz.-András község kérvénye a községi szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában.

m) Ebtartási szabályrendelet.

n) Orosháza községének rendőrségi szabályrendelete tárgyában.

o) A Belenta János által a megyétől megvett békési bérház tulajdonjogának átíratása iránt.

ezer halottjába került eadigelé, azok között tizennyólczezer csak, a ki a téli táborzásbanl megfagyott: s ha még csak halottak volnál nak, I a kiket el lehet temetni; de azonkívül] kétezerötszáz millió rubelé, a mi magxnaradt élő adósságnak és enni kér. — Ennyi halpttba| nekünk is került volna ily mérvű hadjárat, s a mi a pénzáldozatot illeti, ha az osztrákmagyar szállitmányosok önzetlenségét számításba veszszük, legalább annyi forintunkba, a hány rubelébe az orosznak. — Valljuk meg az igazat, hqgy nem volna irigylésre méltó helyzetük azoknak az osztrák és magyar pénzügyminisztereknek, a kik.most egy kétezerötszáz milliós uj teher kamataival megöregbült költségvetéssel jönnének elektrizálni a tisztéit házakat.

Azonban hát a háború alatt, a dicsőség^ mámora közt, a lét és nem lét fölötti küzdelem óriási izgalmaiban se pénzzel, se vérrel nem törődik senki. A parlament a közvélemény, mely béke idején a zsugori apa szerepét viszi a jónevelt kormány ellenében, a háb.orü idején a tékozló fiú szerepét veszi át, kezébe adja a kormányának a bankóprés rudját s elveszettnek tartja azt a hót, amelyen a távirat nem hozott olyan hirt, hogy tízezer ember elesett valahol. A dicsőségért semmi ár sem elég magas.

S ha benne volnánk a -harczban, bizonyára én is azok között lennék, a kik szóval és tettel, a kik vérük utolsó cseppjével és va-j gyonuk végső maradványával is diadalra to- rekesznek juttatni a zászlóra kitűzött ügyet.

.Háború alatt bölcsnek lenni — haza-l árulás.

Hanem a háború előtt beszélni arról, a mi a "háború után következik, — ez még talán nem az.

. *

* *

Két korszakot tekintettem keresztül, mely egy-egjf az osztrák-magyar monarchiára nézve fényes eredményű nagy hadjáratra következett. Az..egyik a hét eves háború, a má sik az első napóleoni hadjárat nyomában érkező kor.

Értekezésem nem hisztóriai mii, csak társadalmi irányú. ezélzatos elmélkedés ; azért ez összevissza hányt adathalmaz nem is formál nagyobb igényeket, mint annak a bebizonyítását, hogy a nagy hisztorikus éveknek a dicsőségét az utánok következő esztendők mily szertelen nagy hanyatlással szokták fizetni.

Hogy ezt a hanyatlást felfoghatóvá tegyem, a háborút megelőző korszaknál kell kezdenem.

A szatmári békekötésre következett tartós békekorszak alatt Magyarországon jóllét és bőség uralkodott.

Tanúskodnak erről az azon időkből fen- maradt hagyatéki összeírások és végrendeletek, mik oly gazdagságot, pompát, és heverő készpénztömeget mutatnak ki, a - minőt a szomszéd Németországban lehetett csak találni.

S ez a jóllét nemcsak az előkelő nemesi rendnél volt meg.

Azon időben egy Batthyányi gróf azzal dicsekedhetett, hogy van neki ezer olyan jobbágya, a melyiknek mindegyike képes ezer forintot készpénzben lefizetni.

Az érezpénzen kivül még nagyobb gazdagsága feküdt a magyar falusi g izdának a marhaállományban. Ez volt az ő kincstára: a mező volt a takarékpénztára. Az ökör készpénz számba ment s reálisabb számtani ábra volt, mint az angol font sterling, az indus lak rúpia; a hazai törvény meghatározta az ököl és arany közötti viszonyt, mert némely büntetés ökör számba ment. A nőrabló birság« volt tiz ökör. Jó módú gazdák, kik fiaikat 1 németországi egyetemiekre küldték ki theolo- iát tanulni, a szükséges tartáspénzt -és tan- dijt nem tallérokb.an, hanem göbölyökber küldték meg nekik, s ez nagyon czólszeri: volt, mert ilyen négylábú pénznek, mire