Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-02 / 18. szám

IV. Fejezet.

A választmányról.

9. §. Mindazon jogokat, melyek a megy

közönségét, mint az intézet tulajdonosát illetik a törvényhatósági bizottság által 5 évre felerész ben a legtöbb egyenes államadót fizető, másik felerészben a bizottság választott tagjaiból v lasztott 30 tagú választmány gyakorolja, mely mint intézeti közgyűlés a megye egyetemét kép viseli. Elnökét és helyettesét maga a választ mány saját kebléből választja.

10. §. A választmány választ saját időtar tamára egy vezér-igazgatót, 4 igazgatót, 3 ren des és 2 pótfelügyelőt, kik közül azonban a ve zérigazgatónak és a felügyelőknek nem kell törvényhatósági bizottsági tagoknak lenni.

11. §. A választmány kebelében időközben megüresedett helyek a legközelebbi rendes tör vényhatósági közgyűlés által töltetnek be a 9. §- szerint.

12. §. A választmány elnökének összehi vására félévenként ül össze. A gyűlés tárgyai meghívóban előre kiteendők, érvényes határozat csakis az ekként kijelölt tárgyak felett hozatha tik, kivételnek e tekintetben oly indítványra nézve van helye, mely egy újabb közgyűlés összehívására tétetik.

13. §. A választmányt összehivatja az in tézeti igazgatóság, a felügyelő bizottság, ha a 24. §. szerint azt valamely fontos érdek úgy ki vánná, és a megye alispánja is, ez utóbbi azon ban csak abban az esetben, ha az általa tapasztalt hibák vagy az üzletvezetésre vonatkozólag hozzáérkezett panaszok orvoslását az intézeti igazgatóság megtagadná. Összehívhatja végre a ldr. kormány valamely tagjának az intézeti ügyvezetés megvizsgálására kiküldött közege is.

14. §. Határozat hozatalára legalább 11 tag jelenléte kívántatik. Ha ez a szám össze nem jön, 14 nap leforgása alatt uj közgyűlés hivandó össze, mely ha ismét nem lenne határozat képes, az e gyűlésre kitűzött tárgyak az e czelból a megye alispánja által összehivandó rendkívüli megyei közgyűléshez tétetnek át határozat végett. Szavazásnál az általános szótöbbség, egyenlő szavazásnál az elnök szavazata dönt. A jegyzőkönyv, melyet a vezérigazgató, mint az előadó, vezet az elnök és két választmányi tag által hitelesítendő.

15. §. A választmány határoz :

1- ször. Az igazgatóság és felügyelők megválasztása, javadalmazása, elmozdítása és felmentése iránt.

2- szor. A számadások megvizsgálása és a mérleg megállapítása felett.

3- szor. Az egyesülés felett más intézet vagy társasággal.

4- szer. Oly cartel szerződések megkötése felett, melyek minden társasági ügyletnek közös haszonra vezetését czélozzák s nevezetesen azon bizományi szerződések felett, melyek az országos jellegű földhitelt nyújtó jelzálog intézetek a megye területén igényelt földhitel közvetítésének elvállalását czélozzák.

5- ször. Az alaptőke mikor és mily mérvben leendő behajtása iránt. Az alaptőke leszállítása vagy felemelése iránti határozata azonban csakis a törvényhatósági bizottmány jóváhagyása után válik foganatosithatóvá.

6 or. A kereskedelmi törvényben körűlirt sző vetkezetek létesítése és támogatása iránt a mutatkozó szükséghez képest.

7-szer. Az intézet feloszlása és a felszámo lók kirendelése, valamint az alapszabályok megváltoztatása iránt. Erre vonatkozó határozatai azonban foganatosithatóvá csak a törvenyható sági bizottság és a kir. földmivelés ipar és kereskedelmi minister jóváhagyása után válnak.

16. §. A választmány hatásköréhez tartozik ezeken kívül:

1) saját működési rendjének megállapítása,

2) a betétek és a kölcsönök kamatlábának időnkénti megállapítása;

3) az intézeti tisztviselők megválasztása, fizetésének megállapítása, elmozdítása és tiszti utasítások készítése;

4) határoz a rendkívüli költségek fedezése iránt;

5) tanácskozik és határoz minden az intézet viszonyára vonatkozó ügyben.

17. §. A választmány tagjainak dij vagy fizetés nem jár, vidéki tagjai azonban utazási költségeik megtérítésében részesülnek. Működésűkért azonban az 1872. évi XLU. tcz. értelmében felelősek.

V. Fejezet.

Az igazgatóság- és felügyelő-bizottságról.

18. §. Az igazgatóság, mely 5 tagból áll elnököt saját kebeléből választ. Az intézet ügyeit fizetéses tisztviselők segélyével vezeti, a perek vitelére ügyvédet nevez, a kölcsönadásoknál határoz, a rendes számvitelről s a szabályok megtartásáról gondoskodik. Érvényes határozat hozatalához 3 tag jelenléte kivántatik.

19. §. Az igazgatósógi és felügyelő-bizott sági tagok úgy szintén a tisztviselők felelőségére nézve, tekintettel ezen szabályokra a működési rendre s különös utasításokra a keresk. törvény szolgál zsinórmértékül.

20. §. Az igazgatóságnak kötelességébe áll az intézeti könyvek rendes vezetéséről gon doskodni s a felügyelő-bizottság által megvizs gált évi mérlegét a választmány elé terjesztendő jelentéssel együtt a választmányi i közgyűlést nappal megelőzőleg közzé tenni. Ezen felül igazgatóság a választmányi ülésen jóváhagyott mérleg egy-egy eredeti példányát a kir. törvény széknek és a megyei bizottságnak haladéktalanul bemutatni tartozik.

21. S. A mérleg felállításánál a keresk törvény 199. §-nak rendelkezései szolgálnak irányadóul, melynek helyességéért az igazgató

ág és a felügyelő-bizottság tagjai egyetemlege sen felelősek.

22. §. A felügyelő bizottság 3 rendes és ‘ póttagból áll, tagjai netáni kártérítési igényeik épségben maradása mellett a választmány ál tál bármikor elmozdithatók.

23. §. A felügyelő bizottság ellenőrzi az intézeti ügyvezetést minden ágaiban, e végből jogában áll az intézeti ügyek menetéről tudó mást szerezni, az intézet könyveit és pénztárait bármikor megvizsgálni, ügy nemkülönben megvizsgálja az évi számadásokat és mérleget, s er ről a választmányi közgyűlésnek évenként je lentést tesz. E jelentés nélkül a választmány: közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.

24. §. Ha a felügyelő bizottság hivatalos működésében a törvénybe vagy a jelen szabályokba ütköző intézkedéseket, vagy az intézet érdekeit sértő mulasztásokat vagy visszaéléseket tapasztal — a választmányt azonnal összehivni tartozik.

25. §. A felügyelő bizottság a fentieken kívül más teendőkkel fel nem ruházható. Tagjai egyetemlegesen kártérítésre kötelezvók, ha a fenti §§-okban megállapított kötelességeik teljesítését elmulasztják.

26. §. A felügyelő bizottság teendőit gyakorolhatja egyébiránt a megye fő- és alispánja

sőt ez utóbbi az üzletvezetést minden negyed évben egyszer szakközegeinek közbenjöttével megvizsgálni tartozik is. Ugyanezen joga van a kir. kormány bármely tagjának is, a kinek kirendelt szakközegét eme feladata megoldásában intézeti igazgatók és felügyelők támogatni tartoznak.

27. §. Az intézet czégét két igazgató együtt jegyzi.

28. §. A vezérigazgató és a tisztviselők kivételével, kik rendes évi fizetésben részesülnek, a többi igazgatók és felügyelők működési

apidijban részesülnek, melynek összegét a választmány állapítja meg.

29. §. Minden igazgató és minden felügyelő, mielőtt működését megkezdené, a megye alispánjának kezébe 1000 frt értékű teljes hitelű

■tékpapirt vagy teljes biztosítékot nyújtó jelzáloggal biztosított kötvényt köteles letenni.

részvényeire és jelzálogilag biztosított magán- kötelezőkre.

D) Leszámítol és viszleszámitol váltókat, kereskedelmi utalványokat és más rövid lejáratú hason természetű papírokat.

E) Vásárol és elad a budapesti tőzsdén jegyzett zálogleveleket, kamatozó kötvényeket, értékpapírokat.

F) Kölcsönöket utalványoz hatósági jóvá hagyás mellett lekötött törvényhatósági, községi közjavadalmak és jövedelmekre, továbbá közhasznú művek vagy munkálatok keresztülvitelére

G) Fedezet mellett nyílt hitelt engedélyez

H) Elvállal folyószámla üzletet.

K) Jelzálog kölcsönök közvetítését bizományba veszi.

Szabályok az egyes üzletágakra.

A) Betétekről.

34. §. Minden betevőnek könyv adatik melyben a betevő kívánságához képest annak neve, vagy a betét más megjelölése, a betett összeg mennyisége számmal és betűvel, a betétei napja, a kamatláb valamint a tőke és kamat fejében tett visszafizetések feljegyeztetnek. Minden betétei és visszafizetés a napi biztos, pénztáros és könyvivő aláírásával igazoltatik. — A betéti könyvek folyó számmal és a betéti számlakönyv illető számával láttatnak el. — A betétekért az intézet összes vagyonával kezeskedik.

35. §. A betétei legkisebb összege 5 forint, felfizetések azonban egy forinttól kezdve elfőadtatnak.

36. §. A kamatlábat a választmány állapítja meg. Az igazgatóság azonban fel van jogosítva

kamatlábat leszállítani, mely határozata azonban 30 nappal elébb hirlapilag közhírré teendő.

37. §. Kamat kamata a tőke-kamatlábbal tőkésittetik.

38. §. Minden betéti könyvhöz az intézet szabályainak kivonata mellékeltetik.

39. §. Felmondás 100 írtig nem kivántatik, 100 írton felöl 500-ig 8 nap, 500—1000 írtig

nap, 1000—2000 írtig 30 nap, 2000—10000 írtig 3 hónap, 10.000—50.000 írtig 6 hónap, 50.000 írtnál nagyobb betétek kamatlába és a isszafizetés módozatai az igazgatóság által állapíttatnak meg.

VI. Fejezet.

A községi elöljárókról.

30. §. A megyebeli községek elöljárói illetve endezett tanácsú városok tanácsai kötelesek az

intézet igazgatóságának hozzájok intézett megkereséseire azonnal válaszolni. Ebbéli jelentéseik hivatalos jellegűek és így mig azok tartalmáért községi törvény értelmében felelősek, addig másrészt azt hivatalos titokként megőrizni tartoznak. Mulasztásaik, eltekintve a köztörvényi felelősségtől, fegyelmi vétséget képeznek s az intézet igazgatósága által megtorlás végett megye alispánjához bejelentendők.

31. §. A községi elöljárók illetve rendezett tanácsú városok tanácsai, a hozzájok egyesek által az intézet általi leszámítolás czéljából ne tán átadott váltókat, kereskedelmi utalványokat stb. további elhelyezés végett átadott készpénzeket, vagy zálogkölcsönzés végett átadott érték papírokat sürgősen és az aláírások valódisá gának igazolása mellett beterjeszteni tartoznak úgy nemkülönben kölelesek az intézet által kéz besités végett átküldött küldeményeket kézbe siteni.

32. §. Az illető községi közegek ebbeli te vékenységének jutalmazása az igazgatóság javaslatára a választmány által történik.

VII. Fejezet.

Az intézet üzletköréről.

33. §. A) Az intézet elfogad akár egyesek tői, akár erkölcsi testületektől betéteket betéti könyvekre kamatozás mellett.

B) Kezeli a megye alispánja által hozzá betett összes megyei pénzkészletet kamatozás mellett.

C) Zálogkölcsönt ad az osztrák-magyar bi rodalom mindkét államának papírjaira, valamint az azok által garantirozott vasutak kötvényeire és hitelpapírjaira, nemkülönben a pénzintézetek

40. §. Ha a felmondott összeg a felmondási határnapon fel nem vétetik, kamatozása 3 hónapig megszűnik, azontúl uj betétnek tekintetik.

41. §. A betétei vagy felfizetés kamatozása betéteit követő napon veszi kezdetét s tart a

kivételt közvetlen megelőző napig, — kamat azonban csak oly betétek után fizettetik, melyek legalább 8 napig elhelyezve voltak.

42. §. A kamatok ’/j évenként julius és január hóban fizettetnek ki, a fel nem vett kamatok félévi zárlatkor a tőkéhez csatoltatnak és tovább kamatoztatnak. Kamatszámitásnál a kraj- czárok számításba nem vétetnek.

43. §. A betéti könyvek névre vagy más egjelölésre szólnak, de értékük az előmutatónak, mint vélelmezett tulajdonosnak kifizettetik, ha csak a betevő a kivételt magának fen nem tartotta vagy másként nem korlátolta.

44. §. Ha valamely betéti könyv elvész, s felől az illető az intézetnél jelentést tesz, e

bejelentés a betéti számlakönyvbe bejegyeztetik bejegyzés 30 napig érvényes, mely idő alatt az illető félnek kötelessége a törvényes lépések folyamatba tételét az igazgatóságnál igazolni. — bejelentésnek az a hatálya, hogy ily könyvre sem tőke, sem kamat ki nem fizettetik.

45. §. Az elveszett betéti könyvek megsemmisítésének kieszközölhetése végett egy igazol vány sőt számlakönyvi kivonat adatik ki; a bi

ói jogérvényes megsemmisítés igazolása után pedig az elveszett könyvnek értéke elismervény mellett kifizettetik és annak megtörténte a betéti számlakönyvbe bejegyeztetik.

46. §. Betételek, felfizetések s mindkettő nek kamatai a törvényben meghatározott idő alatt évülnek el. Az elévült betétek a tartalék alap javára esnek.

B) Zálogkölcsönökről.

47. §. Zálogkölcsönök adatnak arany es

ezüstnemüekre az érték részéig s oly ér

tékpapirokra, melyek a budapesti vagy bécsi tőzsdén jegyeztetnek árfolyam értékük a/3-adáig. Továbbá jelzálogilag biztosított kötelezőkre érté kük felerészéig, és a pénzintézetek részvényeire befizetett értékök erejéig. A zálogkölcsönt nyert fél köteles egy az igazgatóság által megállapi tott szövegű nyilatkozatot adni.

C) Leszámítolásról.

48. §. Yáltók, kereskedelmi utalványok és egyéb rövid lejáratú hasontermészetü papírok bírálatát az igazgatóság eszközli, megállapítja a hitelmértéket.

49. §. Leszámítol rendszerint 3 aláirással ellátott legfeljebb hat havi lejáratú B.-Gyulán fizetendő váltókat kereskedelmi utalványokat és

gyébb rövid lejáratú hasontermészetü papirokat

D) Jelzálogkölcsönökről.

50. §. Jelzálogkölcsönöket saját alaptőkéjét terhelőleg, tehát önállólag nem ad, de egyik fő

feladatának tekintendi az országos jellegű földhitelintézetekkel bizományi szerződésre lépni oly formán, hogy az e megyebeli lakosság által igényelt földhitel az ő közvetítése utján jusson az illető kezeibe. Ez üzletág vitelére nézve a bizományi szerződés tartalma lesz az irányadó.

E) Törvényhatósági és községi kölcsönö kr ől.

51. §. E kölcsönök az intézetnél elhelyezett azon megyei alapok erejéig adhatók, a melyek alapítványi jellegüknél fogya állandólag helyeztetnek el s ilyenekül a megye alispánja által kijelöltettek.

Vili. Fejezet.

A számadás és mérlegről.

52. §. Az intézet félévi számadásait junius és deczember hó végével zárja le s azokat a törvényhatósági bizottságnak s általa a kir. kormánynak bemutatja.

53. §. A számadások tartalma:

a) az intézet összes vagyonának és hová fordításának kimutatása;

b) a betevők száma tőke- és kamatköveteléseikkel;

c) a kezelési költség;

d) a tartalék-tőke kimutatás;

e) összehasonlítás a múlt évi, illetve félévi eredménnyel.

A választmány által elfogadott, a megyei bizottmány által pedig jóváhagyólag tudomásul vett évi mérleg egy eredeti példánya a kir. törvényszéknek bemutatandó, a mire az igazgatóság köteles.

IX. Fejezet.

Anyereség illetve tartaléktőkéről

54. §. Habár az intézet czélja a nyerészkedés teljes kizárása, a miért íb a betét és ki- kölcsönzés közötti kamatkülönbözet nagyobb nem lehet, mint a mennyi az intézet kezelési költségeinek fedezésére fordítandó, — mindazonáltal, miután ezen szükséges kamatkülönbözet s tehát

kamatláb, tekintettel a forgalom bizonytalan voltára, előre egész bizonysággal meg nem hatá- ozható — s ekkép a nyereség valószinüleg nagyobb lesz, mint a mennyit a költségek igényelni fognak — a megmaradó nyereség tartalék-tőke képzésére lesz fordítandó. Ugyan e czélra lesz fordítandó az esetleg befolyt pótadóból befolyó összeg kamata is, de csak akkor, ha a netáni vesztességek folytán megcsökkent alaptőke elébb tőkéjében helyrepótoltatott.

X. Fejezet.

Panaszok és sérelmek elintézéséről.

55. §. Egyesek által alapszabályellenes kezelés vagy más visszaélések miatt támasztott panaszok első fokú elintézésére az intézet választmánya által saját kebeléből választott 3 tagú fegyelmi választmány, másodfokúlag a megye alispánja, harmadfokúlag a megye közigazgatási bizottsága hivatott.

Ez intézkedés nem zárja ki azt, hogy az illető panaszos, a mennyiben kárt szenvedett ebbeli igényével a törvény rendes utján ne keressen orvoslást.

XI. Fejezet.

Az intézet feloszlásáról.

56. §. Az intézet feloszlására és megszüntetésére a választmány javaslata alapján a törvényhatósági bizottmány hoz határozatot.

Indokolás.

Az 1848-ki törvényczikk által államunk alkotmánya a jogegyenlőség elvének alapjára lett fektetve. Egyenlővé és szabaddá tettünk mindenkit, hogy a tehetség és iparkodás az egyéni képesség és érték mérvéhez képest boldogulhasson és érvéuyesüljön. 1867-ben visszanyervén önrendelkezési jogunkat, folytattuk alkotmányunk ezen irányban való kiépítését. De- mocratizáltuk institutionkat. Az általános véd- kötelezettség, a kötelező népoktatás, az iparűzés teljes felszabadítása a czéhek és egyéb korlátok alól, a nemzetiségek egyenjogúsítása, a zsidók emancipatiója, a tőkéknek korlátlan kamatozha- tása, a szabadkereskedelmi vámrendszer, mind csak alakzatai, nyilvánulási formái a jogegyenlőség elvének. De tovább is mentünk. Nemcsak törvényeink, de államigazgatásunk és annak szervei is democratizáltattak. Igazgatásunk czélja lett, hogy a jogegyenlőség elvén alapuló törvényeink meg is valósittassanak s az életviszonyok minden mozzanatára a legszigorúbban alkalmaztassanak.

A democratico-liberalismus azonban — fájdalom — nem valósította meg a hozzá fűzött reményeket.

Az általános jólét, [az individualismus érvényesülése, a társadalmi osztályok közötti harmónia, a társadalmi emelkedhetés lehetősége, mint biztosan várt következmények, elmaradtak. A képesítéshez nem kötött szabaddá tett ipar selejtes terméket producált s nem rendelkezvén tőkével, mely csakis huzamos és rendszeres tevékenységgel szerezhető, a vám nélkül bejövő külföldi