Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-05-02 / 18. szám
18-ik szám Gyula, 1886. május 2-an V. évfolyam. Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, .hova a lap szellemi részét llető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre ...........5 írt — kr. Félé vre ..............2 „ 50 „ Évnegye dre 1 „ 25 » Egyes szám ára 10 kr. A Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEG.JELENIK MINSEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Bodoky Zoltán. f---------:—^ Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang Idpót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A törvényhatósági hitelintézet. 1. Azon megoldásra váró nagy feladatok közt, melyek mindazokat élénken foglalkoztatják, kik nemzetünk előhaladását tevékenységük czéljává tevék: kiváló helyet foglal el: közgazdászati viszonyainkban minden lépten nyomon jelentkező kóros állapot gyökeres orvoslása. Minden hazafi legszentebb feladatának tekinti, hogy oly fokára emelje hazánkat a jóllétnek, melyről úgy egyesek, mint maga az állam egészséges tovább fejlődése biztosan eszközölhető, s mint megingatbatlan alapról az európai előha- ladottabb államok culturális állapotával legalább is egy színvonalra emelhető legyen. A nemes törekvéseknek számtalan s nehezen legyőzhető akadály állja útját. Századokon keresztül volt nemzetünk Europa védbástyája. Fegyverrel védte népünk Európát, a keresztyénséget a szakadatlan harczok pusztító viharaitól; s vérét áldozva szerezte meg a szellemi és anyagi előhaladásnak ma már magas fokán álló nemzetek számára a nyugalmat, a tovább fejlődésre a békét. Századokon át küzdött a magyar megtámadott alkotmányos jogaiért, a szabadságért, s mindig tudott fentartani s megvédeni a Duna s Tisza téréin, — Erdély bérczein egy egy kis helyet, hol a szabadság, az alkotmány biztos menedéket talált. És mig a nemzet erejét emészték a szüntelenül dúló harczok, mig a szabadságnak biztos menedéket tarta fenn, oly annyira elmaradt a béke áldásait élvező nemzetektől, hogy ma már fennmaradásához még a kifáradt erőt is, csak nem a kimerültségig kell a munkába vinni. S az óriási tevékenység, mely Európát bámulatra ragadja, még is csak lassú haladást képes előidézni; mert azon akadályok, melyek a culturális állapotok fejlődését gátolják sokkal inkább hatnak reánk, mint más nemzetekre. A béke áldásait nem használhatjuk fel kizárólag a közjóllét megteremtésére, százados sebeink gyógyítására. Helyzetünk arra kényszerit, hogy erőnk felerész ben politicai küzdelmekben használtassék fel, — a másik felerész pedig alig lehet képes eredményesen megküzdeni a nagy feladattal. Közgazdászati viszonyainkban jelentkeznek a nemzetet leginkább sorvasztó s igy a legsürgősebben orvoslást igénylő bajok; s ott jelentkeznek leginkább az orvoslást gátló akadályok is. Az állam mindinkább növekedő követelményei, ezzel szemben a folytonosan szaporodó államadósságok uzsora-kamatai; a munkás-kezék nagyrészének gyümölcsö- zetlen foglalkozásra kárhoztatása; a culturális haladással karöltve járó magasabb igények s ezzel szemben az igények kielégítésére képtelen kereskedelmünk, iparunk, kezdetleges állapotban levő közlekedésünk ; az ország legtermőképesebb részeit gyakorta sújtó árvizek s az ezzel kapcsolatos óriási védelmi költekezések; a tőkepénzeknek kevesek, vagy csaknem kizárólagosan egy összetartó osztálynak kezeiben való öszpontositása: oly kedvezőtlen viszonyokat teremtenek, közgazdászati elhaladásunkkal oly ellentétet képeznek, hogy alig képzelhető mindezen akadályok lerontása, magát az államot is alapjában megingató nagyobb vihar nélkül. Legveszélyesebben hat fejlődésünkre kétségtelenül a tőkepéoz zsarnoki uralma, azon tőkepénze, mely a szorosan vett munkát kerülve, a kölcsönkamatokkal táplálja és növeli a legtöbb esetben a kölcsönre szorult munka rovására önmagát. Az ily tőke, ép úgy hatalmának nyűgében tartja rohamos fejlődésének mun- kálásában szükséget szenvedő államunkat, mint egyeseket; a tőkék tulajdonosait szorosan összekötő érdek-kapocs pedig, amint óriási mérvben összetartja és sokszorozza a tőkét, úgy emeli annak zsarnoki hatalmát s szorítja összébb-összébb a lánczot a munka kezein. Általános hatása az ily tőkék uralmának, hogy a nemzetek nagy része, a munkás elem meggátoltatik fejlődésében, a jóllét megteremtésében; — szolgáivá teszi az, a legszabadabb institutióju állampolgárait; demorálizálja azon osztályt, mely az élet fentartásra és kényelemre szolgáló tárgyak előállításával foglalkozik; megingatja a népet erkölcseiben, szokásaiban, elveiben, hitében. „Sokkal korlátlanabb a tőke hatalma, és sokkal kiállhatatlanabb nyomást gyakorol, az emberekre, mint bármi formája a kényuralomnak; mert mindenkire egyaránt kiterjed és minden élet viszonyra, az élet minden mozzanatára gyakorolja hatását. S talán legsúlyosabban nehezedik a tőke uralma minden viszonyra hazánkban, hol a tőke csaknem kizárólag egy — úgyszólván kaszt biztokában van s szolgálatára áll, — melyet a tőkének magának szövetkezésre késztő tulajdonságán kívül még vallás és faji érdekek is összetartanak. Nem czélunk a társadalmi és birtok- viszonyok felforgatása a tőke uralmának, hatásának ezen kedvezőtlen; de hű ecsetelésével. Intés ez egyszerűen arra, hogy a tőke nyomasztó hatalma ideje korán ellensulyoztassék. Meg kell tennünk mindazon intézkedéseket, melyek a tőkének a munka felett való uralmát megd öntik, a munkást a tőke-kamat elviselhetlen terheinek nyűgeiből feloldják, s meg kell tennünk békés utón addig, mig a lenyűgözött munka szét nem töri lánczait s romokba nem dönti a palotákat. Hazafiui kötelesség ez. A tőke hatalmának nyomása alatt sinlődő gazdaságunk, iparunk megmentése a jelszavunk. Oda kell hatnunk, minden felhasználható erővel, hogy a nemzet munkás fiainak oly tőkék felhasználása tétessék lehetővé, melyek elhelyezésének czélja, nem a töke növelés, nem nyeresség legyen. Már évek óta megindult a mozgalom a felhalmazott tőkék nyereség nélküli elhelyezésére. E nemzet előhaladását szivükön viselő vagyonosabb hazafiak, testületek, községek, kik a nyerészkedésre összehalmozott s egy társadalmi osztály vagy jóformán ezek alkotói által létesített egyesületek birtokában levő tőkepénzeknek — a munkás osztálynál óriási nyereség mellett való elhelyezése káros hatását észrevették: alakítottak közerővel országos pénzintézetet, s az erdélyi részen egy másik ily intézetnek felállításán fáradoznak ma; de hogy a fejlődő ország pénzszükségletét kielégiteni s ellensúlyozni a nyerészkedő tőkék hatását e pénzintézetek nem képesek: nyilvánvaló; s ezért kell az ország minden részén ily nyereség nélkül működő hitelintézetek létesité sén a legnagyobb erélylyel, kitartással működni. ■apunir ynai számához fél. iv melléklet van csatolva. Alig néhány hónapja indult meg megyénkben ily nemes irányú mozgalom. Törvényhatósági hitelintézet létesítését tűzte ki feladatul megyénk egy nemes gondolkozásu s a társadalmi s közgazdászati állapotunk bajait élesen megfigyelő férfia. A törvényhatósági hitelintézet czélja nemes, emberbaráti s főképen hazafias. Az indítvány a napokban a törvény- hatóság elé terjesztetett, a május hóban tartaudó bizottsági közgyűlés lesz hivatva annak sorsa felett határozni. Az indítványt egész terjedelmében közöljük, méltó arra, hogy megyénk közön- sége egész odaadással foglalkozzék azzal. Nem czélunk ez alkalommal s talán korai is lenne a törvényhatósági hitelintézet szervezetére vonatkozó tervezettel foglalkozni, az behatóbb tanulmányozást igényel, — annak idején részletesen hozzá szólunk ahoz. Az indítvány ragadta meg figyelmünket. Oly kiváló férfiai a megyének terjesztették azt elő, — kik mindannyian egyegy hosszú élet fáradhatlan tevékenységét szentelték a közügyeknek, kik a tevékenység teréről ősz fürteiken a nép elismerésének koszorúival, s áldása által kisérve léptek nyugalomba. Most közéletünk e kimagasló alakjai, történelmünk legszebb napjainak s tanúi dicsőségünk tényezői, a nemzet uj életre kelésének munkás napszámosai oda hagyják a nyugalom helyét, s rá lépnek az aggkor roskadozó lépteivel, de erős küzdelemben edzett lélekkel, nemes jó szívvel újra a küzdelem terére s oda vonják magukkal a tetc erős ifjúságot. Nem lélek emelő, nem magasztos-e e kép ? Törekedhetnek- e másra ily férfiak mint nemesre, mint jóra? Nem kell-e előttük porba omló kegyelettel tekintenünk fel reájuk, s követni őket oly szent áhítattal, mint követi a mü- zulman a próféta zászlaját? Kisérje áldás léptüket, mi követjük őket. Indítvány Békésmegyei törvényhatósági hitelintézet alapítása iránt. B.-Csaba, 1885. április 25. Beadják: Ursziny Andor. Dr. Szeberényi Gusztáv. Karassiay István. tíeliczey Rezső. Dr. Szemián Kálmán, megyebizottmányi tagok. Méltóságos Főispán ur! Tek. törvényhatósági bizottság! Miután a mai olcsó pénzviszonyok közt a 8%-kos pénz gyümölcsöző irányú tevékenységre fel nem használható; miután továbbá a vidéki és igy az e megyebeli pénzintézetek eddigi működéséből azon tanulság merittetett, hogy ők a hitel közvetítésére, mely pedig egyik kiválóbb feladatuk, nem elég alkalmasak, mert mindig, tekintet nélkül a kamatláb változó voltára, az 1883. évi XXV. t. ez. által korlátolt kamat maximum mellett dolgoznak; miután végre a gazda, az iparos, a kereskedő olcsó személyes hitel nélkül a legnagyobb szorgalom és iparkodás mellett sem képes eredményes gazdasági tevékenységet folytatni I igy az államnak a bankegyesség- ben nyilvánuló azon törekvése, hogy a hitel jótéteményét mindenki tehetségéhez képest élvezhesse, meg nem valósul : mondja ki Békésvármegye közönsége, miszerint egy, minden nyerészkedést kizáró, megyei törvényhatósági hitelintézet felállítását szükségesnek tartja s e czélból az alább következő alapelveiben helyesnek talált alapszabály tervezetet a megye alispánjának elnöklete alatt álló 20 tagú küldöttségnek tanulmányozás és szakszerű megvitatás végett oly felhívással adja ki, hogy az a kész alapszabályokat és a hitel- intézet élbeléptetését igénylő egyéb intézkedéseket, felölelő javaslatát mielébb elkészítvén az e czélból összehívandó rendkívüli megyei közgyűléshez terjessze be. A békésmegyei törvényhatósági hitelintézet alapszabálytervezete. I. Fejezet. Az intézet czélja, székhelye és ezége. 1. §. Az intézet czélja a megye összes alapjai és pénzkészleteinek betétként kamatozólag biztos elhelyezést nyújtani, betétek elfogadása által a takarékosságot fejleszteni, valamint a tökék minden nyereség kizárásával való kikölosön- zésével a megyei földmivelés, ipar, kereskedelem s általában a közgazdászat érdekeit előmozdítani . 2 §. Az intézet székhelye B.-Gyula. 3. §. Az intézet ezége „Békésmegyei törvényhatósági hitelintézet“ mely a b.-gyulai kir. törvényszéknél bejegyeztetik. II. Fejezet. Az alaptőkéről. 4. Az intézet alaptőkéjét képezi Békésvármegye közönségének B.-Gyulán 1886. évi hó napján tartott rendkívüli közgyűlésében sz. alatt az 1883. évi XV. t. ez. 9. 10. 13. §-ai rendelkezéseinek megfigyelésével megszavazott 5°/0-kos megyei pótadó, amely pótadóból befolyó összeg erejéig a megye felelősséget vállal. A megye közönségének eme a kir. kormány jóváhagyásával is ellátandó határozata az intézet igazgatóságának kiadandó. 5. §. Ezen 5%-kos megyei pótadó egyelőre be nem hajtatik. Mindazonáltal, ha az intézet érdeke úgy kívánná s tehát előfordulható szükség esetén — az akár egészben, akár bizonyos részben bármikor behajtható, a mi felett az intézet választmánya szótöbbséggel határoz. A választmány eme határozata azonban a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés elébe indokolt jelentés kíséretében tudomás vétel végett bejelentendő. 6. §. A pótadó behajtása iránti határozat végrehajtás végett a megye alispánjához terjesztendő be, a ki azt a legnagyobb eréllyel s az erre vonatkozó törvényes intézkedések s nevezetesen az 1883. évi XV. t. ez. 12. §-nak es a megye e tárgyban hozott szabályrendeletének figyelembe tartásával foganatosítani tartozik. 7. §. A megye egyéb alapjai vagy pénzkészlete alaptőkéül semmi körülmények közt fel nem használhatók es a felelőség tekintetebol igénybe nem vehetők. Miután pedig az intézet kezelési és egyéb költségei az üzleti ev nyereményéből lesznek fedezendők, a mely nyereség az év folyamán meg nem állapítható — e czélból az intézet igazgatósága feljogosittatik a megyei házi tartalék alappénztárból nyilt számlára 12000 írtnál nem nagyobb összeget a betétek után járó kamat fizetése mellett kölcsön venni, mely kölcsön az üzleti év lefolyta, illetve az intézeti számadások és mérleg jóváhagyása után az illető pénztárnak vissza lesz fizetendő. III. Fejezet. Az intézet szervezetéről. 8. §. Az intézet szervezete áll: a. a választmányból, b. az igazgatóságból, c. a felügyelő bizottságból, d. a községi elöljárókból.
