Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-25 / 17. szám

Hírek. A nagyhét. A keresztény világ legnagyobb és Iegmagasztosabb ünnepe a nagypéntek és a busvét, melyet megelőzőleg már az egész héten zsúfolva vannak folyvást a templomok az ájta- toskodók sokaságával. Szerdán és csütörtökön dé­lután tartattak meg a gyászvecsernyók (lamenta- tiók) s csütörtökön reggel mise után elnémult a harang és orgona, hogy ezzel is jelét adja az egy­ház nagy gyászának. A helybeli nagytemplomban a baloldali oldal bejárással szemben volt meglepő csínnal felállítva Krisztus sírja, melyet két ala- bárdos őr őrizett. Szombaton esti 6 érakor szó­laltak meg újra a harangok s ébredt örömre az egyház, Krisztus feltámadott s ezernyi nép kísé­retében indult meg a körmenet dicsénekeket zengve. A házak ablakai, melyek előtt a menet elhaladt mind gyertyákkal, s maga a templom előtti főtér az ünnepély fényéhez és pompájához méltó görögtüzzel volt világítva. A körmenet visz- szatérte után az ájtatosok szétoszlottak, haza vi- vén sziveikben az Isten és Jézus diosősségét és az üdvezitő hitet. Külföldi útlevelek. Csaúsz Lajos gyulai földbirtokos, Svéd, Norvég- és Oroszországban leendő utazáshoz szükséges útlevél kiadása iránt tfolyamodott, ugyanezen országokra nézve az ut levelet a belügyminiszter T h a 1 y István kir. mérnök részére már leküldötte. Uj szerkezetű óra. Sokan bámulják Eis­ler Lipót jó nevű kereskedőnk boltjának kiraka­tában az ördöngős masinát, a melyik megmutatja minden perczben, hogy hány óra és hány perez van, folyó számokkal ellátott papír lapok ugranak ki a zsebórából az óra lapon, melyek megmutat ják, hogy hány óra és hány perez van. Nagyon érde­kes és praktikus találmány, nem is kell már a római számokat ismerni, a nélkül is megtudhatja az ember, hogy hányat ütött az óra. Hulla szállítási engedély. Budapest fő­város polgármestere engedélyt adott, hogy Széllé Katalin hullája a fővárosból Gyomára szállíttas­sák, az ott lévő családi sírboltba leendő elhelye zés végett. Egy zsák, a melyik nem lelte meg a foltját. A magyar közmondás azt mondja: hogy minden zsák megtalálja a maga foltját, no az a zsák, melyről most szól a krónika, nem lelte meg a foltját, legalább arra mutat az a baleset, hogy a rajta lévő lyukon a drága jó liszt mind kiöm­lött az Örley patika előtt, úgy hogy a szegény károsult, a kire kevésbbé volt a jelenet mulattató, mint a néző közönségre, alig bírta összeszedni s ha nem is vértől piroslik, de a liszttől még most is fehérük a járda vagy járvány, nem is tudom, Szarvas Gábor hogy mondaná. A békésmegyei gazdasági-egylet folyó évi május 2-án, vasárnap délután Csabán, mélt. B e 1 i c z e y István egyleti elnök urnák vasút melletti birtokán, egy uj kézi kapáló ekével kísér­letet fog tartani, melyre a gazdaközönség meg- hivatik. Az állami lótenyész-dij kiosztás folyó évi május 9-én M.-Berényben délelőtt a városháza udvarán a községenként kifüggesztett hirdetmény szerint fog megejtetni. Az elnökség megbízásából: M o k r y Sámuel, egyl. titkár. Eljegyzés. Januskovecz Mór városi erdőta­nácsos ur kedves és bájos leányát eljegyezte e t Tavaszi farsang. — Fővárosi krónika. — Kicsinyke torony mászott ki a hórőg alól. Szegény út-kaparó reá csapott a kapájával: — Vége a téli munkának! És alig került egy félnapszám többé. Déltől estéig a nap megcsinálta a főváros­nak azt a barátságot, hogy ezüst seprejével egy- szer-kétszer végig simította ingyért az utczákat s már éjjel a korhelyek — a kik nem látták a legolcsóbb munkást — keresték : hova lett a tél? Sehová. Nem is volt! Már a tavaszi nap van itt. Zordsága, nyomora a télnek; tréfa, álom, semmi. Mint tréfa, álom, semmi a szerel­mesek haragja ha elszisszen a békülő csók. S a legégőbb, legnagyobb, legintenzivebb csókolódzó : tavaszi nap 1 (S a legelkopottabb, legszentimen- tálisabb s a legközelfekvőbb hasonlata ez.) az van itt. (A metaghorán sem tudta visszatartani.) Gyakran és sokáig hirdette magát kedves prospektusokban, mig végre igazán megjelent. A nagyobb népszerűség kedvéért egy áprilisi szorabatnapon. Egyszerre, hirtelen borította el a várost, az utczákat, behatolt a sikátorokba is és végignyalogatta, megtüsszentette az ajtóban álló masamód lányokat, ezenközben gúuyosan köszönté hó 11-én Erdöfalvi Gyula szalontai ezukrász. Tartós boldogságot kívánunk. Halálozás. Buciké Ferencz kitűnő iparo­sunknak szomorú husvétja van, forrón szeretett neje hunyt el e hó 23 án, a temetés f. hó 25-én lesz. A halálesetről a következő gyászjelentés adatott ki: Buczke Ferencz maga, valamint az elhunytnak testvérei: özv. Sál Vilmosné született Bekker Katalin és Bekker Mátyás, valamint szá­mos rokonok nevében fájdalmas szivvel tudatja a legjobb nő, kedves testvér és rokon Buczke Ferenczné, szül. Bekker Klárának | hó 23-án reggeli 7’/2 órakor, élte 57-ik és boldog házas­sága 33-ik évében, a halotti szentségek felvétele után, hosszas szenvedés folytán bekövetkezett gyászos elbunytát. A boldogultnak földi marad­ványai f. hó 25-én délután 4 órakor fognak a r. kath. németvárosi sirkertben eltakarittatni; lelke üdvéért pedig az engesztelő szent mise f. hó 28-án reggeli 7 órakor fog a r. kath. nagy templomban az Ég urának bemutattatni. B. Gyulán, ápnl hó 23-án 1886. Áldás és béke hamvaira! Önkéntes tűzoltó-egylet van alakulóban városunkban s e czélból az ügy iránt érdeklődők f. hó 27-én kedden délutánra értekezletet hívtak egybe a békésmegyei takarékpénztár helyiségében. Óhajtandó volna, hogy az értekezleten minél szá­mosabban jelenjenek meg, mert bizony a város által szervezett rendes tűzoltó-testületen kívül igen nagy szükség van az önkéntes tűzoltókra is. Színészet. A városi tanács tegnap, a f. hó 22-én adta meg az engedélyt a Breznay-Ditrói konzorcziumnak a f. évi május elejétől szeptem­berig terjedő időre színi előadások tartására, A társulat, mint halljuk, junius havában szándéko­zik városunkba jönni. A megyei állatorvosi állásra Petrovics János lemondása folytán a jövő közgyűlésig a főispán, Bajesi Gusztáv ,okleveles megyei állat­orvost helyettesítette. A közmunka- és közlekedési miniszter értesíti a megyét, hogy a Il-ik felügyelői kerü­letben a középitészeti felügyelői teendőkkel Ma­iina Gyula miniszteri főmérnököt bízta meg. Felhívás. A b.-csabai ipartestület által, a Békésvármegye törvényhatósági bizotságának 333/1880. bgy. számú, az országos vásártartási joggal felruházott községek vásári rendtartása tárgyában hozott szabályrendeletének módosítása, továbbá : a Szeghalom és Körős-Ladány községek­ben újabban engedélyezett óvsz. vásárokra árulási sorrend javaslat megállapítása tárgyában, f. évi május 9-ére B.-Csabára összebitt békésmegyei iparos gyűlésre felhivatnak mindazon községek iparosai: hol eddig ipartársulat nem létesült, vagy erről tudomásunk nem lévén külön meghívót nem kaptak, hogy amennyiben ezen ügy iránt érdek­lődnek képviseltetésük iránt intézkedni, és erről minket legkésőbb május 2-ig értesíteni szívesked­jék. A b.-csabai ipartestület elöljárósága. Az igazság érdekében. A „Békésmegyei Közlöny“ közölvén Petrovics János megyei állat­orvosnak állami állatorvossá történt kinevezését ezt oly commentárral kisári melyet a nélkül, hogy e lappal fennálló collegiális viszonyunkat megzavarni akarnánk, szó nélkül nem hagyha­tunk. A mi nézetünk szerint legalább az, hogy valaki egész életét akár a 60-ik évig folyvást a közszolgálatnak szentelte s soha ellene a legki­sebb kifogás sem emeltetett s nem emeltethetett, mme Paulina kirakatában a téli kalapokat: „Önök még itt?“ — . , . Hermin, Hanna, be kell venni a téli kalapokat! A nap . . Az egész főváros megrezdül bele. Egy pil­lanat és népesebbek az utczák. A farsang bódu­lata vesz erőt az embereken, csakhogy a bál­terem fénye, luszterek világa, a zene kéje s a két nem egymást mámoritása, mind benne van egyben s ez az egy — a tavaszi nap. Katika bogarak jelennek meg ócska fala­kon ilyen egyszerre, rohamosan és megszámlál- hátlan tömegekben, mint itt az emberek. Piros pettyes hátukat langyos sugarakkal melengetik és sétálnak minden czél nélkül párosán, többes­ben, a hogy az emberek is. Az ő örömük csak azzal szegényebb, hogy elhallgatják azt, a mi be­tölti az emberek városát, mint visszhang a völ­gyet, mint jelszó az őrs-helyet; — Milyen idő, oh milyen idő! És nem imák tárczákat arról, a mit imádni kell. Addig legalább nem gondoltak ilyenre, a mig én barátságban voltam velők ott amaz omló vén várfal alatt. Azóta? 1 Azóta úgy megváltozott minden, hogy nem csodálnám, ha a kis Katika bogarak is alapítottak volna lapot „Gyenge fű­szál“ czimen s abba egy elszánt s hiú piros pettyes referádát ima az „Első hajtásáról, ép- ugy, mint én itt te rólad 1 nem szolgálhat okul arra, hogy a méltán meg­érdemelt elismerésbe ne részesüljön, különösen nem akkor mikor a kinevezés épen . nem a pro- tekezió által hanem mint biztos forrásból érte­sülünk az állatorvosnak a miniszterrel való sze­mélyes találkozása után történt, s igy volt alkal­ma a miniszternek is meggyőződni arról, hogy érdemes embert fog-e érni a kinevezés s épen nincs okunk sajnálni, hogy a talán még tapasz­talatlan ifjú erő helyett, egy tapasztalt s a tudo­mány mai színvonalán álló orvos neveztetett ki. A földinivelés, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter értesíti a megyét, hogy lovag Pausa Albertnak budapesti olasz főconsullá tör­tént kineveztetéséről szóló okmányát, ő felsége a király záradékkal ellátni kegyeskedett. A városi tüzrendörség végre megalakult s e hó 19-én tartotta az első gyakorlatot, a mi­kor próba tétetett Tóth Márton helybeli iparos tűzifecskendőjével, mely elég jónak bizonyult, különösen viszonyítva a város többi, csaknem haszonvehetetlen vizipuskájához. Tűzoltókul fel­vétettek : Bányász György, Gabnai István, Kele­men Béla, Kis József, Klavács Ferencz, Nagy Lajos, Német Péter, Merza Ferencz, Pallag Péter, Szányi Ferencz, Yilliger József és Volent János 15 frt havi fizetéssel, kik kőzzül négyen vannak folyvást szolgálatban, a többiek pedig tűz ésetén tartoznak azonnal a színhelyre menni. Miután most már vannak tűzoltóink is, nincs más mit kívánnunk, minthogy mennél ritkábban legyen rájuk szükségünk. A községi közmunkának pénzzel leendő megváltása iránti kérvényét Orosháza községe be­adta a megye gyűléshez leendő beterjesztés végett A belügyminiszter értesíti a megyét, mi­szerint a pénzügyminiszter a bécsi egyetem men-' háza javára rendezendő tárgysorsjáték rendező bizottságnak engedélyt adott arra, hogy ezen sorsjátékra vonatkozó sorsjegyek a magyar korona országai területén is árultatthassanak. A honvédelmi miniszter közli a megyé­vel a fiumei cs. kir. tengerészeti akadémiába való felvétel tárgyában kiadott pályázati hirdetményt. Orosháza községe beküldötte a megyéhez a községi rendőrség szervezetéről szóló módosított szabályrendeletét, a közgyűlés által leendő meg­erősítés végett. Csorvás község iparosai az iránt folya­modtak, hogy ipartestületté alakulhassanak. A roncsoló toroklob gyula-várii közsé­gében, a gyulai járás szolgabirájának jelentése szerint, járványszerüleg fellépett. Névváltoztatás Szepesmegye alispánja ér­tesíti a megyét, hogy Sverla Lajos orosházi szü­letésű iglói lakos vezeték nevének Szirmaira leendő átváltoztatására a belügyminiszter engedélyt adott. A megyeháztéren levő sétány — mint halljuk — az esti térzenék alkalmára meg fog a közönségnek nyittatni; ugyanis tervben van már a közönséget adakozásra felhívni a két zeuekar részére, az egyik szerdán, a másik szombaton este 9—11 óráig játszana a sétányon, s a kö­zönség azon része, a mely a zenére adakozik, jegyekkel láttatnék el, mely jegyek előmutatása mellett családjával a kivilágított sétányba belép­het ; — helyeseljük a tervbe vett intézkedést, A váczi utczán kezdődött a menet. A szűk utczát délfelé elöntötte az ember-áradat. A ma­gas házak meredek partokká alakultának, közte az ember-folyam hömpölygött előre, hangos mor- molással. iá az egész ár imádásra méltó meleg szőke fényben úszik. Vakitó fényét apró kék ár­nyak mérsékelik; melegét, báját erősiti gyenge ibolya-illat. A legbájosabb farsangi menet ez, mely nin­csen rendezve. A tavaszi nap hitta meg rá a fő­város itt van, megjelent, mosolyog — alig ismer egymásra. Mintha öröme s nem átka, akadálya, prédája, áldozata volna egymásnak az ember, úgy tetszik e szőkeségben. S mintha a megszokott ellenséges, vizsgálódó, kémkedő vagy bíráló szel­lem fölött az engesztelödés érzése csapott volna fel: primadonnák sétálnak karonfogváét s szemük vígan csillog, kacsint a napon s az arisztokráczián kívül mindenkinek, még egymásnak is. Egy nagy lap szerkesztője munkatársával vidáman beszél­get, a párbajhős tűri, hogy lökdösik s nem gon­dol elégtételre, a házasságszerző öntudatlan örömmel, de egy grádicsra állva nézi birodalma szűk-utezáját, cocotte-ok cherubin-os félénk né­zéssel, ügyetlenül törtetnek előre, divatárusnők állnak boltjuk ajtajában, de ragadja őket is az ár 8 ebben a pillanatban először nem kívánják egymásnak, hogy a moly szíveskednék beléesni a kalapjaikba kölcsönösen . . . Egy szála a napnak többet ér, mint az op- timismuz minden érve, s im egy egész nap vonja mert ez által eleje vétetnék a tolongásnak s az ültetvények rongálásának, mert distingvált közön­ségtől nem tételezhető fel, hogy az ültetvényeket szándékosan rongálja — Menetrend változás. A menetrend a mező-túr-szarvasi vonalon junius hó l-sejétől kezdve ismét megváltozik. Mégpedig: Az 1911-eB (a mostani 1903-as) számú vegyrs vonat indul Szarvasról d. e. 11 óra 13 perczkor, érkezik M.-Túrra 12 óra 10 perczkor. Az 1902-ös (a mostani I9l2-Ös) személyvonat indul M.-Turról 12 óra 58 perczkor, Szarvasra érkezik 1 óra 44 perczkor. Az 1901-es (a mostani 1911-es) sze­mélyvonat indul Szarvasról d. u. 2 óra 48 percz­kor, M.-Turra érkezik 3 óra 34 perczkor. Az 1912-es (a mostani 1902-es) vegyes vonat indul M.-Turról d. u. 6 óra 4 perczkor, Szarvasra ér­kezik 7 óra 1 perozkor este. Tehát a mostani személyvonatok vegye; vonatok lesznek és vi­szont. A csuda-doktor sarkadi szerepléséről azt a meglepő hirt vesszük, hogy múlt számunkban közlött tudósításunkkal ellenkezőleg, ott nem a legjobb eredménynyel működött, amennyiben két gyermek, gyógykezelése alatt meghalt, mi miatt a biharmegyei főorvos a további gyógyítást újabb rendeletig betiltotta, sőt a nép feldühödvén, csak a zsandárok közbelépése mentette meg a doktort a tettleges bántalmazástól. Az ellentétes hírek­kel szemben nem tudjuk, mennyiben volt hibás Hevesi, de miután gyógykezelése alá csak olya­nok bocsájtatnak, akikről az orvosok már le­mondtak, nem nagyon csodálatos, ha ezeket ki- gyógyitani nem tudja, s beteljesedik rajta is, hogy ; „ne sutor ultra crepidam.“ A levélhordó-kérdés reméljük, most már kielégítő megoldást fog nyerni, hiába figyelmez­tettük a nagy-váradi postaigazgatóságot arra a visszás állapotra, hogy ily nagyterjedelmü város­ban csak két levélhordó kézbesíti a leveleket, szavunk kiáltó szóként elhangzott a pusztában és most a megye közigazgatási bizottsága irt fel a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumhoz,, a b.-gyulai postánál egy harmadik levélhordói állás rendszeresítés,végett 8 reméljük, uem haszta­lanul. Öngyilkossági kísérlet. Galbács jómódú gazdának felesége folyó bó 23-án este felakasz­totta magát, a férj azonban idejében észrevévén az öngyilkossági kísérletet, nejét a kötélről le­vette s igy annak egy kis ijedtségen kívül semmi baja nem esett. Az eseménynek mulatságos oldala is vau amennyibe másnap délbe rohant léleksza­kadva a sogór a doktorhoz, hogy jöjjön de mind« járt, mert nagy baj van, a sógoraszony felakasz­totta magát. Mikor? kérdi az orvos, sietve kap­ván magára kabátját. Még tegnap este kérem s most eszméleten kívül van. Lemondás. Mint biztos forrásból értesülünk Party Ferencz megyénk érdemes főpénztárnoka a megye főispánjához benyújtotta lemondási ille­tőleg végkielégítés iránti kérvényét, mit a főispán már a megyéhez be is küldött a májusi közgyű­lésen leendő elfogadás végett. E hírről már múlt héten volt tudomásunk, de nem akartuk közölni, mig valóságáról meggyőződést nem szereztünk. Kinevezés. A város szolgálatából elbo- csájtott Dundler István helyébe írnokká Szilváéi László városi dijnok neveztetett ki a polgármes­ter által. itt összébb a szép szemek láttáját s tágitja meg a bájos hői kebleket. S az a kettő, mely ki tud békiteni az élet nyomorával, egyesül egymással, szivet ad egymásnak s föléje kerekedik a menet­nek. A két legszebb dolog : tavaszi sugár-őzön s szőke nők özöne. A főváros szőke hölgyei I Az enyéim, az én legnagyobb gyönyörűségem ! Nem beszéltem velők soha, de számon tartom őket, ismerni vélem éle­tük — sorát, történeteiket. lm vonulnak fel előttem e farsangi menet­ben, Jön szép ősz anyjával két kis fekete ruhás leány. A gyász lemosolyog róluk s nevet fekete kadottjuk, Tizenhat évük tagadja a halált, bár ruhájuk akarja jelenteni. Hiában! Ifjú és öreg gagák, kibálozott kisasszonyok s kibálozhatlan urbőlgyeken megtörvs lesimul rájuk tavaszi nap s csak azért íb sötét rózsaszínre festi sötét ruhájukat. Finom arczocskájukkal, rózsás kis fü­leikkel ingerkedik egy darabon, mig bele kap világos szőke hajukba, át meg át szűrődik az aranysárga szálakon, a ragyogó Bzüzies tarkók selymes tincsein . . . Most legintenzívebb a ra­gyogás, a két legszebb édelgése tetőfokán, mig kápráztat s egyszerre eltűnik a tömegben, nem látom többé. Soha? Jő helyette más. Férfi karján, karcsú de telt alak, arcza csillog felém. Most látom először, hogy férjhez ment. Pirka kisasszony, hogy megváltozott ön 8 mennyivel szebb lett. Azt hittem sohase fogja szeretni a férjét s milyen szerelmesen simul hozzá. Talán túlságosan is szerelmesen. Ez nem illő.

Next

/
Thumbnails
Contents