Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-11 / 15. szám

15-ik szám. Gyula, 1886. ápril 11-én V. évfolyam r Szerkesztőség: 1 Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények külden­dők. Kéziratok nem adatnak vi.aza. Előfizetési dij: Egész évre ......... 5 S — kr, Félévr e ............2 »5° » Évn egyedre .... i » 25 » l Egyes szám ára 10 kr. BÉKÉS. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Bodoky Zoltán. f---------:—i Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Uobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér aora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Törvényhatósági és községi közélet. Békésmegyei törvényhatósági hitel- intézet. Mokry Sámuel ur, megyénk egyik legjelesebb közgazdásza, fogékony lelké­nek egész termékenységével és az általa eddig felmutatott sikeres alkotások Özö­néből merített tapasztalataival nagybecsű támogatásában volt szives részesíteni a közvélemény érdektelennek épen nem mondható, de hála Istennek,] jelentéktelen része által egyszer kivihetetlennek, más alkalommal veszélyes kísérletnek, de min­dig nevetségesnek feltüntetett törvényha­tósági hitelintézetet. Discnssiót, tárgyila­gos eszmecserét kiván, mielőtt az eszme határozat tárgyává tétetnék, és amint azt egy positiv irányú szellemtől várni lehe­tett, a maga részéről is nyújt anyagot, mely az érlelést előmozditni hivatott. Igaza van. Az intézet szüksége és jótékony volta sokkal szembeszökőbb, és mint minden igazság, sokkal egyszerűbb, semhogy azt minden ember már az első hallásra meg ne értse, és igy ma már CBakis az intézet szervezetének, működési körének megállapítása és sem pénzügyi, sem jogi szempontból nem kifogásolható formulázása, tehát életképessége alaki ne­hézségeinek eloszlatása foglalkoztathatja azon elméket, melyek a közjó érdekében tenni és fáradozni elég érdektelenek és a társadalom vagy más közület bizalmából elfoglalt állásuknál fogva kötelezettek is. Ekkép harmonious egységben lévén Mokry ur czélzataival, — elfogadom a ki­indulási pontot, de egyszersmind ama sze­rény nézetemnek adok kifejezést, hogy a várakozás és érlelés proponált lassúsága, tekintettel arra, hogy mi már csak egy, másutt létező s egész szétvezetében ös- mert institutiót kívánunk nálunk megho­nosítani, s igy nem állunk szemben oly ösmeretlen eszmével, melynek jóságát a tapasztalás még ki nem próbálta — nem­csak nem eléggé indokolt, de a „bis dat qui cito dat“ elvnél és azon, a részvény- társaságok lefolyt közgyűlései után most már mindenki által ismert körülménynél fogva, hogy az e megyebeli pénzintézetek, daczára annak, miszerint a fővárosi főbb intézetek, tehát az ő alapforrásaik a ka­matlábat 5—5Y20/o-r0l 4—41/2%'ra leszál­lították, a kamatláb leszállítására egyáta- lán nem is gondolnak, és igy igazolták azon, más alkalommal tett állításomat, hogy ők a pénzt nem a kereslet és kíná­lat törvényei szerint adják ki, hanem mindig az uzsora-törvény által megszabott 8°/0-ku maximumra dolgoznak és fognak dolgozni ezentúl is — veszélyes is. Erélyesen és a bizottság által meg­engedett lehető legnagyobb gyorsasággal kell tehát létrehoznnnk a megyei hitel- intézetet, hogy az már ez évben megkezd­hesse áldásos működését. És most in médiás rés. — Mokry ur a megyei hitel-intézetet az olcsó földhitel érdekében kivánja felállítani, — én ellen­kezőleg, a személyes hitelre fektetem a fősúlyt és a földhitelt, vagyis a jelzálog­üzletet csak nagyon restringuált mérvben, legfeljebb az alaptőke magasságáig javas­lom működési körül. Mert, eltekintve at­tól,' hogy a jelzálog-üzlet okszerűen és szolidan csak úgy űzhető, ha az az által lekötött tőke záloglevél, tehát forgatható és bemutatóra szóló értékpapír által moz­góvá tétetik, és igy folyton rendelkezés alatt áll, de a minek absolut, Mokry ur által azonban figyelmen kivül hagyott fel­tétele az 1876. évi XXXVI. t.-cz. 4-ik §-a szerint az, hogy az intézet a záloglevelek kibocsátása előtt azok külön biztosítására legalább 200,000 forint külön alapot al­kosson, a mi a megye erejének túlságos igénybe vételét vonná maga után, — én úgy látom és úgy tapasztalom, hogy ná­lunk nem a föld az, amely olcsó hitel­hiányban szenved, hanem első sorban a kis gazda, a kiskereskedő, a kisiparos, ki­ket a forgalmitőke hiánya és a végszük­ség a vidéki pénzintézetek 8°/o-08 pén­zeire utal, és az a szunoyadó vállalkozás, mely a maga ismeretlen nagyságában ol­csó személyes hitelért eseng, hogy létre­hozza mindama haszonhajtó alkotásokat, a melyekre az intelligentia, a józan szá­mítás és iparkodás képes. Hogy a földhitel olcsó — az kétség- bevonhatlan tény, mert az 1000 forinton felüli kölcsönöket adó magyar föld-hitel- intézet és országos jelzálogbank, továbbá az 1000 forinton alól is adó kisbirtokosok országos földhitelintézete a lehető legala­csonyabb kamatlábbal dolgoznak, velők tehát e téren concurrálni a mennyire nem szükséges, époly lehetetlen dolog is. A baj csupán az, hogy különösen a tudat­lanabb nép a kölcsönökhöz csakis közve­títők utján jut, és hogy a föld a valódi nál csekélyebb értékben fogadtatik el hy- photékául, s igy nem részesül elég hitel­ben. Az elsőn mindenesetre segíteni kell és lehet is olyformán, hogy a megyei hi­telintézet a nevezett földhitelt nyújtó in­tézetekkel bizományi szerződésre lép. bi­zományosuk lenne tehát csekély provisio mellett és ekkép kizárná a pénzt ellen­őrizhetetlenül drágító közvetítést s azt hozzáférhetőbbé tenné. A mi pedig azt illeti, hogy a föld csekély értékben fo gadtatik el jelzálogul, ez, ha a kölcsönt csupán a behajthatóság szempontjából te­kintjük, tökéletesen igaz. Ámde azt Mokry ur, mint kitűnő gazda, meg fogja nekem engedni, hogy a jelzálog-kölcsönöknek, ha azok rendeltetésüknek meg akarnak fe­lelni, csak úgy van órtelmök, ha beruhá­zásra, amelioratiora fordittatnak. Föld­vételre is használhatók de józanul csak akkor, ha a vásárló a vételárt 3/4-cd vagy 2/3-ad részben már létező vagyonából birja fedezni. Nos, ezekre a czélokra a valódi érték i/4—y5-öd részére adott kölcsönök nagyon is elégségesek. És igy azok az intézetek, a melyek a 200 frtot érő hold földre 25—30 frtot kölcsönöznek, nem­csak a behajthatóság szempontjából cse- lekesznek okosan, de azon közgazdasági elv követelményének is hódolnak, hogy a föld észszex'Uen csakis járadéka erejéig terhelhető, vagyis hogy többet, mint a mennyit a belé fektetett beruházás, javí­tás kamatban hoz, amortizálandó tőkében nem érdemel, és ha kap, akkor birtoko­sát, ha az a kapott pénzt más téren pro­ductive fel nem használja, tönkre teszi. Azok a betáblázott kölcsönök, amelyeket a vidéki pénzintézetek adnak, a földhitel- intézet által ki nem merített bypotéhkára, nem jelzálogkölcsönök, hanem személyes kölcsönök földdel biztosítva. Ez ugyan para­doxnak látszik, de a helyzetnek megfelel, a mit legjobban bizonyít az, hogy föld- miveseink, kik földhitelöket ekkép czólta- lanul kiterjesztik, rendszerint tönkre is mennek. A földmivelőnek is, habár nem föld­hitelre, de olcsó személyes hitelre van szüksége, mert csak is ez által lesz képes gazdasági tevékenységét helyes alapokra ektetrii s az árhullámzásból eredő előnyö­det saját czéljaira felhasználni s végre fölszabadulni az egyszeri termés, tehát jövedelem által előidézett röghözkötöttség- től. Olcsó személyes hitel mellett rationá- lis állattenyésztést és mezőgazdasági ke­reskedést űzhet, mert a naponkint felme­rülő fizetési kötelezettségek ebbeli combi- nátióit megzavarni nem fogják. En tehát a fenti okokból a mellett vagyok, hogy a megyei hitelintézet jelzá­logüzleteket önállóan ne folytasson, hanem legyen bizományosa a magyar földhitel- intézet vagy országos jelzálogbanknak; és fordítsa egész erejét a személyes kölcsö­nök okos eszközlésére, egyrészt magához vonván, a mostani takarékpénztárak tár- czáiban sínylődő adósokat, másrészt hi teligénybe vételre ösztönözve olcsó pén­zével azokat, kik ahhoz a 8°/0-kos pénz improductiv volta miatt eddig még nem nyúltak. Elesvén ekkép a záloglevél üzlet, az alaptőkének 200000 írtra javasolt magas sága feleslegessé válik. Elég lesz alaptő­kéül az 5°/0-kos pótadóból beszedhető 70000 forint. De ezt sem kell behajtani, mert ime a kezeim közt levő Nagybánya szabad királyi városi takarékpénztár alap­szabályában azt olvasom, hogy alaptőké­jét 21157 frt 50 kr névértékű úrbéri kár­pótlási kötvény képezi és semmi más Te­hát papiros és pedig semmivel sem érté­kesebb és biztosabb papiros, mint egy az 5°/o_k°s pótadót megszavazó és soha meg nem másítható megyei határozat, mely bármely perczben effectu- álható. Ez a nagybányai 21157 írt 50 kr eloszlatja egyébbként azon aggodalmakat is, a melyek a pénzpiacz érzékenységére és difiicilitására alapittak, mert ugyancsak a kezeim közt levő f. évi zárszámadás azt mutatja, hogy ez a szabad királyi vá­rosi takarékpénztár 167355 frt 37 krt for­gatott meg és hogy tartozása 1885. évi decz. 31-én 815124 frtot tett. A l’appétit vient en mangeant szolgáljon mentségemre, hogy habár nem is Mokry ur, de számos kétkedő jurista és más practicus meggyő­zésére, tehát csak úgy incidentaliter, meg­említsem azt is, miszerint a nagybányai törvényhatósági takarékpénztár a szatmár­németi kir. törvényszék 1876. évi jul. 9-én tartott ülésében 6159. sz. alatt az egyéni czégek jegyzékébe bejegyeztetett, s hogy a kereskedelmi miniszter által jóváhagyat­tak, hogy igazgatóságát a képviselő tes­tület által választott 30 tagú választmány választja, hogy számadásait az illetékes törvényszékhez is beterjeszti, hogy leszá­mított váltókat 5000 frt értékben is és kölcsönöz oly kötelezőkre, melyet két kész­fizető kezes a sommás eljárás kikötésével biztosit; és mindezek után se nem defrau- dál, se meg nem bukik, de alkot 8678 frtnyi tartalék tőkét és 7191 frt 74 kr kezelési költség mellett átad az idén a városnak 10684 frt 62 kr tiszta hasznot, melyet az adminisztrationá lis és culturális czélokra használ fel. Sőt még politicát sem űz, legalább az öreg Stoll általi képviseltetós erre enged kö­vetkeztetni. A Mokry ur által tervezetül ajánlott egyébb pontozatokra nincs észrevételem, azok többé kevésbbé elfogadhatók. Csu­pán azt jegyzem meg, hogy az intézet ügyvezetésének megyei közegekre való bizása még takarékossági szempontból sem indokolt, mert a legfeljebb 8000 írtra te­hető kezelési költségek 2000000 forint forgalomnál is, és pedig ennyire már az| első évben biztosan számíthatunk, a ka­matkülönbözetet t/j vagy legfeljebb */3%- tólival togják emelni. A modus procedendire nézve nézetem mely mint hallom, megegyezik az intéze­tet tervező tekintélyes egyénekével az, íogy már a legközelebbi májusi közgyű­lés elébe indítvány alakjában terjesztes­sék elő: egy határozati javaslat, egy rend­szeres alapszabálytervezet kimerítő indo­kolással, és egy kérelem az iránt, hogy a megyei közgyűlés nevezzen és pedig ne csak bizottsági tagokból, de a közgazdá­szat terén érdemesült oly egyénekből is, kik e kereten kivül állanak, egy küldött­séget, mely a beterjesztett tervezeteket szakszerűen megvizsgálja és a mennyiben azt szükségesnek látná, az abba lefektetett elveket megváltoztassa, félretegye, — és mindezt azzal a teljes szabadsággal, melyet az eszmének egyátalán nem czél- szerű volta megkövetel. Nincs tehát ok attól tartani, hogy az ügy el lesz bamar- kodva, sőt az alapos megvitatás azt kö­veteli, hogy alapjául valamely positivnm szolgáljon, a mivel a hírlapi discussió egyéni voltánál fogva soha se bir. Ezek után a magam részéről össze­gezek. Az intézet czélja: tisztán a keze­lési költségek által nagyobb adókamatláb mellett, tehát minden nyeresség kizárásá­val olcsó személyes hitelt nyújtani és ez által megtörni egy pár szerencsés tőkés­nek 8%-kos pénz mellett gyakorolt mo­nopóliumát, és módot nyújtani arra, hogy a megye, a megyebeli községek, egyhá­zak és más erkölcsi testületek nagy ösz- szegü tőkéi, úgy nemkülönben az intézet által hitele folytán igénybe veendő idegen tőkék a megyei lakosság vállalkozási szel­lemének felébresztésére és egészséges te­vékenységének támogatására felhasznál­tassanak. Bizományi szerződés utján mód­ját adni annak, hogy a -megyénkre kiter­jedő földhitel közvetítése bizonyos orszá­gos jellegű e nembeli intézetek részéről kizárólag erre az intézetre bízassák. Czég: Békésmegyei törvényhatósági hitelintézet. Székhely: Gyula. Szervek: A megyei bi­zottmány által kebeléből választott 30 tagú közgyűlés, ez utóbbi által választott 5 ügyvezető igazgató, és 5 ellenőrző felügyelő. Vidéki közvetítés; — a mennyiben azt a kölcsön csekélyebb volta miatt valaki igénybe akarná venni — egyelőre a köz­ségi elöljárók, utóbb az üzlet fejlődésével községenkénti fiókok felállítása által. — Alaptőke: a megszavazandó 5°/o-bos pót­adó melynek mily mérvben és mikor leendő behajtása felett az igazgatóság határoz. Forgalomtőke: a megye összes, ez idő szerint is takarékpénztárilag elhelyezett pénzkészlete, a betétek és a szükséghez képest igénybe veendő hitel. A számadá­sok és mérleg az intézeti közgyűlés által jóváhagyva — a megyei bizott­mánynak, a kir. kormánynak, és a kir. törvényszéknek benmtatandók. A ke­zelési költségek és az azok fedezése ér­dekébén egész precisitással előre nem fixirozható kamatláb közötti különbség, vagyis ez a ki nem kerülhető minimális nyereség tartaléktőke képzésére fordítandó. Panaszok és sérelmek, melyek az üzlet­vezetésből felmerülve, köztörvényi utón nem orvosolhatók — közigazgatási utón, nevezetesen a megyei bizottmány által fognak elintéztetni. Békésmegye közigazgatási bizottsága f. hó 12-én holnap, ülést tart.

Next

/
Thumbnails
Contents