Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-11 / 15. szám

15-ik szám.

Gyula, 1886. ápril 11-én

V. évfolyam

r

Szerkesztőség:

1

Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vi.aza.

Előfizetési dij:

Egész évre

......... 5 S — kr,

Félévr

e ............2 »5° »

Évn

egyedre .... i » 25 » l Egyes szám ára 10 kr.

BÉKÉS.

Társadalmi és közgazdászati hetilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság.

Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Bodoky Zoltán.

f---------:—i

Ki

adó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Uobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők

Hirdetése k

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban.

Nyilttér aora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon

Törvényhatósági és községi

közélet.

Békésmegyei törvényhatósági hitel- intézet.

Mokry Sámuel ur, megyénk egyik legjelesebb közgazdásza, fogékony lelkének egész termékenységével és az általa eddig felmutatott sikeres alkotások Özönéből merített tapasztalataival nagybecsű támogatásában volt szives részesíteni a közvélemény érdektelennek épen nem mondható, de hála Istennek,] jelentéktelen része által egyszer kivihetetlennek, más alkalommal veszélyes kísérletnek, de mindig nevetségesnek feltüntetett törvényhatósági hitelintézetet. Discnssiót, tárgyilagos eszmecserét kiván, mielőtt az eszme határozat tárgyává tétetnék, és amint azt egy positiv irányú szellemtől várni lehetett, a maga részéről is nyújt anyagot, mely az érlelést előmozditni hivatott.

Igaza van. Az intézet szüksége és jótékony volta sokkal szembeszökőbb, és mint minden igazság, sokkal egyszerűbb, semhogy azt minden ember már az első hallásra meg ne értse, és igy ma már CBakis az intézet szervezetének, működési körének megállapítása és sem pénzügyi, sem jogi szempontból nem kifogásolható formulázása, tehát életképessége alaki nehézségeinek eloszlatása foglalkoztathatja azon elméket, melyek a közjó érdekében tenni és fáradozni elég érdektelenek és a társadalom vagy más közület bizalmából elfoglalt állásuknál fogva kötelezettek is.

Ekkép harmonious egységben lévén Mokry ur czélzataival, — elfogadom a kiindulási pontot, de egyszersmind ama szerény nézetemnek adok kifejezést, hogy a várakozás és érlelés proponált lassúsága, tekintettel arra, hogy mi már csak egy, másutt létező s egész szétvezetében ös- mert institutiót kívánunk nálunk meghonosítani, s igy nem állunk szemben oly ösmeretlen eszmével, melynek jóságát a tapasztalás még ki nem próbálta — nemcsak nem eléggé indokolt, de a „bis dat qui cito dat“ elvnél és azon, a részvény- társaságok lefolyt közgyűlései után most már mindenki által ismert körülménynél fogva, hogy az e megyebeli pénzintézetek, daczára annak, miszerint a fővárosi főbb intézetek, tehát az ő alapforrásaik a kamatlábat 5—5Y20/o-r0l 4—41/2%'ra leszállították, a kamatláb leszállítására egyáta- lán nem is gondolnak, és igy igazolták azon, más alkalommal tett állításomat, hogy ők a pénzt nem a kereslet és kínálat törvényei szerint adják ki, hanem mindig az uzsora-törvény által megszabott 8°/0-ku maximumra dolgoznak és fognak dolgozni ezentúl is — veszélyes is.

Erélyesen és a bizottság által megengedett lehető legnagyobb gyorsasággal kell tehát létrehoznnnk a megyei hitel- intézetet, hogy az már ez évben megkezdhesse áldásos működését.

És most in médiás rés. — Mokry ur a megyei hitel-intézetet az olcsó földhitel érdekében kivánja felállítani, — én ellenkezőleg, a személyes hitelre fektetem a fősúlyt és a földhitelt, vagyis a jelzálogüzletet csak nagyon restringuált mérvben, legfeljebb az alaptőke magasságáig javaslom működési körül. Mert, eltekintve attól,' hogy a jelzálog-üzlet okszerűen és szolidan csak úgy űzhető, ha az az által lekötött tőke záloglevél, tehát forgatható és bemutatóra szóló értékpapír által mozgóvá tétetik, és igy folyton rendelkezés alatt áll, de a minek absolut, Mokry ur által azonban figyelmen kivül hagyott feltétele az 1876. évi XXXVI. t.-cz. 4-ik §-a szerint az, hogy az intézet a záloglevelek kibocsátása előtt azok külön biztosítására legalább 200,000 forint külön alapot alkosson, a mi a megye erejének túlságos igénybe vételét vonná maga után, — én úgy látom és úgy tapasztalom, hogy nálunk nem a föld az, amely olcsó hitelhiányban szenved, hanem első sorban a kis gazda, a kiskereskedő, a kisiparos, kiket a forgalmitőke hiánya és a végszükség a vidéki pénzintézetek 8°/o-08 pénzeire utal, és az a szunoyadó vállalkozás, mely a maga ismeretlen nagyságában olcsó személyes hitelért eseng, hogy létrehozza mindama haszonhajtó alkotásokat, a melyekre az intelligentia, a józan számítás és iparkodás képes.

Hogy a földhitel olcsó — az kétség- bevonhatlan tény, mert az 1000 forinton felüli kölcsönöket adó magyar föld-hitel- intézet és országos jelzálogbank, továbbá az 1000 forinton alól is adó kisbirtokosok országos földhitelintézete a lehető legalacsonyabb kamatlábbal dolgoznak, velők tehát e téren concurrálni a mennyire nem szükséges, époly lehetetlen dolog is. A baj csupán az, hogy különösen a tudatlanabb nép a kölcsönökhöz csakis közvetítők utján jut, és hogy a föld a valódi nál csekélyebb értékben fogadtatik el hy- photékául, s igy nem részesül elég hitelben. Az elsőn mindenesetre segíteni kell és lehet is olyformán, hogy a megyei hitelintézet a nevezett földhitelt nyújtó intézetekkel bizományi szerződésre lép. bizományosuk lenne tehát csekély provisio mellett és ekkép kizárná a pénzt ellenőrizhetetlenül drágító közvetítést s azt hozzáférhetőbbé tenné. A mi pedig azt illeti, hogy a föld csekély értékben fo gadtatik el jelzálogul, ez, ha a kölcsönt csupán a behajthatóság szempontjából tekintjük, tökéletesen igaz. Ámde azt Mokry ur, mint kitűnő gazda, meg fogja nekem engedni, hogy a jelzálog-kölcsönöknek, ha azok rendeltetésüknek meg akarnak felelni, csak úgy van órtelmök, ha beruházásra, amelioratiora fordittatnak. Földvételre is használhatók de józanul csak akkor, ha a vásárló a vételárt 3/4-cd vagy 2/3-ad részben már létező vagyonából birja fedezni. Nos, ezekre a czélokra a valódi érték i/4—y5-öd részére adott kölcsönök nagyon is elégségesek. És igy azok az intézetek, a melyek a 200 frtot érő hold földre 25—30 frtot kölcsönöznek, nemcsak a behajthatóság szempontjából cse- lekesznek okosan, de azon közgazdasági elv követelményének is hódolnak, hogy a föld észszex'Uen csakis járadéka erejéig terhelhető, vagyis hogy többet, mint a mennyit a belé fektetett beruházás, javítás kamatban hoz, amortizálandó tőkében nem érdemel, és ha kap, akkor birtokosát, ha az a kapott pénzt más téren productive fel nem használja, tönkre teszi. Azok a betáblázott kölcsönök, amelyeket a vidéki pénzintézetek adnak, a földhitel- intézet által ki nem merített bypotéhkára, nem jelzálogkölcsönök, hanem személyes kölcsönök földdel biztosítva. Ez ugyan paradoxnak látszik, de a helyzetnek megfelel, a mit legjobban bizonyít az, hogy föld- miveseink, kik földhitelöket ekkép czólta- lanul kiterjesztik, rendszerint tönkre is mennek.

A földmivelőnek is, habár nem földhitelre, de olcsó személyes hitelre van szüksége, mert csak is ez által lesz képes

gazdasági tevékenységét helyes alapokra ektetrii s az árhullámzásból eredő előnyödet saját czéljaira felhasználni s végre fölszabadulni az egyszeri termés, tehát jövedelem által előidézett röghözkötöttség- től. Olcsó személyes hitel mellett rationá- lis állattenyésztést és mezőgazdasági kereskedést űzhet, mert a naponkint felmerülő fizetési kötelezettségek ebbeli combi- nátióit megzavarni nem fogják.

En tehát a fenti okokból a mellett vagyok, hogy a megyei hitelintézet jelzálogüzleteket önállóan ne folytasson, hanem legyen bizományosa a magyar földhitel- intézet vagy országos jelzálogbanknak; és fordítsa egész erejét a személyes kölcsönök okos eszközlésére, egyrészt magához vonván, a mostani takarékpénztárak tár- czáiban sínylődő adósokat, másrészt hi teligénybe vételre ösztönözve olcsó pénzével azokat, kik ahhoz a 8°/0-kos pénz improductiv volta miatt eddig még nem nyúltak.

Elesvén ekkép a záloglevél üzlet, az alaptőkének 200000 írtra javasolt magas sága feleslegessé válik. Elég lesz alaptőkéül az 5°/0-kos pótadóból beszedhető 70000 forint. De ezt sem kell behajtani, mert ime a kezeim közt levő Nagybánya szabad királyi városi takarékpénztár alapszabályában azt olvasom, hogy alaptőkéjét 21157 frt 50 kr névértékű úrbéri kárpótlási kötvény képezi és semmi más Tehát papiros és pedig semmivel sem értékesebb és biztosabb papiros, mint egy az 5°/o_k°s pótadót megszavazó és soha meg nem másítható megyei határozat, mely bármely perczben effectu- álható. Ez a nagybányai 21157 írt 50 kr eloszlatja egyébbként azon aggodalmakat is, a melyek a pénzpiacz érzékenységére és difiicilitására alapittak, mert ugyancsak a kezeim közt levő f. évi zárszámadás azt mutatja, hogy ez a szabad királyi városi takarékpénztár 167355 frt 37 krt forgatott meg és hogy tartozása 1885. évi decz. 31-én 815124 frtot tett. A l’appétit vient en mangeant szolgáljon mentségemre, hogy habár nem is Mokry ur, de számos kétkedő jurista és más practicus meggyőzésére, tehát csak úgy incidentaliter, megemlítsem azt is, miszerint a nagybányai törvényhatósági takarékpénztár a szatmárnémeti kir. törvényszék 1876. évi jul. 9-én tartott ülésében 6159. sz. alatt az egyéni czégek jegyzékébe bejegyeztetett, s hogy a kereskedelmi miniszter által jóváhagyattak, hogy igazgatóságát a képviselő testület által választott 30 tagú választmány választja, hogy számadásait az illetékes törvényszékhez is beterjeszti, hogy leszámított váltókat 5000 frt értékben is és kölcsönöz oly kötelezőkre, melyet két készfizető kezes a sommás eljárás kikötésével biztosit; és mindezek után se nem defrau- dál, se meg nem bukik, de alkot 8678 frtnyi tartalék tőkét és 7191 frt 74 kr kezelési költség mellett átad az idén a városnak 10684 frt 62 kr tiszta hasznot, melyet az adminisztrationá lis és culturális czélokra használ fel. Sőt még politicát sem űz, legalább az öreg Stoll általi képviseltetós erre enged következtetni.

A Mokry ur által tervezetül ajánlott egyébb pontozatokra nincs észrevételem, azok többé kevésbbé elfogadhatók. Csupán azt jegyzem meg, hogy az intézet ügyvezetésének megyei közegekre való bizása még takarékossági szempontból sem indokolt, mert a legfeljebb 8000 írtra tehető kezelési költségek 2000000 forint forgalomnál is, és pedig ennyire már az|

első évben biztosan számíthatunk, a kamatkülönbözetet t/j vagy legfeljebb */3%- tólival togják emelni.

A modus procedendire nézve nézetem mely mint hallom, megegyezik az intézetet tervező tekintélyes egyénekével az, íogy már a legközelebbi májusi közgyűlés elébe indítvány alakjában terjesztessék elő: egy határozati javaslat, egy rendszeres alapszabálytervezet kimerítő indokolással, és egy kérelem az iránt, hogy a megyei közgyűlés nevezzen és pedig ne csak bizottsági tagokból, de a közgazdászat terén érdemesült oly egyénekből is, kik e kereten kivül állanak, egy küldöttséget, mely a beterjesztett tervezeteket szakszerűen megvizsgálja és a mennyiben azt szükségesnek látná, az abba lefektetett elveket megváltoztassa, félretegye, — és mindezt azzal a teljes szabadsággal, melyet az eszmének egyátalán nem czél- szerű volta megkövetel. Nincs tehát ok attól tartani, hogy az ügy el lesz bamar- kodva, sőt az alapos megvitatás azt követeli, hogy alapjául valamely positivnm szolgáljon, a mivel a hírlapi discussió egyéni voltánál fogva soha se bir.

Ezek után a magam részéről összegezek. Az intézet czélja: tisztán a kezelési költségek által nagyobb adókamatláb mellett, tehát minden nyeresség kizárásával olcsó személyes hitelt nyújtani és ez által megtörni egy pár szerencsés tőkésnek 8%-kos pénz mellett gyakorolt monopóliumát, és módot nyújtani arra, hogy a megye, a megyebeli községek, egyházak és más erkölcsi testületek nagy ösz- szegü tőkéi, úgy nemkülönben az intézet által hitele folytán igénybe veendő idegen tőkék a megyei lakosság vállalkozási szellemének felébresztésére és egészséges tevékenységének támogatására felhasználtassanak. Bizományi szerződés utján módját adni annak, hogy a -megyénkre kiterjedő földhitel közvetítése bizonyos országos jellegű e nembeli intézetek részéről kizárólag erre az intézetre bízassák. Czég: Békésmegyei törvényhatósági hitelintézet. Székhely: Gyula. Szervek: A megyei bizottmány által kebeléből választott 30 tagú közgyűlés, ez utóbbi által választott 5 ügyvezető igazgató, és 5 ellenőrző felügyelő. Vidéki közvetítés; — a mennyiben azt a kölcsön csekélyebb volta miatt valaki igénybe akarná venni — egyelőre a községi elöljárók, utóbb az üzlet fejlődésével községenkénti fiókok felállítása által. — Alaptőke: a megszavazandó 5°/o-bos pótadó melynek mily mérvben és mikor leendő behajtása felett az igazgatóság határoz. Forgalomtőke: a megye összes, ez idő szerint is takarékpénztárilag elhelyezett pénzkészlete, a betétek és a szükséghez képest igénybe veendő hitel. A számadások és mérleg az intézeti közgyűlés által jóváhagyva — a megyei bizottmánynak, a kir. kormánynak, és a kir. törvényszéknek benmtatandók. A kezelési költségek és az azok fedezése érdekébén egész precisitással előre nem fixirozható kamatláb közötti különbség, vagyis ez a ki nem kerülhető minimális nyereség tartaléktőke képzésére fordítandó. Panaszok és sérelmek, melyek az üzletvezetésből felmerülve, köztörvényi utón nem orvosolhatók — közigazgatási utón, nevezetesen a megyei bizottmány által fognak elintéztetni.

Békésmegye közigazgatási bizottsága f. hó 12-én holnap, ülést tart.