Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-04-11 / 15. szám
Körös-Ladány fejlődése. Nagy áldás egy községre ha oly elöljáróság kezébe tette le a közügyeinek vezetését mely képes felfogni azt, hogy mit kivan a haladó kor, mit kiván a nép jólléte, a közboldogeag, Körös-Ladány községének elöljárósága ilyen. Azon mindennapi teendőkön kivül, melyek a község igazgatása körében felmerülnek, — folytonosan ujabb-ujabb oly intézmények létesítésén fáradoznak, melyek a község jóllétét, a közboldogságot előbbre vinni lesznek hivatva. — Örömmel vettünk tudomást róla, hogy a község derek jegyzője, Szilágyi Antal kezdeményezése folytén létesitett óvoda-alap, a fíradhatlan tevékenység folytán oly összegre gyűlt fel, bogy az óvoda felállítása már csak napok kérdése, meglevőn annak felállítására s fentartására szükségelt erő. Az óvoda szabályzatai mar a megye elé is terjesztettek jóváhagyás végett. Másik elismerésre méltó ténye a jegyzőnek és elöljáróságnak, hogy szegény menedékház felállítására is fárad- hatlanul szorgoskodnak, Báró Wenckheim Viktor méltányolva a törekvést, maga ezer forintot adományozott a nemes czélra. Elismeréssel méltatjuk e nehány sorban a derék községi elöljáróság s különösen a jegyző nemes törekvését s a közjóra irányuló munkálkodását. Minden község elöljáróságának ekként kell szivén viselni a község polgárainak érdekeit, s akkor bizonnyal áldás kiséri utaikon. A belügyminiszter Krembser Sándor Gyulán állomásozó műlovardájának előadási engedélyét meghosszabitotta s a megyéhez lekül- dötte. A n.-váradi postaigazgatóság a községi levélhordók rendszeresítéséről alkotott szabályrendeletet a megyének megküldötte s átiratában a megyét az intézmény megalkotása végett együttes működésre hívja fel. Miniszteri megbízottak. Az 1885 évi XXIII. t.-cz. 117. §-a folytán miniszteri megbízottakul a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium által kineveztettek: a „berettyó-iván- fenék-, mezőtúr- mesterszállási“ és a „sebes-körösi vizszabályozó és ánnentesitő társulatok “-hoz Gallacz János kir. főmérnök; — a „hosszufoki és fekete-körösi, továbbá a tóköze-istvánházi víz- szabályozó és ármentesitő társulatok “-hoz Stein- eker Gábor kir. mérnök s végre az „alsó-fehér- körösi, az aradmegyei élővíz társulatokéhoz Szarvasi Arzén kir. mérnök. Az országos törvénytár szerkesztősége felhívja a megye figyelmét a legközelebb kiadandó kötetre, mely a törvényhatóságok és községek rendezéséről szóló törvényeket fogja tartalmazni a ennek megszerzését ajánlja a hatóságoknak. A földmivelés- ipar- és kereskede- Ieinügyi miniszter leiratban értesíti a megyét a kézi zálog üzletekben szedhető kölcsön dijjak megállapításáról. Nagy Zsiginond méhészeti vándortanitó tudatja, hogy méhészeti előadásait megkezdeDdi és pedig ápril hó 27-én Szent-Andráson; ápril hó 28-án Öcsödön, ápril hó 29-én Szarvason; május 5-én Sámsonban, juuius 12-én Orosházán, június 17-én Kondoroson, juuius 18-án Endrődön, junius 19-én Körös-Tárcsán, junius 21-én Békésen, junius 22-én Dobozon, junius 23-án Csabán, junius 24-ón Kígyóson és junius 26-án Földváron. A belügyminiszter tudatja, hogy Domokos Károly k.-ladányi lelkésznek megengedte, hogy az 1886. évi ápril hó 26-án Körös-Ladány ban rendezendő tánczmulatság alkalmával nevezett község kisdedóvó alapja javára díjmentes tárgysorsjátékot rendezhessen s e czélra 600 darab 20 kros sorsjegyet bocsájthasson ki. A királyi kisebb haszonvételi jogok megváltásáról, a Gazdakörben terjedelmes és igen figyelemre méltó értekezést olvasott fel csütörtökön délután dr. Csillag Gyula. Történeti szempontból ismertetvén a felvett tárgy eredetét, fejlődését, azok megváltásának szükségét mutatta ki, a föld tehermentesítés szerinti országos kárpótlás mellett mellett. A megváltás alapját képező jogok különféle természetűek lévén, azoknak megváltását is különbözőleg javalja. így például a halászati jogot a községek, a malom jogot a malomtulajdonosok lennének kötelesek megváltani. A községeket illető úgynevezett kantor korcsmál- tatási jog tekintetében a községeket mint regale- jog tulajdonosokat 20 százalékkal kívánja kárpótoltatni. A beható tanulmányozás tárgyául vott értekezés nagy tetszéssel fogadtatott s részletes tárgyalása a közelebbi gyűlésre balasztatott. A kétszeres illeték kiszabások és az illeték hátralékok végrehajtás végetti kimutatása körül tapasztalt rendetlenségek megfenyitése tárgyában a pénzügyminiszter körrendeletét intézett valamennyi pénzügyigazgatóságboz, ilietékszabási és adóhivatalhoz. Mint a rendelet mondja, egy fölmerült konkrét panasz folytán tudomására jutott a miniszternek oly eset, a melyben egy és ugyanazon jogügylet után két Ízben szabatott ki az illeték s a melybeu a kétszeresen kiszabott illeték — az időközben megtörtént törlés ellenére — a féltől végrehajtás utján követeltetett. Hivatkozva a miniszter előbb kiadott utasításaira, jelzi, hogy mivel ily sérelmek csakis az intézkedések vétkes elmulasztásából, vagy hanyag teljesítéséből származhatnak s ily sérelmek az utasítások pontos foganatosítása mellett nem merülhetnek föl, — intézkedett az iránt, hogy az itt szóban levő szolgálati vétség a szabályszerűen előirt fegyelmi büntetésen kívül, még külön birságbüntetéssel is sujtassék. A miniszter végül kijelenti, hogy a kétszeres kiszabások és alapnélküli végrehajtások elkerülése végett előirt teendők körül jövőben előforduló bármely rendetlenség, vagy mulasztás esetén következetesen fogja alkalmazni a szabály teljes szigorát és pedig első sorban ama tisztviselők irányában, a kiket e részben az 1881. évi 38833. sz. pénzügyminiszteri rendelet szerint a felelősség terhel. Ha a rendeletet nem láttuk volna, el se hiunők, hogy a fináncz-miniszter ur még a közönség érdekeivel is törődni látszik. Hitbizomány. Gr. Wenckheim Frigyesné szül: Wenckheim Krisztina elsőszülött hitbizomány alapításért folyamodott. Az igazságügyminiszter most leiratban tudatja a megyével, hogy Gr. Wenckheim Frigyesnének a hitbizomány alapítás ő felsége által,az alapitó levélben felsorolt vagyonokra — legkegyelmesbben megengedtetett s felhívja a megyét, hogy a királyi jóváhagyást szabályszerűen hirdesse ki, miután a gyula-kigyósi puszta a megye területén fekszik. A hitbizományi hatóságot a gyulai kir. törvényszék fogja gyakorolni. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter leiratban értesíti a megyét, hogy Thaly István kir. mérnöknek a magy. mérnök- és épi- tészegylet által a folyó évben rendezendő külföldi utazásban való részvétel czéljából f. évi julius hó 22-ike táján megkezdhető négy heti szabadság időt engedélyezett, mely időre az állam építészeti hivatal vezetésével és a közigazgatási bizottságban leendő képviseletével Haviár Lajos kir. s. mérnököt bízta meg. 42. 886. A b.-gyulai községi polg. isk.-széknek I 1886-ik évi márczius 21-én 33. sz. a. kelt, s felsőbb hatóságilag is helybenhagyott végzése értelmében ezennel hivatalosan közzététetik, hogy a helybeli ismétlő fiú- és leányiskolában a f. i885/6-ik évi zárvizsgálatok ápril hó 18-án d. u. 3 órakor kezdve tartatnak meg a belvárosi róm. kath. iskola emeletén levő termeiben, melyre Gyulaváros n. é. közönsége, az illető hatóságok, a szülék és tanügybará- tok hivatalos tisztelettel meghivatnak. B.-Gyulán, 1886. ápril 8-án. A községi isk.-szék rendeletéből: Finta Ignácz, s. k. az ism. isk. igazgatója. 582. 1886. Értesittetik a t. ez. közönség, hogy az 1884. és 85. évben adóztatva nem volt, tehát az 1886. évben legelőször adó alá eső foglalkozások és üzletek, nemkülönben a nyilvános számadásra kötelezett vállaltok és egyleteket érdeklő 1886. évi adónak tárgyalása, illetve a b.-gyulai adókivető bizottságnak működése (a városháza nagy termében) határidejéül f. évi ápril ló 28. és 29. d. e. 9 órája tűzetett ki. Kelt Gyulán, 1886. ápril 10. Dobay János, polgármester. zmürelödés, társadalom és közgazdaság. Az uzsorások. A magyar társadalom alig egy pár évvel ez előtt irtó háborút indított a társadalmi jóllét, a közvagyonosodás legkegyetlenebb ellenségei: az uzsorások ellen. — A rendőrség, a lapok figyelemmel kisérték, a veszedelmes vérszopók működését s nem késtek egyesek ellen szigorúan fellépni, s pellengére állítani őket. Az eredmény az lett, hogy a lelketlen uzsorás had nagyobb óvatossággal működött, mint addig. — A közönség, megvetette, utálta őket, mert hisz ösmerősök e vérszopók mindenütt, mindenki által, s ez volt büntetésük ; a hajszába, pedig mely ellenük megindult belefáradt a rendőrség, belefáradt a sajtó. Olvassuk a fővárosi hírlapokban, hogy Budapest rendőrsége újra kezdte az irtó harezot az uzsorások ellen. Szégyen könyvet készített, melyben nyilvántartatnak a vérszopók. Üdvözöljük a kezdeményezést, — a jó példa ragadós, s igy remélhetjük, hogy mindenütt, hol az uzsorás had felütötte sátrait, készít a rendőrség Bzégyenkönyvet számukra. Nem kell hinnünk azonban, hogy ez megfélemlítené őket; szégyentől, megbélyegeztetéstől nem tart az, ki oly undok foglalkozásra adta magát. — De lehet e szógyenkönyvnek, a vérszopók nyilvántartásán kivül egy más czélja is, mely rájok nézve sokkal inkább sújtó, s bűnös üzelmeikre nézve kor- látozóbb lenne. — Ha nevezetesen ezen szégyenkönyv biztos adatokat szolgáltatna az uzsorásokról és üzelmeikről az adófelügyelőség kezébe, s ez róvná meg őket oly adóval, mely az általuk kipréselt haszonnal mérkőznék, igy talán lehetne remélni, hogy kipusztulna e faj a föld színéről, hol nem méltók, hogy éljenek. Nagy. kir. postatakarékpénztárak. Az 1885. IX. t. ez. és az annak alapján kibocsájtott miniszteri szabályrendeletek értelmében felállított posta-takarékpénztárakba az év elejétől márczius hó végéig a betétek száma volt 115.073. A betétek összege 516.752 frt 60 kr. A visszafizetések darab száma 4063, összege 68876 frt 72 kr. Az 1886. év márczius havában 57727 betétei 202814 frt 74 kr. tétetett be és 3804 felmondás alapján 62527 frt 36 kr. fizettetett vissza. Hogy az intézmény mennyiben felel meg a várakozásoknak, természetesen most még 3 havi eredmény után meg bírálni nem lehet, de hogy fejlődés tekintetében nem maradt bátra a hason intézetektől arról leginkább meggyőződhetünk egy kis összehasonlítással a külföldi posta-takarékpénztárak forgalmával. így például Olaszországban az első 3 havi működés után csak 426000 frt tétetett be és 149000 frt fizettetett vissza, miből látszik, hogy a betét majdnem 100000 írttal kevesebb volt, mint nálunk, ugyancsak 3 hó alatt a visszafizetés pedig csak nem 3-szor akkora, mint nálunk. — Nem lesz kedvezőtlenebb az összehasonlítás az osztrák takarékpénztárakkal F A nő-emanczipáczió. Irta: Lovassy Andor.“) Tisztelt hölgyeim és uraim 1 Azt hiszem, észreveszi rajtam mindenki, azt a nagy fokú meghatottságot, mit e percz- ben érezek. Fiatal ember vagyok. Legifjabb katonája annak a hadseregnek, mely szellemi hadgyakorlatával sarezot szed a nagy közönségtől ; sarezot szed hiúsági czikkekre, szépítő szerekre, annak a roskatag kinézésű, érdemben megvénült virágszálnak, melynek neve : Nagyvárad. Vérem, mint egy megbomlott barometer higanycseppje, tétovázva vibrál ereimben ide s tova; mert a tárgy, miről szólani akarok, évezredek óta két nagy táborra osztotta a világot. Mindenik tábornak megvannak a maga ostromszerei, mindenik tábornak megvannak sánczai, hatalmas védmüvei. Nekem semleges állást kell foglalnom, mint egy vereskeresztes betegápolónak. Átkozott, sanyarú helyzet! De mégis kellemesebb és hasznosabb az eredmény, mintha bármely hadakozó félhez szegődném, így legalább senkisem czáfolhat meg; mert elveket nem állítok fel, elveket nem támadok meg s haragvó, dörezögő férjektől megkritizálva, megátkozva nem leszek és nem tépnek meg bársony-puha kezek, nem czibálnak meg rózsaszín körmök. *) Az ifjú költő e szellemes müvét felolvasta Nagyváradon a „Szépitési egylet“ márcz. 25-ki estéjén. Ennyit álláspontom megvilágítására ésl bevezetésül! Most áttérek tárgyamra. Czime: a „Nő- emanczipáczió“ Hah 1 hogy derülnek ki a hölgyek arczai, hogy villan meg a győzelmi láng a szemekben, midőn kimondom ezt a szót és mint borul el sok férfi arcza, összeszorul az ököl; fecsegnek az ujjak izmai, csikorognak a fogak s gyilkos pillantást vetnek ártatlan fejemre. Jaj az én hátamnak, ha nem mindenkinek szája ize szarint beszélek. De nem félek 1 mert olyan az én munkám, mint az egyszeri öreg asszony becsi- náltja : A közepe édes, a széle pedig savanyu. A történelem tanúm, hogy a nőemanczi- páczió kérdését nem csupán a mai kor társadalmi hullámzása hozta felszínre. Az asszonyok királynéja Semirámis félre dobta a főző kanalat és dárdával cserélte fel azt. Nagyszerű intézményekkel és jelentékeny hódításokkal nagygyá, virágzóvá tette birodalmát ; férfi ruhába rejtett női szive erősnek bizonyult egy nép feletti tapintatos uralkodásra. Kleopátrát én nagyobb diplomatának tartom Bismarcknál; mert aki ügyes politikával hadvezéreket szédít meg és fegyver nélkül tesz ártalmatlanná, az született politikus, lángeszű diplomata, ha nem végezte is a keleti akadémiát. Tomyrus a masszagéták királynéja, a czifra viganót durva vaspánczéllal, a. főkötőt sisakkal cserélte fel s vitézebb asszony volt sok retiráló generálisnál s a hol a királyné ilyen virtusos menyecske volt, ott bizonyára a többi nők sem fosztottak tollat. Nálunk Bornemissza és Zrínyi Ilona engem arról győz meg, hogy némely női szívbe éppen annyi erélyt, bátorságot öntött a természet keze, mint a férfiakéba. De megjegyzem, hogy csak némelyikébe. Mert több azoknak a száma, a kik migraint kapnak az esteli széltől, szivgörcsöt egy szúnyog csipéstöl és gége sorvadást az erős bor- eczettől. Érdekes megfigyelni, hogy egyes népeknél milyen nagy és némelyeknél milyen kicsi a nők ágiója. A török- bezárja egy kalitkába, mint egy festett papagályt. Rárakja aranyát, gyémántját ; rózsaolajban füröszti; pávanyelvvel táplálja! de Bosporusba löki, ha ábrázátát gyaur látja meg és selyem zsinórral fojtja meg, ha kaczérkodik. Úgy látszik, Mohamed próféta csalódott szerelmes volt és ösmerte a nőket. * Az orosz nők talán a világon legeman- czipáltabbak. Befolynak a politikába, az udvarnál intrikálnak ; a nihilistákkal szövetkeznek. Olvastam és sokat hallottam az orosznők schweiczi életmódjáról. — Szabadelvűbb életmódot Michel Luiz sem kívánhat magának. Az öltözködésben legfényüzőbb talán a franczia, legegyszerűbb az afrikai négernö. Szóval az éghajlat, vallás, nemzetiségi állapotpk, társadalmi szokások befolyással vannak a nők helyzetére. Ennek daczára sok férfi szomorúságára konstatálnom kell, hogy az egyenjogúsítás kérdése napról-napra nagyobb tért hódit. Mig a forró délen lenyűgözve vannak, addig a hideg északon, ködös' Brittániában egyenjogusitják őket. És én hiszem, hogy mire ez a megvénült XIX. ssázad behunyja szeme pilláját, az ifjú XX. század megadja a nőknek az egyenjogúságot. Rettentő lesz ugyan ez a társadalmi forradalom, de mégis a nők diadalával végződik az. A városok utczáit dagasztó teknök és káposztás hordókkal barikádozzák el a harcz- vágyó amazonok. Nyujtófa lesz a kard, óriás vadlibák a harczi paripák szénvonó a csatabárd és pemete a lobogó (Jaj csak meg ne érném ezt a kort!)... A harcz után, a béke pontokat ők fogják diktálni, az Asszonyvásári nagy béke kötésnél. Megalakul a hölgyek köztársasági papucs kormánya. (A legrettenetesebb kormányformai A hadi sarcz 10.000 bivaly és egy millió mázsa gyöngykávé lesz Pensionálnák minden öreg állami hivatalnokot; nőket és fiatal legényeket neveznek ki helyeikbe. A képviselőház fele része férfi, fele része nő lesz. Gardedameok még a karzatra sem bocsáttatnak. Egy-egy törvényjavaslat megszavazása után félre lökik a padokat a honatyák és honanyák, s aztán táncz, kivilágos kiviradtig!.... Különben a gardedameok zsíros nyugdijat húznak s a kormányhivatalos lapjának czime: „A Divat“ lesz. A női hadsereg egyenruhája Monasterli- nél készül és hetenkint változik. Egy országos mümalom állittatik fel, mely a szükölködőket rizsporral látja el. A megyei, törvényszéki és városi levéltárakat kiürítik és befőttes kamarákká alakítják át. A főváros közelében tündéri sétányt rögtönöznek : közepén Éva anyánk érezszob- rával; — körülültetve paradicsomi tiltott almafákkal. Szóval, kényelem és boldogság lesz mindenfelé 1. . . A mellett a tudomány oltárára is fognak áldozni.
