Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-04 / 14. szám

14 ik §zám. Gyula, 1886. ápril 4-éu V. évfolyam. f-------------------^ Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények külden> dők. Kéziratok nem adatnak vltaza. Előfizetési díj: Egész évre .........5 írt — kr. Félé vre ............2 » 5° » Évnegy edre .... 1 » 25 „ 1 Egyes szám ára 10 kr. , ^ BÉKÉS. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh ©yörgy^ munkatárs: Bodoky Zoltán. f--------•—^ Ki adó hivatal: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el • Gyulán a kiadó hivatalban. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipőt Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Törvényhatósági és közséfli közélet. Nagy uraink. A napokban a fővárosban egy művész- estélyt tartottak, s a lapok referádájában e művész estélyről azt olvastuk, hogy azon minden mlivelt társadalmi osztály nagy számmal volt képviselve, kivéve az aristo- kratiát. Szemünk e mondatnál megakadt; megakadt, mert hiszen e mondat már fáj­dalom régi jó ismerősünk. Legalább is egy évtizede, hogy mindig ezt olvassuk, ha va­lami kulturális, vagy nemzeti ünnepélyről, összejövetelről van szó. Ha francziák, vagy akárcsak belgák is lennénk, fel sem emlitenők az egészet; ajkunk nem nyitnék panaszra, hogy aris- tokrata uraink csak a sporttal, hölgyeink pedig csak a salonnal foglalkoznak s nem egyszersmint azzal is, mi nemzeti és kul­turális ügy, De mivelhogy magyarok s igy született aristokraták vagyunk, nagyon fontosnak és sajnálatra méltónak tartjuk a dolgot, annyival is inkább, mivel csak nálunk van egyedül igy s nem más nem­zeteknél is. Nincs civilizált nemzet, melynek aris- tokratiája részt nem venne nemzete mive- lődési törekvéseiben, csak mi vagyunk ebben a szerencsétlen helyzetben. E körül­mény azonban nem a mi hibánk által ho­zatott létre,, hanem az által, hogy a mi aristokratiánk még félig meddig amolyan bojár hajlamokkal biró osztály, melyen csak a külső máz a modern miveltségé, de nem egyszersmint a benső lényeg is, Angol, német, francia aristokrata ma napság nincsen, kinek összes miveltsége, összes tudománya csak a lovaglásból, a kurizálásból, a divatos ültözködésből, tánc­ból, vivásból, lőnitudásból állana csupán, csak nálunk vannak és Oláhországban, meg Oroszországban olyan főranguak, kik ugyan a fennebbi dolgokban virtuózok, de egy sort orthograpliice semmiféle nyelven se képesek leirni, kik értelmesen, ha nem éppen kutyákról, lovakról, táncosnőkről van szó, nem képesek két mondatot elmon­dani, kik az anyagi élvezet hajhászásán kivül semmi magasabb, nemesebb élvezet­ről, kedvtelésről nem tudnak. Elismerjük, hogy vannak aristokratá- ink között bőkezű mtípártolók, felvilágosult fejű tudósok, irók, politikusok sőt művé­szek is, csak az a fájdalom, hogy főrangú körökben nem ezek a hangadók, hanem a Nikik, a Mukik, kiknek életök kimagasló mozzanatait kiürített pezsgős palackok, agyonhajszolt rókák s párbajok képezik. így aztán nem lehet csodálkozni, ha ezekben a körökben nym érdeklődnek az iránt, a mi nekünk, mint nemzeti, becses és drága, ha nem tudják méltányolni tu­dományos és művészeti törekvéseinket, ha nem érzik magukat kötelezetteknek részt venni velünk együtt a közös kulturális munkában. Tudva levő dolog, hogy nálunk az értelmiség legnagyobb része vakon követi az aristokratiát. Az úgy nevezett gentry örvend, ha utánozhatja legalább a hektikus aristokrata köhögését, a meggazdagodott polgár pedig töri magát, hogy gentrynek lássák őt legalább tévedésből. Ha az aris- tokratia divatba hozza a nemzet kulturális törekvéseinek lenézését, akkor meg lehe­tünk győződve, hogy utána fog menni a gentry és a gentryt majmoló polgárság. Aristokratikus lesz maholnap, és e szerint divatos is a nemzet tudományos és művészi törekvéseinek lenézése. Oly szoká­sok kapnak divatra, melyek nem a miveit nyugat-európai embert jellemzik, hanem a fél mi veit muszkát. A nemzet, mely az aristokratiát, úgy szólva, dédelgeti, nem érdemli meg ez el­járást, e magatartást attól a társadalmi osztálytól, mely annyi előnyét élvezi az állami életnek. E társadalmi osztálynak meg kellene gondolnia, hogy mily nagy veszedelemmel járó dolog lehet ma holnap ez a bűnös abstinentia magára a nemzet fennmaradására is és hogy a magyar aris- tokratia csak addig élvezheti kiváltságos helyzetének előnyeit, mig ez ország Magyar- ország lesz és ez állam magyar nemzeti állam. Nem tartozunk azon divatos demokra­ták közé, kik az aristokratia falást köteles­ségüknek tartják okkal, vagy ok nélkül is folytonosan gyakorolni. Mi nemzeti érdek­ben állónak tartjuk, hogy a magyar aris­tokratia a jövőre is megtartsa azt a kiváló helyet, melyet neki a történelem osztály­részéül juttatott, de viszont azt is követel­jük, hogy becsülje meg e helyzetet és tegye magát rá érdemessé, valamint méltóvá őseihez, kik e kiváló díszes állást a nem­zetnek tett szép szolgálataik fejében kap­ták, nem pedig azért, kogy kitűnő sports- mannek voltak, hogy inkább németek, franciák vagy isten tudja miféle higvelejü, közönyös cosmopoliták voltak, mintsem magyarok. Legyen az aristokratia magyar élet­módjában ép úgy, mint törekvéseiben. Ne irtózzék a magyar társadalom miveit osz­tályaival való szorosabb érintkezéstől, mert az a művész, vagy költő, kit a múzsa hom­lokon csókolt, vagy az a tudós, kinek lel­kében a kor nagy eszméi és gondolatai forranak ép oly, sőt több joggal lehet kiváltságosa a társadalomnak, mint a szü­letett aristokrata. A lángész uagyobb ur, mint a király kamarása, a költő dicsősége halhatatlan, a császárok, királyok kancel­lárjai, vagy udvarmesterei meghalnak, mi­helyt kegyvesztettek lesznek. Zrínyi költő volt, Eszterházy nádor és iró, Széchenyi belső titkos tanácsos és journalista. Miért ne lehetnének az utódok is legalább mű­pártolók és támogatói a nemzet mivelődési törekvéseinek. A. V. A szöllészeti és borászati szakismere­tek terjesztése czéljából a földmivelés ipar és ke­reskedelmi miniszter ideiglenes minőségű szöllé­szeti és borászati vándor tanárokat nevezett ki, A VIII. kerület mely Jász- Nagy- Kun- Szolnok, Békés, Csongrád, Csanád, Bács- Bodrog és Toron- tál megyékből áll, Szeged székbelylyel vándorta- nitoul: Heinrich József neveztetett ki. A borászati vándor tanítóknak a szakismeretek, — tehát a szöllö mivelés, pincze és borkezelés helyes mód­szereinek terjesztésén kivül még az illető kerüle­tekben levő állami amerikai szőllőtelepek kezelése és az ellenálló amerikai szőllö fajták terjesztése érdekében tett intézkedések végrehajtása is fel­adatukká tétetett, A m. kir. belügyminiszter, tapasztalva hogy egyes portómentességet élvező hatóságok és hivatalok, különösen pedig a községi elöljáróságok portomentos leveleiket és küldeményeiket nem mindig az állam hivatalos nyelvén szokták czimezni sőt hogy azokon gyakran még a portómentességi záradék és a rendeltetési hely megjelölése sem az államhivatalos nyelvén történik: elrendelte te­hát, hogy jövőben a portómentes hivatalos levelek és küldemények az állam hivatalos nyelvén czi meztessenek. Békesmegye törvényhatósága ebtartási sza­bályrendeletet kiván alkotni, i e részben az elő- leges lépéseket az alispán megtette. A honvédelmi miniszter a honvédségi Ludovica akadémiában 1886—87. tanév kezdeté­vel betöltendő magyar állami illetőleg magán alapítványi helyekre pályázatot hirdet. A íöldmivclés- ipar- és kereskedelmi miniszter az erdősítésre kitűzött jutalmakra pályázatot hirdet. Gyula városában s átalában a megyében az erdőügy — Keller Imre erdőbizott­sági elnök fáradhatlan utánjárása folytán szép lendületet nyert. Az idei fegyvergyakorlatok. Az idei fegyvergyakorlatokra való behívások tárgyában Fejórváry br. honvédelmi miniszter utasította a törvényhatóságokat, mikép a behivójegyeket az illetőnek 24 óra alatt kézbesítsék és pontos meg­jelenésre utasítsák őket, nehogy a fegyvergyakor­latok keresztülvitele tekintetében a katonai ha­tóság részéről alapos ganaszokra szolgáltassanak alkalmat. Az idei tavaszi fegyvergyakorlatokra a közös hadsereg köréből be lesznek hiva oz 1877., 1879., és 1881. évben besorozott tartalékos tisz­tek és azok, a kik a múlt évi fegyvergyakorlatot bármely okból elmulasztották, továbbá az egyéves önkénytesekből előléptetett oly tartaléksa tisztek, kiknek tartalékbeli szolgálati kötelezettsége a fényleges szolgálatnak huzamosabb időre történt elhalasztása kövotkeztében a szabályszerű 7 év­nél rövidebb időre terjed és a kik ennélfogva több fegyvergyakorlatokra köteleztelek, mint a velük ugyanazon évben besoroltak. A legénység közül az 1877. 1879. és 1881. évben besorozot­takat és azokat hívják be, a kik a múlt évi fegy­vergyakorlatokban nem vettek részt. — A hon­védségi fegyvergyakorlatokra behívják azokat a honvédtiszteket, a kik a múlt évi gyakorlat óta neveztettek ki, azokat, akik bármely ok miatt, mint tisztek még nem voltak fegyvergyakorlaton, azokat, akiket a múlt évi deczember hó végén helyeztek át a közöshadseregtől a honvédséghez s végül azokat, akik a múlt évi gyakorlat alól fel voltak mentve. A legénységből az 1879. 81. 83. és 84. években besorozottakat hívják be. A közös hadseregbelieknél a tisztek és hadapródok fegyvergyakorlata 28 napig s a legénységé 23 napig; a honvédségnél pedig úgy a tiszteké mint a legénységé 35 napig fog tartani. — A honvéd tüzér és vonatcsapatok tartalékából a honvéd­huszárezredek szabadságolt állományába áthelye­zett tiszteket a fegyvergyakorlat rovárására az idei nyár elején 25 napig tartó lovassági tanfo­lyamra fogják behivni. Felolvasás. Mint már múlt számunkban említettük Gallacz János kir. főmérnök ur már- czius hó 27-én tartotta felolvasását a magy. mér­nök és építész egyletbtn, miről az egylet „heti értesítője“ igy emlékszik meg: Vizépitósi szak­osztály ülése márczius 27-én. Elnök: Mokry Endre. Jegyző: Maiina Gyula. Jelen volt 32 tag. Elnök megnyitván az ülést, a kitűzött napirend szerint Gallacz János megtartotta felolvasását a „Körös Berettyó völgy ármentesitése és vizeinek szabályo­zásáról.“ A szabályozás előtti állapotok és helyi viszonyok tüzetes megismertetése után, a szabályo­zás történelmi fejlődésének ecsetelése mellett fel­olvasó leírta az eddig teljesített es közel 15 mil­lió forintnyi értékű szabályozási műveket, s az azokról készített felette tanulságos rajzok bemu­tatása mellett a jelentékenyebb szabályozási mü­vek már eddig is észlelt hatásait szintén körvo- naiozva, jelezte még azon munkálatokat, melyek a szabályozás teljes befejezéséhez még megkiván- tatók lesznek. Az előadás fonalán közölt vize- mésztési számitások s azokból levont következte­tések felett előállott rövid eszmecsere után, elnök a szakosztály nevében meleg köszönetét mondott felolvasónak; kiemelvén, hogy a felolvasás már azért is rendkivül érdekes és tanulságos volt, mert az által meggyőződhetett a szakosztály, hogy hazánkban is fordulnak elő nagyszabású munkák, melyek a külföld hasonló munkáival méltán kiállják a versenyt. Elnök azon óbajának adván kifejezést, hogy vajha a szakosztály többi tagjai is, Gallacz tagtársunk nemes példáján buz- dulva, szintén megismertetnék a netalán közre- müködé8Ök mellett végrehajtott technikai mun­kálatokat, bezárta az ülést; mire Gallacz lelkes megéljenzése közben az ülés feloszlott. Ülés után élénk s kedélyes társas vacsora volt, melyen a felolvasóra, Klimm tanárra, Fábián egyesületi igazgatóra, a kollegiálitás és összetartásra és több jelen volt tagra sikerült felköszöntők mondattak. A csohos éri nyílt csatorna töltése és tar­tozékainak átvétele az aradmegyei és alsó-fehér- körösi ármentesitö öblözetek által márczius hó 31-én lett végrehajtva. Az átvételnél megjelentek Gallacz János kir. főmérnök a gyulai m. kir. fo­lyam mérnöki hivatal képviseletében, Zöldy János elnök, Dobay János választmányi tag, Erkel János öbl. mérnök és Sztraka Ernő választmányi tag az alsó-febér-körösi öblözet részéről, továbbá Kralitz Gyula öbl. főmérnök, Tabajdi József választmányi tag az aradmegyei öblözet részéről és Zakariás Józef a fgyarmati ártéri birtokosok képviseletében. A megjelent öblözeti meghatalmazottak a minisz­teri rendeletben részletezett műtárgyakat és árvé­delmi eszközöket további fentartás végett átvették és a felvett jegyzőkönyv aláírása által ezen nyi­latkozatukat megerősítették az aradmegyei öblö­zet által ismételten kifejeztettvén hogy a fenntar­tás végett átvett védművek által magukat érde­kelve egyáltalán nem látják. Hevesi Vinc/.e orosházi lakos, kiről már irtuk, hogy a roncsoló toroklob sikeres gyógyítá­sára gyógyszert talált fel, s a belügyminisztert gyógyszerének és gyógymódjának alkalmazhatására engedély kiadására kérte fel, újabban is kérelmet terjesztett, a belügyminiszter elé, melyben gyógyí­tási engedélyét az egész országra kiterjesztetni kéri. — Gyula városára nézve már az engedély folyamodó részére kiadatott, az egész országra szóló engedélyt a miniszter megtagadta ugyan, azonban biharmegyei Sarkad községre — bol a bihari alispán jelentése szerint a roncsoló torok­lob ez idő szerint kiterjedtebb mérvben mutat­kozik, megengedte, hogy a gyógymódját nevezett bemutathassa — a részére előirt módozatok és feltételek szigorú megtartása mellett. Békésmegye közkórházi igazgató választ­mánya folyó hó 3-án ülést tartott. A belügymi­niszter engedélyezte az igazgatóság által tervbe vett javításokat s az ápolási költségeket 57 kra emelte fel. A jégverem három év múlva fog épít­tetni. A korházi pénztárból 1600 Irt. kölcsön en­gedélyeztetett betáblázás melett 6% kamatra. 541. 886. Érresitem a t. ez. közönséget, misze­rint az 1883. évi XLIV-ik t.-cz. 12. §-a 2. a) pontja értelmében 1886. évre kive­tendő III-ad oszt. kereset adóra vonatko­zólag szerkesztett adókiszámitási javasla­tokat feltüntető lajstrom — tekintettel a fent hivatok törvényezikk 18. §-ra f. hó 4-től 12-ig a városi adóhivatal helyiségé­ben közszemlére oly czélból tartatik kitéve, hogy azt, az érdekeltek megtekinthetik, és az adójavaslatra nézve netaláni észrevéte­leiket megtehetik. B.-Gyulán, 1886. ápril hó 3-án. Dobay János, polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents