Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-04-04 / 14. szám
14 ik §zám. Gyula, 1886. ápril 4-éu V. évfolyam. f-------------------^ Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények külden> dők. Kéziratok nem adatnak vltaza. Előfizetési díj: Egész évre .........5 írt — kr. Félé vre ............2 » 5° » Évnegy edre .... 1 » 25 „ 1 Egyes szám ára 10 kr. , ^ BÉKÉS. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh ©yörgy^ munkatárs: Bodoky Zoltán. f--------•—^ Ki adó hivatal: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el • Gyulán a kiadó hivatalban. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipőt Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Törvényhatósági és közséfli közélet. Nagy uraink. A napokban a fővárosban egy művész- estélyt tartottak, s a lapok referádájában e művész estélyről azt olvastuk, hogy azon minden mlivelt társadalmi osztály nagy számmal volt képviselve, kivéve az aristo- kratiát. Szemünk e mondatnál megakadt; megakadt, mert hiszen e mondat már fájdalom régi jó ismerősünk. Legalább is egy évtizede, hogy mindig ezt olvassuk, ha valami kulturális, vagy nemzeti ünnepélyről, összejövetelről van szó. Ha francziák, vagy akárcsak belgák is lennénk, fel sem emlitenők az egészet; ajkunk nem nyitnék panaszra, hogy aris- tokrata uraink csak a sporttal, hölgyeink pedig csak a salonnal foglalkoznak s nem egyszersmint azzal is, mi nemzeti és kulturális ügy, De mivelhogy magyarok s igy született aristokraták vagyunk, nagyon fontosnak és sajnálatra méltónak tartjuk a dolgot, annyival is inkább, mivel csak nálunk van egyedül igy s nem más nemzeteknél is. Nincs civilizált nemzet, melynek aris- tokratiája részt nem venne nemzete mive- lődési törekvéseiben, csak mi vagyunk ebben a szerencsétlen helyzetben. E körülmény azonban nem a mi hibánk által hozatott létre,, hanem az által, hogy a mi aristokratiánk még félig meddig amolyan bojár hajlamokkal biró osztály, melyen csak a külső máz a modern miveltségé, de nem egyszersmint a benső lényeg is, Angol, német, francia aristokrata ma napság nincsen, kinek összes miveltsége, összes tudománya csak a lovaglásból, a kurizálásból, a divatos ültözködésből, táncból, vivásból, lőnitudásból állana csupán, csak nálunk vannak és Oláhországban, meg Oroszországban olyan főranguak, kik ugyan a fennebbi dolgokban virtuózok, de egy sort orthograpliice semmiféle nyelven se képesek leirni, kik értelmesen, ha nem éppen kutyákról, lovakról, táncosnőkről van szó, nem képesek két mondatot elmondani, kik az anyagi élvezet hajhászásán kivül semmi magasabb, nemesebb élvezetről, kedvtelésről nem tudnak. Elismerjük, hogy vannak aristokratá- ink között bőkezű mtípártolók, felvilágosult fejű tudósok, irók, politikusok sőt művészek is, csak az a fájdalom, hogy főrangú körökben nem ezek a hangadók, hanem a Nikik, a Mukik, kiknek életök kimagasló mozzanatait kiürített pezsgős palackok, agyonhajszolt rókák s párbajok képezik. így aztán nem lehet csodálkozni, ha ezekben a körökben nym érdeklődnek az iránt, a mi nekünk, mint nemzeti, becses és drága, ha nem tudják méltányolni tudományos és művészeti törekvéseinket, ha nem érzik magukat kötelezetteknek részt venni velünk együtt a közös kulturális munkában. Tudva levő dolog, hogy nálunk az értelmiség legnagyobb része vakon követi az aristokratiát. Az úgy nevezett gentry örvend, ha utánozhatja legalább a hektikus aristokrata köhögését, a meggazdagodott polgár pedig töri magát, hogy gentrynek lássák őt legalább tévedésből. Ha az aris- tokratia divatba hozza a nemzet kulturális törekvéseinek lenézését, akkor meg lehetünk győződve, hogy utána fog menni a gentry és a gentryt majmoló polgárság. Aristokratikus lesz maholnap, és e szerint divatos is a nemzet tudományos és művészi törekvéseinek lenézése. Oly szokások kapnak divatra, melyek nem a miveit nyugat-európai embert jellemzik, hanem a fél mi veit muszkát. A nemzet, mely az aristokratiát, úgy szólva, dédelgeti, nem érdemli meg ez eljárást, e magatartást attól a társadalmi osztálytól, mely annyi előnyét élvezi az állami életnek. E társadalmi osztálynak meg kellene gondolnia, hogy mily nagy veszedelemmel járó dolog lehet ma holnap ez a bűnös abstinentia magára a nemzet fennmaradására is és hogy a magyar aris- tokratia csak addig élvezheti kiváltságos helyzetének előnyeit, mig ez ország Magyar- ország lesz és ez állam magyar nemzeti állam. Nem tartozunk azon divatos demokraták közé, kik az aristokratia falást kötelességüknek tartják okkal, vagy ok nélkül is folytonosan gyakorolni. Mi nemzeti érdekben állónak tartjuk, hogy a magyar aristokratia a jövőre is megtartsa azt a kiváló helyet, melyet neki a történelem osztályrészéül juttatott, de viszont azt is követeljük, hogy becsülje meg e helyzetet és tegye magát rá érdemessé, valamint méltóvá őseihez, kik e kiváló díszes állást a nemzetnek tett szép szolgálataik fejében kapták, nem pedig azért, kogy kitűnő sports- mannek voltak, hogy inkább németek, franciák vagy isten tudja miféle higvelejü, közönyös cosmopoliták voltak, mintsem magyarok. Legyen az aristokratia magyar életmódjában ép úgy, mint törekvéseiben. Ne irtózzék a magyar társadalom miveit osztályaival való szorosabb érintkezéstől, mert az a művész, vagy költő, kit a múzsa homlokon csókolt, vagy az a tudós, kinek lelkében a kor nagy eszméi és gondolatai forranak ép oly, sőt több joggal lehet kiváltságosa a társadalomnak, mint a született aristokrata. A lángész uagyobb ur, mint a király kamarása, a költő dicsősége halhatatlan, a császárok, királyok kancellárjai, vagy udvarmesterei meghalnak, mihelyt kegyvesztettek lesznek. Zrínyi költő volt, Eszterházy nádor és iró, Széchenyi belső titkos tanácsos és journalista. Miért ne lehetnének az utódok is legalább műpártolók és támogatói a nemzet mivelődési törekvéseinek. A. V. A szöllészeti és borászati szakismeretek terjesztése czéljából a földmivelés ipar és kereskedelmi miniszter ideiglenes minőségű szöllészeti és borászati vándor tanárokat nevezett ki, A VIII. kerület mely Jász- Nagy- Kun- Szolnok, Békés, Csongrád, Csanád, Bács- Bodrog és Toron- tál megyékből áll, Szeged székbelylyel vándorta- nitoul: Heinrich József neveztetett ki. A borászati vándor tanítóknak a szakismeretek, — tehát a szöllö mivelés, pincze és borkezelés helyes módszereinek terjesztésén kivül még az illető kerületekben levő állami amerikai szőllőtelepek kezelése és az ellenálló amerikai szőllö fajták terjesztése érdekében tett intézkedések végrehajtása is feladatukká tétetett, A m. kir. belügyminiszter, tapasztalva hogy egyes portómentességet élvező hatóságok és hivatalok, különösen pedig a községi elöljáróságok portomentos leveleiket és küldeményeiket nem mindig az állam hivatalos nyelvén szokták czimezni sőt hogy azokon gyakran még a portómentességi záradék és a rendeltetési hely megjelölése sem az államhivatalos nyelvén történik: elrendelte tehát, hogy jövőben a portómentes hivatalos levelek és küldemények az állam hivatalos nyelvén czi meztessenek. Békesmegye törvényhatósága ebtartási szabályrendeletet kiván alkotni, i e részben az elő- leges lépéseket az alispán megtette. A honvédelmi miniszter a honvédségi Ludovica akadémiában 1886—87. tanév kezdetével betöltendő magyar állami illetőleg magán alapítványi helyekre pályázatot hirdet. A íöldmivclés- ipar- és kereskedelmi miniszter az erdősítésre kitűzött jutalmakra pályázatot hirdet. Gyula városában s átalában a megyében az erdőügy — Keller Imre erdőbizottsági elnök fáradhatlan utánjárása folytán szép lendületet nyert. Az idei fegyvergyakorlatok. Az idei fegyvergyakorlatokra való behívások tárgyában Fejórváry br. honvédelmi miniszter utasította a törvényhatóságokat, mikép a behivójegyeket az illetőnek 24 óra alatt kézbesítsék és pontos megjelenésre utasítsák őket, nehogy a fegyvergyakorlatok keresztülvitele tekintetében a katonai hatóság részéről alapos ganaszokra szolgáltassanak alkalmat. Az idei tavaszi fegyvergyakorlatokra a közös hadsereg köréből be lesznek hiva oz 1877., 1879., és 1881. évben besorozott tartalékos tisztek és azok, a kik a múlt évi fegyvergyakorlatot bármely okból elmulasztották, továbbá az egyéves önkénytesekből előléptetett oly tartaléksa tisztek, kiknek tartalékbeli szolgálati kötelezettsége a fényleges szolgálatnak huzamosabb időre történt elhalasztása kövotkeztében a szabályszerű 7 évnél rövidebb időre terjed és a kik ennélfogva több fegyvergyakorlatokra köteleztelek, mint a velük ugyanazon évben besoroltak. A legénység közül az 1877. 1879. és 1881. évben besorozottakat és azokat hívják be, a kik a múlt évi fegyvergyakorlatokban nem vettek részt. — A honvédségi fegyvergyakorlatokra behívják azokat a honvédtiszteket, a kik a múlt évi gyakorlat óta neveztettek ki, azokat, akik bármely ok miatt, mint tisztek még nem voltak fegyvergyakorlaton, azokat, akiket a múlt évi deczember hó végén helyeztek át a közöshadseregtől a honvédséghez s végül azokat, akik a múlt évi gyakorlat alól fel voltak mentve. A legénységből az 1879. 81. 83. és 84. években besorozottakat hívják be. A közös hadseregbelieknél a tisztek és hadapródok fegyvergyakorlata 28 napig s a legénységé 23 napig; a honvédségnél pedig úgy a tiszteké mint a legénységé 35 napig fog tartani. — A honvéd tüzér és vonatcsapatok tartalékából a honvédhuszárezredek szabadságolt állományába áthelyezett tiszteket a fegyvergyakorlat rovárására az idei nyár elején 25 napig tartó lovassági tanfolyamra fogják behivni. Felolvasás. Mint már múlt számunkban említettük Gallacz János kir. főmérnök ur már- czius hó 27-én tartotta felolvasását a magy. mérnök és építész egyletbtn, miről az egylet „heti értesítője“ igy emlékszik meg: Vizépitósi szakosztály ülése márczius 27-én. Elnök: Mokry Endre. Jegyző: Maiina Gyula. Jelen volt 32 tag. Elnök megnyitván az ülést, a kitűzött napirend szerint Gallacz János megtartotta felolvasását a „Körös Berettyó völgy ármentesitése és vizeinek szabályozásáról.“ A szabályozás előtti állapotok és helyi viszonyok tüzetes megismertetése után, a szabályozás történelmi fejlődésének ecsetelése mellett felolvasó leírta az eddig teljesített es közel 15 millió forintnyi értékű szabályozási műveket, s az azokról készített felette tanulságos rajzok bemutatása mellett a jelentékenyebb szabályozási müvek már eddig is észlelt hatásait szintén körvo- naiozva, jelezte még azon munkálatokat, melyek a szabályozás teljes befejezéséhez még megkiván- tatók lesznek. Az előadás fonalán közölt vize- mésztési számitások s azokból levont következtetések felett előállott rövid eszmecsere után, elnök a szakosztály nevében meleg köszönetét mondott felolvasónak; kiemelvén, hogy a felolvasás már azért is rendkivül érdekes és tanulságos volt, mert az által meggyőződhetett a szakosztály, hogy hazánkban is fordulnak elő nagyszabású munkák, melyek a külföld hasonló munkáival méltán kiállják a versenyt. Elnök azon óbajának adván kifejezést, hogy vajha a szakosztály többi tagjai is, Gallacz tagtársunk nemes példáján buz- dulva, szintén megismertetnék a netalán közre- müködé8Ök mellett végrehajtott technikai munkálatokat, bezárta az ülést; mire Gallacz lelkes megéljenzése közben az ülés feloszlott. Ülés után élénk s kedélyes társas vacsora volt, melyen a felolvasóra, Klimm tanárra, Fábián egyesületi igazgatóra, a kollegiálitás és összetartásra és több jelen volt tagra sikerült felköszöntők mondattak. A csohos éri nyílt csatorna töltése és tartozékainak átvétele az aradmegyei és alsó-fehér- körösi ármentesitö öblözetek által márczius hó 31-én lett végrehajtva. Az átvételnél megjelentek Gallacz János kir. főmérnök a gyulai m. kir. folyam mérnöki hivatal képviseletében, Zöldy János elnök, Dobay János választmányi tag, Erkel János öbl. mérnök és Sztraka Ernő választmányi tag az alsó-febér-körösi öblözet részéről, továbbá Kralitz Gyula öbl. főmérnök, Tabajdi József választmányi tag az aradmegyei öblözet részéről és Zakariás Józef a fgyarmati ártéri birtokosok képviseletében. A megjelent öblözeti meghatalmazottak a miniszteri rendeletben részletezett műtárgyakat és árvédelmi eszközöket további fentartás végett átvették és a felvett jegyzőkönyv aláírása által ezen nyilatkozatukat megerősítették az aradmegyei öblözet által ismételten kifejeztettvén hogy a fenntartás végett átvett védművek által magukat érdekelve egyáltalán nem látják. Hevesi Vinc/.e orosházi lakos, kiről már irtuk, hogy a roncsoló toroklob sikeres gyógyítására gyógyszert talált fel, s a belügyminisztert gyógyszerének és gyógymódjának alkalmazhatására engedély kiadására kérte fel, újabban is kérelmet terjesztett, a belügyminiszter elé, melyben gyógyítási engedélyét az egész országra kiterjesztetni kéri. — Gyula városára nézve már az engedély folyamodó részére kiadatott, az egész országra szóló engedélyt a miniszter megtagadta ugyan, azonban biharmegyei Sarkad községre — bol a bihari alispán jelentése szerint a roncsoló toroklob ez idő szerint kiterjedtebb mérvben mutatkozik, megengedte, hogy a gyógymódját nevezett bemutathassa — a részére előirt módozatok és feltételek szigorú megtartása mellett. Békésmegye közkórházi igazgató választmánya folyó hó 3-án ülést tartott. A belügyminiszter engedélyezte az igazgatóság által tervbe vett javításokat s az ápolási költségeket 57 kra emelte fel. A jégverem három év múlva fog építtetni. A korházi pénztárból 1600 Irt. kölcsön engedélyeztetett betáblázás melett 6% kamatra. 541. 886. Érresitem a t. ez. közönséget, miszerint az 1883. évi XLIV-ik t.-cz. 12. §-a 2. a) pontja értelmében 1886. évre kivetendő III-ad oszt. kereset adóra vonatkozólag szerkesztett adókiszámitási javaslatokat feltüntető lajstrom — tekintettel a fent hivatok törvényezikk 18. §-ra f. hó 4-től 12-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére oly czélból tartatik kitéve, hogy azt, az érdekeltek megtekinthetik, és az adójavaslatra nézve netaláni észrevételeiket megtehetik. B.-Gyulán, 1886. ápril hó 3-án. Dobay János, polgármester.
