Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-14 / 11. szám

mint egyszerűen gondatlau könynyelmüségből követett el. Mint kiderült igen szerette a borocs­kát és pálinkát. 6 rendbeli a btk. 462. §-a alá osö hivatali sikkasztás bűntettében, — 1 rendbeli a btkv. 394. § a alá eső közokinál hamisítás bűn­tettében és a kbtkv. 41. §-a alá eső közcsend elleni kihágás miatt bűnös, illetve vétkesnek mondatott ki, s ezért a mai naptól számítandó, s a btkv. 462. 484. 393. 399. 96. és 99. §§-ai va­lamint kbtkv. 41. §-án alapuló 6 évi iegyházra, s 10 évi hivatal vesztésre, s politikai jogainak gya­korlatától ugyan anynyi időre leendő felfüggesz­tésére ítéltetett, két havi vizsgálati fogságának betudtával. Vádlott felebezett, kir. ügyész meg­nyugodott az ítéletben. Békésről írja levelezőnk: Színészeink folyó hó 8-án vettek búcsút városunktól, mely alkalommal „Methusalem herczeget“ adták lteÍDer Antónia jutalomjátékául. Sajnálattal említjük meg, hogy kedvelt művésznőnk irányában kevés érdeklődést mutatott közönségünk de mentségére zolgál az, hogy a kegyetlen rósz idő tartotta vissza, mert valljuk be őszintén, hogy csudálkoz- tuuk azon, hogy annyian is egybegyűltek. Az elő­adás minden tekintetben sikerült és kellemes él­vezetet nyújtott. Innen Orosházára tették át la­kásukat. Ajánljuk a szomszéd müpártoló közönség figyelmébe s pártfogásába, mert bennük egy jól szervezett öszsze tanult színtársulatot lel fel, mely megérdemli a pártolást. Rossi Marcello, ki Weber Emil közremű­ködésével márczius 24-én fog a városunkban hang­versenyezni, legközelebb a fővárosi közönség előtt mutatta be művészetét a hegedűn. A fővárosi sajtó művészetéről a legnagyobb elismeréssel, sőt a Pester Lloyd, melynek zenebirálatai európaszerte mérvadókul fogadtatnak el általában, lelkesedéssel konstatálja, bogy Rossi ritkatehetségü heggdü-mű- vész, felhívjuk zenekedvelő közönségünket a már­czius 24-iki ritka élvezetre. Műsor a következő : Kreutzer sonata (Adagio, Finale) Beethoven. Előadják: Rossi M. és Weber E. II. a) Novelette Schumann, b) Rossignol Liszt, c) Valse caprice (Es d.) Rubinstein. Játsza: Weber E. III. Nagy hangversenymű Paganini. Előadja: Rossi M. IV. a) Esti dal Schumann, b) Bagatelle Rossi, I Tarantella Lauterbach. Játsza: Rossi M. . Rhapsodia (II. sz.) Liszt. Előadja : Weber E. VI. a) Romance Sweudsen, b) Ábránd, magyar épdalok fölött Hoffmann. Játsza: Rossi M. Komoly háborít vau kitörőben a szőke es barna nők között, az északamerikai Egye­sült-Államokban ; mert Washingtonban, hol nem csak a banknál és pénzügyminisztériumban, de a pénzügyi igazgatás egyéb ágainál is székében al­kalmaznak női hivatalnokokat, a hivatalért folya­modó szőke szépségek egy idő óta azt a meglepő észleletet tették, hogy döntő körökben rendszere­sen előnyt adnak a barna nőknek a szőkék fe­lett. A szókék aztán természetesen nem nyugod­tak, mig mindenféle kerülő utakon ki nem puha­tolták e sértő mellőzés okait. Egy előkelő nő kér­dőre vonta a pénzügyminisztérium egyik maga­De hát Anton páter nagyon öreg volt már, járni is alig tudott, azért mégis ott ült pálmafája mellett leveleit czirógatva — ugy szerette mint az. arab. S a zord üzérek oda is eljöttek, hol üldögélt. Azonban Anton pá­ter hű volt hitbizományához még a halál­ban is. Veszítse el a telket tulajdonosa, ha kárt tesz a datolyafában. S a keskeny poros utczában most is ott áll a szép ábrándos idegen, a kiváló külhoni nő, kinek bájain örül a szem, kinek lehellete tömjénnel illatozta tele a szerette léget. Szá­radjon el a kéz, mely durván emelkedik reá. „Hiszen a kis Angéla szivéből fakadt az“ — mondá miss Blondeau gyöngéden. (Angolból) Aszalay Gyula. Alarczos báli kalandok. (B.-Csabán, 1886. márcz. 9.) Meg van az a rossz természetem, hogy min­dig türelmetlenül várom a postát. Nem szoktam ugyan egyebet kapni, mint egy csomó hírlapot, meg néha-néha egy meghívót gyűlésre vagy bálra, hanem azért mégis minden nap számításba ve­szem, hogy hátha ma egy olyan kis illatos, finom hajtású levelecskét kapnék, a melyben az állana — az az hogy nem is kellene abban semminek sem állnia, engem boldoggá tenne a tudat, hogy a levelet „ő“ irta. Azonban hány vágyam elhalt, hány óv röpült el már azóta, mióta e levelet vá­rom, s ha nem ragaszkodom oly kitartással és oly hévvel e reményemhez, bizonyára nem is teljesült volna az. Mert midőn e hó 8-án a sok újságot átveszem a levólhordótól, egy olyan kis finom hajtású lerelecske hull ki a hírlapok közül, amilyenről már évek óta álmodom. Sokáig tű­nődtem a czimen, mely apró gyöngyszemekhez hasonló betűkben tartalmazta nevemet, de bár 3-| — Minden részvényes és értékpapír­tiltulajdonos figyelmébe ajánljak, bogy a „Magjai '-|PéDZÜgya közgazdasági, pénzintézeti- és iparügy ylszaklapban (hatodik évfolyam) minden fontos! -I tőzsdei és gazdasági kérdésről érdekes közlemény! I találhatni, mig a magyar érdekű pénzügyi és .1 közgazdasági mozzanatok, különösen pedig t (| (pénzintézetek és biztositó társulatok viszonyai, 51kiváló alapossággal beszéltetnek meg. Tárgyilagos Jczikkei által, melyek állandó értékkel bírnak, a .1 „Magyar Pénzügy“ belbecse egyenlő mérvben ^növekszik korával. A legutóbbi számban megje- llent czikkek és felsőbirósági fontos döntvények, (pénzintézeteink és az srdekelt felek köreiben bi- Jzonyára élénk viszbangra fognak találni. KüIöhö- Isen felhívjuk még olvasóink figyelmét a „Magyar (Pénzügy“ rendes ingyenes mellékletére az Álta- llános Sorsolási Értesítőre, mely minden fél évre 15 frt. (Előfizethetni a kiadóhiválnál postautalvá­nyon Budapesten, fürdő-utczs 4. és minden könyv­árusnál. Mutatványszámok készséggel küldetnek). Papválasztás. A nagyváradi ref. egyház legyik lelkészi állomására folyó hó 7-én szótöbb- Léggel megválasztatott, Csák Máté vésztői (lelkész. A kigyósi hangverseny, mely gróf Wenck- Iheim Frigyes kigyósi kastélyában dr. Hajnal Albert uradalmi orvos lakásán a vereskereszt egylet javára rendeztetett fényesen sikerült. Minden egyes hangversenyző hozzá járult a hang­verseny fényes sikeréhez, de különösen kitűnt s az est fény pompáját képezte Gr. Wenckheim Frigyesné éneke. A hangverseny, mely 7 órakor kezdődött esti 10 órakor ért véget. Ekkor vette kezdetét a táncz mely reggeli 7 óráig tartott. A mulatság kedélyes s fesztelen volt s a fiatalság kitörő jó kedvvel tánczol t. A csabai álarczos és jelmez bál vára­kozáson felül sikerült, mi a rendezőket arra in­dította, hogy már most elhatározzák az álarczos bál állandósítását. Válogatott közönség volt jelen igen szép jelmezekbe. A kereskedő ifjúság f. hó 9 én tartotta meg ez idei batyu bálját Kocsis Károly ur há­zában. A bál fényesen sikerült s a polgári csalá­dok közül számosán voltak jelen. ^ Letelt pályázat. — Endréd község pályázatot hirdetett, egy ott rendszeresítendő tiszti orvosi állás betöltésére, s e pályázat tegnapelőtt azaz e hó 12-én letelvén ; a nyilvános választás pedig ugyancsak e hó 22-én fog megejtetni. Névváltoztatások. Gansl Sándor orosházi Lakos nevének „Gerlére“ s Novaszel János nevér nek „Gyulaira“ s Marmorstein Lipót m.-herényi lakos nevének „Mérőre“ leendő átváltoztatására i belügyminiszter engedélyt adott. Elitéit segédjegyzö. Igen érdekes ügyet tárgyalt a helybeli kir. törvényszék bünfenyitő tanácsa e hó 12-én és 13-án és pedig Duda László szt.-andrási volt segédjegyzö sikkasztási bűnügyet. — Vádlott egy kis alacsony vézna ember, s úgy látszik régi mestersége a sikasztás és hamisítás, mit ő nem annyira maliciából, ti I Halálozások. T o r m á s y Károly, m 5 Igyénk szülötte budapesti ügyvéd volt árvaszé 3 (ülnök elhunyt e hó 10-én 68 éves korában vé lt elgyengülésben. — Nyéken e hó 6-án elhalt Th a ..(István államépitészeti hivatali főnök édes atyja. - .(Áldás lengjen poraik felett. .( Zsebtolvajlás. Folyó hó 7-én a reggeli v< i.|nat indulása előtt özv. Ormos Jánosné zsebéb .(egy zsebtolvajlásban gyakorolt úri kinézésű r i kilopott egy 250 írttal terhelt pénzes tárcsát. . (tolvajnő ismeretlen maradt, miután állítólag ví !>|lami illetéktelen beavatkozás miatt az ott lév sjrendőr be nem kisérhette. Színészet Gyulán. Krecsányi Ignácz szin >|igazgató a váradi színkört nyerte el s emial (Gyulára nem jöhet; most mint lapunkat értesitil jDancz Lajos miskolezi színigazgató folyamodót (szini előadások tartására engedély adásáért. I (városi tanács, mint bálijuk — igen helyesen — (nem siet a kérvény elintézésével s bevárja bi (netalán jobb társulat folyamodnék szini enge mélyért. Békésen f. bó 6-án a kaszinó helyiségei (ben polgári piknik tartatott, mely páratlanul ál (az ez idén rendezett tánczmulatságok sorában (mert oly szívből jövő jókedvet és kitartást mu hátságnál mint ennél, egyhamar nem lehetett ts' pasztalni, tanúskodik e mellett az is, hogy csak a reggeli 7 óra vetett véget e valóban kitünc mulatságnak, a négyeseket 28—30 pár tánczolta, Ezen mulatság sikerének főérdeme Végh Lajos ée Hencz Antal uraké, mint rendezőké, valamint azok kedves nejeié is, kik buzgón és elismerést érdemlően támogatták férjeiket a rendezés és ki­szolgálás körüli leendőkben, ugyszinte Lánczosiné asszony a vendéglősné is tőlle telhetőén gondos­kodott a vendégek kényelméről, s ez is elisme­rést érdemel. — Resztvettek a mulatságban : őry Lajosné, Pesli Alajosné, Hencz Antalné, Hajdú Antalné, Végh Lajosné, Végh Mibályné, Sál Károlyné, Petrányi Ferdinándné. Gál Károlyné, Ollári Mihályné, Kopocsi Jánosné, Hajdn Lajosné, Mucsi Mihályné, Aodroviczki Lászlóné, Moldo- ványi Dávidné, Nagy Mátyásné, Méder Györgyné, Szilágyi Istvánná, Zilaby imréné, Sál Alajosné (Csabáról), Schwarcz Jőzsefné, továbbá Rajnák Emilia (Gerendásról), Végh Piroska, Ku rusts Jusztin, Bányai Ida, Hajdú Ilona, Bakucz Juliska, Komáromi Julcsa, Tyukodl Róza, Kertész Mari. Szilágyi Róza, Csávás Piroska, Szabó Róza és Mucsi Esztike. A jövedelemből fentmaradt 5 frt t Békésen létesítendő iparos ifjúság javára ada-| :ott át. Szélhámos asszony. Egy rafinirt csalónőt likerült kézre keríteni a héten a rendőrségnek, teve Nemzeti Anna, aki azt a nem éppen nem- :eti foglalkozást űzte, hogy sorba járta a bolto- lat s ott nézegetés közben a portékák közéül sgyet egyet elcsípett, már négy kereskedésbe •ikerült neki a vásárlás ezen uj módja, míg 'égre rajta vesztett, s most a rendőrség íelügye- ete alatt gondolkozik a felett, hogy a communiz- ;iU8 ez időszerűit még keresztül vibetetlen. IZPkfihfln Ott 1'pntrPffO marrif o n — I évi márezius hó 30-án d. e. 10 órakor a gyula: városházánál tartandó közgyűlésre, s ezt megelő zőleg 9 órakor tartandó választmányi ülésre Tárgyak: 1. A társulat 1884. évi megvizsgál) számadásainak elintézése. 2. A társulati pénztár­nok által bemutatott 1885. évi társulati számadá­sok feletti intézkedés. 3. Az alsó-fehér-körösi öb- lözet 1884. évi számadásainak felülvizsgálása. 4. Az aradmegyei öblözet 1883. és 1884. évi szám­adásainak fölülvizsgálása. 5. A nagymólt. közmunka és közlekedési m. kir. minisztériumnak, a Csahos- ér partjainak átvitele iránti rendelete. 6. Folyó ügyek, indítványok. Kelt Gyulán, 1886. márezius 10-ón. Ladies György, társ. alelnök. Hymen hírek. Dr. Frey Lipót, Békés városa egyik legkedveltebb orvosának szép mű­veltségű kedves leányát, Erzsikét, f, óvij márezius hó 7-én jegyezte el Grünfeld Vilmosl fővárosi kereskedő. Szívből gratulálunk s kivá-j nunk tartós boldog jövőt az uj frigyhez 1 ( Dingfelder Kálmán székudvari kereskedői f. hó 4-én vezette oltárhoz özv. Kozics Andrásnál urhölgy leányát, Annát. — Özv. Vincze San-I dorné úrnő kedves leányát a napokban jegyezte! el Farkas Sándor szentesi lakos gyógysze-l rész. Fogadja legjobb klvánatainkat az uj je-( gyes pár 1 A márezius 15-iki emlék ünnep megtar-l tása iránt igen meleg érdeklődés mutatkozik. I Békésen. Tudtunkkal eddig elé, a polgári kör,l az ipartestület, a malomvégi H. olvasó-kör, aj bánhidai olvasó-kör és az újvárosi körök bocsá-l tottak ki felhívásokat s mindenik iránt nagy azl érdeklődés. Hisszük, hogy az úri kaszinó sémi marad bátra ezen hazafias kegyelet tanúsításáról. I Békésen a malomvégi tizedbeli első oki vasó kör f. hó 10-én tartotta alakuló közgyülé-L sét. Elnökké egyhangúlag 8-adszor Hajnali István orvos választatott meg, alelnökké HidvégiL Imre, jegyző Dapsy Géza, pénztárnok és könyv-1 tárnok id. Kerepeczki Mihály lett. Az elhalt.L és kilépett választmányi tagok helyébe BenediktyL József, Konkoly Jenő és Salamon András válasz-L tattak be. A közgyűlést köz vacsora követe id.l Kerepeczki Mihály ur vendégszerető házánál a S hol e hazafias felköszöntők nem hiányoztak és a|, hol elhatároztatott, hogy a kör 25 éves fennálló-L sának megünneplése végett apnl bó 15-én oa'|j gyobbszerü mulatság fog rendeztetni. A kör BZe"|g róny anyagi helyzetéhez mért adományba illetvejg segélyezésben kívánja részeltetni az „erdélyi közmi-ü velödési egyletet“ s elhatározta, hogy ahhoz képesti amint a pénztár ereje engedi évenként bizonyos! összeget vesz fel költségvetésébe. Ezúttal csukj 2 frtot utalványozott, mely összeg már illetékes( helyére elis küldetett. |si Nyilvános köszönet és nyugtázás. Mél-|n< tóságOB gr. Wenkheim Károly ur, gerlapósteleki|z< nagybirtokos, a b.-gyulai polgári kör f évi feb-l ruár 27-én tartott táoczvigalma alkalmára, mint|e< felülfizető illetve adományozó, a kör pénztára]81 alapja javára 10 forintot küldött be utólagosan, a|TI mely nemes tényeért a gróf urnák hálás köszö-L* net. Diósy József, s. k. e, pénztárnok. kel, mik majdnem hiábavalóvá tették vala­mikor Anton előtt szent öltönyét. Angela azonban hónapok múlva is ide­gen volt, s épen nem érezte magát boldog­nak uj otthonában. Ha szólt, szavai örökösen a szép hazáról beszéltek, a hol született, a gyümölcsről, a virágokról, a kék égről, a ma­gas terebélyes fákról, a folyóról, mely zúgva rohan a tengernek. — Anton minden békél­tetése hiábavaló volt. S ha köttyei szűntek, s ott járkált lever- ten, vigasztalhatatlanul a házikó körül, akkor a lelkésznek majd a szive hasadt meg. — Sétá­jában hosszú farkú kis papagálya kisérgette ünnepélyesen, mit még a hajón hozott el magával, — szobáról-szobára, némán és bá­natosan — tán mert hogy a nehéz keleti lég ragyogó tollát összeborzolta. És még az év se múlt el, már észreve­hető volt, hogy az arcz piros rózsája herva­dóban van, hogy bágyadtak a szemei hogy a lenge alak még csüggedtebb mint valaha. Orvossal kellett értekezni; de a beteg­séget megnevezni nem lehetett egyébként, minthogy hervad, hanyatlik. És erre a be­tegségre nem volt gyógyszer, ez a léleknek olyan betegsége — mondá az orvos — a mi meghatározhatatlan és a mi megfejthetetlen így hervadt Angela napról-napra. A szo­bát is csak ritkán ha elhagyhatta; mig végre Anton — nem zárkózhatott el a való elől hogy a gyermek menthetetlen. Tanulta hát szeretni igvl „Kedves lelkem —- szólt egyszer — mi bajod van néked ?“ „Semmi sem atyám!“ — mert csak igy szokta szólítani. Aztán vége lett a télnek Ms. A balzsa­mos kikeletre kivirultak a magnóliák, a na­rancsfák is virágoztak, s úgy tetszett, mintha Angela is újra éledne. Kicsi kis bambusnád székében ott rengette magát a tornáczon az illatos levegőn, sajátságos hullámzó mozgás­sal, mint bájoló lombos ág. Olykor-olykor úgy tetszett, mintha va­lami nehezednék kedélyére. Antou figyelte, leste | egyszer csakugyan megszólalt 1 „Ott, ott, — szólt a kis Angela — ott a mi házunk a szigeten, a hol a pálmák rin­gatóznak, a hol olyan kék az ég. Oh mi szép ott nyugodni alattok naphosszán át! Igen, igen, én csak ott vagyok boldog. Mennyit [esengek oda, szinte beteg vagyok bele, nem hiszed atyám ?“ „Fájdalom 1 hiszem, — kiálta fel heve­sen Anton, — siessünk hát azonnal a szi­getre, hol a pálmák ringadoznak.“ , , Angela mosoglyott. „Megyek atyám.“ Ézen estvéhez egy hétre — viaszgyer tyák égtek fejénél, lábánál, hogy világot hint­senek útjára. Minden oda volt. Azután szive üres lett. A halál mint egy második Emil, ellopta uj Angéláját is. Nem maradt neki más tenni­valója, mint a letört virágot eltemetni. Anton páter parányi sírt ásott kertié ben, s friss fekete hantot emelt annak, kit annyira bálványozott. S midőn eljöttek a langyos tavaszi esték, a pap ott ült a sírdomb előtt, kezében olva- satlan iirakönyvével. Aztán nyár derült a kies vidékre, s hús hajnali szürkületkor is, késő éjjel is, Anton csak ott epedt a sírnál. Sohase tudott be­telni véle. Hl reggel a sírdomb kellő közepéből gyenge fahajtást vett észre kinőve, két, ér­dekes alakú smaragd szinü levéllel. Elébb véletlennek tartotta a dolgot, de későbben, mikor a különös és ismeretlen plánta magas növésnek indult — gondosabb figyelemre méltatta. Milyen egyenes, milyen karcsú, mily 1 váló! Mikor a szürkületben ide-cda himbál a nyári szellő, azt képzelte Anton, hogy kis Angéla áll ott a kertben. Napokat töltött el mellette, úgy beczéz a törékeny hajtást, már látni szerette volr midőn szétteríti virágát, — fehér, skárlát, vaj aranysárga lesz-e az? Egy vasárnap vala: idegen, barna, viharedzett arczu tengerész sz litotta meg, áthajolva a kert rostélyán. „Micsoda szép fiatal datolya pálmája v uram ?“ „Istenem 1 — kiálta Anton páter — h volna az ?“ „Az a — válaszolt a férfi — sőt m nem is láttam ily erőteljes növésű fát.“ „Ah Istenem 1 — volt a pap felelete, magában utána susogta : jóságos Isten, ez te ajándékod.“ Anton atya ha szerette eddig, úgy eze |tul imádta a kis csemetét. Öntözte, ápol! karjai közé ölelte. Emil, Angela s a gyi mek, mind a hárman együtt voltak abban egy csemetében. S az évek elsuhantak; a datolya páll s a lelkész együtt öregbedtek; — csakhoi mig az egyik erősbült, a másik már gyengü Anton páter már jó messze hagyta az él Ideiét. A fa meg még ifjú volt, de ez se 1 katlan kertben állott többé; dölyfös tégla- márványházak emelkedtek a házikó kör mik fitymálva nézték le az alacsony zsó födelet. Hát még mikor virágzásnak indult varos, mennyi kisértés akarta megfosztani papot telkétől, de ő halálig csüggött aze s nem adta el senkinek. Üzérek hordták asztalára az aranyat halommal; kinevette őket. Sokszor éheze sokszor fázott; ruhája nem volt, — a szü séget is csak nevette. „Távozz tőlem sátán 1“ — mondá az ör pap mosolyogva.

Next

/
Thumbnails
Contents