Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-14 / 11. szám

Melléklet a „Békés“ Il ik szamához. A folyó évi február bó 4-én tartott bízót-1 sági közgyűlésből 1. szám alatt tett jelentéssel bemutatott azon határozatot, mely szerint al b.- csabai hadszerkészleti raktár építéséből és bőr-1* 1 létéből eredt peres kérdéseknek békés utón való|< megoldása céljából a megye közönsége és Szebe-|l réDyi István, illetőleg a Békésmegyei takarékpénz-1| tár közt létre jött egyezség, a megye közönségei részéről elfogadtatott és egyszersmind kimondatott,! hogy az ezen egyezség alapján a megye általi' fizetendő összeg fedezésére a már eddig esedékessé! vált, a per folyamán bírói letétbe helyezett s ka-l matokkal együttt 4584 frt 45 krnyi bérösszegen felül még szükségelt 27325 frt 34 kr, a megye­házi tartalék alapból kölcsönkép oly módon vé-l tessék fel, miszerint a kölcsönvett összeg 50/0-nyi| kamataival együtt a megyei katona beszálásolásil alap terhére 25 évre előirányozott évi 2200 írtból I törlesztessék, az ezen határozatban, illetőleg azl annak alapjául szolgait f. évi január 1-én kelti küldöttségi jelentésben felhozott s a megye főis-1 pánja által is támogatott indokoknál fogva ezen­nel részemről is jóváhagyom, illetőleg a szóbanI lévő egyezséget megerősítem. Békésvármegye törvényhatósági bizottsá­gának 1885. évi deczember hó 17-én 423. bgy.l sz. alatt alkotott s a m. kir. belügyminiszter ur által f. évi 4597. VIII. b) sz. a. jóváhagyott szabályrendelete 1. §-a szerint, az 1885. évi állami­adók arányában, melynak összege 1.450.221 frt 94 kr, után esedékes l°/0-t61ira, menő betegápo­lási, törvényhatósági pót-adó vettetik ki, mely kivetésből hárul az egyes községekre, úgymint: B.-Gyula 947 frt 15 kr, Doboz 172 frt 18 kr, Gerla-Postelek 81' frt 35 kr, Gy.-Vári 119 frt 47 kr, Kétegyház 159 frt 83 kr, P.-Földvár kincstári 132 frt 99 kr, Békés 1473 frt 23 kr, Mező Berény 707 írt 91 kr, K.-Tarcsa 266 frt 50 kr, K.-Ladány 281 írt 83 kr, Szzghalom 475 frt 10 kr, F.-Gyarmat 426 frt 67 kr, Vésztő 301 frt 56 kr, B.-Csaba 2177 írt 2 kr, Uj-Kigyós 349 frt 11 kr, Orosháza 873 frt 31 kr, Bánfalva 33 frt 99 kr, Csorvás 381 frt 85 kr, Tót-Komlós 346 frt 42 kr, N.-Szénás 252 frt 70 kr, P. Sz.- Tornya 391 frt 36 kr, Sz.-Sz.-Toráya 35 frt 22 kr, Sámson 327 írt 23 kr, P.-Földvár 91 frt 47 kr, Gyoma 664 Irt 24 kr, Endrőd 617 írt 43 kr, Szarvas 1295 frt 72 kr, Öcsöd 469 frt 54 kr, Kondoros 434 frt 5 kr, Csabacsüd 213 frt 13 kr, Sz.-András 269 M 91 kr, az összes 1%-tóli pót­adó összege 14,802 frt 21 kr. * ------------­Fe lhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy a községi számadások e hó 15-éig a megyéhez beterjesztendök. 357. kb. A n.-váradi postaigazgatóság tudatja, hogy a közmunka- és közlekedésügyi miniszter megengedte, hogy Csaba város „Jamina“ nevű 8zőllö részében „Békés-Csaba Jamina“ elne­vezéssel postahivatal állítassák fel, mely a csa­bai postahivatallal naponként kétszeri gyalog küldöncz járat által lesz összekötve. A földmivelés ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter körlevélben értesíti a megyét, hogy a brünni cs. kir. helytartó elrendelte, mi­szerint a ragályos tüdő lobbon átesett szarvas- marha a hátsó bal izomb külső felületének köze­pére égetendő 10 czm. magas „L“ betű által je­löltessék meg. A közmunka és közledésiigyi minisz tér körrendeletét intézett a megyéhez, az állami utakon építendő hidak vasalkatrészeinek haza gyárakból való beszerzése tárgyában. 346. kb. szám alatt Arató István és társa: gyulavárii lakosok magán iskola felállításának en­gedélyezéséért folyamodtak. 350. kb. szám alatt id. Czeglédi Lajos i társai szeghalmi lakosok folyamodtak a Szeghalon: községi képviselő testület által a legeltetés tar gyában hozott sérelmes határozat megváltozta tása iránt. A belügyminiszter rendeletben hívta fe a megye figyelmét a veszett eb marások ellei teendő óvintézkedésekre. A földmivelés- ipar- s kereskedelm miniszter körrendeletileg intézkedik, hogy ta konykor és bőrféreg fertőzésével gyanús lovak istállók 60 napig rendőri felügyelet alatt tartassa nak. 435. I 1886. Felhivatnak Gyula város mindazon la- iosai, kik úgy a múlt évről, mint a folyó évnegyedről állami-, városi-adó és illeték- tartozásaikkal még hátralékban vannak, hogy ebbeli kötelezettségüknek 8 nap alatt eleget tegyenek, mert ellenkező esetben a III. fokú végrehajtás fog ellenökben al­kalmaztatni. B.-Gyulán, 1886. márczius 12. Dobay János, polgármester’ E Márczius 15. f Azt hisszük méltóan járulunk már- s czius 15 ike megünnepléséhez, midőn, Bi- ' harmegye érdemes tanfelügyelőjének már * czius 15-ike megünneplése tárgyában az ( iskolák igazgatóihoz intézett lelkes s nagy | eszmékért nemesen heviilő, felhívását kö- i zöljük, mely következőleg hangzik: i „Szeretett magyar hazánkban márczius 15-ének napja méltán képezi a honfiak ] polgári ünnepét, mert azon átalakulás, mel- \ Nyel Magyarország állami fejlődésének, fel­virágzásának önállásának minden feltételét is biztosítékát megszerezte, és azon magasz­tos eszmék, melyek hazánk minden pol­gárát az alkotmányos élet jótéteményeihez) a törvény előtti egyenlőség emberi jogai- [hoz vezették, melyek a szellem és lelkimeg- győzödés láuczait ösmervén, az igazság uralkodásának korszakát nyitották meg, a testvériségnek a hazánkban élő népfajok legymás iránti szeretetének oltárt emeltek, Is a nemzet ezredéves múltjának kipróbált [intézményeit megszentelt kegyelettel ölelik Imagukhoz 1848-ik évben e napon vívták [ki győzedelmüket, s a hazafiui lelkünket átrezgető dicsőülésük e nap emlékéhez fu- Iződik. A nemzeti közművelődés és nép­nevelés átalánositása, a vallási és nemzeti­ségi türelem és kölcsönös jogtisztelet erénye, a minden tetteinket buzdító melegével át- Iható hazafiság mai diadalát s uralmát a Imárcziusi napok előzménye s nagy esemé­nyei nélkül alig érhette volna el. — S ha voltak, vagy volnának hazánk polgárai kö zött az érvényesült eszmék iránt félreérté- Isek vagy féltékenységek, azoknak a ma Igasztos eszmék igazságos és hóditó szelleme előtt előbb utóbb kibékülniük kell. De az érzelemnek, melyet a haza hű polgárai lelkében, a magasztos eszmék ér- IvéDyesülése, diadalának emléke fakaszt, oly [osztatlannak s átalánosnak kell lenni, hogy [csirái a népnevelés veteményes kertjében az elemi iskolában már ápolást találjanak, ! gyökerei a fogékonyságra legalkalmasabb kebelbe ültessenek be. hogy az eszmélni kezdő öntudat, jóltevői iránt számitás nél- .IkUl szeretettel dobogó gyermeki szív előtt 1 meggyujtassék a honszeretet lángja, mely világosságával mint a tüzoszlop gondolatait Is érzelmeit vezetni, melegével mint az ál­dást hozó nap honfiúi tettekre hevíteni Mfogja, éH ha a gyermek otthona, a szüle ’ vagy család rideg sorsában eme czélokat (felejtené vagy szolgálni elmulasztaná, az [iskolának nevelési feladatául az egészet át- [venni s pótolni kötelessége. S hogy az ifjú I lélek ébredező figyelme a nap emlékének s a jelentősége nagyságának befogadására, el­méje a hazafiui s honleányi tettek méltány­lására s követésére, nevelésünk rendjében előkészíttessék, czélszerünek s üdvösnek tá­plálnám, ha növendékeink zsenge korukban már alkalmat nyernének azon meggyőződés ! érleléséhez, hogy magyar hazánk történe tében, bár dicső napjai számosak volnának, I e nap egy uj korszak kezdetét jelenti, ma­|Bi gasra kiemelkedik, a hozzá kötött eszmékl boldogulásának, nagyságának zálogai s aztP® üuneppé avatják. S mert az ünnepet bevett! szokás szerint, és pedig helyesen, a tanuló-j gyermek idő kedvtelésre engedett szünidő vei üli meg, I jelentőségét érzelmében a|, endkivüli helyzet örömének hatása légin-|l lább megőrzi, hivatalom közvetitő felada-f tánál i a nagy eszmék iránti honfiúi hó-[ olatomnál fogva mély tisztelettel s biza-l ómmal fordulok (Czimhez) s kérem, hogy felügyelete alatt álló helybeli elemi nö­vendékeknek folyó hó 15-én ezen nap al­kalmából átalános szünidőt eszközölni illetve engedélyezni kegyeskedjék.“ i y 5 18 ét á > £ ik |d id Hírek. Böjti mulatság. A gyulai ifjúság folyó hó 24-én azaz szerdán zártkörű „piknik“-et rendez, a „Komló“ vendéglő helyiségeiben. Ta- aly is a piknik volt a rendezett tánczvigalmak legsikerültebbje s a fiatalság az idén is mindent megtesz, hogy a „piknik“ jó birneve továbbra is fenntartassék. |t t I i t í í 1 „Egy égető szükség“ czim alatt hoz ve-| zérczikket a „Békés-gyulai Híradó“ 2-ik száma.|: Nem akarunk mi beavatkozni egyik laptársunké belügyeibe sem, s e kritizálni nem akarjuk czikkeiket| I hogy most röviden még is hozzá szólunk a fentiI czim alatt megjelent czikkhez arra kényszeríti bennünket az erkölcsiség és a hírlapirodalom | tisztessége, melynek érdekében tiltakoznunk kell,| az ilyen közszemérmet s illemet sértő hasonla­tok 8 szavaknak nyomtatásba való megjelenései ellen, de különösen nem volna szabad helyt adni| ily kifejezéseknek egy szépirodalmi lapba, melynek olvasó közönsége leginkább nőkből áll. A minden aesthetikai érzéket nélkülöző czikket nem repro- ducálhatjuk, a ki el akarja olvasni s állításaink valóságáról meg akar győződni, olvassa el a „Békés- gyulai-Hiradó“-ból. — Különösen csudálkoznunk kell a felett, hogy éppen laptársunk, mely első számában felszólal a „köztisztesség érdekében,“ már második számában helyt ad egy ily hangon tartott vezérczikknek, mely a köztisztességet egy­általán nem respectálja, az az égető szük­ség, hogy ily czikkek egy lapban sem közöltes­senek. Ismételjük, hogy nem vindicáljuk magunk­nak az erkölcs bírói tisztet, s távol van töllünk, |hou;y laptársunk ügyeibe beleavatkozni akar­nánk, de ezeket kötelességünknek tartottuk el­mondani. Kinevezések. A megye főispánja Praz- novszky Ferencz szarvasi szolgabirósegédet tisz­teletbeli szolgabiróvá, Chriszto Miklós árvaszéki jegyzőt pedig tiszceletbeli ülnökké nevezte ki. Török Károly — kinek szarvasi aljárás- biróvá történt kineveztetéséről lapunk múlt szá- mában emlékeztünk meg — f. bó 8-án tette le it- a hivatalos esküt a törvényszék teljes tanácsülé­sében. Unton páter datolyapálmája. Bailey Aldrich elbeszélése. — Vége. — Addig, mig a vallásos áhitatoskodás csen- les világában éltek, nem érdekelte őket egyéb, nint egyedül az a jámbor buzgóság, mely nás időkben annyi embert lelkesített már laczolnl a kínpad eszközeivel, s mosolyogni | lányok között. De most ez a szőke leányka lágy szemeivel, hangjával, mely olyan volt, nint az estvéli zsolozsma lágy zenéje — oda íllott askétikus égi álmuk elébe. A kapocs, mely e két ifjat egymáshoz csatolta, szó nél­kül pattant szét; mígnem végre mindegyük leolvashatta már a másik halvány arczárói saját kétségbeesésének történetét. És I ? I .. Ha Angéla osztozott is’ bána­tukban, arcza nem árult el . semmit. Olyan volt mint szent kép a templom oltárán. Egy­szer azonban a mint a két embert észrevét­lenül meglepte s kihallgatta beszédjöket, mely ajkaikon mint a tűz látszott égni: pil­lanatra az ő .szemei fényben úsztak, azutan visszaosont azzal a megszokott mozdulatlan arczczal s azzal a leomló hullámos arany haj­jal. — „Entre or et rocit, Dieu fit set longs cheveux.“ Egyszer egy éjjel Emil és Angéla el­tűntek. Oda lettek — senki se tudta hova, s senki se is gondolt velők, csak Anton. Súlyos csapás volt ez rá nézve I hisz félig- meddig elárulta már szerelmét Angélának, sőt szökésre is serkentette. Egy kis darabka papír repült lábaihoz imazsámolyán levő könyvéből. A békési piknik. A farsangi mulatságok inypontját képezte a f. hó 9-ón Józsa Pál és enedikty József békési mérnökök által rende­lt piknik. Háziasszonyoknak felkérettek ; Asz­alós Istvánné, Jancsovics Pálné, Lavatka Gyű­lné és Sulucz Sándorné urhölgyek, kik közzül ancsovicB Pálné betegség miatt részt nem vehe- stt. — A mulatság estve 7 és fél órakor vette ezdetét a b.-gyulai jeles zenekar közretnűkö- ésével a kaszinó termeiben, mely a legjobb ke- iélyhangulat mellett reggeli 7 órakor ért véget. L háziasszonyok kiváló és semmi kívánni valót ént nem hagyó ügyes intézkedéseinek köszön- lető, hogy az estély oly jól sikerült és hogy >ly szép intelligens közönség gyűlt egybe. Az ilsü négyest 28 pár tánczolta, mig a másodikat nar csak 22. A második négyes végeztével a iiváló ízléssel, Lukullusi fénynyel gazdagon meg­terhelt különbnél különbféle ételektől görnyedező terített asztalok mellett foglalt helyet a társaság, mely alkalommal nem hiányoztak a szellemes pohárköszöntők sem, éltetve a ksdves háziasszo­nyokat, kik erre magukat kiválóan érdemesítet­ték, valamint a rendező urakat. Étkezés után újból rázendült a tánezra hivó zene és fárad­ságot nem ismerő tűzzel folyt a reggeli órákig. Résztvettek a mulatságban: Asztalos Istvánné, Batizi Ferenczné, Hajnal Istvánné, Herkéli Já- nosné (K.-Ladány), Horváth Jánosné (M,-Berény), Kovács Lászlóné, Konsiczky Jánosné, Vincze Sándorné, Unterwóger Péterné, Zilahy Jánosné, Tassy Sándorné urhölgyek, továbbá: Lavatka Gyuláné, Lukács Jánosné, Páudi Istvánné (Ó- Kigyós), Rózsa Károlyné, Roscher Jánosné, Szécsényi Kázmárné (Ó-Kigyós), Szakái Antalné, Simonyi Samuné, Senkey Gyuláné, Sulucz Sán­dorné, Tóth Edéaé, Asztalos Irma, Hedvig, Bányai Ida. Batizi Ilonka, Mariska, Holczer Matild (M.-Berény), Hajnal Anna és Róza, Ko­vács Erzsi, KoziC3 Mari, Konsiczki Olga, Kristófi [Matild (Csaba), - Kratochwill Róza, Nagy Ilonka, [(Szentes), Pándi Sarolta (Ó-Kigyós), Senkey [Anna, Sulucz Viktória, Julia és Mariska. Si- |monyi Viola, Tassy Róza, Zilahy Etel és Iza- Ibella, Varga Mariska, Vincze Mariska, 44 Eljegyzés. Városunkban a múlt héten, Szénási Gusztáv törvényszéki hivatalnok ur házá­nál, (mint sógornál) tartá előjegyzését P á g e r Pál csabai előkelő iparos, Ambrus Róza Ikisasszonynyal, Ambrus József kis-oroszi (bánáti) (plébános nővérével. — Boldogság legyen frigyükön. 44 Álarczos bál — álarcz nélkül. — Kremliser lovardatársulat igazgatója mindenféle eszközhöz nyúl, csak bogy saját zsebén némileg is segítsen, így farsang utolsó napján újra meg- kisérlette egy második álarczos bál rendezését, ' de ez is oly kudarezot vallott, hogy alig gyujtaHa ■ meg az öreg „Korona“ vendéglő terem csillárait, 1 kevés idő múlva, azonképen el is oltatta, - • nem­hogy álarczczal, de valódi arczczal sem jelent ’ meg ott egy lélek sem. Szegény Krembser sem vállalkoznék többet ilynemű igazgatásra, — ha ! még egyszer újra szükthetnék. Meghívás: Az arad-békésmegyei egyesitett ármentesitő és bclvizlevezető társulat által 1886. „Ne haragudjál“ — volt rajta a szomorú értesítés — „feledjél — mert mi szeretjük egymást.“ Három fáradságos év múlt el ezután. Anton egyházi szolgálatba lépett, s mikor ■ már megujhodott embernek tartották, csak arcza volt halvány és szíve ólom, mert az életben nem volt számára gyönyörűség. Négy esztendő múlva a fiatal pap kül­- földi postabélyeggel ellátott levelet kapott; , — ezt a levelet Angela irta, dö már haldo- ,■ kolva . . . bocsásson meg neki! Emil a múlt r évben a láznak lett áldozata, mely a szigeten i dühöngött, s leánykájuk, Angela is valószi- i nüleg követendi. Szánalomraméltó állapotá- , ban Antonhoz fordult tehát — viselje gondját i kis gyermekének, ha elérhetné azt az időt, , mikor a szent szív kolostorába léphet. - A- levelet azonban már idegen kéz zárta be, rő- i videden értesítve Antont Jardin asszony ha- 1 táláról, egyszersmind tudatva azt is, hogy Angela hajón helyeztetett el, mely nem so­- kára elhagyja a szigetet valamelyik nyugoti n kikötőből. A levél viharon és hajótörésen ment ke­- resztül, | alig volt olvasható; a lelkész épen :, könyeivel áztatta, midőn a kis Angela meg­érkezett. n És Antonnak egy pillantás kellett a n lánykára csupán, hogy az öröm és meglepe­I tés hangján kiáltott fel; — hiszen szakasztott s mása volt anyjának, kit annyira imádott. A szenvedély, mely ott forrongott benn [_ szíve mélyén felszakadt, s dúsan ömlött a i, gyermekre, ki rá nézve nem csupán a régibb i. évek Angélája volt, hanem barátja Jardin r- Emil is. c, Épen az a különös, vadon szépség volt e gyermek is, minő egykor anyja, épp az a íz hajlékony, csüggeteg alak, a bőrnek ragyogó színével, s éDD azokkal a nagy tüzes szemek-

Next

/
Thumbnails
Contents