Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-10 / 2. szám

2-ik szám Gyula, 1886. január 10-én V- évfolyam f------; i Sz erkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények külden­dők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre .......... Évnegyedre ..- i » *5 » 1 Egyes szám _____ ár a 10 kr. ,-A Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh Ccyorgy, munkatárs: Bodoky Zoltán. f--------------1 Ki adó hivatal: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyüttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang I/upót Dorottya utcza 8. sz. a., Bécsben. Gppel/ik A.f Schulek Denrikf JSIoose B/Udolf és Dukes ilí. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon TdrTényhatósági és községi Közélet­Gyula január I0. Közel tiz éve lesz annak, hogy a kor­mány hatalom bizalnja főispánunk kezébe tette le Békésmegye igazgatásának vezetését. A lefolyt évek alatt az ismétlődő óriási csapások sem tartoztathattak fel előhaladá- sunkban. Az erős kezekkel vezetett kormány­zat fáradhatlan tevékenysége napról napra közelebb emelte megyénket azon fokhoz, melyen Europa előhaladottabb népeinek intézményeit szemlélhetjük. Haladtunk előbbre. Megyénk igazgatása, a nép és társa­dalmi élet mind inkább fokozódó igényei­vel karöltve fejlődött. Haladtunk lassan, de biztosan s me­gyénk culturális haladása szembe tűnt fent és alant; érezte az igazgatás helyes veze­tésének hatását minden polgár, úgy szellemi, mint anyagi működésének terén. Figyeltek tevékenységünkre „baráta­ink, testvéreink és atyánkfiái,“ s előhala- dásunk példagyanánt állíttatott fel az or­szág szine előtt. Fejlődött egyéni szabadságunk, s al­kotmányos jogaink gyakorlásában biztos­ság érzetünk soha, de soha megtámadást egy pillanatra sem szenvedett. De nem az elmúlt évek alatt kifejtett kormányzói tevékenység méltatása az indító ok, mely kezünkbe adja a tollat; nem a lefolyt évek alatt megyénk minden irány­ban feltűnő előhaladása felett érzett örö­münk kifejezésére szánvák e sorok. Azon válság, mely előtt a hazai lapok hire szerint megyénk áll, késztet felemelni szavunkat, előhaladásunkra féltékeny szi­vünk szavait. Nem zárkózhatunk el tovább azon hir elöl, hogy megyénk főispánja a közélet te­réről lelépni kíván s a legmélyebb sajná­latunknak adunk kifejezést, s valóban meg­döbbent bennünket, ha e hir valósulására gondolunk. Nem keressük azon okokat, melyek főispánunk lemondására hatottak, hiszszük, hogy azok igen igen fontosak lehetnek; mert el nem képzelhető, hogy a főispánunk, által megkezdett reformok bevégzése előtt a tevékenység terének elhagyására kicsiny okok hathatnának. Annyira hozzá szoktunk az ő minden ügyben nyilvánuló érdeklődéséhez, a nemes törekvéseket támogató segélyéhez, a mun­kásság iránt mindenha tanúsított elismeré­séhez, igazságos szigorához, hogy nélkülöz­nünk, elvesztenünk fáj. Nem lehet lemondanunk a remény­ről, hogy visszalépése mely a főispáni méltóság közelebb keresztül vitt, s még várható átalakításában találhatja in­dokát: el nem fogadtatik, — s a kormány­nak irányában meg nem ingatott bizalma visszadja őt megyénk fejlődésének, előhala- dásának. Megyei közmunkaügy. Az 1886. évi megyei közmunkaügy előirány­zatával a közigazgatási bizottság folyó hó 11-én tartandó ülésében fogja tárgyalni. Az előirányzat főbb rovatait kővetkezőkben közöljük : A) Rendes kiadások főöszBzege ..................... 119,593 írt 73 kr. B) Rendes bevételek 135,341 „ 07 B Marad rendelkezésre 15,747 frt 34 kr. C) Rendkívüli kiadások (uj építések) főösszege . . 172,018 „ 62 „ D) Rendkívüli bevételek 117,018 „ 62 „ A rendes kiadások között szerepel, mint legnagyobb kiadás, a dobozi hid uj épitéséből a megyét valószínűleg terhelő rósz : 12.000 frt. To­vábbá az utkaparók száma 66-ról 70-re emel­tetni javasoltatik. A rendkívüli kiadások legnagyobb részét, s Glasner és Eibenschütz társvállalkozók 1886. évi október 1-én fizetésre esedékes 4 kötvényének beváltása veszi igénybe ; és pedig tőkében 60.000 frtot, kamatban 6520 frt 73 krt. Ezen kívül a békési kőút építési költségének első részlete 30,060 frt s az ugyanott, az élővíz-csatornán 4 méteres boltozott téglahid, a fekete-körösi 1 mé­teres boltozott és 5 kisebb áteresz építési költ­sége 12,923 frt 89 kr. terbelendi, folyó évi köz­munka bevételeinket rendkívüli kiadások czimén. A rendkívüli (kőuti) építkezésekre, mint be­vétel szerepel a szarvasi, gyomai, mező-herényi, csabai, gyulai és orosházi vámok bevétele 27,800 frttal, továbbá kölcsön vétetik a megyei köz­munka-alapból 84,218 frt 62 kr, mely összeg a későbbi évek vámbevételeiből fog megtéríttetni. Államadózási viszonyok a megyében. Állami egyenes adóval megyénk adófizető lakossága az 1885. év végével tartozásban ma­radt 262,119 frt 34 krral, melyhez az 1885. évi előírás 1.862,553 frt 19 kr. bozzáadatván, 2.124,672 frt 53 */2 krt tett ki az 1885-ben fizetésre esedé­kes egyenes állam-adó összege. Ezen összegből az év végéig lerovatott i,933.094 frt 44‘/2 kr. hát­ralékban maradt 191,578 frt 9 kr. A befizetés volt az 1884. évinél a múlt évben 296,217 frt 50*/a krral kedvezőbb. A hadmentességi-dij az 1885. évre 58,836 frt 19 krral Íratott elő, s tartozás volt az 1884. év végével 15,451 frt 26 kr, s igy az 1885. év­ben fizetésre esedékes hadmentességi-dij 71,287 irt 45 kr. volt; mely Összegből lefizettetett 51,833 írt 34 kr, 8 hátralékban maradt 22,454 frt 11 kr. Az 1884. évben az esedékes hadmentességi-díjból 55,276 frt 31 kr. fizettetvén le, a múlt évben a befizetés 3442 frt 97 krral kedvezőtlenebbnek tű­nik fel. Vállalkozás a törvényhatóságnál és köz­ségeknél. ügy a törvényhatóság mint az egyes közsé­gek által szükségelt iparczikkek rendszerint árlej­tés utján vagy magán utón szoktak beszereztetni az év elején vagy akkor, mikor időnként a be­szerzés szüksége elő áll. Azt hisszük sokkal helyesebb volna, ha a rendszer követtetnék tör­vényhatóságunk területén, bogy minden év elején pályázat nyittatnék, és pedig a törvényhatóság részére szükségelt anyagok elő állítására Dézve megyeszerte, az egyes községekben pedig az illető község kötelékébe tartozó kereskedők és iparosok között akként, hogy az egész évi szük­ségletet amint azok felmerülnek, mennyi százalék elengedéssel hajlandók elő állítani. így a legelő­nyösebb ajánlat szerint lenne a törvényhatóság­nak s a községeknek egész évre az időnként fel­merülő iparos munkákra vállalkozója. — Megtör­ténik, hogy az óv folyamán merülnek fel (aszta­los, vasárus, lakatos, kovács, könyvkötő, bognár, bádogos, üveges munkákra, kereskedői czikkekre) szükségletek, melyek előre láthatók nem lehettek, s azok bolti áron, vagy minden leengedés nélkül számlára szereztetnek be és készíttetnek el ; holott, ha az év elején köttetnék meg a vállalkozó iparo sokkal, kereskedőkkel a szállítási szerződés, elő­nyösebben lennének beszerezhetők a szükségletek ; — az elöljáróság sem lenne gyanúsítható, hogy az ipar munkák egyes — befolyásosabb, vagy az intézkedöhöz közelebb álló egyéntől szereztetnek be { s már az a körülmény, hogy az összes évi szükséglet előállítására köttetik a szállítási szer­ződés lényeges árleengedéseket eredményezne. Megyénk népoktatási állapota az l884/5-ki tanévben. A nép műveltsége, képezi az állam minden irányban való fejlődésének szükséges elemét; a lehető legnagyobb kifejezése a nemzeti értelem­nek tekinthető azon nemző oknak, melyből a jóllét, a közboldogság származik. A nemzet műveltségre értelmi fejlődésre való törekvésének első jelensége, a népiskoláknak alapításában, fentartásában, a közoktatásnak minél biztosabb s rendezettebb alapokra fektetésében nyilvánul s valamely állam életre valóságának mérvét népiskoláinak előhaladottsága, közokta­tásának fejlettsége határozza meg. Éber figyelemmel kell tehát kísérnünk minden oly mozzanatot, mely népiskoláink állapotát, érinti, figyelnünk kell közoktatási viszonyainknak időnkénti változására, vagy elmaradására, s ta­pasztalatainkhoz képest baladni a jónak ismert irányon s keresnünk kell azon okokat, melyek előhaladásunkat gátolják. Egybe kell vetnünk azon eredményeket, melyeket egyik év hagyott a másikra s további munkálkodásainkhoz a vezér­fonalat a tevékenységi erőt az évek sikereiből kell merítenünk. Megyénk közoktatási állapota már az elő- haladásnak bizonyos fokán áll, melyről ma­gasabbra lépni jó részben saját ügybuzgalmunk­tól, válvetett tevékenységünktől függ. — Népok­tatásunk ügye lelkiismeretes, képzett szakférfiak kezébe van letéve, eddigi működésük eredménye is már országos elismeréssel méltattatott s nem lesz érdektelen, ha az 1884/5-ki tanév eredmé­nyét is feltüntetjük s ezzel megvilágítjuk értelmi előbaladásunk állapotát. Az adatok bőséges tárháza áll rendelkezé­sünkre, s ha lapunk szűk tere mellett is részle­tesebben soroljuk fel a közoktatásunk állapotának megvilágositására szolgáló adatokat: annak tulaj­donítható, hogy felette foutosuak véljük megyénk közönségével minél inkább megismertetni elöha- ladásunkat, mely eddig is méltán büszkeségün­ket képező. Békésmegye 3558 Q kmtr. területen 28 község és 1 rendezett tanácsú városban az utolsó népszámlálás adatai szerint 229,814, — az azóta előfordult szaporodással pedig 245.664 lélekszám­úi al bir. Ezen lélekszámuak a tankötelesek 19.20 °/0-át képezik, azon összeírás adatai szerint, mely az 186®/||-ki tanévtől bezárólag az 1877/g-ki tan­évig házanként, anyakönyvi kivonatok és közsé- genkinti helyesbítés alapján készittetett. A megelőző évhez mérve a tankötelesek száma 642-vel emelkedett. A tankötelesek között kor szerint volt 6—12 évesig 15,561 fiú és 15,898 leány, — 13—15 évé­ig 7777 fiú és 7945 leány, összesen tehát 47,181 tanköteles, — kik között volt 9928 róm. katholi- kus, 4 gör. kath„ 1521 gör. kel., 16,532 helv. hitv., 17,626 ág. hitv., 1570 izraelita, nyelv sze­rint pedig volt 31,143 magyar, 1036 német, 1497 román, 13,505 tót. Ezen felsorolt számokból legelőször is az tűnik szemünkbe, hogy a tankötelesek között a leányok nagyobb számmal vannak a fiuknál, mi­nek oka abban keresendő, hogy megyénkben is, mint átalában véve hazánkban túlsúlyban van a nő; *) másik körülmény, mely figyelmünket *) Igen érdekesek e tekintetben a statisztika ada­tai. — A nők átlagos túlsúlyává. (1000 után 25-tel) egész Európában — Olaszországot s Európa dél-keleti részén egy pár kisebb államot kivéve — mindenütt találkozunk, s igy nálunk Ausztriában is, a nőnem van túlsúlyban; de Ausztriában a nőnem túlsúlya jóval nagyobb, mint nálunk. Keleti már az 1869. népszámlálás alapján kimu­tatta, hogy a nőnem túlsúlya Vasmegyétől Ugocsáig egy szakadatlan vonalban borítja el hazánk nyugoti és éj­szaki részeit, ellenben az ország szívében, a magyar al­föld legnagyobb részében, a kétnem közötti kü'önbözet alig észrevehető, mi mindenesetre az alföld lakóinak fizi­kai és politikai fejlődésére enged következtetni. A leg­újabb statisztikai adatok szerint csaknem 1200 nő esik 1000 férfira Trencsénben, Turócz-, Brassó-, Csanád- és leköti, a tót nyelvű tankötelesek óriási nagy szá­ma, mely a magyar nyelvüeknek csaknem felét képezi. Alig vagyunk képesek elhinni, hogy itt az ország szivében, ily nagy száma a tankötele­seknek nyertek nem magyar nyelvű népiskolai oktatást. Népiskola volt 210, és pedig jelleg szerint községi 57, róm. kath. 32, görög kel. 6, helv, bitv. 49, ág. hitv. 42, móz. vallása 16, magán 3, egyesületi 5, Fokozat szerint volt 206 elemi- és 4 polgári iskola, melyek közül 39 fiú-, 44 leány- éz 127 vegyes iskola volt. Az iskolák legnagyobb részében, 151-ben egy tanító működött. A tanítási nyelvet tekintve volt a megyében a lefolyt tanévben 149 magyar, 2 román, 25 tót, 5 német-magyar, 3 román-magyar és 26 tót­magyar. A megelőző évben megyénk területén 214 iskola volt, a múlt tanévben tehát az iskolák száma négygyei kevesbedett, — mely kevesbedés úgy állott elő, hogy az iskolák száma 5-tei sza­porodott ugyan, de 9-el csökkent. Uj iskola léte­sült a bucsai pusztán F.-tiyarmat határában, — a kászmáni földeken Békésen, a kamuti német tanyákon Békésen, — egy izr. orth. iskola Csabán és ugyan olyan B'.-Gyarmaton. Megszűntek isko­lák, Endrődön, Dobozmegyeren s Békésen a Balla-iéle s Orosházán a Sass-féle magán isko­lák s ugyancsak Orosházán összevonatott az ed­digi 7 iskola 2-re.* Ezen összevonás okozta a magyar tannyelvű iskolák számának apadását. Uj iskola épület emelteti Szarvason, az ezüst szöllőbeli tanyákon, Nagy-Szénáson, Tót- Komlóson, P.-Földváron, Gyomán, a Zsófia ma­jorban, F.-Gyarmaton a bucsai pusztán és végre M. Berényben. A tantermek 308 száma is szaporodott há­rommal. Átérünk népoktatási stalistikánk azon ágá­ra, mely az iskolába járó tankötelesek számát tünteti fel. Iskolába járt összesen 33723 tanköteles, és pedig elemi mindennapi iskolába 27206, ismétlőbe 5724 (ezek között 1054 iparos tanoncz) polgári, iskolába 244, magán intézetbe 81, közép iskolá­im 468. Vallás szerint volt az iskolába járók közül róm. kath. 7103, gör. kel- 780, helv. bitv. 11826, ág. hitv. 13145, — izraelita 1269, — anyanyel­vűk szerint pedig volt 23308 magyar, 915 német 682 román, 8818 tót, Százalékban kifejezve átlag a tankötelesek­nek 71'47°/0-ka jár iskolába; a megelőző évben 70'62°/o> — az emelkedés azonban nem a 6—12 éves elemi, polgári és közép iskolai tankötelesek számában történt, — sőt itt apadás észleltetett, hanem emelkedett a 13—15 éves — ismétlő, polgári és közép iskolába járók száma. Általában véve a tényleg iskolába járók száma a múlt tanévben 856-tal nagyobb volt, mint a megelőző évben, mi minden esetre az el­lenőrző hatósági közegek lelkiismeretes ténykedé­sében is találja indokát. A szorgalom idő megtartását tekintve: 8 és több hónapig feljárt 29800, vagy is a feljárók 88.36°/0-a; 8 hónál rövidebb ideig járt 3923, vagyis 11.64°/* — A megelőző évhez képest a javulás 2.03%-nyi. A tanév legalább 8 hónapig tartott 194 iskolában, 8 hónál rövidebb ideig 16 iskolánál. Általában a szorgalom-időt megtar­tók száma 1427-tel emelkedett. Iskolába nem járt a múlt tanévben 5447 fiú és 8011 leány, összesen 13458 tanköteles. A megelőző évben iskolába nem járók száma 214-el volt több, tehát a helyzet e tekintotben is elő­nyösebb lett. Aradmegyében. A városok közül legnagyobb ferfiszükaég van Pozsonyban, utána Kassa, Győr, Komárom következ­nek, s az egyetlen normális viszonyú város, melyben a nők és férfiak ugyanazon számmal vannak : Temesvár. — Ellenben csak két város van, melyekben a nők kisebb­ségben vannak, ezek Hódmezővásárhely és Szeged. * Hát a gyulai polgár leányiskola megszűnése fe­ledésbe megy ? ? (A s z e d ö-)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents