Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-10 / 2. szám

Érdekesek kimutatásunknak a mulasztásokra vonatkozó számadásai. A fél napi mulasztások száma csak nem fél millióra rúg, s ebből csak 769 eset Bujtatott pénzbírsággal, — melyekből befolyt 384 frt összeg iskolai könyvtárak gyarapítására és tanszerek beszerzésére fordittatott.

Az igazolatlan mulasztók szegénység czimén szegénységi bizonyítvány alapján mentettek fel.

Iskoláinknak taneszközökkel való felszerelése is örvendetes elhaladásnak indult a a tanulók [ közül is alig számbavehető osekély rész nem volt a kellő taneszközökkel ellátva.

A néptanítók száma 310, kilenczczel szaporodott az elmúlt tanévben, s ezek között képesítéssel bírt 267, s nem bírt 43, (az előző évben 46). Rendes tanító volt 265, segéd 45, — férfi 288 és nő 22. A férfiak között lelkész-tanító volt 12.

Örömmel jegyezzük meg, hogy kimutatásunk szerint a megyében oly tanító nincs, ki magyarul beszélni ne tudna.

Érdekesek a tanítók szolgálati idejére vonatkozó adatok is. 5 évig szolgált 70 tanító, 5—10-ig. 69, 10—15-ig 46, 15-20 évig 37,— 20—25 évig 30, 25—30-ig 19. 30-35-ig 18, 35—40-ig 10 és 40 éven felül 11. A legidősebb tanító ez idő szerint Golián Mihály Oros- ' házán, ki 80 éves, és már 58 év- óta a nemzet napszámosa.

Mindezen adatokból — meggyőződést szerezhetünk megyénk népoktatási ügyének örvendetes fejlődéséről — meggyőződhetünk arról, hogy tanfelügyelőnk, elösmerésre méltó tevékenysége, a népoktatás ügyeinek vezetőivel felismertette, a nép művelése nemzeti létkérdés, csak a müveit népeké a jövő; s őket hivatásuk magaslatára emelni buzgón igyekszik.

Az országos tanítói nyugdíj intézet.

A tanítói nyugdíj törvény fenállása óta megyénk területén 13 tanító özvegye és 27 árva élvezi az évi segély jótéteményeit.

Óvodák.

Megyénk területén nyolcz községben van ez idő szerint óvoda; Békésen, Csabán, Gyulán, Orosházán, Szarvason, M.-Berényben, Szeghalmon és Gyomén. Legnépesebb s a kivánatoknak leginkább megfelel a békési óvoda.

Iskolai takarékpénztár.

Úgy látszik, hogy az iskolai takarékpénztárak megyénkben lassan foglalnak tért, ez ideig csak F.-Gyarmaton, Szarvason és Gyomán sikerült azokat létesíteni. 316 frtnyi összeget takarítottak meg a kis polgárok a múlt év folyamán.

Államsegély.

Népoktatási intézeteink a múlt évben 7309 frtnyi államsegélyt élveztek, melyből polgári iskolákra 5878 frt, elemi iskolákra 501 frt, ipariskolákra 400 frt és óvodákra 530 frt fordittatott.

A békésmegyei tanító-egyesület.

Mint az iskolák beléletének sikeres fejlődésére nézve nagy fontosságú intézmény működik

A romlott férfiak országa.

Egy szép királyné uralkodott Smargaza nevű országban és az a fejébe vette, hogy a férfiak mind gonosz csontok. (Különben én is abban vagyok.) Szigorú törvényt hozott, hogy a mely férfi valamely nőt behálóz, a nőnek joga van azt követelni, hogy vagy vegye el feleségül, vagy ba szigorúbban akarná büntetni, kívánhatja halálát is.

Itt hát bizony nagyon kellemesen éltek az asszonyok, volt sok lakodalom az országban s maga Mirtha királyné igen büszke volt, hogy ilyen pompás törvényt tudott hozni.

Egy reggel azonban az történt, hogy két hölgy jelentkezett a királyné azon elfogadó szobájában, hol a véres pallos függött az ajtó fölött — mig az asztalon menyasszonyi koszorúk hevertek egy sorban. Mert csak erre a kettőre volt szükség az ilyen fajta ügyekben.

A két panaszos nő nagyon szép volt. Harmatos arczu leányok, barna az egyik villogó sas szemekkel, merészen hajlott orral, holló fürttel, szelíd tekintetű, aranyhaju a másik.

— Mi bajotok ? — kérdé Mirtha királyné.

— Egy lovag behálózott engem, királyné — mondá a barna és a szeme villámlott.

— Engem is — hebegte lesütött szemekkel a szőke.

— Hogy hívnak téged? — szólt a barna felé fordulva.

— Én Aróta vagyok, a gazdag kalmár leánya.

— S hogy hívják, a ki tőrbe ejtett?

— Bóhis vitéz, a gárdakapitány.

A szőke leány összerezzent.

— S téged hogy hívnak?-— Az én nevem Delma, a hajóács leánya

megyénkben a tanító egyesület, 6 kört vagy fiók egyesületet alkotva. Az egyesületnek van 237 tagja, 753 frt tőkéje, 260 kötetnyi könyvtára és egy, habár csak kezdetleges — tanszermúzeuma, mely évenként fokozatosan gyarapszik. Az időnkénti 3—i közgyűlésen, s az évi közgyűlésen neveléstan! és módszertani kérdések felett értekeznek, s mig ezzel egyrészt az önművelődés terén haladnak, másrészt a nagy közönség körében igyekeznek az iskolai ügyek iránt is az érdeklődést felkelteni és fokozni.

A Körősszabályozás köréből.

Az alföld-fiumei állami vasút Fehér-Körös hídjának a múlt években megerősített jármai miatt könnyen beéliható jégtorlódás által Gyula városát fenyegető vizveszély elhárítása tárgyában Gyulán, a megye székházában Jancsovics Pál alispán elnöklete'alatt, az államvasuti felügyelőség, a gyulai kir. folyammérnöki- és állemépitészeti hivatalok, továbbá Gyulaváros polgármestere, s végre az Alsó-Febér-Körös és hosszufoki ármen- tesitö-társulatok közbejöttével folyó hó 4-én értekezlet tartatott. Gyula város egy polgára által fölvetett ezen kérdés az értekezlet tagjai közt élénk eszmecserére adott alkalmat auuyival is inkább, miután mindenki előtt tudva volt, hogy a jégtorlódások következtében beállható bajok elhárításának minden kétséget kizáró lehetősége csakis a hid szerkezetének megfelelő átalakításában találhatná biztos megoldását, már pedig erre a jégjárás idejéig gondolni is alig lehet, — e nehéz körülményt tekintetbe véve, a szőnyegen lévő ügy az érdekeltségre mindamellett igen megnyugtató szerencsés megoldást nyert, amennyiben az államvasutak jelen volt képviselője, Novák Gusztáv felügyelő kijelentette, hogy e tárgyban az ártéri birtokosság érdeke a hid fentartásának, illetőleg biztonságának érdekével találkozván, költséget nem kímélve, a vasút részéről minden eszköz fel fog használtatni arra, hogy az esetleg keletkezhető bajok ideje korán elhárittassanak. — Ezen általános megnyugvással fogadott válasz után nehogy ezen, Gyula vároB érdekében fontos kérdés évről-évro felmerüljön, a kir. folyammérnöki hivatal képviselőjének indítványára egyhangúlag határozatba ment, hogy az államvasutak igazgatósága megkerestessék az iránt, hogy a jelenlegi kérdés alatt álló tahidnak jövő évre tervezett vasszerkezettel való kiváltása Gyula városának érdekeire tekintettel, még ez év folytán, munkába vétessék.

A szeghalmi járás szolgabirája írnokul a szolgabirói hivatalhoz Turóczy Béla szeghalmi lakost alkalmazta.

Gyomán a vasúti posta fedezetet a csendőrség megszüntetni akarta a posta kocsiban alkalmas ülőhely hiánya miatt. Mint halljuk 'a nagyváradi posta igazgatóság kényelmes, két üléssel ellátott posta kocsikról gondoskodott.

Arad megye megkereste törvényhatóságunkat építkezési és közegészségügyi szabályrendeleteink közlése végett, melyeket az általa alkotandó szabályrendeleteknél felhasználni kíván.

— Kit vádolsz ?

— Bólust, a gárda-kapitányt.

Most a barna Arotha rezzent össze s ar- cza vérvörösre gyűlt.

— Hogyan Bólus ? A gárdakapitány 1 — kiáltá a királyné és ajkai reszkettek a dühtől. Kettőt egyszerre; Ily erkölcstelen ember még nem akadt országomban I Hóhér 1

A hóhér, a ki ilyenkor ott állt veres ruhában a tornáczon, kedélyesen diskurálgatvi az esketésre várakozó pappal, bejött a szó- litásra.

— Menj, vezesd élénkbe Bólust, a gárda-kapitányt.

Kis vártáivá belépett; zömök, jól megtermett legény volt, nagy, kiülő pofacsontokkal és meglehetősen kopasz fejjel. Egyébként nem volt valami csábító külseje.

— Tudod, mivel vádolnak?

—] Tudom felség.

— Traz ? '

— Azt mondtam, hogy tudom, mert igaz.

Mirtha királyné magánkívül volt haragjában és a lányokhoz fordult.

— Tudjátok a törvényt, mely országomban mindenkor megtartatik, s mely nektek kétféle elégtételben ad válogatást. Mit kívántok ?

— Vegyen engem nőül, — mondá Delma.

— Pallost neki, — kiáltott Aróta,

A királyné megszeppent. Csak most látta, mi gombolyodott itt ki, — hogy a hires, nevezetes „női bulla* (mert igy nevezték ezt a törvényt), melyért az egész földrész uralkodói magasztalják a nagy asszony-királyt) ostobasággá zsugorodik össze. Hírének meg- vetője, bölcseségének oszlopköve porrá málik.

— Le ínyok — szólt zavartan — engem kétségbe ejt ez az eset. Ilyen még nem törAradmegye évnegyedes közgyűlését folyó hó 11-én a folytatva tartja.

Arad város polgármestere arról értesít, hogy a külvárosban a szarvasmarhák között kiütött száj- és körömfájás teljesen megszűnt.

Bán István öcsödi illetőségű elmebeteg az országos tébolydába szállíttatott.

Az élő- és belvizlevezetö-társulat módosított alapszabályai illető helyre leendő felterjesztés végett a megyéhez beadattak,

A körös-tisza-marosi ármentesitő- és bel- vizlevezető-társulat fő igazgatósága arról órtesil, hogy a társulat 1886. évi január hó elsején működését megkezdette.

A honvédelmi miniszter 193./1866. számú rendeletével elrendelte az 1886-ik évre a honvéd- íovak összeírását és osztályozását.

A honvédelmi miniszter 62./1886. szám alatt elrendelte a negyedik korosztálybeli hadkötelesek összeírását az 1886-ik évre.

Lapunk zártakor, késő órákban vesz- szűk a hírt, hogy a jég a Fehér-Körösön megindult, a lehető' veszélyek elkerülésére az intézkedések a polgármester személyes vezetése alatt azonnal megtétettek.

A közigazgatási bizottság folyó hó 11-én délelőtt 9 órakor rendes havi ülést tart: melyre a t. ez. bizottsági tagok tisztelettel meghi- Tatnak.B.-Gyulán, 1S86. január 5-án.

Jancsovics Pál, alispán*

Közművelődés, társadalom

és közgazdaság.

Társadalmunk.

i.

Minden nemzetnek társadalma azon termő réteg, melyből a közboldogság ered és táplálkozik.

■ A társadalom az, mely tevékenységi körébe vonja az ész és szív egész világát, mely életet ad az előhaladás nagyeszméinek, azon reformoknak, melyeket észrevesz, felfog s megvilágít a lángész, kifejt, rendszerbe önt s közvagyonná tesz a tudomány.

A társadalomból nyer életet, szív erőt magába a közerkölcsiség, a családi és társasélet, a költészet és művészet; ez mutat rá a szegény ügyre, s megösmerteti az anyagi előhaladás feltételeit.

Erőteljes társadalomra van szükségünk, e nélkül hiába való minden törekvésünk. a A kormány s az alkotmány, mondja egy kiváló publicistánk — nem tartja fenn az erkölcsiséget, nem biztosíthatja az előhalatént, hogy egy órában két nő vádoljon ugyanazon bűnnel egy férfit... Te azt kívánod, Delma, hogy Bólus nőül vegyen, te meg azt követeled Aróta, hogy ölessem meg, s mind a kettőtöknek egyforma joga van ahhoz, a mit kíván.

— Úgy van királyné — szólt a királyi pecsétőr, ki a női bulla arany betűin tartá ujjait, mig a királyné Ítéletet mond.

— Ha megöletem, akkor nem adhatom Delmának férjül, s ha Delmának adom őt, akkor neked nem teljesíthetem törvényes kívánságodat Aróta. Hanem van egy mód, a mely- lyel a törvény becsületét meg lehetne menteni, ha mind a ketten egy kívánságon volnátok. Ez úgy is kivételes, rendkívüli eset.

— Nem, nekem a vére kell —• felelte Aróta határozottan.

Mirtha királyné kérésre fogta:

— Végy példát Aróta Delmáról, Látod, ö szelid, nagylelkű, galamb szíve van. A nőnek ilyeneek kell lennie. Aztán engem is végy számba, boldogtalanná teszel, ha oly helyzetbe sodórsz, hogy a törvényeknek nem tudok eleget tenni. Kérlek Aróta, légy könyörületesAróta sokáig küzdött magával, mig végre igy szólt:

— Ám legyen, osztom én is a Delma kívánságát.

Mirtha most könnyebben lélegzett fel, de csakhamar kedvetlenül jegyzé meg:

— Ismét uj bonyodalom. . .

Erre nem is gondoltam. Kettőtöket nem vehet el nőül Bólus.

Némi gondolkozás után Bólushoz fordult.

— Azt hiszem, itt most csak egy mód van, ha magad választasz.

Bólus megnézte a leányokat lopva, ott

dást, nem menti meg a nemzetiséget, mert mind ezek főforrása az egész nagy társadalom erőteljes, egészséges társadalmi, nemzeti közszellem.“

Fájdalmasan megható kép, melyet hazánk társadalmi viszonyai tárnak elénk.

Nincs meg társadalmunk alkat elemeiben a kellő tevékenységi erő, kedv, az együvé tartozás, az egy célra törekvés érzete. Nem csak a vagyoni és műveltségi tekintetek által elválasztott osztályoknak egymásközötti érintkezéseiben találunk élesen elkülönzö válaszfalat; de azon osztályok kebelében is, melyek alkotó elemei vagyoni és műveltségi értékeiknél fogva egymás érdekeiért együtt élésre vannak szorítkozva: minden lépten nyomon találunk ama kóranyagra, mely az egészséges társadalom összhangzó fejlődésének gátjául szolgál.

Sehol jobban fel nem tűnik e társadalmi kóros állapot, mint éppen ott, hol az egyének szoros együve tartozóságát legalább is egyes osztályokban a haladás, a jóllét érdekei a leghatalmasabban igénylik.

Vidéki városaink közönségét oly egyének alkotják, kiknek anyagi és szellemi értékei, vagy azok hiányai nyilvánvalók, s nem képezi akadályát a társadalmi élet elhaladásának. ha az anyagi vagy szellemi kiváló túlsulylyal biró egyéneknek az akár anyagi, akár szellemi tekintetben alantabb fokon állókkal való érintkezéseik korlátozottak; de ha a vagyoni és különösen szellemi tulajdonaiknál fogva együvé tartozó társadalmi elemek, a szükségszerű érintkezésektől idegenkedve igyekeznek egymástól magukat szorosan elszigetelni, ez a közveszély jellegét tünteti fel.

Megyénk s közelebbről városunk közönsége három osztályba sorozható : a földmiveléssel foglalkozók, az iparosok s a műveltebbek osztályába.

Földművelőinknél igen szembetűnő az egymástól való elkülönzési törekvés: ( mihelyt egyik másik, a vagyoni gyarapodás bizonyos fokán áll, bár a szellemi előhalad ott ság tekintetében különbség fóld- mivelőink között alig észlelhető. Gőgös, fennhéjazást, lenézést tanúsít a vagyonosabb földmives, ha egy szegényebb sorsá osztálytársával érintkezik; — mig a mű- ^ veltebb osztályhoz tartozókkal való érintkezésben kevés az önérzete, vagy ha kissé szívélyesebb fogadtatásra talál, a hánya- vetiségnek, pöffeszkedésnek, nevettséges és boszantó jelenségeit tünteti elő, úgy hogy méltán az ellenszenvet költi fel maga ellen, vagy jogos tartózkodásra kényszeríti a műveltebb egyéneket, kik önérzetüket nem rendelik alá kicsinyes népkegy hajhásza- toknak.

Az ilyen önhitt, vagyonában, vagy a népre gyakorolt befolyásában elbizakodott földmives, tapasztalva az önérzetes egyének tartózkodó magaviselését, annak okát nem önmagában keresni elóg gyarló.

állott durczásan a büszke Aróta és kinálko- zón, de mégis szendén a karcsú DM.i.a.

Egy pillanatig habozni látszott. Majd határozottan mondá:

— Arótát választom fölség. Aróta még - büszkébben emelte föl a fejét, s arcza a dia- I dal fényétől sugárzott.

— Te hálátlan czudarl — sikított fel Delma.

Királyné! Én a halálát kívánom en- : nek az embernek.

A királyné maga is felháborodott Bólus ur választásán, a ki azt mellőzte, kinek éle- I tét köszönheté.

— Valóban — igy szólt — e férfi csak a halált érdemli. S ha már most Delma is a‘ halálát óhajtja, úgy mint te Aróta, a ki csak? irántam való szívességből kegyelmeztél meg neki. — ám haljon meg. Hóhér vedd le a pallost 1

De ebben a perezben kétségbeesetten kiáltott fel Aróta:

— Nem, nem, királyné 1 Én a törvényre hivatkozom, megölni nem engedem, férjemül akarom.

A királyné elsáppadt.

— Hát meg vagytok őrülve asszonyok?1* Azaz, hogy én vagyok megőrülve, a miért benneteket védelmezlek a férfiak ellen, és nem a férfiakat ellenetek .! . Hej, pecsétőr, I szakítsd szét azt a „női bullát“ aztán hajítsd ki az ablakon 1

A pecsétőr ősszetépte a hires bullát, kidobta a szemétdombra, — azóta az egész vi-l lágon azt csinálhatják a férfiak az asszonyokkal a mit akarnak.

Mikszáth Kálmán,

V