Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-28 / 9. szám

geiböl alakult bíráló bizottság választandó mely a bemutatott váltókat és kérvényeket megbírálni, s rövid jelentés kíséretében az intézet vezérigazgatójához azonna beterjeszteni köteles. Az igazgatóság a beterjesztett ügyek felett 24 óra alatt határozni s arról a járási szolgabirót esetleg a megszavazott kölcsön megküldése mellett értesíteni tartozik. Viszont a szolga- biró a küldemény 24 óra alatti kézbesítéséről esetleg a községi elöljáróság utján intézkedik.

Kieszközlendő azonkívül az intézet részére az adó, küldeményei és levelei számára pedig a portomentesség.

Az intézet alaptőkéjét képeznék azon megyei alapok, melyek akár a törvény, akár megyei szabályrendelet, akár pedig az illető kegyes alapítók rendelkezéséhez képest tőkéjükben semmi körülmények közt fel nem használhatók. Ilyenek a mai nap szerint : 1) a megyei tiszti nyugdíj 42957 frt 42 kr, 2) a község jegyzői nyugdíj 70157 frt 99 kr, 3) a megyei házitartalék alap 48163 frt 4 kr, 4) a megyei közkórházi 29882 frt 92 kr, 5) a megyei közkórházi tartalékalap 727 frt 85 kr, 6) szeretetházi 3372 frt 63 kr, 7) ipar- és kereskedelmi 97 frt 26 kr, 8) budapesti vakok intézeti 3261 frt 61 kr, 9) magyarító 1256 frt 27 kr, 10) Nagy Márton féle 4310 frt 42 kr, 11) Vida féle 47311 frt 1 kr, 12) Wodiáner féle 65586 frt 75 kr, — I tehát összesen 317075 frt 17 kr. A mennyiben pedig ezen alapok egyike-má- sika nem készpénzből de értékpapírból állana, --az külön megyebizottsági határozattal illetve az illető alapitó beleegyezésével, — aminek megnyerése nézetem zzerint nem képezhet nehézséget, miután az alapítvány czélja a minden körülmények közt és bármi módon biztosított kamattal szándékoltadk eléretni, — készpénzre lesz átváltoztatandó.

Forgalmi tőkéjét képeznék s tehát betétként lennének kezelendők az összes többi megyei alapok és pénztárak pénzkészletei, amilyenek a házi pénztár, a kőz- munka-alap a katonaelszállásolási és betegápolási pénztárak és a Wenckheim szobor alap. Ez intézetben helyeztetnék el az összes megyei és községi árvapénzek azon 10°/0 mely a fenálló szabályrendeletek értelmében takarékpénztárilag kezelendő. Továbbá a megyebeli községek összes alapjainak pénzei, amit természetesen megyei szabályrendelettel kellene kimondani, de én azt hiszem, hogy községeink ezt a nélkül is megtennék, mert a betétek kamatlába megyei hitelintézetnél ép oly magas lenne, mint bármely más megyebeli pénzintézetnél, sőt esetleg magasabb.

De remélhető sőt valószínű az is, hogy az egyesek szintén felkeresnék azt betétjeikkel legalább is oly mérvben, mint bármely más intézetet. Ugyan ezt tennék az egyházak is.

Azonkívül megnyitnák tárczáikat az osztrák-magyar bank és a főváros egyébb előkelő intézetei. Hogy mily mérvű lesz ez a hitel, azt ma még megközelitőleg sem lehet megmondani. Azonbau az intézet tapintatos vezetése, a megyében rejlő erkölcsi és anyagi garantia, az ügykezelés ellenőrzésének fokozott mérve egyrészről a kormány és bank intéző köreinek jóaka- ratu és az institutis közgazdasági jelentőségének helyes felfolyása másrészről e tekintetben a legkedvezőbb kilátásokkal kecsegtetnek.

Valószínű tehát, hogy az intézet már első évében legalább egy millió forintot fog elhelyezhetni, a minek már 3/4%-ka 7500 frt tesz vagyis körülbelül annyit, a mennyit az intézet körül felmerülendő összes kezelési költségek fognak tenni. Ez a körülmény lehetővé fogja tenni azt, hogy a 41/2—5% tólira kapott pénzeket a megyei hitelintézet 5—5Y2°/0 tólival adja ki. Hogy ez közgazdasági szempontból mit jelent — azt nem kell bővebben magyarázni. Egész biztossággal megjósolható azonban, hogy a megyebeli összes adósok létező kölcsöneiket ez intézetnél fogjuk convertálni, a miből azután másrészt az a nagy előny fog származni hogy az üzleti forgalom növekedvén és igy a kezelési költségekre eső o/0 tóli nagyobb összegre esvén — a kamatláb még alacsonyabbra lesz leszállítható.

Ez az intézőt tehát megfogja valósítani azt az eszményt, amelyet a takarék- pénztárak keletkezésükkor kiszoktak tűzni, de amelyet a részvényeseknek minél nagyobb osztalékra vágyó természete miatt megvalósítani soha képesek nem

voltak és soha képesek nem lesznek. Az adott hitel vagyis a tőkében kifejezést nyerő erő önzetlenül csaknem minden közvetítési dij nélkül fogja felkeresni az arra érdemes munkát.

Miután azonban minden üzlet risico- val jár, a megyének fentrészletezett alapjait pedig annak alávetni semmi körülmények közt nem szabad, előéll a fedezet, a garantia kérdése. Ennek sikeres megoldásától függ az egész intézmény életrevalósága. — Nos erre üézve a megyék háztartásáról szóló 1883. évi XV. t.-czikkben gondoskodva van. E törvény, mely az addigi állapottal szemben a megyének nagyobb és önállóbb hatáskört biztosit s azt külön gazdasági léttel ruházza fel — ami különben igen természetes jis, mert minden lénynek igy a személyiség magasabb jellegével felruházott megyének is van és kell lennie gazdasági életének — 9 §-ban azt mondja, hogy a megye köz- gazdasági czélokra 3°/o tólit, 13 §. szerint a bel- és pénzügyminiszterek engedélyével még 2°/0 tólit, sőt a törvényhozás felhatalmazása alapján még több százaléknyit is kivethet pótadókép.

A megye közönsége ezelőtt pár évvel elég nobilis volt tisztviselői javára nyugdíjalapról gondoskodni és e czélból magára 3% pótadót kivetni, amiből 40000 forintnál több folyt be. Ez egy nagylelkű és okos cselekedet volt. De kérdem én, iogy nem lesz-e ép oly nagylelkű és okos cselekedet az, ha önmagát 3 vagy mondjuk 5% tólival megadóztatja a czélból, hogy saját közönségének s tehát 229757 elket számláló lakosságának olcsó hitelt egyen képes nyujtaui? Soha jobb, nemesebb, productivabb és nagyobb horderejű czélra megye még pénzt nem adott. Mindnyájunk jóléte, gyarapodása és értelmi emelkedése függ annak megvalósulásától. Nem lehetünk tehát oly szükkeblüek, hogy a hitelintézet megteremtéséhez szükséges ezen csekély áldozattól visszariadjunk. Hiszem is, hogy Békésmegye közönsége megfogja szavazni az 5°/o pótadót, mint amennyire az én számításom szerint szükség van. És miért ne tenné ? Hiszen mindenki magáról gondoskodik. Melyik adózó polgár mondhatja el magáról, hogy soha hitelre szorulni nem fog, és ha arra egyszer rászorul az 5°/o tóli befizetett pótadót már egy pár év alatt visszakapja. A 100 írtos adózó, ki 5 frttal járul az intézet létesitéséhez, ha életében egyszer 200 frt kölcsönre szorul és azt 8°/o tóli helyett 5y2% tólira kapja meg — már egy év alatt visszanyeri az 5 írtját.

Azonban nézetem szerint az 5°/^-ban megszavazandó pótadó behajtása nem is szükséges. Elég, ha a megye megszavazza azt, azt mondván ; ime itt van 70000 forintom, melylyel mint tisztán e czélra fordítandó tartaléktőkével garantiát vállalok az üzleti risikónak alávetett s alaptőkéül használandó 317075 frt 17 krért, mint a melynek természeténél fogva elveszni nem szabad. A banktheoriák közt megolvasható, hogy azon bankjegy elég jól van fundálva, mely értékének pj részét érezpénzben bírja. Ez a 70000 forint vagyis ez az 5°/o megszavazott és minden perezben s a szükséghez képest egész, fele vagy negyedrészében behajtható pótadó biztosabb az ércznél, biztosabb az osztrák-magyar bank pinezéiben elhelyezett arany és ezüst rudaknál, mert azt sem ellopni, sem megsemmisiteni nem lehet, mert az 229757 ember kezében, eszében és vagyonában rejlik.

Ezek lennének főbb vonásaiban azok a csalhatatlanságot és absolut jóságot semmi esetre sem igénylő módozatok, a melyek mellett én a törvényhatósági hitelintézetet Békésmegyében felállithatónak tartom.

Miután pedig a történelem megtanított arra, hogy minden nagyobb eszme megvalósulásának a helyes forma megtalálása képezte legnagyobb akadályát, — bármily szeretette) Csüngjenek is a hitel, törvényhatóság Bj .tehát egy már létező és erős alapokkal ; biró assotiatio utján való közvetítésének, , eszméjén ; bármenynyire is meglegyek győződve arról, hogy a megyék hivatásuknak már a jelenben is csak úgy felelhetnek meg, ha félretéve az administrativ és burocraticus chablont és nem elégedve meg a rendeletek me- chanicus végrehajtásával, positiv irányú tevékenységgel igyekeznek ‘segíteni még oly bajokon is, melyek orvoslása első sorban a társadalomnak lenne hivatása, s ha tehát a megyeház terméből mindinkább kivonuló politika helyett a közgazdászat helyi érdekeit teszik tanácskozásaik és komoly foglalkozásuk tárgyává; — elfogul lelkem és erőt vesz rajtam a fájdalom érzete, ha arra gondolok, hogy az alapjában helyes és üdvös eszme a fent ismertetett módozatok mellett talán ki sem vihető, és igy hajótörést fog szenvedni. Nem ! Ennek nem szabad megtörténni. A módok és eszközök megválasztása lehet téves, lehet, hogy a pénz finyás volta jobban körvonalozott és könnyebben mozgó alakot kiván, — de mind ez nem lehet elégséges ok arra, hogy a tornyosuló nehézségekkel szembe ne szálljunk, és adjuk fel magát az eszmét. Sőt ellenkezőleg. Azon férfiak, kik a nép javát önzetlenül szivükön hordják és kik ez érzelmüknek szellemük és akaraterejük által érvényt is tudnak szerezni, nem fognak visszariadni a törvényhatósági hitel intézet megvalósításába ütköző akadályoktól hanem ellenkezőleg oda fognak törekedni, hogy megtalálják a módokat és utakat, melyek az életképes és kimondhatatlan horderejű eszmét teljes érvényre juttatják. Ezt várom én a kir. kormánytól, de ezt várom különösen megyénk azon férfiaitól, kiket a közöuség bizonyára jól megérdemelt bizalma azokra a polezokra helyezett, melyeken becsületesen megállni csak úgy lehet, ha a jó és nemes törekvéseknek a szükkeblü- ség, rosszakarat és önzés által útjába gördített akadályait elhárítjuk.

Czélom e czikkek megírásával az volt, hogy felébresszem a 8 s esetleg magassabb percentes pénz nyomásától már már elalvó közlelkiismeretet és hogy a törvényhatósági hitelintézet eszméjének propagandát csináljak.

Végül még egyet. A „Békés“ szerkesztősége első czikkem közzététele alkalmával sietett megjegyezni,*) hogy a teljes egészökben nem osztott nézeteimre megfogja tenni észrevételeit. Ennek csak örülök és örülhet az eszme minden igaz barátja, mert le choc des idées jaillit la lu- miére. De, és ezt legyen szabad már most kijelentenem, én a szerkesztőségtől és czik- kemre már reflectálni óhajtó szives olvasójától is nem ugyan észjárásom de az eszme iránt elsősorban jóakaratot várok, mert — s ezt ne felejtsük el — a jóakarat első kelléke a belátásnak.

A vizszabályozás köréből.

A „berettyó-ivánfenék mezotur-mesterszállási vizBzabályozó társaság folyó hó 21-én vasárnap választmányi ülést tartott Nagyváradon, Nadányi Miklós elnöklete alatt.

A választmányi ülést előtte való napon több óráig tartó értekezlet előzte meg, melyen a szőnyegre kerülő ügyek beható tanácskozás alá vétettek.

Nadányi Miklós, ki csak nemrégen választatott meg társulati elnöknek, komolyan fogott hozzá, hogy egy nagyvidék anyagi érdekeit közelről érintő társulat ügyeit renndezze és illetőleg a kitűzött czélt elérje.

Évek óta működik már a társulat s nem egyszer hallottunk indokolt panaszokat ellene egyesek, valamint egész vidék részéről.

A most lefolyt választmányi ülésben mindenek előtt az alapszabályok némely pontjai módosíttattak, mint olyanok, melyekről az élet és körülmények beigazolták, hogy czélszerütlenek. A módosított alapszabályok jóváhagyás végett felküldetnek a miniszterhez.

Azután a felsőbb helyen észrevételekkel kisért költségelőirányzat tárgyaltatott le, illetőleg igazittatott ki.

Végül elhatározta a választmány, hogy a tisztviselői állásokat pályázat utján fogva betölteni.

A választmány ezen utóbbi határozata azt sejteti velünk, bogy a „berettyó-ivánfenék-mező- tur-mesterszállási vizszabályozó társulat“ életében gyökeres reformok készülnek.

6080. 9Z. IX. Magyar kir. honvédelmi miniszter. Békés vármegye közönségének. A magyar korona országaiból, az 1886-ik évi Il-ik törvényezikk értelmében, az újabban eszközlött népszámlálás alapján 39,552. főnyi ujonezjutalók, és 3955 főnyi póttartalóki jutalék lévén kiállítandó, ezen jutalékból esik :

a) Magyarországra, vagyis a budapesti, pozsonyi, kassai, temesvári és nagyszebeni hadtest*) Semmi esetre sem siettünk a megjegyzésünkéi, mert az nem a jelen, hanem a multszámunkban megjelent 8 általunk már akkor ismert I. közleményre vonatkozott. A jó akarat nálunk soha sem hiányzott 8 nem is fog hiányozni életre való 1 üdvös eszmék iránt, ha azok általunk helyeselt irányban fejtegettetnek, de szükségessé tette a megjegyzést az, hogy az előbbi czikken végig ömlő bizonyos olajcsepp annyira social-demokrata ízt adott a czikknek, hogy egy perezre Bem hagyhattuk olvasó közönségünket azon hitben hogy ily szellemű fejtegetések lapunk irányával megegyezők. Szerk.

parancsnokságok területére a népesség aránya szerint 34,753 ujoncz és 3475 póttartalékos.

b) Horvát-Szlavon országra hasonlóképen a népesség aránya szerint 4762 ujoncz és 476 póttartalékos.

c) Fiume városa és kerületére, szintén a népesség aránya szerint 37 ujoncz és 4 póttartalékos.

Az ujoncz- és póttartaléki jutalékoknak, úgyszintén a honvédség legkisebb kiegészítési szükségletének födözése után fennmaradó hadképesek, a mennyiben ilyenek az első három korosztályban fordulnának elé, sorozó járásonként szintén a honvédséghez lasznek besorozandó k.

S ezen jutalékok fedezetére, átalában az újabb közigazgatási felosztás alapján szervezett újabb sorozó járások szerint:

a békés-gyulai sorozó járásból 20 njoncz és 2 póttartalékos;

a csabai sorozó járásból 92 ujoncz és 9 póttartalékos;

a békési sorozó járásból 96 ujoncz és 10 póttartalékos;

a szarvasi sorozó járásból 96 ujoncz és 10 póttartalékos;

a szeghalmi sorozó járásból 55 ujoncz és 5 póttartalékos ;

az orosházai sorozó járásból 100 ujoncz és 10 póttartalékos;

a gyomai sorozó járásból 45 ujoncz és 4 póttartalékos, s a

gyulavárosi sorozó járásból 47 ujoncz és 5 póttartalékos lesz kiállítandó.

Budapesten, 1886-ik évi februárius 25-én.

A miniszter meghagyásából; Bittó Kálmán. s. k,, miniszteri tanácsos.

Békésmegye alispánjától. 1677. ikt.—1886.

Jelen miniszteri rendelet, a folyó évi föso- rozás alkalmával működő állítási bizottságok polgári elnökeinek, a járási szolgabiráknak és B.-Gyula város polgármesterének tudomás és miheztartás végett másolatban kiadatik.

B.-Gyulán, 1886. február 26-án.

Jancsovics Pál, alispán*

Aradmegye alispánjának 3052—886. számú átirata szerint M.-Bodzás községhez tartózd megyei pusztán, K e r t a y Iván kincstári bérlő marha és sertés állományában a száj- és körömfájás járványosán fellépett. — Arad, 1886. február 22. Szatmáry Gyula, s. k. főjegyző.

A békésmegyei tanító-egyesület orosházi fiókjának rendes közgyűlése F. hó 17-én d. e. 9 órakor tartotta a békésmegyei tanítóegyesület orosházi fiókja évnegyedes közgyűlését Elnök üdvözölve a kevés számban megjelent tagokat. a gyűlést megnyitja. Erre Brósz János tartott minta-tanítást saját növendékeivel az írva- olvasásból, összekötve az ütemirással. Tanítása élénk, figyelemgerjesztő volt, s a szép sikerért jegyzőkönyvi elismerésre méltattatott. A múlt gyűlés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetett. Brósz János tanítása kapcsában elhatároztatott, a jövő gyűlésen a betűk sorozatán átmenni, hogy azok tanítási módszerében a helybeli tanítók részéről egyöntetűség éressék el! Ezek után Sass István elnök olvasta fel a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium által, az országos tanítóegyesületek képviseleti gyűlésére kitűzött tételek egyikére, névszerint. „Az ismétlő oktatás; s minő legyen az ismétlő oktatás könyve falun ? minő városokban?“ készült elméleti dolgezatátl Nem ez a thema volt ugyan a mai gyűlésre kitűzve, de miután az közelebbről érdekli az egyesületet, elnök helyesen választá a neveket, tétel kidolgozását. S igazán ismert buzgalma tehetségének most is szép tanujelét adta, ez érdekes és szakszerű munkálatban. Az egyesület a munka végén csoportosított határozati javaslatokat magáévá tette, elismerést s köszönetét szavazott előadó elnöknek. Felolvastatott továbbá az anyaegyesület elnökétől érkezett levél, melyben meleg szavakban buzdítja egyletünket, mely eddig munkásságra nézve az elsők között állott a további, szorgalmas tevékenységre elnök ur levelében azt mondja, hogy eddig, fájdalom, ez a kifejezés soha találóbban nzm használtatott, mert ugyanis, áa ez a tapasztalt közöny, hidegség 8 rideg visszavonás, mely már néhány gyűlésen, de különösen ezen, a tagok részéről tapasztaltatott, tovább tart, úgy egyletünk, melynek czélja tulajdonképen saját és környékbeli tagtársaink helyzetének javítása s szilárd egység s összetartás által megszen- tesitett határozatok által, községünk tanügyének emelése volna, mint sok más elaludnék s reá is elmondhatnák a szép kezdet után : nyomorúságban tengődtél élteden át, legyen édes nyugalmad. Ezt pedig úgy hiszem, tauitó uem kívánhatja. Kezdjük újból a fényes kezdetet, tömörüljünk, mert igazán helyzetünkben a tanítóra illik legjobban e mondat: „Segíts magadon s az Isten is megsegít!“ A jövő gyűlésre gyakorlatul Brósz János dolgozza fel a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium által az országos tanító-egyesületek képviseleti gyűlésére 2. szám alatt kitűzött, e tételről; „Az olvasókönyvek használásának a módja.“ Ugyanakkor ő gyakorlati mintaleczkét is tart „A szoba-tornászata-ról. — Jövő gyűlését az egyesület 1886. inárczius 19-én tartja Kocsondy József tanító ur iskolájábán. — Adja Isten, hogy e gyűlést majd mind számban, mind munkakedvben megerősödve tarthassák meg.