Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-02-28 / 9. szám
Közművelődés, társadalom és közgazdaság. Ipari és kereskedelmi viszonyainkról. Közgazdaságuk- fejlesztésének szükségessége a jelszó napjainkban. Közgazdasági tevékenységünknek három nagy mezeje van: a termelés, az ipar, vagy feldolgozás és a kereskedelem, vagy szétosztás mezeje. Előhaladásunkra nézve feltétlenül szükséges, hogy a köztevákenység mozgalmaiban részt vegyen minden honpolgár, sőt szükséges, hogy mindenki — bármely mezején tevékenykedjék a közgazda- sági életnek, élénk figyelemmel kísérje, hazánk termelési, feldolgozási és szétosztási viszonyait, hogy igy kellő helyen és módon érvényesíthesse saját, s a közjó előnyére tevékenységi erejét. Meg kell ösmerkednünk mindazon tényezőkkel, melyek előhaladásunkra a köztevékenység bármely terén előnyösen hathatnak, — ösmernünk kell azon okokat melyek fejlődésünket hátráltatják. Ki kell terjeszteni figyelmünket nem csak az általános hazai, de egyes vidékek termelési, ipari és kereskedelmi viszonyaira is, s ezen viszonyokat feltüntető adatok éles megfigyelésével kell következtetnünk a helyzetre, a bekövetkezhető állapotokra. Nem lehet érdektelen ösmerete annak, hogy egyes vidékeken akár a mezőgazdaság, akár az ipari, kereskedelmi tevékenység terén mily erővel és mily eredményei foglalkoznak, mint viszonylik egyik tevékenységi erő a másikhoz, mely téren észlelhető erőteljesebb munkásság, s miként tapasztalható annak eredménye. Ily adatokat akarunk ez alkalommal vázlatosan feltüntetni, Békésmegye ipari és kereskedelmi viszonyairól. Felsoroljuk hiteles adatok alapján megyénk párosainak, s kereskedőinek számát, s miután lehetőleg legelfogadhatóbb mérték, az egymáshoz való viszony megitélésénél az adózás feltüntetjük hogy az egyes első fokú iparhatóságok (járások) székhelyein az összes iparosok és kereskedők adói mint viszonylanak egymáshoz. Gyulán van 469 iparos, s ezek együttvéve fizetnek 6626 frt 14 kr államadót. Csabának 519 iparosa 5723 frt 11 kr adót fizet. Szarvason 453 páros van s adójok 4235 frt 70 krt. Orosházának 495 igarosa 4071 frt 99 kr. adóval van terhelve. Ezek szerint tehát az iparviszonyok Gyulán kedvezőbbek mint Csabán, Szarvason és Orosházán, holott különösen Csabán a lakosság túlnyomd száma, a vasúti forgalmi viszonyok az ipar kifejlődésére nézve sokkal kedvezőbbek. Gyulán a 469 iparos közül 3 írton alul fizet adót 6 iparos, 5 írton alul 53, 10 írton alul 241 20 írton alul 1 in, 50 írton alul 37, 100 írton alul 19, 100 írton felül 3. Csabán 5 írton alul 227, 10 írton alnl 185, 20 írton alul 53, 50 írton alul 44, 100 írton alul 7, 100 írton felül 3. A szarvasi iparosok túlnyomó része 5—10 frtig fizet adót, 100 írton felül egysem fizet, Orosházán a nagyobb rész 10 frt adót fizet, 100 írton felül adózó is van 2 iparos. A legkedvezőtlenebb viszonyok Szeghalmon vannak. Itt mindössze 95 iparos van, s 631 frt 85 kr. adót fizetnek s azok közül 73 fizet 5 írton alul adót. Békáson 324 iparos 2304 frt 26 kr. adót fizet, Gyomán 200 iparos 1082 frt 7g krt. Áttérve a kereskedelmi viszonyokra, Gyulának 89 kereskedője 4376 frt 14 kr. adót fizet, s ezek közül 73—5 írton, 11 —10 írton, 6—20 írton, 3—50 írton alól, 1 pedig 100 írton felül, Csabán 113 kereskedő 4532 írt 62 kr. adóval van kitüntetve, s ezek közül a túlnyomó rész 20 írttal 100 frtig fizet adót s 100 írton felül is 9. Szarvason 82 kereskedő van, s 4656 frt 45 kr. adőt fiiétnek, s leginkább 20 írttól 100 frtig s 100 írton felül fizet 11. Orosházán 156 kereskedő 4068 frt 70 kr. adóval van terhelve s a túlnyomó rész itt is 20 írttal 100 frtig fizet adót. Legkedvezőbbnek tűnnek fel tehát a kereskedelmi állapotok Orosházán és Gyulán. A népességi s forgalmi előnyök Csabán a kereskedelem terén sem nyilvánulnak a megfelelő arányban. Békésen 66 kereskedő van 1963 frt 77 kr, adóval. Gyomának 91 koreskedője 2661 frt 67 kr. adót fizet, Szeghalmon pedig 19 kereskedő 540 frt 10 krt. Békésen a 66 kereskedő közűi 7 fizet 100 frtig, s azonfelül 3 adót, Szeghalmon a kereskodők a kisebb adófizetők közzé so- rozhatók, mig Gyomán 5 kereskedő fizet 100 írton .felül adót. Összegezve a számadatokat, megyénk területén van 2555 iparos, kik 24,680 frt 83 kr. adót fizetnek, és pedig 3 írton alól fizet 31, 5 frtig 908, 10 frtig 1137, 20 frtig 345, 50 frtig 124, 100 frtig 35. 100 írton felül 9, kereskedő van összesen 616, s ezek fizetnek 22,799 frt 45 kr. adót és pedig 3 írton alul 9, 5 frtig 39, 10 frtig 121, 20 frtig 169, 30 frtig 169, 100 frtig 78, s 100 írton felül 37 kereskedő. Érdekes ezen számokból, hogy az 50 frtig terjedő adófizetésnél mint haladja meg a kereskedők száma az iparosokét. A felsorolt számadatok meggyőznének bennünket arról, hogy termelési és ipari, kereskedelmi viszonyaink kellő öszhangzatban nincsenek, meggyőznek arról, hogy a megye egyes részein mily elvitázhatlan szükséglett a forgalmi- és hitelviszonyok neme, a melyek éltető elemei az ipari és kereskedelmi előhaladásnak — javítása. Közgazdaságunk bármely mezején a forgalmi tényezők hiánya nagyon érezhető, a hitelviszonyok hatása leginkább iparosainkat terheli hátrányosan. A mezőgazda ingatlanaira a megyei pénzintézeteknél s a községi (árva) pénztáraknál elég könnyen s kedvező feltételek mellett kap kölcsönt, a kereskedő áruit nagyobb nehézség nélkül szerezheti be hitelre fővárosi nagyobb kereskedőktől, iparosaink azok, kiket forgalmi s hitelviszonyaink főképen sújtanak. Felette szükséges tehát oly eszközökről gondoskodni, melyek iparosaink helyzetén könnyitenének. Gondoskodni kell részökre oly intézményekről melyek a kész munkákat illő áron átveszik, s alakítani kell nyers anyag beszerzési s közös raktározási stb. szövetkezeteket, ilyenek nélkül minden törekvés iparviszonyaink előmozdítására eredménytelen. Hírek. Kovák Kamill helybeli kir. törvényszék elnöke, a budapesti kir. törvényszék bünfenyitő osztálya vezetését, márczius hó 1-én veszi át. A helybeli törvényszéknél az elnöki teendők vezetését Herberth Antal törvényszéki bíró ur már át vette. A bírói kar f. hó 21-én búcsúzott el testületileg szeretett elnökétől. ^ Igen gazdag paraszt menyegző folyt le a gyulai református templomban e hó hó 24-én, midőn is T a r István gyulai földbirtokos s tőkepénzes (mellesleg mondva) tiszteletbeli megyei árvaszéki Írnok szép leányának Juliskának esküdött örök héséget M o n o r i Mihály szintén gyulai fiatal gazdálkodód A lakadalmon több úri család vett részt, s a mulatság 24 óráig tartott. A legújabb gyógyszer feltalálója H e- v e s i Vincze orosházi lakos, ki a roncsoló toroklobot és torokgyikot, az általa feltalált szerrel gyorsan és sikeresen tudja gyógyítani, — sőt ebbeli gyógykezelés módját, a belügyminisztériumnál is megismertette s előterjesztetté ; hova egyszersmind azért is folyamodott, hogy engedtessék meg neki, miszerint megbízható orvosi ellenőrzés mellett, a szóban levő szernek a mondott betegség ellen való jóhatását bemutathassa. A belügyminiszter ur Hevesi előadását figyelemre méltatta, s a megye közönségéhez e hó 19-én 10376. VIII. a szám alatti leiratában azt mondja, hogy tekintettel a roncsoló toroklob veszélyes voltára, alkalmat kíván nyújtani arra, hogyha valamely szer- feltaláltatik, mely e súlyos betegséget legyőzni valóban képes lenne, az abba szenvedő emberiség javára értékesíteni kell; miből kiindulva, folyamodó azon kérelmének, hogy állítása beigazolá- sául, kik az ő segélyét igénybe venni óhajtják, s hogy e járvány elhurczolása meggátoltassák, a fennálló szabályok pontos betartása mellett és dij nélkül kezelhesse — az e nemben szenvedőket ; — felhívja a miniszter ur a megye közönségét, hogy a nevezettet értesítse, miszerint azon esetben, ha valamely roncsoló toroklobban szenvedő házhoz meghivatnék, s e betegség a tiszti orvos, vagy legközelebbi más hatósági orvos által konstatálva van, úgy az illető beteget, az általa feltalált szerrel — ellenőrzés mellett — kezelheti. Az ellenőrző orvosnak kötelessége, hogy a ta- pasztalandókról a hatóság utján — felterjesztést tegyen. Végül ugyancsak e leirat érinti, hogy a tiszti orvoson kívül a felügyelet s ellenőrzés gyakorlásához a központból egy szakértőt is szándékozik a miniszter ur kiküldeni, tehát arra is felhivatnék a figyelem, hogyha a roncsoló toroklob Gyulavárosában felmerülne, vagyha a folyamodó másutt, esetleg Békésen, a hol f. évi 1339. sz. a. kelt jelentés szerint a roncsoló toroklob jelenleg is uralg, tétetnék általa kísérlet, úgy a miniszter ur, erről táviratilag értesittessék. — Ezen leirat Dr. K o v á c 8 István főorvos urnák, az orosházi szolgabiróságnak és Hevesi Vinczének a megfelelő további lépések megtehetése végett nyomban kiadatott. A németvárosi olvasókör bálja megtartatott folyó hó 14-én, igen jól sikerült, bevétel volt 75 frt 50 kr, a kiadás 32 frt 72 kr, maradvány 42 frt 78 kr. Felülfizetések voltak a következők : Tőkés Sándor 50 kr, Oppenhauser József 4frt 50 kr, Scbeer Autal 1 frt, Sail Sebestyén 1 Irt, Ilich Reinhart 1 frt, Kis István 50 kr, Scherer Benedek 50 kr, Diósy József 50 kr, Schriffet József 20 kr, Jápport András 1 frt, Lövi N. 50 kr, ifj. Endrész András 50 kr, Hoffmann József 1 frt, Schvarcz N. 59 kr, ifj. Schriffert Mihály 2 frt, Hoffmann Alajos 1 frt, Mudin Károly 50 kr, Dutkay Béla 1 frt, Gerlein Reinhart 1 frt, Greguss András 50 kr, Metz Antal 50 kr, Kohn Dávid 50 kr, N. N. 50 kr, Agrima N. 20 kr, Kajcziger N. 20 kr. Ilich Fe- rencz 10 kr, Szikes Márton 1 frt, Gerzsany Lajos 30 kr, Dobay János 1 frt 50 kr, Szénásy János 50 kr, Willinger József 50 kr, melyekért köszönetét mond a kör nevében Sail Sebestyén pénztárnok. Ebdüh gyógyintézet Budapesten. Dr. Babes Yiktor tanár, kit Trefort Ágost kultuszminiszter Párisba küldött volt, hogy Pasteurnél a veszettség gyógyítási módját tanulmányozza, tegnap az orvosok egyesületében előadást tartott a Pasteur által eszközölt beoltásokról s azok következményeiről. Az előadó tanár azt az érdekes nyilatkozatot tette, hogy Pasteur márczius 15-én a nyilvánosság elé szándékozik hozni gyógymódját s egyúttal ebdüh-gyógyintézetet akar felállítani Párisba. Pasteur az előadónak megígérte, hogy ő maga részéről mindent meg fog tenni, hogy a párisi gyógyintézet létesülése után egy második hasonló gyógyintézet Budapesten is felállítható legyen. Vidéki társas életünk egyik erős, hogy ne mondjam egyedüli összetartó kapcsa az „Olvasó egylet“-ünk által évenként tartatni szokott tánczvigalom, melyen ÍDtelligentiánk minden évben teljes számban együtt szokott lenni. Itt ád találkát egymásnak, hogy egy évben legalább egyszer, együtt élvezze a társas élet farsangi örömeit. Összegyűlt Sarkadon a f. hó 20-án tartott tánczvigalom is, hogy mulasson, s megülje a jubileumát az egyesület által adott báloknak melyek között ez a mostani volt 25-ik. De ez a bál a kettős hivatásnak is szépen megfelelt, mert oly jól sikerült, hogy méltán sorakozhatok a régi jó hirnevü sarkadi bálokhoz. Benne oly fényes közösség volt jelen, mely bármely nagyobb vidéki városnak is díszére szolgálhatna, s a női nem oly szép tagokkal volt képviselve, kik számot tennének ott is, hol egy jó darab föld szépjeiröl volna zzó. A fesztelen kedélyes mulatságnak, melyen a négyeseket 18—20 pár tánczolta, csak a teljes reggel vetett véget. Őtt voltak a szép nemből:' Márky Imréné. Kazik Istvánná, Ujfalussi Dezsőné (B.-Gyula) Tanka Gusztávné (Gy.-Vári), Leelősy Istvánná, Skultéty Pálné, Dr. Berke Istvánné, Zakar Istvánné, Kohn Józsefné, Rzihovszkyné (Kolozsvár), Kolb Kálmáuné, Kolb Béláné, Nagy Ferenczné. — Ujfalussy Gizella (B.-Gyula), Leelősy Mariska és Ilona, Szacsvay Jolán és Ilka, Kazik Gabriella és Mária, Rzihovszky Ilona (Kolozsvár) Kovács Mariska, Nagy Róza, — s többen. A gyulai ács- és kómives iparosoknak folyó évi február 21-én a b.-gyulai németvárosi olvasókör könyvtára javára rendezett tánczvigalom alkalmával összes bevétel 67 frt 50 kr, kiadás 53 frt 50 kr, készpénz tiszta maradvány 14 frt. Feliilfizettek: Steigervald János 50 kr, Sail András 30 kr, Jápport Márton 50 kr, Rapport Bálint 20 kr, Groh György 20 kr, Reinhardt Ádám 50 kr, Rirákker Reinhardt 20 kr, Schriffert Mihály 1 frt, Mult Anna 10 kr, Brann József, Kneifel József 1 frt, Resenczveig Herman 1 fr}, Kriéger Mihály 20 kr, Hakk Ferencz 20 kr Sneider János 20 kr, Lövy N. 60 kr, Steigervald József 20 kr, Goldstein Mór 20 kr, Steigervald Ferencz 50 kr, Titz György 10 kr, Múlt János 20 kr, Reinhardt Ferencz 20 kr, Eizele József 40 kr, ör. Rinákker Reinhadt 60 kr, Schvarcz N. 10 kr, Kohn N. 10 kr, Schvarcz N. 10 kr, Róth JánoB 60 kr, Dobay János 1 frt 60 kr, Múlt György 60 kr, mely a közjótékony czél iránti tekintetből lett felülfizetések ért, fogadják legmélyebb köszönetünket. A bálrendező bizottság. Esküvő. Folyó hé 23.án vezette oltárhoz a helybeli izraelita imaházban Bak Mária kisasszonyt, özv. Bak Salamonná bájos és kedves leányát. Tenner J. aradi lakos. Az esketési szertartást az e czélból ide érkezett aradi rabbinus végezte. A nagy számban összegyűlt násznép kora reggelig vígan mulatott a „Komló“ vendéglő helyiségében. A polgári kör bálja tegnap este zajlott le a polgári körnek ez alkalomra díszesen ékített termében. Miután a mulatság a legjobb hangú latban a kora reggeli órákig tartott, részletes referádát csak jövő számunkban hozhatunk. Öngyilkosság. Dobozon úgy látszik, divatba kezd jönni az öngyilkosság. A múlt napokban egy 78 éves öreg asszony végezte ki magát. Beteg volt s orvost hivatott, s miután az azt monda neki, hogy legfeljebb egy esztendeig élhet még, inkább mintsem azt bevárja, kivégezte magát. A komp a doboziak nagy örömére végre megérkezett, s most már vígan szállítja át a zöldséges kosarakat, s a jó doboziakat kocsival és lóval együtt. A hétről. (A hol az igazságot is kinevetik. A selyemtenyésztés indokai. Idézetek egy heti olvasmányból. Olcsó hitel, fénye« jövedelem. „Engedjétek hozzám a kisdedeket.) Már annyi helyi dologról emlékeztem meg, hogy talán megbocsátható, ha most a hét krónikáját magasabb helylyel kezdem el s betekintek egy kicsit a képviselőházba, hisz f> Egy gyermek története. — Irta: Hugó Viktor. — (Vége.) Az atya a közben jól élt uj nejével; Hiába, a sírból a halott nem kél fel, Ha a házban már egy uj lélek a kedves.... Egy kis fiút is szült a második hitves; Pali ezt se tudta. — minek is! Oly boldog, Nagyatyjával ő oly vidám, derült volt ott, Nem törődve mással. * * * A nagyapa elhunyt. Midőn Semtől Rachel, jó Boáztól meg Ruth Ezt haliák: „Sírjatok, meghalok! — ők (sírtak; De egy gyermek mit tud titkáról a sírnak ? Csak áll s bámul . . . Olykor mondotta (nagyatyja I „— Gyermek, én meghalok, téged ah elhagyva ! S nem lesz agg nagyapád, aki úgy szedessen . . .“ A kicsiny e szókra nem vetett ügyet sem, S nem tudván, az mit tesz, csak ujjongott, édes Gyermek-nevetéssel. * * Oly gyarló, szegényes Kis falusi templom, mint minők fönntartják, Fogadja magába Pali holt nagyatyját; A lelkész ott mormol, hanyagul imázva, Szomszédok, barátok belépnek a házba, Megadni az aggnak a végtisztességet; Künn tavaszi mezben pompáztak a rétek, A sötét menetet tarkázva színekkel; Pár agg rezgő hangon imát rebegett el, A menet aztán itt egy mély útba tért be. Melynek peremén egy heverő tehénke Bámuló szemeit le nem vette rólok; Ünneplő ruhában vonultak a pórok, S a szegény koporsót Palika kisérte. A menet a kicsi temetőt elérte, Melynek mohos fala, beomolva itt-ott A templom felé nyúlt; puszta, kopár kis folt, Min nincs büszke sfrkő, vagy iratos emlék Csak sorba szegényes, barna fakeresztkék Mutatják, kiket vett az Ur itt magához. Repkénynyel befutott fa-rács, ócska-záros, A falba beróva, reteszül éjjelre; A gyermek megáll ott, a rácsot nézdelve, Csak azt nézi folyton, — mily különös (látvány 1 # * * Gyermekek előtt a sors egy látom&ny tán, S azt hiszem, szemükben csak álom az élet, Haj 1 kelő csillaguk hamar árnyba téved. Pali három éves . , . — „Te kis sátán-gyermek 1 Szenvedhetlen gonosz 1 El, el, vagy megmerlek I Türhetlen amit tesz, amit mer büntetlen, Hogy én az asztalnál eddig is tűrhettem 1 A ruhám leönti, kiissza a tejet, — Kenyérre és vizre a pinczébe veled!“ Kit szidnak igy ? Palit. Szegény kicsi féreg Hogy nagyatyja meghalt, egy idegen lépet í Csakhamar a házba, őt ide vehetvén, Ez volt atyja, itt meg egy nőt látott keblén Egy kis csecsemővel, s e gyerek volt öcscse, * * 4* A nő nem soká várt, hogy dühét kiöntse Minden anya egy Sphynx, szive gyöngéd s (— vészes, Sötét ha félt, gyűlöl, ámha szeret: fényes; Gyermekihez gyöngéd, máséhoz kegyetlen, Ha kell, — tűr, apostol, mártír s látnok (egyben, De egy gyermeket, ki aranyhajú, kedves, Úgy üldözni, kiből talán ember sem lesz I Tölgyfa árnya után szúrós kusza cserje, — Mi más ezl Gyülölség oly nagy szeretetre. Pali azt nem érté. Ha hazajött este, Mintha a szoba is sötét éjbe veszne! Úgy látja, s ott zokog hosszan, késő éjig, Csak fölijedt mindig, nem pedig fölébredt, — Ah I szegény kis gyermek, gyászos sors szült (téged. Úgy érzi: e háznak nincs ablaka, napja, Az érkező hajnalt hidegen fogadja, S az se ösmer rája . , . „El, el, nem tűrlek (meg 1“ Kiált a mostoha, s a szegény kis gyermek Csak elsompolyg .: ! . Mintha egy bölcsőt sértnének 1 Nem rég oly vidám még, most vége kedvének, Gyászol érte sok hü madár s virág-társa, Nemrég százszorszép volt, most gyászos (árvácska |— Szenvedhetlen, lusta, a szemétben fek(szik“ — Szidja a nő, kinek csak az övé tetszik, Apja meg nem bánja. — nejébe szerelmes, Angyalt látva benne, szeszélyinek kedvez, S mig a nő Palira jó szemmel se nézhet, A szitkokra gyakran jönnek hízelgések, — De nem neki szólnak. * * * — „Jöjj szerelmem, éltem! Isten, mily gyönyörű angyalt adtál nékem, Egy darab ég itt ez, pólyába bekötve, Angyal maradt s mégis gyermek lett belőle; Karomban az éden, teli szerelemmel, Mily szép vagy, mily édes! Belőled lesz (ember I S mily nagy, mily nehéz már, mint egy járó (gyermek, Hadd csókolom lábad, piczi térdedet meg! Éltem te 1 Ha látlak, égi sugár száll rám..,“ S Pali rá emlékszik, ahogy egy kis bárány Vagy egy feslő rózsa emlékezni képes, Mintha rég neki is szólott volna még ez. Étkét most úgy kapja, egy zugban, a (földön, De némán tűr, nem szól, szemiből nem (jön köny, Oh néha oly erős a gyermekek lelke! * * * Olykor búsan ül, az ajtóra meredve. * * Egy este keresik, nincs sehol a házba. Tél vihara dúl künn, zuzos fákat rázva, Az éj ezer vészt rejt, zúgva borzasztóan .... Künn kis lábak nyoma látszott meg a hóban. * * * Aztán megtalálták a gyermeket másnap. Most emlékeztek már, hogy mintha sirásnak Hangjait hallották voln’ a rideg éjben, Pár még nevetett is, azt vélve, idétlen, Gunyhang sírja folytoneszót: „Papa, papa!“ S most az egész helység, örege, apraja Aggódva keresi, — megtalálták végre, A temető-rácsnál, ah de már nem élve! Hideg mint az éjjel, meredt, mint a szikla, A kis test, a kis láb, mely idáig bírta ; Hogy talált egyedül e szomorú helyre ? Egyik kis keze még a rácsot ölelte, Mit hogy fölnyithasson, hasztalan próbálta; Ah, érzé, hogy itt van egyetlen barátja, A sötét magányban soká szólogatta. Hasztalan! Nem éredt szegény agg nagyatyja, S pár lépésre tőle összerogyott végre .... Hogy amaz föl nem kelt, ö pihent melléje. Kacziiny Géz«.
