Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-21 / 8. szám

másik gazda a maga fejétől neki indul a tanulmányozásnak, vagy ha tiszt által ve­zettetnék is, a nagyszabású gazdálkodás csinja-binja, az eszközök sokfélesége a munkáskezek egyöntetű összemükodése stb. csak az eszét zavarja meg s utoljára is arra a kifakadásra kényszeríti, hogy: Könnyű a gróf urnák, vagy N, N.-nek, sok pénze van, teheti, de hát én csak a magam cselédeivel vagyok; befektetésié Dediff nincsen pénzem, aztán — egy szó annyi, mint száz - az apámtól amúgy tanultam, ha neki jó volt: miért ne volna nekem is • ^ Különleges gazdaságot áz alföldöu nem igen tíznek. Ahol pedig tíznek, mint Debreczenben a torma-, Kecskeméten-Ko rösön a gyümölcs-, Tibold-Daróczon a dinnye-, Makón a vereshagyma-, Szegeden a paprika-, Székudvaron a káposzta-, .De­recskén a petrezselyem- és zellertermelést, azt a néppel együtt magunk is a talaj minőségéből kifolyó szükségességnek te­kintjük, nem élelmességnek. Pedig hát épen abban áll az élelmesség és evve együtt a bölcseség : tudni a talaj minő ségéből kifolyó szükséghez képest a leg­inkább alkalmas terményt kiválasztani, ok­szerűen mívelni és abból pénzelni. Azok a jó öregek, kik azokban a vál rosokban, falvakban legelőször kezdték ama specialis gazdálkodást, nem voltak ostoba emberek s bizonyára érdemesek volnának arra, — ha neveiket ismernék, — hogy emlékszobrot emeljenek nekik, mert azok voltak azoknak a községeknek a legna­gyobb jóltevőik. Saját magától a nép specialis gazdál­kodáshoz nem kezd. Nem pedig^ először azért, mert olyan látkörrel nem bír, mely megengedné neki a sokféle termény közül kiválasztani a talajnak és klimatikus vi­szonyoknak legmegfelelőbbet és mégis czélra, sikerre vezetőt; másodszor azért, mert ahhoz már magasabb képzettség szük­séges, melylyel nem bir; harmadszor mei t fél a kinevettetéstől, jobban mondva, a megcsudál tatástól. Az üzdészeti gazdálkodást, melyet egyes kertészek folytatnak itt-ott, vagy melyet a Balkán tövéről hozzánk nyaralni jövő Bolgárok, szeme előtt oly sikerrel .űznek: nem kedveli a nép; s miért? mert nem tud hozzá, mert az az ügyes­ségen kívül fáradhatlan szorgalmat és — mondjuk ki — szakértelmet is kíván. Szükséges volna tehát, hogy a nép saját maga szőréből, maga kebeléből vált egyesek által űzött kisebb minta-gazda­ságot vagy kisebb mérvű specziális gaz­dálkodást lásson. Aki ismeri a magyar nép megmoz- dithatatlanságát, szívós ragaszkodását meg­szokott dolgához, életmódjához, körülmé­nyeihez, és mindenekíelett ama csökö­nyösségét, hogy daczára annak, miszerint felfogja, megérti a nadrágos-ember jó ta­nácsát, átlátja, hogy jóakaratból szárma­zik oktatása vagy feddése, melyet neki a gazdálkodás terén egyben-másban nyújt, de dölyfösségből épen azért nem hajlik a szóra, mert ez nadrágos-embértől szárma­zik : az tudni fogja azt is, hogy a magyar nép gazdálkodásának és munkájának slend- riánságát csupán példaadással, jobban mondva, a boldogulásnak kézzelfogható bizonyításával lehet csak megszüntetni. Ha látná a nép, hogy az ő 2—5 fer­tály nagyságú területével egyenlő földön űzött okszerű — vagy a nehány holdnyi specziális gazdálkodás felboldugitja a tu­lajdonost : bizonyára figyelmessé lenné e gazdaságok iránt, s akkor nem csak jó tanácsért, hanem módszeres utasításért, tanításért is elmenne azok tulajdonosai ! hoz, sőt — józan észszel bírván — maga is belekapna az ilyen gazdálkodásba. A gazdasági egyletek épen azért nem értek czélt eddigelé az országban jófor­mán seholsem, mert példaadólag — kisebb minta-gazdaságok berendezése által hatottak a népre. A vándortanári intézmény szintén nem fog közvetlenül hatni a népre fönebb elmondottak miatt. talaja, éghajlata, szükségei, helyi és hely­zeti körülményeinek számbavételével ok- adatolt minta- vagy specziális-gazdálko- dás példaadólag hasson a környék, a me­gye területén épen a népre, mert ezen iskolák kisebb szabású terepeit, vagy a specziális gazdálkodás egyféleségét köny- nyen átlátja, könnyen megérti; az ezen iskolákból kikerülendő fiatal gazdák bol­dogulása pedig sarkalni fogja a hasonló gazdálkodó ‘ra. A magyarnép minden újság iránt tar­tózkodó szokott lenni. Bizonyosan tartózko­dó lesz a földmives-iskolák iránt is; kivált­képen a jobb módunknál lesz ez tapasztal­ható, ama sarkalatos elvnél fogva: „Nem szorultam rá semmiféle tanulásra!“ Vagy: Mesél az én fiam úgy is, van miből!“ A tartózkodást úgy értem tehát, hogy kezdetben kivált a jobbmódu gazdák nem fogják azokba fiaikat járatni s az első ta- nonczok bizonyára a legszegéuyebb nap­számosok, béresek fiai lesznek azokban, kik vagy állami — vagy egyesek önzet­lensége, nagylelkűsége által nyújtott — segélyben — iugyen képeztetésben — fog­nak részesülni. Tudom, hogy sokan nem adnak iga­zat nekem, mikor én ezt itt a papiroson állítani bátorkodom; erre azonban én csak a mondó vagyok, hogy ismerem a népe­met, olyan az, mini igy télidején a befa- gyot tó, léket kell rajta vágni, hogy a víz­hez hozzájuthassunk. Már magában ezen körülménynél fog-1 va is, nem szorgalmazható eléggé a föld­mives-iskolák felállítása. Ta tehát a miniszter ur igazán, lelke meggyőződéséből mondotta ama nagyjelen­tőségű szavakat, melyeket czikkem elején idézui bátorkodtam ; ha igazán lelkesül a magyarnép boldogitásaért; ha szive teljes hevével szereti a magyarnépet, a magyar­nemzetet: akkor még ez évben létesíteni fogja a földmives-iskolákat. Hiszem, hogy megyénk szereteti főis­pánja. úgy is, mint a uépnek igazi, lelkes barátja, annyira szép kettős állásának egész tekintélyével fel fogja karolni a megyei földmives iskola ügyét, és sikerre is jut­tatja azt. Úgy legyen! Domonkos János. A „BÉKÉS“ azon 1 előfizetőinek, tik lapunkra a f. február havában fizet­tek elő,’ csak hiányosan küldhetjük az eddig megjelent számokat, mert a janu­ári számok tömegessebb szétküldése ál­tal a példányok elfogytak. A kiadó hivatal. Hírek. E tekintetben például szolgálnak ná lünk Fekete Pál szőlőszeti vándor-tanár ur előadásai, mely előadások alkalmával megértette a nép az okszerű szőlő-mive- lési eljárást, átlátta annak hasznát, de azért senki sem követi az utasitást, sőt épen azok, kik megértették azt, még gú­nyolódva kritizálják. Ismétlem tehát, hogy a földmives-is­kolák még azért is szükségesek, hogy a mellettük levő területen űzött, s a vidék Értekezlet bank alakítás iránt. Gyulán hó 15-én a megye főispánjánál több irányadó férfi részvéte mellett értekezlet tartatott egy tör­vényhatósági bank és földhitelintézet alakítása ér­dekében. A mai számunkban „Ébredjünk“ czim alatt megjelenő vezérczikk az ezen értekezletben létre jött megállapodások eredménye és ez okból arra külön is felhívjuk a t. olvasó közönség figyelmét. Kinevezés. Novák Kamill gyulai kir. tör­vényszéki elnök a budapesti első folyamodásu kir. törvényszékhez alelDÖkké neveztetett ki. A kinevezés a hivatalos lap pénteki számában je­lent meg s következőleg szól ; „Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére- Novák Ka­mii! b.-gyulai törvényszéki elnököt a budapesti első folyamodásu törvényszékhez alelnökké neve­zem ki. Ferencz József s. k. Pauler Tivadar s. k. A hivatalos lap ezen közleménye mindnyájunkat meglepett s egyrészt sajuálva Novák Kamill tör­vényszéki elnök körüukből való eltávozását másrészt csak örömünket fejezhetjük ki a hiva tali buzgóság, tapintatosság és szakértelem érde­meinek elismerése iránt, s kétségtelen, bogy a budapesti törvényszék csak nyerhet ezen kineve­zés által. Mint hírlik, a gyulai törvényszéki el­nöki állásra városunkban általánosan tisztelt s közezoretetuek a bizalomnak örvendő Cziffra Imre kir. ügyész ur van combinatioba véve. Eljegyzés. Aradon Steigervald Alajos fiatal asztalos e hó 14-én jegyezte el az „Első aradi takarékpénztár“ egyik tisztviselőjének W § r t á n y Simonnak kedves és szép leányát Gizellát. A b.-gyulai nő-egylet folyó évi január 31-én tartotta évi rendes közgyűlését, a tárgy- sorozat szerint a következő ügyek nyertek elin­tézést. 1. Az 1885-ik évi számadás a már meg­ejtett számvizsgálat eredményéhez képpest felöl- vastatott, amelyszerint az egyletnek a múlt 1885-ik évi deczember 31-éig az 1884-ik évi maradvány­nyal együtt 6633 frt 88 kr bevétele volt. Az évi jövedelem kitesz 1043 frt 48 krt, a kiadás kitesz 887 frt 13 krt e szerint az alapszabály értelmé­ben az alaptőkéhez csatolandó 156 frt 35 kr jö­vedelem visszamaradt összegével az egylet összes vagyona 6859 frt 50 krban tüntetett ki, — mely rendes kezelés alatt áll. 2. A raktári számadás rendbe találtatott. 3. Az egylet működéséből fo- lyólag az elnöknő által tett a segélyezettekre vo natkozó jelentés, mely magába foglalta az egylet áldozó működését a közgyűlés által örvendetes tudomásul vétetett. 4. A védnöknők által tett ajánlatok folytán többek vétettek fel rendes se­gélyezésre. 5. Az egylet rendelkezésére bocsátott több rendbeli kegyes adományokról tétetett jelen­tés a melyszerint: a) a gyulai kereskedelmi ifjú­ság megtartott bálja jövedelméből 26 frl 75 kr. b) Beliczey István főispán ur ő méltósága, a nő­egylet által gyűjtött a a boszniai háború alkal­mával a harczosok családjai részére átbocBájtott összegből visszamaradt 40 frt 7 kr az egylet ren­delkezés alá bocsájtotta, mely összegek az egylet pénztárába beutalványoztattak. 6. Erkel Ferenczné úrnő egyleti bizottsági tag uj évi kö­szöntőkből gyűjtött 124 frt 70 krt bocsát az egy­let rendelkezésére, mely összeg az egylet pénztá­rába utalványoztatott. 7. Felnyittattak az úri és polgári kaszinóba elhelyezett gyűjtő perselyek, amelyekben és pedig az úri kaszinó perselyben 40 kr, a polgári kaszinóéba 4 kr találtatván az egylet pénztárába beutalványoztattak. 8. Elnöknő | méltósága indítványa folytán az alelnökök mű­ködésűk akadályoztatása esetére, helyettes alel- nöknő választását hozván indítványba, a melynek folytán Ferentzy Alajosné úrnő egyhangúlag he- lyetes elnöknek elválasztatott. 9. Farkas Báláné bizottsági tag lemondása következtében választ­mányi tagul Popovits Jusztinná úrnő egyhangúlag elválasztatott. 10. Bendes tagokul felvétettek: Lux Gyuláné, özv. Bizinger Károlyné és Buczke Ferenczné. Az alapszabályok értelmében az 1886-ik évi számadás megvizgálására Czógónyi Istvánné elnöklete alatt: Urbán Adolfné, Cziffra Imréné, ifj. Back Gusztávné, Seer Konrádné egyleti tagok, számvizsgálóul pedig Ferentzy Alajos ur válasz­talak meg. Elnök ő méltósága által indítvány té­tetett, hogy minden évben október havában a szegények között segély kiosztás rendeztessék — ezen indítvány örömmel elfogadtatván, évenként annak megtartási ideje szokottan fog közzé té­tetni. Több az egyletet érdeklő tárgyak elintézése után elnök ő méltósága a gyűlést szívélyes kö­szöneté nyilvánításával berekesztette. Ezzel kap­csolatosan a gyűlés határozatához képpest me­leg köszönetét fejezi ki az egylet — Erkel Fe­renczné úrnőnek már éveken keresztül az egylet érdekében az uj évi köszöntök elárusitása s ennek folytán az egylet gyarapodása körül tanúsított áldozat készségéért, amely mindannyiszor tetemes összeggel gyarapító az egylet -péntárát — s végre a kereskedelmi ifjúság bál bizottságának a fent érintett adomány beküldéséért, melynek legszebb elismerése leend a szenvedők könyeinek leszá- ritása. Ujfalussy egyleti jegyző.* A polgári kör, mint már múlt számunk­ban említettük f. hó 27-én tartja meg bálját, melyre a kővetkező meghívók lettek szétküldve : Meghívás. A b.-gyulai polgári kör könyvtára ja­vára folyó 1886. évi február hó 27-én saját helyi­ségében „tánczvigalmat“ rendez, melyre t. czim- zetet és családját tisztelettel meghívja a rende­zőség : Szénásy József bál bizottsági elnök, Gyöngyösy László bálbizottsági jegyző, Diósy Jó­zsef, Domonkos János pénztárnokok. Belépti díj : személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Kezdete 8 óra­kor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak, és hirlapilag nyugtáztatnak. — A kik tévedésből netalán meghívót nem kaptak volna, forduljanak ezért a bál elnökéhez. ». „Kincsein sorsjegy.“ A kinek erszénye még nem duzzadt a ropogós ezresektől, a ki na­gyobb összegeket még távolról sem látott, a kit hitelezői mint károgó varjuk folyton környeznek, azoknak ma újabb alkalom nyílik egy igen kielé­gítő főnyereményt zsebre vágni. Ötven ezer forint Írásban és 50,000 frt számokkal kifejezve osztrák értékben nem valami mesés összeg, de nem is megvetendő summa. Ha volnának olyanok, kik tartanak attól, hogy az óriási összeg megnyerése alkalmával a rendkívüli öröm még veszélyes lehetne reájuk nézve, azoknak megnyugtatásul szolgáljon, hogy vannak kisebb nyeremények, melyek Fortuna kedveltjének nem idéznek elő olyan nagy ideg- rázkodtatást. A „Kincsem sorsjegyek“ mellék nye­reményei : 10,000 frt, 5000 frt és igy lejebb 5 sima flóresig. A sorsjegyek ára 1 frt. Lapunk. Február havi 6-iki számában a „bókésmegyei bál“ bevételeiről közölt kimutatás­ban sajtóhiba csúszott be, nevezetesen Such Sándor nr nem egy, de három irtot fize­tett felül, mit is ezennel helyre igazítunk. + Ezen közlemény lapunk múlt számaiból térszüke miatt folytonosan kimaradt. A szerk. Az orosházi korcsolyázó-egyletnek * f. hó 6-án, az „Alföld“ szállodában megtartott bálja nem hiába tartotta előzőleg napok óta izgatottságban a vidékbeli ifjúságot, mert fénye­sen sikerült. A bálanya, Székács Istvánné meg­jelenésével 9 órakor vette kezdetét a mulatság, még pedig szakítva régi, de czélszerütlennek bi­zonyult módszerrel, melynek az ósdiak még ha- zafiságot is akarnának (önmagukra való tekin­tettel) tulajdonítani — nem csárdással, hanem körtánczczal. A tánezrend — a hölgyek általános örömére — feltűnően szép volt s egy, pirOB bár­sonynyal borított, fém keretű, karosszók alakú szánt ábrázolt, melynek talpa alatt a szétválaszt­ható jégtábla könyvecske alakjában kepezte a táDczrendet. A jőizü zene hangjainál s az uszo fényáradatban tudósítónk a következőket jegyezte fel a szépek közül : Székács Melinda, Korossy nővérek (Gerendás), Kalmár Ilona (Gyula), Bakay Mariska (Bánfalva), Kovács nővérek (Szénás), Endrei Ildikó (Vásárhely), Mihályi Bóesika (Bán­falva), Nagy nővérek (Komlós), Monszpárt Erzsiké (Csákó), Simay Mariska (Csaba), Vangyel Jolán, Pokomándy Margit, Székács Jolán, Walter nő­vérek, továbbá Szilassy századosnó (Vásárhely), Veres Józsefué, Márki JáDosné, Kilián Gyuláné, Pintér Lajosné (Szénás), Jurenák Sándorné (Szen­tes), Bakay Lajosné (Vásárhely) stb, stb. Vége­zetül még fel kell említenünk a rendezőség pél­dás figyelmét a bál előtt, bálban és bál után; valamint a kivételesen ismét láthatóvá lett „fehér hollót“ melyet régebben — amikor még gyako­ribb volt — fesztelen, kedélyes mulatósnak ne­veztünk. Az első négyest 40, az ötödiket 18 pár tánczolta; a mulatságnak reggel 6-kor volt vége A dobozi komp. Éppen negyven napja vitte el a dobozi hidat ajég; a szegény doboziak még mai napig is falujokba vannak szorítva, heti piaczra beszállítani nem tudnak semmit, közleke­dés szünetel, mert hát a várva várt komp még most sincs. Negyven nap elég volt a régi világ­ban arra, hogy özönvíz legyen, de úgy látszik a gőzgépek századában kevés arra, hogy egy komp megérkezzék. Katonai brutalitás. Két katonatiszt által egy hírlapírón végbevitt merénylet tartja most izgatottságban Arad városát. Az Aradon megjelenő „Paprika Jancsi“ czimü ólczlapban va­lami sértő megjegyzés tétetett egy Cordier nevű hadnagyra, a ki a színház előcsarnokában egy kis fiút megkardlapozott, és a nemes katonai vér első telhevülésében Cordier egy másik tiszttáreával a lap szerkesztőségébe ment s ott a mit sem sej­tő Horváth Vilmos szerkesztőt össze vagdalták, egy békés ott álló könyvvezetőt véresre korbá­csoltak s egy szobaleányt felpofoztak a mért se­gítségért kiabált. S ezen hős tettek véghez vitele után a lármára összegyűlt kiváncsiak tömegében szépen elsétáltak. Mint halljuk a város rendkívüli közgyűlést hitt össze ezen ügyben s mint az ara­diak képviselőjük leveléből értesültek, a belügy­miniszter erélyesen közbe lépett a vizsgálat meg- ejtóse érdekében, 1 a két hős katona már fogva van. Igazán nem ártana, ha már egyszer egy olyan vitézkedő — a ki a kardbojt tisztaságát védtelen emberek lekaszabolásával tudja megő­rizni, - ■ egy markos szerkesztőre vagy újságíróra találna, a ki amúgy magyarosan megrakná a tiszt urat. A megyei bál rendező bizottsága, a nyug- dij-intózet javára rendezett bál tiszta jövedelmét 640 frt 3 krt beszolgáltatta, a megyei pénz­tárba. „A kék égről egy szép csillag lefutott,“ — elmondhatják ez ismeretes népdal szavait, azok, kik csak 25 perczczel 6 óra után láttak egy csillagot ma egy hete este futni az ég mér- hetlen űrében s elég tartósan. A feltűnő jelenség, szép természeti tünemény, azt hiszem, sokaknak huzamosan engedé magát szemléltetni, utjának kezdete legszélesebb vakító fényű volt, azután kezdett vékonyodni, végül mintegy átsiklani lát­szott egy darab utón, oly formán mintha egy fé­nyes buzogány nyeléből kiszaladt volna; az át­siklott utón szakgatott sziporkázó fényes, kápráz­tató szikrák izegtek, — mozoglak. Elképzelhető, hogy mennyi jövendölés fogja ebből kinőni magát, ez tiszta háborút jelez, mondhatja egyik. Világos veszedelmet várhatunk árva fejünkre, moudhatja a másik. Mi pedig azt mondjuk : az Isten hatal­mának jele! A b.-gyulai ács- és kőmives iparosok K n e i f e 1 József házában f. bó 21-én azaz vasárnap bálát rendeznek, melynek tiszta jöve­delme a német városi olvasó kör könyvtára ja­vára fog tordittatni. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag lógnak nyugtáztatni. A bálon Purcsi Náczi b.-csabai zenekar fog ját­szani. A ki nem tud a jushoz jutni. Szegeden egy furcsa öreg anyóka topogott be a kapitány elé. Vizes szemeit törülgette nagy, lyukas keszkenőjé­* Térszüke miatt múlt szamunkból kimaradt. S z erk.

Next

/
Thumbnails
Contents