Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-11-14 / 46. szám
Or. Kovács István elnök. Dömény Lajos pénztámok. Chrisztó Miklós Terényi Lajos id. Mogyoróssy János Zöldy János bizottsági tagok. yl Az 1887. évi njonczolási előmunkálatok f I vonatkozó rendeletet a honvédelmi miniszter -[megyének leküldötte. 'I A közmunka és közlekedési miniszti -ja I[-ik kerületi (hová Békésmegye is tartozil j főmérnöki teendők végzésével Póka Kálmán ara ■jmérnököt bízta meg. Székhelye Szeged lesz. ’| A belügyminiszter körrendeletben intő: Ikedik a kiskornak örökbefogadása körüli eljárt I tárgyában. 4 A békésmegyei gazdasági egyesület I lótenyésztésre vonatkozó kidolgozott szabályrer I delet javaslatát a megyéhez leküldötte. A járvány miatt elhagyott Batonyai vásá [mint a csanádmegyei alispán tudatja e bó 20-á | fog megtartattni. Pótvásárok. F.-Gyarmat községének e h |l3-ára pót vásár tartását engedélyezte a földmi ve llés- ipar- és kereskedelm ügyi miniszter. Ugyan [csak pótvásár tartását engedélyezte a miniszte Csaba városának nov. hó 20-ára. Névváltoztatás. Kolompsár István Szóbalm pusztai tanító vezeték nevének K.-Bácskai-ra le endö átváltoztatásának engedélyezése iránt kér vényt adott be. A szállítható mezei vasutak engedélyezése éB üzlete tárgyában a közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztérium által kibocsájtotl szabályrendeletet lapunk más helyén egész terjedelemben közöljük. A magyar nyelvnek a diplomatiai használatban a kölcsönösség és viszonosság elve szerinti érvényesítése iránt Nyitramegye közönsége feliratot intézett a képviselőbázhoz, mely feliratának pártolására Békésmegye közönségét is felhívta. A belügyminiszter a községi pénztári kezelés és számvitel módjának szabályozása iránt körrendeletét intézett a megyékhez. Szabályrendelet í szállítható mezei vasutak engedélyezése és üzlete tárgyában. Minthogy a kizárólag gazdasági czélókra szolgáló és egy helyről a másikra szállítható meséi vasutak (Transportable Feldbahnen) létesítése íz ország különböző részeiben mind gyakoriabbá válik, ennek folytán felmerült annak szüksége, hogy az ily vasutak engedélyezése, felállítása és üzlete tekintetében további intézkedésig, a lehető legegyszerűbb eljárás állapitassék meg, és az rendeletileg szabályoztassék. Ehhez képest a következőket rendelem: i §• Oly egy helyről a másikra szállítható magán mezei vasutak felállításához, melyeket bárki kizárólag a saját tulajdonát képező területen és ki zárólag a saját gazdasági czéljaira létesíteni, akár gőz-, akár állat-erőre berendezni kiván; — előző hatósági engedély nem szükséges. 2. §. Ugyanezen rendelkezés a haszonbérlőre is kiterjed azon esetben, ba az ellen a tulajdonos' nak kifogása nincs. . 3. §. Az illető földbirtokos vagy haszonbérlő kö teles azonban azt, hogy ily vasutat felállított, — és pedig ha a pálya gőz-erőre rendeztetnék be a mozdony megvizsgálását igazoló szabályszerű bizonyítvány elömutatásával, az illetékes megye alispánjának a vasút működésbe helyezésének napjától számított 48 óra alatt bejelenteni, kinek feladata leend, amaz óvintézkedéseket megállapi tani, melyek a pálya üzeme körül biztonsági szempontból netán szükségesnek mutatkoznának A §• Azon esetben, midőn az 1. §. szerinti ren deltetéssel és üzlet berendezéssel tervezett vasút által nemcsak a saját, hanem idegen terület vé tetnék igénybe, továbbá, midőn az által közutak védtöltések, vagy vízlefolyások érintetnének, kö teles a pálya létesítője; előzőleg a helyrajz be mutatásával az illetékes alispántól, ba pedig több thatóság területe is jöhetne szóba, a közm. és közi. minisztertől előmunkálati engedélyt kérni. Ezután köteles a létesítő a vasút által elfoglalandó idegen tererületet előzőleg a tulajdo nőstől megszerezni, vagy a tulajdonostól a szükséges forgalmi engedélyt kieszközölni, az ekként szerzett jogot, illetve az idegen terület tulajdono sának engedélyét okmányilag biztosítani, a közutak és töltések igénybe vétele — s fentartásá- nak módja és aránya iránt az 1880. XXXI. tcz 11. §-ának utasítása szerint az illető tulajdono sokkal egyezséget kötni, és a vizek akadálytalan alkalmas lefolyását az 1885. XXI. tcz. értelmében s az ott szabályozott eljárás szerint kellően biztosítani. Ezeknek teljesítése után a pálya felállithatására és üzlet bebelyezbetésére az en gedélyt az illető megye alispánjánál, a kellő ok- ányokkal, tervekkel stb. felszerelt folyamodványban kérelmezendő, — ki a fentebb érintett rendelkezések, s a szükséghez képest általa elrendelendő közigazgatási bejárás alapján a pálya gedélyezése és üzletbe vétele iránt első foku- lag határoz. A viszonyoktól függ, ha vájjon az alispán az 1885. évi XXIII. tcz. értelmében esetleg szükségessé váló eljárást a pálya engedélyezését czélzó imént említett eljárással egyesítheti, és egy határozatban döntheti-e el vagy sem. 5. §. Az ily, a közmunkálatból teljr-sen kizárt és csupán magán gazdasági czélókra szolgáló vasutak érdekében az 1881. XLI. tcz. (a kisajátításról) egyáltalán igénybe nem vehető. 6. §• Az ezen vasutak felállítása és üzlete által másoknak okozott bárminemű károkért a pálya tulajdonos felelős, önként értetvén, hogy ily pálya, más közérdekű müvek létesítését nem akadályozhatván, ugyanaz ilyeneknek engedélyezése, illetve foganatosítása esetén az azok által igénybe eendő területről a tulajdonos által minden kárpótlás nélkül és az illető közérdekű müvet létesítő által kitűzendő záros idő alatt eltávolitandó. azedelmét látta. Megkezdődött a fondorlatok gyalázatos munkája, mely az uj magyar minisztérium szervező munkáját megakadályozá, — s ez által az uralkodó családdal való meg- hasonlást és szakítást idézte elő. A nemzet, mely a forradalmat a márcziusi napokban bámulatos józansággal békés utón vitte keresztül, kénytelen volt az önvédelem harczához folyamodni. Országszerte megindult a toborzás. Kossuth lánglelke és gyújtó szava talpra állitá az alföldi magyarságot, melynek színe java elhagyván békés családi tűzhelyét, fegyvert ragadott és sietett a mindenfelől fellázított idegen elemek ellenében a haza védelmére. Valami nagyszerű jelenet volt az, midőn családos apák, kibontakozva kedveseik karjai közül, odarohantak a golyók záporába, és elragadó lelkesedéssel éljenezték a hazát. Nem kisebbszerii látványt nyújtott az sem, mikor 15—16 éves tanuló ifjak jelentkeztek a tábor ban, hogy részt vehessenek hazájok védel mében. ,, A csaták zajától távol eső Békésvárrae- gye ifjúsága sem maradt tétlenül. Városon ként és községenként nemzetőri csapatok szerveztelek, az utczák telve voltak néző és gyakorló néptömegekkel, mely utóbbiak a déli határainkat megtámadó felzendült ráczok és oláhok ellen készültek. Kiválóan lelkesült a műveltebb ifjúság, melynek tagjai többnyire tiszti minőségben szerepeltek. Ezek közt tűnt fel Terényi Lajos, mint lovas nemzetőri tiszt. Becskerek vidéke volt a nemzetőri csa patok tevékenységének szintere. Heves csa ták vivattak Neusinánál és a római sánczok- nál, melyekben Terényi diadalmas részt vett. Lelkének akkori állapotát semmi sem tüntet- heté fel élénkebben és hivebben, mint ama levél, melyet aug. i4-én Nagybecskerekről irt Dalmadon lakó édes atyjához, s melyet ime szóról-szóra ide iktatok. A levél igy szól: Kedves Atyám! Láttam a halált üvöltve repülni felém, láttam porzani az ágyúgolyót, hallottam hatalmas dörgését s az apró golyók fütyölő zenéjét. Számot veték az élettel, azt hivém innen nincs menekülés s ime mégis élek! _ So kszor, midőn az ágyugömb zúgott fölöttünk elhomályosodott előttem a természet s oly elkeseredéssel szorítottam fegyveremet magam- hoz, hogy képes lettem volna boszumban j legvéresebb tettekre, én, ki különben philant ropok legnagyobbja vagyok. — Rettenetes í tábori élet és borzasztóan szép. Minden ol dalról falvak égnek, minden oldalról halál és pusztulás. Neusinát vissza vettük; a sorkato naság, tisztjeit cserbe hagyva rohant be, fel gyujtá, kipusztitá, kirablá a falut, — az el fenséghez csatlakozott lakosok közül élve jcsak 23 jött be, a többi mintegy hatszáz halva hever. — Még asszonyaik s 8 éves gyermekek is lövöldöztek ellenüuk; de nem is volt kegyelem számukra. „Nunc seges est, ubi Troja fűit“, még a templom is romba van. . . . Omazta Laczi hozott is bélöle nehány rézképet. Sokat nem irhatok, mert minden perezKözművelődés, társadalom és közgazdaság. Mi az oka, hogy hazai iparunk nem képes prosperálni? ben riadót várunk. E napokban a sánezokat támadjuk meg. Egyébiránt minden lapba olvashatta Ön Kiss Erneszt hivatalos jelentését, iely a békési lovasságról szól — s én büszkén mondom ki, hogy ezek közé tartozom ! Egy szerb aranyruhás főnök, midőn már Neu- sina égett, a kéményen felmászva kiáltá: „elfoglaltam Neusinát Miklós czár nevében az Ausztriai császár részére.“ Alig végzé azonban szavait a vakmerő proklamator, midőn a kémény összerogyott s ő a lángokba hullt. Legyenek önök boldogok! Lajos. El lehet képzelni, hogy a szülök mennyi aggodalmakat állottak ki, mig fiaik a vész közepette harczoltak. Álljon itt mutatványul Terényi édes atyjának válasza, melyet Dal mádról aug. 26-án irt fiához. Kedves Lajtsim! Megbecsülhetetlen irán tárni fiúi gyengédséged, miként annak előtte minden héten tudósítottál csatározásaidról. Annál keservesebben hatott reám, leve leid 3 hétig elmaradtak; halálveriték környezett minduntalan, mert gondolám, ha el nem vesztél is, bajod történt. Miglen ismét megvi gasztaltál, mert a Neusinai ütközetből Írott loveledet megkaptam. — — — Borzasztó a helyzeted, de mégis dicső a. t.-------— — Olvastam, hogy a Római sánezokát bevettétek.-------Édes anyáddal mi va ló ban miattatok a legnagyobb aggodalomban vagyunk, mert Gyuri is aug. 9-én indult Pozsonyból az egész zászlóaljjal 3 gőzösön a tá |borba, ö az ezredben már 2-ik tizedes altiszt 7- §Az 1. és 2. §§ ban említett vasutak létesítése, engedélyezése és üzlete tekintetében ép úgy, mint a felmerült panaszokra vonatkozólag első fokban az alispán határoz, kinek határozatai ellen a kézbesítés napjától számítandó 15 nap alatt felfolyamodásnak van helye, mely felett másod fokban a közig, bizottság — harmad fokban és végleg a közmunka és közlekedésügyi miniszter dönt. 8. §. Az alispán által jelen szabályrendelet értelmében saját hatáskörben kiadott vasúti engedé* lyekről a mk. közmunka és közi. minisztériumnak — a kiadott engedély hit. másolatának csatolása mellett — esetről-esetre jelentés teendő. 9. §. Ezen vasutak felett a rendőri felügyelet első sorban az alispán, azután pedig a mkir. vasúti főfelügyelőség gyakorolja. A közm. és közi. miniszter fentartja magának a jogot, hogy az ezen szabályrendeletben értett vasutakat egyenként külön is megvizsgáltathassa és hogy azon vasutakat, melyek nem lettek a jelen szabályzat értelmében létesítve, vagy a melyek ellen közérdekű és igazolt panaszok támasztattak közigazgatási utón és minden kárpótlás nyújtása nélkül a tulajdonos költségén eltá- volithassa. 10. §. Törvényhatósági joggal felruházott városokban az alispáni hatáskört a polgármester gyakorolja. 11-§• Ezen szabályrendelet a hív. lapban történt közzététele napján lép életbe. Budapest, 1886. okt. 27. B. Orczy Béla sk. E kérdésre igeu egyszerűen és minden meggondolás nélkül kész a felelet, annak okai magunk vagyunk. Vegyünk csak a többi közt egy iparágat, a ruházati ipart, és lássuk, hogy álunk ezzel: Magyarország még most is annyi gyap- ut termel, hogy a cseh, morva, német, vájezi s egyéb külföldi gyárak tölünk átják el magukat gyapjúval. A gyapjút külföld kiszállítja, megszövi és miután tőlünk potom áron megvette, eladja azt nekünk posztó anyagban ó pénzért, megfizettetvén általunk a kiás beszállítási költségeket, a vámot, no meg egy kis províziót haszon czimén, mert hiszen azt csak nem kívánhatja enki sem, hogy pénzét haszon nélkül fektesse valaki be vállalatába. A mi iparosaink és kereskedőink pedig sietnek a az első sorban i-sö alkapitánya Jeszenszky Muki mellett. Keresd fel öt, ha lehet, ő a 4. honvédek zászlója alatt van. Gyula is azt írja Veszprémből, hogy ők is készülőbe vannak és a 7-ik honvéd zászló alatt van sorolva. Szegény kedves jó fiaim, én benneteket más pályára neveltelek. — Isten veletek 1*) írjál kérlek, ha csak azon szavakat „élek se bajom“ hát az én kedves Laczim ott van?* **) Csak kérlek írjatok, ölellek, csókollak s érzékeny szeretettel vagyok édesatyád T. A körülmények azonban olyanok voltak, hogy október elején Arad vidékére kellett mennie Lajosnak, — onnét Erdélybe vonult az oláhok ellen, hol a golyón kívül a kiütött epemirigy is pusztított a magyar hadseregben. Aradon nagyon közel volt a halálhoz. Ö maga Írja november n-éről Gyuláról édes atyjához, hogy egy ágyúgolyó elvitte a kalapját s szemét is megsértette, Erdélyben az oláhokat megfutamították s Halmágyon Ja magyar foglyokat kiszabadították. És amig ö eképen teljesité kötelességét, addig Gyula testvére az ország másik szélén, Bécs táján küzdött a hazáért. Akkor Írott levelei teli vannak aggodalommal szülei és testvéreinek sorsa felett. (Folyt, köv.) +) Szegény atyja akkor utolsó Isten veleteket irta, mert többé nem látták fiai, **) Laczi alatt Omaszta Lászlót érti. vel e hazafias lelkiilete teljes erejével fo hozzá a reá bízott feladat teljesítésébe: de hogy czélját elérhesse, a megye és kti Ionosén Gyulaváros közönségének támoga tására van szüksége, s midőn ezt kéri meg van arról győződve, hogy magaszto feladatának teljesítését a megye közönsé gének hazafiassága megfogja könnyíteni Felesleges volna elmondani Pfiffne Paulinának már ismeretes élettörténetét tudjuk azt, hogy a szabadság eszméje ál tál lelkesítve mint gyenge nő be állott i névtelen félistenek sorába s vitézsége s bá torsága által halhatatlan érdemű honvédségünknél, a hadnagyi rangot karddal kezében küzdötte ki magának, s ezen tényé vei kiérdemelte minden hazafi osztatlar elismerését; tudjuk azt, hogy éveken keresztül ette a bujdosók keserves kenyerét férfiúnak is díszére váló ön megtagadással s evvel kivívta tiszteletünket; tudjuk azl hogy elárultatván, midőn a kíméletet a gyenge nők irányában sem ismerő hatalom által legszentebb női erényében sértetett meg, saját kezével oltotta ki nemes életét, s ezzel kiküzdötte minden hazafi és minden honleány igaz becsülését, s ha mindez erények, egy nő szivének világában lelhetők fel, arról a nőről csak rokonszenvvel s szeretettel emlékezhetünk meg. Lehet-e egy ilyen nő sirhalmát jeltelenül hagyni, lehet-e egy ily nemes lélek porhüvelyének elhagyott sírban nyugodni? Nem! Az évek hosszú során elkövetett mulasztást helyre kell hoznunk, s ha nem akarunk méltatlanok lenni arra a szabadságra, melyet elődeink vér áldozattal küzdöttek ki számunkra, szent meggyőződésünk, hogy Pfiffner Paulina (Ligeti Kálmán) sirhalmán minél élőbb, s minél díszesebb emlékkőnek kell emelkedni. A bizottság a czél elérhetése végett gyüjtőivek kiadatását határozta el. Teljes bizalommal fordulunk tehát] Békés megye hazafias polgárai s különösen] henleányaihoz, tegyék magukévá ez eszmét,] indítsák meg a gyűjtést, hisz a női nem-] nek szerzett eltörölhetlen érdemet, a női] nem homlokára fűzött hervadhatlan babért] Pfiffner Paulina nemes élete és martyr] halála. Nem kérünk mi nagy áldozatokat,] csak néhány fillért áldozzon a megye min-] den polgára s akkor hisszük és reméljük] hogy rövid idő alatt diszes kő fogja je-1 lölni a dicső amazon sírját, s hogy ebben] a hitünkben, s hogy ebben a reményünk ben nem csalódhatunk, annak biztos zálo-| gát Békésmegye közönségének hazafias ér-| zületében találjuk! Bodoky Zoltán jegyző.
