Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-11-14 / 46. szám
külföldi gyártmányt megvásárolni, és azt részint feldolgozatlan, részint feldolgozott állapotban a fogyasztó közönség körében forgalomba hozni, mely üzlet mellett aztán természetesen a mi hazai gyárosaink versenye stagnál, holott ezek a kiviteli és behozatali költségeket nem fizetvén, versenyezhetnének a külföldi gyártmánynyal. Nem kell hozzá reklám, hogy a mi hazai posztógyáraink minőség tekintetében kiállják a versenyt a külföld hasonnemü gyártmányaival, sőt a gácsi, brassói posztónak ismert hitele van régidő óta a hazában és hazán túl is, és mégis mit tesznek kereskedőink as iparosaink? Panaszkodunk, hogy a kereskedés és ipar rosszul megy, szünetel. Panaszkodunk, hogy nincs pénz. És mégis ők küldik ki a milliókat Bécsbe, Brünnbe s tovább Liwer- poolba, Manchesterbe, sőt Amerikába is, holott ha az a pár száz millió, a mi ez utón külföldre vándorol, benn maradna és itt czirkulálna, bizonyára a mi kereskedőink és iparosaink éreznék meg annak kedvező hatását első helyen. A kereskedelemben főszerepet játszik a kozmopolitizmus. A kereskedő első helyen kereskedő, neki a szigorú számokkal ven dolga, ha élni és boldogulni akar, és csak azután és utolsó helyen a kereskedő, hazafi! Ez nem jól van igy. Elismerjük, hogy a kereskedő nem élhet meg hazafiságból, de engedelmet kérünk, a kereskedőnek első helyen hazafinak is kellene lennie. — Ez először pénzbe sem kerül, azután pedig hazafias érzet mellett épen úgy lehet a szigorú számokat megszámolni, mint ha haza- fiság nem él is keblünkben. Kereskedőinknek tehát első helyen azt kellene figyelembe venni, hogy mik azok az áruezikkek, melyek a hazában is termeltetnek és előállittatnak, és ezeket kel lene első helyen pártolniok és forgalomba hozniok. Nem vádolunk általánosságban és feltétlenül, de mindenesetre kereskedőinkben több hazafiság kivántatnék, mint ameny- nyiröl üzletük által tanúságot tesznek, és kimondjuk a vádat, hogy első sorban kereskedőink és iparosaink okai annak, ha a kereskedelem és ipar pang és nem prosperálhat. Visszatérve felvett tárgyunkhuz, a ruházati iparra, naponkint olvashatjuk a hirdetéseket, hogy ez s ez a kereskedő és iparos épen most tért haza külföldi utjából és előnyös bevásárlásai folytán abban a helyzetben van, hogy a közönséget olcsó árban szolgáltatja ki. No már most hol olvashatjuk azt, hogy ez e ez a kereskedő vagy iparos most látta el árútárát szebeni, brassói és gácsi szövetekkel? Sehol sem! Tehát ez igazolja azt, hogy kereskedőink és iparosaink a hazait nem pártolják, mert ha pártolnák, annak bangót is adnának. Nem először szólalunk fel, buzditva kereskedőinket és iparosainkat, hogy a romániai vámháboru által sújtott erdélyi ipar támogatására és pártolására siessenek fel E tekintetben már a kormány is jó példával jár elől, áldozatba sem kerül, ha a azai elpusztulásnak indult erdélyi ipart pártfogolják, amellett pedig az erdélyi ruházati ipargyártmányok jóság, tartósság tekintetében fölülmúlják a külföldi enemü gyártmányokat, az árt tekintve végre az sokkal jutányosabb mint a külföldi; azonsán a sajtó folytonos nógatása sem elég arra nézve, hogy kereskedőink és iparosaink sivár keblének jegét felolvasztván, hazafiui kötelességérzet foglalja el annak helyét, mert különben már jelt kellene adni arról, hogy itt és itt erdélyi ruházati ipartermék kapható jutányosán. Minthogy pedig a sajtó nem hallgathat még akkor sem, hogy ba folyton siket fülekre talál is; ismét és újra felhívjuk kereskedőink és iparosaink hazafiui figyelmét az erdélyrészi ipargyártmányok pártólására és meghonosítására Rámutatunk a többi közt, egyedül hazafiságból és nem üres reklámból, Bock M. Mór brassói és nagyszebeni gyapjú kelmék kiviteli raktárára Feketehalmon. Tegyenek egy próbát kereskedőink és iparosaink, és meggyőződnek róla. hogy minőség és ár tekintetében, a kül földi hasonnemü gyártmányokkal össze hasonlítva, tetemes különbséget fognak találni és legkevésbé sem szorulnak arra hogy a külföldi gyártmányokat, silányabb minőségben és drágább áron szerezzék be Szüntessék meg tehát kereskedőink és iparosaink ez utón is azt az okot, hogy hazai iparunk nem prosperálhat. Pártoljuk a hazai ipart! Abul-XSazem története. Persa rege. Fordította: Oláh György. (Folytatás.) Midőn az éj közeledett s ideje volt indulnom, hova szerelmem szólított, a szultán palotájához sieték. A palota ablakából kötélhágcsót találtam lenyúlva. Felkusztam azon s belépve a palotába átmentem két szobán s drága bútorokkal elhalmozott harmadikba jutottam, melynek közepén ezüst trón volt felállítva. Nem sokat ügyeltem a szemkápráztató fényre, egyedül imádottam köté le tekintetemet. Oh uram, mily kelletnek I A természet akarta megmutatni ez egyszer, hogy mily tökéletest tud alkotni, vagy lázas képzeletem nem engedte, kedvesemben hibát felfedezni. Inkább el valók bájolva szépségétől mint valaha, ő engem a trónra ültetett, Mellem ült s kérdé ki vagyok ? Nyiltszivüséggel beszéltem el élettörténetemet s láttam, mily figyelemmel, epedve tekint rám. Megindulni látszott helyzetemen, melybe a sors sodort, s ezen részvét, mely jó lelkének volt kétségtelen bizonyítéka, szerelmemet a legfelsőbb fokra emelé. — Oh isteni jó lélek, szóltam hozzá — bármily szerencsétlenné tett engem a végzet nem szánalomra, de irigylésre méltó vagyok ha te szenvedésemet érezni tudod. Édesen csevegtünk, megvallá nekem hogy ha engem látása elragadott, ö sem tagadhatta meg figyelmét személyemtől. — Ha te. szerelmem — folytató — megEndrőd, 1886. nov. 10. T. szerkesztő urI Endrőd 9000 róna. kath. lakossága templomának védszentje sz. Imre herczeg s igy itt e hó 5-én búcsú vala. Egyházmegyeszerte ismeretes e nap fénye, melyet nemcsak a hívők vallásbuzgalma, hanem a 35 év óta e helységben működő Scbief- ner Ede prépost ur magyar vendégszeretete tett azzá. Reggeli 10 óráig zsúfolásig megtelt a templom. A szertartást fényes segédletével Schiefner prépost ur tartó. Majd a szószékre lépett Szirmay Árpád, Szarvas derék plébánosa s gyönyörű beszédére a legnagyobb megilletödés szállta meg a hallgatókat. A tétel, a melyből kiindult: „Boldogok azon szolgák, kiket az Ur ébren talál.“ Mozzanatokat vesz sz. Imre életéből, ki minden éjjel lelkeit zsoltárokat olvasni Isten dicsőségére, ki Veszprémben szt György templomában megértve az Ur akaratját, örök tisztaságot fogadott. Ékes nyelvezettel fejtegető, mily hiába való a földön boldogságot keresni s mily különbség van az égi és földi boldogság között. Minden emberben benne van a vágy boldognak lenni. Augusztus ómai császárt tartják legboldogabbnak, de nem volt az, hiányzott égő vágya — örököse. Az em bér kívánságaiban kielégithetlen. Szép példákban mondád, ki vagy, ösmerj meg engem is. Dardané nevem, Damaszban születtem. Atyám a most is uralkodó fejedelem vezére volt Behruznak nevezték. Mivel fejedelme dicsősége s hazája jólléte volt tetteinek irányadója, ellenségei voltak mindazok, kik nem hasonló érzések által vezéreltettek, s ezek végtére is a fejedelmet felingerelék ellene Szerencsétlen atyám! Sok évi hű szolgálatai jutalmául az udvartól száműzetett. Szerény hajlékában vonta meg magát s idejét kizárólag nevelésemre forditá, de fájdalom, nem érhette meg fáradozása gyümölcsét, — elhunyt mielőtt gyermekéveimből kiléptem volna. Anyám, alig hunyta le szemeit atyám pénzzé tett mindent, mi atyámról maradt, s a kegyetlen kivetkőzve anyai érzetéből, engem is eladott s ö kedvesével Indiába ment. — A rabszolgakereskedő engem Kairóba hozott s a szultánnak ajánlott fel, ki elragadtatva lenni látszott látásomon. Elragadtatásában a fejedelem roppant összegen vásárolt meg s Keydkabírt, a hárem főnökét szólitá: — Vezesd e rabot külön lakosztálybai « Fényes termek szolgáltak ezentúl lakhelyemül. Pompa vett körül, fényes ruházatba öltöztettek, enyhítő italokkal kínáltak számos cselédeim, dal- s zene művészete gyönyörködtetett. Azt mondák, a szultán akarja úgy, s mindent elkövetnek, hogy megelégedett legyek. . , Majd eljött hozzám a fejedelem s rajongó szerelmét édes szavakkal tolroacsola. Tapasztalatlanságom csak fokozta elragadtatását. elgázolta. A fiatal gyerek súlyos zuzódásokat szenvedett s a megyei kórházba szállíttatott be ápolás végett. Jótékony czélu hangverseny. Orosházáa az izraelita nő-egylet alaptőkéjének javára november hó 20-án hangverseny fog tartatni. A hangversenyen mint közreműködők résztvesznek : Hegyei Géza ur, kinek művészi játékát Gyulaváros közönsége is élvekte, Hegyei tanítványa Steiner Ida kisasszony, továbbá Vangyel Sándor és Singer Béla urak. A hetes bizottság — mely a Pfiffner Paulina sírján emelendő emlékkő Ugyébeu teendő intézkedések végett küldetett ki — vasárnap, f. hó 7-én tartotta alakuló ülését, melyen a tagok teljes számmal jelentek meg s elnökké Dr. Kovács Istvánt, pénztárnokká Dömény Lajost, jegyzővé pedig Bodoky Zoltánt választották meg. |Az ülés megbízta a jegyzőt, egy felhívás szövegezésével, a felhívás elkészülvén, a hetes bizottság azt az 1886. évi november hó 12-én tartott ülésén elfogadta s a gyűlésekre megállapította, hogy kiknek küldessenek a megyében Igyüjtő-ivek. A felhívást lapunk mai száma egész Iterjedelmében közli. A 'bizottság a gyűjtő-ivek (szétküldésével az elnököt és jegyzőt, több — ez [ügyre vonatkozó kérdésben — megállapodásra ljutva, a hozott határozatok végrehajtásával az [elnököt, pénztárnokot és jegyzőt bizta meg, I felkérvén az elnököt, hogy szükség esetén a bizottságot ismételten hívja össze, Megérkezett. Már több hete éléuk suttogás folyt az úri kaszinóban, nagy esemény vetette előro árnyékát, már készülődik, már utón van, a napokban megérkezik, volt hallható a beavatottak körében. A szoba felsnroltatott i minden felesleges bútortól mentesittetett. Már akadtak skeptikusok is, a kik azt hitték, hogy nem fog megérkezni, I végre pénteken a kételkedő arczok örömmosolyra rándultak, megvan, itt van, megérkezett, pompásan néz ki, öröm ránézni, I az uj billiardasztal méltóságteljesen tűrte a' rósz 'lökéseket, csak akkor jajdulva fel egy kicsit, mikor a dákó posztót ért. A drága vendég, (majdnem 1000 írtba került), nem egyoldalú mint talán azok közzül néhányan, a kik játszani fognak rajta, hanem kétoldalú az egyik, a co- rambole imádóinak, a másik oldal pedig azon játéknemekhez nyújt tág teret, a melyekhez lyuk is szükségeltetik, de azért nem kell a billiardasztal alá bújni, ha másik fajta játékot akarunk játszani, hanem az asztal annyira szives, h'ogy [csekély segítséggel saját tengelye körül megfordul, s igy van azután, hogy most felváltva játszanak karambolt és paczikát, hogy jogczim legyen az asztal megfordításához. A várva-várt jövevénynek csak egy hibája van, az, hogy pénteken érkezett, a babonások máris megjósolták, [hogy vagy a billiárdnak, vagy a gazdájának valami malheurje lesz. Egy ritka vendég. Julam Húszéin khan iszfabani perzsiai illetőségű bűvész és delejező városunkba érkezett, és tegnap és ma |a Korona vendéglő termében előadásokat tart. IAz illető Vámhéry Armin által van ajánló-levél- |lel ellátva, s meglepő műveltsége s a szakába vágó ismeretekbeni ügyessége által tűnik ki. — [Mint tősgyökeres áziai, a franczia nyelvet folyékonyan beszéli. — Előadásaira felhívjuk a t! [közönség figyelmét. A „Pertu-“ Hírlapi utón kér egy valaki felvilágosítást az iránt, hogy mily kifejezésekkel [illik a . . . pertu poharat felajánlani: — A kérdés furcsa és bizonyára a kiváncsi kérdezősködő [az első, a ki e tárgyban utasításra szőrül, de [azért iparkodunk lehető komolyan válaszolni. Két [barát közt a pertu csak koczintás közben köthetik meg, és pedig úgy, hogy az idősebb felszólítja az ifjabbat a testvér-pohár ürítésére. Hogy [milyen kifejezéssel szóllittatik fel az illető, az [attól függ, hányadik pohárnál történik meg a [pertu. Az első pohárnál rendesen az járja: [„Uram! régi óhajom, hogy önnel megigyam n [testupoharat, ha nincs ellene kifogásod, tehát“,,. A második pohárnál : „Mégis különös, hogy két ilyen derék ficzkó, mint mi, magázza egymást ! listen éltessen brúder!“ Vagy igy : „Pajtás — ne [nagyságosuk egymást ezentúl I“ — A harmadik pohárnál csak igy egyszerűen : „Huuczut az url | _ s ez a legnépszerűbb formula. Az űr, kihez « fe lszólítás intézve van, a mellett, hogy elismeri mikép ö hunczut, fenékig üriti a poharat és u | testű testvérével jobbról-balról összecsókolózik |Hogy a további poharaknál milyenek a kifejező- ,lsek, arra megtanitbkt a bor, a mit ily körülmények közt a további poharakból kibörpentünk, Mindez áll, ha kél barát kőt pertuságot. Baráton [kívül még csak barátnővel- képzelhető a pertu. 1 Azt úgy szólítjuk fel rá, hogy kérünk tőle égj csókot. Ha ad, akkor bátran „per tu“ szólít- |hatjuk I Probatum esti így levék a kedvelt szultána s társnőim szerelemféltő dühének tárgya. Mindent elkövetnek ellenem, de óvatos vagyok s okot nem adtam soha a legkisebb gyanúra sem, nem mintha sorsomat boldognak tartanám, mert a szultánt nem szerethetem s nem vagyok nagyravágyó, kinek a boldogság hiányát 1 pazar fény pótolhatná, de jól esik látnom a megbuktatásomra irányuló hiába való törekvést. Bocsásd meg ifjú e hiúságomat; de szivem érintetlen s életemnek érdeket e kis hiúság nyújt. Te vagy ifjú, kinek számára a végzet fentartá -ifjú szivem első gerjedel- mét. Szeretlek. E vallomás kimondhatlanul boldoggá tett, Örök szerelmet esküvék Dardanénak s mintha a sors ki nem fáradt volna még üldözésemben, abban a pillanatban, midőn kis kezét ajkaimhoz emelérr, felnyílt a terem ajtaja s a szultán belépett szolgáitól kisérve. Dardané ijedten sikolta fel s védöleg szorita hevesen dobogó szivéhez. — Elvesztünk — igy sóhajta fel .s karjaim közzé rogyott. A szultán zordon tekintettel szemlélt bennünket. — Boldogtalan, — szólt Dardanéhoz sza- nakozva, Nyomorult! — kiálta hozzám, hát szentségtelenül palotámba merészeltél törni i A szultán lábai elé hurczolták. Vártam a halált. Ö 'kardot rántott, hogy szivembe döfje, midőn Darderné dajkája meggátolta szándékában. (Folytatása következik.) gazolja, mily változékony a világ adománya. Maiel{ lozannát kiált, holnap feszítsd meg 1 Szépség,|gz( ;azdag8ág, becsülés, barátság stb. mind múlandó. Lp ény. azonban az emberbe bele vau oltva a bol-1 ogság utáni vágy s mivel a (öld nem adhatja.J éressük fönt, illetve azért vagyunk a földön, hogy|az I ®£* korona elnyerésére érdemeket szerezzünk.|v® ^rao beszédjét Isten és szt Imre herczeghez|h& senesztett megható fohászban fejezé; mi a meg*|H< lletödés könyeit csalta a hallgatók szemeiből. jro Délben diszes vendégkoszoru gyűlt Schiefner ne Cde prépost ur megyeszerte ismeretes asztalához, jg;. loI bár „szerény böjti“ de lukullusi lakomában részesültünk. . . . . . Pi A kedves házi ur pompás étel, finom borok|jQ !8 pezsgők mellett gondoskodott szellemi ólvezet-j^/ ‘öl is. Hisz szívhez szóló kedves szavaira akeb-Lp et oly kellem árasztja el, miként az eső melegje lyári napon a levegőt. ° Ije Toasztot mondott vendégeire A. WodianenA fsgyuri párrá kiemelvén ezek nagy erényeit,]g< Efherndly György jószágigazgatóra, kitűnő gazdál-jsá todási rendszerét hangsúlyozván, Grócz Bélárajü! *tb. Lehóczky József orosházi plébános ur is sziute|tc több élvezetes, humorteljes toasztot mondott, je-|g lesül a házi urra szives vendéglátásáért, kijelent-[t< ven prépostunk számos érdemeiből, hogy oly nagy-|s: szerű iskolát emelt hiveinek, minő kevés van me-|ü gyénkben, Kuczkay szarvasi ügyvédre, Spett Gyula ji gyomai, Szirmay Árpád szarvasi lelkészekre.je Szirmay pedig Lshóczkyra mondott szellemes to- fi asz tot. L A számos jelenlevők közül kiemeljük :| Kherndly György jószágigazgatót, Kuczkay szarvasi] ügyvédet, Grócz Béla csorvási, Spett Gyula gyo-L mai plébánosokat, Dávid Kornél és Hóza János] lelkészeket stb. |a Egy jelenvolt. I . |t Hírek. ______ II |f K inevezés. Haviár Lajos városunkban elö-P oyösen ismert fiatal tehetséges segéd-mérnök, ki |1 az államépitési hivatalnál volt alkalmazva, ugyani oda királyi mérnökké neveztetett ki. Gratulálunk]' a megérdemelt előléptetéshez. Búcsú, Endrődön e hó 5-én sz. Imre . napján tartatott meg a szokásos búcsú. A zsu-h folásig megtelt templomban a szertartást Sohief-I ner Ede prépost végezte, az ünnepi imát aj szarvasi plébános, Szirmai Árpád mondotta. Azt isteni tisztelet után gazdag lakoma volt a plé-L bánián. Halálozás. Tóth Ferencz jómódú gazda,|i 73 éves korában elhunyt. Temetése e hó 8-ánr ment végbe. Körvadászat. Szöllősön e hó 16 és 17 én [ kedden és szerdán nagy körvadászat lesz, melyre] városunkból is több Nimród hivatalos. Jubileum. Bencze Béla szeghalmi ref. tanító működésének negyvenedik évébon e hó 5-én| tisztelői és barátai által nagy ovatiókban részesült. Vasúti baleset, Békési István dobozi 14,| éves gulyást Kétegyháza és Lőkösháza között Budapestről Aradra menő személyvonat e hó 7-én|
