Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-07 / 45. szám

45-ik szám

• • Gyula, 1886. november 7-én

V. évi olyant.

Szerkesztőség: .Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vitaza.

Előfizetési díj:

Egész évre

..........5 írt — kr.

Fé

lévre ..............2 »5° »

Év

negyedre .. .. '1 „ 25 „

Egyes szám ára 10

Társadalmi és közgazdászati hetilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság.

Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Bodoky Zoltán.

Kiadó hivatal: 1

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők

Hirdetése k

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban/ Nyilttér tora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Maasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Z/iyiót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A.f Schalek Henrikf JYIoose Rudolf és Dukes 31. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon

Bizottsági javaslat Gyula városa regale megváltása tárgyában.

felvétele; — és mert a bizottság nem 250 ezer frt, hanem 280 ezer irtot hoz felvételre javaslatba, ennek szükségletére a kővetkező számítást tesszük:

Tisztelt képviselő testületi

A folyó évi Julius 6-iki képviseleti közgyűlés 36. számú határozatával az alulírott bizottság ki lett küldve, hogy a mit. gróf Wenckheim családdal, a regalejog megváltása tekintetében érintkezésbe lépjen s igyekezzék odafratni, hogy a megváltási árra nézve a lehető legelőnyösebb egyezséget kösse meg.

A bizottság ennélfogva a méltóságos grófi család megbízottjával, gróf Wenckheim Géza úrral érintkezésbe lépvén, kölcsönös eszmecsere utján az egyezséget 250 ezer forintban állapította meg, s e tekintetben a f. évi szeptember 9-én tartott képviseleti közgyűlésre 4532. szám alatt jelentését. beterjesztette.

Eme jelentésnek kifolyása ugyanezen közgyűlésből az*- 53. számú határozat, melylyel a bizottság megbizatott, hogy a pénzösszegnek minél jutányosabb feltételek melletti beszerzéséről, a regále jognak mi-, kénti kezeléséről, az elérhető haszon eredményéről, s egyúttal, ha a kincstárral a fogyasztási adóra nézve egyesség jönne létre, ennek jövőbeni kezeléséről is véleményes jelentést tegyen, eme jelentést kinyomassa, 8 nappal a gyűlés megtartása előtt a városi képviselők között kiossza, megálla- pittatván a gyűlés határnapjául a f. évi november hó 15. napja.

Sorrendben haladva, jóllehet a megváltási összeg tekintetében ismeretes a tisztelt képviselő testület előtt annak ára, minden további alkunak megkísérlése nélkül 250 ezer forint, kötelességünknek tartjuk tudomására hozni az uradalomnak erre vonatkozó feltételeit.

1. Hogy átadja a gyulai és gyulaeperjesi italmérési, vásári, halászati és malom jogokat;

2., átadja az épületek közöl: a Korona vendéglőt, Arany sast, Döbögőt, Nap- és Bikakorcsmát, az izrael. templom megetti vendéglőt, a belső vásártéri és bárdos hid melletti nagyobb czédula házakat; valamint a csabai, kigyósi, aradi, péli, gyula-várii, sarkadi és dobozi kissebb czédula házakat, végre, a jelenleg vásártérül fennhagyott . 118686/noo holdra terjedő vásártért;

3. a váltsági összeg a város érdekében a megyei törvényhatósági közgyűlés, az eladó kiskorú árvák érdekében pedig a megyei ár vaszék által is történt jóváhagyás után, egyszerre fizetendő le;

4. a megváltott jogok és megvett ingatlanok iránti szerződésre szükséges bélyegköltség, és átruházási illeték, vagy netán ez ügylettel járó más költségek a város által fizetendők;

5. a javadalmak és ingatlanok a szerződés jóváhagyásától számítva, csak fél év után fognak átadatni, de eme fél évre a bérlő által fizetendő haszonbér a várost illetendi;

6. a halászati jogra, félreértések kikerülése végett, az örök úrbéri egyezségben megállapított feltételek maradnak az irányadók.

Eme feltételek azok, melyek mellett az egész regalejog a város tulajdonába bo- csáttatik s a melynek elfogadását a bizottság Gyula város jövőjének jól felfogott érdekében elfogadásra melegen ajánlhatja, és mindennek megvételére és lebonyolítására szükségesnek mutatkozik 280 ezer frt.

Tőke szükséglet 250.000 frt.

2°/0 leszámítás 5.000 frt,

Ennek leszámítása 100 frt.

Kötelezvény, bélyeg 875 frt. Kincstári illeték 3032 frt 50 kr,

280.000 után y2 évi kam. 8120 frt. Népkertre 10.000 frt.

Előre nem láthatókra 2872 frt 50 kr.

Összeg 280.000 frt. a bizottság azonban, Gyula városa jól fel fogott érdekében, haladásának előmozdi tására és saját, valamint a vidéki közönség kényelmére is, feladatának tekinti azt, hogy e város kebelében egy oly vendéglő épület legyen, amely tekintve szomszéd városa inkát, a mai kor igényeinek megfelel. Nem kíván még most részletekbe bocsájtkozni a helyiség tekintetében, csak jelzi annak szükségességét és ép azért, mert arról meg van győződve, külön inditványképen előterjeszti: hogy ne 280 ezer, hanem 300 ezer forint vétessék fel, amely többlet előre nem láthatókból és esetleg a nép kert csarnokából megmaradó összeggel együtt, egy, a város előnyös helyén fekvő városi vendégfogadónak felépítésére fordit tassék. Ha ezen inditványunk elfogadtatnék, a váltság megtörténte után szinte eme bizottság bízatnék meg erre javaslattétellel

az

Ugyancsak a bizottság kimondatni vélné azt is: hogy a regalejog jövedelméből folyó jövedelmek teljesen külön kezeltessenek egy külön bizottság ellenőrzése alatt, amelynek elnöke a polgármester legyen és hogy arról minden rendes képviseleti közgyűléshez jelentést tegyen ; és hogy a netán előlegesen megállapitott rendes fizetéseken túl e pénztárra csak a képviselő testület beleegyezésével történhetik kiadás; a pénz pedig takarékpénztá- rílag kezeltessék.

A pénz beszerzése tekintetében van szerencsénk a következő jelentést tenni.

A bizottság Dobay János polgármester és Göndöcs Benedek apát s ország- gyűlési képviselőt megbizta, hogy jóhitelű pénzintézetekkel érintkezésbe tevén magukat, igyekezzenek oda hatni, hogy minél előnyösebb kölcsönt biztositsanak; — minél fogva nevezettek először is Bécsbe az Osztrák földhitelintézet és Nemzeti bauk- hoz, majd pedig Budapesten a Magyar földhitelintézethez menvén, megbízatásukat előadták. — Jóllehet ezen intézetek az alább ajánlandó intézeteknél látszólag ju- tányosabbak, mert az Osztrák földhitelintézet 471/2 évre 53/4 %-tólit számit, a budapesti Magyar földhitelintézet 41 évre 5 °/0-tólit számit 90—91 forint árfolyamon kamat és tőke törlesztésbe; — ámde ezen három intézet csak az ősz- szes birtok kétszeres értékére — és feltétlen bekebelezésre ad kölcsönt, minél fogva ott legfeljebb 100—120 ezer forint lenne nyerhető.

A negyedik intézet a Pesti kereskedelmi bank, bekebelezés nélkül hajlandónak nyilatkozott 5'60°/0 tólira kölcsönt adni 95-5 árfolyamon s a bekebelezést fen- tartva azon esetre, ha a kölcsönt veszélyeztetve látná s a fél évi törlesztések rendesen nem fedeztetnének.

Minthogy pedig az alább elősorolandó két intézet a fentebbi négy intézetnél előnyösebb kölcsönt ajánl, ennél fogva kérjük a fentebbieket csak tudomásul venni és a kölcsön elhatározásánál az alábbi két intézetet mérvadónak venni.

A Magyar jelzálogbank elnöke Nagy- méltóságú Széli Kálmán ur azon ajánlatot tette: — hogy 280,000 forintot, vagy

300.000 forintot is rendelkezésre bocsát évi 5’55 °/o tóli kamat törlesztés mellett s ezt 97 forinttal százát váltja be; minél fogva a kölcsön IS# -ad részbe kerülne.I — A kölcsönt csak az esetben kívánja Gyula városa összes vagyonára bekebe- leztetni, ha az évi törlesztések pontosan nem teljesittetnének, vagy a törlesztésre időhaladék nem eszközöltetnék ki. — Ily módon az évi törlesztés 15,540 forintot igényelne 50 éven át 280,000 forint után.

Jóllehet eme kölcsön az alábbiakhoz képest az összeg tekintetében a legjutá- nyosabb, de a bizottság kénytelen aggályait kifejezni a bank alapszabályok és a megküldött kötelezvény iránt, melyekben a kamatadó a városra nehezednék; — továbbá mert biztosítási alap köttetik ki, ennek százaléka pedig meghatározva nincs s igy tartható tőle, hogy a kölcsön előnyössége az alábbi kölcsönökhez képest hátrányossá válnék; — e czélból a bizottság felterjesztést tett részben a kötelezvény egyes pontjainak módosítására, részben egyes pontok határozottabb és világosabb szövegezésére. — Erre nézve azonban még válasz nem érkezett-.

A hazai első takarékpénztár három féle ajánlatot tett, és pedig:

a) 50 évre 6 °/o kamat és tőke törlesztéssel, 100 frt készpénz beváltása mellett; — a kölcsönre esnék évenként, csak

275.000 forint felvétele mellett — mert ez elég lenne — 16,500 frt; —

b) 50.évre 5’80 % tőke és kamat törlesztéssel 98 frt árfolyamon, a kölcsön jönne 5 frt 92 • krba s esne évenként

280.000 forint után lö,240 frt; —

c) 41 t/2 évre, 6°/0 kamat és tőke törlesztés mellett, 98 frt árfolyamon beváltva, esne évenként fizetendő 16,800 forint.

A bizottság eme kölcsön tekintetében nézete szerint határozottan a másodikat, vagyis 50 évre 5'80 °/o*fóli, 98 frt árfolyam mellett felveendőt ajánlja; s e tekintetben a Hazai első takarékpénztár elnöke nagyságos Steiger Gyula úrhoz fel is irt, kérve őt a Békés városi kötelezvényhez hasonló mintát küldeni, a melyben a kölcsön módozatai és kötelezettségei határozottan kifejezve legyenek; felkérte őt egyúttal, hogy lehető esetben az 50 évre terjedő ö^O^/o-os 98 frtos kölcsönt 48 évre szállítaná le, vagy ha ezt nem tenné, a város a harmadik módozat szerinti kölcsönt is hajlandó lenne felvenni, de nem 41 y2 évi, hanem Békés városához hasonlóan 40 y2 évi törlesztéssel.

A válasz azonban innen sem érkezvén még meg, a bizottság tekintve e közgyűlés idejének közeledtét, kénytelen közvetítő inditványával fellépni, azon esetre, ha a közgyűlés napjáig határozott válasz mindkét helyről nem érkeznék, és pedig indítványozza a bizottság: hogy mondja ki a képviselő testület első sorban is, hogy a regale jogok megváltását 250,000 forint készpénz összegen a Méltóságos uradalomtól az általa kikötött feltételek mellett megveszi s e czélból a legelőnyösebb köl- csön-ügyletet, vagyis a második módozat szerinti 50 évre terjedő 5-80 °/o-tóli kamat és tőke törlesztésű kölcsönt 98 frt árfolyamon a Hazai első takarék pénztárná megköti.

Ha a válasz a két pénzintézettől megjönne a képviseleti közgyűlés megtartásáig,

lehet hogy ezen inditványunk némi mó- ositást fog igényelni, mert a bizottság íatározott óhajtása az, bogy csakis azon cölcsön vétessék fel; mely Gyula városa lözönségére legolcsóbb s igy legelőnyösebb is.

A regalejognak megváltás esetében, mikénti kezelésére nézve, van szerencsénk je- entésünket a következőkben megtenni:

Kétségtelen az, bogy midőn egy város közönsége egy oly jogot vesz, a mely vagyonának biztosítékából fedeztetik, jogosítva van ama közönség, eme jogot mentül előnyösebben a maga. részére értékesíteni, s eme jogot mindenki által hozzáférhetővé téve élvezni. Ámde ennek kezelése költséges s ellenőrzése az emberi természetben rejlő haszonlesésből folyólag, nehéz és bizonytalan; minélfogva tágabb körű ily kezelés a mai viszonyok között, a midőn a vételár lefizetéséig, — biztos alap szerint kell számítanunk — nem ajánlhatunk.

Hogy azonban megközelítőleg e jogot mindenki által hozzáférhetővé és élvezhetővé tegyük, és a város kötelezettségét is biztosítsuk, első sorban a következő ajánlatot tesszük :

a jelenleg meglévő vendéglők tulajdonosainak egyezség utján állapíttatnék meg hat évre a regaleváltság, valamint a város tulajdonát képezendő egyik vendéglőre, például: áz Anfangra és Népkertre is, s ezek jogosítva lennének az italt, a megállapitott váltsági áron, biztosíték letétele és előleges fizetés mellett árusítani. — Ily vendéglők, vagyis italmé- lési helyiségek lennének ; az Anfang, Nép- kert, Magyar király vendéglő, Komló s a vasútnál a Fazekas vendéglő; — a többi vendéglők, korcsmák, sör- vagy pálinkamérésekre a várossal szemben vagy egy, vagy egységet képező több vállalkozóval egyezség köttetnék, árverés utján, mint Csabán is van, hogy jogosítva vannak az ital után, előlegesen megállapitott regale- váltságot szedni.

A kezelésnek ezen módozata szerint mindenki joga és óhajtott igénye respec- tálva lévén, a concurrentiának oly tág tér van hagyva, mely feltehetővé teszi, kogy az italok úgy jóság, mint jutányosság tekintetében is, a városi közönség beengedésével találkozandnak.

Ha eme mód nem vezetne sikerre s nem hozná be ama jövedelmet, a mely a költségek fedezését lehetővé tenné, az esetben második módul ajánlanánk a város egy korcsmái épületéinek, például az Anfangnak, vagy más, időközben a város által épitendő vendéglőnek és a Népkertnek kiadását árverés utján ; . azonkívül, hogy némi eoncurrentia legyen, a városnak két részre osztását, még pedig : az élő viz csatornán inneni és túli részre s e részeknek két külön bérlőnek árverés utjáni kiadását.

Harmadik módnak, ha e kettő nem sikerülne s nem hozna be annyi jövedelmet, a mennyire szükség van ammorti- satiókra, adókra, tartaléktőkére és ‘ oly alapra, melyből Gyulavárosa városi kényelemre vagy közművelődésre valamit fordítani — kénytelenek vagyunk az egy kézbe bérbeadást, árverésutján—javasolni.

A regaleváltság értékesitése tekintetében ezek volnának fokozatos véleményeink ; nem jávasoljuk, hogy e tekintetben már most véglegesen határozva legyen, mert még az egyesség sincsen jóváhagyva, még kevésbé a váltságösszeg kifizetve. A váltsági összeg kifizetésétől,