Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-10 / 41. szám
411 k szám Gyula, 1886. október 10-én V. évfolyam f----------—^ Sz erkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nőm adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre .. .. .. Évnegyedre .. Egyes szám 5 írt — kr. 2 « 5° » 1 . 25 » ára 10 kr. Társadalmi és közgazcláiszEi'bi liotila^p MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh Oyörgy, munkatárs: Bodoky Zoltán. f------Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Hoasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Upót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Nemzetgazdasági ismereteink.*) A magyar társadalomban mi sem megy oly lassan, mint a gazdasági ismeretek terjedése. A nemzet zöme, bár hogyan elvegyült is gazdálkodásban, iparban és kereskedés* ben tökéletesebb nyugati fajokkal, még mindig a régi „lovagias“ korban él. Fö dolga a politika s mint nemzetünk nehéz időszakaiban, ma is az államföntartás fölösleges gondjai nyomják el a reálisabb művelődési törekvéseket. Akárhány szép- müveltségü, sőt kiemelkedő emberünk van, a ki belső és külső politikai kérdéseinkről órák hosszáig tartó okos beszédeket tud elmondani, de nincs tisztában még a legközönségesebb gazdasági fogalmakkal sem. Annál kevésbbé vannak állandó gazdasági meggyőződései. A politikai spe kulácziót jobban értjük mint az egyszeregyet. így van ez az intelligencziánál, mely a latin-tudományokban és politikában nevelkedik még ma is. Értelmiségünk zöme a gazdasági műveltségben annyira el van maradva, hogy szent borzadalom futja végig, valahányszor újságolvasás közben a lap azon rovatához ér, mely a „Közgazdaság“ vagy épen a „börzetudósítások“ foliratot viseli. Sőt a börzét nálunk igen sokan még ma is erkölcstelen intézménynek ismerik, a melyet legjobb volna egyszerűen eltö- rülni. Mindent öszszevóve, értelmiségünk irányadó zöme nemcsak hogy nyomában nincs még a szomszéd nyugati társadalomnak, hanem még a keleti kis államokkal, Szerbiával, Romániával sem birja kiáltani a gyakorlati gazdasági ismeretek tekintetében a versenyt. A mi egyébként tönkrement és tönkremenő gazdaságainkban, nehézkes forgalmunkban s közepes vagyo- nosságunkban nagyon szomorú módon tükrözik vissza. Középnépünk még sanyaruabban áll Ezt a gazdasági ismeretek tekintetében egyenesen szegénynek és műveletlennek lehet mondani. A magyar paraszt csaknem kivétel nélkül még fogalommal sem bir azon kereseti forrásokról, melyeket szomszédja: az osztrák földmivelő, a mezei gazdaság mellet, többnyire családbeliei segélyével űzött ipar, vagy vállalkozás segélyével nyit magának. Gondoljunk csak a serfőzésre, vendéglő-tartásra s az apró kézművesség számtalan fajára, a melyek a kisebb terjedelmű mezei birtok mellett a több tagból álló család által akár házilag, akár önálló vállalatképen oly szépen üzhetők s a melyek oly szépen megférnek a föld időszakos művelésével. A pénzbeli vállalkozásról és helyes tőkebefektetésről nem is kell megemlékezni, mert ez valóban már megszilárdult gazdasági műveltségeket, reális képességet, biztosságot s a gazdasági erények nem közönséges mértékét tételezi föl. Más államok társadalmai azonban megmutatták, hogy mindezek a kisebb müveléségü embereknél is, némi tanulás és hosszasabb gyakorlat utján kellő mértékben elérhetők. Hasonló képességek és erkölcsök ki- fejlesztése természetesen mindenekelőtt a gyakorlattól függ. Viszont azonban ott, a hol azok még tulajdonképen föl sincsenek +) E figyelemre méltó czikket a „kereskedelmi és pénzügyi szemléu-ből vettük át. Ezzel akarjuk bemutatni a kitünően szerkesztett — hézagot pótló folyóiratot, melynek kereskedőink i iparosaink igen nagy hasznát vennék, 1 melegen ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Szerk. ébresztve, a hivatás a felelősség legnagyobb része az iskolára és irodalomra nehezedik. Ezeken fekszik a fösuly jelenleg Magyarországban is, a hol a hírlapok és politikai iratok óriási sokasága mellett, még a müveit társaság zöme sem volt képes kiemelkedni az „uzsoráskodás“ ősi posványából a gazdálkodás és okos', öntudatos és tervszerű munka tisztásaira. Annyira kiskorú még a mi társadalmunk e tekintetben, hogy egyenesen a gazdasági nevé- lés és oktatás első elemeire szorul rá. Nagyban és egészben ez a tájékozatlanság uralkodik nálunk mindenütt és minden gazdálkodásra nézve, a mi nem föld- mivelés. Sőt tudvalevő dolog, hogy a föld- mivelés körül is nagy a gazdasági képességek és erények hiánya. Nem a föld megmunkálását értem ezzel, — mert abban otthon vagyunk, — hanem a termények helyes megőrzését, biztosítását, eladását; a jövedelmek helyes beosztását a háztartásnál hosszabb időre, a takarékosság szabályait, az életmód gazdaságosságát, a töke gyűjtést, a vagyon szaporítását s megany- nyi apró tennivalóját a gazdálkodásnak, mely szilárd meggyőződéseket, józanabb szokásokat, nagy mérsékletet s a munkaerő helyes fölhasználását illeti. A gazdasági s különösen a nemzet- gazdasági ismeretek hiánya okozza e nagy visszamaradást. S innen van az, hogy mig a napi sajtó évente ezerszer sürgeti a társadalmat az iparra, kereskedésre, vállalkozásra, addig az egyének és családok nem is fogják föl kellőképen, mit jelent ez; a gymnáziumok és a jogi tanintézetek túl- szapora népessége nem fogyatkozik. Végre maga, iparos és kereskedő világunk is rászorult az alposabb gazdasági ismeretekre. E részről azonban a tanulás és gazdasági tökéletesedés szükségét nem kell fölébreszteni. Itt mindössze csak a gazdasági értelem és öntudat nagyobb kiműveléséről van szó, mely eddig jóformán elmaradt. Ily helyzetben nem csak indokolt volt, hanem egyenesen szükséges az ipari és kereskedelmi tanintézetek fölállítása. A közoktatási minisztérium azonban remélhetőleg tovább is megy egy lépéssel s nemsokára végleges szervezetet ad ezen intézeteknek, sőt a mire szintén nagy szükség van, azokat országszerte jelentékenyen szaporítani is fogja s ez által vidékenkint a hasznosabb tevékenységekhez vezeti a gymnáziumoknál és az egyetemen elpa- zarlott erőfölöslegeket. SŐt a gazdasági irányban czélszeru volna az elemi iskolákat is nagyobb mérvben bele vonni. Az irodalom azonban, — eltekintve a sajtótól s a politikai irodalomtól, — még mindig nem áll a szükség színvonalán. Nálunk a gyakorlati, könnyen érthető nemzetgazdasági és hasonló kézikönyvekben és más ilynemű iratokban fölötte nagy a szegénység. A magángazdálkodáshoz szükséges irodalmi termékek száma is végtelenül csekély és fölötte kuszáit; a nép számára pedig csaknem semmi írva, a mi gazdasági értékkel és hatással birna. A gazdasági ismeretek gyakorlatias és népszerű terjesztése tehát az első szükség. Addig pedig, a mig társadalmunk javarészénél a túlságos politizáló hajlandó ságok és a könnyű uralkodás veszedelmes rívánságának helyét az általános gazdasági műveltség és erkölcs nem foglalja el, addig ugyan hiába számítanak arra bárhol is, hogy mostani megkötött és szegény állapotából a nemzet zöme áttérjen a czél szerű munkára, iparra, kereskedésre és helyes gazdálkodásra, melyek hiánya anynyira meglátszik mindenünkön, még községeink és városaink külsején is. Mindenesetre vigasztaló, hogy ezen nagy fölébredés és kijózanodás, még idején, már megkezdődött. Dr. Kenedi Géza. Alispáni jelentés 1886. évi szeptember hő 27-ki megyetörvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésre. (Folytatás.) III: Közmunka- és közlekedés. A közmunka-váltságdíjak az utóbbi időben meglehetős serényen terjesztetnek be a községek által, s remélhető, hogy úgy az általam s a köz- igazgatási bizottság által is kibocsátott sürgető felhívások folytán a még be nem terjesztett hát raléír is, mely 30,947 frtot tesz ki, rövid időn be fog fizettetni. A közmunka pénztár jelenlegi állaga : 147,807 frt 72 kr. bevétel. 132,398 I 55 | kiadás, és 15,409 frt 17 kr. maradvány kész- péuzben. 37,602 frt 31 kr. bevétel. 30,900 | — I kiadás, 7,602 írt 31 kr. maradvány kötvényekben. A természetben lerovandó közmunka a szór ^os* 1 munkaidőben a lakosság kímélése mellett, legnagyobb részt le lett szolgálva, a hátralék pedig az ősz folyamán fog felhasználtatni. Az idén foganatba vett nagyobb épitkezé sok befejezésükhöz közelednek. A békési kőútnak a vasúti állomástól a váró-házáig terjedő s a szerződés szerint az idén kiépítendő része teljeseu elkészült, sőt az egész malomvégi útszakasz is át lett adva a forgalomnak. Ezen útszakasz elkészítése fejébeu eddig 28,500 frt lett kifizetve a vállalkozó Eibenschitz és Glasner czégnek. A békési kőutnak házilag épített műtárgyai, u. m. az élővíz csatornáu átvezető hid, a fekete-körösi áteresz, két boltozott és három vas- csőves áteresz szintén teljesen elkészültek. A tavaszszal előfordult jégzajlások folytán a nagyobb körösi hidak s nevezetesen a gyula- várii, gyulai és békési hidak elé a közigazgatási bizottság határozatából jégtörők építtettek s azok a felülvizsgáló bizottság által már át is vátettek. A tavaszi jégzajlások által elsodort dobozi lúd újjáépítése megkezdetett. A munkálat azonban több közbenjött akadály miatt lassan halad, sőt e hó eleje óta teljesen szünetel. Az építési akadályok a vállalkozó, Scher Konrád s a vállalkozó szállítója, a Glasner-czég között előállott perlekedés folytán támadtak, mely perekből kifolyólag a hid épitési anyagai a szállító által bíróikig lefoglaltattak. A lefoglalás felfolyamodással támadtatott meg, s mivel a törvényhatóságok közérdekű építkezéseinek tárgyai a végrehajtási törvény szerint birói zárlat alá nem vehetők, a zárlat a felfolyamodás folytán feloldandó, | a hid építésénél az akadály annak folytán azonnal meg- szünend. A mint különben értesülök, a birói zárlat, a kir. tábla által, mely ez ügyben a végső fórumot képviseli, már fel is oldatott, úgy hogy a hid építtetése már a legközelebbi jövőben minden akadály nélkül folytatható, s tekintve, hogy a czölöpözés már kis hijáu kész s a hid följárói is elkészültek, s hogy a többi szükséges épitési anyag mind a helyszínén van, még október hó folyamán befejezhető lesz. A forgalom fentartásáról komp-közlekedés által van gondoskodva. A kisebb javítást igénylő hidak és átereszek jó karba helyeztettek. A békési nagy lúd, élő-viz hid és büngösdi híd kisebb helyre állitá sai pedig munkába vannak. Az utak a lefolyt négy hó alatt általában jó karban voltak. A szükséges javítások időnként megtétettek. Az endrődi útnak vasúti feljárói, a remetei hid feljárói kijavíttattak, a do- boz-mezöberényi ut feldomborittatott, a gyula- várii útnak javítása pedig homokolás által kísértetett meg. A megyei épületeknek a folyó évre előirányzott javítási munkálatai beíejeztettek. A megyei szervezési szabályrendelet 4-ik §-a 6-ik pontja értelmében kötelességemet képezi a megye felügyelete alá helyezett védtöltéseket minden év őszén beutazni, s a tapasztalt hiányok orvoslására a társulatok figyelmét felhívni. Ez évben a szervezési szabályrendelet eme rendelkezésének nem tettem eleget, amennyiben a közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter ur e közgyűlésen tárgyalás alá veendő folyó évi 26,028. sz. rendeletével ezen beutazást feleslegesnek jelentette ki 8 a megyei szervezési szabályrendeletnek a hivatott rendelkezés elhagyására irányuló módosítását javasolja. Kötelességemnek tartván első sorban mindenkor a megye törvény hatóságának rendelkezéseit követni, s a megye közönségére nézve felette fontosnak tartván azt, hogy a. Körösök felső vidékének gátjai a megye által is felülvizsgáltassanak, a miniszteri rendelet daczára is be óhajtottam utazni a kérdéses gátakat, miután azonban a helybeli kir. folyammérnökség segédletét -a gátak vizsgálatához megtagadta , a szakközeg nélkül kellő sikerre nem vezethető vizsgálatot kénytelen voltam elhalasztani. A megyében megejtett rendszeres körutam alkalmával tapasztalván, hogy a Doboz községén és határán elvonuló fekete-körösi holt meder párolgó fenék vizével a közegészséget veszélyezteti, a közmunka- és közlékedési miniszter urnák ez ügyben kelt rendelete alapján a járási főszolgabírót felhívtam, miszerint a szanazugi rozzant fazsilipuek biztos szerkezetű zsilippel való helyettesítése s a holt medernek élővízzel leendő ellátása tárgyában intézkedjék. E felhívásom folytán a régi fazsilip eltávolíttatott, helye azonban, a nélkül, hogy a helyzet közegészségügyi kívánalmainak megfelelően a holt medernek élő-vizzel való ellátásáról uj zsilip által gondoskodva lett volna, betöltetett. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak és alapok az 1870. évi XLII. t.-cz. 58. §„ illetve az 1886. évi XXI. t.-cz. 68. §-a alapjáu havonta rendszeresen megvizsgáltattak, I azok mindannyiszor rendben levőknek találtattak. A legutóbb folyó hó 21-én megtartott vizsgálat alkalmával a pénztárak állaga készpénzben 26,184 frt 83 kr., kötvényekben 280,314 frt 96 kr. volt. 2. A megyei szervezési szabályrendelet 4-ik §-a értelmében a községi ügykezelést úgy a főszolgabírói hivatalokban s Gyula városánál, valamint az összes megyebeli községeknél megvizsgáltam. A szolgabiróságoknál az ügymenet legnagyobb részt kielégítő volt s kívánalmát nem igen hagyott fenn. Különös feladatommá tétetvén a megyei pénzkezelésről szóló miniszteri szabályrendelet által a szolgabirói pénzkezelésnek ellenőrzése, ezt többszöri vizsgálatom tárgyává tettem s arról győződtem meg. hogy egyes szolgabiróságoknál a pénzkezelési szabályrendelet ide vágó VIII. fejezete rendelkezéseinek b az ipartörvény pénzkezelési rendelkezéseinek nem mindenben tétetik elég. A tapasztalt hiányosságok orvoslása iránt rendeletileg intézkedtem. A községi ügykezelés körüli vizsgálataim alkalmából tett észrevételeimet vázlatosan a következőkben ösmertetera meg a tek. bizottsággal: a) B.-Csaba községében a pénzügykezelés körül a múlt években megejtett vizsgálataim alkalmával tapasztalt szabályellenességek közül többeket megszüntetve s a kezelés körüli hiányokat orvosolva találtam, mindazouáltal megjegyzem
