Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-03 / 40. szám

Véletlen halál esettel múltak ki: Hajdú 1st ván, Orünhut Adolf békési, Rácz Imre, Tímár István'endrödi, Pocsi János, Molnár János gyulai Nagy László dobozi, Frei Ádám m.-herényi Vbúsza Gáspár k.-tarcsai lakososok, kik fürdés kézben mindannyian a Körösbe fúltak.

Feltűnő a szülői gondatlanságból szárma zott halálozások száma: Gyomén: Puski István nak 4 hónapos fia, Békésen: Téglás Erzsébet nevű 9 hónapos gyermek az ágynemű által meg fqjtva találtatott. Gyula-Váriban Hajnal Sándor nak 2 éves fia lúggal telt dézsába esett s bele fuladt. Tót-Komlóson Csepán Pál ottani lakosnak másfél éves leánya a kút melletti gödörbe esve lelte halálát, ugyan ily véget ért Kruchio Róz gyomai lakosnő 2 éves leánya, Viczján Györg( csabai lakos másfél éves leánykája. Dite Pál két egyházi és Pataj György csabai lakos kis fia Gyulán Álb János 3 hónapos gyermek, anyja ál tál magára hagyatva sertés által összemarcangol tatott

H Ez esetek feltűnően indokolják a községi kisdedővók életbeléptetésének szükségességét, remélhető, hogy a f. évi májusi közgyűlésen alko tott szabályrendelet folytán felállítandó kisdedóvó intézetek a gyermekeknek ily nemű szerencsét'

1 ességektől való megóvása által elérendik a kivá natos sikert.

a > 1 .. (Folyt, köv.)

Egy jeltelen sír.

A nagymagyar városi temető baloldalán a temető árok közelében fekszik egy sirhaloro, jeltelenül ée elhagyottan, pedig oly hamvakat takar, melyek méltán megérdemelnék, hogy a késő utódok is kegyelettel tekintsenek e sirhalomra s áldozzanak, ha csak egy röpke gondolatot is ama nemes lélek emlékének, a nemzeti ügy e valódi martyrjának, ki örök álmát alussza a jeltélen sir alatt.

Kiről van szó?

Kire borul e néma sir halom? Ligeti Kálmán családi nevén Pfiffner Paulina talált itt örök nyugalmat Bök szenvedés s ritka nemes élet után.

De minek keressek szó virágokat, mért forduljak keresett szavakhoz, hisz a tettek szebben beszélnek, mint a legékesebb szavak, — elmondom hát keresetlen egyszerű szavakban Pfiffner Paulina élettörténetét s a megye különösen Gyula város ^polgáraira bízom megítélni, vajon lehet-e továbbra is jeltelenül hagyni egy sirhalmot, melynek lakója olyan életet élt és-olyan halált halt mint Pfiffner Paulina ?

. A i negyvennyoiczadiki szomorú véget ért ezabadságharczról szóló történelem lapjain arany- betűkkel vannak feljegyezve, azon magasztos és lélekemelő tények, -hogy voltak honleányok, kik megtagadva nőisségüket fegyvert ragadtak s elmentek küzdeni a hazáért, a szabadságért a névtelen félistenek sorába.

1 Ezek közzé tartozott Pfiffner Paulina, ki karddal kezében több ütközetben részt véve Ligeti. Kálmán név alatt harozolt hazánk szabadsága a testvériség és egyenlőség örökké szép eszméjéért s kivivta magának vitéz seregünkben a hadnagyi rangot.

’ Ha tiszteljük a férfiben a rajongást a szabadságért, ha méltányoljuk az áldozatot, melyet verévél és életével hoz a hazának, ha elismerésünket érdemli ki a közönségesből kiválló jellem áltál,'ha az érdem babéraival koszoruzzuk midőn nagy eszmékért küzd, harczol s ha kell meg is hal ekékért, mikór ez minden férfinak kötelessége hivatása; mennyivel több tiszteletet érdemel a szabadságért rajongó nő, mennyivel több méltánylást, ha nő áldozza életét és vérét hazájáért, mennyivel érdemesebb az utókor hálájának her- vadhatlan koszorújára, ha nő az, ki harczol és meghal nagy eszmékért.

A szabadságharcz leveretéso után Pfiffner Paulina osztozott a bujdosók sorában, kerülve a bosszút szomjazó hatalmat § huzamos ideig me gyénkben Gerendáson és környékén tartózkodott általánosan tiszteletet és becsületet viva ki magának mindenütt a hol megjelent, de végre is nyomába jutott az üldöző hatalom s őt elfogván behozták Gyulára hol az akkori zsandár parancsnok daczára annak, hogy jól tudta, hogy a férfi rubd nőt rejt, minden erkölcsi érzést fellázitó boszu- vágytól vezetve az ártatlan hajadont a zsandá rók közzé csukatta a mostani szolgabirói lakba mély akkor zsandár kaszárnya volt.

S a számos ütközetet hősiesen át harczol: nő szeplőtlen tisztaságát megőrzendő, egy őrizet' len perczbeu, a férfi jellemet leküzdve a női Bzemérem, — egy zsandár puskát felragadott i keresztül lőtte magát.

Haldokolva szállították a kórházba, hol hosz szu szenvedés után kilehelte nemes lelkét s i porhüvelyt csendben kiszállították a nagymagyar városi, temetőbe az árok partján eltemették s ott alusza most is űrök álmát., .

Nehéz eldönteni, hogy e sokat szenvedett dicső életben mit csodáljunk jobban: a férfi jelle met a nőben, vagy a nőt a férfiúban, a nőből férfit csinált a rajongó bazaszeretetet s a férfiból

no

lett, midőn megtámadva kisérlették a női sulat .részéről a határozat kieszközlesének nem

szeméremét, de az kétségtelen, hogy azt a. sir halmot, mely ily hamvakat takar tovább jeltele nül hagyni a hazafiság elleni bűn volna.

A sötét elnyomatás korszakában gondola sem lehetett arra, hogy bármi módon emlékkel látassék el e sirhant, de az utókor fiainak kötő lessége, hogy kegyeletét és háláját tetekben lerója azok iránt, kik küzdöttek és elestek azért a szabadságért, melyben mi élünk.

Állítsunk emlékkövet Pfiffner Paulina sir halmára, melylyel midőn megtiszteljük az elhunyt emlékét, fényes tanujelét adjuk annak, hogy magyar nenizet kiváló fiainak érdemeit tudta es tudja méltányolni s soha sem riad vissza, ha az igaz hazafiság emlékének megörökítésére aldoza tot kell hozni.

A mi megyénk gyermeke volt Pfiffner Pau lina, a megye lakosságának kell gondoskodni em lékének megörökítéséről.

A minden jóért és szépért nemesen hevülő szeretett főispánunk 10 frttal megnyitotta az áda kozást, bizalommal fordulunk Békés megye haza fias polgáraihoz, kérve, hogy a Pfiffner Paulina (Ligeti Kálmán) sirhantjára fellitandó emlék-kőre adakozzanak.

Lapunk szerkesztősége készséggel elfogad bármily csekély adományt s azokat hirlapilag nyugtázza s gondoskodni fog, hogy az illető czélra fordittassanak.

Bizalmunkban nem csalatkozhatunk, Békés megye hazafias polgársága megfogja tenni a mit nemes szive s igaz hazafisága kötelességül suggal Pfiffner Paulina (Ligeti Kálmán) sírján felállítandó emlék-kőre eddig adakoztak :

Méltóságos Beliczey István főispán ur 10 frt. „Békés“ szerkesztősége 5 frt. Nagy Károly árvaszéki elnök ur 5 frt.

békésmegyei gazdasági-egylet a jégbiz- tositási szövetkezetről.

(Vége.)

Ez azonban nem áll egészen, mert a törzs bevallási iv a következő kijelentést is tartalmazza: az ezen törzsbevallási iv első lápjain nyomtatott gokat és kötelezettségeket, melyet a szövetségi tagokat megilletik, egész terjedelmükben ismerem elfogadom.“ Tehát világos, hogy az alapfeltételek minden egyes szakasza kötelező a szövetségi tagokra. Ami az alapfeltételekben fentebb emlitett ellenmondást illeti, arra nézve a társulat jelen volt képviselői akkép nyilatkoztak, hogy a szövetségi tagok csak évenkénti biztosítási értéküknek megfelelő egy évi díjösszeg erejéig vállalnak készfizetési kezességet, tehát esetleges veszteségek esetén ennél többet fizetni nem kötelesek, a min nem változtat az alapfeltételek 10. §-a.

A választmányi tagokat azonban e kijelentés nem nyugtatta meg egészen és hangoztatták annak szükségességét, hogy ily szabályokat alaposabban és világosabban kellene fogalmazni. Azt következtetést lehetett a tárgyalás lefolyásából vonni, hogy a választmány a szövetkezet tervét nem fogja ajánlani, annál meglepőbb volt, midőn az elnöklő : Szucsu Béla kimondta a határozatot, bogy a gazdasági-egylet választmánya üdvözli, az első magyar általános biztosító-társulatnak a jógbiztositási szövetség ügyében tett kezdeményezései, azt magáévá teszi es ajanlja a magyar gazdáknak a szövetségbe való belépést. A tárvolt és néha lehetett más czélja mint —- reklám- A gazdasági-egylet megtette a társulatnak a szí vességet, daozára annak, hogy kételyét, aggó- dalmát fejezte ki az iránt, hogy a biztosítási sző vetkezet előnyös-e a gazdákra, sőt egyes felszólalók élesen kidomborították a hátrányokat. Jól tudjuk, hogy- a biztositó társulat egész joggal nagy súlyt fektet a bókésmegyei gazdasági egylet véleményére, a melynek áldásos és sikeres működése az egész országban elismerésre talált de eme határozatának súlyát, tekintélyét nagyon alászállitja az a majdnem sújtó kritika, melynek a választmány tagjai az alapfeltételeket alávetették, és melyből inkább azt lehetett következtetni hogy a jógbiztositási szövetkezetét nem fogja ajánlani. Nagyon természetes, hogy a bókésme gyei gazdasági-egylet választmányának e. batáro zatát nem helyeselhetjük; mert a legkevesebb, a mit a tanácskozás után várni lehetett, az volt hogy a választmány véleményét felfüggeszti addig, mig a dolog beható tanulmányozása után a kételyeket eloszlatja. Ez a tartózkodó álláspont daczára a felmerült alapos kételyeknek indokolva lett volna azon viszony által, melyben az egylet nevezett társulattal éveken át állott, indokolva lett volna az udvariassági szempont által, melyet választmánynak a társulat megjelent képviselőivel szemben szem előtt kellett tartani; de reklámul odaadni nevét — ez nem volt méltó a békésmegyei gazdasági-egylethez, melynek eddig kivívott hírnevét tevékenyen kell megőrőznie. Mi közöltük a jógbiztositási szövetkezet ismertetését, mely az előnyös oldalakat emelte ki, de közöljük lapunk egy másik rovatában a biztosítási reformot más világításban, mely szembetűnően kitünteti a szövetkezet hátrányait. A gazdaközönségnek lesz alkalma megbirálni, érdekében áll-e felkarolni ez ügyet, érdekében áll-e belépni a szövetkezetbe, elvállalni a risicot a 12 éven át fel- erülő károkért ? S a gazdasági-egylet emlitett ajánló határozata az előadottak szerint bizonyára csak azzal a sulylyal fog bírni, a minő sulylyal birnak a reális érvek, (és nem pbrasisok), melyekkel határozatát az azt megelőző tanácskozás gyelembe vételével indokolni tudja.

Közművelődés, társadalom

és közgazdaság..

Családi nevelés.

in.

A. testi erő képzése.

(YégeJ

Mindezen fejtegetések eredménye az, hogy erkölcsi nevelést csak úgy fektetjük szilárd alapra, ha vele párhuzamosan a testi erő fejlesztését is eszközöljük : „Tegyük a gyermeket erőssé és jó lesz“ : azaz valószínű, hogy igy inkább jóvátehetjük, mert a testi erő által oly tényezőhöz juttatjuk, a mi a jónak követését reá uézve könnyebbé teszi. Talán azt mondja valaki, hogy az erős gyermekek gyakorlati tapasztalat szerint többnyire vásottabbak a gyöngéknél ?! Fájdalom, ez csakugyan lehet vala- uek tapasztalása, de enuek oka egyszerűen az, hogy ama : úgynevezett vásott gyermekek a szó valódi értelmében vett nevelést nem uyertek. Ha nevelve és pedig helyesen nevelve lettek volna,

Két kapu, öt ló és egy elnök.

(Igaz történet.)

Egy érdekes történet jár most szájról- szájra a fővárosban, az én fülemhez is eljutott kötelességem tovább adni, s Isten látja a lel- kemet meg se tudnám állni, hogy el ne mondjam annál kevésbbé, mert ha jól emlékszem még a napi lapokban sem látott nap világot.

A történet színhelye egy sugár-uti palota, szereplői az alább következők.

A ki tudja, hogy a magyar-államvasutak igazgatósága az Andrássy utón van az bizony nyára azt is tudja, hogy a rezidencziának két kapuja van s ha nem tudja, akkor higyje el, ebben az esetben a hit felér a tudással.

Hajdan a boldogabb időben ezelőtt még csak egy pár hónappal is a Tolnay korszakban, boldog-boldogtalan járt ki és be mind két kapun, sőt olyan malicziozus emberek is akadtak, akik bementek az egyik és kijöttek a másik kapun.

De jött az uj rendszer, uj emberekkel ezek megfoghatlan pazarlásnak tartották egy épületben két kapun keresztül járni, mikor van rá példa, nem messzire ugyancsak az Andrássy-uton, hogy két épületbe járnak be egy kapun.

Megjelent tehát egy szép reggelen egy elnöki rendelet, hogy ezentúl a hivatalnokok és minden halandó lélek a bal kapun köteleztetik be és ki járni, a jobb kaput pedig kizárólag az elnök ur fogja használni s a szegény portás azóta, ha az elnök úrhoz fiakkeres vendég érkezik, lélek szakadva rohan a másik kapuhoz s úgy nyitja ki a fiakker ajtaját.

Persze mint mindenütt úgy itt is akadtak nihilisták és communisták, a kik félre értve á rendelet kizárólag takarékossági in- tentióját, azt úgy magyarázták, hogy azt elnök ur büszkeségből adta ki, nem akarván egy kapun járni be a hivatalnokaival, hja sok mindent kieszel a magyar királyi ész.

Ezek az elégülétlenek, azután a költői igazságszolgáltatást látták megvalósulva az alább következő történetben, mert ez eddig csak az introductio volt, most következik a bonyodalom.

S mi szolgáltatta a költői igazság szolgáltatást ? Egy prózai istálló.

Ember emlékezet óta van ugyanis a történet színhelyéül szolgáló épületben egy istálló, mely a régmúlt igazgató lovainak nyújtott hajlékot s most üresen állott.

Hogy minél több legyen a jövedelem természetesen ezt is ki kellett volna adni bérbe, de nem lehetett, mert akkor a jobb kapun jártak volna be a bérlők és ez nagyban csökkentette volna az elnöki tekintélyt Egy borongós őszi délután megy az elnök ur az Andrássy-út bal oldalán, mindég ott szokott járni s a saját külön kapujával szemben megáll, hogy annál impozánsabb legyen a bevonulása, feje fő a gondoktól, azzal a fixa ideával foglalkozik, hogy mikép lehetne az állam-vasutaknál hivatalnokok nélkül

akkor e czimet nem érdemelnék. Ez tehát nem ellenvetés. Az iskolában tényleg legtöbb kellemetlenséget okoznak az erős, virgoncz gyermekek, de egyszersmind ezek a legélénkebb elmé- jüek is. A mozgékonyság nem hiba: olyannak kell | gyermeknek lenni. Hogy aztán ez a mozgékonyság vásottságba ne menjen át, ezt ellenőrizni a nevelés feladata. A jól nevelt gyermek legyen bármilyen virgoncz : kellő időben szépen fékezni tudja magát.

A családban a testi nevelés valami bonyodalmas pedagógiai rendszer követését nem igényli; annyiból áll az egész, hogy tartsuk szem előtt mindenkor, miszerint erőteljes gyermekeket akarunk nevelni s aztán ha józan belátásunkat lép. ten-nyomon követjük, ba amaz egészségtani és élettani elveket, melyekkel minden jóravaló családfő bir — mindenkor érvényesítjük, bizonyára czélt fogunk érni. Hanem lássuk, mire vonatkoznak tulajdonképen ez elvek.

A táplálékról nem sokat kell szólanunk. Legyen' az egészséges, tápláló és elég. Helytelen dolog, hogy népünk egy része úgy vélekedik, miszerint a gyermekeknek egy kis szeszes ital nem árt. No nem is használ. Az ő gyorsan keringő vérök, élénken működő belszerkezetök nem igényel semmi izgató szert s bátran kimondhatjuk, hogy igenis, mindenkor árt; árt testileg és árt szellemileg s ha más szempontot figyelmen kívül hagyunk is, mindég fennmarad az, hogy a szeszes ital élvezete által gyermekünk olyan valamihez szokik, a mi tulajdonképen a felnőtteknek is többnyire nem használ, sőt tényleg a társadalom nagymérvű sülyedésének főoka.

Egy másik téves nézet szerint pedig tiltani igyekeznek a gyermeket a c z u k o r élvezésétől. Ennek a hét éves korig legalább semmi Alapja nincs, hacsak az nem, hogy a túlságos ezu- korevés a gyomrot osakugyan megrontja. Hanem a mértékletesen élvezett ezukor igen tápláló és jótékony különösen a gyermeki szervezetre. Hogy rontaná meg egy 5—6 éves gyermeknek fogait a ezukor 1 Hiszen azok a fogai úgyis csakugyan kihullanak s újak, erőteljesek nőnek később helyette, evett légyen az a gyermek bármennyi ezukrot. A mi tehát ezt illeti legyünk meggyőződve arról, hogy a ezukor a gyermekeknek nem csupán nyalánkság, hanem tényleg táplálék, (hiszen az anyatej főalkatrésze ezukor,) melynek használatánál főképen arra kell ügyelnünk, hogy a rikitó szinekket festett ezukrokat — melyek festanya- gában sokszor mérges szerek vannak — ne engedjük élvezni.

'A tisztaság, az alvás, s más ilynemű tényezők egészségtani és testfejlesztő előnyei igen közönségesek, ezeknek részletes bontogatása helyett tehát a pozitív testi nevelésnek különösen három főtényezöjét óhajtom az alkalomnak megfelelő rövidséggel tárgyalni, ezek pedig a játék, a munka és a tornászat szerepe a családi uevelésben.

A játék okszerű alkalmazás mellett a testi nevelésnek egyik legfontosabb tényezője lehet. — Tagadhatlan ugyasis, hogy a kis gyermekeknek csakis ez képezheti egyedüli erőfejlesztő foglalkozását, a fejlettebbeknél pedig úgyis, mint testet edző, úgyis, mint szórakoztató mód nélkülözhetlen. Mégis a játék felől sokan helytelenül gondolkoznak. Vannak oly szülék, kik iskolás gyermekeikhez igy szólanak : „Most már vége a játéknak, ezután tanulni kelll“ S komolyságot várnak a gyermektől, melynek ez

administrálni s úgy elmerült a gondolatokba, hogy majd neki ment egy kocsinak, mely elég vakmerő volt a külön kapu előtt meg- állani.

Bosszúsan indul be, -a kapus lábai reszketnek, midőn megáll a nagy ur előtt, de a tekintély nem engedi meg, hogy szóba álljon egy portással, lecsengettetik tehát a titkár, hogy kérdezze meg a kapust, kié a kocsi.

A honvédelmi miniszter ő excellentiája jött rajta, hebegi az ijjedtségtől majdnem cho- lerát kapó kapus (ez is a fegyelemhez tartozik, hogy reszkessen a ki meg áll a nagy úr előtt.)

De már erre a nagy ur is felejtve a méltóságot, rohan a saját külön lépcsőjén, négyet is ugrik egyszerre, mert nagyobbnál nagyobb urak vannak, úgy siet ő kegyelmes- ségétől megtudni, hogy miben lehet szolgálatára.

Csak azért jöttem, mondja a kegyelmes ur, hogy van itt az épületben egy istálló, az kell a hadtest-parancsnok lovainak, fizet érte évenként hatszáz forintot, tessék tehát így intézkedni, ajánlom magamat.

Ezzel a szerződés meg volt kötve, az elnök ur majd só-bálványnyá változott, de hát egy miniszternek nem lehet ellen mondani.

S azóta sem jár más senki azon a saját külön kapun, mint a hadtest parancsnok öt lova és az államvasutak egy — elnöke, — és a kapus salutál hiven mind a hatnak.

Csintalan.