Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-03 / 40. szám

sem nem illik, sem nem basznál. A tanulást já-' téknak kell fölváltani, mert ez testet-lelket fel* üdítő s jobb a gyermeknek játszani, mint-tétlen ülni. Arra kényszerithetjük, hogy könyvei mellett tartózkodjék,' de arra nem, hogy valóban tanuljon s ez a veszteglés alapja a legsötétebb bűnnek, a mi az ifjú testet és lelket egyaránt gyorsan megsemmisíti. Adjunk tehát a gyermeknek időt és alkalmat a jétékra s erre nézve a következőket tartsuk szem előtt.

1. A játék nemeit;

2. A játszótársakat.

Az elsőre nézve ne feledjük azt, hógy a játék ne csupán időtöltés legyen, hanem valóban testet edző mulatság. A gyermekekre nézve minden évszaknak megvannak a maga epecziális játékai: válogassuk ki ezek közül azokat, a melyek mozgási ügyességet, vagy testi erő kifejtést igényelnek; ezekre adjunk nekik .alkalmat s ha kell eszközöket; a haszontalan, vagy épen erkölcsileg veszedelmes játékokat pedig igyekezzünk irtani. A czifra, költséges játékszerek teljesen czéltalanok. Legjobb, ha a gyermek maga készíti játékeszközeit: addig is mulat véle, mig elkészíti. A valódi1 játékok inkább a játék módja, mint eszközei által foglalkoztatnak. Némelyek fejtik asz e- mélyee bátorságot is; ezeknek szintén tért kell engedni s csak azokat tiltsuk be, melyeknél a veszodelem nagyon valószínű. Kissebb baj bármiféle játéknál érheti a gyermeket, ha nem ez csak olyan „katona dolog“, a mi kézzel- foghatólag int az óvatosságra, s ha egyszer megesett: általa a gyermek vigyázni tanul, a mire megtörténik, hogy szóval hiába intjük. Ilyen eseteknél felette káros, ha a szüle kétségbeesett jajveszékelést kezd. Szeres sük bármennyire a gyermeket, legjobban szeretjük az által, ha erőssé tesszük úgy testileg, mint lelkileg. A túlságos féltés gyönge lelkűvé teszi a gyermeket s elhiteti vele,, hogy ha szüléi szemei előtt nincs, örökös veszedelemben torog.

A hólabdázásról is sokaknak rósz véleményük van, mert az ablakban kárt tehet, pedig tényleg igen edző játék, mely egy kis sze mélyes bátorságot feltételez a hideg hóval Bzem ben; figyelmessé és ügyes mozgásává teszi gyermeket. Aztán egyike a tél, kevés szabadban gyakorolható szórakozásainak, s ha semmi egyéb haszna nem volna, maga a hólabdázás közben élvezett friss levegő a sok szobai tartózkodás után igen kellemessé teszi.

A mi ajátszótársakat illeti, ezekre nézve fő elv, hogy a gyermekhez hasonló ko ruak legyenek. A barátokat mi nem választ hatjuk neki, csak ellenőrizhetjük. Gazdag szülék gyermekei ne alkossanak külön klubbot, hadd vegyüljenek a szegény társakkal, mindenik egy forma gyermek — csak arra vigyázzunk, hogy szegények szolgáik ne legyenek a játékban A gazdag és szegénysorsu gyermekek közti érintkezés erkölcsileg szükséges; legyenek ők egyenlők; ne érezzék a gazdagság előnyeit, vagy szegénység súlyát mindig, mert bármelyikük csak azzá lesz, a mivé majd önmaga teszi magát.

A testi nevelés másik fötényezőjét ama munkák alkotják, melyeket a gyermekek ere jéhez és életidejéhez képest rájok bizhatunk. Az ügyességet és bátorságot fejtő vállalatok szintén ide tartoznak s mindezen foglalkozások bizonyos óvatosságot, elővigyázatot s kisebb-nagyohb mérvű felelősséget is feltételezvén, erkölcsileg is fon tosak.

Szegény szülék gyormekeinek nemcsak nagy módjok van az ilyen megbizások gyakorlására sőt a szükség által kényszenttetvén, némely szüle alig várja, hogy gyermeke a gazdálkodás vagy kézimunka különféle foglalkozásaiban használható legyen. Ez még mind igen helyes hanem az ilyen testi munkánál mindenkor szem előtt kell tartani, hogy a gyermek ereje nagyon próbára téve ne legyen, mert akkor a helyett hogy jót tenne, a munka romboló hatással van a szervezetre. A mihez nagy erőfeszítés kell, a mi hosszan tart könnyen séiülést vagy elíerdülést okoz a behatások iránt fogékony gyermeki test ben. Valamint tehát helytelen dolog minden munkától megkímélni őket, épen úgy a lulzáso kát is kerülni kell. Köztapasztalat szerint a gyermek épen úgy, mint a felnőtt ember, mindig szeretne nagyobb munkát vinni véghez, mint a mit meg' bir. Ez az önerő túlbecsüléséből származik. Az oktalan „virtuskodásokat“ tehát igyekezzünk meggátolni, alkalmilag figyelmeztetvén őket, hogy az embernek kötelessége, mikor valami jelentékeny munkához fog: megbírálni erejét, vájjon képes leend-e azt jól végrehajtani. Legyünk méltányosak vállalkozó szellemük iránt, de a képtelenségektől higgadt és komoly figyelmeztetéssel, vagy ha épen szükséges, határozott eltiltással tartsuk vissza.

Úgy a játék, mint a munkáról mondottakból világosan látjuk, hogy a testi nevelés folytonosan összefügg az erkölcsivel. A foglalkozásnak általában meg vannak a maga erkölcsi hatásai is; innen indul ki ama következtetés, hogy az ember egyéni jelleme tettekben tűnik ki.

Ez a tétel a gyermekekre is egészen áll. A

játékban, a gjrermek eljárásában egyes megbízatásoknál leplezetlenül tűnnek ki jó vagy rósz lelki tulajdonai. A félénkség, gyávaság p. o. a játéknál épenugy .szemlélhető, mint a szeles vakmerőség, meggondatlanság, másfelől az észszerű előrelátás, bátorság, találékonyság. A játékban nem tud a gyermek tettetni, itt valóban olyannak tűnik fel, 1 milyen valóban, és ennek tapasztalása megmutatja nekünk az utat, melyen nevelésében haladnunk kell, hogy jó tulajdonait fejlesszük s a roszakat lerontani törekedjünk.

Meg kell még emlékeznünk a testi nevelés harmadik nagy tényezőjéről, a tornászairól Hogy a tornászatot otthon gyakorolni nem alkalmas, ezt a dologhoz értő. egyén mondani nem fogja. A családi udvarban épen úgy helyén van a tornaeszköz, mint az iskolaudvarban. Jobb módú házaknál elvétve ma is találunk egy-egy helyen tornaszereket, do; hogy ez a rendkívül testképző foglalkozás oly kevés népszerűségnek örvend, ennek talán főoka az, hogy még iskoláinkban sem általános. Hanem hovatovább terjed 8 azon tanügyi emberek, kik ezt még ma Bem veszik komolyan, csak egy felsőbb rendeletet várnak, mely nolle volle kötelességükké tegye tanítását

Egy korlát és egy nyújtó elég arra, hogy a tornászatot a gyermek, vagy épen a családtagok otthon gyakorolhassák, s mindenkor érdemesebb ezekre költéni, mint a hintára, a mely csak ro szül hat az agyvelőre. Természetes dolog, hogy a tornászainak csak azon gyakorlatai bírnak komoly becscsel a testi nevelésre nézve, a melyek inkább az erő fejlesztését czélozzák, mint a sok helyen divatos komédiázást.

Mindazokból, melyek a testi nevelésre vonat kozélag elmondattak, a következő gyakorlati el veket vonhatjuk le:

1. A gyermekek testi képzésére nézve a családnak mindazt meg kell tennie, a mit tehet, mert a növekvő ember csak úgy felelhet meg em béri és társadalmi hivatásának, ha erre nemcsak szellemileg, de testileg is képesítve van.

2. A testi nevelés főtényezői az étel ital és más közönséges egészségi szabályokon kivül a já ték, a munka és a tornászat, következésképen ezeket a családnak — ha gyermekei testi nőve kedését véletlenre bízni nem akarja — okszerűen alkalmazni kell.

8. A testi nevelés fentebbi tényei közben bő alkalom nyílik gyermekeink egyéniséget, jó és rósz tulajdonait megismerni s igy a testi neveié által meg van könnyítve az erkölcsi nevelés fel adata is, sőt a kettőt összekapcsolva párbuzamo san eszközölhetjük.

Békés, 1886. szept. 24.

Vaday József.

Az értekezlet a jégbiztositási szövetség alapszabályait pontról-pontra tárgyalván: azokat magáévá teszi és elfogadja, jóllehet a 12 évi kötelezettséget igen soknak ‘artja.

Mi ezen csudálkozunk nagyon, mert ha biztos haszonnal akar a szövetség dolgozni, az 1—2 évre nem alakítható, mert az 1 — 2 év lehet nagyon jó, de nagyon rossz is. Ép azért hosszabb idő veendő fel, hol a jó és rossz'évek úgy egyenlítik ki egymást, hogy a 12 év szép nyereséggel végződik.

A ki pedig e szövetség iránt érdek lődik, addig is mig e tárgyban a város házán nagy- gyűlés tartatnék, forduljon lek. Ferentzy Alajos úrhoz, ki e tekintetben alapos és biztos utasítással szol gáland.

Addig is a jégbiztositási szövetkezet eszméjét melegen ajánljuk a gazda-közönség szives figyelmébe.

r. I.

Értesítés.

.Gyulaváros n. é. közönsége előtt ezennel hi vatalosan közhírré tétetik, hogy az ismétlő iskolai tankötelesek beiratkozása f. é. október 17. 24. és 31-ik napjain, vasárnap d. u. 2—5 óráig fog tartatni. Hogy kik atankötelesek, azt Gyulaváros tok tanácsa, illetve polgármestere az érdekelt fe lekkel nyomtatott „Fe 1 hivás“-on közölni fogja A beiratkozás helyiségéül a róna. kath. központi iskolában tele, Sztavill Lajos ur lakása tűzetik ki. Az illető tankötelesek nevezett határidőben annál inkább iratkozzanak be, mert ellen esetben szüleik, gyámjaik vagy gazdáik az 1886-ik évi XXXVIII. t. ez. értelmében érzékeny pénzbírság gal fognak sujtatni.

B.-Gyula, 1886. okt. 3.

Az isk. szék rendeletéből:

Finta Ignácz, m. k. az ism. isk. igazgatója.

A „Magyar gazdák jégbiztosítás szövetségéiről.

Folyó 1886-ik évi szeptember 26-án a gyulai gazdaközönség Végh József ur belvárosi házában a fennt említett tárgyban gyűlést tartott, melyen az egész város gazda közönsége minden város részbő volt képviselve, legszebben azonban nagymagyarváros, utánna jött németváros belváros, újváros stb.

Finta Ignácz népiesen megismertet vén a biztosítás czélját, hasznát, szivére köti a gazdaközönségnek, hogy külföld társulatoknál ne biztosítson semmit, mer a külföldi társulatoknak semmi köze magyar érdekhez, továbbá a külföldre „kidobott“ pénz nemzet gazdászat: szempontból reánk nézve elveszett.

A gazda értekezlet belátván az elő terjesztés helyességét, magáévá teszi és másoknak is ajánlani fogja.

Ezek után Finta Ignácz kifejti, hogy I hazai társulatok mindenikénél sem czél- szerü biztosítani, hanem ottan, melyik egtöbb alappal, legtöbb ha zafisággal rendelkezik, s amelyik a magyar gazda érdekeit szivén viseli. Egyúttal kijelenti, hogy ilyen intézetet csak egyet ismer, s ez állítását zép példákkal is igazolja, egyúttal megnevezi, hogy ez az intézet az „Elsőmagyar Általános Biztositó Társasé g.“

Az értekezlet ez előterjesztést magáévá teszi és köszönetét mond érte.

Ezek után Finta Ignácz áttér a jég biztosítási ügyre. Előveszi az alapszabá yokat, pontonként felolvassa, tűzzel és sok jóindulattal magyarázza a népnek.

Midőn pedig előtte ellenes czikkekre íivatkoznak, kijelenti, hogy ez féltett rdekharczból történik. A többi társulatok — féltik a konezot, — az ágensek a mellékjövedelmet, és igy a megjelent czikkek nem annyira tudatlanágból, mint jóakarat hiányból keletkéz tek, a valóságnak meg nem felelnek, ép azért figyélmen kivül hagyandók.

Hírek.

Megyei közgyűlés. Békésvármegye tör vényhatósági bizottsága múlt hó 27-én I folytat va több napokon tartotta ez évi rendes őszi köz gyűlését. A tárgysorozat igen érdekes ügyek tár gyalását tűzte ki a közgyűlés feladatául, minden esetre legnagyobb vonzerőt a „törvényhatósági hitelintézet“ ügye képezte. — Az alispáni jelentés tárgyalása előtt Szarvas város orsz. gyűlési képviselője s m. bizottsági tagnak azon inditvá oya olvastatott fel, hogy a megye közönsége, Be liczey István főispán tiz éves tőispáni elismerésre méltó tevékenysége feletti örömét jegyzőkönyvi leg örökítse meg. — Az indítványt a megye kö zönsége lelkesülten a legnagyobb örömmel fogad ta el. — Az alispáni jelentés, melyet lapunk egész terjedelmében közöl — tudomásul vétetett. ■ katona elszállásolási veszteségek fedezésére szol gáló törvényhatósági pótadó kivetésére vonatkozó szabályrendelet közakarattal elfogadtatott. — A közgyűlés ezután áttért azon nagy fontos ságu tárgyra, — a törvényhatósági hitelintézet ügyére, melylyel fél óv óta oly nagy érdeklődés sei foglalkozik a megye közönsége. — Első felszólaló Karassiay István volt, ki lelkes szavakkal ajánlotta a törvényhatósági hitelintézet felállítására vonatkozó indítvány elfogadását. — Fábry Károly, Haviár Dániel, Beliczey Rezső, Göndöcs Benedek, Szemián Kálmán felszólalása után a kérdés szavazattal döntetett el. A hitelintézet felállítása mellett szavazott 63, ellene 35 bizottsági tag, s miután a törvény által kívánt kétharmad szavazattöbbség nem volt meg, az indítvány mellőztetett. A közgyűlés egész hét folyamán tartott.

A számonkéi'ö szék a főispán elnöklete alatt múlt hó 26-án dálután. tartotta ülssét. A megyei tisztviselők tevékenysége megelégedéssel vétetett tudomásul.

Az orosházi kir. járásbírósághoz albirónal Mészáros Gusztáv gyulai kir. törvény- széki jegyző neveztetett ki. Örömmel vettük inevezés hírét, mert tehetséges és munkás ifjút méltatott a királyi kegy.

Lapunk legutóbbi számában fölemlítettük hogy nehány honvéd tiszt a hadgyakorlatok alkalmával tilosban vadászott, s e téDyt megrovtuk. Megbízható forrásból arról értesültünk, hogy a tiszteket egyes földtulajdonosok, kik azon hitben vannak, hogy földjeik fenntartott vadász területet képeznek —. hívták meg a vadászatra, s azok jóhiszemüleg — mit egyátalán nincs okunk két ségbe vonni — vadásztak a jelzett vadász területen. —

Dániel Lajos az orosházi szolgabiróságboz rnoknak neveztetett ki.

Szerencsétlenség. Billicz Sándor ifjú kereskedő súlyos égési sebekot szenvedett petroleum lámpa szétrobbanása folytán. A szerencsétlenség általános részvétett keltett az előnyöseu ismert fiatal ember iránt.

Örömmel olvassuk egy pár német lapban

hogy a magyar nevnek elismerést és tiszteletet szerez egy fiatal, még pályája kezdetén álló ma* yar művésznő. Neve: Rimler Nina k. a. megyénk zülötte dalmüénekesnő, ki a brünni színházhoz van szerződtetve. Pár nappal ezelőtt lépett fel mint „Margarete“ (Fausztban) és Rossini „Sze- villái borbély“ — ez. dalművében mint Rosina. Mindkét alkalommal kiváló sikert aratott s az ottani közvélemény teljes elismerését vívta ki. Tiszteletére az ottani művészi körök lakomát is rendeztek s őszinte óvácziókkal halmozták el a szép reményre jógositó fiatal énekesnőt. Tanulmányait Budapesten és Becsben végezte. Talán szreveszik e tehetséget — annak idején — hazai művészi köreink is.

Márki Lajos megyei főjegyzőnek megtámadt egészsége helyreállítása végett a megye közgyűlése egy évi szabadságidőt engedélyezett, bájdalommal vette tudomásul a megye közönsége, bogy a vármegye derék főjegyzője, ki közszolgálati kötelmeit minden időben oly lelkiismeretes tevékenységgel s kiváló szakértelemmel teljetité, úlyos betegségben szenved.

A gyulai járás főszolgabiráját, Terényí Lajost a megye főispánja Márki Lajos szabadsága tartamára, megyei főjegyzőül helyettesítette. A főispán a megye közönségének a közgyűlésen nyilvánított óhaját erösité meg e helyettesítéssel. Mi is örömmel üdvözöljük a főszolgabírót uj te- ékenységi körében, hisszük, hogy tehetségét, tevékenységét a közjó előnyére közmegelégedéssel fogja érvényesíteni. Terényi Lajos főszolgabíró helyetteséül Kövér László, a gyulai járás szolgabirája neveztetett ki.

Herberth Antal kir. törvényszéki biró ■ kir. tanácsos, múlt hó 30-án fényes estélyt rendezett, melyen a Gyula város értelmisége nagy számmal vett részt. Viszonzása volt ezen estély a biró ur tiszteletére — királyi tanácsossá történt kineveztetése alkalmából rendezett estélynek.

Megyei községeink ktfogástalan igazgatását, rendezett községi állapotokat tüntetett fel a megye számvevői tisztségének a közgyűlésre tett azon jelentése, hogy az összes megyei községek s Gyula városa 1887. évi költségelőirányzataikat s 1885. évi számadásaikat kivétel nélkül beterjesztették a megyéhez megvizsgálás és jóváhagyás végett. Ily rendes községi igazgatással kevés megye dicsekedhetik.

A kisebb gazdák személyes hitelének előmozdítása és szervezése ügyében Aradmegye törvényhatósági közgyűlése által kiküldött bizottság m. héten tartotta meg ülését, melyen a megye alispánjának távolléte folytán Szathmáry Gyula főjegyző elnökölt Wenkheim Frigyes gróf, Dániel Gergely, dr. Gaal Jenő, Nachtnebel Ödön, Kintzig János, Heinrich Sándor, Orody Nándor és Hoffbauer Sándor bizottsági tagok jelenlétében. A bizottság beható eszmecsere után abban állapodott meg, hogy a hitelügy szervezését a szövetkezeti utón lehet és kell előmozdítani. Ennek elérhetése végett a megye központján Aradon Aradmegyei hitelegylet“ czimén szövetkezet alakíttassák, mely aztán a vidéken külön takarék- és hitelegyleteket szervez, avagy a már létező ily intézetekkel összeköttetésbe lép és azok hiteligé^ nyeinek kielégítését közvetíti. A bizottság nézete szerint ugyanis a kisebb gazdák és kisiparosok hiteligényeinek kielégítésére tapasztalati adatok szerint azaz önsegélyző vagy takarék- és hitel- egyletek- czimen ösmert szövetkezetek a legalkalmasabbak, de a vidéken alakuló ily szövetkezetek magukra hagyatva nem rendelkeznek oly töke fölött, melyből czéljnikat teljesen elérhetnék. Ennek előmozdítása végett szükséges egy az illető vidéki szövetkezetekkel összeköttetésben álló megyei hitelegylet, mely a vidéki szövetkezetek által megszavazott, de tökekészlet hiányában nem valósíthatott hitelt kielégíteni segítse. Ezek alapján a bizottság dr. Gaal Jenő javaslata értelmében úgy’a megyei hitelegylet, mint a szervezendő, avagy a megyei egyletekkel összeköttetésbe lépő, már létező takarék- és hitelügyletekre vonatkozó- ag megfelelő alapszabálytervezetet fogadott el | egyszersmind kimondotta, hogy miután czélját nem egy uj pénzintézet alakítása, de a hifelügy szervezésé képezi — a szövetkezet pénzügyeinek kezelése végett, a helybeli pénzintézetek egyikével fog szerződni. A bizottság ebbeli megállapodása azzal fog a közgyűlés elé terjesztetni, hogy a kisebb gazdák és kisipérosok személyes hitelügyó- nek ezen elvek szerinti szervezését erkölcsi és ' anyagi támogatásban részesit-e és nevezetesen a megyei hitelegylet alaptőkéjének biztosításához, maga részéről a törzsvagyonalap terhére 10,000 fttot kössön le biztosítéki alapul és a* gyet újból adja ki az előkészítő bizottságnak, hogy a hitelegyletnek a kereskedelmi törvény szerinti megalakítását eszközölje.

Lapunk mai számával mellékletet óhajtottunk adni, mivel a hót eseményei s a már megkezdett közleményeink azt igen szükségessé tevék hajótörést szenvedett — a nyomda nagyobb mérvű elfoglaltságán. — Elnézését kérjük t. olvasóinknak, hogy a megyei közgyűlésről » több érdekes közleményeinket a jövő számra hagytuk.