Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-03 / 40. szám

sem nem illik, sem nem basznál. A tanulást já-' téknak kell fölváltani, mert ez testet-lelket fel* üdítő s jobb a gyermeknek játszani, mint-tétlen ülni. Arra kényszerithetjük, hogy könyvei mellett tartózkodjék,' de arra nem, hogy valóban tanul­jon s ez a veszteglés alapja a legsötétebb bűn­nek, a mi az ifjú testet és lelket egyaránt gyor­san megsemmisíti. Adjunk tehát a gyermeknek időt és alkalmat a jétékra s erre nézve a követ­kezőket tartsuk szem előtt. 1. A játék nemeit; 2. A játszótársakat. Az elsőre nézve ne feledjük azt, hógy a játék ne csupán időtöltés legyen, hanem valóban testet edző mulatság. A gyer­mekekre nézve minden évszaknak megvannak a maga epecziális játékai: válogassuk ki ezek kö­zül azokat, a melyek mozgási ügyességet, vagy testi erő kifejtést igényelnek; ezekre adjunk ne­kik .alkalmat s ha kell eszközöket; a haszontalan, vagy épen erkölcsileg veszedelmes játékokat pe­dig igyekezzünk irtani. A czifra, költséges já­tékszerek teljesen czéltalanok. Legjobb, ha a gyermek maga készíti játékeszközeit: addig is mulat véle, mig elkészíti. A valódi1 játékok in­kább a játék módja, mint eszközei által foglalkoztatnak. Némelyek fejtik asz e- mélyee bátorságot is; ezeknek szintén tért kell engedni s csak azokat tiltsuk be, me­lyeknél a veszodelem nagyon valószínű. Kissebb baj bármiféle játéknál érheti a gyermeket, ha nem ez csak olyan „katona dolog“, a mi kézzel- foghatólag int az óvatosságra, s ha egy­szer megesett: általa a gyermek vigyázni tanul, a mire megtörténik, hogy szóval hiába intjük. Ilyen eseteknél felette káros, ha a szüle kétségbeesett jajveszékelést kezd. Szeres sük bármennyire a gyermeket, legjobban szeret­jük az által, ha erőssé tesszük úgy testileg, mint lelkileg. A túlságos féltés gyönge lelkűvé teszi a gyermeket s elhiteti vele,, hogy ha szüléi sze­mei előtt nincs, örökös veszedelemben torog. A hólabdázásról is sokaknak rósz vélemé­nyük van, mert az ablakban kárt tehet, pedig tényleg igen edző játék, mely egy kis sze mélyes bátorságot feltételez a hideg hóval Bzem ben; figyelmessé és ügyes mozgásává teszi gyermeket. Aztán egyike a tél, kevés szabadban gyakorolható szórakozásainak, s ha semmi egyéb haszna nem volna, maga a hólabdázás közben élvezett friss levegő a sok szobai tartózkodás után igen kellemessé teszi. A mi ajátszótársakat illeti, ezekre nézve fő elv, hogy a gyermekhez hasonló ko ruak legyenek. A barátokat mi nem választ hatjuk neki, csak ellenőrizhetjük. Gazdag szülék gyermekei ne alkossanak külön klubbot, hadd vegyüljenek a szegény társakkal, mindenik egy forma gyermek — csak arra vigyázzunk, hogy szegények szolgáik ne legyenek a játékban A gazdag és szegénysorsu gyermekek közti érint­kezés erkölcsileg szükséges; legyenek ők egyen­lők; ne érezzék a gazdagság előnyeit, vagy szegénység súlyát mindig, mert bármelyikük csak azzá lesz, a mivé majd önmaga teszi magát. A testi nevelés másik fötényezőjét ama munkák alkotják, melyeket a gyermekek ere jéhez és életidejéhez képest rájok bizhatunk. Az ügyességet és bátorságot fejtő vállalatok szintén ide tartoznak s mindezen foglalkozások bizonyos óvatosságot, elővigyázatot s kisebb-nagyohb mér­vű felelősséget is feltételezvén, erkölcsileg is fon tosak. Szegény szülék gyormekeinek nemcsak nagy módjok van az ilyen megbizások gyakorlására sőt a szükség által kényszenttetvén, némely szüle alig várja, hogy gyermeke a gazdálkodás vagy kézimunka különféle foglalkozásaiban hasz­nálható legyen. Ez még mind igen helyes hanem az ilyen testi munkánál mindenkor szem előtt kell tartani, hogy a gyermek ereje nagyon próbára téve ne legyen, mert akkor a helyett hogy jót tenne, a munka romboló hatással van a szervezetre. A mihez nagy erőfeszítés kell, a mi hosszan tart könnyen séiülést vagy elíerdülést okoz a behatások iránt fogékony gyermeki test ben. Valamint tehát helytelen dolog minden munkától megkímélni őket, épen úgy a lulzáso kát is kerülni kell. Köztapasztalat szerint a gyer­mek épen úgy, mint a felnőtt ember, mindig szeret­ne nagyobb munkát vinni véghez, mint a mit meg' bir. Ez az önerő túlbecsüléséből származik. Az ok­talan „virtuskodásokat“ tehát igyekezzünk meggá­tolni, alkalmilag figyelmeztetvén őket, hogy az embernek kötelessége, mikor valami jelentékeny munkához fog: megbírálni erejét, vájjon képes leend-e azt jól végrehajtani. Legyünk méltányosak vállalkozó szellemük iránt, de a képtelenségektől higgadt és komoly figyelmeztetéssel, vagy ha épen szükséges, határozott eltiltással tartsuk vissza. Úgy a játék, mint a munkáról mondottakból világosan látjuk, hogy a testi nevelés folytonosan összefügg az erkölcsivel. A foglalkozásnak általá­ban meg vannak a maga erkölcsi hatásai is; in­nen indul ki ama következtetés, hogy az ember egyéni jelleme tettekben tűnik ki. Ez a tétel a gyermekekre is egészen áll. A játékban, a gjrermek eljárásában egyes megbíza­tásoknál leplezetlenül tűnnek ki jó vagy rósz lelki tulajdonai. A félénkség, gyávaság p. o. a játék­nál épenugy .szemlélhető, mint a szeles vak­merőség, meggondatlanság, másfelől az ész­szerű előrelátás, bátorság, találékonyság. A já­tékban nem tud a gyermek tettetni, itt va­lóban olyannak tűnik fel, 1 milyen valóban, és ennek tapasztalása megmutatja nekünk az utat, melyen nevelésében haladnunk kell, hogy jó tu­lajdonait fejlesszük s a roszakat lerontani töre­kedjünk. Meg kell még emlékeznünk a testi nevelés harmadik nagy tényezőjéről, a tornászairól Hogy a tornászatot otthon gyakorolni nem alkal­mas, ezt a dologhoz értő. egyén mondani nem fogja. A családi udvarban épen úgy helyén van a tornaeszköz, mint az iskolaudvarban. Jobb módú házaknál elvétve ma is találunk egy-egy helyen tornaszereket, do; hogy ez a rendkívül testképző foglalkozás oly kevés népszerűségnek örvend, ennek talán főoka az, hogy még isko­láinkban sem általános. Hanem hovatovább ter­jed 8 azon tanügyi emberek, kik ezt még ma Bem veszik komolyan, csak egy felsőbb rendeletet vár­nak, mely nolle volle kötelességükké tegye tanítását Egy korlát és egy nyújtó elég arra, hogy a tornászatot a gyermek, vagy épen a családtagok otthon gyakorolhassák, s mindenkor érdemesebb ezekre költéni, mint a hintára, a mely csak ro szül hat az agyvelőre. Természetes dolog, hogy a tornászainak csak azon gyakorlatai bírnak komoly becscsel a testi nevelésre nézve, a melyek inkább az erő fejlesztését czélozzák, mint a sok helyen divatos komédiázást. Mindazokból, melyek a testi nevelésre vonat kozélag elmondattak, a következő gyakorlati el veket vonhatjuk le: 1. A gyermekek testi képzésére nézve a családnak mindazt meg kell tennie, a mit tehet, mert a növekvő ember csak úgy felelhet meg em béri és társadalmi hivatásának, ha erre nemcsak szellemileg, de testileg is képesítve van. 2. A testi nevelés főtényezői az étel ital és más közönséges egészségi szabályokon kivül a já ték, a munka és a tornászat, következésképen ezeket a családnak — ha gyermekei testi nőve kedését véletlenre bízni nem akarja — okszerűen alkalmazni kell. 8. A testi nevelés fentebbi tényei közben bő alkalom nyílik gyermekeink egyéniséget, jó és rósz tulajdonait megismerni s igy a testi neveié által meg van könnyítve az erkölcsi nevelés fel adata is, sőt a kettőt összekapcsolva párbuzamo san eszközölhetjük. Békés, 1886. szept. 24. Vaday József. Az értekezlet a jégbiztositási szövetség alapszabályait pontról-pontra tárgyalván: azokat magáévá teszi és elfogadja, jólle­het a 12 évi kötelezettséget igen soknak ‘artja. Mi ezen csudálkozunk nagyon, mert ha biztos haszonnal akar a szövetség dol­gozni, az 1—2 évre nem alakítható, mert az 1 — 2 év lehet nagyon jó, de nagyon rossz is. Ép azért hosszabb idő veendő fel, hol a jó és rossz'évek úgy egyenlí­tik ki egymást, hogy a 12 év szép nye­reséggel végződik. A ki pedig e szövetség iránt érdek lődik, addig is mig e tárgyban a város házán nagy- gyűlés tartatnék, forduljon lek. Ferentzy Alajos úrhoz, ki e tekin­tetben alapos és biztos utasítással szol gáland. Addig is a jégbiztositási szövetkezet eszméjét melegen ajánljuk a gazda-közön­ség szives figyelmébe. r. I. Értesítés. .Gyulaváros n. é. közönsége előtt ezennel hi vatalosan közhírré tétetik, hogy az ismétlő isko­lai tankötelesek beiratkozása f. é. október 17. 24. és 31-ik napjain, vasárnap d. u. 2—5 óráig fog tartatni. Hogy kik atankötelesek, azt Gyulaváros tok tanácsa, illetve polgármestere az érdekelt fe lekkel nyomtatott „Fe 1 hivás“-on közölni fogja A beiratkozás helyiségéül a róna. kath. központi iskolában tele, Sztavill Lajos ur lakása tűzetik ki. Az illető tankötelesek nevezett határidőben annál inkább iratkozzanak be, mert ellen esetben szüleik, gyámjaik vagy gazdáik az 1886-ik évi XXXVIII. t. ez. értelmében érzékeny pénzbírság gal fognak sujtatni. B.-Gyula, 1886. okt. 3. Az isk. szék rendeletéből: Finta Ignácz, m. k. az ism. isk. igazgatója. A „Magyar gazdák jégbiztosítás szövetségéiről. Folyó 1886-ik évi szeptember 26-án a gyulai gazdaközönség Végh József ur belvárosi házában a fennt említett tárgy­ban gyűlést tartott, melyen az egész város gazda közönsége minden város részbő volt képviselve, legszebben azonban nagymagyarváros, utánna jött németváros belváros, újváros stb. Finta Ignácz népiesen megismertet vén a biztosítás czélját, hasznát, szivére köti a gazdaközönségnek, hogy külföld társulatoknál ne biztosítson semmit, mer a külföldi társulatoknak semmi köze magyar érdekhez, továbbá a külföldre „kidobott“ pénz nemzet gazdászat: szempontból reánk nézve elveszett. A gazda értekezlet belátván az elő terjesztés helyességét, magáévá teszi és másoknak is ajánlani fogja. Ezek után Finta Ignácz kifejti, hogy I hazai társulatok mindenikénél sem czél- szerü biztosítani, hanem ottan, melyik egtöbb alappal, legtöbb ha zafisággal rendelkezik, s amelyik a magyar gazda érdekeit szivén viseli. Egyúttal kijelenti, hogy ilyen intézetet csak egyet ismer, s ez állítását zép példákkal is igazolja, egyúttal meg­nevezi, hogy ez az intézet az „Első­magyar Általános Biztositó Társasé g.“ Az értekezlet ez előterjesztést magáévá teszi és köszönetét mond érte. Ezek után Finta Ignácz áttér a jég biztosítási ügyre. Előveszi az alapszabá yokat, pontonként felolvassa, tűzzel és sok jóindulattal magyarázza a népnek. Midőn pedig előtte ellenes czikkekre íivatkoznak, kijelenti, hogy ez féltett rdekharczból történik. A többi társulatok — féltik a konezot, — az ágensek a mellékjövedelmet, és igy a megjelent czikkek nem annyira tudatlan­ágból, mint jóakarat hiányból keletkéz tek, a valóságnak meg nem felelnek, ép azért figyélmen kivül hagyandók. Hírek. Megyei közgyűlés. Békésvármegye tör vényhatósági bizottsága múlt hó 27-én I folytat va több napokon tartotta ez évi rendes őszi köz gyűlését. A tárgysorozat igen érdekes ügyek tár gyalását tűzte ki a közgyűlés feladatául, minden esetre legnagyobb vonzerőt a „törvényhatósági hitelintézet“ ügye képezte. — Az alispáni jelen­tés tárgyalása előtt Szarvas város orsz. gyűlési képviselője s m. bizottsági tagnak azon inditvá oya olvastatott fel, hogy a megye közönsége, Be liczey István főispán tiz éves tőispáni elismerésre méltó tevékenysége feletti örömét jegyzőkönyvi leg örökítse meg. — Az indítványt a megye kö zönsége lelkesülten a legnagyobb örömmel fogad ta el. — Az alispáni jelentés, melyet lapunk egész terjedelmében közöl — tudomásul vétetett. ■ katona elszállásolási veszteségek fedezésére szol gáló törvényhatósági pótadó kivetésére vonatkozó szabályrendelet közakarattal elfogadtatott. — A közgyűlés ezután áttért azon nagy fontos ságu tárgyra, — a törvényhatósági hitelintézet ügyére, melylyel fél óv óta oly nagy érdeklődés sei foglalkozik a megye közönsége. — Első fel­szólaló Karassiay István volt, ki lelkes szavakkal ajánlotta a törvényhatósági hitelintézet felállítá­sára vonatkozó indítvány elfogadását. — Fábry Károly, Haviár Dániel, Beliczey Rezső, Göndöcs Benedek, Szemián Kálmán felszólalása után a kérdés szavazattal döntetett el. A hitelintézet felállítása mellett szavazott 63, ellene 35 bizott­sági tag, s miután a törvény által kívánt két­harmad szavazattöbbség nem volt meg, az indít­vány mellőztetett. A közgyűlés egész hét folya­mán tartott. A számonkéi'ö szék a főispán elnöklete alatt múlt hó 26-án dálután. tartotta ülssét. A megyei tisztviselők tevékenysége megelégedéssel vétetett tudomásul. Az orosházi kir. járásbírósághoz albirónal Mészáros Gusztáv gyulai kir. törvény- széki jegyző neveztetett ki. Örömmel vettük inevezés hírét, mert tehetséges és munkás ifjút méltatott a királyi kegy. Lapunk legutóbbi számában fölemlítettük hogy nehány honvéd tiszt a hadgyakorlatok al­kalmával tilosban vadászott, s e téDyt megrovtuk. Megbízható forrásból arról értesültünk, hogy a tiszteket egyes földtulajdonosok, kik azon hitben vannak, hogy földjeik fenntartott vadász területet képeznek —. hívták meg a vadászatra, s azok jóhiszemüleg — mit egyátalán nincs okunk két ségbe vonni — vadásztak a jelzett vadász terü­leten. — Dániel Lajos az orosházi szolgabiróságboz rnoknak neveztetett ki. Szerencsétlenség. Billicz Sándor ifjú ke­reskedő súlyos égési sebekot szenvedett petroleum lámpa szétrobbanása folytán. A szerencsétlenség általános részvétett keltett az előnyöseu ismert fiatal ember iránt. Örömmel olvassuk egy pár német lapban hogy a magyar nevnek elismerést és tiszteletet szerez egy fiatal, még pályája kezdetén álló ma* yar művésznő. Neve: Rimler Nina k. a. megyénk zülötte dalmüénekesnő, ki a brünni színházhoz van szerződtetve. Pár nappal ezelőtt lépett fel mint „Margarete“ (Fausztban) és Rossini „Sze- villái borbély“ — ez. dalművében mint Rosina. Mindkét alkalommal kiváló sikert aratott s az ot­tani közvélemény teljes elismerését vívta ki. Tiszteletére az ottani művészi körök lakomát is rendeztek s őszinte óvácziókkal halmozták el a szép reményre jógositó fiatal énekesnőt. Tanul­mányait Budapesten és Becsben végezte. Talán szreveszik e tehetséget — annak idején — hazai művészi köreink is. Márki Lajos megyei főjegyzőnek meg­támadt egészsége helyreállítása végett a megye közgyűlése egy évi szabadságidőt engedélyezett, bájdalommal vette tudomásul a megye közönsége, bogy a vármegye derék főjegyzője, ki közszolgá­lati kötelmeit minden időben oly lelkiismeretes tevékenységgel s kiváló szakértelemmel teljetité, úlyos betegségben szenved. A gyulai járás főszolgabiráját, Terényí Lajost a megye főispánja Márki Lajos szabad­sága tartamára, megyei főjegyzőül helyettesítette. A főispán a megye közönségének a közgyűlésen nyilvánított óhaját erösité meg e helyettesítéssel. Mi is örömmel üdvözöljük a főszolgabírót uj te- ékenységi körében, hisszük, hogy tehetségét, te­vékenységét a közjó előnyére közmegelégedéssel fogja érvényesíteni. Terényi Lajos főszolga­bíró helyetteséül Kövér László, a gyulai já­rás szolgabirája neveztetett ki. Herberth Antal kir. törvényszéki biró ■ kir. tanácsos, múlt hó 30-án fényes estélyt ren­dezett, melyen a Gyula város értelmisége nagy számmal vett részt. Viszonzása volt ezen estély a biró ur tiszteletére — királyi tanácsossá tör­tént kineveztetése alkalmából rendezett estélynek. Megyei községeink ktfogástalan igazga­tását, rendezett községi állapotokat tüntetett fel a megye számvevői tisztségének a közgyűlésre tett azon jelentése, hogy az összes megyei községek s Gyula városa 1887. évi költségelő­irányzataikat s 1885. évi számadásaikat kivétel nélkül beterjesztették a megyéhez megvizsgálás és jóváhagyás végett. Ily rendes községi igaz­gatással kevés megye dicsekedhetik. A kisebb gazdák személyes hitelének előmozdítása és szervezése ügyében Aradmegye törvényhatósági közgyűlése által kiküldött bizott­ság m. héten tartotta meg ülését, melyen a megye alispánjának távolléte folytán Szathmáry Gyula főjegyző elnökölt Wenkheim Frigyes gróf, Dániel Gergely, dr. Gaal Jenő, Nachtnebel Ödön, Kintzig János, Heinrich Sándor, Orody Nándor és Hoffbauer Sándor bizottsági tagok jelenlétében. A bizottság beható eszmecsere után abban álla­podott meg, hogy a hitelügy szervezését a szö­vetkezeti utón lehet és kell előmozdítani. Ennek elérhetése végett a megye központján Aradon Aradmegyei hitelegylet“ czimén szövetkezet ala­kíttassák, mely aztán a vidéken külön takarék- és hitelegyleteket szervez, avagy a már létező ily intézetekkel összeköttetésbe lép és azok hiteligé^ nyeinek kielégítését közvetíti. A bizottság nézete szerint ugyanis a kisebb gazdák és kisiparosok hiteligényeinek kielégítésére tapasztalati adatok szerint azaz önsegélyző vagy takarék- és hitel- egyletek- czimen ösmert szövetkezetek a legalkal­masabbak, de a vidéken alakuló ily szövetkezetek magukra hagyatva nem rendelkeznek oly töke fölött, melyből czéljnikat teljesen elérhetnék. Ennek előmozdítása végett szükséges egy az illető vidéki szövetkezetekkel összeköttetésben álló megyei hitelegylet, mely a vidéki szövetkezetek által megszavazott, de tökekészlet hiányában nem valósíthatott hitelt kielégíteni segítse. Ezek alap­ján a bizottság dr. Gaal Jenő javaslata értelmé­ben úgy’a megyei hitelegylet, mint a szervezendő, avagy a megyei egyletekkel összeköttetésbe lépő, már létező takarék- és hitelügyletekre vonatkozó- ag megfelelő alapszabálytervezetet fogadott el | egyszersmind kimondotta, hogy miután czélját nem egy uj pénzintézet alakítása, de a hifelügy szer­vezésé képezi — a szövetkezet pénzügyeinek ke­zelése végett, a helybeli pénzintézetek egyikével fog szerződni. A bizottság ebbeli megállapodása azzal fog a közgyűlés elé terjesztetni, hogy a ki­sebb gazdák és kisipérosok személyes hitelügyó- nek ezen elvek szerinti szervezését erkölcsi és ' anyagi támogatásban részesit-e és nevezetesen a megyei hitelegylet alaptőkéjének biztosításához, maga részéről a törzsvagyonalap terhére 10,000 fttot kössön le biztosítéki alapul és a* gyet újból adja ki az előkészítő bizottságnak, hogy a hitelegyletnek a kereskedelmi törvény szerinti megalakítását eszközölje. Lapunk mai számával mellékletet óhajtot­tunk adni, mivel a hót eseményei s a már meg­kezdett közleményeink azt igen szükségessé tevék hajótörést szenvedett — a nyomda nagyobb mérvű elfoglaltságán. — Elnézését kérjük t. ol­vasóinknak, hogy a megyei közgyűlésről » több érdekes közleményeinket a jövő számra hagytuk.

Next

/
Thumbnails
Contents