Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-26 / 39. szám
a közönségét leginkább érdeklő közállapotnak tükre, mely a megye miként való igazgatásának ismertetését tartalmazza, a megye közönsége csak a közgyűlés alkalmával történő felolvasásból ös- tnerkedik meg. Jól tudjuk, hogy a felolvasás alkalmával, mint vesznek el a hallgató emlékében sokszor igen lényeges dolgok. — Alig van oly figyelmes hallgató, ki képes legyen hő képét- látni a felolvasott jelentésből a megye állapotának, 8 a leggyakrabban csak egyszerű tudomás vétellel 8iklaua át a közönség igen fontos részlötekre, ha a megye főispánja a közgyűlést megelőzőleg, nagy figyelemmel át nem tanulmányozná a jelentést. De hát a főispán is ember, i figyelmét kikerülheti egy- vagy más. fontos rész, s lehet, nem talál fontosnak, intézkedést igénylőnek a jelentésben olyant, mi különösen is érdekelné a vármegyét. A legtöbb megyében az alispáni jelentésben foglaltak nem képeznek féltékenyen őrzött hivatalos - titkot, s jelentést kinyomatva, jó eleve közük a bizottsági tagokkal. A. ki erről meg akar győződni, találhat ilyen kinyomatótt alispáni jelentést eleget a megye levéltárában. Mért ne lehetne ezt nálunk is megtenni ? — Hadd olvashassa a megye közönsége már előre azt, mi tanácskozásának, bírálatának tárgyát, fogja képezni- Ha már otthon, nyugodtan, figyelemmel elolvassa bizottsági tag az alispani jeleatést, áttanul- ányozva a megjegyzéseket megteszi: a közgyűléseken nem fogunk oly felületesen áthaladni a felette fontos alispáni jelentés felett. — (ismerünk vármegyét, melynek sok költséggel fenntartott hivatalos közlönye van, melyben nemcsak a közgyűlés fontosabb tárgyai, küldöttségi jelentések, állandó választmányi javaslatok közzétételek, — mint a hogy tette ezt lapunk is a tavaszi közgyűlésre — de közöltetnek az évközben érkezett fontosabb miniszteri rendeletek, alr ispáui közérdekű intézkedések is, hogy a nagy közönség átalában — necsak a hivatalos közegek — behatóan Ósmerkedjenek meg, a közérdeket érintő intézkedésekkel. Mi— bár az első vármegyék közt emlegetnek — e tekintetben még hátrább vagyunk, hogy mi okból — jó volna tudni ösmerni. A nyilvánosság nem ellensége a közjónak. Állandó választmányi javaslatok. 1. Gyula városa s Mandorf Simonná között népkert nagyobbittására megvett ingatlan vételére vonatkozó adás-vételi szerződés észrevételeikül jóváhagyatni javasoltatik. 2. Csaba város s a békésmegyei gazdasági egylet között létrejött csere-szerződés szintén jóváhagyásra ajánltatik. 3. Csaba község kérvénye, melyben a község körösszabályozási tartozásának fedezésére törényhatósági engedély nélkül községi pénztárból vett kölcsönnek utólagos jóváhagyása kérelmezte- tik, nagyobb vitát idézett elő a választmányban. Csaba községnek a kölcsön igénybe vételénél követett törvény ellenes eljárása, utólagos jóváhagyást szigorú megrovás mellett nyert. 4. A békési, csabai és szeghalmi kéményseprők folyamodásuknak, mely szerint kőtelezővé tétetni kérik azt, hogy a kémények csakis kéMegye-bizottsági közgyűlés. (Folytatás.) ítén az I-ső aljegyző helyettesíti a főjegyzőt, illetv jaz alispánt. Ezen helyettesítésre ugyan valószinü |leg igen ritkán leend szükség, de a közigazgatá |folytonossága meg kívánja, bogy e tekintetben i !ó gondoskodva legyen. A helyettesítésre egyedül a )n|I-ső aljegyzőt véljük íeljogosithatónak. A törvén; Iy|tí7-rk §-a szerint ő a közigazgatás terén a fő lz|jegyzőt Követő központi tisztviselő, a közigazga 3l|tási ügyek elintézésében folytonos gyakorlattá Ibir, az egyes ügyeket s azok folyamát ösmeri, i Jjigy azok elintezésere legbivatottabb, s különbet n|is a más- megyékben űzött gyakorlat, s a Békésül inegyében is régidők óta fennállott szokás szerint ’"|az I-ső aljegyző az alispáni teendők végzésében Ha főjegyző rendszeres helyettese. *| 11. Az 5. §. második bekezdése mint teljeD|sen felesleges. 12. A 6. g-ban idézett 1870. 42. t. ez. 60. ■|§-a helyett az 1886. évi XXI. t. ez. 70-ik §-a '■teendő. ?] 13. A 6, §. utolsó pontja helyett ezen pont "I teendő: „Hivatásával összeütközésben nem álló ma- Mgán ügyködést amennyiben ez által hivatalos te- lendőinek pontos teljesítésében nem akadályozta- Itik, folytathat.“ Megadandónak tartjuk a t. ügyésznek az jengedélyt a magán ügyködésre, a mennyiben a| jt. ügyész fizetése megyénkben oly csekély, bogyl jaz ügyvédi minősítéssel biró ügyész allásahozl jméltó megélhetése érdekébőlkivánatos és méltányos,! |hogy a mellék-jövedelmet hajtó magán ügyködés! jrészére, annál inkább, mert feltehető, hogy a tni-| jatt hivatalos teendőit nem hanyagolja el, biztosit-1 Itassák. A magán ügyködés engedélyezese esetén az] [ügyész minősített segédet tarthat, ki vezetéseji [mellett magán ügyeit elvégezheti, úgy, hogy hi-j] vatalos teendőiben az ügyész akadályozva nemi, I leend. Ha pedig a magán ügyködés miatt a megye l| ügyei az ügyész által elhanyagoltatnanak, mindig L [fennálland a törvényhatóságnak joga a magán-1] ügyködési kedvezményt a t. ügyésztől elvenni, l( vagy öt hivatalos teendői pontosabb teljesítésére]] fegyelmi utón rá szorítani. 14. A 7. §. első bekezdésének „és a községh jegyzői nyugdíj intézet pénztárát“ szavai, miutlj fölöslegesek, kihagyandók. |l 15. A 8. §. a) pontja „magán árvagyám* ősi, „község iskolái“ szavai közé „gondnoki“ szurandóla közbe, a mennyiben a számvevői tisztségnek tény-Ji leg a gondnoki számadások felülvizsgálata is fel-| i adatát képezi. Az i) pont utolsó sora „alispánhoz“ l8 és „jelentést tesz“ szavai közé pedig „a gyámil] számadásokat illetőleg pedig a megyei árvaszék-ffe hez“ mondat teendő. la 16. A 12. §. utolsó bekezdése „szabályzat“] szava után „az 1874. évi XX. t. ez. és az 1875,je évi 1064. sz. földm., ipar és keresk. ügyi m. k. a miniszteri rendelet“ meghatározás teendő. (Folytatása következik.) |i, Lényeges módosítását javasoljuk a fennáll szabályrendeletnek, akkor midőn a tizennégy napo túli, s közgyűlésen kívüli szabadságolási engedél megadására egyedül az alispánt s nem mint a jelenleg gyakorlatban van, az alispánt és főispán együttesen, óhajtjuk feljogosítani. E módosításunk abban leli indokát, bog, egyedül' az alispán a törvényhatóságnak azo; ‘ tisztviselője, ki mint a megye kormányzója, a igazgatás vezetője és ellátója' hivatva van meg ítélni, hogy mely tisztviselő és mennyi időre bo' csátható szabadságra. A megye tisztviselőivel kü lönben a törvény szerint is az alispán s a főispái legföllebb kivételes Alkalmakból kivételes rendel kezesek végrehajtására rendelkezik, a közigaz- gatás helyes s pontos menetéért az alispán felelős, s ennélfogva e felelősségnek megfelelőiem rendelkezési jogának a szabadságelás tekintetében való fentartása is méltán megilleti őt. A főispán ezekkel szemben a kormány képviselője s jiz Önkormányzatnak csupán ellenőre, úgy hogy részére a közigazgatás terén más mint a törvény szerinti esetekben tevékenységet biztosítani az ellenőri teendőkbe való ütközést, s a megyei szabad önkormányzatnak némi feladását vonná maga után. 4. A 4-ik §-hak az alispán hatáskörére vo-l iratkozó része b) pontja, mely az izraeliták anyakönyveinek az alispán által való ellenőrzésére vonatkozik, teljesen elhagyandó, a mennyiben a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur által 1885-ben 1924. sz. a. kibocsátott szabályrendelet 14, §-a szerint az izraeliták anyakönyvei felett a felügyeletet a járási szolgabirák tartoz-j nak gyakorolni, miért is az ez iránti intézkedés aj főszolgabírói hatáskör meghatározásánál lesz fi-| gyelombe veendő. 5. A 4-ik §. 4-ik pontjában idézett tÖrvény-j czikkek és szakaszok helyett az 1886. évi XXII.] t. ez. és ennek 18,' 20, 31, 45, 47, 51, 53, 67,| 71, 75,‘78, 80 és 84. §§-ai teendők. 6. A 4-ik §, 4-ik p. ej betűje alatt idézettj 1869. évi toloncz rendszabály helyébe az 1885-ikj- évi 9389. sz. b. m. sz. a. kelt szabályzat veendő fél j] A 4-ik §-bán i) betű alatt a következő ujj pont felvételét ajánljuk ; „A megye területén lakóJ: önhibájukon .kívül nagyobb mérvben károsodott]] egyének részére a megye területére- nézve a B.|] M, 18613/82. sz. rendeletéhez képest könyörado-|: mányok gyűjtésére engedélyt ad.“ i 7. A 4-ik §. b) pontja a következőkép mó-l dositandó : „A vízi ügyek terén eljár az 188. évi XXIII. t. ez. és az ezt életbe léptető 45689/85. sz. föld. ipar és keresk. ministeri utasítás értelmében.“ S. A 4-ik §. 7-ik pontja a következőkép volna módositandó: „A közmunka ügy tei;én az alispán teendőit a megyebizottsága 1886. évi szeptember hó 20-án és folytatva tartott közgyűlésében bgy. sz. alatt alkotott közmunka- ügyi szabályrendet szabályozza.“ A f. évi őszi közgyűlésen tárgyalandó közmunka-ügyi szabályrendelet részletesen megszabja az alispán teendőit, úgy hogy a szervezési szabályrendeletben erre legfölebb utalás szükséges, de a teendők külön felsorolása teljesen felesleges. 9. A 15-ik pontban idézett törvényezikk és szakasz helyébe az 1886 évi XXI. t. ez. 68. §, q) pontja teendő. 10. Az 5-ik §. első bekezdése a következő- kép egészítendő ki: „Eltekintve | törvény ama intézkedésétől mely szerint ha az alispán beteg, ha a megye székhelyéről távol van, vagy az alispáni szék üres, a közgyűlés további intézkedéséig az alispáni teendőket a főjegyző, ennek akadályoztatása esetében a m.I-ső aljegyző teljesiti ; a főjegyző hatásköre .... stb.“ Három rendbeli módosítását javasoljuk itt az eredeti szövegnek. Meghatározását annak, hogy az alispáni teendők végzésére a főjegyző az alispánnak csupáu a.székhelyről való távoliéto esetén jogosított, a hivatalban való meg nem jelenése miatt és alkalmával azonban, ha különben az alispán a székhelyen tartózkodik, a főjegyző nem végezheti az alispáni teendőket, hanem azok teljesítését az alispánnak fenhagyni tartozik. Meghatározását annak, hogy az alispáni szél megüresedóse esetén csupán a közgyűlés további rendelkezéséig, illetve a helyettes alispán kireu deiéseig jogosított a főjegyző az alispáni teendők végzésére. E meghatározásra szükség van azért mivel az 1886. évi XXI. t. ez. 47. gg értelmében az alispán helyettesítése- a közgyűlés hatásköréhez tartozik, s a javasolt meghatározás nélkül a helyettesítés jogának mintegy feladása, s az következik, hogy a főjegyző minden körülményei közt egész az uj alispáu választásáig jogosított az alispáni teendők végzésére, mi pedig a közgyűlés helyettositési jogának csorbításával járna Harmadszor szükségesnek tartottuk mégha- ározni azt, bogy a főjegyző akadályoztatása eseA megyei közgyűlés tárgyairól. Holnap veszi kezdetét Békésmegye törvény-]t hatósága bizottságának ez évi őszi rendes köz-|k gyűlése. Mint múlt számunkban jeleztük, nagy ér-| c deklődéssel tekint e közgyűlésre nemcsak megyénk,] de mondhatjuk az egész ország közönsége. Ezen|a érdeklődést a „törvényhatósági hitelintézet“ ügye] kelti, melynek sorsa felett dönteni ezen közgyűlési leend hivatva. Valóban fontos ügy, mely megérdemli az országos érdeklődést. Már a tavaszi köz-| gyűlésből kiküldött bizottság tanácskozásai, működése élénk figyelem, érdeklődés tárgyát képezték.] Sok részéből az országnak — fordultak lapunk-] hoz felvilágosító kérdésekkel, —_ kérdezősködtekL a tanácskozás eredményéről s nem kevésbé óhajt-] ván az eszme, az indítvány szerencsés keresztül |t vitelét; mint mi, kiket az legközelebbről érdekelje — Nem csak lapunkhoz fordultak az ország több| részéből a törvényhatósági hitelintézetre vonatkozó kérdésekkel; de az érdeklődés több törvény-]a hatóság részéről hivatalosan is nyilvánult. — El-Jr kérték a.hitelintézet alapszabály tervezetét; s többjt megyében megindult a mozgalom az általunkL tervezett hitelintézet mintájára „törvényhatóságije hitelintézet“ létesítésére. A mozgalomnak az éltető |f erőt a kezdeményező törvényhatóságtól várják. ( Figyelnek arra, hogy nálunk az inditvány 'minő fogadtatásra talál, a kétségesnek sem hitt kedvező J eredmény után, miként fog az inditvány testet| nyerni. — Lehet, bár nem reméljük — hogy ajl hitelintézet létesítésére irányuló nemes törekvéBt| nem fogja siker koronázni, hiszen látjuk a köz-| éjeiben, hogy a legnemesebb eszméknek, törekvő-1 seknek is mily erős ellenségei támadnak; de hitelintézet ügye az ellenzék felülkerekedésével[( még nem leend sirba döntve; ha le verik is a| porig a hitelintézet ügyét, az eszme onnét nyer a| tovább való kitartó küzdelemre erőt, mert épen| a föld munkás népének érdekeiért, jobb voltáértJi szállott az a síkra. — A törvényhatósági hitelin-Jl tezet ügye főkepen a földmivelőké, iparosoké, szó-[l val azoké, kik a mindennapi erős munkával van-| nak hivatva fentartani magukat, családjukat, fen-1 tartani a hazat. — A nemzettest ezen legmeg- becsüleudőbb részei a haza földiéhez vannakll ■kötve, nem alkalmas nekik minden talaj, mint i [könnyen vándorló tőke urainak; sorsuk javítása (munkálkodásuk megkönnyítése tehát a legerősebl [tevékenységet igénylő nemzeti ügy, — 8 alig le hét fontosabb, érdemesebb czél, melyre áldozni le hét, — hiszen az áldozat is, mit a hitelintőze maga után von, a nagy ozélhoz képest oly. alig számba vehető csekély, hogy annak megtagadást szükkeblüséguok embertársaink sorsán való. köny- nyitástól való idegenkedésnek, keresztényietlennek mondható. — Nem foglalkozunk tovább e kérdéssel, mely fontosságához méltóan már eléggé meg van vitatva. Azon figyelmeztetéssel fordulunk még egyszer azokhoz, kiknek kezébe van letéve a megyei hitelintézet sorsa, hogy ha most elejtik az ügyet vissza hozzuk azt még mi, mint kezdeményezők más törvényhatóságtól, mely képes leend jobban megérteni a kor intő szózatát; melynek mzafisága erősebb leend annál, mint a mely a ion szivében Békés megyében eltölti a honfiakat. A közgyűlés második fontos tárgyát képezi íz 1887. évi katona elszállásolási pót-adó feletti ntézkedés. A katona elszállásolás terhének arányosabb negosztás czéljából az 1879. évi XXXVII. t. ez. lapján történik a pótadó kivetése s annak keze- óséröl szabályrendelet alkottatott. A szabály ren- lelet intézkedéseivel már ösmerős a megye kö- önsége. Fontosabb intézkedései a szab. rendednek következők: azon községek, melyek, s azon gyesek, kik a megye egyes községeiben elhelye- ett s elhelyezendő katonaságot és honvédséget z 1887. évi jan. l-töl — decz. 31-ig akár állan- óan, akár ideiglenesen magán házakban elszállá- iltatni fogják, a havi díjasok kivételével — na- onkint minden egyes lovas katona után 18 kr., vj gyalogos katona után 12 kr., egy lóért kü- in 6 krnyi kártalanítási összegben részesittetnek. z 1886. évben állandóan és; ideigl. elhelyezett atonaság és honvédség elszállásolása után szárazott veszteségek összege 18,663 frt 43 kr. bből az állandó elhelyezésért Gyula városára lik 860 frt 16 kr. Csabára 16,923 frt 39 kr. gyancsak Csabára a hadszerkészlet raktár után 514 frt; az ideiglenes elhelyezésért Gyulán 129 frt 30 kr, ugyanott 289 frt 24 kr, Csabán fi frt 76 kr, Szeghalmon 25 frt 58 kr. Épü- tek fenntartása 250 frt. — Ezen elszállásolási szteségek fedezésére szolgáló megyei pótadó 1885, évi egyenes államadók után,' még pedig ,°/0-a házosztály- és házadókra °/0-a az általános jövedelmi pótadó, a vadá- i ati-adó, hadmentességi-dij és az 1883-ik évi I II. t.-cz. értelmében fizetendő tőkekamat-adó i vételével a többi egyenes állam-- dóra lesz kivetendő. < Az 1886-ik évben a katonaelszállásolásból ’ edt veszteségek fedezésére kivetett megyei pót- ,ó összege 14,163 frt volt. óhajtottuk volna a megye állapotáról és az ' öközben tett alispáni intézkedésekről szőlő a 1- ' páni jelentést ösmertetni a megye kö- < őségével; azonban annak közzététele híva- * tlos a kadá 1 y o k ba ütközött. Sajnálatun- ' t fejezzük ki a felett, mert azt hisszük, a i inéi tágasabb körű nyilvánosság a nagy kö- nséget érdeklő ügyekben felette kívánatos. Az * íspáni jelentéssel, mely rendszerint a megye l Fővárosi levél. Hangos fütyülés, a csengettyű megszólal, in felébredek s a vonat berobog a központi zemély pályaudvarba, ennyiből a kevésbbé ájékozottak is kitalálhatják, hogy Budapestre irkeztem, mert continensen aligha van még így ilyen czimmel megtisztelt indulóház; a (Békés* olvasói természetesen most is abban i nagy előnyben részesültek, hogy mindenkit negelőzve már a múlt vasárnap olvashatták, logy a fővárosba utaztam; hiába, ilyen egy maktikus szerkesztő, én eljövök azzal a szent ílhatározással, hogy itt a teljes nyugalomnak bgok élni s még csak nem is csintalankodom pedig itt lehet ám még igazán csintalankodni) i szép terveimet dugába dönti azzal, hogy kieszi az újságba Pestre utazásomat s egy hi- :elgő bók kíséretében tudatja az olvasókkal, íogy elutazásom daczára is fogok irni a „Bé- cés“ számára, a szerkesztőt csak nem hagy- íatom hazugságba, annyival kevésbbé, mert a ,Békés“-ben még soha sem jelent meg olyan cözlemény, a mi a valóságnak meg nem felelt legfeljebb az a mit most írtam a fenti két sorban) beláthatják tehát hogy rá vagyok kényszerítve az írásra az újság-jó hírnevének fen- :artása miatt, — útnak bocsájtom hát ezt a őyárosi levelet mosván kezeimet, s minden :elelősséget magamról elhárítva a szellemesség sekintetében; feleljen erről a felelős szerkesztő, i ki rám fogta. * * * Legelső dolgem volt a mint megérkezvárosi bazilika s meg van-e még a spongya ember? útközben mig odáig érkeztem a bolti firmák olvasásával mulattattam magamat (ezt csak az tudja méltányolni, a -ki legalább tiz esztendeig lakott Pesten) s egy utczában 33 darab Jakabot olvastam meg, elkezdve Bum- bacsilla Jakabtól egész Cilibonsálom Jakabig, mindjárt az jutott eszembe, hogy ha ezek mind megtartják Jakab napot, akkor julius 25-én rengeteg nagy muri lehet ebben az utczában; s miután meggyőződtem arról, hogy a bazilika még 'nincs, kész s a spongya ember még mindig meg ván, egészen nyugodt lélekkel mentem az országgyűlés megnyitására. Hogy mi összefüggés van a lipótvárosi bazilika és a spongya'ember között, az egy magyar siralmas történet éppen most hallottam elbeszélni,, de titoktartás terhe mellett, majd csak akkor beszélem el, ha vissza megyek az én kedves lakó helyemre s túl leszek a lőtá- volon, addig nem merem elárulni a kis titkot. Hogy az országgyűlés megnyitásáról Írjak, azt ne kívánják, sokkal jobban megírta azt Mikszáth Kálmán, jól felfogott érdekükben kérem hogy inkább olvasnák el azt a mit ő irt, hanem azt bevallom, hogy tulajdonképen azért mentem fel a megnyitásra, mert szótnba- ton volt s táviratilag akartam a „Békés“-t értesíteni, hogy valamit előbb tudjanak meg a „Békés“-ből, mint a fővárosi lapokból, nekem igen amerikaias hajlamaim .vannak, de mi történt ? A mint reporteri lépésekkel vágtatok a táviró hivatal felé, ismerős hang kiabál felém arra nézek, hát egy gyulai, (Mégis csak kis város ez a Pest. hogy az első nap mindjárt gyulai emberrel találkozom — vagy Gyula nagyon nagy város.) Szervusz 1
