Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-26 / 39. szám
ményseprők által sepertethessenek s minden kémény sepertussék, 8 a seprési dijak a házak magasságához képest állapíttassanak meg s az ellenőrzési dijak emeltessenek fel, — részben hely adatik, a zárt kéményeknek kéményseprők által való sepertetése kötelezővé tétetik, az emeletes házak kéményei sepréséért, emeletenkint 10 kr. állapittatik meg s az ellenőrzési díj 3 krra emeltetik fel. A megyének kéményseprési szabályrendelete ehhez képest szenved módosítást. 5. A szeghalmi piacz áthelyezési ügyben az állandó választmány a község képviselőtestületéhez intéz kérdést, mely Bzerint a piaczot az uj vásártérre áthelyezte, hatályon kívül helyezni javasolja s ezen ügyben a határozathozatalt a szolgabiró jogköréhez tartözőriak' jelenti ki. 6. A békés-földvári vasut-birtokviszonyok rendezését illetőleg kötött szerződés jóváhagyása javasoltatik. 7. Kondoros község kérelme növedékmar- hák levághatásának engedélyezése, illetőleg a megyei szabályrendelet ide vonatkozó rendelkezésének módosítása iránt — megtagadtatni javasoltatik. 8. A békésmegyei iparosok kérelmének, mely szerint az országos vásárok napjai megha- tároztassanak s a vásárok tartama megállapittas- sék, helyt adni javasolja az állandó választmány, s ebez képest a megyének vásártartási szabályrendelete módosítandó akként, hogy a vásárok a megyében átalában szombaton és vasárnap tartassanak, s két napon tál a vásár nem terjedhet, s kik azon túl is árulnak 50 frtig terjedhető bünteséssel sujtatnak, egyebekben a szabályrendelet intézkedései változatlannl fentartatnak. 9. A déva-ványa-gyomai vasút ügyében megkerestetett törvényhatóságunk 70 ezer forint értékű törzsrészvény elfogadására. Ezen megkeresés a közgyűlés tanácskozási tárgyát fogja képezni. Az állandó választmány behatóan foglalkozott az ügygyei, s ügy találta, hogy a megkeresést érdemi elintézésébe ez utal nem bocBájtkozhatik a törvényhatósági közgyűlés, mert a vasút vonal kiépítésére vonatkozó tervezet, költségvetés hiányozván, nem bírálható el szakértőileg az hogy-a tervezet vasútvonal a megyére nézve minő előnyöket nyújthat. Mindazon által — javasolja az állandó választmány, a megye határozza el, hogy 'ameny- uyiben a szakértői tanulmány kitüntetné e vasútvonalnak a megyét illető előnyeit, nem fogna artózkodni a megye a 70 ezer forint értékű törzs- részvények átvételére. — Ezen közgyűlés tehát — a vasút építésére vonatkozó ssükséges adatok hiányában, Déva-Ványa község megkeresése felett érdémileg nem határozhat. Az állandó választmány ülését folyó hó 25- én tartotta, e a tárgyalás alá vett ügyek halmaza miatt az ülés a délutáni órákban is folytatatott, s miután lapunk összeállítása éppen ez időre esik — sajnálatunkra, nem lehettünk oly helyzetben, hogy a délután tárgyalt ügyekről Ösmertetést közöljünk. Szervusz 1 Baráti ölelések, milyen jó hogy találkoztunk etc. etc. „Hová mégy ? Maradjunk együtt!“ „Hja barátom, kezdek én szabadkozni, nekém dolgom van, én sietek a táviró hivatalba, megsürgönyözni a „BékésK-nek az or-- szággyülés megnyitását.“ Erre 6 elkezd hahotával nevetni, én nézek hírlapírói büszkeségem megsértését kifejező tekintettel. „No ne haragudj, gyere csak velem, ne sürgönyözz te a „Békés“-nek, majd elmondok én neked egy históriát s ha még akkor.is megmaradsz szándékod mellett, én fizetem a sürgönyt.“ Ez elfogadható ajánlat volt, szivemen viselem annyira a consortium érdekeit, hogyha megmenthetem valami kiadástól egy történet meghallgatásának az árán, hát inkább hallgatok. Halljuk a históriát 1 Nagyon rövid lesz — kezdi ő — vigasztalóig, mikor Deák Ferencz meghalt,, (na ez elég régi történet gondoltam magamban) éppen ide fent volt a „Békés* * * mostani szerkesztője, s Deák Ferencz szombati napon halván meg, megsürgönyözte a „Békés“-nek a halálhírt, hétfőn azután mikor megkapja a lapot, keresi benne a hasábos czikkeket Deák Ferenczről, — nincs sehol, nagy nehezen aztán a hirdetések közvetlen szomszédságában megtalálja a tudósítást, mely elég lakonikusan igy szólt: „Deák Ferencz meghalt.“ Ha tehát nem akarod holnapután azt olvasni hogy .„az országgyűlés megnyilt“, ne sürgönyözz. Most már együtt nevettünk s beláttam, hogy az amerikai gyorsaság nem vidéki' újságnak való. * * Közművelődés, társadalom és közgazdaság. Családi nevelés, in. .A. testi erő képzése. A családnak egyik legfontosabb feladata a testi nevelés. Erre nézve leginkáhb Rousseau nézeteit szeretik idézni. E nagyszerű elvek közül vessünk mi is egy pillantást arra, a melyekben a irancziák nagy nevelője kifejtette, hogy a testi nevelés minő összefüggésben van az erkölcsi fejlődéssel, Tagadhatatlan dolog ugyanis, hogy a testi erő alapja egyszersmind az erkölcsi energiának is. Ez még nem azt fejezi ki, mintha a gyönge, vagy épen nyomorék szervezetű egyének képtelenek volnának szilárd erkölcsi és jellemi állapotra jutni. Az élet gyakran ellenkezőről győz meg bennünket, ez tehát csupán ama régi közmondás allotrópiája, hogy: „Ep testben lakik ép lélek." Ez elkoptatott kifejezést előre kellett bocsátanom, mert ehez csatolta Rousseau egész nevelési rendszerét; a „Maas sanai . .még akkor nem forgott annyira közszájon, hogy ő, a „természet embere“ feleslegesnek tartotta volna emlegetni, sőt voltak a nevelők (kivált a szerzetesek) közt olyanok, kik ascetikus elveiknél fogva azt prédikáliák, hogy a test akadálya a nagyratörő léleknek. E képtelen paedagógu- sok kiaszott tagjaikkal czelláikban virrasztva, a „lelki emberről", ábrándoztak s ténylóg az ifjúság testében a lelket is tőnkre tették. Nagyon idején volt tehát ezeknek felébe harsogni, hogy „Ep testben lakik ép lélek“, s ehez kapcsolta a „természet embere“ .ama mondását, hogy: „Tegyétek erőssé a gyermeket s jó lesz: azért rósz, mert gyenge.“ Eme kifejezés tulajdonképen arra czéloz, hogy a gyönge szervezetű gyermekben a ravaszság, alattomosság s mint rósz tulajdonságok ter- mészetszerint könyebben kifejlődnek, mint az erős, egészséges gyermekeknél, kiknek nincsen szükségük ravasz alattomosságra, hogy ugyanazon helyzetből kimeneküljenek, a melyek a gyengét roszra kényszerítik. A testi erő személyes bátorságot, önbizalmat szül, melyre az embernek mindenkor szüksége van, szüksége nemcsak akkor, midőn veszély fenyegeti, hanem minden dolgában, a szellemi foglalkozás, az erkölcsi önállóság, a jellem szilárdsága mind feltételezik amaz öntudatot és szellemi rugékonyságot, melyet csakis a testi erő és jólét érzete adhat meg az embernek. Ez állítás igazságát az ellenérvek le nem ronthatják. Beteges, gyenge szervezetű egyének is vittek véghez óriási szellemű munkákat, de ily vasakarattal és lángészszel csak ritka egyén dicsekedhetik. Csak múló testi gyön- geség is lever, visszahat a szellemi működésre, hát még ha ez állapot állandóvá válik! (Folyt, köv.) 2L.evel©zés. Gyoma, 1886. szept. hó 24. T. Szerkesztő ur 1. Engedje meg, hogy azpn szép;- kegyeletes ünnepélyről, mely városunk s közelebbről a gyomai róm. katb. egyház hívei e hó 22-ón ültek, rövid értesítést közöljek. E napon foglalta el helyét .főtiszt. Spett Vincze volt szentszéki jegyző, nagy tudományu egyházi iró — plebánusunk, hogy a szent igéket hirdesse körünkben. Már jókor reggel megtelt a szép templom áj tat os hívekkel. Az arczokról tündöklött az öröm, hogy az egyház oly kitűnő, lelkiekben gazdag férfiút nyert lelkipásztorául. A beigtátást főtiszt. Scbiefner Ede prépost, endrődi esperest- plébános ur teljesítette. A „Veni sancte" után két remek egyházi szónoklatot hallottunk, mely szivünket valóban meghatotta. A szent beszéd mindegyike tartalom, nyelvezet és előadást tekintve, elérte a tökély magas fokát. Meghatóan ecseteié az igtató esperes ur. mily nemes érzelmek vezették a plébános urat a gyomai szerény parochia elfoglalására, lelki épülésre szolgál, mikor élénk színben tünteté föl a papi állás kötelmeit; de nem kevésbé inditá meg szivünket, mikor Spett fennkölt szellemével előadá, mire kész ő nyájáért, s ezért mit kér tőlük: — nem mást, mint szeretetet, bizalmat. — Hogy szeretik, azt bebizonyiták, megjelenésükkel; jó hire előre szárnyra kelt, — Voltak ugyan Endrédről is sokan; de hogy is ne lettek volna, hisz Spett Endrődön, megyénk leg- terhesebb plébániáján kezdé meg működését, s bár egy évtizede távozott ei onnan, a népnek szivébe oly élénken van vésve emléke, mintha ma mondta volna az „Isten hozzád“-ot. A beig- tatást szent mise követte, melynek főrészeit az összhangzó négyes emelé. Az egész mintegy 2 órát vett igénybe, szertartást végig hallgatva, lelki boldogsággal hagytuk el az Ur házát, kérve Istent, hogy Gyoma városának plébánosát hívei lelki épülésére s a tudományos irodalom művelésére még soká megtartsa. Egy jelenvolt. Sz. A békésmegyei gazdasági egylet ajégbiz- tositási szövetkezetről. A békésmegyei gazdasági egylet választmányának, f. hó 19-én Szucsu Béla elnöklete alatt tartott ülésében a tanácskozás tárgyát az első magyar általános biztosító társaság átirata képezte, melyben az egyletet felhívja, hogy az általa létesített jégbiztositási szövetkezetét 'a gazdaközönségnek ajánlja, miután a nevezett társulat súlyt fektet a -gazdasági egylet .véleményére. Az ülésen az „Első magyar“ részéről jelen voltak Kirják vezértitkár és Sümegi Kálmán felügyelő, a kik felvilágosításokkal szolgáltak a tagoknak és a felmerülő netaláni kételyeket kívánták eloszlatni. A társaság által kibocsátott alapföltételek és szabályok beható eszmecsere tárgyát képeztél: és egyáltalán nem lehet mondani, hogy Azokat valami nagy lelkesedéssel fogadták volna. A tagok bírálat alá vették az egyes pontokat éa az alapföltételek 10. §-át határozottan kifogásolták. É pont ugyanis azt tartalmazza,, hogy „a 12 év lejárta után az, addig összegyűjtött tartaléktöke a szövetség tagjai közt befizetett dijaik arányában az „Első magyar általános biztositó-társaság„ által felosztatik. Ugyanily alapon és arányban tartoznak a szövetségi tagok a törzsbevallás lejárati idejekor netalán mutatkozó vesztességek készpénzben kifizetni"; mert az alapfeltételek e szakaszát nem tudták összeegyeztetni a 8. §-al, mely igy szól: „A szövetségi üzletből eredhető veszteségek fedezésére a szövetségi tag az évenkénti átlagos biztosítási értékének megfelelő egy évi díjösszeg erejéig készfizetési kezességet tartozik vállalni.“ Az e két szakaszban könnyen felismerhető ellenmondást különösen kiemelték Sztraka György Vidovszky János és Geiszt Gyula és fejtegetéseiket a választmányi tagok nagy része osztotta. Mokry Sámuel azt vitatta, hogy a szövetkezeti tagokat egyedül a törzsbevallási iv kötelezvén, semmi kétség, hogy a szövetkezeti tagok csak az egy évi díjösszeg erejéig felelősek. (Vége köv.) Hírek. Az osztrák magyar bank mellék telepe Gyulán, a békésmegyei takarékpénztárnál folyó szeptember hó 30-án kezdi meg működését, mely naptól kezdve a váltók benyújtására, hetenként hétfő és csütörtök d. e. 9—12 órája tűzetik ki. Belügyminiszter a megyei ebtartási szabályrendeletet módosítás végett leküldí Megyénk árvaszéke előterjesztést . fog a közgyűlésre tenni, melyben a községi árva- pénztáraknak megyei küldöttség által történni szokott megvizsgálására vonatkozó szabályrendeleti. intézkedést óhajtja megváTtózfatm7'kérvén^“ hogy jövőben a községi árvapénztárak' 'meg" vizsgálását is a megye alispánja < teljesítse akkor, * mikor évenként a községi ügykezelésre kiterjedő vizsgálatot teljesíti. 11 Kétségtelen, bogy a községi árvapénztáraknak me» gyei küldöttség által történő-: megvizsgálása a községek nagy megterheltetésével jár, s a megyei árvaszékről a vizsgálat alig nélkülözhető munka erőt von el, de nem lehet tagadni azt seni, hogy a minél behatóbb vizsgálat nagy mérvben bizto» sitotta az árvapénzek helyes és hü'kezelését. A megye közönsége lesz hivatva dönteni a lelett szükségesnek tartja-e tovább is a küldöttségi vizsgálatot s ha nem, minő módon teljesíti az ár- vapénztárnak tőrvény által előirt évenkénti megvizsgálását. Bihar megye’ közönsége tudatja, bogy a Bikarmegyei- hegyeken a szüretelés f. évi okt. hó 18-án viszi kezdetét. Endröd. közéég kérvényez egy harmadik jegyzői állás rendszeresítésének engedélyezése iránt. Belügyminiszter körrendeletileg tudatja -a megyével, hogy a budapesti m. kir. államren- dőrségi főkapitányságnál nyilvántartott rovott előA veteránok, a veteránok, s ezer lábtyü művész gyakornok szalad ki a közeli suszter boltokból, hallik a zene s közeledik méltóság- teljes lépésekben egy nagy menet zászlókkal s vagy ötven fiakkerral, közöttük egy négy szürke által vont díszkocsi s benne ül az aranyos lluska, (gyengébbek kedvéért zárjel között megjegyzem, hogy Pálmay Ilka) mosolygó arczára a pillanathoz illő komolyságot erőltetve, a mi nehezen sikerült neki. A szives rendezők felvilágosítottak, hogy ez az első budapesti bérkocsi testület zászló szentélési ünnepélye s Pálmay a zászlóanya. Mindjárt fel is kértem az aranyost, hogy ha Gyulán Braun Dávid tartja a zászló-szen- telési ünnepélyt, oda is eljöjjön zászló mamának. Most már csak Braun Dávidon áll, hogy mielőbb kitűzze a zászlót. * * * Nem tehetek róla, nekem még a fővárosban is a vidékiek tesznek, azokkal esnek itt meg a leghihetetlenebb történetek. Egy éltesebb úri nő a ki rendkivül-nagy kedvelője a classicus zenének, feljővén Budapestre (nem mondom hogy Gyuláról jött) egyedüli vágya volt meglátni „ Lohengrint“ mert csak a Wagneré zene, a. többi csak muzsika. Ebbéli vágyának kifejezést adott egy magasabb rangú hivatalnok rokona előtt. Nagyon helyes, ha csak Lohengrit akarná látni, holnap épen azt adják, elmegyek én is, úgy sem láttam még az operát, majd gondoskodom én jegyekről is. S a mint felment a hivatalba, első dolga volt becsengetni a hivatal-szolgát. „Alphonse, maga elmegy a Sugár-utra, vesz a szinházba jegyet, az államvasut^khoz bemegy, elviszi ezt a levelet, azután kimegy a ligetbe, megmondja a nőmnek, hogy ma szinházba megyek, azután a Kerepesi-uton jön vissza, ott elvégzi a miket tegnap mondtam. Érti ? Igen* is kérem alássan,— s délbe érkezik vissza Alphonse, jelentve hogy minden rendben van, kitűnő jegyeket kaptam a második sorban; tessék itt vannak. A tanti ez alatt az ujiain számlálgatta, hogy lesz-e jegy vagy nem és alig volt nála boldogabb ember a városban mikor megtudta, hogy van jegy, végre tehát eléri a vágyát s meghallja az isteni Wagner zenéjét, alig várta az estét a mely csakugyan bekövetkezett (hja, az idő nem tesz kivételt még a falusi nagynénékért sem) s dobogó szívvel lejtett kedves rokona karján az operába, alkalmazva azt mindenféle nyájaskodásokkal. A rokon is kivágja büszkén a mellét, mikor az ajtó elé érkezik. „Tessék a felöltőket és a kalapokat a ruha-tárba letenni“ mozdul még egy Kegle- vich huszár. No ez még nem nagy baj, vissza mennek szépen, lerakják a felső ruhát, a tanti egy kis aggodalmat táplál az iránt, hogy nem fog- ják-e ellopni, a ruhatáros nő mosolyogva nyugtatja meg, a zene oda bent megszólal, sietve térnek vissza, a rokon büszkén nyújtja át a két jegyet az ajtón állónak. ■ „Kérem ezek a népszínházba szólnak, nem ide“ s becsapja előttük az ajtót. Mintha a villám csapott volna le, a tanti majd el ájult, a rokon fáradtan nézegeti a jegyeket. „Az az ostoba szolga bizonyosan a Kerepesi utón ment s a sugár utón jött vizsza s rósz helyen váltott jegyet.“ Szaladnak azután .a pénztárhoz, kínálnak országot egy jegyért, nincs és nincs. Mit tegyeneK, elmenteK a ruhatarba Ki-, zedték a depositumba helyezett ruhákat s el arándokoltak a népszínházba s megnézték; Lohengrin“ helyett a -Csó^pji szerzett vő-* sgényt“ talán jobban is mulattak, de a sze-' ;ény tanti meg fog halni a nélkül hogy látta l olna „ Lohengrint“ s ,ugy megharagudott f a < :edves rokonra hogy bizonyosán kitagadja.' * * Nem is tarthatnám befejezettnek levelemet, ha nem Írnék valamit a Choleráról, nem tészerti szívesén ifiért erről még írni se jó. Addig csak jó dolgunk volt mig a szárazság tartott,- mert addig Scheuthauer szerint nyugodtan ültek a kedves bacillusok a porban (borzadok ha rá gondolok, mennyi ülhet a gyulai porban) de tegnap óta esik az eső s a legujjabb Cholera elmélet szerint a bacillu- sokra olyan áldás az esőj akár csak a kukori- czára, lesz tehát bacillus termés bőven, tesznek is nagy szabású óv intézkedéseket a melyek közzül csak kettőt emelek ki. Eddig a kimutatásokba fel volt sorolva hogy ázsia kolerában meg halt ennyi ember, cholerinban ennyi, cholera nostrasban annyi, s azután összegezték, összesen tehát meg halt ennyi. Most a belügyminiszter kiadott egy rendeletet, hogy ezentúl nem szabad összegezni a különböző fajta cholerákban elhaltakat a mi nagy meg nyugtatására szolgálhat a cholerin- ben elhaltakra mert az mégis csak nagy jogsérelem volt hogy össze adták' öket az ázsiai cholerásokkal meg a cholera nostráskkal. A járvány bizottság pedig minden nap ujjabb és ujjabb falragaszokat bocsajt ki, pérsze az a kár hogy a bacillusok nem olvassák, attól tán elpusztulnának, de arról a járvány bizottság nem tehet. Egyébbként maradt minden a régiben, mulatunk, vigadunk addig mig a kolera bacillus engedi. Csintalan,
