Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-12 / 37. szám

Ha a statisztika felvett fonalát a fentebb, jelzett számadatok összehasonlításaiban tovább folytatjuk, fenn kell akadnunk azon tételnél is, hogy a 163,755 kereskedői létszámban a tanon* czok elenyészőleg csekély 8,972 számban, vagyis 5*48°/0-al vannak képviselve; holott a kereskedő munkások 20,059 számot, azaz 12'55°/0-ot adnak. Nem-e világos bizonyítéka ez is annak, hogy a kereskedolmi pályára nem hivatott szatócsok, ku- fárok, a fent kimutatott esetet bizonyitólag, a ke­reskedők közönséges munkásaiból lesznek azzá, a mikké lenniök az ország kereskedelmének fejlő­dése szempontjából szabad nem volna; bizonyí­téka továbbá annak, hogy kereskedelmi tanonczczá ily csekély számban csak azon szülők adják gyer­mekeiket, kiket anyagi vagy szellemi szegénység ritka kivétellel e pályára utal 11 — Nem-e világos consequentiája ez anuak, hogy az úgynevezett családi kisegítők, kik a tanoncz számmal majdnem egy arányban, vagyis 7,491 számmal, azaz 4*57°/o*&l képviselvék, szintén mind a nem hiva­tott kereskedőket, a kis szatócsok számát neve­lik. Mert csakugyan a lehetetlenséggel határos, hogy a 36,011 üzletvezető és segédek száma a 8,971 tanonczból kerüljön ki; lehetetlen, hogy a 10,068 lélekből álló tisztviselő és üzletvezetőt, tehát a magasabb kereskedői képzettségű szak­embert a minimumig mérsékelt egynéhány közép- kereskédelmi iskola évenként nevelni képes le­gyen; miért is nem lehet feltűnő, hogy Magyar- ország kereskedelme Ausztriáé és a külföldé mel­let elmarad, és pedig azért, mert mig Magyaror­szág kereskedelmi iskolái megközelitőleg évenkint átlag 200 tanulót képesítenek, Ausztria körülbelül 7000-et nevel évenként, kik szolgálják Ausztriát s annak kereskedelmét. A hiányos szakképzés, a nagyobbára korlá­tolt látkör s ennek következtében fellépő tőke- szegénység az, melyek a magyar kereskedelem vállalkozási szellemét elsatnyitják; ezek okai annak, hogy Magyarország a világkereskedelem­ben — noha előnyös földrajzi fekvésénél fogva erre hivatva volna — részt nem vehet; ezek okai annak, hogy a magyar kereskedelmi politika csakis az osztrák által vert nyomokon, csakis ennek ár­nyékában haladhat vontatott léptekkel előre. A magyar kereskedelmi osztály — kevés kivétellel — hagyományszerüleg ragaszkodik az elődeinél látottakhoz, épen úgy, mint azon föld- mivelő, ki az apja által használt faekét nem akarja a czélszerübb, kiadóbb vassal felcserélni. A va­gyontalan kereskedő szegénységének tudatában, a vagyonos pedig önelégültségében mitsem tesznek a nemzeti kereskedelem fejlesztésére s elhanya­golják saját gyermekeik és a jövő nemzedék szak- mivelését is. Anglia, Németország, Belgium, sőt a kis S váj ez kereskedői is keresik, kutatják a helyet, hol kereskedelmüknek lábat vethessenek; gyar­matokat alapítanak, hogy terjeszkedhessenek s fejleszszék a nemzeti kereskedelmet; csak mi va­gyunk megelégedve az egyik napról a másikra való éléssel a nélkül, hogy a helyi adásvételen túl magasabb eszmékért, kereskedelmünknek a mai haladó kor szellemében való terjeszkedése és emeléséért lelkesednénk. Ez önző közöny kutforrása — tisztelet a kivételeknek — a hiányos vagy épen nem létező magasabb kereskedelmi szakműveltség. Kevesen vannak, kik magukat kereskedők nek vallják, mert a lakosság 119°/0-a oly csekély szám az összes lakosság számarányával szemben, mely nem felel meg hazánk közgazdasági viszo­nyainak. Kevesen pedig azért, mert fejletlen és szakműveltség hiányában tengődő kereskedelmünk nem ád megfelelő állást azoknak, kik életpályát a létfentartás czél szem előtt tartásával am bitió­ból is választanak. Nincs meg kereskedőink túl­nyomó részénél azon qualificatió, melyet az am- bitió az életpálya választásánál feltételez. Zachár Gyula. Hírek. Kinevezések. Gruman Károly csabai já- rásbirósági írnokot az igazságügyminiszter az orosházi járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé, Gerlai Dániel csabai járásbirósági Írnokot pe­dig szintén az orosházi járásbírósághoz írnokká nevezte ki. A mező-herényi műkedvelői előadás, melyről már múlt számunkban irtunk, e hó 5-én nagy sikerrel tartatott meg. A mükedvellők köz- zül kivált Dús Gerő, Tóth Lajos és Rigó Gyula. A színre került „Czifra nyomorúság“ többi sze­repeit az ott időző színtársulat tagjai játszották, kiknek felsegélésére volt az előadás. A színtár­sulat már el is utazott Szalontára, uj állomás­helyére. Az előadást az úri kaszinó helyiségében sikerült tánczmulatság követte. Színészet Szarvason. Komlósy József színtársulata a közönség nagy pártfogása mellett tartja előadásait, melyekről lapunk levelezőjének referádáját közölni, tér szűke nem engedi. Bakics Ferencz zongoratanáé, a kinek városunkban való letelepüléséről nem régiben adtunk hirt, mint halljuk, pártolás hiánya miatt kénytelen volt a városból eltávozni. Bérlethirdetés. A szabadkai (Follinusz- Szepe8i) szintársulat nyolez előadásra bérletet hirdet. A körszék ára 5 frt. Előadásra nagyob­bára uj darabok vannak kitűzve, s lehetséges, hogy Vizváry Gyula, a nemzeti színház kitűnő komikusa is le fog jönni nehány vendégjátékra. Ajánljuk a társulatot a műpártoló közönség figyelmébe. A sport-cluh parthieczéduláját a héten hordták széjjel, az egylet kimúlását azzal tévén gyászosabbá a volt tagokra nézve, hogy a tagdíj- hátralékokat követelik, melyekre a társulat adós­ságainak kifizetése végett van szükség. Ez utón is felhivjuk a volt s hátralékban lévő tagokat,’ hogy tagdijhátralékaikat Jantsovits Emil ügyvéd urnái mielőbb lefizessék. A népkert és a színészek. A városunk­ban időző színtársulat küldöttségileg kérto fel Göndöcs Benedek apát urat, a népkerti mulat­ságok rendezőjét, bogy tekintettel a színház cse­kély pártolására, hetenként csupán egyszer tartas­son térzenét a népkertben, miután ők azt hiszik, hogy ez vonja el a közönséget a színház látoga­tásától. Az apát ur annyiban engedett a kívá­nalomnak, hogy ezentúl kedden nem tartatik tér­zene, hanem csak szombaton és vasárnap, s azzal a jó tanácscsal szolgált 1 színészeknek, hogy ad­janak szombaton és vasárnap olyan darabot, a melyik a népkertből vonzza el a közönséget. — Ezzel kapcsolatban fel kell említenünk, hogy több vidéki és fővárosi lap úgy coinmentálja ezeket a népkerti mulatságokat, mintha azoknak czélja az erkölcsnemesités és javitás jvolna, a mi nagy tévedés, mert ezen mulatságok czélja egye­dül a laza társadalmi életen való lendítés volt, s hogy ezen czélt némikép elérte, azért méltán di­cséretet érdemel a kezdeményező apát ur. De ez éppen nem eszköz az erkölcsnemesitésre s javí­tásra,’ mert az úri osztálynál e őzéiből nincs rá szükség, az meg körülbelől mindegy, akár a korcsmában, akár a népkertben iszik a nép. Békésmegye legtöbb adót fizetői. Az igazoló választmány már elkészítette a legtöbb adót fizetők jegyzékéi. E szerint megyénkben a legtöbb adót fizető Wodianer Albert nagybirtokos 34,992 frt 46 krral. Utána a következő sor- zendben következnek a legtöbb adót fizetők : Gróf Wenckheim Rudolf 24,484 frt 22 kr, gróf Almássy Kálmán 16,777 frt 76 kr, Kárász Imre 14,007 frt 87 kr, báró Wonckheim Viktor 12,990 frt 45 kr, gróf Ayponyi Albert 9398 frt 55 kr, Geiszt Gáspár 7363 frt 87 kr, Kontúr József 5371 frt, Geist Gyula 5207 frt 6 kr. Gr. Bolza József 4246 frt 47 kr, Tomcsányi Károly 3860 frt 10 kr, gróf Bolza Antal 3814 frt 38 kr, Karas- siay István 3681 frt 68 kr, Beliczey István 3039 frt 67'/a kr. Jurenák Sándor 2940 frt 53 kr, Trefort Ágoston 2614 frt 56 kr. A legutolsó leg­több adófizető e jegyzék szerint T. Veres György 337 frt 33 krral volna. Lopás. A vásárok krónikájából kimarad- hatlan a lopás, melynek mindég rósz vége van vagy a kárvallottra, vagy a tolvajra. Ezúttal a tolvaj lett az alperes, ■ ugyanis Nagy Ferenczné paraszt asszony e hó 5-én a gyócsos tótoknál vásárolva, batyuját a földre helyezte s azt egy méhkeréki lakosnő megpróbálta elemelni, a tótok észrevevén a rósz szándékot, űzőbe vették a tol­vaj nőt a el is fogták, Rusze György ellenállása daczára, ki sógora volt. a tolvaj jelöltnek, kiről a vallatásnál kiderült, hogy Rusze Péterné szül. Rokszin Raffile a becsületes neve, s eddig ro- vatlan előéletű, vagyonos méhkeréki lakosnő. Tűz. Gróf Mitrovszki balászteleki uradal­mában f. hó 4-én éjjel egy kazal szalma leégett. A verekedést nagy passzióval űzik a mező-berónyi subanezok. Legutóbb e hó 5-én volt nagy verekedés a Kolo?.si féle vasúti ven déglőben, a hol többen megsebesültek, s Dombi Ferencz és Fekete Mihály élet-halál közt lebeg­nek. A tettesek elfogattak s a békési járásbíró­sághoz bekisértettek. — A magyar királyi pósta-takarék- pénztárak forgalmáról a következő tudósítást kaptuk: A fökimutatás szerint aug. havában 41,736 betéttel 237,359 frt 37 kr. tétetett be és 6914 Kimondás alapján 130,443 frt 59 kr. visszafizetés eszközöltetett. Az augusztus havi összes forgalom, 357,802 frt 96 kr„ felülmúlja az összes előző hó­napok forgalmát; az eddigi legnagyobb, julius havi forgalom csak 364,739 frt 69 krt tevén ki. Az augusztus hóban megtakarított tiszta betét 106,915 frt 78 kr. azonban a julius haviúál ki­sebb, minthogy a betétek összege csekélyebb, ellenben a visszafizetések összege nagyobb, mim az előző hónapban. Az augusztus havi betétok átlaga 5 frt 69 kr. megközelíti a juliushavi 5 frt 89 kr. átlagot, mig a visszafizetések átlaga 18 frt 86 kr. felülmúlja a julius bavi 17 frt 04 kr. átlagot is. A ff ndelkezésre álló statisztikai ada­tokból kitűnik, hogy 1886. augusztus 31-én 73,061 betétkönyvecske volt forgalomban s minthogy ugyanez időben 1.068,583 frt 75 kr. tiszta taka­réktőke volt összegyűjtve, egy-egy takaréktőke esik, a junius havi 12 frt 82 kr. és márczius ha­vi 9 frt 84 kr. átlag ellenében, a mi a betevők szakadatlan takarékosságáról tesz tanúságot. Augusztus havában a kir. postatakarékpénztár ál­tal összesén vásároltatott 144,000 frt | névértékű értékpapír, még pedig a m. kir. postatakarék­pénztár számára 127,000 frt 5 százalékos magyar papirjáradék, betevők részére pedig a beérkezett 38 kérvény alapján 8200 frt névértékű 5 száza­lékos magyar papirjáradék és 8800 frt egyéb ér­tékpapír, a melyekből 11,800 frt névérték jára- dékkönyvecskékre helyeztetett el. Augusztus hó folyamán kiállíttatott 9 uj járadékkönyvecBke, 3 végleg kiegyenlittetett. A Brczuay-Ditrói konzorczium mely váro­sunk közönségének annyi kellemes órát szerzett. Szentesről Orosházára érkezvén ott előadásait f. hó 8-án megkezdette. Pórul járt zsebmetszö. Fones Mihály ezalontai lakos e hó 5-én éjjel a vásáron nyugod­tan dőlt le, álomra hajtván fejét, Korpás János azonban az éjjet is nappallá akarta tenni, fel­használta a kedvező helyzetet, hogy az alvót 2 frt 50 krjától megszabadítsa. Az ocupatiót azon­ban megakadályozta Egri József vésztői illetőségű agyén a ki legott interveniált is, Korpás azonban fegyveresen is ellenállt az idegen beavatkozásnak s Egrit mellbe és karon szúrva futásban akart menekülni a dicstelen hareztérrül, de elfogatott s a rendőrségnek át adatott. Még ekkor sem ju- hászodván meg, a rendőrség megkötözve szállii tóttá be a hűvösre a bol kieszelheti hogy más­kor nagyobb diplomatiai óvatossággal fogjon az efféle occnpatiókhoz. Ut-levélért folyamodott Lőw Sarolta béké­si lakosnő, ki Romániába szándékozik utazni. A távírdákról szóló 1885-ik évi statisti- kát a közmunka és közlekedési m. k. minisztéri­um megküldötte a megyének. Felirat az Edelsheim-Jansky ügyben. Hunyad megye közönsége az Edelsbeim-Jansky ügyben a képviselöházhoz intézett feliratát párto­sás végett megküldötte a megyének. A Gyümölcsfa és szöllö-venyíge neme­sítéséről irt könyvet Erdman Róbert, a könyv ára 45 kr. 100 db 40 frt. Öngyilkosság. Tárnok Béla, szegedi illető­ségű nőtlen asztalos segéd Orosházán a rém. katb, temetőben a reggeli órákban a gyomrába lőtt. Csak délután 1 órakor vette észre egy arra menő asszony a vérében fekvő ifjút, a sírásók a rend­őrségnél jelentést téve, a vérvesztés miatt teljesen eszméletlen állapotban levő ifjút a községbe be­szállították s Szegeden lakó édes anyját távirati- ag értesítették. Az öngyilkosság oka ismeretlen. A keleti marha-vész Romániában ismét fellépett, mi miatt — mint a földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi miniszter a megyét értesit- — a szoros határ-zár elrendeltetett. Szabadka város története. Szabadka vá­rosáról készült monographia első kötetét Szabad­ka város közönsége emlék gyanánt a megyének megküldötte. Megtagadott vásár. Kondoros község min­den vasárnap tartandó heti vásárra kért enge­délyt, mit azonban a fóldmivelési minisztérium m egtagadott. Közmunka szabályrendeletek. Gerta- Póstelek, Csaba és Uj-Kigyós községek a községi közmunkára vonatkozó szabályrendeleteiket a me gyéhez jóváhagyás végett a megyéhez beter­jesztették. Uj Gyógytár felállításának engedélyezésé­ért folyamodott Nagy Sándor füzes-gyarmati la­kos, oki. gyógyszerész. A személy-jogi gyógytárt Körös-Tarcsa községbe kívánja felállítani. Esküvő. Reisner József gyula-varsándi la­kos leányával, Bertával, szerdán délután kelt egy­be Hoffmann Sándor kereskedő. Az esketési szertartást lakoma követte a „Korona“ vendéglő éttermében. Nagy népmulatság lesz József főherczeg tiszteletére e hó folyamán a népkertben, melynek napja attól van függővé téve, hogy mely időben érkezik meg a főherczeg. Lesz tűzi játék, pózna mászás, zsákfutás, táncz, muzsika, ének, szóval minden a mi Bzum és szájnak kedves. A mulat­ság rendezését Göndöcs Benedek apát plébános s országgyűlési képviselő vállalván magára, — a siker elmaradhatatlan. Az önkéntes tűzoltó egylet működő tag jai a mászó osztály parancsnokává Licsman Jó­zsef, szakasz-parancsnokká Dobay Ferencz, szi­vattyús-osztály parancsnokká Lindenberger Ru­dolf, szakasz-parancsnokká Fébn István, vagyon­őr szakasz-parancsnokká Kálmán Ödön, osztály­parancsnokká pedig Denhof Antal urakat válasz­tották meg. A cs. kir. 101-ik számú csabai had­kiegészítési kerületi parancsnokság — a megye alispánjával egyetértőleg az idei ellenőrzési szemlét megyénkben a következőleg állapították meg : Okt. hó 12-, 13-, 14-én, Csabán a csabai járásbeliekkel együtt, és pedig az 1876—1885, évbeliekre; B.-Gyulán okt. 10-, 11- es 12-én ugyanazon évbeliekre; Békésen okt. 14-én és 15-én békésiek, mig Mező-Berónyben okt. 16-án a mező-berényiek és k.-tarcsaiak, Gyomán a já­rásbeliekkel együtt okt. 18- és 19-én; Szarvason a járásbeliekkel együtt okt. 21-, 22-, 23-és 24-éu: .végre Orosházán a járásbeliekkel, együtt ttov. 10-, 11-, 12- és 13-án leend. — Az utószemle pedig Csabán, Szarvas, Gyoma, Békés és a gyulai já rásokra nézve f. év nov. hó 17-én, Gyula (város) Orosháza és a csabai járásokra nézve (a fő-, va­lamint az utószemle is) nov. 18-án reggeli 8 órakor fog megtartatni. Az őszi nagy gyakorlatokra Gyulán és környékén öszpontositott csapatok pénteken vo- nnltak be, mozgalmas képet nyújtva akármerre nézett a szem, lovas- és gyalog katonákat látott, valóságos kis ostrom állapot Megjött az VI3 zász­lóalj és a/» zászlóalj Borosjenöből, a 3/io zászlóalj Nagy-Váradról, a negyedik honvéd huszárez&s^ . I. osztálya 2 századdal Kecskemétről, a negyedik honvéd huszárezred II. osztálya szintén két szá­zaddal Bajáról a 2-ik ezred II. osztálya Debre- czenből és egy lovas üteg, a helyben álíomsozók kozzül a gyakorlatokon részt vesz a 2-ik ezred I. osztálya 2 századdal. A csatározások már meg­kezdődtek főrészök 22. és 23-án lesz, 22-én d. u. 3 óra 15 perczkor érkezik meg József főherczeg, 24. és 25-én lesznek a zárgyakorlatok Kisjenő környékén mikorra a főherczeg a legénység ré­szére több marha levágatásáról s több hectoliter borról gondoskodott, a tiszti kart pedig kocsikkal szállítják be a kastélyba ebédre. Érdekes végtárgyalás. Ugrat József szent-andrási közgyám elleni sikkasztási ügyben, e hó 9 és 10-én tartatott meg a végtárgyalás, ■ Ugrai a hivatali sikkasztás bűntettében bűnösnek találtatván 3 évi fegyházra és 6 évi hivatal vesz­tésre Ítéltetett. Úgy közvádló mint vádlott az íté­letben megnyugodott. A jégbiztosítás elterjedése érdekében rend­kívül uevezetes lépést tett a magyar általános biz­tositó társaság. A hozzánk ezen tárgyban bekül­dött s a mai számunkban közlött czikket ajánljuk a gazda közönség figyelmébe. Öt mázsás vaddisznót lőttek a héten Gr. Almássy Kálmán gyula-várii uradalmában. A hatalmas vadat az uradalmi erdész ejtette el. A rendőrség figyelmébe. Az öt pacsirta utczából befutó egy mellék utcza sarkán fekvő házban, — melynek tulajdonossát ezúttal megne­vezni kíméletből nem akarjak, — mint a környék­beli lakosok panaszolják, a legnagyobb erkölcs­telenségek űzetnek fényes nappal, felhivjuk a rendőrség figyelmét, hogy nyomozást indítson meg s ha a vád alapos szüntesse be ez üzelmeket. Brutális támadás. Nagyváradon Fürdők István honvéd őrnagyot, a kit csak nem régiben helyezték át Gyuláról Nagyváradra, a mint esti hat órakor segédtisztje kíséretében egy fő-ntezai fodrász-teremből kilépett, egy Löw Szilárd nevű volt honvéd hadnagy orvul megtámadta, árosul ütötte, sapkáját a földre dobta, szivarját a földre dobta, szivarját a szájából kiütötte. E nagy hir­telenséggel elkövetett merénylet után Löw ösize- gazemberezte az őrnagyot, s azután eltűnt, úgy, hogy mire az őrnagy kínos meglepetéséből magá­hoz tért, a merénylőt már nem láthatta. Anonnal jelentést tett a rendőrségnél, a hova Löw Szilárd meg is jelent Tiltakozott az ellen, hogy ő orvul támadta meg az őrnagyot, mert ő szemközt ta­lálván utóbbit, insultálást nem is követhetett el hátulról; tettének indokául Fürdők ellenszenves bánásmódját hozta fel az ő hadnagy korából s azt állítja, bogy csakis e miatt volt kénytelen néhány nappal ezelőtt tiszti rangjáról lemondani. A botrány, mely a katonai gyakorlatok következ­tében Nagyváradon össsesereglett tisztek körében kínos feltűnést keltett, a bíróság előtt fog elinté­zést nyerni. — Nagyon meglepett minket ez a bir, mert gyulai tartózkodása alatt így ismertük az őr­nagy urat, mint mindenkivel szemben bnmanus tisztességes úri embert Persze efféle otromba tá­madásnak bárki is ki lehet téve, reméljük, hogy a bárdolatlan brutális megtámadó méltó büntetést fog nyerni. Tánczpróba. Ma, vasárnap tartja tanítvá­nyaival tánezpróbáját Tóth Ferencz helybeli jó* hirnevü táneztanitó a Nagy-LaktaDya-utczában fekvő Ludwig-féle házban; a mi már előre ie igen sikerült kis mulatságnak ígérkezik. A városi képviselő-testületi közgyűlés röl szőlő tudósítást — térszüke miatt — csak jövő számunkban közölhetjük. Színház. Habár külön rovatban, de mégis nagyon röviden referálunk az e heti színi előadások­ról, látva azt, hogy a közönség mily csekély mondhatjuk éppen semmi érdeklődést sem ta­núsít a színi előadások iránt. Annyiszor hibáztattuk már ezt a közönyt, s annyiszor korholtuk, hogy újat mondani már alig lehet, ismétlésekbe pedig nem aka­runk bocsájtkozni. A múlt szombaton színre került Lukácsy népszínműve „a zsidó honvéd“ meglehetős jó előadásban, vasárnap Ráttkay too arany pá­lyadijat nyert népszínműve „Felhő Klári* adatott elő, az előadás, egyes hibákat lászá- mitva, kielégítő, hétfőn az „Elefánt* szelle­mes vigjáték, jó előadásban került színre, ál­talában a színmüvek s társalgási darabok előadása a társulat erősebb oldala, s ezeq előadások a népszínművek előadásánál rend­szerint jobban sikerülnek. Kedden a „Fokról-fokra“ czimü 5 felvo- násos életkép adatott. Ez volt az eddigiek közül a legjobb előadás, az oroszlán rész is­mét Follinuszt illeti, a ki a facér kereskedő legényt kitűnő humorral alakította, folyvást a legnagyobb derültségben tartva a közön­séget, mely kitünően mulatott Follinusz ala­kításán, s nagy tetszést arattak a kitűnő coup- lettek is, melyek közül kettőt, mint helyi

Next

/
Thumbnails
Contents