Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-05 / 36. szám
50-40 Államkötvény kamatai ..... Kisbirt. földhitelintézettől kamat . VII. Községi adóhátralékból . . Vili. Különfélékből . . . ... Mérték hitelesítésből ...... 166*73 Doboltatásból . . . .1 . Honvédtiszti lakbérekből . . . . . rÁllami ménlovak és lovasok élelmezéséből . Toloocz ellátásból ....................! . . [ Fogyasztási adó kezeléséből ... . (Vegyesekből r*-....................*.l . . 50 — 63*36 3300*— 132*83 97*68 1000*— 42*— Összesen: 25772*36 Kiadások: I. Esetleges pénztári hiányokra . . [II. Földbirtokok és ingatlanokra . . (Államadóra . . ^ . . • •' • ■ 2234*47 ^Igyenértek illétékben......................... 719 20 Mért ék hitelesítési tárgyak törlesztésére IIL Ménlovak és lovasok élelmezésére IV. Középületekre.............................. Vá rosi épületek javítására..... Épületek tűz elleni biztosítására . . V. Szenvedő adóságok törlesztésére . Magyar földhitelintézetnek kamat . . Békésmegyei takarékpénztárnak 50C0 írt ntán <5% kamatra . 11 ! . . . 300*— As I. Gyulavárosi takarékpénztárnak ! 11000 £rt 6% kamataira .... 32000 frt kölcsön 10% törelsztésére . 1 hazai takarékpénztárnak 10000 irt után 6,/4°/o törlesztésére és kamataira népkerti birtok vásárlásra felvett összeg ntán.............................. 627.50 VL Hivatali és szolgaszemélyzetre Tisztviselők fizetésére . . . . . 16420*— 200— 297*25 1670— 70*38 68*94 660— 3200— ha jól van nevelve. Ritka eset, hogy 1 gondvi selés az agy anatómiai szerkezeténél fogva valakit főként a roszra való hajlammal ruházzon tel Igaz, hogy némely gonosztevők agyvelején a tu dósok bizonyos kidomborodásokat vettek észre, melyek rendes életű ember agyán nincsenek meg | ebből azt következtették, hogy a gonoszságra való hajlam az agyvelönek azon részében fészkel mely épen a nevezett bűnösöknél különösen k van fejlődve, de ezek csak rendkívüli esetek és épen annyi példa- van reá, hogy másoknál meg cizonyos tudományok és jó érzelmek iránti ké pesség van túlsúlyban. Ezekre tehát nincs mit adni. Senki sem mondhatja egy kis gyermekről bogy az valami tekintetben rendkívüli ember lesz A természet nem barátja a kivételeknek, sőt an nak szabályszerű rendje szerint minden ember jóra és roszra egyforma képességgel van felru házva s csak az a kérdés, melyikre nevelteti' kottő közül. Nincs szüle, a ki gyermekét szán dékosan roszra nevelné, hanem arra igenis sok példa van, hogy a nevelés bizonyos dolgai (elől balul vélekedik, g azért jó ezek felől gondolkozni különösen fontos dolog az is, hogy gyermokein két mikor, miért és miképen büntetjük s mi által ljutalmazzuk. A ki ezek felöl helyesen véleke ik, ez bizonyosan jól fog nevelni. íme tehát ezért hoztam szóba a családi nevelés tényei kö zül először a büntetéseket. Fejtegettük, mi mó dón kell ezek felől gondolkozni bármely szü lének. Egy kissé ki kell térnem először, hogy az tán annálinkább a tárgyhoz szólhassak. Bizonyos társaságban így szólott valak 6774— 2579 50 Cselédség fizetésére Cselédség ruházatára Utazási költségekre . *......................... 800* Na pdijakra ............................................. 392* VII. Hiva tali szükségletekre . . . . Irodai eszközökre .............................. Nyo mtatványok és könykötői munkákr Fűtés és cselédség világításához ■ Utczai lámpák világításához . . . Hírlapokra ......................... Po stadijak és bélyegekre . . * . -■ VIII: Iparos munkákra . . . . IX. Közoktatási czélokra . ’. ., Rajztanitó fizetésére..................... Három hitfelekezeti iskolának álltam köt. kam. . -. . ........................... Három bi tfelek, nádváltsági kam. . Iskoláknak tűzifa átalány . 429*26 400— 989*65 2000— 32*25 20— 250 315 — 564*40 226*86 378— 120— 400 — 60— 425.— Polgári iskolának 4000*Polgári iskolának tűzifára . . ... • • . Ipariskolára . . . ... • • •• Országos tanító nyugdíjra .... Ismétlő iskolára •. . ... ■ • •' • X. Rend - és közbiztonsági eszközökre Tégla járdákra . . . * ...................... 689 90 Já rda padlókra . .* . . . *. • • 784— Hidakra . ...............................................* 200* Torony órák gondozására.................... 100*— XI. Különfélékre . ... . ... ■ —:— Hon véd tiszti szállásokra . . *. . • 3300. Katonai pótadóra.............................. 1500 — Előfogatoz ásra , . ... I . • Vágóhíd bérletére . ». . . . . Kórházi költségek fedezésére . . Toloncz élelmezésre.................... Kö zségi jegyzői nyugdij-alapra . . Laktanya kölcsön kamata . , • Élővíz csatornára.............................. 'Ár téri költségekre ....... 309018 XII. -Előre nem láthatókra . . . . 3411.43 749 40 — 500— 61*74 265 67 700.— 500— Összesen: 63515 68 Levonva a kitüntetett jövedelmet . . 25772*36 Marad fedezendő . . . . . . . 37743 32 Családi nevelés. ;• ' tu i. A. büntetések. Hihető,' hogy a fenti "czimet olvasva, va laki igy szól *. „Sajátságos! Ha ön a családi ne velésről akar beszélni, mért kezdi épen a bünte téteken? Hiszen mindenki tudja, bogy a XIX század végén nem büntetések által nevelünk, ha nem előrelátó gondolkozás és határozott lélektai elvek alapján, ngy, a mint embert nevelni kell Erre a megjegyzésre egyebet nem felelnék mint ezt: „Az ön megjegyzését előre gondoltam ■ azért a felelettel tisztában vagyok. Nem azért szólok először a büntetésekről, mintha a nevelés legfontosabb tényeit ezekben látnám, noha arról meg vagyok győződve, hogy ezeknek helyét, fel adatát és alkalmazását tisztázni egyik nevezetes feladata a nevelésnek, *a főok, mi arra indít, nem egyéb, minthogy a büntetésekkel történik a csa Iádban legtöbb visszaélés. Tisztázni kell azon körülményt, bogy mi módon élhet a szüle leg helyesebben büntetési jogával, mert ha ezt nem okszerűen használja, úgy minden jóakarata csak szándék marad s czélját el nem éri. Sok szüle természetét okozza gyermekeiben, Nagy té védési Minden gyermeknek jó természete van ózzam Képzelem, mennyi bosszúságot kell egy ta- itónak kiáltani az iskolában!“ Tanügyről beszéltünk, de e felkiáltás még i meglepett. Alig tudtam reá hamarosan valami feleletet gondolni s általában az egész valami oly természetesnek, oly valószínűnek látszik, hogy ondolbozóba ejti azt, a ki erre ellenkező feleletet akar adni. Felelni kellett mégis, hacsak e laikus felkiáltás előtt a pädagogia nevében kalapot nem emelünk. így szóltam rá: — „Tévedni méltóztatik kérem. A tanító nem boszankodik s még kevésbé szabad mérgelődnie az iskolában. | „Hogyan?! — kiáltó az illető meglepetve. _ Ön nem boszankodik, s ki képes állani az t a temérdek szekatúrát, melylyel a növendékek akarva- nem akarva, de naponként trak- tálják I tanítót ?! Önt mindez nem hozná indulatba? I“ — „Nem hoz, sőt nincs gondolatomban sem, hogy mint tanító, növendékeim részéről bősz- szantó szekatúrának legyek kitéve„ hogy indulatba jöjjek. E passzív álláspontba pedig engem három igen fontos ok hoz; 'primo : ha én mindazok felett boszankodnám, a mik felett ön szerint az iskolában indulatba lehet jönni : akkor a tizedik évfordu'ót sem jubilálnám meg tanítói pályámból, hamar megemésztene a bosszúság; zekundó ; előttem lebeg mindig az az örök igaz- ságu közmondás: „Az indulat rósz tanácsadó,“ ár pedig rósz tanácsadóra senkinek sem szabad hallgatni, tehát a tanítónak sem; tertio: az iskolának szilárd alapokon nyugvó erkölcsi törvénye van épen úgy, mint a tássa dalom nak, i a minek ön szerint magamat kellene bosszantani, az én helyettem az erkölcsi törvénybe ütközik, mely minden ellene elkövetett bűnt megtorol. Az igaz, hogy én általam torolja og, hanem azért én az erkölcsi.törvénynek nem egszemélyesitője, hanem csak alázatos megbízottja vagyok, a ki magam is engedelmeskedem. Ha én indulatba jönnék : helyébe enném magamataz erkölcsi tör- énynek, s ez felségsértés volna. Épén úgy, mint a biró nem vonatkoztathatja önszemé- yér'e az elkövetett bűnöket. Neki mindaz, mint lembernek nem árt, hanem általa a törvény vatbozik bele. Ez a párbeszéd képezze kiinduló pontját tárgyamnak. Hát nemde a szüle is ugyanezen helyzetben van?! Persze ehez képest kedvezőbb helyzetben, mert ő saját gyermekével áll szemben, a kinek* gondolatát is tudhatja, míg a tanító igen sokféle természetű gyermekkel bajlódik egyszerre. A' szülének tejlát mindenkor szintúgy szem előtt kell tartania, hogy | hiba láttára, vagy a büntetés alkalmazásakor indulatba* ne jöjjön mint a tanítónak. Fődolog, hogy egész higgadtan tekintse a dolgot, mert e nélkül Ítéletet nem hoz hat. A büntetésnek soha nem szabad bosszú állásnak lenni, hanem a hiba el marad hatlan következményének. A szüle nem azért büntet, mert neki úgy tetszik, hanem azért mert az erkölcsi törvény úgy parancsolja „Fiam,1 hibát tettél. Sajnálom meggondolatlansá godat, de ennek elmaradhatlak következménye t büntetés.“ Az engedménynek, a bocsánatnak csak bizonyos körülmények közt van. de mindig na gyón korlátolt helye. A mely szüle sokszor meg' bocsát, az maga is bűnrészes lesz. A gyermek rosszakaratból ritkán tesz hi bát, többnyire tudatlanságból, vagy gondatlan Ságból. Azért legelső dolog, hogy megismerje határozottan : mit kell és mit nem szabad tennie Mig a felől tisztában nincs, addig a tulajdonkén peni büntetésnek sincs helye. Kicsiny gyerme keknek fölösleges magyarázgatni, hogy ez,' vagy amaz dolog miért nem szabad. Határozott megtiltás többet ér minden predicatiónál, csak a fej tettebb korban van bolyé rövid, világos okadato lásnak, hogy az erkölcsi elvek annál tisztábbak legyenek a gyermek előtt. Legnagyobb tévedés a kis gyermeket gyak ran ütéssel büntetni, mert ő többnyire tudatlan ságból tesz hibát i a testi feyitékre könnyen rá szokik, ugyaunyira, hogy végre csak ütéssel lebet vele boldogulni, Elérzéketlenedik a nemesebb erkölcsi fenyíték iránt. Mig a családban nagy szerepet játszik a vessző : addig az iskolából sem lehet kiszorítani. A mai korban mar túl agyunk azon a véleményen, hogy : „Bot alatt nő I derék amber.“ A humanitás, az emberies bánásmód föfeltétele a helye3 nevelésnek. Állatol őzül is rosznak tartjuk, a melyekkel csak bot által lehet boldogulni. Szomorú állapot, midőn szüle már csak vessző által birhatja gyermekét engedelmességre; jele, hogy nem jól nevelt s többnyire önmaga a hibás. Legyen tehát az első kérdés : mikor kell büntetni? Nagyon világos, hogy csakis akkor, ha a gyermek valóban hibát követett el. Hanem ennek ismét több indoka lebet, Mint már említve volt, a kis gyermek legtöbbször tudat- anságból hibázik, a második fok az, mikor meggondolatlans ágból követ el roszat s a harmadik fok, mikor nála határozottan roszakarat működik közre. A szülőnek minden áron oda kell törekednie, hogy az utóbbi eset egyáltaljában be ne következhessék, mert a két előbbi meg köny- nyen gyógyítható, de a harmadik már határozottan baj. Ehez képest a czél következő : 1. Ismerje meg a gyermek mindenekelőtt azt, hogy melyek azon dolgok, a miket neki ennie kell s melyek azok, a miket k e- ülni tartozik. 2. A szüle őrködjék, bogy a gyermek semmiféle dologban mulasztást, hibát, vétket ne köessen el. 3. Ha mindm vigyázat mellett is mulasztás, hiba, vagy vétek kö vettetik el : ezeket következetesen és igazságosan büntesse, megvizsgálván előbb, hogy vsjjon tudatlanságból, gondatlanágból, vagy roszakargtból származott-e a büntetésre méltó cselek vény. E három irányú dolog didaktikailag a megelőző és kormányzó figyelem körébe tartozik s érvényesítésénél minden eljárás oda irányul, hogy gyermekek minél hamarább eljussanak azon tu datra, miszerint létezik erkölcsi törvény, ely tőlük az önviseletnek bizonyos .alakját s né- ely cselekedeteket követel, másokat tilt; tisz- ban kell lenniök azzal, hogy mindaz, a mi fe- felmileg kötelesség : egyszorsmind erkölcsi tör- ény, mely . maga ellen mulasztást, vagy hibát nem tűr, hanem azt mind,g következetesen és maradhatlanul megtorolja, Ha a ^gyermek idáig eljut s ezek felől fogalmat keres : egyszersmind a; is világos lesz előtte, hogy a hiba és büntetés mintegy ok és okozat levőn ősszel ánczolva, legjobb lesz az kot kerülni s elmarad az okozat. Természetesen csakis akkor jut erro, ha engedményeket nem tapasztal, ha kérés utján sem kap mindig vagy gyakran bocsánatot, Példát mondok rá. A kis gyermek hibát követ el. A szüle roszalólag ránéz s kész a pityergés, mely addig meg nem szűnik, mignem a szüle igy szól : „No nem haragszom, csókolj kezet és nincs semmi baj.“ Mi történt? A szüle megengosztelte a síró gyermeket I Talán úgy látszik valakinek, mintha a kézcsók által a gyér mek tette volna ezt ? Dehogy 1 Hiszen a pirongató tekintetet megérdemelte Azért sirt, mert ez a tekintet őt bántotta, roszul esett neki; talán bosszankodott is miatta! Nos? A bosszankodó kicsikével békét kötöttünk. Én már nem haragszom, ne haragudj te sem kicsikém s a két békekötö fél közt parlamentair egy kézcsók. A bocsánatkérés nem elégtétel! Mi lenne a világból, ha a törvény is megbocsátana a szé pen rimánkodó bűnösnek?! Ez kicsiben ahoz ha- onló I bár az apa szerető apa, nem pedig szi goru biró, álljon mégis a törvény,' hogy: ki mit tesz, viselje tettei következményét. Ez a világ morálja 8 alóla az egyes nőm tehet kivételt. Hát a szeretet? Igenis a szeretet ott van! A szüle mikor büntet, akkor is szeret i épen azért kell büntetni, mert okosan szeret. A szülői szeretetnek soha sem volna szabad vaknak lenni. (Elég baj, hogy néba az.) Miképen büntessünk hát, ha már egyáltal jában ki nem kerülhetjük? A módot illetőleg sze retette], higgadtan bosszankodás nélkül. Ennyit már megállapíthatunk. Az eszközöket mindenki ismeri s alig szükséges mondanom, hogy a fokozatok ezek: rosszaié arczkifejezés, helytelenítő megjegyzés, pirongatás, komoly megdorgálás; határozott erkölcsileg a család viszonyaihoz képést bizonyos élvezet megvonásával (a mely soha sem legyen éhóztetés I) végre ha egyáltaljában elkerüli-, hetlen: testi fenyíték,.melynek ismét több fokozata van 1 legkeményebb a páleza, nem is említvén, hogy az arezulütés soha meg nem engedhető, mert ez az, a mi leginkább loalacsonyitja i érzéketlenig az embert, ez a mit a gyermek soha nem feled. Az egyes esetekről szólni nem lehet. A hány a büntetni való hiba, annyiféle a büntetés. Fődolog, hogy a szülő elhamarkodva ne Ítéljen s az igazságot mindenkor szemelő ft tartsa. E rövid eszmecsere után, mely a kimeríthetetlen tárgynak tulajdonképen csak vázlatát képezheti, bocsánatot kérek a tisztelt olvasótól. Czé- lom nem volt, hogy kinek-kinek sokoldalú tanácscsal szolgáljak. Annyi bizonyos, hogy a tapintatlan s következetlen büntetés sok roszát okoz a családi nevelésben s ezért, ha e fontos tárgy felett a gondolkozást sikerült felköltenem: ez a legmagasabb erkölcsi eredmény, melyre számíthattam. Békés, 1886. Ang. 31. Vaday József. Tanügy. Özv. Stéger Mátyásáé oki. tanítónő ma- án elemi leányiskolájában az 188%-iki tanév zárvizsgálata aug. hó 28 án tartatott meg. Jelen voltak: Göndöcs Benedek apát ur,. mint elnök, Bánhegyi István békésmegyei kir. tanfelügyelő, számos szülő és több iskolabarát, Uferhach Irénke III. oszt. tanuló elfogadó beszéde után, elnök a vizsgálatot megnyitotta. Örömmel . constatáljuk, hogy az idei vizsgálat megelégedésünkre jól és szépen sikerült. Hangos, tiszta és értelmes feleleteket hallottunk csaknem minden egyes tantárgyból. A növendékek az olvasás, írás, nemkülönben a szóbeli és írásbeli, számolásban is koruk és felfogásukhoz képest teljesen kielégítő eredményt tanúsítottak. A többi tantárgyakból szintén jól feleltek. A kérdéséket jobbára az elnök és tanfelügyelő ur intézték a növendékekhez. Ha ez eljárás talán kissé szokatlanul hathatott is a tanulók lelkületére, azéit nyugodtságukat még is megőrizték s feleleteik által beigazolták, miszerint értik ők azt, a mit d°rék tanítónőjüktől az iskolai éven át iqegtanulgattak. A szavalatokból kijutott bőségesen. Derült hangulatot csináltak a 3—5 éves leánykák bátor szavalati előadásaik által; sőt hogy a hatást még inkább fokozzák az előadott gyermekszavalmá- nyokat megfelelő gesticulátiókkal is kisérték, mi igen tetszett a közönségnek. A nagyobbak komolyabb irányú költeményeket szavaltak Tompától, Petőfitől és más jelesebb hazai költőktől. Különösen meglepő volt! „Az anya és leánya“ ez. dialogicus költemény előadása a kis 3 éves Major Mariskától és Eizele Mariska III. oszt. tanulótól. Midiin egy—egy versszakot elszavaltak, a többi növendékek oda illő dalokat énekelgettek, mi igen szépen vette ki magát. Úgy látszik, hogy a nevezett intézet tanítónője e kedély képző és szivne- mesitő oktatási módra különös' súlyt fektet. De uemcsák elméleti, hanem gyakorlati tekintetben is kielégítő eredménynyel működik ez intézet. A díszesen kiállított kisebb női kézimunkák mind olyanok voltak, melyeken a növendékeknek elég bő alkalmuk nyílhatott a különféle kézügyességek; fokozatos elsajátítására. Láttunk sokféle díszmunkákat, kisebb-nagyobb kendőkét, mintaszalagokat, asztal térítőkét, kis gyermek ruhákat, házi sapkákat stb. stb. Mind oly tárgyak ezek, melyekre az életben minduntalan szükség: van. A [vizsgálat befejezte előtt Lux Endre TI,, őszt. tanuló mondott egy búcsú beszédet.1 Erre az elnök ur emelt, szót, kifejezvén megelégedését a növendékek előmenetele fölött; egyúttal köszönetét mondván a tanítónőnek a nevelés oktatás terén felmutatott sikeres működéséért, majd megyénk kir. tanfelügyelőjének, végül pedig a közönségnek szavazott köszönetét tömeges megjelegésükért. Ezután következtek a kölcsönös ajándék kiosztások. A növendékek ugyanis az elnök és tantelü-. gyelö urakat;több igen csinos kiállítású virágcsokorral lepték meg, hogy irányukban érzett tiszteletüknek ily módon is kifejezést adhassanak. Elnök ur pedig régi szokása szerint a kisebb növendékeknek aranyozott és ezüstözött érmeket, a nagyobbaknak pedig vallásos szőnt képeket osztogatott ki. Ezek után nagy örömök között hazatávoztak a növendékek, de csak egy hétre, mert mint halljuk szept. bó 9.-én az előadások újra megkezdődnek. Ajánljuk ez intézetet a közönség figyelmébe. _________ Hír ek. A gyomai kisajátítási eljárás, melyet^ a nagy méltóságú m. kir. közmunka- és közlekedés- ügyi minisztérium formahibák miatt megsemmisített, újabban e hó 2-, 3-, 4- és következő napjain tartatott meg Gyomén a községházánál.
