Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-05 / 36. szám
3G*ik i^záili* Gyula, 1886. szeptember 5-én. V. évfolyam* r Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap' szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza.^ Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre ...... 1 „ 25 „ l E gyes szám árá 10 kr. ________________ r A Tá rsadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK UINSEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Bodoky Zoltán. :—^ Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobáy János könyvárus üzlete, , hova a hirdetések és nyilt-i téri közlemények küldendők: Sirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang ZÁpót Dorottya utcza 8. sz. a., — Bécsben. Oppelik A., ScJialek Henrik, JHoose Rudolf és Dukes 1ST. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Szeptember másodikén. „Nemzetek vesznek, — nemzetek lesznek.“ De a magyar nemzet nem veszhet el soha!. Ez volt a meggyőződésem mindég s ebben a meggyőződésben csak megerősítettek azok az ünnepélyességek, melyekkel a főváros 1886. szeptember 2-án a müveit külföld részvételével megünnepelte 1686. szeptember másodikát. Minden népnek, minden nemzetnek van hivatása, van egy vagy több misiója, melynek teljesítésében elvérzik, elpusztul, vagy dicsősséget arat s a magyar nemzetnek jutott a legtöbb, a legszebb és legnemesebb hivatás, melyek mindegyikét diadallal töltötte be, de melyek közül még sok vár betöltésre s egy olyan nemzet, mely úgy teljesité hivatását, mint a magyar, az a nemzet melyre még annyi nehéz feladat vár nem veszhet el, mert a végzetnek is van czélja az eseményeknek is van logikája s ha dicsőén küzdöttünk ki any- nyi diadalt, nem vérezhetünk el akkor, mikor a legszentebbért nemzetiségünkért küzdünk. Harczolt már nemzetünk mindenért a mi szép, a mi jó és nemes, de nemtelen czélokért, nem húzta ki kard ját soha. Harczolt hogy megszerezze hazáját, ezt a drága földet, melynek megtartása annyi vérbe került, vérzett a szabadságért, küzdött a keresztért a félhold ellen s védpaizsavolt évszázadokon keresztül a nyugati czivi- Iizátiónak. S van e szebb,harcz mint az ember- isten tanaiért küzdeni, hisz a szabadság, testvériség, egyenlőség nem a franczia tor radalom jelszavai, ezeket Krisztus tűzte először zászlajára, ezekért ő halt először martyr halált hirdetve a szeretet igéit. S a legszebb diadalok egyikét akkor aratta nemzetünk, midőn Buda vár tornyairól letépve a félholdat, kitűzte azokra a keresztet ; ott ragyog az bevilágítva nemzetünk szomorú múltját, vigasztalva a jelenben a biztatva, hogy mienk a jövő! Ennek az örök emlékezetű napnak — mikor a kereszt leverte a félholdat — megünneplésére jöttek össze a fővárosba 1886. szept. 2-án a legelső magyar ember a király, országunk, s a külföld nagyjai. Gyenge az én toliam arra, hogy méltón hirdessem e nagy nap dicsőségét, ékesebb toll kell, mely feltüntetni tudja fényét. Két száz év telt le e nap óta. Két száz év nagy idő még a világrend örökké valóságában is, nagy idő egy nemzet éle tében, hát még olyan két száz év a mi nőt a. magyar nemzet élt! A főváros palota sorai, a vidéki városok emelkedése, a rónákat keresztező vasutak s a folyók habjait szeldelŐ gőzhajók, a tudomány a felvilágosodás terjedése a minden téren való haladás mutatják, hogy mit tanultunk e két száz év alatt. Nehéz megpróbáltatások hosszú során, folytonosan karddal a kezében küzdött a magyar nemzet a létért, a szabadságért. S mikor elmúltak a nehéz napok melyek vért kívántak s gyászt hoztak a hazára, letettük a kardot s kitűzve lévén már a szabadság, testvériség s egyenlőség zászlaja, kezünkbe ragadtuk a tudomány zászlaját, s diadalra vittük azt is, felküzdve magunkat a cultur államok sorába. S ellenségeink, kik folyton azt hirdették, hogy nem létezünk, ma már kénytelenek bevallani, s barátaink örömmel valják be, hogy nem csak vagyunk* de a müveit Európának szüksége van rá, hogy legyünk. Megtanultuk, , hogy szép és dicső a hazáért martyr halált halni, jogokat csak végkimerülés esetén adni fel, de a hazáért a hazának élni, elvesztek jogokat vér nél kül szerezni vissza, ez szebb, ez dicsőbb diadal! Megtanultunk a tudomány fegyverével barczolni, s diadalra vittük itt is a zászlót, megtanultunk a hazáért ét a hazának élni, — de tudunk érte meghalni is. Ha összehasonlítjuk 1886. September 2-át 1686. September 2-ával, az a különbség, mely a két nap között van, mint világító fáklya mutatja meg az utat, melyen haladnunk kell. 1686. September 2-án Buda várában hazánk háromszázados ellensége a török uralkodik, a vár előtt az egyesült hadak táboroznak, ágyudörgés, puska ropogás, kardok csattogása, átok, jajszó, paripák dobogása,, diadal zaja s a menekülők vész kiáltása tölték be a levegőt; — 1886. sep tember 2-án az öröm és lelkesedés kitörő zaja, a Redout termében az ország zász lósai, nagyurai, biboros főpapjai, élükön a szeretett királylyal a tudománynak áldozva ünnepük a kereszt diadalát, s ezen az ünnepen megdobban minden igaz magyar szive s egy kiáltás reszketteti meg a levegőt „Él magyar, áll Buda még!“ Igen, nekünk a tudomány mezején kell tovább haladnunk, hogy megtarthassuk azt a helyet, melyet oly nagy fárad sággal vivtunk ki a cultur nemzetek so rában ; — igen, nekünk a tudomány fegyverével kell küzdenünk, hogy féltékenyen .őrzött nemzetiségünket megtarthassuk, nekünk a tudomány fegyverére van szüksé günk, hogy megküzdhessünk a hazaelle- nes tényezőkkel, hogy megmutassuk, hogy mienk a szellemi fölény, mély nekünk uralmat biztosit minden nemzetiség felelt Bátran mehetünk ebbe a küzdelembe a melyet nemzetiségünkéit okvetlenül vívnunk kell, hisz a hazaellenes tényezőknek nagy erőfeszitésre, szakadatlan, következetes munkára van szükségük, hogy sikeri érjenek el a nép körében, nekünk csak komoly érdeklődést és részvétet kell mutatni a nép iránt; foglalkozni a néppel, tényekkel mutatni meg az érdeklődést, az adja meg a nép szemében a vezér szerepet annak, a ki hivatalos vagy társadalm állásánál fogva erre hivatva van. Foglalkozzunk a helyi viszonyokhoz képest a nép gazdasági bajaival és érdekeivel, ragadjuk meg a kezdeményezést a hol a nyomor enyhítéséről, kártékony köz- gazdasági tényezők ellensúlyozásáról, jótékonyságról lehet szó. Folyjunk be az egyházi és községi ügyekbe költsük fel indo- lentiájából a hazafias elemet. Vegyünk részt az egyházi felügyelők, papok és tanítók, községi elöljárók választásában, egyházi s községi gyülekezetekben szervezetten és egyet értve. Terjesz- szük a nép között a hazafias szellemű irodalmi termékeket s lapokat s a hounan lehet küszöböljük ki a hazaellenas szelle- müeket: akkor a siker nem maradhat el, akkor diadallal kell kikerülnünk ezen harczból is. Midőn 1686. September másodika két- százados évfordulóját ünnepeljük, a müveit Európa sajtója egy hervadhatlak babérkoszorút font nemzetünknek, minden külföldi lap hozzájárult egy levéllel, de a legszebb levél az, melylyel a világ legnagyobb lapja a „Times“ járult hozzá e koszorúhoz. S mi van felírva e babérlevélre? Az, hogy »egy °ly erélyes, tehetséges és bátor nép legyőzetésér ől szó sem lehet.“ S ha e nagy nap megünnepléséhez s hä a nagy világ sajtója által font koszorúhoz a „Békés“ is hozzá akar járulni egy szerény levéllel, választhat-e erre szebb felírást annál: hogy ne csüggedjünk, haladjunk, küzdjünk tovább a tudomány fegyverével, a mi legyőzetésünkről szó sem lehet! Békésmegye állapota s igazgatása 1886. év első felében. Szerkesztette Fibry Sándor, m. I. aljegyző. (Vége.) A tavaly próba képen homok réteggel borított gyula-várii útra az idénre javitás képen előirányzott 500 köb méter homokból 300 köb méter lett felhasználva. A gyulai macadam kőutak fenntartására 750 km. tört kavics lett 3922 frt 50 krért beszerezve, mely már részben felhasználtatott, részben az ut mentén raktároztatott. Á múlt téli erős jégzajlások alkalmából nyert tapasztalatok nyomán e bizottság a körösi azon hidaknak, melyek eddig ilyennel nem birtak, jégtörő bakokkal való ellátását határozta el. E végből a gyula-várii és gyulai fehér-körösi hidak elé 2—2, a békési kettős-körösi hid elé pedig 6 jégtörő épitése terveztetett, melyek kivi tele .folyamatban áll. Ezen munkák 5450 frt 87 krért Veres Károly- és társai vállalatába lettek bocsátva. A félév folyamán kijavitattak a gyula-sar- kadi utón a Fekete-Kőrös felett Bibarmegyével közös fabid, a gyula-kétegyházi és gyula-csabai utakon fennálló tégla átereszek, s a külső járásokban is több hid és áteresz. A többi itt meg nem említett utak is folytonos javitás és fenntartás alatt állottak. E czélra részben a közmunka erő, részben az utkaparók használtattak fel. A gőzkazánok a megye területén folytonos felügyelet alatt állottak. Az ismétlő próbák a legutóbbi vizsgálafot követő 5 év lejárta után pontosan eszközöltetnek. Jelenleg 385 gőzkazán van a megye területén használatban, melyek közül a lefolyt félévben 81 vizsgáltatott meg. A megye területén levő posta hivatalok forgalmáról szerkesztett kimutatás szerint a mait év folyamán a posták fenntartási költsége 46,965 irtot tett ki, a jövedéki bevétel pedig 106,675 frt volt, Az összes forgalom 3.274,050 frtra rúgott, mig ezzel szemben 1,207,059 frt a forgalmi kiadás. Legtöbb a bevétel Csabán (22,300 frt,) Gyulán (15,983 frt,) s Orosháza (17,600 frt,) legnevesebb Gy.-Váriban (292 frt.) Feladatott a megyebeli postákon a múlt évben összesen 2.168,622 db. levél postai és 144,828 db. kocsi postai küldemény, melyek értéke 20.039,310 írtra volt jelezve. A távirdák állapota teljssen kielégítő volt, A vezetékek jő karban voltak és semmi nemű oly nehézség sem merült fel, melynek elhárítására a közigazgatási bizottság intézkedése igénybe vétetett volna. A távirda forgalomról szerkesztett mellékelt kimutatás szerint legnagyobb volt a forgalom Csabán (7900) s Orosházán (6300) s legkisebb Kétegyházán (619.) VI. A honvédelmi minisztérium ügy- körében. Az idei fösorozás eredménye kielégítő volt. Az ide mellékelt Vl-ik mintájú kimutatás azon adatokat tartalmazza, melyek a védkötelesok számára adott bázasulási engedélyek, az elbocsátási esetek, s a védkötelezettség tekintetében a védtörvényhez irt utasítás 42-ik §-ának l-ső pontjához képest megengedett egyéb kedvezményekben részesültek számát tüntetik fel. A megye területen ez idő szerint állandóan B.-Csabán a cs. és kir. 101. számú gyalogezred 3-ik zászlóalja, B.-Gyulán pedig a m. kir. Il-ik számú honvéd féldandár és a m. kir. U-ik honvéd lovas ezred 1. és 2. számú százada vannak elhelyezve. Mindkét elhelyezési állomás a Vl-ik lakbér osztályba van sorozva. vn. A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. m i n íszterinm ügy körét érintőle g. Az 1886. évi aratási eredmények ezúttal fel nem tüntethetők. Azok az idevonatkozó adatoknak az országos statistical hivatal részére leendő összegyűjtése után lesznek csapán nfegálta- pithatók. Ez idő szerint megjegyezhető, hogy a termés Békésmegyében általában kielégítő középszerű volt. Tetemes kárt okozott a termésben a tavasz- szál hosszan tartó esőzés, s azt megelőzött tikkaastó szárazság. A gyümölcs termést legnagyobb részben tönkre tette a május bó elején mutatkozott fagy. Szt.-Andráson nagyobb kárt okozott a jégeső. E helyütt elemi csapás czimén adó elengedés is kéretett. Más károsodás a termelésben, agymint rovarok, árvizek, rozsda stb. folytán nem fordult elő. A hasznos házi és gazdasági állatok egészségi állapota nagyobb mérvű ragályos és járványos betegségek által megháboritva nem volt. Egyedül Vécsey grófnőnek Szeghalom melletti pusztáján lépett fel a lépfene pusztitólag. Az óvintézkedések a ragály tovaterjedésének meggát- lása czéljából kellő sikerrel ideje korán megtétettek. Takonykor eset a lefolyt félévben 10 izbőn fordul elő. A kórral megtámadott lovak azonnal kiirtattak s a bonczjegyzökönyvek a földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz azonnal felterjesztettek. A tavaszi rendes lóvizsgálat megtartatott, s az alkalommal kóros megbetegülések nein ésalsl- tettek. Az iparba tósági megbízottak tisztükben híven eljártak. Evnegyedes gyűléseikről a jegyzőkönyvek a földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter nrboz felterjesztettek. A nevezett miniszter urnák folyó évi 61.155. számú rendelkezésével elrendeltetvén, hogy azon községekből, hol ipariskola nincs minden ipardij és pénzbüntetés a megyei iparalapba beterjesztendő, az ekként befolyó jövedelmek által a megyei iparalap tetemes bevételre tett azért, a az ipari oktatás emelésére remélhetőleg rövid idő múltán sikeresen felhasználható leend. B.-Gyulán, 1886. augusztus hó.. Gyulaváros költség-előirányzata az 1887. évben. Bevételek: I. Közpénztári maradvány. .... 358*35 II. Előbbi évekről activ követelés . . —•— III. Föld haszonbérekből..................... —•— Szántó földekből.................................... 12233*— Kaszáitokból . . % ............................ 1320*— Le gelőből........................................ Er dőből........................................ Í0Í5-67 Nádasb ól ........... ÍÖÖ*— Faiskola jövedelméből-......................... 150-50 Vetem ényes földekből ..................... 393*43 Fűzfa vesszőkért .................................... 100*— Szent P ál árok homok gödör és kórházi föld................................... . 186*50 IV . Középületek bérletéből .... — Kir. adóhivatal bérlete........................... 667*20 Szénáskert bérlete............................... 50*— Vágóhíd jövedelem ....... 211*21 V. Községi jogok utáni jövedelem . . —*— Félévi korcsmáltatásböl. ..... 405*— Vadászati jogbérletből .....* 308*50 VI. Tőkésített pénzek utáni jövedelem —*—
